Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
WT2. «Juguírtul 15. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 A magyar textilipar megújulása írta: Dr. Bakos Zsigmond, könnyűipari miniszterhelyettes A harmadik k Népgazdaságunk egyik nagy tradícióval rendelkező iparága, a textilipar számára a IV. ötéves tervben felvázolásra került egy nagyszabású rekonstrukciós program. E program lényege, hogy a textil- és textilruházati ipart alkalmassá kell tenni a következő évek és évtizedek egyre növekvő követelményeinek teljesítésére. 14 milliárd forintos fejlesztés Az iparág megfelelő előkészületek után, 1970 végén a kormány elé terjesztette a mintegy két ötéves tervre előirányzott fejlesztési programját. Konkrét döntés a IV, ötéves terv időszakára született. Ennek értelmében öt év alatt fejlesztésre kb. 14 milliárd forintot lehet fordítani. Ez az összeg több mint kétszerese a III. ötéves tervben hasonló célra felhasznált összegnek. Mi tette indokolttá azt, hogy a népgazdaság ilyen nagy eszközöket fordítson a textilipar fejlesztésére? Mindenekelőtt a IV. ötéves tervben az iparág számára meghatározott termelési, gazdasági feladatok. A textil- és textilruházati ipar össztermelését 5 év alatt 42 százalékkal kell növelni. Ebből a hazai ruházati fogyasztás 40—42, a szocialista export 60—62, a tőkés export 30—37 százalékos növelését kell lehetővé tenni. Figyelembe véve, hogy az iparág termelő berendezéseinek döntő többsége több évtizede dolgozik, ennek következtében korszerűtlen, elavult, jelentős részük kicserélést igényel. Helyükre a szocialista és tőkés textilgépgyártó ipar lehető legjobb gépeit és berendezéseit szükséges állítani. Az elmondottakból kitűnik, hogy az iparág a IV. ötéves tervben elsősorban nem új gyárakat épít — az általános nép- gazdasági célkitűzésekkel összhangban —, hanem a meglévő üzemekben gyors ütemben kicseréli az elavult gépeket és berendezéseket. Ebbe az irányba serkenti az a körülmény is, hogy különösen a nagy városokban (Budapest, Szeged, Győr) az utóbbi években egyre nagyobb mértékben csökken a textiliparban dolgozók száma. A növekvő termelési feladatokat tehát a jövőben lényegesen kisebb létszámmal, vagyis magas munkatermelékenységgel lehet csak megvalósítani. Az elmúlt, több mint másfél év alatt a kormányhatározat alapján a fejlesztési döntések nagy száma született meg. Ennek eredményeképpen 1972 közepéig a IV. ötéves tervben termelésre előirányzott fonalmeny- nyiség 70, szövet-, illetve kelmemennyiség 100, kötöttáru-termelés 80 és konfekcióipari termékek 50 százaléka, a beruházásokkal megalapozásra került. Ezt úgy kell érteni, hogy az iparág vállalatai a fenti meny- nyiségű termeléshez szükséges gépeket megrendelték, illetve azok egy része már dolgozik is. Közelebb kerülni a nemzetközi színvonalhoz A rekonstrukciós program nemcsak mennyiségi célkitűzéseket határozott meg. Célul tűzte, hogy az iparág gyártmányainak minősége és összetétele tekintetében is közelebb kerüljünk a nemzetközi színvonalhoz. Ennek érdekében a régebbinél gyorsabb ütemben kell növelni a mesterséges szálak felhasználását és 1975-ig el kell érni, hogy ezek aránya az összes felhasznált anyagból kb. 40 százalék legyen. Ezen belül a szintetikus szálak aránya másfél- szeresére nő és meg közel id's? 20 százalékot. A hazai és nemzetközi ruházkodási igényeknek megfelelően legalább 25 százalékra kell növelni q kötött- és egyéb, nemszőtt áruk részarányát. A műszaki és technológiai előrehaladással biztosítani kell a gyűrtelenített, különlegesen kikészített, a szennytaszító tulajdonságokkal rendelkező és könnyen kezelhető textíliák mennyiségének növelését. Mindezeket a műszaki, technológiai és gazdasági célokat úgy kell megvalósítani, hogy közben az iparágban dolgozó munkások általános munkafeltételei lényegesen javuljanak. Ma már mindenki belátja, hogy enélkül a termelési feladatokhoz szükséges munkáslétszámot nem lehet biztosítani. Fontos lenne, hogy ezt a felismerést a vállalatok párt- és társadalmi szervei és különösen a helyi fejlesztési döntéseket hozó gazdasági vezetők az eddiginél következetesebben vegyék figyelembe. A jövőben megoldandó problémák között első helyen kell megemlíteni, hogy bár a fejlesztési programok tudatos létszámcsökkentéssel is számolnak, a munkaerő spontán el- áramlása ennél lényegesen gyorsabb ütemű. A munkáshiány első következménye, hogy jelentős termelő kapacitások állnak jelenleg kihasználatlanul (fonoda, szövődé). így helyenként, nem is indokolatlanul, felvetődött a kérdés, hogy miért akarunk milliárdokat fordítani új gépekre, amikor a régieket sem tudjuk jelenleg kihasználni. A válasz kézenfekvő: Az új, korszerű gépek viszonylag lényegesen kevesebb munkaerőt igényelnek, így lehetséges a termelékenység lényeges növelése. Addig azonban, amíg q régi gépekkel is szükséges dolgozni, a jelenleginél jobb szervező munkával, a belső anyagi ösztönzési módszerek fejlesztésével mindent meq kell tenni a hasznos termelő kapacitások jobb kihasználása érdekében. Egy másik figyelemreméltó jelenség, hogy a rekonstrukció első évében a hazai fogyasztók igénye lényegesen alatta maradt annak, amit a tervben számításba vettünk. Ennek okára pontos magyarázatot nehéz adni, annyi azonban már nyilvánvaló, hogy nem arról van szó, mintha a hazai ruházati piac telített lenne. Sokkal inkább úgy értékelhetjük ezt a jelenséget, hogy az ipar ma még minőségben és választékban nem tudja teljes mértékben kielégíteni a jelentkező igényeket. A vállalatok többségénél kicsit lassú az átállás a régi, helyenként korszerűtlenebb gyártmányok termelésérőf-az újra. Ebben szerepe van annak is, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem még nem tudja elfogadható pontossággal felmérni és követni az életszínvonal viszonylag gyorsütemű növekedésével együttjáró fogyasztói igényeket. A termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésében is van még javítanivaló. Az irányító Könnyűipari- és Belkereskedelmi Minisztériumok az elmúlt egy év alatt többízben összehangolták álláspontjukat és közösen határozták meg a legszükségesebb tennivalókat, a termelés és fogyasztás egészséges és fejlődő összhangjának javítására. Mindennek ma még csak kezdeti eredményei tapasztalhatók. Sok örömmel és gonddal járó feladat A magyar textilipar megújítása sok örömmel és gonddal járó feladat. A következő években mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a kapott lehetőség alapján biztosítsuk a textilipar műszaki előrehaladását, a munkatermelékenység növekedését, a gazdasági hatékonyság magas színvonalát. Mindezekkel együtt el kell érni, hogy a magyar textil- és textilruházati ipar felzárkózzék Európa élenjáró országaihoz, Jjogy a lakosság mind több korszerű és divatos ruházati cikket vásárolhasson. Csak a csengő nem szólal meg az ajtó fölött. Szemben fémszínű könyökcsövek, a pulton doboznyi szög egy halom vaj közvetlen szomszédságában, a másik oldal mennyezetig érő polcain flanellingek, szita, kiott- gatya, lábas, fakanál, néhány irka és csomagolópapír, pacs- ker, kopott-kék színű munkásruha . . . Szatócsbolt, jócskán kibővült árukészlettel. Valahogy a hangulata is más. Hiányzik a számtalan más illattal vegyült petróleumszag, a sarokba állított mázsa, — amelyen ráérő időben a lurkókat is megmérte -a boltos — a marhasó-kockák rózsaszín piramisa, a kicsi, nagy, nagyobb petróleumlámpák sora .. . A pult végén, a fürdőkádak közelében porszívó nyújtogatja a nyakát, amott citromhalom, levespor- és száraztészta csomagok, készétel, szárazelem, négyfajta kávé, speciális nyloning mosószer, kismama cipő, szivacs ülőpárna, díszes miniüvegek ... Vegyesbolt, az egyetlen üzlet Tésenyben. Városban talán ABC-nek neveznék, itt- azonban csak „a bolt" titulusnak örvend. Ha hiányzik valami a levesből — „szaladj a boltba”, ha szerszám kell a ház körül, „nézünk a boltban”, ha édességért nyafog a gyerek, „majd veszünk a boltban"... Itt minden apróbb cikket tartani kell, amire a faluban szükség lehet. — Most festékekkel kell jól felkészülni — mondja Németh Istvánná, a tésenyi boltvezető — nálunk szeptemberben tartják a búcsút, előtte mindenki rendbe akarja hozni a házát... Négy asszony van az üzletben, s ezekkel az árukkal távoznak: kenyér, tányér, kávé, zseblámpaelem, cipőfűző, keksz, zsír. . . — Most is sokan hordják innen a zsírt, bár annak a szezonja inkább novemberben kezdődik. Olyankor három mázsát is eladok egy hónapban, nyáron körülbelül a fele fogy — mondja a boltvezető. — Mi nincs a boltban? — Választék. Az nem lehet ennyi áru mellett. De aki valami komolyabb dolgot akar venni, úgyis elmegy Vajszlóra vagy Pécsre. De petróleumért például idejárnak a környékről is, mert sok helyen nem tartanak, nem szívesen foglalkoznak vele , .. Az elmúlt hónapban 150 ezer forint volt a forgalom, általában pedig 120 ezer forint körül mozog. — Eladtam ám vagy hat motorkerékpárt is. Akinek kell, csak szól, már hozom is. Akármilyen árut elhozok, de ennél jobban már nem tudom telerakni a boltot, * Ózdfalun közvetlenül a bekötőút végén található a két „intézmény” : a kocsma és a vegyesbolt. A kocsma az erősebb. Mindkettőhöz külön bejárat vezet ugyan, de ez csak az ideA helyzetet valahogyan így lehetne jellemezni: Az üzemmérnök megoldhatatlan feladat elé került. Van megoldás. A manna ott van, csak „kínaiul” kellene kérnie. Meg kellene tanulnia kínaiul. Meg lehet tanulni. Végre Pécs felsőoktatása is rendelkezik számítógéppel. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítóközpontja* nemrég helyezték üzembe. A számítógéppel az ipart, az oktatást és a tudományt, a számítástechnika magyarországi elterjesztésének ügyét kívánják szolgálni. Mi is van e mögött, min dolgozik a számítóközpont? Erre a kérdésre kerestünk választ, amikor felkerestük dr. Kiss Gyulát. a főiskola üzemgazdasági és szervezési tanszékének, egyben az Építésgazdasági és Szervezési Intézet (ÉGSZI) pécsi kutató tagozatának vezetőjét, és Kása Ferencet, a számítóközpont műszaki vezetőjét. A számítógép a főiskoláé, a kezelőszemélyzetet viszont teljes egészében az ÉGSZI adja. A gép két műszakban dolgozik, gent, a külső szemlélődőt téveszti meg: belülről együvé tartoznak. A polcokról sír a szegénység, választékról szó sem lehet, sőt egy sereg, — egyébként falun is jól ismert — élelmezési cikknek még a színét sem látták ebben a boltban. Néhány konzerv, egyetlen üveg félkészétel, egyetlen fajta cigaretta — Fecske — és a legszükségesebb élelmiszerek. És a lehető legfontosabb cikkek: cérna, tű, kertiszerszámok, petróleum, gyertya. — Csak annyi árut tarthatunk amennyi szállítástól szállításig elmegy — mondja Lévai Zoltán- né, a boltvezető — a FŐSZERT mostanában pontatlanul szállít. Egy hónapban kétszer, háromszor jönnek, ma várunk megint árut... öregember jön a boltba, letesz egy tízest, s egy üveg sört kér. — Sört, öreg? .De milyet? Mert van világos, barna, magyar vagy Stefi, hát melyiket akarja? A boltvezető azt mondja, rossz az ellátás. A darabárusok például, ha cigarettát hoznak, máig sem hajlandók tudomásul venni, hogy Ózdfalubd már több mint egy éve megépült a beA BUVATI által készített tervek alapján hozzáfogtak Zalaegerszeg új városközpontjának kialakításához. Első lépésként a napokban megkezdték a mintegy 50—100 esztendős földszintes épületek bontását a város | az egyik műszak a főiskoláé, a j másik az ÉGSZI-é, bár pillanatnyilag, iskolai szünet lévén, mind a két műszakot az ÉGSZI tölti ki. Több megbízáson is dolgoznak. Hogy a nem szakemberhez is közelebb hozzuk, milyen egy megbízás, íme egy példa. Egy építővállalat jövő évi tervében lakóházak, kórház, iskola, gyár feiepítése szerepel. A számítógéppel nehézség nélkül kiszámítják, a különböző típusú épületekhez mennyi anyagra, munkaerőre, szállító- eszközre stb. van szükség. A főiskola számítóközpontjábcn készül a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat középtávú terve, házgyári termelésének programozása, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat negyedik ötéves tervi lakásépítkezéseinek hálódiagrammos szervezési dokumentációja, ők viszik gépre a Somogy és a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatok ügyvitelét stb. A négy dél-dunántúli megyének dolgoznak. Innen bármelyik | vállalat megkeresheti a számíkötőút: lerakják a dohányárut Bogádmindszenten, — menjen oda érte a boltos. — Havonta 70—80 ezer forintos árukészlettel rendelkezhetünk a kocsmával együtt — mondja Lévai Zoltánné — ebből 40 ezer forintot elvisz a kocsma. Jó lenne ha különválasztanák, mint ahogy Páprádon tették ... * Fontosak ezek a mindent áruló apró boltok — nagyon sokat javult az áruellátás az utóbbi években: a legtöbb helyre naponta eljut a kenyér, de a legkisebb települések rendszeres ellátása is megoldott. A nagyobb települések egyetlen boltjában is ott a hűtőszekrény, így meghatározott napokon friss tejterméket, felvágottat, sőt húst is tudnak árusítani — a kereskedők közvetítésével pedig a legkisebb lélekszámú faluban is megvásárolhatják a legmodernebb háztartási gépet, rádiót, televíziót, anélkül, hogy ki kellene mozdulni a településről — és ez már több mint ameny- nyire az egykori szatócsbolt hivatott. Kétféle hivatást persze, — bolt-kocsma — már nehezen tud teljesíteni . ., D. K. J. főutcáján, a Kossuth Lajos utcában. A rekonstrukció kezdeti szakaszában mintegy 5 hektárnyi területen, egyebek között 542 lakást építenek fel. 4—6 emeletes, tetszetős épületek adnak új arculatot a kialakuló városcentrumnak. tóközpontot, csak a konkrét gazdasági feladatot kell megjelölniük, az ÉGSZI szakemberei programot készítenek. Céljuk az, hogy lehetőleg ne egyedi munkákkal, hanem komple* vállalati szervezési és irányítási rendszerek kidolgozásával foglalkozzanak. Ilyen megbízást már kaptak. Együttműködési megállapodásuk van a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalattal, mint bázisvállaluttal. Az ő komplex szervezési módszerüket szeretnék elterjeszteni a többi megyében. Az ÉGSZI ezenkívül a jövő évtől kezdődően különböző tanfolyamokat is szeretne indítani o vállalati emberek részére. Ami a főiskola feladatait illeti, a legfontosabb a hallgatóság számítástechnikai képzésé. Tévedés ne essék, nem számítástechnikai szakembereket akarnak képezni, hanem számítástechnikai ismeretekkel rendelkező, abban jártas üzemmérnököket. Akik a gyakorlatban tudni fogják, mikor, milyen feladatok megoldásához kell segítségül hívni a számítógépet, egyben felrázzák a megrekedt műszakiakat. A számítás- technika féléves tantárgy, az építőipari karon a harmadik, a gépészeknél a negyedik félévben oktatják. A félév — a számítóközpontban, gépközeiben — elegendő idő arra, hogy eloszlassa a komputert övező misztikumot, kialakítsa azt a szemléletet, amely a számítógépet a feladatok kiszolgálóinak tekinti. Akik pedig komolyabban érdeklődnek a téma iránt, a tudományos diákkörök segítségével szorosabb kapcsolatba kerülhetnek a számítás- technikával. Az oktatók kiképzését már korábban megkezdték. A cél, hogy minden tanszék rendelkezzék olyan szakemberekkel, akik a kellő ismeretek birtokában a tanszék feladatait „gépközeibe tudják hozni”. A feladat kettős. Az oktatók a szaktárgyakat lehetőleg számítástechnikai szempontból megvilágítva adják elő és a számonkérésben is szerepeljen ez a követelmény. Másrészt: a tanszékeken a dományos kutatási munkáknál szükség van olyan szakemberekre, akik a feladatok megoldásánál látják, hol kapcsolható az a számítógéphez. Ilyen fiatal intézménynek, mint a Műszaki Főiskola, magától érthetődön, még nem lehet híre. •Ezt az élért tudományos kutatási eredményei alapozhatják meg, hiszen az, hogy az oktatás milyen magas színvonalú, csak hosszabb távlatban mutatkozik meg. Az új tudományos eredmények eléréséhez pedig a műszaki tudományokban is nélkülözhetetlen a számítógép. A Műszaki Főiskola számító- központja természetesen nyitva áll a többi pécsi felsőoktatási intézmény előtt is. A manna ott van, csak meg kell tanulni kérni. Vagyis arra van szükség, hogy mindenütt legyenek számítástechnikai ismeretekkel rendelkező oktatók, akik tálalják a feladatot. Ebben bizonyára a Pécsi Akadémiai Bizottság is hasznos útmutatásokkal szolgálhatna. A főiskola számító- központja egyébként a 30 millió forintos program felénél tart, teljes kifejlesztése során még további egységeket illesztenek a géphez. Van egy olyan elképzelés, hogy a többi pécsi felsőoktatási intézmény perifériájával, azaz a számítógépet kiegészítő egységével kábeles kapcsolatot létesít a főiskola számítóközpontjával. Nem kellene halogatni. Végezetül még egy kérdés — a párosítás. Főiskola — ÉGSZI, Jó ez a párosítás? Kitűnő! Az a hatékony, ha az oktatás kapcsolódik a gyakorlathoz — ipari bázisra épül. És fordítva. Csak örülhetünk, hogy a főiskola lelkesedése eredményeként a gondolatot követően dicséretes gyorsasággal létrejött a pécsi számítóközpont, s nem állt a számítógép hat hónapig kicso- magolatlanul, amire már volt példa az egyetemek történetében. Baranyának most már három számítógépe van: a SZDV- nél, a DÉDASZ-nál és a főiskolás. Illetve a DEDÁSZ-nok még nincs meg a gépe, csak a számítóközpontja. De nem is az a fontos, hogy hány van. Hanem az, hogy amink van, abból csikarjuk ki a maximumot. Miklósyári Zoltán PÉCS, SZIGETI ÜT 69. SZÁM ALATTI 2080 m- TERÜLET ÉPÜLETEKKEL közület részére eladó Érdeklődni leheli TEJIPARI SZÁLLÍTÁSI, SZOLGÁLTAT© ÉS KÉSZLETEZŐ VALLALAT, Pées, Tüzér u. 13 a. (Patyolat mögött,) Telefon; 19-15, 15-01, TERVEZŐ, BONYOLÍTÓ, BERUHÁZÓ VÁLLALATOK! Szabad kapacitással rendelkezünk acélszerkezetű víztornyok kivitelezésére. RENDELÉSEKET ELFOGADUNK: 25-50-100-200 m:i űrtartalmú hidroglóbuszokra, 50—100—200 m3 űrtartalmú agroglóbuszokra, 50-100-200-300 m3 ürtartalmú aquaglóbuszokra. 1972. évben beérkezett megrendelésekre a víztorony tervek adaptálását díjmentesen elkészítjük és a víztornyokat 1973-ban üzembe helyezve átadjuk. SZAKTANACSADAS, RÉSZLET! Ügyintéző: Csete Mihály Telefon: Lajosmizse 70 Telez; 22-4812 Megrendelési VÍZGÉPÉSZETI VALLALAT Acélszerk., víztornyok, ivó-, ipanrízellátás* és szennyvíztisztító berendezések gyára. Termelési Osztály. Lajosmizse, Gyártelep 1, FELVILÁGOSÍTÁS. Petróleum, motor, féldeci... Szatócsboltok? Megkezdték az új városközpont kialakítását Zalaegerszegen 0
