Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! \V <£/ A'o:80,illa Dunántúli napló xxix.évfolyam, 156.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.július5.,szerd Felvételi vizsgák M egkezdődtek az egyetemifőiskolai felvételi vizsgák, s bizony nincsenek irigylésre méltó helyzetben a felvételi bizottságok tagjai. Aligha okoz ugyan nehézséget, hogy a magyar felsőoktatási intézetekbe megfelelő számban rátermett, szorgalmas, jól felkészült elsőéves hallgatókat találjanak a nappali tagozatokra, annál nagyobb gond azonban, hogy 39 251-en szeretnének bejutni a mintegy 14 és fél ezer helyre. Következésképpen mintegy 25 ezer fiatalt kell majd elutasítani, közöttük a legnagyobb számban olyanokat, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal igazán nem szolgáltak rá életük - alighanem első -, s máris nagy csalódására. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a felvételizők sem: alig hogy befejeződtek az érettségi vizsgák, máris újra vizsgáznak, még nehezebb, s talán még szigorúbb követelmények között. És mégis; vizsgázni és vizsgáztatni kell. Az élet vastörvényei nem engedik meg, hogy minden fiatalból az lehessen, amit eleve elhatározott. A népgazdaság szükségletei, az egyetemek, főiskolák kapacitása korlátozza a megszerezhető diplomák számát. így hát egyetlen, a társadalmilag kétségkívül igazságos megoldás marad, a felvételi vizsgák és bizottságok rendszere, amely évek óta kialakult, de állandóan továbbfejlesztett alapelvek szerint végzi munkáját. Nemcsak a jelölt tudását vizsgálja, hanem igyekszik képet alkotni tehetségéről, rátermettségéről, hivatástudatáról, jelleméről is. Amint a Ma- avar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nemrégiben, június 14-én és 15-én megtartott ülésén is megállapította, a felvételi rendszer továbbfejlesztését az eddigi elvi alapokon kell elvégezni. Mindenekelőtt arról esik szó, miként lehetne jobban mérni a rátermettséget és a tehetséget, mert hiszen mig a tudásnak elég pontosan kialakítható ismérvei vannak, más tulajdonságok már korántsem látszanak ilyen biztosan értékelhetőnek. E sztendőről esztendőre nehéz helyzetet teremt, hogy az általában két és félszeres túljelentkezés bizonyos egyetemeken és főiskolákon néha 15- 20-szoros. Mint minden esztendőben, idén is az Orvostudományi Egyetem és a jogi kar vezeti a sort. Nem lenne helyes, ha egyszerűen csak lebeszélnénk a fiatalokat a jelentkezésről, mondván, hogy itt legkisebbek az esélyek. Bölcsebb, s nagyobb erőfeszítésekre sarkall, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy aki ma egyetemre és főiskolára akar bejutni, annak meg kell küzdenie társaival egy olyan versenyben, amelyet a közoktatás vezetői igyekszenek a lehető legtisztábbá tenni. Őszintén reméljük, hogy az idei felvételi vizsgákon még a tavalyinál is jobban megmutatkozik majd az a hatalmas munka, amelyet országszerte végeztek a fizikai dolgozók gyerekeinek segítésére, a tehetséges munkás és paraszt fiatalok felkarolására. Sporthasonlattal szólva, nem akkor érhetik el a legjobb eredményt, ha eleve előnnyel indítjuk őket, hanem akkor, ha a legjobb edzőket kapják, a legjobb edzési módszereket használhatják, s igy érhetik utói és szárnyalhatják túl előnyösebb helyzetből induló társaikat. A Központi Bizottság állásfoglalása emlékeztet arra, hogy már az előző évben, az első évfolyamokon, az összes hallgatók 40 százaléka a fizikai dolgozók gyermekei közül került ki. Reméljük, ez az arányszám az idén tovább nő, mégpedig ezeknek a gyerekeknek tudása és szorgalma alapján. Lépcsőzetes munkakezdés Próbaüzem a Műszergyárban Fock Jenő látogatása a Mongol Állattenyésztési Kutatóintézetben Minden reggel többen mennek be a gyárkapun, mint amennyien előző este távoztak, s ez előreláthatóan a jövő év végéig így is marad. Az első brigád június 21-én kezdte meg a munkát a forgácsoló üzemrészben, június 3-án benépesült az elektromos szerelde, a javítóműhely és a mechanikai részleg, tegnap pedig már a műanyagüzemben is jártak a gépek. A Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregységében július első hétfőjén hivatalosan is megkezdődött a próbaüzem, mely egyrészről a gépek kipróbálását és bejáratását, másrészről pedig a munkások gyakorlati képzésének meggyorsítását célozza. Július 1-től járnak a 39 A jelzésű műszergyári munkásbuszok, s tegnap reggel az igazgató is elfoglalta új irodáját a gyárban. A műszergyár építését egy Rákóczi úti üzlethelyiségből szervezték és irányították — a tegnapi költözködés tehát egyúttal a hőskorszak lezárultát is jelzi. A pécsi műszergyár beruházásból termelő egységgé lett. Persze ez a termelés még távol áll a „rohammunkától.. Az elektromos szereidében vagy hatvan asszony és lány ül a szerelő-asztalok mellett, de a többségük legfeljebb egyik kezéből a másikba rakosgatja az apró csavarokat. Néhányuk előtt forrasztópáka, az igazság azonban az, hogy néhány kivétellel még azonnal becsukják a szemüket, ha sisteregni kezd a páka ... Hétfő a gyárral való ismerkedés napja volt, kedd a szerszámokkal való ismerkedésé, s talán ma kerül majd sor kisebb munkák elvégzésére. A művezető a fogásokat mutatja, magyarázza. Az asztalok mellett néhány fehérköpenyes lány is ül - egyedül nekik nem kell magyarázni. Valaki azt mondja: ők már tanársegédek . . . Huszonhárom pécsi fiatal — köztük mérnökök és technikusok —, vett részt a Budapesti Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat központi gyárában előképzésen, s hétfőn ők is munkába álltak. Innen a tudomány, s innen a titulus. A pécsiek egyébként igazán jól mutatkoztak be a vállalat központjában, a huszonhárom fiatal közül ugyanis nyolcat pénzjutalommal bocsátottak útjára. Szinte valamennyien fizetésemelést is kaptak. A legjobbaknak nem kevesebb, mint két forinttal emelkedett az alapórabére, egyszóval: kitűnő hangulatban kezdődhetett a munka. A forgácsolóüzemben pontosan hatkor tegnap is felbúgtak a gépek — ez az üzemrész ugyanis már túl van az ismerkedés időszakán, itt már rendet, fegyelmet és jelentős térj melési értéket követelnek. Az üzemvezető, Török Ferenc mondja: — Itt a 30 éves ember már öreg, s ez nem véletlen. Azt mondtuk: előítéletektől mentes emberekre van szükségünk, olyanokra, akiket nem köt a megszokás. Az esztergályos minél öregebb, annál nagyobb gépen szeret dolgozni, s annál nagyobb munkadarabokat akar, itt pedig éppen fordítva van: az a komoly munka, ami alig látható. Senkinél se azt néztük: mit csinált eddig — hanem azt: akarja-e csinálni, amit itt kell. Itt van a művezetőm. Technikus, de esztergályosként dolgozott. Olyan műszaki vezetőket igyekezett összeszedni a gyárvezetés, akik nem jönnek zavarba, ha azt mondja nekik valaki: előbb mutassa meg maga, szaktárs ... A gépek egy része magyar, a többség azonban NDK-beli, illetve csehszlovák. A zaj alig erősebb, mint amikor egy autó motorja jár, pedig esztergák és csiszológépek egész során dolgoznak. A munkadarabok valóban kicsik, sőt picik. Mint egy inggomb — akkora a most készülő alkatrészek zöme. Néhány gépen betanított munkások dolgoznak - mozdulataik azonban éppen olyan pontosak és magabiztosak, mint a szakmunkásoké. — A szakember kincs — mondja Török Ferenc —, csak oda állítunk szakmunkást, ahová feltétlenül szükséges. Ezeken a gépeken egyszerűbb műveleteket végzünk, ehhez nem kell három évig tanulni. Kiválasztottunk néhány komoly embert, olyanokat, akikre rá lehet bízni a többszázezer forintos masinákat, s megtanítottuk-őket a legfontosabb műveletekre. Ök is jól jártak, mi is. Kerekes János igazgató a munkaruhákról mesél. — Minden üzemrészben más színű munkaruhát szeretnénk. Az elektromos szerelde színe világoskék lesz, a mechanikai részlegé barna, a forgácsolóké, szerszámosoké kék. Ez se öncélú dolog persze: egy színes üzemben jobb az emberek közérzete, no és a megkülönböztető színeknek fegyelmező hatásuk is van. A munkások reggel hatkor kezdenek, a műszakiak és alkalmazottak fél hétkor. A város vezetőinek kérésére a gyár már a kezdet-kezdetén bevezette a lépcsőzetes munkakezdést. Az első munkásbusz 5 óra 25-kor indul a Kossuth térről a Kertváros felé, a második — mely az irodai személyzetet szállítja —, 6 óra 10-kor. Az első két napon minden úgy sikerült, ahogy az a nagykönyvben megvan írva. Még annak a kislánynak is szerencséje volt, aki hat óra utón egy perccel ért a gyárkapuhoz, az egyébként rendkívül szigorú portásnak ugyanis éppen akkor akadt „halaszthatatlanul fontos" telefonálnivaló- ja, amikor ő félve és pirulva beszaladt az üvegajtón... Békés Sándor A Mongol Forradalmi Múzeum és a Központi Állami Múzeui megtekintése után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságána ! tagja, a Minisztertanács elnöke, kíséretével az állattenyészté: , kutatóintézetbe látogatott, ahol az intézet tudósai és munkatársi bemutatták a mezőgazdasági termelés tudományos szervezéséve | valamint a nemesítéssel kapcsolatos munkáikat. Kedden este az ulánbátori operában hangversennyel záru I a nap programja. Az üzem visszafejlesztését — miután ércvagyona kimerült — gondosan előkészített terv szerint végezték. A bányaüzem valamennyi körlete és csapata a vállalat petőci bányaüzemében folytatja a bányászkodást. A bányászok áttelepítésük előtt részletes felvilágosítást kaptak a lehetőségekről. Igy csoportos bányajárást szerveztek számukra az új munkahelyek megismerése céljából, elsajátították a robbantási technológiát, a berendezések kezelését. A csapatok gondosan előkészített munkahelyeken kezdték a termelést. Kerekes Jenő, a IV. számú bányaüzem vezetője elmondta, hogy valamennyi csapat részére megfelelő betanulási időt biztosítanak, mivel Petőcön mások a kőzetviszonyok, mint az l-es aknán voltak. Itt keményebb a kőzet, ezért sajátos a jövesztés is. A csapatok részére a betanulási időben garantált bért biztosít a vállalat, így a bányászokat nem éri kereset- csökkenés abban az esetben sem ha teljesítményük átmenetileg csökken. KS'D. NAPLŐ, TELEFOTO Németh Károly, Kádár János, az MSZMP KB. első titkára Nemeth Karoly, az MSZMP PB. tagja, a budapesti Pártbizottság első titkára, és más vezető személyek kíséretében megtekintette a Metro kelet—nyugati vonalának már elkészült, a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszát és az épülő vonalrész állomásait A tartalomból: Tíz centi tengeralattjáró (2. old.) A krónikaírás tapasztalatairól (3. old) A Pro pace Debrecenben (5. old.) Közgazdasági élet (6. old.) Tárgyalások a KNDK és Dél-Korea között Megegyezés! P h e n j a n : Mint ismeretes, Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK minisztertanácsának elnöke, javaslatot tett Korea békés egyesítésére. Ennek a kezdeményezésnek eredményeként Phenjanban és Szöulban tárgyalásokra került sor a KNDK és Dél-Korea hivatalos képviselői között. A phenjcni tárgyalásokat Kim Jang Ju, a KMP KB osztályvezetője és Li Hu Rak, a Dél-Koreai Központi Hírszerző Hivatal főnöke folytatta, Szöulban pedig Pák Szong Csői, a KNDK miniszterBúcsűzik az első magyar uránbánya A IY. számú bányaüzembe költöztek a csapatok Az utolsó robbantás moraját már elnyelték a vágatok, s június 30-án kiszállították az üzemből az utolsó érccel teli csilléket. Ezzel a magyar uránbányászat első bányaüzeme, közel húsz éves termelés után, leállt. Verejték és munkasikerek, élcelődés és makacsság, nehézségek és többszörös Él- üzem-cím, régi és új technológia harca, ez mind-mind hozzátartozott a Mecseki Ércbányászati Vállalat l-es aknájának életéhez, mely úttörő szerepet vállalt a magyar uránbányászat beindításában. Július elsejétől a mélyből csupán a visz- szarabolt berendezések érkeznek a felszínre: gépek, csövek, szivattyúk, ventillátorok. A berendezések mentését és a külszíni létesítményeken a szükséges fenntartási munkákat egy közel hetven fős csoport végzi. A munka befejezése az év végére várható. A külszíni épületekbe a Kutató Mélyfúró üzem költözik. Petőc ma a vállalat legtávolabbi üzeme. A vezetőknek az okozott gondot, hogy az utazási távolság növekedése ellenére lehetőleg minél kisebb mértékben nőjön az utazási idő. A nagyobb távolság ellenére sikerült elérni, hogy csupán húsz perccel töltenek több időt a családtól távol a dolgozók, mint korábban, az l-es akna esetében. A vállalat és az üzem vezetőinek körültekintő munkája eredményeként a MÉV első bányaüzemének kollektívája egy modernebb bányaüzemben rendezkedik be. tanácsa elnökének második he lyettese tárgyalt. A KCNA, a hivatalos kore< hírügynökség jelentése szeri: a tárgyalások eredményeké: aláírták „Észak és Dél köze nyilatkozatát". A nyilatkozat az alábbiaké tartalmazza: A felek az orszá egyesítés következő feltétele ben jutottak megállapodásra: 1. Az egyesítés kérdését kü só beavatkozás nélkül, küls erőkre való támaszkodás nélkü önállóan kell megoldani. 2. Az egyesítést békés úto kell elérni, anélkül, hogy a fe lek fegyveres erőt alkalmazná nak egymás ellen. 3. Az ideológiai, az eszme és a rendszerbeli különbségek tői függetlenül, mindenekelöl arra van szükség, hogy egyse ges nemzetként törekedjenek nagy nemzeti konszolidóci megteremtésére. A felek megállapodtak ab ban, hogy enyhítik a feszültsé get Észak és Dél között, meg teremtik a bizalom légköréi nem rágalmazzák és nem tó madjók egymást, tartózkodna a fegyveres provokációktól é aktív lépéseket tesznek a vó ration fegyveres összetűzései elhárítására. A felek abban is megálló podtak, hogy különböző téréi sokoldalú cserét hajtanak vég re Észak és Dél között annal érdekében, hogy helyreállítsál a megszakadt nemzeti kapcso latokat, előmozdítsák a kölcsö nős megértést és meggyorsít sák az önálló békés egyesü lést (Folytatás a 2. oldalon)
