Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

ft DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. július 27. A város gyöngyszeme lehet a Bctlokány A Balokány a város gyöngy­szeme volt. Vize tiszta, park,a szemetgyönyörködtető, a tóban aranyhalak úszkáltak, tömege­ket vonzott a pécsi úszósport. Helyére jellemző, hogy 1938- ban megdöntötték Csik Ferenc olimpiai idejét a száz méteres gyorson, AZ ELSŐ MILLIÓK Közel két évtizede a várospo­litika elhanyagolt pontja a strand és környéke. Az utóbbi négy évben kezd kilépni a mély­pontról, azóta, hogy a Pécsi Víz- és Csatornamüvek „meg­kapta" a fürdőhöz tartozó par­kot és igyekszik, hogy az elha­nyagolt ligetet megváltoztassa. Első lépésként a kerítést és a fürdő északi részén lévő parkot egymillió forintért felújították. Idén majdnem zárva maradt az egész nyárra. — Miért nyáron javítják? A kérdésre a vállalatnál így válaszoltak: — A nagymedencéből elfolyt j a víz, egyik fala bedőléssel te- i nyegetett, új vasbeton-köpenyt 1 kellett építeni, amit nem lehet I télen végezni, örülünk, hogy fél szezonra megnyithatjuk. Kijavították a kismedencét is. Mindkettő kék műanyag vízzáró réteget kapott, melynek felkené­sét az esős idő akadályozta és emiatt elhúzódott a megnyitás. A nagymedence peremére piro- gránit borítás került. Úgy ahogy rendbehozták a kabinokat. A végösszeg: kétmillió-százezer fo­rint. Most már teletölthetik a hőerőmű rozsdaszínű kondenzvi- zével. Az eredeti elképzelés, hogy a hőerőmű hűtővizével lanqyosvizű strand lesz a Balo­kány, nem vált be. Egy-két éven belül olyan szűrőberendezést szerelnek be, mely tisztává va­rázsolja az üdítő habokat. Ml LESZ A TÓVAL? Az aranyhalas tóból az idők során mindent kipecáztak, még a „telepítést” is. Az oldalfalak beomlottak, a tó feltöllődött iszappal, sás és káka nő benne — valóságos miniatűr Fertő. A tavat is „megkapta” a vállalat környékével együtt, hogy viselje gondját, csináljon vele valamit, növelje a fürdő pihenő és moz­gásterületét. A terv elkészült, megvalósítása a következő he­tekben elkezdődik. Először mint­egy ezer köbméter iszapot kell kiemelni, majd felépítik a part­falat, a helyben fakadó vizet fogadó csatornába terelik, maid feltöltik. Nem pecázási, hanem esztétikai céllal. A vizet rend­szeresen vegyszerezik, hogy megakadályozzák az algáso- dást. Újjávarázsolják a tókör­nyéki parkot. Kétmillió forintba kerül. Idén részben, jövőre tel­jesen elkészül. Megszűnt a ven­déglő is, nem is lesz többé. A Balokány rendezési terve FEDETT USZODA A pécsieknek izgalmasabb té­ma, hogy más vörösökben mennyivel többet fordítottak a fürdőkre, újak építésére, a helyi fürdőkultúra és úszósport alap­jainak megteremtésére, mint Pécsett. Ha , összeadjuk az utóbbi években kiadott oér.zt, ami összesen ötmillió 200 000 forint és hozzászámítjuk, hogy évente kb. egymillióba kerül a két fürdő fenntartása - 20—30 százaléka megtérül - kiderül, hogy ez nem olyan nagy ösz- szeg, amit más városok könnyű­szerrel ne teljesítettek volna túl. A pécsiek jelentős része nem titkolt irigységgel tárgyalja, hogy más városokban, kisebbek­ben mint Pécs, új fürdők épül­tek és épülnek, köztük egész évben üzemelő fedett uszodák. A példákat felesleges sorolni, mert sok van belőle. A legfőbb érv a helyzet kritikájában: a háború előtti nem egészen 80 ezer lakosú Pécsnek és a mos­tani közel 160 ezer lakosnak is csak két strandja van. Időköz­ben bebizonyosodott, hogy Aba- líget és Orfű nem oldotta mog Pécs fürdőgondjait. A megoldás egy új strand, egész évben üze­melő nyilvános fedett uszoda. Erről sokszor volt már szó, de létrehozása húzódik, halasztó­dik. BERUHÁZÁS ÉS HOZZÁJÁRULÁS Egy új fürdő létesítése első­sorban pénz kérdése. Most egyik napról a másikra nem le­het előteremteni a milliókat. A többi város esetében sem úqy történt, hogy megkérték az il­letékes tárcát, maguk is moz­dultak. Jobb helyen részjegyeket ad­tak ki, visszatérülő gyűjtést szer­veztek, az 50—100—200 forintot lefürödhette a „részvényes”. Talán Pécsett is összegyűlne néhány millió forint, mellyel talán el lehetne indítani egy megkésett, de előbb-utóbb mégiscsak megoldható város- politikai feladatot. Kászon József Fogaskerekű vasút A „Fogas” egyike Budapest j legrégibb közlekedési eszközei- j ! nek, közel századik „születés- I j napját” ünnepelhetjük. 1874. jú- i | lius 24-én helyezték üzembe, ez I ] volt a világ harmadik hegyi : vasútja. Abban az időben még i gőzmozdony tolta maga előtt a : szerelvényt, — a villamosítást 1929-ben fejezték be. Meaéoí- tésekor a Fogaskerekű pályája i az akkor Sváb-hegynek nevezett, | ma Szabadság-hegy állomáson ért véaet és csők 1890-ben hosz- szabbították meg a vasutat a Széchenyi-heqyig. 1910-ig csak J nyaraló-, kiránduló-vasútnak [ számított, de a Szabadság-hegy } l teteién kialakult meglehetősen j I sűrűn lakott terület (tekintettel } arra, hogy mind többen jártak dolgozni innen) szükségessé tét- j te a vasút egé«z .évben való j közlekedteté'ét. A vonat sebes- : séae, mind fel. mind lefelé ha- I ladáskor óránként 13 kilométer — a lejtmenetnél fogyasztott j energia egyharmadát egy kü­j lönleges, úgynevezett rekuperá- ; ciós berendezés segítségével, lejtmenet közben visszatópláliák a vezetékbe. A pálya teljes hosz- j sza 3733 méter, a szintkülönb­ség az alsó és a Széchenyi- hegyi állomás között 315 mé*er — emelkedésének legnagyobb mértéke 110 ezrelék. A kerekek és a sín közötti súr­lódás nem elegendő a szüksé- ! ges vonóerő kifejtésére. (Ugyanis | a pálya meredeksége miatt a sínről könnyen visszacsúszhat- ; nának a kocsik.) Ezért alkat- moznak a két rendes sín között még egy harmadik, fogazott sínt is. lav a kocsik alión elhelyezett I fogaskerekek ezekbe a fogas- I lécekbe kancsoládnak, melyek- ! nek nagy jelentősége »an egy­részt a vonóerő, másrészt a megállós b'ztonsága érdekében. A fogaskerekű vasútnak két fajtája ismeretes: a tisztán fo­gaskerekű, amelyet nagyobb | emelkedésű pályán használnak (ilyen a Szabadság-hegyi is), a . másik a „vegyes rendszerű", ] 1 melynek kedvezőbb talajviszo­nyokon és nagyobb forgalmú vasutakon van jelentősége. Napjainkban is nagyon nép­szerű a Fogas, amit az is bizo­nyít, hoqy hétköznapokon körül­belül 1000 bérletes utas veszi igénybe, míg szombaton és va­sárnap forgalma rendkívül meg­élénkül, legutóbbi megfigyelések alapján oz 197?. évi húsvéti ün­nepek alatt mintegy 25 000 em­ber kereste fel és vette igénybe a vasutat. A Foaas közelnő száznak szü- letésnaoiára megkezdődött a rekonstrukció, amely november kn7pr.é’a tart. AHd:n autóbuszok szállítják az utazó kozönsé^t, 1 hogy aztán a m e-nfi n+n'íf ott vos"!ban méq sokáig örp-ne teljék minden embernek, aki fel­keresi és igénybe veszi. Körözik a majomkenyér(:a Az indiai Bombay egyik ut­cáját hatalmas, 15 méter ma­gas majomkenyérfa (baobabfa) ékesítette. A 150 éves ősfa fenséges koronája ámulatba ejtette a járókelőket. A bom- bayi metróépítők nemrég kije­lentették, hogy a hatalmas fa akadályozza munkájukat, ki kell vágni a majomkenyérfát! A lokálpatrióták azonban el­határozták, hogy megmentik vá­rosuk e nevezetességét és a fát áttelepítik az ea-dk közeli parkba, A művelet több napot vett igénybe, s csak hatalmas emelődaruk segítségével sike­rült a faériást kimozdítani he­lyéről. Bombay e nevezetessége most egy tudományos kutatóintézet parkját ékesíti. Hatalmas aranyvessző SZOLGÁLTATÁS ÉS RÁFIZETÉS t A vállalatnál arról beszélnek, hogy számukra meggondolandó a költekezés a Balokány fürdő­re, mert önerőből nem telik mindenre, két évtizedes elha­nyagoltságot gyorsan nem lehet j helyrehozni. Az eddig elköltött összegek, az utóbbi 3 millió és az újabb 2 millió olyan összeg, ami sohasem térül vissza, mert a strandok ráfizetésesek.- A háború előtt a Balokánvt és Hullám-fürdőt magánosok bére'ték. Nekik jövedelmező volt? — vetem ellent. — Mi is bérbevénnénk három hónapra, meaérné, mint a ma- eánváilalkozóknak. A többi ki­lenc hónapban pedig qondos- kadion róluk a város, mint aho­gyan ez akkor szokás volt. A vállaltnak 12 hónapon át kell kezelnie a két fürdőt és mindent összevetve 4 forint bevételre 20 forint a kiadósunk. Ténv, sem Pécsett, sem más városban — nem nyernek a strandokon. A dc'got nem lehet és nem is szabad megközelíteni qazdasáoossáai felfoaással. A strand szolgáltatás, mint példa ul a közvilágítás. A szükséges költségeket más jövedelmező ágazatokból kel! előteremteni. A rég megholt sósvertikei ko- [ vácsmester dali felesége, a j szépséges Zsuzsa Estör, az or- j mánsági népgyógyászat okos ; [ papnője, régen por és hamu. j Karvastagságú sötét hajkötege- I ' it nem fonja már a szomszéd- | ; asszony, ha Estör a templomba mén. Mézízű, halk szava . nem j vigasztalja a hozzá kérezkedö | betegeket. Nagybötűs ayermek- írással nem krónikázza kockás irkóiába, hogy melyik falusinak j miféle füvet-gyökeret dugott a | kosarába az elsuttogott, elsírt : keserves panaszekra. A „tíz i körmömmel kapartam, ástam a I mecseki erdőbe” — gumókat senki sem tudta olyan simogató ' láayan a fájdalmas testrészre j helyezni, mint Estör asszony. De [ j a közelben, szinte a kertek alatt j j örvénylő Dráva partján termő aranyvessző szárított porát se, olyan kelevényre, omit majd j szétvetett a csúnyaság. Meg az j aranyvessző pálinkába áztatott j [ virágát vízibetegségre. Meg az j I aranyvessző hajtását főzött or- I vosságnak itatni a szív nyava­lyáira. Mentek is hozzá a biza­kodók, pedig sem kuruzslással, Sem bájolással nem boszor- j kánykodott s nem állította so­ha, hogy iratos füvei kikénysze­rítik a szerelmet. Egyszerűen, bölcsen jótékonykocjott, úgy, hogy máig áldott, szép emléke­zetű név maradt a Zsuzsa Esz­teré. Születik vagy lesz, az ilyen gyógyító asszony? Az ősforrás bizonnyal a vala honnan örökölt, hallott, olvasott tudomány. De hoa^an? Ezt len­ne jó egyszer már fe'deríteni. Ki és vaion hogyan indul el az útelágazásnál? A lelki alkat dönt tán afelől, hogy önzetlen­ség vagy kapzsiság irányítsa, szabja meg a végső kialaku­lást: költő vagy kikiáltó válik e maid a nvógyításra ihlető mag sejtjeiből ? Zsuzsa Estör nem volt profé- j ta. de kézen fogta a gyámol­talant és a testérs szabta a I gyóoyftó köntöst. Viragokból, j kérgekből, levelekből, ember- szeretetből. A tisztakezű és -lelkű falusi I I javósok empirikus művészetére 1 ráragyog a tudomány szeme. A tudós kutatók egymás után ütik rá bizonyító és helyeslő pecsét­jüket az ősi tapasztalás ered- ; ményeire Az aranyvessző ható : essencióia nem titok többé. Ez az Észak-Amerikából szár­mazó dísznövény, amit tévesen j magyar mimózának neveznek, I nem régen vetkőzött le a nö­vénykémikusok előtt. Hatvan évvel ezeiőtt említi a szakiro- j dalom e'őször a Solidago ai- gantea fő hatóanyagait, mely­nek ma már nemcsak viróozó ágvégeit, de "vökerét is gyűjtik szaoonin. cseranyoa. keserű anyao, illóolaj és gazdaa bio- flavonid tarta'ma miatt. Az aranvyessző fontos gyógyszer a i vesék krónikus megbetegedé­seinél. Például idült vesegyul- ! ladásnál, zsugorodásnál, vese- , kövek esetében, vesehomoknál, nagyobb tömegű fehérjek'vá- lasztásná! a vizeletben. Mint vizelethajtó anyag a húgysa/- j anyagcsere zavarainál, reuma, ' Eltűnt pécs-baianyai irodalom A magyar Ciceró A magyar rokokó irodalomnak | legkiemelkedőbb tehetsége: i Faiudi Ferenc, aki Mikes Kele- ! men után prózai, költői és drá­mai alkotásaival korónak leg­sokoldalúbb írójaként kivételes formaművészetével, bámulatos stílusérzékével beírta a nevét a magyar irodalom történetébe. Már kortársai is sokra be­csülték irodalmi munkásságát. Rajnls Józsel ,.a magyai poéták csudájának" nevezi a „Nagy Mag,'art", Révai Miklós értéke­lése szerint „é.'.esgn sióiá tolla miatt étet egyező akarattal köznéven Magyar Cicerónak ív­ják vala". Ugyanígy nevezi Fa­luéit Sajnovics János, a magyar -—finnugor rokonság felfedező­je, Paintner Mihály író és má­sok. Legszebben mégis Horváth János értékeli őt, midőn Herder- hez méri népiességét, s nyelvét hajlékonyabbnak, játékosabb­nak, fűszeresebbnek véli Páz­mányénál is. Faludi valóban tu­datosan támaszkodik a nép­nyelvre, s mindig ügyel a próza- ritmusra, a magyaros hangsúly- rendszerre. A szelídszavú poéta 1704. március 25-én született a Vas megyei Németújváron, ahol atyja gazdatiszt volt a Batthyá- nyak -birtokain. Az apa a la­bancok, az anya családja (a Radostics család)'a kurucok so­raiban küzdött. 1714 őszén az apa Kőszegre vitte fiát, majd négy év múltával Sopronba. Ezekben az iskolákban hatotta át a fiatal tanulót a török ki­verése utón újraéledő barokk szellem. A magyar nemzeti barokk elő- harcosai akkor a jezsuiták vol­tak, 1720 őszén Faludi jezsuita noviciátusát kezdi el a bécsi Szent Anna Kollégiumban, majd Grazban megszerzi a filozófiai doktorátust. További pályafutá­sa nagyon változatos. Négy évi pozsonyi, majd pécsi gimnáziu­mi tanárkodását bécsi egyetemi tanulmányok követik. Rövid idei­ig tartó lelkészkedés után a megtisztelő megbízatások sora következik: a bécsi, majd a grazi egyetemen tanít, később ped:g a linzi főiskolának lesz matematika tanára. 1740-ben rendje Rómába küldi, ahol nem­csak az olasz irodalmi (Goldoni) és képzőművészeti alkotások Ta­gadók meg figyelmét, de erre az időre esik irodalmi műkö­désének első termékeny kor­szaka is. Itt keletkezik a Nemes ember, a Nemes asszony, rész­ben az Udvari ember s a versek eny része is. Omniarum c. mun­káin encikónédikus műveltsé­géről tanúskodik. Rómából hazatérve 1747 őszén a nagyszombati egyetemi nyomda igazgatója, majd visz- szakerül oda, ahol gondtalan gyermekéveit töltötte: Kőszegre. Hórom évi kollégiumi rektorság utón Pozsonyban dolgozik, de az 1757—59-es éveket a pécsi kolléaiumban tölti, maid Po­zsonyban munkálkodik. Rohon- con. ebben a kies alpesi vá­roskában halt meg 1779. de­cember 18-ón a szegényházban. „Vagyonát", néhány ruhadara­bot, könyveit elárverezték, és a Batthyány családtól emlékül ka* pott néhány arannyal együtt Körmenden nyomorgó húgának küldték el. Faludi Ferenc a matematikát is magában foglaló ismeretei­vel, német, olasz, francia, latin és görög nyelvtudásával kora legműveltebb írói közé tartozott. Müvei halkszavú, éleseszű írót mutatnak be, akinek oktatását a nyájas okosság, a derűs rokokó életöröm teszi kedélyessé. Egyé­niségének és írói arcának lé­nyeges vonása az emberszere­tet. Szemtanúk adatai alapján Révai Miklós ezt írja róla: .......el szokott volt a köznép é s a cselédek közé járegatni, csak avégett, hogy őket szaba­dabb beszédre ie'bátorítván, igazabban kitanulhassa a tulaj­donabb magyar szóejtéseket. Amiket észrevett, azután lel is szokta nagy gonddal irogatni...'' Nagyarányú irodalmi munkás­ságából csak néhányat ragad­hatunk ki. A Halotti beszéd elő­ször az ő olvasatával került nyil­vánosságra. A Nemes embertől a Téli éjszakákig a nemességet oktató morahstából szórakoz­tató szépíróvá vált. ö az első tudatos népnyelvi gyűjtő, aki­nek kitűnő érzéke van a dal­formához, ennek művészi alakí­tásához. Iskoiadrámái. a Caesar és a Constantinus Porohiroge- nitus, hazaszeretetre, jellemes- séare neveltek. Vallásos versei­nél jóval nagyobb számúak vál­tozatos témájú viláni énekei. A Szerencse c. versében „nyug­hatatlan kóborlónak", „álom­kincsnek” mondó a szerencsét, s ezért szükséaes, hoav „For­tuna szekerén okosan ülj!” (For- gandó szerencse). Pátosz helyett filigrán rokokó képek adják természetről szóló verseinek bálát, játékosságát. Finom, néoi ízű humorának ér­zékeltetésére pár sort idézünk: A sötét gondokat magos szegre tenni, Feladott étkekből jóízűen enni. Enni, meg nem csömörleni, Közbe frissen beszélleni, Friss borokat inni, A vizet dicsirni. Kísérletei közül jelentős az olasz szonett formájára írt A pipárul c. verse. Bár új vers­rendszerrel nem kísérletezett, csakhamar népszerűvé lettek mind a négy hetes sorból páros rímekkel alkotott strófái, mind pedig a nvolcas és hetes két­szeri váltakozásából, kereszt­rímekkel képzett versszakai. A „Faludi tizes" róla elnevezett hangsúlyos sorképlet, ún. gvors ütemű magyaros formáink egyike. Magyaros verselésével Faludi Ferenc nagy hatással volt a Petőfi előtti népdalszer­zőkre. Kétszeri pécsi tanári műkö­désének emlékét a Nagy Lajos Gimnáziumban levő emléktábla és a III. kerületben utcanév örökítette meg. Dr. Tóth István kőszvény, sőt nervózus hörgő­asztma enyhítésére is. így mondják el a régi füvészköny- vek, mert, mint gyógyító nö­vényt a középkorban is ismer­ték és a legkülönfélébb hatá­sokat tuóidonították neki. Va­lóban jelentős hatása a vese­működés befolyásolásában van. Itt mindenekelőtt a folyadék­kiválasztás serkentése lényeges: ezenkívül azonban hatásában a fehérievizelés apadását is mea- fiavelték, amely nemcsak a vi­zelet meahígulásán alapszik. Mintha közvetlenül befolyásol­ná a vese teliesítőképességé- nek emelkedését. Néhány orvos leírja, hogy he­veny, vérzéses vesegyulladásnál a vizelet-zárlat hoovan oldódik aranyvessző használatára, min­denesetre a szokásos kezelés­sel összeköttetésben. És itt kell megemlíteni, hogy ez majdnem minden növényi kúrára érvé- nyes. A növényeknek támogató, segítő, ún. adiuváns szereoe van a fizikai és kémiai gyógy­módok mellett. Azok hatását emeli, erősíti. Erre eayre több í példát tudunk s nemcsak a ve- j semüködés körzetében. A vér- ! keringés zavarainál, vénás meg­betegedéseknél is jó szolgála­tot tesz az aranyvessző, az úiabb kutatások szerint. Értágí- tónak, egyéb gyógyszerekkel együtt nem remélt kedvező eredményt produkálhat. A Solidago-ban lévő ható­anyagok ártalmatlanok, semmi káros mellékhatásuk sincsen s a avóqyanyagok széles skáláját alkalmazó modern orvos egyre gyakrabban gondol rá. Hazánk egyik kedves növé­nye. Elég gyakran felbukkan­nak társas csoportjai csatornák, folyók partján, ligetek szélén, szárazabb dombokon, fenvőer- dők szegélyén, erdei nyiladé­kokban és tisztásokon, de a kiskertekben is. Szép arany vi­rágai, mint egy laza kukorica­címer, a merev és függőleges pirosló szár véaén csooortosul- nak s ezt a késő nvártól őszig messze világító daliás növényt az egész táj díszévé avatják. S most már értékes gyógy­szerré is. Eov kissé a Zsuzsa Estörök jóvoltából, Baranyai Aurél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom