Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
Egészségügyi felvilágosítás Kórházi beteglátogatás Kórházainkban a beteglátogatás rendjét miniszteri rendelet szabályozza: a látogatási esetek számát, a látogatás 'dő tartamát, a látogatók számát. Gyakran felvetett kérdés a kórházi beteglátogatás jelenlegi formája, rendszerének elavultsága, kulturálatlansága és annak veszélye a kórház higiénéjére, valamint a betegek és a látogatók fertőzési lehetőségeire. A jelenlegi beteglátogatás kulturálatlansógából a beteglátogatás során a behurcolt és kihurcolt fertőzések felvetik a rend megváltoztatásának gondolatát, kulturáltabbá tételét, a látogatási időtartam megrövidítését, a látogatók számának csökkentését, egyes osztályokon a látogatás megtiltását, a korszerűbb beteglátogatás feltételeinek biztosítását. A felelősséggel tartozó egészségügyi személyzet előtt fel kell vetni a beteglátogatással kapcsolatos liberalizmus felszámolását, hogy mindenkor a beteggel való törődés legyen a személyzet előtt a legfőbb feladat: megvédeni a betegeket a áto- gatás ártalmaitól. Látogatási rendszerünk fonáksága, hogy a látogatási idő alatt a kórházakat elözönlő tömeg egy része az ágyakon ül utcai ruhában, pl. a szülőnő gyerekágyas ágyán kétes tisztaságú ruhában. A látogatók az ágyat körüláliva gyülekeznek sáros, piszkos, cipőben. Ez veszélyezteti a kórház higiénéjét és szaporítja a kórházon belüli fertőzések lehetőségét. Amikor kormányzatunk évről évre többet költ a betegségek megelőzésére, az iatrogén fertőző betegségek gyógyítására, ugyanakkor rendelet engedélyezi a beteglátogatás nagyon is kifogásolható rendszerét. Ezért arra kell törekedni, hogy megteremtsük a korszerű, kulturált beteglátogatás lehetőségeit, Ezek közé tartozik elsősorban, hogy az utcai ruha fölé fehér köpenyt, a lábbelire saru használatát vezessük be. Egy betegre egy időben két látogatót engedélyezni. Megszabni a bevihető ételeket és italokat, mivel a kórházi diéta egy igen fontos tényezője a beteg gyógyításának. Igen fontos feladat a oete- gek és hozzátartozók felvilágosítása, nevelése, hogy a beteg- látogatás nem egy-egy családi rendezvény és a beteg ágya körüli csoportosulás nem rokoni, ismerősi összejövetel. Helyes lenne látogatási rendeletet tartalmazó kiadványt a beteg kezébe adni a beteglátogatás rendjéről, hogy látogatója elsősorban betege érdekeit tartsa szem előtt, másodsorban ne zavarja a kórterem többi betegét. Ismeretesek előttünk azok a látogatási psycrtés- ártalmak, amik felzaklatják a beteg idegállapotát és késleltetik gyógyulását. Nem arról van szó, hogy bárkit is megfosszunk betegének látogatási jogától, hanem ar-ól, hogy az összes kórházban fekvő beteg sokirányú iatrogén veszélynek van kitéve és a beteg- látogatás lehetőségében nem mellékszereplő, hanem szenvedő, gyógyulni akaró embertársunk, aki mielőbb sze-etne család:a körébe és munkaközösségébe visszakerülni. Ezt kell emberileg átérezni és megérteni, hogy a kórházakban fekvő betegek látogatása nemcsak a betegek és hozzátartozók ügye, hanem az egészségügy gyakori problémája. Dr. Teremi Gábor megyei higiénikus főorvos Egy ruha — több ruha hetünk az'ujja végére is, mert akkör komplettebb és elegánsabb ez a változat. e) Fehér batisztból vagy madeirából készíthető a ruha kivágásába egy álló sálgallér- szerű betét. Ugyanebből • az anyagból az ujja végződéshez kis masnira kötött kézelőt is készíthetünk. Ha ugyanakkor színben harmonizáló bőrövet teszünk a ruhára, az is nagyon csinos megoldás. Sokan vannak olyanok, akik szeretik a variálható ruhát. Terveztünk egy fekete, sötétkék vagy barna jerseyből (selyemből) elkészíthető modern ruhát, amely szinte korhatár nélkül mindenkinek előnyös s amellett divatos is. Ezt a legkülönbözőbb módon lehet változtatni, A hozzávaló blúz vagy díszítő kellék legtöbbje meglévő ruhatárunkból is kikerülhet. Az alapruha önmagában is viselhető gyönggyel vagy akár csak egy szép dísztűvel. Átme- nős fazonja van, mint egy pongyolának. Derékban és a csípőn belső pánttal és kapocs- csal lehet zárni, de a rajta lévő megköthető öv is tartja. A ruha ujja 9/10-es, így a variálásnál a blúz kézelője kilátszik alóla. 1-es rajzunk (amelyen az alapruha jól látható): Kihajtott opacsgallérös ingblúzzal. Ujja alatt a kézelő kilátszik. A ruha szoknya része kissé bővített trapéz formájú, a szoknya nagy alámenettel készült, hogy a járásnál ne nyíljon ki. E ruha variálására néhány ötlet: a) Fehér csipkéből vagy batisztból készült blúzt vehetünk alá, amelynek magas álló nyaka van, kis csipke fodorral és ugyanez ismétlődik az ujja végén is. b) Pettyes selyemből késeit nagygalléros betétrész, amelv;a ruha alá kerül, ugyanakkor Vls kézelőt is varrhatunk az anyagból a ruha ujjába. c) Kockás selyemből vagy jerseyből készült, megkötött nyakú blúz van a ruha alatt; itt is kilátszik a kézelő. d) Mintás, virágos selyemből vagy csipkéből készíthető úgynevezett „Wasserfall". Ezt természetesen azok részéré ajánljuk, akik tudnak szabni- varrni. A ruha eleje szélére, valamint a háta nyakkörbe körül felvarrható. Kis fodrot készítNem sziámi ikrek! Alice és Ellen Kessler, bűbájos énekes-táncos ikerpár nemrég az olasz televízió szórakoztató műsorában szerepelt. Számuk után a konferanszié megkérdezte tőlük: „Mi életük legfőbb vagya?" A válasz egybehangzó volt: „Szeretnénk, ha legalább néhány napig nem lennénk ikrek!" A ma már 37 éves Kessler- nővérek 20 éve szerepelnek együtt. Az egész világon ismerik őket és bankszámlájuk ma már több millió dollárra rúg. De a sok éves közös művészi pályafutás és az állandó kényszerű együttlét miatt szívből elegük van egymásból. Legalábbis néhány év óta ilyen szellemben nyilatkoznak a sajtónak. „Olyan ez, mintha 20 éve ugyanazt a szerepet játszanánk, ugyanabban a darabban" — mondta a Paris lour riporterének Ellen. „Mintha állandóan tükörbe néznénk" — tette hozzá Alice. A Prága melletti Braslavics négyesikrei, akik immár 13 évesek, meglátogatták Gdanskban a Rychert család ötösikreit Mikrcdzsungel az asztalon A trópusi növénytársulásokat kicsiben idéző, megkapó növénydísz az asztalon a kis „epifita-fa". Akár egyetlen villás elágazású faágból is hangulatos kis „epifita-fát" készíthetünk. A rögzítését egy kisebb fadarabbal oldjuk meg. Ezt úgy szegezzük a fa aljára, hogy semmiképpen ne dőlhessen el. A nagyobb méretű, elágazó, bokorszerű fát legjobb a támasztékaival együtt deszkalaphoz rögzíteni. Az „epi- fita-fára" a növényanyagot a trópusi őserdők fánlakó (epi- fita) növényei, a liánnövények és a trópusi talajlakó növények közül választhatjuk ki. A fánlakó növények közül a legalkalmasabbak erre a célra a Bromélia családba tartozók és az egyes páfrányok, mint pl. az Ázsia őserdőiben élő Platyce- rium, népszerű nevén szarvas- agancspáfrány fiatal példánya. A broméliák közé tartoznak a cryptanthusok is, azonban ezek nem fánlakók. Kis termetük, különösen szép alakjuk miatt és, mivel saját hazájukban nemcsak mohos sziklákon, hanem kidőlt fatörzseken is szívesen - megtelepszenek, nem követünk el hibát, ha kis „epi- fita-fán’’-kon ennek is helyet odúnk. A FAN LAKÓ broméliák gyökereit lehetőleg tőzegmohának a keverékével vastagon beburkoljuk. Ezt az ültetési anyagot rozsdamentes dróttal, vagy színtelen nylonszállal sokszorosan körülcsavarjuk, hogy ne szóródjon le a növény gyökeréről. A moha nagy vízfelvevő képessége miatt szinte ezen növények vízraktára, de ugyanakkor tápanyagot is nyújt részükre. A fán lakó növényeket kétféleképpen helyezhetjük el a kis „epifita-fára", aszerint, hogy magán a fácskán akarjuk-e öntözni, vagy öntözés idejére leszedjük őket. Az első esetben az ágvillába helyezett növényt vékony dróttal, vagy ' színtelen nylonszállal ágacskához kötjük. Ha az öntözés idejére leszedjük a fáról a növényeket, akkor olyan tartót kell készítenünk az ógvillákba, vagy ágra drótból, ógdarabból, vagy nylonszálból, ahol mintegy „fészekben” eldőlés, kiesés veszélye nélkül megáll az ültetési anyagba beburkolt gyökerű növény. A „fánlakók” közé apró levelű Philodendronnak vagy közeli rokonának, a Scindapsus liánnövénynek a hajtásait vezetjük, de választhatunk erre a célra a Ficus kúsza változatai vagy egyéb trópusi kúszónövények közül is. A cserepüket úgy helyezzük el a fa alatt, hogy vagy a levelek, vagy a Kád három csappal HIDEG MELEG TISZTA t f % fácska takarja őket, esetleg fakéreggel borítjuk be. A cserép alá feltétlen tegyünk kis tányérkát. A kis „epifita-fát” színtelen műanyag tálcára helyezzük, hogy az asztalra, asztalterítőre ne csepegjen a víz. A TRÓPUSOKON gyakran esik az eső, s a víz hőmérséklete langyos. A fánlakó broméliák tölcsérében mindig van víz, A növények gyökereit végigmossa az eső és lefolyik róla. A talajlakó növények sem állnak vízben. Nézzük meg tehát mindennap, hogy elég nyirkos-e az ültetési anyag és a cserépben a kúszók talaja, s csak akkor öntözzük meg, ha feltétlenül szükséges. Az állandóan lucskos ültetési anyag levegőtlenné válik, a fánlakók gyökerei, melyek a levegőjáráshoz szoktak, elpusztulnak. A broméliák nagyon kényesek az öntözővíz hőmérsékletére. A hideg víztől megfáznak, a fejlődésben visszamaradnak, el is pusztulhatnak. Legmegfelelőbb a testhőmérsékletű öntözővíz. A fára rögzített növények ültetési anyagára óvatosan öntjük a vizet, míg az jól megtelik, de nem csepeg. A leemelhető növényeket néhány percre langyos vízbe rakjuk, hagyjuk lecsurogni, s csak azután tegyük vissza a fára. AZ ŐSERDŐ fáinak lombjai közt élő broméliák — bár szeretik a sok fényt —, de ha a lakás nem napsütéses, akkor is megmaradnak, legfeljebb lassabban fejlődnek, leveleik keskenyebbek, s a színes fajok zöldes árnyalatúak, vagy egészen zöld színűek lesznek. A fénynél igényesebbek a hőmérséklet iránt. Megkívánják az egyenletes 20 C-fok körüli hőmérsékletet. Az éjszakai lehűlést nem viselik el. Ha a levelek alkotta ciszternákban lehűl a víz, menthetetlenül elpusztul a növény, Ezért, ha télen átmenetileg lehűl a lakás, öntsük ki a broméliák tölcséréből a vizet, s plasztik fóliával borítsuk be az „epifita-fácskát". A trópusi esős, párás levegőhöz szokott növények jobban tűrik a szoba viszonylag száraz levegőjét, ha naponta kétszer-háromszor harmatszerűen beoermetezzük langyos vízzel. Győry Miklós A telefonközpont után megoldás a pécsi vlzgendokra? Röviden Az egyik lakóházban összeszólalkoztak az asszonyok. Az ügy bíróság elé került. Amikor a hat asszony megjelent a tárgyaláson, mind a hat egyszerre kezdett kiabálni és vádaskodni. A bíró meg volt rökönyödve, de elhatározta, hogy rendet teremt. Ezért kijelentette:- Elsőnek halljuk a legidősebb asszonyt! Egyből csönd támadt. ♦ Az öreg skót könnyek között találja a feleségét.- Mi bajod, drágám?- Kitörtem a fésűm egy fogát.- £s ezért sírsz? - nevetséges!- Mondod tel De ez volt az utolsó logo és most vehetek új fésűt! ♦ Egy stockolmi női hetilap levelezés rovatában jelent meg az egyik női olvasó következő panaszos levele: „14 éve vagyok férjnél, 11 gyermekem van, és a férjem nem szeret . . ." Az újság válasza: „Nyugodjék meg asszonyom. Képzelje el, mi volna, ha szeretné a férje!” „Süssünk, főzzünk otthon!* Félig sülf vesepecsenye A Nádor Étterem konyhafőnöka, Szabó Dezső ajánlja az alábbi vasárnapi étrendet: EBcD: 1. Hideg görögdinnyeleves 2. Félig sült vesepecsenye fin©?» körettel 3. Almás rizs tojáshabbal VACSORA: 4. Magyaros rizottó 1. Hideg görögdinnyeleves: hozzávalók: 2 kiló görögdinnye, 30 deka porcukor, fél liter vörös bor, fél cií- rom. Az érett görögdinnyének a mag nélküli belső részét apró kockákra vágjuk, kevés porcukorral meghintjük és jégre tesszük. A megmaradt dinnye húsát finom szitán áttö jük, cukorral, a vörös borral és a citrom (evével összekeverjük, hozzátesszük a lehűtött, kockára vágott dinnyét, majd 2—3 órára jégre tesszük, csészébe töltve tálaljuk. 2. Félig sült vesepecsenye Unom körettel: hozzávalók: 1 kiló vesepecsenye, 10 deka zsír, 10 deka vuj, 20 deka zöldborsó, 20 deka zöldbab, 30 deka kelvirág, fél deka törött bors, kevés mustár, só. 30 deka sár* garépa, 20 deka spárga (lehet konzerv). A vesepecsenyét hártyájától megtisztítjuk, besózzuk, megborsozzuk és mustárral bekenjük. Egy-két órát állni hagyjuk, közben elkészítjük a hozzávaló körítést. A kockára vágott sárgarépát kevés vízzel, kevés vajjal puhára párorjik. A karfiolt sós vízben megfőzzük. A cukorborsót, zöldbabot, spárgát külön, külön vajon megpároljuk, megízesítjük, tálalásig melegen tartjuk. A vesepecsenyét forró zsírban hirtelen megpirítjuk minden oldalán és forró sütőben 15—20 percig tovább sütjük, vigyázva arra, hogy a belseje kissé nyers legyen. Tálaláskor a tál egyik oldalára kis halmokban úgy helyezzük el a köretet, hogy .a színek váltakozzanak. A húst vékony szeletekre vágjuk, a tálra helyezzük és saját levével meglocsoljuk. 3. Almás rizs tojáshabbal: hozzávalók: 15 deka rizs, 7 deci tej, 29 deka cukor, 3 tojás, 3 deka vaj, csepp só, 1 vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 5 alma, 10 deka ribisz- keiz. A rizst a vaníliás tejben puhára főzzük, a megfőtt rizshez melegen hozzákeverjük a tojássárgáját és a fele cukrot. A rizst egy kivajazott tűzálló edénybe tesszük, a tetejére rakjuk a meghámozott, magtalanitott, szeletekre vágott almát, melyet előzőleg citromos vízben megfőzünk, A tojásfehérjéből a megmaradt cukorral kemény habot verünk és az almák tetejére kenve, nem túl forró sütőben megsütjük. Ha megsült, a tetejét tetszés szerint ribiszkeizzel díszítjük. (Ugyanezt készíthetjük őszibarackból <*•) 4. Magyaros rizottó: hozzávalók: 30 deka csabai kolbász, vagy házikolbász, 30 deka rizs, 10 deka szalonna. 10 deka zöldpaprika, 5 deka paradicsom. 2 deka pirospaprika, 1 fej vöröshagyma, 10 deka zsír. A rizst sós vízben megfőzzük és melegen tartjuk. A finomra vágott hagymát o zsíron megfonnyasztj ik, beletesszük a kockára váaott szalonnát és együtt tovább pirítjuk, majd hozzátesszük a csemegeouprikát es kevés vízzel felöntjük. Belerakjuk a karikára vágott kolbászt, zöldpaprikát. paradicsomot és pár percig fedő alatt pároljuk. Ha kész, összekeverjük a megfőtt rizzsel, felhalmozzuk a tál közepére, karikára vágott zöldpaprikával és anradicsemm-j? ízlésesen díszítjük, kovászos uborkát adhatunk hozzá. vasárnapi fggTIli jLlXLl M E l L E K l 6 f i I
