Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

1972, júíius 27, DUN ANTOll NAPLÓ Felavatták a Műszaki Főiskola számítóközpontját (Folytatás crz 1, oldalról) Gyümölcs­expresszek A szegedi MÁV Igazgotósóg területén — Csongrád és Bács megyékben — a zöldség és gyü­mölcs továbbítására a dél-ma- gyarországi vasutasok egyik fő feladata. A gyorsan romló érté­kes áru szállításának gyorsítá­sára megszervezték az expressz tehervonatos gyümölcstovábbí­tást. Most kezdődtek meg a rendszeres ilyen szállítások, ezentúl naponta indítanak Szatymazról, Kecskemétről egy- egy expresszvoaatot. A gyümöl­csök jó minőségének megőrzé­sét szolgálja a gyorsaság mel­lett, hogy az eddigieknél haté­konyabb hűtőberendezéssel fel­szerelt új hűtőkocsikat állítottak forgalomba. A becslések szerint az idényben mintegy 200 000 tonna zöldséget és gyümölcsöt szállít majd a szegedi igazgató- ság, korszerű feltételek mellett. Szép magyar sikerek születtek A BBC „Énekeljenek a né­pek!" elnevezésű nemzetközi rádiós kórusversenyén szép magyar sikerek születtek. 1ó ország 46 kórusának vetélkedé­séből az iskolai kórusok kategó­riájában a Veres Pálné Gimná­zium Ugrin Gábor vezényelte kórusa kapta meg az első díjat. Az egynemű kórusok kategóriá­jában a második díjat a Csányi László és Botka Valéria vezé­nyelte budapesti leánykor hódí­totta el, s ugyancsak második díjjal jutalmazták a Liszt Fe­renc kórus teljesítményét a kor- társ zene kategóriában, A kör­vezető: Párkai István, Csökkent a közúti balesetek száma mm késés okát. Kövesdi Endre igaz­gató kérdésünkre elmondotta, az osztrák klímaberendezés be­szerzése viszonylag hosszabb időt vett igénybe, klímaberende­zés nélkül viszont nem lehet be­szerelni a számítógépet — ösz- szetapadnának a mágneses sza­lagok stb. —, mert az a garan­cia elvesztésével járna. A késés nem jelentett elvesztegetett időt, az ÉGSZI közben különbö­ző programokat végzett; Buda­pesten tulajdonképpen „belőt­ték” a számítógépet. A vidéki városok, Szeged, Miskolc, Veszp­rém után most már Pécs felső- oktatása is rendelkezik számító- központtal. Nyereségére az ipar­nak, a tudománynak és az ok­tatásnak. S bár a tanév csak ősszel kezdődik, a főiskola szá­mítógépe már teljes kapacitás­sal dolgozik. Miklősvári Zoltán A baleseti okok közül még mindig a gyorshajtás áll az első helyen Sok a gyalogosok figyelmetlenségéből származó baleset Elkészült megyénk 1972. I. fél­évi közúti balesetekről beszá­moló statisztikája. A jelenlegi számokat vessük összeiaz 1971. évi I. félévi adatokkal. Az össz- balesetek száma 1972. első fél­évben 506 volt, míg az elmúlt év hasonló időszakában 594. A számok csökkenésről tanúskod­nak, s ez örvendetes. Jelzi azt, hogy a gépjárművezetők figyel­mesebben vezetik járműveiket, jobban betartják a KRESZ-t. A csökkenés jelentőségét még nö­veli-, hogy az elmúlt félévben mintegy 2000-el nőtt megyénk­ben a gépjárművek száma. A gépjárművek számszerű növeke­dése tehát nem járt együtt a balesetek számának növekedé­sével — ez ismét örvendetes. Utal többek között arra is. hogy tovább javult a gépjárművek vezetésének oktatása, jobban és alaposabban tanítják ezt a „veszélyes foglalkozást”. Tizenhét halott A számok a következőket mu­tatják: 1971 Sérüléses baleset Sérülés nélküli I. félév 390 204 •1972. I. 343 163 félév A sérüléses balesetek száma tartalmazza a halálos balesetek számát is: míg 1971. I. félévé­ben 18 ember, addig az elmúlt félévben 17 ember halt meg megyénk közútjain. Tény, hogy számszerűségében javult a helyzet, elbizakodásra azonban semmi ok. Változatla­nul, az elmúlt évekhez hason­lóan, legtöbb karambolt a gyorshajtás okozza. A gépjár­művezetők közül számosán saj­nos még mindig nem a forgal­mi, látási és az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezetik gépjárműveiket. Ha legfőbb baleseti ok a gyorshajtás, akkor adott a soronlévő feladat: min­dén eszközzel és módszerrel küzdeni kell a gyorshajtás el­len. A másutt eltöltött időt so­kan az országúton akarjpk be­hozni, tapossák a gázpedált, semmibe veszik a szabályokat. A vége aztán baleset, az összes következményeivel. A rendőrségi „radar” ellenőrzés sokat segít a gyorshajtás megelőzésében, de végső soron ez a módszer sem oldja meg a problémát. A gyorshajtás elleni küzdelemhez tartozik a sebesség korlátozása. Pécsett például az Építők útján 40 kilométerre maximálták a sebességet. Ezt az intézkedést csak helyeselni lehet, sőt másutt is bevezethető, Ugyanis a sta­tisztikai adatok arról is beszá­molnak, hogy például Pécsett a főközlekedési útvonalon kívül a legtöbb baleset a Tolbuhin úton, a 39-es Dandár úton, a Bolgár Néphadsereg útján, va­lamint a Tüzér utca és az Al­kony utca kereszteződésénél tör­ténik. Érdemes lenne az illeté­keseknek összeülni és megtár­gyalni: hol időszerű már a se­bességkorlátozást elrendelni? Aztán még az eddigieknél is fo­kozottabb mértékben ellenőrizni annak betartását. és mások testi épségét - bűn­tett. Ennek megfelelően járnak el velük, a büntetés nem ma­rad el. Mind több hivatalos és nem hivatalos helyen hangzik el: az ittas gépjárművezetőknek nincs többé helyük a közutakon. Aki iszik, ne vezessen, aki ve­zet, ne igyék! Alapszabály ez — megszegői magukra vessenek. Az első félév adatai a közle­kedés helyzetének javulásáról adnak számot. A további javítá- tásért még számos feladat meg­oldásra vár. A balesetek csök­kentése mindannyiunk érdeke — a szabályok betartásával járul­junk hozzá. (Garay) Ar Országos Tan- szergyárló- és Értéke­sítő Vállalat Biológiai telepén készítik az or­szágban egyedül az iskolai szemléltető ok­tatásra alkalmas nö­vényi és állati prepa­rátumokat, valamint mikrotechnikai metsze­teket. Növénytani és rovartani szemléltető eszközöket, valamint állati csontvázakat a világ minden részére exportálnak. Az itt készült demonstrációs tárgyak nagyban meg­könnyítik mind a középfokú, mind o fel­sőoktatásban a bioló­giai alapismeretek el­sajátítását. Ifjúsági fórum Zobákon rr A JÖVŐ ARCAI Ismét tűz pusztított a hónap ! elején Zobák-aknán, majd egy váratlan vízbetörés okozott ria­dalmat. A tervteljesítés egy­előre sehol sincs, s ami még ennél is nagyobb baj: egy­előre megfelelő munkahelyek sincsenek — ezért is lepett meg a hír: az üzemvezetőség ifjúsági fórumot tart. Beszél­getést, melynek keretében min­denki elmondhatja, mi fáj, mit szeretne. Pogácsa, cola, fehér asztal. Kérdés kérdést ért, s a teljes létszámban jelen lévő üzemvezetőség semmire sem mondta: ezt sajnos nem tud­juk, fiúk. Eltelt egy félóra, s már nem volt kérdéses szá­munkra, — hogy legalkal­masabb időpontban került-e sor erre a rendezvényre. A na­pi gondok nem takarhatják el a jövőt meghatározó gondo­kat. Az alábbiakban a fórum három résztvevőjének portré­ját villantjuk fel — három ar­cot a jövő arcai közül. ge az esti órákban — 17-től 21 óráig következik be. Munka vé­geztével kétségtelenül fárad­tabbak a gépjárművezetők, de az említett délutáni és esti órákban még körültekintőbben közlekedjen gépjárművezető, gyalogos egyaránt. A gyalogosokról szólva feltét­lenül említést érdemel: az utób­bi hónapokban jelentősen nőtt a gyalogosok hibájából bekö­vetkezett balesetek száma. Leg­gyakoribb: a gyalogos féktávol­ságon belül lép az úttestre. So­kan vannak, akik a kijelölt gya­logátkelőhelyen körültekintés nélkül mennek abban a hiszem- ben, hogy a „zebra" minden esetben védettséget nyújt. Ez pedig tévedés. A kijelölt gya­logátkelőhelyen is csak alapos körültekintés után mehet át a gyalogos. Az természetes, hogy a gépjárművezetőknek fokozott figyelemmel kell lenniök a „zeb­ránál”, meg kell adniok a gya­logosoknak az elsőbbséget. Ar­ra kell gondolniok, hogy a gya­logosnak nem kötelező a KRESZ vizsga, sokan nincsenek tuda­tában annak, hogy miként kell helyesen közlekedni, Mindenki­re, de különösen gyermekre, és idős emberre még fokozottab­ban kell ügyelni. A gyalogosok pedig igyekezzenek o kijelölt gyalogátkelőhelyeken átmenni — erre szolgál a „zebra". Hajmeresztő mutatványok Az esti órákban A baleseti okok közül a fi­gyelmetlen, gondatlan vezetés áll a második helyen. Talán ér­demes megjegyezni: a statiszti­ka szerint a balesetek többsé­Az első félévben legtöbb bal­esetet a személygépkocsiveze­tők és a motorkerékpárosok okozták, Különösen most a nyá­ri hónapokban rajzanak a mo­torosok, közülük sokan hajme­resztő mutatvánnyal „szórakoz­tatják" a közúton közlekedőket. Felszerelik motorkerékpárjukat minden csillogó-villogó holmi­val, számos esetben olyanokkal is, ami szabályellenes. Aztán hajrá, rá se rándítanak a KRESZ-re. A baleset után pedig már késő a gondolkodás . . . Megyénkben az elmúlt félév­ben 70 gépjárművezető ittasan okozott balesetet. Az ittas ve­zetésre nincs mentség. Szándé­kosan veszélyeztetni a maguk A BEFUTOTT Fábián János 27 éves, a Véner János vezette 603-as szocialista fejtési brigád tag­ja. Az a hír járja róla, hogy egy fiatal színésznővel járt jó ideig, s ez a hír mind az öre­gek, mind a fiatalabbak kö­rében nagy megelégedést kel­tett. Jól öltözött, de sohasem piperkőc, örökké jókedvű, de sohasem harsány. Az össze­szokottságáról, igényes rendez­vényeiről nevezetes Véner-csa- pat kedvence. — Akármilyen iskolát is vé­gez az ember, az utolsó év­ben már tele van szorongás­sal: vajon hova kerül, vajon hogy fogadják? A vájárisko­lában ez a lehető legnagyobb kérdés, mert a bányában nem mindegy, kik veszik maguk mellé az embert. Akárhány nevet tudnék mondani, akik mind azért hagyták el a szak­mát, mert rideg volt a fogad­Hagyománytiszteiő fagylaltfogyasztók A fagylaltporé a jövő A jó fagylalthoz még agar- " agar is kell, mely egy tengeri moszatból készült anya­got jelöl. Az is fontos, hogy a fagylaltnak lelke is legyen. Ez pedig a roll, azaz szentjános­kenyér őrlemény, mely simává teszi a fagylaltot és tartja an­nak állagát. Aztán még mi min­den kell a fagylaltba, felsorolni is sok lenne , , . A megye legnagyobb fagylalt­konyhájába — a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat fagy­laltfőző üzemébe — látogatva az az érzésem: az itt készült és a nagymamám korabeli fagylalt talán egyben egyezhetett meg: mindkettő hideg. Az ízről nyilat­kozni egykönnyen nem lehet, mert a gyermekkori élmények elfogulttá tennék az embert... Ez itt a Rákóczi utcában, mint a neve is jelzi üzem. A raktárban papírzsákokban mázsaszám áll a cukor, nem csoda, hiszen tíznaponként a szezonban 40 mázsa is elfogy. A polcokon kakaóval teli zacs­kók sorjáznak. Az éléskamrányi hűtőkben a napi tejadagot tá­rolják. A szomszédos helyiség kicsempézett kádjaiban vegy­szeres vízsugár tisztítja a tojá­sokat , Kis folyosó vezet a tulajdon­képpeni konyhába, ahol két 300 literes üstben éppen rózsaszínű punch massza fortyog. Az üs­tökhöz hússzínű vastag gumicső csatlakozik. Ezen áramlik át a folyadék az úgynevezett hűtő­tornyokba, ahol plusz két fokra lehűlve kerül a kannákba. Az üzemben 11 dolgozó nyáron na­ponta 20—30 mázsa folyékony fagylaltot készít, amit 50 pécsi üzletbe szállítanak és ott fa­gyasztják meg. A szezonban elvileg 21 féle fagylaltot készít az üzem. Azért elvileg, mert ezt a vevő nem veszi észre, ugyanis ennyi ké­szítményben nem dúskálhat. Jó, ha öt féle fagylalt közül válo­gathat az ember a cukrászdá­ban. — A valóság az. hogy olyan fagylaltot készítünk, amit a bol­tok kérnek tőlünk — mondja Kőröshegyi János üzemvezető. — A fagylalt-fogyasztók zöme a vanília, csoki, punch és cit­rom fagylaltot kedveli. Ezt igény­lik tőlünk az üzletek. A fagylalt- féleségek szezonról szezonra változnak. A gyümölcsök érése­kor nagy mennyiségben készí­tünk szamóca, málna és meggy­fagylaltot. Problémaként jelent­kezik az anyagellátás is — nincs elegendő dió és mogyoró . , . A fagylaltfogyasztók úgy lát­szik ragaszkodnak a hagyomá­nyokhoz. Tavaly például meg­próbálkozott a vállalat a mély­hűtött fagylalttal, nem volt nagy keresletje. Igaz, egy forinttal drágább Volt, mint a hagyomá­nyos. Készítettek sárga- és őszi­barack fagylaltot is. Hiába, A boltok nem igényelték, mond­ván: ott marad a nyakukon. Barátom újságolta, hogy a szombathelyi Claudius Szállóban csuda jó sült-fagylaltot evett. Valamikor az ötvenes években Pécsett az Éva cukrászdában le­hetett kapni ebből az ínyenc­ségből. Miért ne lehetne ismét megpróbálni? Hallottunk arról is, hogy a fővárosban a legkü­lönbözőbb alapanyagokkal pró­bálkoznak, teszem fel, van már rizs-fagylalt is. Persze, a pécsi „fagylaltgyártásban” is van mozgás. A Szegedi Paprika Fel­dolgozó Vállalat vanília, csoko­ládé és citrom fagylaltporából készített fagylaltot az idén elő­ször kóstolhatták meg a pé­csiek, baranyaiak. Az új alap­anyag, higiénikus, tárolása könnyű, gyorsan elkészíthető, nem munkaigényes. E jó tulaj­donságai miatt a szakemberek azt mondják, a porfagylalté a jövő. Az íze? Hót. . . Egyelőre a vásárlók idegenkednek a fo­gyasztásától, de majd megszok­ják, mint a konzerveket, meg a mirelit-csirkét (Mécs) tatás, vagy mert ijesztőnek ta­lálták a környezetet. Én 1964- ben végeztem — s úgy jöttem ide, mint ahogy haza megy az ember. Az utolsó év elején ugyanis beállított a vájárisko­lába a brigád, kiválasztottak néhónyunkat, s attól kezdve egy éven át hozzájuk jártunk szakmai gyakorlatra. Vigyáztak ránk, óvtak, tanítottak. Amikor kezembe kaptam a vájár-bizo­nyítványt, el se tudtam volna képzelni, hogy más bánya is van, mint Zobák, s más csa­pat is, nemcsak a Véner-féle. — A pénz? — Négyezeröt—ötezer kö­zött. — Tehát elégedett? — Van lakásom, jól keresek. — Az a hír a színésznőről? — Szeretek színházba járni, az igaz ... — Könyv? — Hát száz könyvem bizto­san van. AKI ITT RAGADT — Én azért jöttem Zobákra, hogy megússzam a honvédsé­get. Hazudnék, ha nem ezt mondanám. Apóm bányász — Kossuthon —, tőle nem túl sok jót hallottam a bányáról, de aztán végül is nem bántam meg. Közben katona is vol­tam — igaz, csak három hó­napra —, de most már min­denki úgy kezel itt, mintha szü­letett zobáki lennék, s ez jól­esik az embernek. Szíjártó Sándor a Kollár Dé- nes-vezette 604-es fejtési szo­cialista brigádban segédvájár. Ez a brigád dolgozott abban a fejtésben, melyet a július 2- án elpusztított a tűz. — Július 2-án reggel ész­leltük a tüzet, erős monoxid volt, a mentők is jöttek. Jó fej­tés volt, sajnáltuk, már csak azért is, mert nem volt tarta­lék. A fejtés alsó csapásában kezdődött a baj, s minimum egy hétig vesződtünk vele. — Félt már... — Mindenki ezt kérdezi, s aztán senki sem hiszi el, hogy nem. Az első napok persze nehezek, idegesítő minden reccsenés, minden zaj, de az­tán megszokja az ember. — Megírták az újságok is: a Kollár-brigád mozgalmat in­dított a tűz okozta termeléski­esés pótlása érdekében. — Már tavaly is csináltunk ilyent és sikerült. — Tehát most nincs meqál- lás? — Hát kell dolgozni, nem mondom, de az ilyen akciónak nem az a lényege, hogy meg­szakadjanak az emberek. A bányász különös portéka. Ha jól megy minden, ha dől a szén, annyit dolgozik, majd megszakad. Produkálni akar, örül a rengeteg szénnek. De ha közbejön valami, vagy el­romlik a munkahely, szinte biz­tos, hogy elhagyja magát, ked­vét veszti. A mi akciónk lé­nyege az, hogy felrózzuk az embereket. Nincs jó munka­hely, nincs széntenger, nincs 100 százalék, de azért nyo­más . . . — Család? — A szüleimmel elek. — Mi a vélemény a lányok­ról? — Hát: szeretik a pénzt, — A bányász ezek szerint jó parti . .. — Már amelyik, mert a mai lányok azért nemcsak a pénzt nézik. Rendes öltözet, normá­lis viselkedés, no meg a be­szédkészség — ez is sokat szá­mít. — Meddig marad Zobákon? — Apóm alföldi, onnan ke­rült Komlóra, toborzás útján. Valahol a lelkem mélyén én is alföldi vagyok. Egy házat szeretnék Kecskeméten. Ha az meglesz, hazamegyek, de hát c-z még nagyon-nagyon soká lesz. AZ ÚJONC Július elsején érkezett heted­magával, Dorogról. A vájárbi­zonyítványon éppen hogy meg­száradt a tinta. Tizennyolc éves sincs egészen, s ez a tény még a piros bársonynad­rágot, s a szurokfekete, fényes' műbőr dzsekit is szimpatikus­sá teszi. — Milyen volt a fogadtatás? — Mindenki rázta a kezün­ket, s azt mondta; csak szól­junk, ha valami problémánk van. — És? — Befejeztük a sulit, s már­is megkaptuk a munkaköny­vét, jönni kellett dolgozni. Gondoltuk, kérünk néhány nap szabadságot, de úgy látszik, hiába. Az üzemvezetőség azt mondja: az iskola dolga lett volna . .. — Szállás? — Komlón, a munkásszállón lakunk, sajnos nem együtt. Amikor jöttünk, úgy gondol­tuk, majd együtt szépen be­rendezkedünk. — Még nem kaptak fizetési? — ötven forintom, ha van . .. — Hogy kerültek Zobákra? — Az újságban olvastuk, hogy itt több a pénz. — Tehát ezért? — Meg azért is, mert ez nem egy rozzant kóceráj­— Dorogi? — Debreceni ... — Dorogon mit mondtak, amikor jönni akartak? — Kaptunk havi 250 forint ösztöndíjat három éven ót, azt most a legrövidebb úton vissza kell fizetnünk. Azt mondják, a fizetésünk 30 százalékát levon­ják. Nem lehetne ezen vala­hogy segíteni? Most kellene az első évben a legjobban a pénz — hisz tulajdonképpen semmink sincs. Nem arról van szó, hogy nem fizétünk, csak kisebb részletekben lenne jó... — Egyébként hogy tetszik Zobák? — Az az igazság, hogy a mi tanbányánk ehhez képest csak ürgelyuk volt. — Tehát maradnak? — Zobákon mindenki 60 százalék pluszt kap. — És az emberek? — Rosszat nem mondha­tunk. bár egyelőre nincs ál­landó helyünk: tartalékban va­gyunk, — Valami kérés? —- Pécset szeretném látni mielőbb, azt mondják, nagyon szép , , . Békés Sándoí I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom