Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

A szovjet kereskedelmi flotta fejlődése Politikai harcba indul Perónf a 77 éves tábornok Interjú o tengerészeti miniszterhelyettessel Az APN tudósítójának kérdé­seire Anatolij Kolesznyicsenko, tengerészeti miniszterhelyettes az alábbiakban válaszolt.- Milyen eredményeket ért el a szovjet kereskedelmi llotta az előző öléves terv időszaká­ban? • — Kereskedelmi tengerésze­tünk öt év alatt 730 millió tonna árut. 167 millió utast szállított. A flotta állománya ebben az időszakban ötszáz új hajóval gyarapodott.- Jelenleg a szovjet keres­kedelmi flottában 1500 hosszú­járatú, összesen 12,2 millió re­gisztertonnás, teherhajó talál­ható. Nyolcvan százalékuk tiz évnél fiatalabb. Ennek megfe­lelően felszerelésük korszerű, berendezéseik biztonságosak, tendkívül gyorsak. Tíz évvel ezelőtt 40 százalékuk volt gőz­hajtású, ma már viszont csak 5 százalékuk. Gyorsan fejlőd­nek a szovjet kikötők is. Ebben az évben a ki- és berakodás 85 százalékát gépek végezték.- A kilencedik ötéves terv időszakában a tengeri órulor- galmat, 1,4-szeresére kell nö­velni. Megvan ennek a reális alapja?- A szovjet népgazdaság fej­lesztésének tervéből kiindulva állapítottuk meg ezt a számot. Az ipari termelés öt év alatt 42-46 százalékkal növekszik. Az áruk nagy részét - különö­sen Távol-Keleten és az északi, vizeken - partmenti Hajózás­ban szállítják. Ugyanis ezekén a területeken nagyaránvú ipari fejlődés várható. Az áru­forgalom növekedésének má­sik jelentős részét a nemzetközi forgalom emelkedése jelenti, A terv szerint a szovjet külke­reskedelmi forgalom öt év olatt 33—35 százalékkal növekszik.- Az áruforgalom növeke­dése tehát újabb hajók üzem- beállítását igényli. Mi a tervük ezen a téren?- A legnagyobb figyelmet a nagyméretű konténerekben való áruszállítás fejlesztésére fordít­juk. Hamarosan sok 40, 200, 300 és 720 fontos konténereket szállító. gyorsjáratú hajóval rendelkezünk majd. Több — a partok mentén és a folyók tor­kolatában közlekedő — sekély­vízi szállítóhajóval fogunk ren­delkezni. Épülnek részünkre 60 ezer tonna vízkiszorítású, öm­lesztett árut szállító teher- és különböző nagyságú tartályha­jók. Szovjet hajógyárakban 150 ezer regisztertonnás tankhajók is épülnek.- A személyszállítás bővíté­sére újtípusú hajókat szerzünk be. Üj szárnyas- és más part­menti hajózásra alkalmas hajó­kat kapunk. A hajók több mint fele szovjet hajógyárukban épül. A többi Bulgáriában, Ma­gyarországon, NDK-ban, Len­gyelországban. Romániában, Jugoszláviában, Finnországban és más országokban. — A növekvő flottának meg­felelően felszerelt kikötőkre van szüksége. Mit kívánnak lenni a kikötők áteresztő képességének növelése érdekében?- Lenir.grádban és Nahod- kán különleges konténer-kikö­tők épülnek. Vlagyivosztokban, Vaninóban és Rényiben telje­sen gépesített fűrészáru-kikö­tők munkálatait fejezzük be. A balti-, távolkeleti- és fekete­tengeri kikötőket maximálison gépesítjük. Zsdanovban szén, Odesszában nyerscukor rako­dására speciális kikötőket léte­sítünk, amelyek idén már üzembe lépnek. A számítások kimutatták, hogy a kikötők komplex gépesítése ömlesztett áruk tekintetében 3—4, konté­neres szállításnál több mint 10-szeresére növeli az áteresz­tőképességet. Távol-Keleten, Nahodka közelében új, mély- vizű kikötőt építünk, ahol az összes munkát gépek fogják el­végezni. Hasonlóképpen nagy kikötő épül a Fekete-tenge­ren is. A városi genllam árnyékában A »flag különböző várost gerillacsoportjai a jelek sze­rint kapcsolatot létesítenek egymással, de nem mind­egyik mondható sikeresnek. A nyugati társadalmak az utóbbi években kétségtelenül kezdték tisztábban látni saját sebezhető pontjoikat a fegyve­res szélsőségesek meglehető­sen kis csoportjaival szemben. Az is tény, hogy ezeknek a cso­portoknak tevékenysége egyre kevésbé veszi figyelembe az or­szághatárokat. A lyddai repü­lőtéren május 30-án lezajlott vérengzés jól szimbolizálja ezt az új típusú kozmopolitizmust. Ezt a véres akciót a palesztinai szervezetek megbízásából ja­pán fanatikusok hajtották vég­re. Egyre kevesebb olyan cso­port lesz, amely hazájában szérzi fegyvereit, kiképzését és onnét is irányítják. A városi ge­rillaszervezetek nemzetközi lán­cot alkotnak, és olyan távoleső gerillacsoportok építenek ki kap­csolatot, mint a török Népi Fel­szabadítás! Hadsereg az uruguayi tupamarókkal. Nem mondhatnánk, hogy a városi gerillamozgalmaknak — jó évük lett volna. Még a tele­vízió vagy a sajtó nyilvánossá­gát foglalkoztató csoportoknak sem. Azok a csoportok, ame­lyek 20 hónappal ezelőtt álta­lános riadalmat és zűrzavart okozva Quebec-ben elraboltak egy brit tisztviselőt es meggyil­koltak egy tartományi minisz­tert, most saját kedvenc ideoló­gusaiktól kapták az utasítást, hogy figyelmüket inkább szen­teljék a politikának. A tupa- marók, akik tavaly már készen álltak arra, hogy Uruguayban fegyveres felkelést robbantsa­nak ki, ma zsákutcába kerül­tek. A német hatóságok — no­ha két évig tartott — mégis leleplezték o Baader— Meinhof csoport vezetőit és lecsaptak rájuk. Súlyos és döntő csapást je­lentett o csoport tényleges ala­pítójának, Ulrike Meinhofnak június 16-i letartóztatása. Ezt megelőzően már lefogták a csoport más tagjait, köztük Andreas Baadert is. Nem ren­delkeztek népi támogatással, sőt — úgy tűnt — a végén még vezetőik sem találtak olyan szimpatizánsokat, akik hajlan­dók lettek volna menedéket ad­ni nekik, Ulrike Meinhofot egy olyan lakásban fogták el, amelybe előzőleg betört, míg a bérlök távol voltak. Uruguayban és Latin-Ameri- ka néhány más részében a vá­rosi gerilláknak sikerült mé­lyebbre ereszteniük gyökereiket a társadalomba. Az uruguayi hatóságok több mint 600 állí­tólagos gerillát tartanak fogva és o közelmúltban felfedeztek egy ún. „népi börtönt”, ahol a tupamarók két túszt tartottak fogva. Egyikük egy volt föld- művelődésügyi miniszter, o má­sik a volt elnök, Pacheco köze li barátja. A tupamarók több mint egy éve fogva tartották őket. Könnyű elképzelni, milyen mértékben ábrándult ki a tár­sadalom az uruguayi biztonsá­gi szervekből, amikor kiderült, hogy milyen könnyű jelentős személyiségeket elrabolni és Montevideo külvárosában ilyen hosszú időn át fogva tartani. Félretéve Uruguay szociális és gazdasági problémáit, más okai is vannak annak; hogy a rend­őrség tehetetlennek bizonyult a tupamarókkal szemben és vé­gül is a hadseregnek kellett ál vennie a dolgot. Ha egy pil­lantást vetünk a letartóztatott gyanúsítottak jegyzékére, lát- hatiulc néhány befolyásos csa­lád tagjainak nevét is. Szere­pelnek köztük ismert sebészek, ügyvédek, építészek, sőt a leg­felsőbb Bíróság egyik tagjának fivére is. A tupamarók nem csak a középosztály elidegene dett gyermekei sorából tobo­roznak. Híveik segítségével be szivárogtak o közigazgatásba, a rendőrség soraiba, a hatása gok pedig elvesztették az előnyt, amit a meglepetésszerű leleplezés jelenthetne Az Economist cikke nyomán Willy Brandt kancellárnak a Wiesbaden! bűnügyi rendé'ségen bemutattak o Baader—Meinhof terrorista csoport lef oglalt bűn­jeleit A 5 A R N A PI te, hogy a tömegek emigráció­ban élő bálványának áldásá­val - és a perónista proleta­riátus szavazataival — lesz alkotmányos elnök. E cél ked­véért lemondott arról, hogy az inflációt hagyományos módon, a bérek befagyasztásával küzd- je le: független, peróni érte­lemben „imperialistaellenes” külpolitikát folytatott, visszaad­ta Perónnak felesége évek óta elrejtett holttestét, és még ar­ról is intézkedett, hogy az ar­gentin bíróságok felmentsék oz öreg tábornokot valamennyi el­lene folyamatban lévő vád alól. Perón azonban csak rész­ben ment bele a játékba: sza­vatolta a szakszervezetek bizo­nyos korrekt magatartását, bí­rálattal illette a baloldali-pe- ránista gerillákat, egyébként azonban megmaradt a katonai junta éles elutasítása mellett. Az alternatíva Perón számá­ra: ha — mint ezt híveivel ál­landóan elhitette — valóban az elnökségre törekszik, akkor au­gusztus 25-ig Buenos Airesba. kell érkeznie és meg is érkezik, mint ezt közölték Madridban. Legjobb lehetőség számára valószínűleg oz, hogy meg­egyezésre jut Lanusse tábor­nokkal. Buenos Aires új politikai csaták színhelye fesz. — A határozat egyetlen argentinnak szólt Amióta Argentínában kikap­csolták o parlamentet és a hiva­tásos politikusokat (ennek im­már hat éve), a legfontosabb hivatalos események a tábor­nokok ünnepi lakomái, ahol száraz ételeket (elsősorban marhahúst és kolbászt) tálal­nak fel, az emelkedett hangu­latról pedig a tartalmas men- dozai vörösbor gondoskodik. A 23 milliós argentin nép hozzászokott ohhoz, hogy fi­gyeljen az efféle katonai lak- mározásokra: a „bajtársi ebé­deken” elhangzott pohárkö­szöntóknek és szónoklatoknak gyakran nagyobb hírértékűk van, mint a Cosa Rodas kor- mónypalotában kiadott hivata­los közleményeknek. A legutóbbi ebédre, amellyel 800 tiszt az argentin függet­lenségi napot ünnepelte, az egész nemzet felfigyelt: Lanus­se tábornokot, a junta vezérét jelentették be szónoknak, és azt várták ettől a becsvágyó tiszttől, aki senkinek sem en­ged bepillantást kártyáiba, hogy végre kijátssza az igazi adut. Viszont szintén augusztus 25- ig — és ez Lanusse beszédének másik legfontosabb pontja — „minden külföldön élő argen­tin, aki valamilyen hivatalra akar pályázni, köteles hazáié­ba visszatérni." Ez a határozat gyakorlatilag csupán egyetlen argentinnak szól: Juan Domin­go Perónnak. Lanusse azonban jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy megkönnyíthesse o Perónnal való megegyezést: antiperonis- ta fegyvertársainak megnyugta­tására ugyanis megvonta a peronista szakszervezetek mű­ködési engedélyét és bank­számláikat zárolta: ilyen kö­rülmények között nehéz lesz a párbeszéd Perón és Lanusse között. Augusztus 25-ig elváMk majd, helytálló-e Perón meg­állapítása: „Lanusse tábornok egészen jó taktikus, én azon­ban stratéga vagyok." (A Süddeutsche Zeitung cikk* nyomán.) Lanusse eredetileg azt remél­Pacsirták hangja vízcsövekből Hivatalának első évében La­nusse csak egyetlen kötelező egyértelmű ígéretet tett, amely­be az ország politikai erői egy­től egyig belekapaszkodtok: 1973. március 25-én ,,korláto­zás nélküli szabad választáso­kat" rendez. Ennek eléréséhez természetesen „nagy nemzeti egyetértés" szükséges, a politi­kai csoportok (elsősorban a pe­rónisták) és a haderő közti megértés: közös játékszabályo­kat Ételi elfogadni. Ezekre a játékszabályokra, amelyeket csak a katonák diktálhatnak, várnak az argentinok már 14 hónapja. Ezen a bajtársi ebéden La­nusse tényleg lényeass közlest tett, legközelebbi kártyáját az asztalra tette. Fay bűvös dátu­mot közölt: 1972. augusztus 25- ét. Addig minden argentinnak, aki ielenlea állami h'vatalt tóit be és a jövő évi március 25 -i választásokon jelöltetni kívánja mánál, le kell mondania álla sáról. Augusztus ?5-ig tehát elválik, vajon Lanusse hisz-e még becs­vágyának teljesíthetőségében. Ebben az esetben ugyanis ál kell adnia az elnöki hivatalt egyik juntabeli kollegáiénak (valószínűleg Cqrlos Rey dan­dártábornoknak, a légierő pa­rancsnokának), sőt talán még a hadsereg — saját hatalmi bá­zisa — fóparancsnoki tisztéről is le kell köszönnie, hogy az ez­után következő hét hónapot ar ra hasznába, hogy egy meg nem létező pártkoalíció jelölt jeként választási harcot foly­tasson. hasonlítanak a madarak csi­csergéséhez. nem múlik el egy nap, hogy a köréje sereqtett ri­gók lelkes füttykoncertbe ne kezdenének. A látogatók ped'g saját maguk is részt vehetnek a hangösszelonódások végtelen sorából álló „koncert" megszó­laltatásában: a vizsugarak ere­iének megváltoztatásával tet­szés szerint megmásíthatják a hangok játékát. r (A DAD jelentéséből.) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KASZON JÓZSEF A szférák zenéje és a oo- csirták csattogása csa'ogaba az éneklő madarakat, a pihe- nési és felüdülést kereső járó­kelőket az esseni Gruga paik- ban létesített tó partjához. Vi­rágvázákhoz hasonló plexi­üvegcsövekben emelkedik és süllyed itt a viz. orgonasipokon keresztül préseli át a levegőt és így melodikus hangokat hoz létre A három csőrendszert há­rom medencére osztották f el. Az egyes csőrendszerek mecha nizmusát a különböző erősségű vizsugarak hozzák működésbe. Mivel ezáltal sok esetben olyan hangsiinezetek állnak elő. amelyek megtévesztésig

Next

/
Oldalképek
Tartalom