Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

1»72. «jijgusrtus 4, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Együtt sírnak a mezögazdasaggal Nyomasztó nyersanyag- tieiyzet a Konzervgyárban Hol vannak a paradicsom­hegyek? Mintha megállt volna az élet, mintha nem is a sze­zon kellős közepén tartanának. Szomorú augusztus elseje. A Szigetvári Konzervgyár udva­rán néhány száz láda paradi­csom vesztegel. Vesztegel, mert annyira kevés ez, hogy negyed műszakra sem lenne elegendő, ennyiért meq sem indítják a paradicsom vonalat. Nyomasztó a nyersanyaghelyzet. S mit te­het ilyenkor a konzervgyár? Együtt sír a mezőgazdasággal, kesereg a partnerek kárán. A saját kára is. Nem volt elég a jégből, esőözönnel jött a július, s mindennek a betetőzéseként — árvíz gázolt át a Dráva- menti kertészeteken, összesen körülbelül 600 holdnyi konzerv­gyári nyersanyag ment tönkre az idén. Tetemes mennyiség. Még jaffából is kevesebbet töl­tenek. Pedig az van. Csak nyár nincs hozzá. Már a kezdet is rossz volt. Piros gyümölcsből (cseresznye, meggy) kevesebb lett, mint amennyire számítottak. Az el­maradást ősziből és sárgaba­rackból szeretnék pótolni, bár pillanatnyilag ebből a nyers­anyagból is kevés van. Az oka a váltós: ez az időszak az át­menet a kajszi és a rózsabarack között. Ami a gyümölcs nyers­anyagfrontját illeti, az előrejel­zések azt mutatják, hogy körté­ből is kiesések lesznek. Nem sikerült a zöldborsó sem. Nyolcszázötven vagon he­lyett 750 vagon zöldborsó kon- zervet készítettek, tehát száz ■ vagonnal kevesebbet, mint ahogy tervezték. A borsót zöld­babbal szeretnék pótolni, an­nak ellenére, hogy a zöldbab egy részét elvitte a drávai ár­víz. (Köztudott, a drávaszobol- csi és a drávasztárai termelő- szövetkezet a konzervgyár leg­nagyobb partnerei közé tarto­zik, egyes nyersanyagokból te­temes mennyiséget szállítanak Szigetvárra.) A kiesések pótlá­sára a zöldpaprika is számí­tásba jött, bár ebből a fontos nyersanyagból is sok tönkre­ment, a Dráva-menti kertésze­tekben. A zöldpaprikát az Al­földről szerzik majd be. Belőle készül a zakuszka — zömmel szovjet exportra —, remélhető- leb 50—100 vagonnal többet tudnak majd készíteni, A paradicsom helyzetre a bevezetőben már utaltunk. A paradicsom megtermeltetése j Miért nem gazdaságos? 1* .. Az alumínium tanksorban tárolják a további feldolgozásra váró savanyúságot, zöldárut. A termelési szerkezet, a gyárt­mányösszetétel korszerűsítésé­nek egyik módja a nem gaz­daságos termelés visszaszorí­tása. A fejlesztés és a vissza­fejlesztés egymástól elválaszt­hatatlan tennivaló. Az új, a korszerű, a gazdaságos termák gyártási aránya csak akkor nö­vekedhet megfelelő mérték­ben, ha ehhez tudatosan ka­pacitást, munkaerőt és más forrásokat teremtenek. A visz- szafejleszlés éppenúgy tervsze­rű munkát, sokoldalú elemzést igényel, mint a fejlesztés. Kü­lönösen egy-egy termék gyár­tásának, illetve a termelési fo­lyamatnak a teljes leállítása kíván alapos előkészítést. Gon­doskodni kell például a dol­gozók folyamatos foglalkozta­tásáról, az ellátás zavartalan­ságáról stb. Miért nem gazdaságos? Az okokat vizsgálva gyakran ki- j derül, hogy a nem gazdaságos tevékenység tervszerű, szerve­zett munkával gazdaságossá tehető és nem szabad azt meg­szüntetni. A meglévő vesztesé­évről évre gond. A tervek az idén is csak a kapacitás 70 százalékos lekötésére szólnak. Sajnos, ez sem biztos, hogy meglesz. A jég és az árvíz ed- j dig 250 hold paradicsomot tett j tönkre, s most fenyeget az idő- ■ ! járás, fitoftóra támadhatja meg a termést. Mindenesetre, a jövő héttől kezdődően lényegesen jobb nyersanyag ellátásra szó- , mítanak. Jelen pillanatban egyedül az uborka az, amire azt mond­ják, menni fog. Csemegeubor­kából 225, uborkasalátából 50 vagon az előirányzót, de más konzervekhez is használnak fel uborkát. Ezenkívül amit lehet, „megfognak". Az idén például dolgoztak fel nyers csöveskuko- ricót, jelenleg is 6—7 vagonnyi vár elszállításra Spanyolország­ba. A kép, amit eddig lefestet­tünk, borús. Ennek ellenére re­ménykedéssel, nem pedig pesz- szimizmussal találkoztunk. A konzervgyár vezetői arra szá­mítanak, sikerül a kieséseket év végéig pótolni. Tavaly 4120 va­gon konzervet készítettek, az idei terv 4450 vagon. Rajta lesz­nek, hogy meglegyen. Ezen be­lül fokozni kívánják mind a szo­cialista, mind a tőkés kivitelt. Mint ismeretes, a Szigetvári Konzervgyár termelésének na­gyobbik felét — körülbelül 80 százalékát — exportra küldi. Az idei év krónikájához tar­tozik, de ez már nem árnyék, a csomagolásban való előre­lépés. A docozos konzervek gyártását tavaly ősszel kezd­ték meg. Nos, a tavalyi 700 ezer doboz zakuszkával szem­ben az idén már közel 4 millió doboz zöldborsó, zakuszka és natúr lecsó konzerv hagyja el a gyárat. Egyre több a kisebb űrtartalmú üvegekbe töltött kon­zerv is, ami a választékbőví­tést szolgálja. Az üvegeket újabban a Hungarocap elneve­zésű csavarzáras tetővel látják el. Az idén mór 2.5 millió üveg konzerv készül Hungarocap tetővel. M. Z. Néhány nap múlva indul a második vonal IHár®raezer fonna cement próbaiizemeiés közben Kissé a háborúra emlékeztet, amint a BCM óriási malomcsar­nokában felbőg a sziréna. A BELAZ dömperek dübörgését, a törőbe zúduló 27 tonnányi kő fülsiketítő robaját is túiharsogó, visító hang az indítást jelzi. A cementgyárrá technológiai vonal újraindítását. Ezekben a napok­ban az üzempróbák közben ugyanis gyakorta kell apróbb- cseprőbb hibák, újabb és újabb beszabályozások miatt leállítani a gépeket. A cementgyárak építése vé­gén alig-alig lehetséges meg­állapítani a pillanatot, amikor azt lehet mondani: most kész a gyár. Március utolsó hetében az építésügyi miniszter jelenlété­ben ünnepélyesen bezúdítottók a törőbe az első rakomány kö­vet, s ezzel hivatalosan megkez­dődtek a beremendi gyár üzem­próbái. * Kiss Ferenc a 27 tonnás BE­LAZ-dömpert emberátmérőjű kerekeivel aránylag könnyen manőverezi a törőhöz. Négy lépcsőn kell felkapaszkodnom a vezetőhöz. — Könnyű vezetni — mondja Kiss Ferenc — akárcsak egy személyautót. Pedig aztán van benne erő. Háromszázhetvenöt lóerővel még a tetőre is felme­gyek .. . Április 1. óta szállítom vele a követ. Volt, amikor 19 fordulót csináltam 8 óra alatt. Volt aztán, amikor csak kilen­cet. Attól függ, hogyan műkö­dik a törő. Amikor majd teljes erővel dolgozik a gyár, ötezer tonna követ kell naponta be­szállítanunk. A régi gyárban is dömperes voltam, persze nem ilyen mammuttal dolgoztunk, Több ezer hektár állami föld tulajdonjogát vehetik át a tsz-ek Augusztus elején számos tsz és állami gazdaság közvetlenül rendez egy régi problémát: dönt arról, hogy mi lesz azok­kal az állami földekkel, ame­lyek beékelődtek a termelőszö­vetkezeti parcellák közé és ily- módon mindkét fél számára le­hetetlenné tették a nagy, ösz- szeíüggő gazdálkodási terüle­tek kialakítását. Országosan mintegy 12 000 hektárnyi terü­letről van szó. Ezeket a földe­ket nem egyszerre, hanem fo­kozatosan adják ót a termelő­szövetkezetek tulajdonába — a nemrégen megjelent MÉM ren­delet alapján. Az új lehetőség iránt nagy az érdeklődés: annál is inkább, mert a tsz-ek állami gazdasá­goktól eddig közvetlenül nem szerezhették meg az állami föld tulajdonjogát. A gazdálkodási érdekek azonban azt kívánták, hogy az állami gazdaságok tör- I vényes lehetőséget kapjanak a számukra egyáltalán nem vagy j csak igen nehezen hasznosítha- ; tó felszabdalt, tagolt területek | értékesítésére. Eddig többszáz hektár átadásáról kezdtek tár­gyalásokat országosan az ér- j dekelt felek. A jogszabály alapján csak olyan külterületi, mezőgazda- sági rendeltetésű állami föld, vagy erdő állami tulajdonjogát lehet átruházni, amely nincs to- j nácsi kezelésben, illetve nem j szolgál különleges célokat. (Ezért nem terjed ki a rendelet hatálya a belterületekre.) Az állami szervek közvetlenül a i termelőszövetkezetekre ruház- j hatják át a kezelésükben lévő | nagyüzemileg hasznosítható, j mezőgazdasági rendeltetésű ál- j lami föld és erdő tulajdonjo- j gát. Nem terjed ki o rendelet I dehót nagy gyár, nagy gép. Én : még valamikor csilléztem is . . . — Van-e már kész cement abból a kőből, amit maga ho­zott a bányából? — Hát én nem tudom . . . A „Katyusára" hasonlító KRA- CER egy pillanatra kifordul az agyagból, az agyagtárolóban összetapadt anyagot ezzel mor­zsolják a surrantókra. Rozsnyói György gépkezelő az erdőgaz­daságot cserélte fel a BCM-mel, azt mondja, a pénz elég kevés itt, de megérte a csere. Lakást ka pott. — Cement? Abból amit éh küldtem a malomba? Hát biztos csinálják . . . * Az átöntőben csendes min­den, szerelők sietnek felfelé a lépcsőkön. Ott fent valami hiba lehet — állnak a szalagok. Akárcsak a kemencék. A Berci neve (Beremendi Cementgyár l-es vonal) alatt dátum jelzi, mikor gyújtották be a kemen­cét. 1972. június 13. Most az égőket kell újragyújtani. Törő János kemencekezelő rohamlép­tekkel közlekedik a BERCI és a vezérlő berendezés között. Sze­lepeket nyit és zár, közben fi­gyeli a hangszóróból jövő uta­sításokat. Úgy tűnik az ezernyi csővezeték, szelep, műszer kö­zött ember nem ismerheti ki ma­gát. A kemencemester mégis otthonosan mozog, néha a mik­rofonba felel valamit a hang­szóróban elhangzó kérdésre. Az öreg gyárban 14 évig' dolgozott a kemence mellett. Ismét felüvölt a sziréna, s a 40 méter hosszú, három méte­res átmérőjű kemence lustán megmozdul. Belesek a kémle­lőn. Narancssárga lángtenger. A hőmérséklet 1300 fok. Az anyag sötéten tapad a kemen­ce falához, fél magasságig kö­veti a kemence forgását, aztán visszazuhan. Ez már klinker. lített 25 gyár rangsorában mi­lyen helyet foglal el a BCM? — Egy kissé sok ország koo­perációjában készült, de hát ez már pénz kérdése. Jó lesz ez a gyár... A malomcsarnokban felbőgő sziréna a nyersmalom újraindu­lását jelzi, a 9 méter hosszú, 4,2 méter átmérőjű cementmalom szorgalmasan köröz már napok óta hiba nélkül. Schmelcz Adóm cementmol­nár Csökli Gyula, a nyersma­lom kezelője azon vitatkoznak, mennyi lehet a kész cement. Mindketten régi emberek a szakmában, Csökli három év- ! tizedet húzott le a régi gyár­ban, a társa mögött is hosszú I évek tapasztalata áll. Mégis egy | kicsit idegennek érzik ezeket a ; hatalmas monstrumokat. 1400 KW-os motorok forgatják az acélhengereket, melyek majd óránként 100 tonna cementet, illetve nyersanyagot őrölnek meg. Most még „csak” 65—70 százalékos kapacitással üzemel­nek. Próbaüzemeinek. Ezt hang­súlyozzák a molnárok, mert van itt még tennivaló bőven. Nagy a por, a gépek még nem álltak be, rosszul tömítenek. A zaj is kisebb lesz, ha bejáródnak a malmok. Kinyitják a cementcsa­tornát, belemarkolunk a szürke porba. Még forró, de kész ce­ment. A laboratóriumi vizsgála­tok szerint kitűnő minőségű, kötőszilárdsága jóval nagyobb, mint a névleges. Közben a vezérlőből megtud­juk: augusztus elsejéig a BCM első gyártóvonalának üzempró­bái közben 3 ezer tonna cement készült. hatálya o termelőszövetkezet érdekképviseleti szerveire. A tulajdonjog átadására írásbeli szerződést kötnek az ér- | dekelt felek. Az írásbeli szerző­dés megkötéséhez szükséges i igazolások és a jóváhagyás megszerzése az átruházó áPa- mi szerv feladata. Az igazolás­sal és az engedéllyel ellátott szerződést a föld fekvése sze­rint illetékes járási (városi) földhivatalnck kell megkülde­ni, amely megvizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e a rende­letben meghatározott követel­ményeknek. Az illetékesek a rendelettől j azt várják, hogy mind az állami j gazdaságok, mind a termelő- | szövetkezetek gazdálkodási ér- j dekliknek megfelelő földterüie- j teket alakítanak majd k!. Gerhard Eibenberger, az oszt­rák UNITHERM fűtésvezérlő be­rendezéseket készítő és szerelő cég mérnöke elégedetten nézte végig az éqőbegyújtást. A bere­mendi gyár a huszonötödik, amelynek építésében résztvesz. — On szerint jó gyár lesz a BCM? — Igen, de még egy kis idő kell, ennyi bonyolult berende­zést jól beszabályozni nem köny- nyű, s nem szabad elsietni. — Önök gyorsabban építik fel a gyárakat, mint ahogy a BCM elkészült? — Általában igen. Legutóbb Salzburg mellett 3 év alatt ké­szült el egy hasonló kapacitású gyár. A magyarok is rövidesen megtanulják, hoqyan keli gyor­san építeni — Beremend jó is­kola erre. — Az olasz, osztrák, jugo­szláv, román, egyszóval az em­Szikszai Tibor igazgatót a tel­jesen kihalt irodaházban talál­tam szőkébb vezérkarával. A munkaidő már rég letelt — a takarítónők szinte körültakaríta- nak bennünket. Mondom: a munkások már bemutatták az augusztus 1-i BCM-et, mit mond az- igazgató? — Óráról órára változik min­den, nehéz az utolsó hetekben bármit is mondani. Várhatóan még augusztus 20-a előtt meg- I kezdődik a ll-es vonal próba- üzemelése is, persze rengeteg apró-cseprő munka lesz azután is. Munkásaink elméleti felké­szítését már előbb is sikeresnek véltük, de ők most a gyakorlat­ban is bizonyítják, hogy igazunk volt. — Az eddig gyártott klinker kiváló, a cement jó, mit is mondhatnék még? Persze, nem árt az asztal al­ját megkopogtatni, mert a ce­mentgyártás nem gombnyomás kérdése, de ha az igazgató nem teszi, én is optimista lehetek. Lombos! Jenő gek mértékén, jellegén kívül termék, vagy gyártási folyama1 korszerűségét, jövőjét is szüksé ges vizsgálni. Mert előfordul hat, hogy az erőfeszítések elev« hiábavalók Máskor meg eset leg a korszerűséggel tudató; san vállalt kockázati vesztesé­gek felszámolása a feladat Mert rifka az olyan korszer új eljárás és termek, amely mát a bevezetés pillanatában gaz­daságos. A nem gazdaságos termeiéi tehát nem feltétlenül a rosst munka következménye. (Időn ként persze rossz, főként szer­vezetlen munka is oka.) Még akkor sem, ha csak a vissza fejlesztés és a leállítás az egye­dül lehetséges megoldás. A fej lődés természetes velejárója a termékösszetétel változása, szün télén megújulása Csupán ázol hibáznak, akik nem számolnak ezzel az objektív folyamattal; nem gondoskodnak időben termékösszetétel felfrissítéséről a fejlesztésről és a visszafej lesztésről. Jelenleg kétségtelen, hogy a természetes elavulásnál, a ki vánatos mértéknél szélesebb c nem gazdaságos termelés köre Mindenekelőtt azért, mert tú sok féle késztermék és rész egység készül hazánkban, s így a gyártás nem lehet eléggí szakosított. Bizonyos terméke hiába a legkorszerűbbek, he nem elég nagy tömegben ké szülnek, szükségképpen ráfize tésesek, illetve nem verseny képesek. (Export esetén példáu állami támogatást igényelnek hazai felhasználóskor viszon drágábbak az import termékek nél.) A túl bőséges gyártmány választékot a nemzetközi mun kamegosztás fejlesztéséve csökkenthetjük. Úgy, hogy nö véljük az importverseny szere pét. Lehetővé tesszük, ösztö nözzük, hogy az olcsóbb,, jobjz korszerűbb külföldi termék ki szorítsa a drágább és korsze rűtlenebb hazait. S ezzel egy ben más termékeink sorozat nagyságát, exportképességét i: fokozhatjuk, A nagyobb sorozat, az erő sen szakosított gyártás korszerí és termelékeny technológia al kalmazását teszi lehetővé. Mind ez persze beruházást, fejlesz- tési eszközöket követel. Sokar ez utóbbiak hiányával magya rázzák a nagyarányú nem gaz daságos gyártást. Valójában — nemzetközi tapasztalatok sze rint is — hazánkban nagy c termelő beruházások, az új gép beszerzések aránya, Csakhogi gyakran nem a technológia fej­lesztése, hanem új munkahelyei létesítése a cél. A korszerű éi termelékeny berendezések it többnyire kihasználatlanok. A tennivalók egyértelműek Felismerésüket viszont nem egy­szer a tisztánlátás hiánya nehe zíti. Tudjuk például, hogy c népgazdasági szinten is nagi értékű vasúti járművek, motorvo­natok, hajók, traktorok exportje nem gazdaságos. (A profilvál tozás az érintett nagyvállalatol számára létkérdés.) De nem is­merjük a különböző vállalótól és termékek megbízható jöve­delmezőségi rangsorát. A n reség alakulása nem tükri megbízhatóan a gazdaságossá got. Az ár- és a jövedele szabályozás, az állami támog tás mértéke, stb. lényeges- befolyásolja, különböző irány­ba eltéríti a nyereség alakuló sót a népgazdasági szintű j vedelmezőségtől. Ez sokféle n- hézséget, ösztönzésbeli torzuló okoz. Előfordulhat például, hog nagyobb nyereséghányadot él el az o vállalat, amely állami támogatással exportálja termé­keit, mint az, amely nem szo­rul ilyen juttatásra. Egy-egy vállalat keretében azonban mindez nem zavarja számottevően a különböző ter­mékek gazdaságosságának összehasonlítását. A vállalat gyártmányainak jövedelmező­ségi rangsora alapján folyama­tosan gondoskodni lehet a a gyártmányösszetétel korszerű­sítéséről: a listavezetők arányá­nak növeléséről, s a sereghaj­tók felzárkózásáról, esetleg visszaszorításáról, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom