Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

♦972. július 11, DUNÁNTÚLI NAPLÓ A munkaerőgondok enyhítésének lehetősége Kosztolányi-kulisszák és ipartelepítés Több szakmás munkások Nincs belőlük sok. Sajnos. ] Annak ellenére, hogy papírfor­ma szerint tíz szakmunkás kö­zül egynek két vagy több mes­terség elsajátításáról van okle­vele. Igenám, de legtöbbjük esetében „halott", azaz nem gyakorolt tudomány ez. Messzi­re esik egyik a másiktól. Mihez kezd a sütőipari szakmunkás a gumiiparban szerzett papírjá­val? A műanyagiparban mit ér a második szakma, az állatte­nyésztés? S annál inkább el­gondolkoztató ez, mert széles­körű felmérések szerint — több, az oktatásban érdekelt orszá­gos főhatóság végezte — a szakmunkástanulók 15 százalé­ka már kezdetben sem képzett­ségének megfelelően helyezke­dik el. Átlagosan. Mert vannak szakmák — így a mezőgazda- ságiak, ahol ez az arány 55 szá­zalékra rúg! —, amelyeknél jó­val nagyobb ez a szám. Ugyan­ez a felmérés állapította m?g, hogy a szakmunkás oklevéllel rendelkezők 28 százaléka olyon munkakörben dolgozik, ahol végzettségére nincs szükség. Furcsa helyzet. Mindenütt szakmupkáshiányt emlegetnek. Közben a kiképzettek más terü­letekre vándorolnak át. Szép számmal lelni két vagy három szakmás munkásokat, ám kép­zettségük az adott helyen ha­jítófát sem ér. emelkedéssel párhuzamoson minőségbeli átrendeződésnek is végbe kell mennie, ehhez azonban a jelenleginél jobb érdekeltségi rendszerre lenne szükség. S persze arra'is, hogy a rokonszakmákra kiterjedő képzés valamennyi feltétele meglegyen. Mert nincs „nap­rakész" munkaerő. A pályán belüli mozgás — érvényesülés — csakis akkor jöhet létre, ha az esztergályos érti s gyakorolni is tudja a gyalus, a köszörűs mesterséget, ha — például — a villanyszerelő hegesztő, a gép­kezelő, járművezető lakatos vagy motorszerelő is, ha kell. Amitől ma még — legalábbis nagyobb méretekben — messze vagyunk. A több szakmás kép­zés nem szervezett, a munká­sok ide sorolható csoportja ed­dig többnyire véletlenszerűen jött létre. I vétel azonban csak a szabályt I erősíti. Ne becsüljük túl a lehetősé­geket, nem szerezhet minden szakmunkás újabb oklevelet. Ám a tétlenségnek is kitelt az ideje. A kettős szakmai képzett­ség megszerzése ugyanis ma a munkaerő-gondok enyhítésének lehetősége, holnap viszont a technikai haladás megfogal­mazta követelmény. Ha e köve­telményre nem terjed ki a fi­gyelem, s elmaradnak a csele­kedetek, jónéhány helyen ez mór holnap kellemetlen megle­petéseket okozhat. M. O. A msek wámsBaja Baja nyugalma, nyugdíjas csendje még a 60-as évek ele­jén Is az öregek nemegyszer emlegetett „békevilágát” idézte, élethű kulisszául szolgálva a Kosztolányi filmeknek. Aztán egyszercsak kizökkent a város hosszantartó „csipkerózsika ál­mából”: egyre többet lehetett hallani Baja terveiről, fejlődésé­ről. Bajára a város múltjához mél­tó jövő vár: az országos fej­lesztési tervekben Baja részlege; felsőfokú központként szerepel. Olyan „besorolási kapott” mint több megyeszékhely, például Eger, Veszprém, Szekszárd és Zalaegerszeg, Baja sorsa összenőtt a Duná­val. I. Lipót már 1696-ban „ka­marai szabadalmazott mezővá­rossá" nyilvánította. Az ideális kikötővel rendelkező település a XVIII—XIX, században az ország egyik legforgalmasabb kereske­delmi gócpontja. Bácska gabo­nája, a Kiskunság szarvasjószá­ga, Baranya és Tolna bora Ba­járól indult a Dunán'fel Budáig, Bécsig es le a Száván át az Adriáig. A pezsgő kereskedelmi élet az iparosok százait von­zotta, 1700-ban 57 iparost írtak össze, 150 év múlva a bajai iparosok száma meghaladta a kétezret. Később a gyors vasúti szállí­tás új irányi szabott a keres­520 ezer mester Átváltható ismeretek Gyorsul a technikai fejlődés, növekszik az igény az átváltha­tó ismeretek iránt. Azaz olyan szakképzésre van szükség, amely széles tudásbeli alapokat teremt, de a specializációt bi­zonyos határon túl nem szor­galmazza. Az ugyanis hamar elavul. A Munkaügyi Miniszté­rium felmérése szerint a meg­kérdezett szakmunkások 60 szá­zaléka szükségesnek tartja az ún. kiegészítő szakma meg­szerzését. Érzik tehát az új sze­leket. Viszont a gyárak, vállala­tok még kevésbé. Becslések szerint 1980-ig az összes foglalkoztatotton belül a szakmunkások aránya az 1965. évi 18,1 százalékról 24,9- re növekszik. A mennyiségi T < > | TT íunedezo kisbabák... A szocialista iparban fog­lalkoztatott 1,2 millió munkás­ból 520 ezer forma szerint va­lamilyen szakma mestere. Nagy szám! Ám joggal szúrtuk köz­be: forma szerint. Mert az egyes szakmákon belül is erő­teljesek az eltérések, s még in­kább a rokonfoglalkozásoknól. Mennyiségileg rohamosan gya­rapodik a szakmunkások tábo­ra, tíz esztendő alatt például a fémesztergályosok száma 26 ezerrel, a villanyszerelőké 21 ezerrel, a motor- és gépkocsi- szerelőké 37 ezerrel növekedett. E tempót — tekintve a népese­dési adatokat — lehetetlenseg tartani. S van még egy nagyon figyelemre méltó szempont. Korábban említettük a Mun­kaügyi Minisztérium felmérését. Nos, ennek keretében azt is megállapították, hogy csupán a megkérdezettek 47,4 százaléka válaszolt igennel a kérdésre: ismét meglévő szakmáját vc- lasztaná-e, ha módja nyílna új­bóli döntésre? Azaz a gondok már a pályaválasztás torzulásai­val létrejönnek. S ha ráadásul semmiféle ösztönzés nincs egy másik szakma megszerzésére, vaion csoda-e, ha minden ma­rad, ahogyan volt. Tiszta lépcsőházak, bűzlő konténerek Bővíthető forrás Szemétügyben U|mec$ekalján J óllehet az idei tanév máso­dik félévében a Tanárképző Főiskola új épülettömbjében már oktatás folyt, néhány hiá­nyosság azért zavarta a mun­kát. Üj lakótelepeinknél ismert gond az ún. járulékos beruhá­zások csúszása. Nos, az egyes j nagyobb épületek építése köz- | ben is vannak ilyen „járuléko­san” kezelt berendezések. A Tanárképző Főiskola új épület­szárnyában a liftet nem adták át az épülettel egyidőben. A nyáron pontot tesznek erre a félbemaradt ügyre: az elmúlt héten megtartott próbák szerint a lift működőképes. Év közben még egy hiányos­ságra derült fény: az előadó­termek padsorai nem biztosí­tottak kényelmes ülést. A ter­vezés hibájából a padok író­lapja meglehetősen keskenyre sikerült, de ennél nagyobb hi­ba az, hogy a padlószínt emel­kedésénél elhelyezett padsorok­ban nem fér el a hallgatók lá­ba, kénytelenek szétterpesztett lábbal, kényelmetlen módon ülni. A Vegyesipari Vállalat még év közben hajlandó lett volna kijavítani a hibát, de akkor za­varta volna az oktató munkát, illetve a vizsgáztatást. így a nyár folyamán kerül sor a ja­vításra : két változat közül pró­ba alapján kiválasztják a meg­felelőbbet, hogy ezekben a padsorokban is kényelmesebben lehessen ülni. Egy megjegyzés azonban ide­kívánkozik: már az új épület- szárnyba való beköltözéskor a padsorok különböző problémáit többen észrevették és szóvá tet­ték. Vajon nem lehetett volna ezeket korábban, tervezés köz­ben kiküszöbölni? Hiszen nem kísérletekkel ellenőrizhető be­rendezésről, hanem egyszerű padokról van szó! M. L A kettős szakmai képzettség­gel rendelkezők aránya néhány területen számottevő. A lakato­soknál 13,3, az autó- és motor- szerelőknél 14,5, a csőszerelők­nél 18 százalék. Legmagasabb a vizsgázott járművezetők és gépkezelők csoportjában: 25,4 százalék, összességében azon­ban szerény ez a tábor, száz szakmunkásból 10.1-nek van kettős képzettsége. (A nők ese­tében pedig egyenesen jelen­téktelen az arány: 3,9 száza­lék.) Mégis, az elsorolt gondok ellenére, bővíthető e forrás, s vele enyhíthető a szakmunkás­hiány. Ez ugyanis a legtöbb he­lyen qsak átmeneti, időszakos. Ezért, hogy például az élelmi­szeriparban — anyagi ösztön­zéssel is! — elősegítik a kar­bantartó szakmák valamelyiké­nek elsajátítását: a holt sze­zonban sincs tétlenkedés. A ki­Felháborodott olvasó a szer­kesztőség ügyeleti telefonján: — Menjenek ki Újmecsekal- jára és nézzék meg a héteme­letesek pincéit, tárolóhelyisé­geit. Némelyik úgy tele van szeméttel és piszokkal, hogy be sem lehet menni. Úgy látszik, a patkányirtáskor elrendelt és ellenőrzött lomtalanítás már nem érdekel senkit, újra gyűlik a szemét. Egyesek semmibe ve­szik az alapvető higiéniai kö" vetelményeket. Szépen mondo­gassanak oda nekik, aztán majd csak kitakarítják, „Magánrazziát" szerveztünk tegnap délelőtt dr. Palotás Gé­zával, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatási osztályveze­tőjével és Papp Józsefné ház­kezelővel. A 39-es dandár út 3-ban kezdtük. A házfelügyelő először a pincét mutatta meg. Rend és tisztaság mindenütt. A lépcső­házat is éppen takarították, itt is hasonló kép fogadott ben­nünket. Fenn, a mosókonyha környékén, valamint a tisztító- szer és takarító-eszköz tároló helyiségben ugyanilyen tiszta­ság. Köziffetek, figyelem! A 14/1972. fIV. hó 22) 6 E § (1) bek. számú kor­mányrendelet értelmében SZÖVETKEZETÜNK MEGKEZDTE KÖZÜLETI SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELÉT, ILLETVE VÁSÁRLÁSÁT — Ellenőrizték a lomtalan?" tást annak idején? — Igen, és rendben volt min­den — mondja a házfelügyelő. — S azóta? — Azóta nem jártak itt, de mi nagyon vigyázunk a tiszta­ságra. 39-es dandár út 1. Újra le a pincébe, fel az emeletre. Temp­lomi tisztaság. Az egyik lakót megkérjük, nyissa ki a szemét- tároló helyiséget. Az ajtó mö­gött kerékpár, deszkák, vödrök katonás rendben. Nincs semmi kifogásolni való. Lehet, hogy megérezték az ellenőrzést, mert egy lakó szerint három napja takarították ki a helységből a zsáknyi szárazkenyeret, meg a papírhulladékot. Mindegy, a lé­nyeg, hogy tiszta. Valamennyi lépcsőházat ugyan nem jártuk végig, de a iátot- tak alapján valószínűleg ha­sonló mindegyik, sőt néhány lépcsőházban pecsétes díszok­levél tanúskodik a ház tiszta, rendes voltáról. Az „odamondogatós” riport­ból tehát nem lett semmi. Na" gyón jó, hogy a házmesterek és a lakók ilyen becsületesen vé­gezték e| a lomtalanítást. S an­nak ellenére, hogy a patkány- irtás pillanatnyilag „nem aktuá­lis”, mégis rend és tisztaság uralkodik a házakban. Az átvett gépkocsik a legmagasabb napi áron nyernek kifizetést. Több gépkocsi esetében kíván­ságra a helyszínen lesznek felértékelve. A gépkocsit leodó közület dolgozói részére elővételi jogot biz­tosítunk. A közületi gépkocsik OTP részletre is vásárolhatók. A gépkocsi leadásához az alábbi okmányok szükségesekr , 1. Forgalomból kivonás igazolása. 2. Megbízó levél, kettő példányban, 3, Bélyegző. Leadási kötelezettségének eleget tesz, ha gépkocsiját BARANYA MEGYEI AUTO- ÉS MOTORJAVITO KSZ-nél értékesíti. PÉCS, DJOSI ÚT 49. TELEFON; 32-34. Ügyintéző; Kaponyi József. De, hogy mégse legyen min­den ilyen szép, arról „gondos­kodnak" a szeméttároló konté­nerek. Körülöttük kisebbfajta szemétdombok bűzlenek a nyi­tott konténerrel együtt. Állítólag ismét láttak a kukák környékén kövérre hízott patkányokat. Ha ez így van, sürgősen tenni kell valamit, mert akkor az egész patkány-akciónak nem is volt értelme. Tudni kell, mégpedig a következőket: sokkal szigorúb­ban fel kell lépni az oly sok­szor — de úgy látszik, nem elégszer — megírt guberálók ellen. Másrészt ismételten fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy ne kisgyerekkel küldjék le a szemetet, mert a gyerek nem éri fel a konténert és mellé" önti. A tiszta, rendes lépcsőházak mellett ez a kontraszt a leg nagyobb szépséghibája Üjme- csekaljának, fPánies) kedelemnek. Az alföldi „vas­pálya” azonban elkerülte Ba­ját. A múlt század közepén Baját még „kis Pestnek" nevez­ték — gabonaforgalma felül­múlta Szegedét — a század vé­ge felé a város jelentősége mindinkább, csökkent. A kisipa­rosok egyre mostohább körül­mények közé jutottak, a nagy­ipar kifejlesztéséről szó sem le­hetett A felszabadulás után ugyan megkezdődött egy kismérvű ipa­rosítás, de a határszéli fekvés miatt a város nem fejlődhetett dinamikusan. Hol van már a hajdani glasz- székesztyűs, séta botos „békevi­lág”?! A város peremterületein gyárak ontják a füstöt. A Duna- part romantikus „vadstrandjain” buldózerek dübörögnek. Épül az új kikötő. A Posványos pecások kedvelt csalilelő helyére felvo­nultak az építők, hogy „felhúz­zák" az Újváros első lakóépü­leteit. A város vezetői azt mondták, az utóbbi tíz év olyan változá­sokat hozott a város életében, amelynek jelentősége a telepü­lés történetében egyedülálló. Tíz éven át dupla vagy semmi játékot űzni nem kis dolog. A bajaiak ezt a játékot válasz­tották és nyertek: az elmúlt egy évtized alatt itt több minden megkétszereződött. — Néhány számadat: 1960-ban a munka­képes lakosságnak csupán egy­negyede dolgozott az iparban, 1970-ben már több mint a fele. A város ipari üzemeinek 1960- ban a termelési értéke alig ha­ladta túl a 600 millió forintot, tíz év múlva ez a szám másfél- milliárd forintra rúgott. A város négy termelőszövetkezetének bruttó termelési értéke ugyan­csak megduplázódott a tíz év során. Baja számos új ipari létesít­ménnyel gazdagodott. Ipari be­ruházásokra több mint fél miIlí- árd forintot fordítottak a jelzett időszakban. Ekkor épült a köz­úti járműprogramban kulcssz* repet betöltő Kismotor- és Gép gyár. Uj telephelyet kapott < Bútor- és Faipari Vállalat, a Vas és Fémipari Ktsz, Elkészült i modern hűtőház. Korszerű, ha talmas üzemcsarnokot épített < GANZ Villamossági Gyár és < Finomposztó Vállalat. A 60-a években új autószervizt adta át a 35 000 lakosú városban. Persze, ahogy mondják „nine öröm üröm nélkül”. A lakossá; lelkesedik a nagyarányú ipor telepítésért, örül, hogy elkészül a vízkiviteli mű, a víztoron) hogy 51 kilométer vízvezeték hálózat és 21 kilométer hosszi csatornahálózat szövi át a vá rost, de a krónikus lakósgondol nemegyszer elkedvetlenenítik a embereket. * öt esztendő nem nagy idő < város történetében. Mégis igei fontos lesz ez a néhány év, mer a IV. ötéves terv során az ipa rosításra több mint egymilliód forintot fordítanak. Ipartelepítésre a város háron területét jelölték ki. A Duna parton már épül az Áru- é Termékgazdálkodási Igazgató ság háromezer vagon kapacitá sú közraktára és az ehhez tar tozó tranzit kikötő. Ugyancsal ezen a területen kezdik el épí teni jövőre a Bács-Kiskun me gyei Gabonafelvásárló és Fel dolgozó Vállalat kétezer vago nos gabonasilóját. A másik iparfejlesztésre kije lölt területen a Bokodi út kör nyékén már elkészült az új hű tőtároló. Ugyanitt jövőre befe jezik a VOLÁN bajai telepénei építését. Ezen a környéken les: a Lakberendező és Építő Ktsz valamint a Bács-Kiskun megye Építő- és Szerelőipari Vállalat ú telephelye. Ide kerül majd < város és a járás lermelőszövet kezeteinek és a Bajai Állam Gazdaságnak a húskombinát ja. A Bokodi út szomszédságé ban alakítják ki az új vasút rendezőpályaudvart is. A Szegedi úton új üzemcsor- nokkal bővül a Kismotor- é: Gépgyár. A közeljövőben adjál át a város Szegedi úti ú Patyolatát. Ipar van. Munkaerő is van csak nem helyi. Az ingázók ha da — közel ötezer ember — c környező községekből Bajárc jár dolgozni. Nagy probléma jelent, de hát lakás... az méc a bennszülött bajaiaknak sinc: elegendő. Igaz, 1975-ig kéteze lakás épül a városban, de taná esi beruházásban létesítendő lakások száma most sem tú magas, 431. A lakások nagy része a városrendezési tervnél megfelelően két új lakótelepen a József városban és a rég Posványosnak nevezett terüle ten, az Újvárosban épül fel. A következő esztendőkben e Baja és Szeremle közötti rész találták ipartelepítésre legal kalmasabbak. A szeremle Duna-ágat a közeljövőben ki kotorják és hajózhatóvá teszik A mellette húzódó óriási terüle többféle ipari létesítménynél ideális helye lesz, A város ve­zetőinek egyik elképzelése — tekintve, Baja igen régen téli- kikötő — olyan hajóipar meg­honosítása, amely a mély me­rülésű hajók javító-szolgáltatá­sát látná el. Ez a terület eg) vegyipari komplexum telepítésé­re is alkalmas. Annál is inkább mert az Algyőt Péccsel össze­kötő földgázvezeték Bajáná szeli majd át a Dunát. A szak­emberek szerint Baján egy pa­pírgyár is „jól megélne”. A vizek városa Baja. A Duna jövője a város jövője is. A vén folyó nem is olyan soká meg- ifjúdik. Ha megnyílik a Rajna— Majna csatorna, a Duna nem­zetközi forgalma felszökik, újabb távlatokat nyitva a festői fek­vésű városnak. Mécs László Tárca közvetlen „C” kategóriás vállalat megfelelő képesítéssel rendelkező munkaügyi osztályvezetőt felvesz Jelentkezést „Kereskedelem” jeligére g Hunyadi úti hirdetőbe kérjük leadni i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom