Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \V <£/ A'o:80,illa Dunántúli napló xxix.évfolyam, 156.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.július5.,szerd Felvételi vizsgák M egkezdődtek az egyetemi­főiskolai felvételi vizsgák, s bizony nincsenek irigy­lésre méltó helyzetben a felvé­teli bizottságok tagjai. Aligha okoz ugyan nehézséget, hogy a magyar felsőoktatási intézetek­be megfelelő számban ráter­mett, szorgalmas, jól felkészült elsőéves hallgatókat találjanak a nappali tagozatokra, annál nagyobb gond azonban, hogy 39 251-en szeretnének bejutni a mintegy 14 és fél ezer helyre. Következésképpen mintegy 25 ezer fiatalt kell majd elutasí­tani, közöttük a legnagyobb számban olyanokat, akik eddi­gi munkájukkal, magatartásuk­kal igazán nem szolgáltak rá életük - alighanem első -, s máris nagy csalódására. Nin­csenek irigylésre méltó helyzet­ben a felvételizők sem: alig hogy befejeződtek az érettségi vizsgák, máris újra vizsgáznak, még nehezebb, s talán még szigorúbb követelmények között. És mégis; vizsgázni és vizs­gáztatni kell. Az élet vastörvé­nyei nem engedik meg, hogy minden fiatalból az lehessen, amit eleve elhatározott. A nép­gazdaság szükségletei, az egye­temek, főiskolák kapacitása kor­látozza a megszerezhető diplo­mák számát. így hát egyetlen, a társadalmilag kétségkívül igazságos megoldás marad, a felvételi vizsgák és bizottságok rendszere, amely évek óta ki­alakult, de állandóan tovább­fejlesztett alapelvek szerint vég­zi munkáját. Nemcsak a jelölt tudását vizsgálja, hanem igyek­szik képet alkotni tehetségéről, rátermettségéről, hivatástudatá­ról, jelleméről is. Amint a Ma- avar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nemrégi­ben, június 14-én és 15-én megtartott ülésén is megállapí­totta, a felvételi rendszer to­vábbfejlesztését az eddigi elvi alapokon kell elvégezni. Min­denekelőtt arról esik szó, mi­ként lehetne jobban mérni a rátermettséget és a tehetséget, mert hiszen mig a tudásnak elég pontosan kialakítható is­mérvei vannak, más tulajdon­ságok már korántsem látszanak ilyen biztosan értékelhetőnek. E sztendőről esztendőre nehéz helyzetet teremt, hogy az általában két és félszeres túljelentkezés bizonyos egyete­meken és főiskolákon néha 15- 20-szoros. Mint minden eszten­dőben, idén is az Orvostudo­mányi Egyetem és a jogi kar vezeti a sort. Nem lenne helyes, ha egyszerűen csak lebeszél­nénk a fiatalokat a jelentkezés­ről, mondván, hogy itt legkiseb­bek az esélyek. Bölcsebb, s na­gyobb erőfeszítésekre sarkall, ha onnan közelítjük meg a dol­got, hogy aki ma egyetemre és főiskolára akar bejutni, annak meg kell küzdenie társaival egy olyan versenyben, amelyet a közoktatás vezetői igyekszenek a lehető legtisztábbá tenni. Őszintén reméljük, hogy az idei felvételi vizsgákon még a tava­lyinál is jobban megmutatkozik majd az a hatalmas munka, amelyet országszerte végeztek a fizikai dolgozók gyerekeinek se­gítésére, a tehetséges munkás és paraszt fiatalok felkarolásá­ra. Sporthasonlattal szólva, nem akkor érhetik el a legjobb ered­ményt, ha eleve előnnyel indít­juk őket, hanem akkor, ha a legjobb edzőket kapják, a leg­jobb edzési módszereket hasz­nálhatják, s igy érhetik utói és szárnyalhatják túl előnyösebb helyzetből induló társaikat. A Központi Bizottság állásfoglalá­sa emlékeztet arra, hogy már az előző évben, az első évfo­lyamokon, az összes hallgatók 40 százaléka a fizikai dolgozók gyermekei közül került ki. Re­méljük, ez az arányszám az idén tovább nő, mégpedig ezeknek a gyerekeknek tudása és szorgalma alapján. Lépcsőzetes munkakezdés Próbaüzem a Műszergyárban Fock Jenő látogatása a Mongol Állattenyésztési Kutatóintézetben Minden reggel többen men­nek be a gyárkapun, mint amennyien előző este távoztak, s ez előreláthatóan a jövő év végéig így is marad. Az első brigád június 21-én kezdte meg a munkát a forgácsoló üzem­részben, június 3-án benépe­sült az elektromos szerelde, a javítóműhely és a mechanikai részleg, tegnap pedig már a műanyagüzemben is jártak a gépek. A Mechanikai Labora­tórium pécsi gyáregységében július első hétfőjén hivatalosan is megkezdődött a próbaüzem, mely egyrészről a gépek kipró­bálását és bejáratását, más­részről pedig a munkások gya­korlati képzésének meggyorsí­tását célozza. Július 1-től jár­nak a 39 A jelzésű műszergyári munkásbuszok, s tegnap reg­gel az igazgató is elfoglalta új irodáját a gyárban. A mű­szergyár építését egy Rákóczi úti üzlethelyiségből szervezték és irányították — a tegnapi költözködés tehát egyúttal a hőskorszak lezárultát is jelzi. A pécsi műszergyár beruházásból termelő egységgé lett. Persze ez a termelés még tá­vol áll a „rohammunkától.. Az elektromos szereidében vagy hatvan asszony és lány ül a szerelő-asztalok mellett, de a többségük legfeljebb egyik ke­zéből a másikba rakosgatja az apró csavarokat. Néhányuk előtt forrasztópáka, az igazság azonban az, hogy néhány ki­vétellel még azonnal becsuk­ják a szemüket, ha sisteregni kezd a páka ... Hétfő a gyár­ral való ismerkedés napja volt, kedd a szerszámokkal való is­merkedésé, s talán ma kerül majd sor kisebb munkák elvég­zésére. A művezető a fogásokat mutatja, magyarázza. Az asz­talok mellett néhány fehérköpe­nyes lány is ül - egyedül nekik nem kell magyarázni. Valaki azt mondja: ők már tanársegé­dek . . . Huszonhárom pécsi fia­tal — köztük mérnökök és tech­nikusok —, vett részt a Buda­pesti Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vál­lalat központi gyárában elő­képzésen, s hétfőn ők is mun­kába álltak. Innen a tudomány, s innen a titulus. A pécsiek egyébként igazán jól mutatkoz­tak be a vállalat központjában, a huszonhárom fiatal közül ugyanis nyolcat pénzjutalom­mal bocsátottak útjára. Szinte valamennyien fizetésemelést is kaptak. A legjobbaknak nem kevesebb, mint két forinttal emelkedett az alapórabére, egyszóval: kitűnő hangulatban kezdődhetett a munka. A forgácsolóüzemben ponto­san hatkor tegnap is felbúgtak a gépek — ez az üzemrész ugyanis már túl van az ismer­kedés időszakán, itt már ren­det, fegyelmet és jelentős térj melési értéket követelnek. Az üzemvezető, Török Ferenc mond­ja: — Itt a 30 éves ember már öreg, s ez nem véletlen. Azt mondtuk: előítéletektől mentes emberekre van szükségünk, olyanokra, akiket nem köt a megszokás. Az esztergályos mi­nél öregebb, annál nagyobb gépen szeret dolgozni, s annál nagyobb munkadarabokat akar, itt pedig éppen fordítva van: az a komoly munka, ami alig látható. Senkinél se azt néz­tük: mit csinált eddig — hanem azt: akarja-e csinálni, amit itt kell. Itt van a művezetőm. Tech­nikus, de esztergályosként dol­gozott. Olyan műszaki vezetőket igyekezett összeszedni a gyár­vezetés, akik nem jönnek za­varba, ha azt mondja nekik va­laki: előbb mutassa meg maga, szaktárs ... A gépek egy része magyar, a többség azonban NDK-beli, il­letve csehszlovák. A zaj alig erősebb, mint amikor egy autó motorja jár, pedig esztergák és csiszológépek egész során dol­goznak. A munkadarabok való­ban kicsik, sőt picik. Mint egy inggomb — akkora a most ké­szülő alkatrészek zöme. Néhány gépen betanított munkások dol­goznak - mozdulataik azonban éppen olyan pontosak és ma­gabiztosak, mint a szakmun­kásoké. — A szakember kincs — mond­ja Török Ferenc —, csak oda állítunk szakmunkást, ahová feltétlenül szükséges. Ezeken a gépeken egyszerűbb művelete­ket végzünk, ehhez nem kell három évig tanulni. Kiválasz­tottunk néhány komoly embert, olyanokat, akikre rá lehet bíz­ni a többszázezer forintos ma­sinákat, s megtanítottuk-őket a legfontosabb műveletekre. Ök is jól jártak, mi is. Kerekes János igazgató a munkaruhákról mesél. — Minden üzemrészben más színű munkaruhát szeretnénk. Az elektromos szerelde színe világoskék lesz, a mechanikai részlegé barna, a forgácsolóké, szerszámosoké kék. Ez se ön­célú dolog persze: egy színes üzemben jobb az emberek köz­érzete, no és a megkülönböz­tető színeknek fegyelmező ha­tásuk is van. A munkások reggel hatkor kezdenek, a műszakiak és al­kalmazottak fél hétkor. A város vezetőinek kérésére a gyár már a kezdet-kezdetén bevezette a lépcsőzetes munkakezdést. Az első munkásbusz 5 óra 25-kor indul a Kossuth térről a Kert­város felé, a második — mely az irodai személyzetet szállítja —, 6 óra 10-kor. Az első két na­pon minden úgy sikerült, ahogy az a nagykönyvben megvan ír­va. Még annak a kislánynak is szerencséje volt, aki hat óra utón egy perccel ért a gyár­kapuhoz, az egyébként rendkí­vül szigorú portásnak ugyanis éppen akkor akadt „halasztha­tatlanul fontos" telefonálnivaló- ja, amikor ő félve és pirulva beszaladt az üvegajtón... Békés Sándor A Mongol Forradalmi Múzeum és a Központi Állami Múzeui megtekintése után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságána ! tagja, a Minisztertanács elnöke, kíséretével az állattenyészté: , kutatóintézetbe látogatott, ahol az intézet tudósai és munkatársi bemutatták a mezőgazdasági termelés tudományos szervezéséve | valamint a nemesítéssel kapcsolatos munkáikat. Kedden este az ulánbátori operában hangversennyel záru I a nap programja. Az üzem visszafejlesztését — miután ércvagyona kimerült — gondosan előkészített terv sze­rint végezték. A bányaüzem va­lamennyi körlete és csapata a vállalat petőci bányaüzemében folytatja a bányászkodást. A bá­nyászok áttelepítésük előtt rész­letes felvilágosítást kaptak a lehetőségekről. Igy csoportos bányajárást szerveztek számukra az új munkahelyek megismerése céljából, elsajátították a rob­bantási technológiát, a beren­dezések kezelését. A csapatok gondosan előkészített munka­helyeken kezdték a termelést. Kerekes Jenő, a IV. számú bá­nyaüzem vezetője elmondta, hogy valamennyi csapat részé­re megfelelő betanulási időt biztosítanak, mivel Petőcön má­sok a kőzetviszonyok, mint az l-es aknán voltak. Itt kemé­nyebb a kőzet, ezért sajátos a jövesztés is. A csapatok részére a betanulási időben garantált bért biztosít a vállalat, így a bányászokat nem éri kereset- csökkenés abban az esetben sem ha teljesítményük átmene­tileg csökken. KS'D. NAPLŐ, TELEFOTO Németh Károly, Kádár János, az MSZMP KB. első titkára Nemeth Karoly, az MSZMP PB. tagja, a budapesti Pártbizottság első titkára, és más vezető személyek kíséretében megtekintette a Metro kelet—nyu­gati vonalának már elkészült, a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszát és az épülő vonalrész állomásait A tartalomból: Tíz centi tengeralattjáró (2. old.) A krónikaírás tapasztalatairól (3. old) A Pro pace Debrecenben (5. old.) Közgazdasági élet (6. old.) Tárgyalások a KNDK és Dél-Korea között Megegyezés! P h e n j a n : Mint ismeretes, Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitká­ra, a KNDK minisztertanácsá­nak elnöke, javaslatot tett Ko­rea békés egyesítésére. Ennek a kezdeményezésnek eredmé­nyeként Phenjanban és Szöul­ban tárgyalásokra került sor a KNDK és Dél-Korea hivatalos képviselői között. A phenjcni tárgyalásokat Kim Jang Ju, a KMP KB osztályvezetője és Li Hu Rak, a Dél-Koreai Központi Hírszerző Hivatal főnöke foly­tatta, Szöulban pedig Pák Szong Csői, a KNDK miniszter­Búcsűzik az első magyar uránbánya A IY. számú bányaüzembe költöztek a csapatok Az utolsó robbantás moraját már elnyelték a vágatok, s jú­nius 30-án kiszállították az üzemből az utolsó érccel teli csilléket. Ezzel a magyar urán­bányászat első bányaüzeme, közel húsz éves termelés után, leállt. Verejték és munkasike­rek, élcelődés és makacsság, nehézségek és többszörös Él- üzem-cím, régi és új technoló­gia harca, ez mind-mind hozzá­tartozott a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat l-es aknájának életéhez, mely úttörő szerepet vállalt a magyar uránbányá­szat beindításában. Július else­jétől a mélyből csupán a visz- szarabolt berendezések érkez­nek a felszínre: gépek, csövek, szivattyúk, ventillátorok. A be­rendezések mentését és a kül­színi létesítményeken a szüksé­ges fenntartási munkákat egy közel hetven fős csoport végzi. A munka befejezése az év vé­gére várható. A külszíni épü­letekbe a Kutató Mélyfúró üzem költözik. Petőc ma a vállalat legtávo­labbi üzeme. A vezetőknek az okozott gondot, hogy az utazási távolság növekedése ellenére lehetőleg minél kisebb mérték­ben nőjön az utazási idő. A nagyobb távolság ellenére si­került elérni, hogy csupán húsz perccel töltenek több időt a családtól távol a dolgozók, mint korábban, az l-es akna eseté­ben. A vállalat és az üzem vezetői­nek körültekintő munkája ered­ményeként a MÉV első bánya­üzemének kollektívája egy mo­dernebb bányaüzemben rendez­kedik be. tanácsa elnökének második he lyettese tárgyalt. A KCNA, a hivatalos kore< hírügynökség jelentése szeri: a tárgyalások eredményeké: aláírták „Észak és Dél köze nyilatkozatát". A nyilatkozat az alábbiaké tartalmazza: A felek az orszá egyesítés következő feltétele ben jutottak megállapodásra: 1. Az egyesítés kérdését kü só beavatkozás nélkül, küls erőkre való támaszkodás nélkü önállóan kell megoldani. 2. Az egyesítést békés úto kell elérni, anélkül, hogy a fe lek fegyveres erőt alkalmazná nak egymás ellen. 3. Az ideológiai, az eszme és a rendszerbeli különbségek tői függetlenül, mindenekelöl arra van szükség, hogy egyse ges nemzetként törekedjenek nagy nemzeti konszolidóci megteremtésére. A felek megállapodtak ab ban, hogy enyhítik a feszültsé get Észak és Dél között, meg teremtik a bizalom légköréi nem rágalmazzák és nem tó madjók egymást, tartózkodna a fegyveres provokációktól é aktív lépéseket tesznek a vó ration fegyveres összetűzései elhárítására. A felek abban is megálló podtak, hogy különböző téréi sokoldalú cserét hajtanak vég re Észak és Dél között annal érdekében, hogy helyreállítsál a megszakadt nemzeti kapcso latokat, előmozdítsák a kölcsö nős megértést és meggyorsít sák az önálló békés egyesü lést (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom