Dunántúli Napló, 1972. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Heti jegyzetünk Zalaegerszegi példa Egyszerű kis hír jelent meg a szombati lapokban: a Zalaeger­szegi TE Budapesten is meg­alakítja baráti körét, és a fő­városban is szervezett egésszé próbálja kovácsolni, nyilvánva­lóan a Zalából elköltözött ZTE rajongókat. Tulajdonképpen azt is lehetne mondani, hogy nincs ebben semmi különös, minden újonc így kezdi... Emlékezzünk csak arra, amikor a Pécsi Dózsa újonc volt. Alig játszott a csa­pat olyan mérkőzést, hogy ne lett volna idegenbeli pályán is jónéhány hangú szurkolója. Pedig akkor jószerivel csak vo­nattal közlekedhetett a futball­rajongó. De olyan mérkőzése akkoriban végképp alig akadt a Dózsának, amikor legalább né­hány buzdító táviratot ne kéz­besített volna a postás az öltö­zőbe. Hát... ezek voltak a régi szép idők. Akkor még újdonság volt az NB I. Lehet, hogy divat is volt szurkolni a csapatnak. A ZTE akciójával kapcsolat­ban azonban van egy olyan ér­zésem, hogy Zalában nem szal­malángot gyújtottak. A ZTE és a szurkolói közötti kapcsolat ed­dig is példaszerű volt Pedig volt olyan év is, amikor nem ment valami ragyogóan a csa­patnak a játék, mégis érezhető volt, hogy a csapat és a közön­sége az egyetlen egész. Mond­hatnánk úgy is, hogy a ZTE pá­lyára eddig sem úgy tévedtek be a nézők, hanem szinte kö- telességszerűen jelentek meg a lelátókon. Persze nem véletlen és zalai sajátosság ez. Hiszen az egyesület nagyon sokat tett a közönség megnyeréséért. Hi­vatkozhatunk itt akár arra is, hogy rendszeresen telefonon „közvetítették" az idegenbeli mérkőzéseket, és minden ügyes­bajos dolgukat megbeszélték a szurkolókkal a gyűléseken, ki­alakítva ezzel sokezer ember­ben 0 közösségi érzést a csa­pattal szemben. Semmiképpen sem véletlen, hogy ez az egy­séges közönség nyerte el múlt évben a fair play díjat példa­szerű magatartásával. A mostani lépés, a közönség- szervezés kiterjesztése tehát közvetlen folytatása az eddigi munkának, és nem kétséges, hogy a ZTE sok idegenbeli mér­kőzésén érezheti majd magát otthon, legalábbis a buzdítást tekintve. Érdemes felfigyelni a zalai kezdeményezésre éppen most, amikor divattá vált a közönség gyérülését a televízióra, a hét­végi kirándulásokra, a klasszis játékok hiányára fogni. A za­laiak tulajdonképpen nem talál­tak fel semmi újat. Csak arra a régi igazságra jöttek rá, hogy a futballhoz nem csak ti­zenegy játékos kell, hanem lel­kes közönség is, tömött lelátók, buzdítás, szurkolás is. És rá­jöttek arra is, hogy ezt éppúgy szervezni kell, mint minden egyebet. Nagyon jó, hogy ők komolyan hozzáláttak ehhez a munkához. Talán a példájuk nyomán másutt és sok egyesü­letben szintén megkezdik a szer­vező munkát és nemcsak vár­ják, hanem hívják is majd a kö­zönséget. Talán egyszer — jó lenne, ha mielőbb — ismét „di­vatba iönnek” a baráti körök. Illetve kilépnek a meglévő pa­piroséletükből és meggyara­podva valóban támaszai lesz­nek a csapatoknak. — K — A kétszeres második Csak a harmadik kísérletre sikerült biztosítani helyét a csa­patban. Ha magasugró lenne, akkor a harmadik kísérlet egy magasság felett mindössze par percet venne igénybe. De mi­vel labdarúgó, erre a sikeres harmadik kísérletre tovább kel­lett várnia. Csaknem hét évet A foci alapjaival akkor is­merkedett meg, amikor váloga­tottunkat aranycsapat jetzővel illették. A világklasszisokból állc/'csatársorunk ontotta a gó­lokat, ő is csatár szeretett voina lenni. Lábtörése keresztülhúzta elképzeléseit. A begipszelt láb­bal nem lehetett futkározni, így beállították a kapuba és ott is maradt. Először az úttörő csa­patban, majd a gimnázium vá­logatottjában védett. 16 éves volt 1963-ban, amikor leigazolta a Nyíregyházi Munkás NB ll-es csapata. A Kecskeméti Dózsa ellen mutatkozott be és kapu­ját csak 11-esből tudták be­venni. 4­1964 őszén kerül: Buús Györgv a Komlói Bányászhoz. Akkor már tagja volt a magyar ifjúsá­gi válogatottnak. Komlón meg kellett elégednie azzal, hogy a tartalékban véd, de elég volt számára az is, hogy érezhette az NB I. légkörét, ott volt pár lé­pésre a céltól. Fegyelmezetten dolgozott, figyelte a „nagyo­kat”, hogy majd egyszer ő is a legjobbak között szerepelhes­sen. 1965-ben kiesett a Komló az NB l-ből, az NB I. B-ben Szőcs János bizalmat szavazott Buúsnak, aki bizonyított is, 23 mérkőzésen őrizte eredménye­sen a bányász város csapatá­nak kapuját. Az osztályozó után ismét a legmagasabb osz­tályba került a csapat Várta a folytatást, de az 1-es mezt új­ból Kiss kapta, neki csak egy­szer jutott az Eger elleni mér­kőzésen. + 1968-ban ismét az NB I. B következett a Komló számára. Lantos Mihály választása a ka­pusok közül Buúsra esett, akit csak sérülése akadályozott meg abban, hogy valamennyi mér­kőzésen ott lehessen a csapat­ban. Az év jól zárult, a Bá­nyász 1969-ben ismét a leg­magasabb osztályban folytat­hatta szereplését. Buús Gyuri teljesítménye alapján joggal bí­zott abban, hogy sikerül a má­sodik kísérlet, most végre NB l-es kapus lehet. Nem így tör­tént Erdősit igazolta le a Honvéd­től a Komló, Buúsnak csak a kispad jutott. Elismerte, hogy Erdősi jobb nála, nem vitatta helyét az első csapatban. De a harcot nem adta fel. Ha már négy évet végig dolgozott, ak­kor futamodna meg? Nem, ezt nem lehet. Dupla szorgalommal készült és várta a pillanatot, hátha egyszer bizonyíthat. Két és fél év alatt mindössze ötször állhatott a kapuba NB l-es mérkőzésen. Hiába ment jól a védés, ha Erdősi felépült sé­rüléséből, neki csak a „tarcsi" jutott. 1971 nyara fordulatot hozott. Erdősi még az előző szezon vé­gén fáradtságra panaszkodott, Buús Gyurival a kapuban kez­dett a csapat az új bajnokság A mai sportműsor AUGUSZTUS 13., VASARNAP Labdarúgás. MNK mérkőzések: Szé- kelyszabar—Porcelángyár, Székelysza bar, 16. Kisasszonyfa—Vasas II. Bá nyász, Kisasszonyfa, 16.30. Magyar boly—Beremend, Magyarboly, 15.30 Marócsa-----Pécsi BTC 15.30, Diós v iszló—Siklós, Diósviszló, 14.30. Széni lőrinc—István-akna, Szentlőrinc, 16 Üjpetre—Boly, Üjpetre, 14. Kovács hida—Helyiipar, Kovácshida, 15. Bo- da—Szederkény, Boda, 10. Hóból — Szentegát, Hóból, 16. Egerág—Sátor­hely, Égerág, 16.30. Bogádmindszent —VOLÁN 12-es, Bogádmindszent, 15.30. Olasz—Pécsi Kinizsi, Olasz, 16. Kétújfalu—Szigetvári Kinizsi, Kétúj- falu, 15. Drávaszabolcs—Sellye, Drá- vaszabolcs, 15.30. Baranyahidvég— Pécsi Bányász, Baranyahidvég, 16.30. Vajszló—PEAC, Vajszló, 16.30. Palota- bozsok—Pécsvárad, Palotabozsok, 17. Görcsöny—Gázmű, Szentdénes, 16.30. Vókány—PVSK, Vókány, 16.30. Villány —Töttös, Villány, 16.30. Lippó—Mo­hács, Lippó, 16. Komlói Carbon— Sásd, Komló, 11. Komlói Kőbánya— Kesztyűgyár, Komló, 9. Szalánta— Véménd, Szalánta, 16. Bicsérd— Szentdénes, Bicsérd, 17. Kézilabda. Siklós—Keszthely, NB II. férfi mérkőzés, Siklós, 10. Atlétika. Megyei ifjúsági bajnokság PVSK-oálya, 9. Röplabda. Vörös Meteor Élelmiszer —Kaposvári Dózsa, MNK férfi mér­kőzés, ifjúsági stadion, 11. Vízilabda. Pécsi Helyiipar—Kecske­mét OB II. B mérkőzés, Balokány uszoda, 10. Vitorlázás. Megyebajnokság. Pécsi­tó, 8. Teke. Baranyai Építők—Ganz Vil­lany NB ll-es férfi mérkőzés, Üjme- csekalja, 12. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ Úszás. Ércbányász vegyes—Stájer válogatott párosverseny, Balokány uszoda, 17.30. első fordulójában. A kezdet biz­tató volt, következett az igazi bizonyítás a Crvena Zvezda el­len KEK mérkőzés keretében. A találkozó előtt pár nappal a komlói öltözőben beszélget­tünk. — Nagyon fontos számomra a mérkőzés — mondta — ha jól megy a védés, akkor biztosít­hatom a helyemet. Az első 45 percben három potyagólt kapott, a szünetben lecserélte az edző. Szerettem volna vele ismét beszélgetni, megtudni, hogy is estek a gó­lok. Nem lehetett szóra bírni, ült az öltöző pádon és zoko­gott. Valóban úgy tűnt, Buús szá­mára befejeződött az NB l-es pályafutás, hiába való volt a munka, a csúcsra nem sikerül feljutni. Két héttel később Belg- rádban mégis sikerült a har­madik kísérlet, ami azt jelentet­te, hogy versenyben maradhat Csodálatosan védett o KEK visz- szavágón. A félidőben a Ju­goszláv Labdarúgó Szövetség elnöke a magyar újságírókhoz fordult: — Mondják, új kapust igazolt a Komló? Nem igaz, hogy mit véd ez a fiú! A folytatás mór ismert, hisz az események pár hónappal ez­előtt történtek. Buús egyik leg­biztosabb pontja lett csapatá­nak. A bajnokság után megje­lent a Népsport osztályozóköny­ve, a 349 labdarúgó közül Buús György végzett a második he­lyen. Kétszeresen lett második, egyrészt összetettben, másrészt a kapusok között, mivel az élen Rapp Imre végzett. A nagy cél teljesült. Munká­val, kitartással. Lázár Lajos Rajt a kézilabda NB-hen Az Ércbányásznak adott a lehetőség A Komló az élcsoportban szeretne végezni A Tanárképző csak szeptemberben kezd Szombaton délután felgördült a függöny a kézilabda NB- ben, megkezdődött a második felvonás, az őszi forduló. Igaz csapataink közül három csak később kapcsolódik a küzdel­mekbe. A Pécsi Bányász NB l-es férfi csapata az olimpia miatt szeptember 17-én kezd. Az Ércbányásznak az első for­dulóra kisorsolt TFSE elleni mérkőzését későbbre halasztot­tak, a Tanárképző Főiskola lá­nyai már lejátszották az őszi idényből az első három fordulót, ők is csak szeptemberben kap­csolódnak be a bajnokságba. * Az Ércbányász tehát egy hét­tel tovább készülhet. Az újme- csekaljai csapat számára rosz- szul fejeződött be a tavaszi évad. Váratlanul érintette őket, hogy az MKSZ újból kiírta a Szegedi Volán elleni mérkőzést. A vereség ellenére is az él­mezőnyben maradt a csapat, a lehetőség a feljutásra továbbra is adott. A nyarat jpl kihasz­nálták, az előkészületi mérkő­zéseken biztató formát árult el a csapat. Két kupát is nyertek Szegeden és Dunaújvárosban. — Ágoston várakozási ideje lejárt, a tízszeres magyar válo­gatott augusztus 27-én már ren­delkezésünkre áll — mondotta Hang János edző — beállításával szervezettebb lesz a csapat já­téka. különösen védekezésben Olimpia, olimpia, olimpia... A posta is felkészült a nagy eseményre Tiltakoznak az építőmunkások (Tudósítónk müncheni levele) A nyugatné­met posta is alaposan fel­készült az olim­piai játékok al­kalmával vár­ható nagy fel­adatokra. Ez az állami vál­lalat nagy sze­mélyzeti és pénzügyi rá­fordítással akar gondoskodni arról, hogy a nyári olimpiai já­tékok idején súrlódásmentesen tehessen eleget a reá háruló feladatoknak. A postára tarto­zik ugyanis a rádió és tévé­közvetítések lebonyolítása, a telefon és telex összeköttetések üzemeltetése. „Gyorsabban, magasabbra, messzebb!” Ez az olimpia mot­tója, amely ezúttal a nyugat­német posta erőfeszítésére is érvényes célkitűzés. A szövetsé­gi posta az olimpiai játékok minden napjára az átlagoson felüli 650 ezer helyi, 110 ezer interurbán és 800 külföldi tele­fonbeszélgetéssel számol. Amint azt a szövetségi pos­taügyi minisztérium közölte, a posta kereken 4000 munkatár­sat foglalkoztat majd kizáró­lag olimpiai feladatokkal. Leg­nagyobb részüknek nyelvtanfo­lyamon kell résztvenniök a nyá­ri játékok kezdetéig, hogy a várható nagy nyelvkáosz se gá­tolja majd a nemzetközi együtt­működést is igénylő postai mun­kát. A csak magában a sajtó- központban 130 tisztviselő vár­ja majd az újságírókat. Mün­chenben és Kiéiben ezenkívül első ízben állítanak fel olyan telefonfülkéket, amelyekből a tudósítók pénzérmék bedobásá­val ugyanott távbeszélő kapcso­latot létesíthetnek az európai országokkal, sőt még néhány Európán kívüli állammal is. Mint ahogyan belföldön Svájc­ban, Ausztriában vagy Dániá­ban felhívhat egy számot nyil­vános fülkéből az érdeklődő. A posta azzal is számol, hogy kb. egymillió elsőnapos bélyeg­zővel díszített boríték kel el az olimpiai különbélyegekkel. Ezért minden versenypályán külön hi­vatal lesz elsőnapos bélyegző­vel. Egy alkalmi központban Münchenben 150 postai tisztvi­selő végzi majd az úgynevezett rendkívüli és szívességi bélyeg­zéseket. A kiéli vitorlásverse­nyek jacht kikötőjében 300 ab­laknál várják majd a látogató­kat a postatisztviselők. A moz­góposták egészen a díjlovagló versenyek, a vadvízi evezősök és az íjászok küzdelmeinek színhelyéig mennek. A posta 45 közvetítőt küld majd részben 40 méter magas­ságú antennákkal olyan helyek­re, ahol — mint például a ke­rékpárversenyzők és az evező­sök versenyszakaszai mentén — csakis ilyen speciális járművek­kel tudják biztosítani a tudó­sítók zavartalan munkájának feltételeit. A szövetségi posta külön könyvet ad ki, amely német, angol és francia nyelven utasí­tásokkal szolgál a postai be­rendezések helyes használatá­ról, hiszen nemcsak 126 or­szág, 12,5 ezer sportolójának és intézőjének kell kiigazodnia a posta sokrétű szolgáltatásai­ban, hanem a hozzávetőlege­sen 2,5 millió látogatónak is. Külön említésre méltó még a frankfurti posta központja, amelyben 130 műszaki alkalma­zott három műszakos szolgá­latban tevékenykedik majd, hozzájárulva ahhoz, hogy a té­vé-nézők és a rádióhallgatók a világ minden részében, ha csak közvetve is, tanúi lehessenek a müncheni és a kiéli versenyek­nek. Ez a hivatal ugyanis a bel- és külföldi közvetítések az Euró- és Intervízión keresztül továbbítandó tudósítások el­osztó központja. Miközben a nagy versenyek főszereplői, az atléták utolsó edzéseiket végzik, tízezer indu­lónak már befejeződött az elő­készülete. Azokról a postaga­lambokról van szó, amelyeket a megnyitó ünnepségen, dél­után fél ötkor felengednek az olimpiai stadionból. A kis szár­nyas olimpiai résztvevőket a bajor postagalamb tenyésztők egyesülete válogatta össze és speciális kalitkákban hozzák őket a nagy esemény színhelyé­re. Ügy vannak idomítva, hogy egy tömegben déli irányban hagyják el a stadiont, tesznek egy kört a zászlóerdő fölött, hogy ezután mindegyik irányt vegyen hazafelé. A tenyésztő­ket csak egyetlen probléma iz­gatja: szerintük, ha véletlenül egy városi galamb a postaga­lambok közé keveredik, akkor úgy megzavarhatja a mutat­ványt, hogy a látványosnak ígérkező bemutatóból nem lesz semmi. Morognak az olimpiai sta­dion építőmunkásai. Hogyne morognának, hiszen jegyet sze­retnének az olimpiai versenyek­re, és — bár mór valóban az utolsó simításokat végzik — a dolog odáig fajult, hogy a nyugatnémet dolgozók a ven­dégmunkásokkal együtt sztrájk­kal fenyegetőztek. „Mi dolgoz­tunk itt. törtük magunkat, hogy időre elkészüljön minden és a végén kisemmiznek bennünket! Ha így bánnak velünk, letesz- szük a malteroskanalat és épít­senek azok, okik jegyet kap­tak!” — mondják... Ez a kis „zsarolás" némi eredményei járt, ugyanis az építésvezetőnek sikerült végülis ezer belépőjegyet szereznie a 4000 munkás számára. Persze ez sem volt elég, éppen azért mert négyezren vannak. Elkez­dődött az újabb követelődzés. Ez azonban már nem járt si­kerrel, ■ mert több jegyet már nem sikerült kipréselni a rende­ző bizottságtól. Végül „salamo­ni döntéssel” úgy határoztok, hogy az ezer jegyet kisorsol­ják a dolgozók között. A munkásoknak csak részben volt igazuk! — fűzik hozzá az olimpiai rendező bizottság ve­zetői — mert azért, hogy ott dolgoztak és tegyük hozzá, hogy jól dolgoztak, megfelelő fizetést kaptak. Érthető az is, hogy szeretnék megnézni a versenyeket. Ez az érem egyik oldala. De gondoljunk csak ar­ra, hogy mi lenne akkor, ha a földalatti munkások például egyéves szabadjegyet követel­nének, vagy pedig azok, akik az új egyetemet építették, ah­hoz ragaszkodnának, hogy gyermekeiket vegyék fel hall­gatóknak. Vagy az új parkoló­helyek építői „transzparenses” felvonulást rendeznének és ön­álló parkolóhelyeket követelné­nek. Nem is beszélve arról, hogy ha például München egy­millió 300 ezer lakosa a „bar- rikádokra” vonulva élesen tün­tetne amellett, hogy a legjobb olimpiai jegyeket, a legérde­kesebb versenyekre a vendég­látó müncheni polgároknak ad­ják. Azonkívül egy ilyen prece­dens módot nyújtana arra is, hogy azok a munkások, akik indirekt módon vették ki ré­szüket az olimpia megrendezé­séből, szintén bejelentsék igé­nyüket. A stadiont építő mun­kások • igényét illetően még megjegyzik illetékes szervek, hogy még soha senki sem hal­lott arról, hogy a fogházat épí­tő munkások a fegyintézet el­készülte után ragaszkodnának saját zárkáikhoz... I Somos István javulhatunk sokat. Az első hazai mérkőzésünkön a Dunakeszi el­len nyernünk kell, csak úgy maradhatunk versenyben. Ä A komlóiak tavaly az NB I. B félidejében — bár két pont­tal kevesebb volt — az ideihez hasonlóan a hetedik helyen áll­tak. Csakhogy idén sokkal ki­egyensúlyozottabb a mezőny, hiszen a táblázat első felében tanyázó csapatok esélyesek le­hetnek a feljutásra. Hogy lát­ják helyzetüket most a bajnok­ság rajtja előtt? — tettük fel a kérdést dr. Dombi Tibornak, a csapat edzőjének. — A nyári felkészülés jól si­került. Az őszi sorsolásra se panaszkodhatunk, hisz az előt­tünk lévő együttesek közül mindössze a székesfehérváriak és a dunakesziek ellen lépünk idegenben pályára. Természe­tesen ez még nem jogosít fel bennünket semmire, még akkor sem, ha tavaly ilyenkor kettő, idén pedig csak egy pont a hazai veszteségünk. Van egy változás a csapatban, Kitti Já­nos visszavonult, helyére új em­ber kerül az ifjúsági csapatból. Szeretnénk az élmezőnyben vé­gezni, és hogy ez megvalósul­jon jól kell kezdenünk az őszi szezont * A Siklósi Kesztyűgyár csapa­tának játékosai nyugodtan mondhatják magukról: jöttünk, láttunk, győztünk. Első éves NB ll-es szereplésük még meglepe­tést okozott, idén már senki sem csodálkozott Pálfai And­rás itt is bebizonyította, hogy nincsenek csodák. Csak ke­mény, megalapozott munkával elért eredmények vannak. Az eredménnyel elégedett volt az edző, de jobb játékot várt — Mit sikerült tenni ennek érdekében a nyári szünetben? — Sajnos nem sokat. Nem vagyok megelégedve az edzé­sek látogatottságával. így ért­hető, vannak fenntartásaim — válaszolt az edző. — Remélem tavaszi eredményeink megis­métlésével, játékunk javításával és közönségünk támogatásával tudjuk tartani a negyedik he- |yet A Vörös Meteor eredményes hajrával zárta a tavaszi for­dulót. A szurkolók a feljavult csapatban az elődökre emlé­keztető játékot láthattak. Ré- dei István edző ennek ellenére nem elbizakodott, a középcso­portba várja csapatát a baj- noksáq befejeztével. — Két játékost igazoltunk a nyáron a Leöwey Gimnázium­ból, ezzel felfrissült az álló* mány. Nagyon nehéz mérkő- zés vár ránk az első forduló­ban Zalaegerszegen, ha meg­védenénk hatodik helyünket, elégedett lennék. * A Porcelángyár házatája po- nasszal van tele. Újabb sérü­lések és kiválások nehezítik Ropoli Zoltán edző munkáját. Valkai és Friedrich eltávozott, Fonód pedig megsérült, pótlá­sa nehéz lesz. Azt a célt tűz­ték ki, hoov csapat bentmarad­jon az NB ll-ben. Valóban a meggyengült csapatra nehéz napok várnak az őszi forduló­ban. Reméljük sikerül a kiesést elkerülniük. SAKK-ELEMZÉS Hétfőn délután, a világbaj­noki játszmából ismét elemrést tartunk szerkesztőségünk tanács­termében. A elemzést ezúttal Koszorús Pál mester, a Pécsi Ércbányász sakkozója vezeti. Az elemzés kezdete 18 óra. A Du­nántúli Nnoló Sze-kesztősége várja a sakk barátait. KÉZILABDA Hiradótechnika—Pécsi Bányán 12:9 (6:4). NB I. női mérkőzés, Buda­pest, vezette: Haidu és Kalász. Pécsi góllövők: Lákiné (7), Tóth és dr. Várnainé. VÍZILABDA Pécsi Helyiipar—Szentes 1:1. OB II. B mérkőzés, Balokány uszoda. A pécsi csapat gólját Wortmann szerezte. 4 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom