Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

1972. augusztus 1, DUN ANTOLI NAPIÓ á hónap közepén átjut a Dunán a Barátság 1h kőolajvezeték November 7-re elkészül az óriás vezeték Miért nem fizet a ? Látogatóban az építőknél A Barátság fi. kőolajvezeték az Uraiból — Romaskimó vá­rosból indul. Munkácsnál há­rom felé ágazik: érinti Lengyel- országot, Csehszlovákiát, Ma­gyarországot és ai NDK-t. A magyar szakasz a határtól a százhalombattai Dunai Kőolaj­finomítóig 287 kilométer és 673 méter utat tesz meg. E szakasz hegesztését a napokban be­fejezték a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat hegesztői, s az első csoport már el is indult Poigárdiba, az Adony—Mezö- szentgyörgy—Papkeszi közötti 67 kilométeres gázvezeték épí­téséhez. Már csak két nagyobb munka van vissza: egyrészt a Csepel szigeti csőfektetés, majd e hónap közepén a Duna át­hidalása. A nagy mű kétévi munka után november 7-re el­készül. Várva, hogy megnyissák a csapokat és az olaj elindul­jon Százhalombatta felé. A fé- nyeslitkei fogadóállomástól hat megyén halad majd át, útjában keresztezve a Tiszát — kétszer is — a soroksári Duna-ágat, a Dunát, a Keleti-főcsatornát, a Galgát, Zagyvát. Közben száz- egy mezőgazdasági üzem föld­területét érinti, átbújik 800 dűlő- út, negyvennyolc főút és húsz vasútvonal alatt. A későbbiek­ben megépítésre kerülő másik ág Tiszapalkonyánál ágazik le és a Tiszai Vegyi Kombinátban ér majd véget. 1975-ben 6 mil­Autós-tábor Dunaharasztiban ... Itt élnek az építők dött valaki. Háromezer felett lehet keresni... A sofőr Eger környéki fiú, út­közben váltig hangoztatja, hogy ott élnek a legszebb lányok. Taksony felé megyünk, s a terv szerint benézünk előbb a Ren­gő névre hallgató kisvendéglő­be. A falatok közben mesélik a két esztendő történetét. A ve­zetéket az „öcskös" — a Ba­rátság I. mentén kellett lefek­tetni. öt méterre. Cövekek jelez­ték az árkoló útját — egy kis elnézés az üzemelő Vezeték ha­lálát jelentette volna. A csövek A Dunánál. Előtérben a kotrógép, a túlsó part „kiharapva” Itt szeli át a vizet majd a Barátság II.... lió, 1980-ban már évi 10 millió tonna kőolajat hoz Magyar- országra. ♦ A haraszti tábor kihalt, csend van, A dózerokkal legyalult te­repen szinte bokáig süllyed az ember a forró homokba. Heve­nyészett drótkerítés mögött a lakókocsik katonás sorban áll­nak, a kapu tárva-nyitva. A bádogvárosban — a Barátság II. építőinek táborában — száz­nyolcvanon laknak. Már reggel ötkor kivitték őket a kocsik a munkahelyekre. A legközelebbi innen vagy húsz kilométerre, a soroksári Duna-ág túlsó olda­lán, a szigeten. Tizenkét órás a munkaidejük — az út nem szá­mít bele. így hát van vagy nyolc is, mire ismét feléled a tábor. Nagy Géza építésvezető és dr. Nánásy István irodavezető a kalauzaim. ígérik, hogy elju­tok mindenhova, csak hát a " terepjárót éppen most szerelik, a gyújtása vacakol. Meg is únom majd, az előttünk álló nyolcvan-száz kilométert. Az építkezésen közel fél­ezren dolgoznak, a táborok így követik egymást: Kisvárda, Tisza- vasvári, Mezőnyárád, Vámos- györk és Dunaharaszti. Bekukkantunk egy lakókocsi­ba — hatvan van belőlük. Olaj- kályha, négy ágy, beépített szekrénysor. Van külön fürdő­kocsi, hideg-meleg vízzel, meg konyhakocsi is. Este maguk főz­nek — leginkább a bogrács­ban készülő, krumpliból-tésztá- ból álló ,,öhöm"-öt. Az alföldiek kedvenc eledele — harminc- hatszor forgatják meg fakanál­lal. Jól jön az otthoni íz: haza minden kilencedik nap után egyszer jutnak, igaz, akkor egy hétre. Legtöbbjük Csongrád megyei, de amerre ment a ve- *eték, itt is — ott is beszegá­tízméteres darabokban érkeztek. Az első száznegyven kilométer olasz és nyugatnémet gyártmá- nyúakat kapott, a többi a Dunai Vasműben készült. Úttól - útig, műtárgytól-műtárgyig összehe- geszlették őket — egy varrat vizsgálata ezer forintba került —, majd az amerikai gyártmá­nyú szigetelőgép körbefonta a kígyót plicoflex szigetelővel. Er­re ragasztó jött s polipropilén védőfólia két rétegben. A szi­getelőmasina menet közben mindjárt forgatta is be a ve­zetéket az árokba. A dózerek pedig elsimították az Alföld talaját. — A tíz-húsz kilométernyi ösz- szehegesztett vezeték úgy rán­gatózik, akár egy vipera . . , Há­rom-négy méteres váratlan ki­csapásai bizony nem kis veszélyt rejtenek. Az utak alatt külön műtár- gyas-csoport átsajtolja a földet, majd behúzzák a vezetéket. A csatlakoztatás jelentette a leg­nagyobb gondot. A soroksári Duna-áq híd iá n robogunk át. Maid a szántásba. Az árokásót nehéz megközelí­teni — pattog a kocsi. — Szépen dolgozik — mutat a távolba Nagy Géza. — Reg­gel még innen indult. . . Béres György vezeti a gépet. Magányos ember, az árokásón és rajta kívül több kilométeres körzetben egy lélek sincs. Ti­zenkét óra alatt két kilométert halad előre a már összehegesz- tett cső mentén. Apró kis piros karók mutatják az útját. Fordulunk, ki az útra. a rác­kevei HÉV sínéin át, A sziget­csépi tolózárak mentén — itt egymás mellett van mindkét ve­zeték tolózára — az utat épí­tik, Innen kanyarodik a Barát­ság mellé az algyő—százhalom­battai és a szajoli vezeték is. A Duna haragos. A magas vízállás miatt áll a kotró — a Folyam és Kavicskotró Válla­lat gépe. Lemegyünk a partra, átnézünk a túlsó oldalra — Dunántúlra. A domb mögött ki­vehető a százhalombattai erő­mű két kéménye, s jól látszik a Duna parton fekvő csővezeték is. Itt kezdődik a közeljövőben — talán az egyik legnagyobb munka. Vezetékfektetés a víz alatt. A tervek szerint a Duna fenekén egy 15 méter széles, 5—7 méter mély árkot képez­tek. Előbb búvárok derítették fel a medret, majd a jobb parton mintegy 100 méteren a Buda­pesti Hídépítő Vállalat robban­totta a sziklát. A robbantott kőzetet a MAHART úszó mar­kolóival kiszedte, míg a meder többi részét — 620 méter hosz- szan — kotrógépek tisztították. A csőfektetés augusztus köze­pén, végén indul. Az igen érde­kes technológia folyamata: előbb kiképeztek a parton 720 méter hosszan egy csúszólapot, erre pántokkal rögzítve három vezeték került. A hosszú „szán­kó” végére drótkötél jön, s a túlsó partról öt lánctalpas trak­tor egyszerűen áthúzza a ki­ásott mederbe. A Duna álatt az árkot nem kell tepietni — azt a víz elvégzi maga is. A cső behúzása mindössze két óráig tart. összesen hat vezeték kerül a mederbe — így két szánkó készült. Az egyik hármas a főág, a másik a tartalék. A főágba égy 600 milliméter át­mérőjű, egy 400-as és egy 300- as cső kerül, a tartalékág 500- as, 300-as és 200-as lesz. Bekiáltunk a kotróra — csó­nakot szeretnénk. Átmenni a túlsó partra. A válasz: vihar jön, nem érdemes kockáztatni. Visszaindulunk. Az építésve­zető azt mondja, ha minden jól megy, november 7-én műszaki átadás lesz. Az. 1.6 milliárdos nagy beruházás átadása. A fizetési fegyelem lazaságai, a késedelmes fizetések nagy száma arra utal, hogy a válla­lati gazdálkodásban az önálló­ság és a felelősség nehezen ta­lál egymásra. A pénzügyi ön­állóság már adva van s ez azt jelenti, hogy a vállalatok dön­tenek saját pénzük felhaszná­lásáról. Ezzel összhangban a vállalatok az egymásnak törté­nő fizetés módját is önállóan választhatják meg, azzal a kor­látozással, hogy 30 napnál hosz- szabb fizetési határidőben nem állapodhatnak meg. A pénzügyi önállóságnak az is lényeges kritériuma, hogy o bank általá­ban csak a vállalat hozzájáru­lása alapján fizeti ki az eladó követelését. A bankszámla feletti rendel­kezési jog deklarálásának az volt a nem is titkolt célja, hogy erősítsük a vevő vállalatok po­zícióit az eladókkal szemben. A gazdasági döntőbizottságok elé került jogvitás ügyek azt bi­zonyítják, hogy a szerződéses kapcsolatok alakulásában még mindig többnyire a szállító az erősebbik fél, ugyanakkor a vevő-vállalatok igen gyakran visszaélnek a bankszámla feletti rendelkezési jogukkal s pénz­ügyi kötelezettségeiket késedel­mesen teljesítik. KÉSEDELMES FIZETÉS SZÁZEZER ESETBEN A fizetési fegyelem az utóbbi években szembetűnő módón romlott. Az esedékesség idő­pontjában ki nem egyenlített i követelések behajtását célzó pe- renkívüli eljárást 1969-ben ve- ! zették be. 1970-ben a vállalatok i mintegy 70 000 esetben s össze­sen mintegy 9 milliárd forint értékben kérték a gazdasági döntőbizottságoktól fizetési meg­hagyás kibocsátását, mert adó­saik nem fizettek. Az elmúlt év­ben a fizetési meghagyás-ügyek száma már jóval meghaladta a 100 000-et, s az esedékes idő­pontban nem teljesített kötele­zettségek összege pedig a 20 milliárd forintot. A tisztánlátás érdekében néhány kiegészítő adatra is hivatkoznunk kell. A vállalatok közötti áruforgalom, a termelési kapcsolatok meny- nyisége többszáz milliárd forint értékű, csupán az ipari termé­kek vállalati kapcsolatokban megtestesülő forgalma 400 mil­liárd forintra becsülhető. Ezek­hez az adatokhoz kell viszonyí­tanunk a fizetési fegyelem 20 milliárd forintos nagyságrendű lazaságát. A GAZDALKODASI NEHÉZSÉGEKÉRT FIZESSENEK A PARTNEREK? A fizetési fegyelem megbom­lásának, majd romlásának alap­vető okai egyértelműen a vál­lalati gazdálkodás területén ta­lálhatók meg. A vállalatok saját pénzeszközei és az igénybeve­hető hitelek általában elegen­dőek a zökkenőmentes gazdál­kodás finanszírozásához. Ha azonban annak bármelyik fázi­sában — készletezés, termelés, értékesítés, beruházás — zava­rok támadnak, felborul a vál­lalat pénzgazdálkodásának egyensúlya, a bevételek és a kiadások összhangja. Ez termé­szetesen csak átmeneti állaoot, hisz a vállalatok túlnyomó több­ségének éves szinten nyeresége is van. A pénzgazdálkodás át­meneti nehézségeit azonban úgy hidalják át, hogy az előírt fize­tési határidőket nem tartják be, s tartozásaikat csak a fizetési meghagyás kibocsátása után — ez kb. 3—4 héttel toldja meg az eredeti határidőt — egyenlí­tik ki. Ezzel tulajdonképpen ne­hézségeik következményét a partnervóllalatokra hárítják át. TOVÁBB GYŰRŰZŐ FIZETÉSKÉPTELENSÉG — EREDMÉNYTELEN RENDSZABÁLYOK Az átmeneti fizetésképtelen­ség jelensége 1968-ban viszony­lag szerény méretekben mutat­kozott; elindult néhány felelőt­lenül gazdálkodó vállalattól, s minden intézkedés ellenére vál­lalatról vállalatra, sőt évről évre Erősödött az üzemi demokrácia az építőiparban Ülést tartott a SZOT elnöksége Mire visszaérünk a táborba, az eső már veri a ponyvát. El­telt egy nap — én elfáradtam, az építők minden nap megte­szik ezt az utat. A homok sárrá dagad — a kocsik benépesülnek. A csőkígyó, mindannyiuk sze­me fénye, a Barátság II. kőolaj- vezeték ismét közelebb ért a céljához . . . Kozma Ferenc Hétfőn ülést tartott szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. Többek között foglalkozott a vállalati és szak- szervezeti testületek jog- és ha­táskörének érvényesüléséről es a további feladatokról előter­jesztett jelentéssel. Az anya­got megfelelő kiegészítés után a SZOT legközelebbi ülése elé terjesztik. Az elnökség részletesen tár­gyalt a kivitelező építőiparban érvényesülő szakszervezeti és üzemi demokrácia helyzetéről, a kedvező és kedvezőtlen ten­denciákról. Az építőiparban a szakszervezeti vezetőtestületek jog- és hatáskörét az ágazati sajátosságok szerint alakították ki, tehát figyelembe vették, hogy a sok, egymástól távol­eső munkahely miatt a szak- szervezeti taggyűléseket csak decentralizáltan tarthatják, s a a Szak- I helyi lehetőségeknek megfele- j lően lehet irányítani a külön­A Barátság L, mögötte pedig a Barátság tt. szigetcsépi állomása. A két vezeték egymástól öt méterre van ... böző műhely- és munkahelyi bi- | zottságokat is. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy j az építőipar szakszervezeti tes­tületéi éltek jogaikkal és a ta- [ gok érdekeit messzemenően fi- j gyelembe véve rendszeresen véleményt nyilvánítottak és | döntöttek a vállalatok gazda- I sági munkáját alapvetően meghatározó kérdésekben is. J A gazdasági vezetők megítélé- j sével kapcsolatos szakszerve- i zeti jogkör növelte a választott j testületek tekintélyét és fele- j lősségét. A minisztériumok ál­talában megkeresik és igénylik az illetékes szakszervezeti tes- [ tület véleményét. Újabban gyakoribb és köz­érthetőbb a dolgozók tájékoz­tatása, s elsősorban a vállala­tok vezetői tekintik fontos po­litikai kérdésnek a munkások véleményének meghallgatását, a közös tanácskozásokat. Az üzemi demokrácia fóru­main, a termelési tanácskozá­sokon, a műszaki konferenciá­kon, a szocialista brigádveze­tői értekezleteken előterjesztett fontos vállalati feladatok meg­tárgyalásával a korábbinál szé­lesebb körben vonták be a dolgozókat a vezetésbe. A de­mokratikus vezetésben azon­ban még nem kapott méltó he­lyet az üzemi demokrácia fó­rumai között az újítók, a törzs- gárda-tagok, a fiatal műsza­kiak tanácskozása, amely egy- egy témakörben nagyon sok se­gítséget nyújthatna a vezetés­nek. A jelentés végül összegezés­ként megállapította, hogy a közvetlen fórumokon, a képvi­seleti demokrácia útján és a demokratikus vezetési módsze­rek erősödésével fejlődött az építőiparban az üzemi demok­rácia. tovább gyűrűzött. A fizetési fi gyelem megszilárdítása érdeké ben került sor a már említet perenkívüli eljárás bevezetés« re, a késedelmi kamat 10 szá zalékról 15 százalékra való fe emelésére, a határidőre történ fizetés különböző biztosítéka nak — fedezetigazolás, bank garancia, kezességvállalás meghonosítására. A késedéi fizetések számának és értékéne növekedése azt bizonyítja, hog ezek a rendszabályok eddi nem voltak hatásosak. Ebbe minden bizonnyal annak is sze repe von, hogy g vállalati gaz dálkodás pénzügyi problémái kiéleződtek. 1968—1969-ben késedelmes fizetések lényegé ben a folyó gazdálkodás — be szerzés, termelés, értékesítés pillanatnyi zavarait tükrözté azóta azonban a vállalati fe lesztési alapokat terhelő adós ság is megnőtt, sok vállalat nál a fejlesztéssel kapcsolato san vállalt kötelezettségek meg haladják a felhasználható ala pokat. Hiba lenne azt állítani, hog a fizetési fegyelem a vállalato magánügye. Éspedig azért nem mert a késedelmes fizetés önké nyes áruhitel igénybevételét je lenti, ami nemcsak elvben sért a bank hitelmonopóliumát, ha nem a gyakorlatban is, mert fizetés elmulasztásával kikény szerített hitel népgazdasá szinten terven felüli vásárlóé ként jelentkezik. Más kérdé, hogy a fizetések késleltetése az átmeneti fizetésképtelensé az egyébként gondosan gazdái kodó vállalatok gazdálkodás" is veszélyezteti. HATÁROZOTTABB INTÉZKEDÉSEKET A FIZETÉSI MORAL HELYREÁLLÍTÁSÁRA Több esztendő negatív tapasz talatai alapján a kérdés oh módon is felvethető: lehetse ges-e egyáltalán a fizetési fe gyeimet, a fizetési morált hely reállítani, megszilárdítani? Úg véljük van rá mód. Végső sprot viszonylag kevés, úgynevezet túlköltekező vállalatot kell a jé zan gazdálkodás útjára terein Elképzelhetőnek tartjuk példáu az ilyen vállalatok vezetőine felelősségrevonását a szerződé ses kötelezettségek nem teljes téséért. Legeredményesebbnek látszi a gazdasági-pénzügyi eszközö alkalmazása. Ha például a ve vő-vállalat az esedékes idő pontig nem rendelkezik a fize tésről, a bank a tartozást a adós vállalat terhére meghite lezi. Ebben az esetben a fizetés képtelenség továbbgyűrűző ha tása mérséklődik, sőt bizonyo idő múltán teljesen megszüni és teljes bizonyossággal kimu tathatók a „fertőzés" gócai pontos diagnózis birtokóbar részben a felügyeleti szerv, rész ben a bank feladata lenne, hog) megfontolt, a gazdasági dönté sek pénzügyi felelősségét, kon zekvenciáit is vállaló gazdálko dósra szorítsa a túlköltekezésre hajlamos vállalatokat. Egyéb ként az a megoldási lehetőséi sem hagyható figyelmen kívü amelyet a fizetési forgalom é a fizetési módok korszerűsítő jelenthet. Érdemes ezt is mér legelni, annál is inkább, meri a vállalatok többsége igényli és sürgeti ennek a problémának biztonságos megoldását. Garamvölgyi István Anna-hál Harkányban Szombaton este egy hirtelen jött hatalmas zivatar után zsú­folásig megtelt ismét a harká­nyi Bányász vendéglő kerthelyi sége. Az Anna-bál óriási kö zönséget vonzott, nagyon sokan a kapukon kívül rekedtek. A hagyományos szépségversenyen 12 induló volt. Az első helyet Agárdi Éva pécsi, a másodikat Ary Mariann, a harmadikat az ugyancsak pécsi Fenyőházi Kló ra nyerte. A versenyben hét ta­gú zsűri döntött, akik közül ötöt a közönség soraiból sorsoltak. Horkóny szépe négy napos tel­jes ellátással a Napsugár Szál­lóba nyert beutalót egy üveg pezsgővel és egy hatalmas vi­rágkosárral. A bál egyébként reggel 5 órakor, majdnem telt házzal ért véget. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom