Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
im júHuí i. DUN ANTÜLI NAPLÓ 3 Kiaknázatlan tartalékok Hatékonyabb üzemés munkaszervezést! Buda István munkaügyi min'szteríie’yettes sajtótájékoztatója napjaink lejontosabb gazdaságpohtiüai kérdéséről Júniusban elkészült Új létesítményekkel gazdagodott Baranya /10 lakás a Szigeti úton — „Beköltözhető” a pezsgőüzem Takarékszövetkezeti székház Olaszon — Tehenészeti telepek Munkatársunk telefonjelentése: A nyári holtszezon sem riasztotta vissza a Munkaügyi Minisztériumot, s a Kormány Tájékoztatási Hivatalát attól, hogy napjaink egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatáról tájékoztatást ne nyújtsanak a tömegkommunikációs intézmények képviselőinek. Tegnap, a Parlamentben meglepő nagy számban jöttek össze az újságírók, a Rádió és Tv munkatársai — a téma ugyanis ma, hazánk gazdasági fejlődésének alapvető feltétele. Buda István munkaügyi miniszter-helyettes széles tájékoztatást adott a párt- és kormány- határozatot követő időszak ered. ményeiről, majd Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszter- helyettes a KGM, a Nehézipari Minisztérium képviselője pedig a NIM irányítása alá tartozó területek tevékenységéről számolt be. Az üzem- és munkaszervezés hazánkban eddig messze elmaradt a termelőeszközök színvonalától, a gazdasági fejlő-1 dést kizárólag új beruházások és termelőerők üzembeállításával kívántuk elérni. Gazdaságunk tőkeszegénysége, munkaerő-tartalékaink kimerülése kötelezően megkövetelte, hogy vállalataink belső tartalékát — az üzem- és munkaszervezés ugyanis eddig csak „megyege- tett”, gazdasági hatékonysága minimális volt — kihasználjuk. Már most félő azonban, hogy a kezdeti nekilendülés ismét ellaposodik, s az üzem- és munkaszervezésre létrehozott szervezetek csak a vállalatok amúgy- . is meglevő „vízfejét" növelik. A párt- és kormányszervek azonban már jó előre biztosították a mostani intézkedések nem látványos, nem gyors, de folyamatos, hosszútávú hatékonyságát. Az éves- és ötéves tervek, s ugyanezen időszakok gazdasági beszámolóinak szerves egészet kell alkotniuk a jövőben az üzem- és munkaszervezés feladataival, illetve eredményeivel. A gazdasági vezetők elbírálásánál egyik legfontosabb szempontnak kell lennie, hogy milyen eredményt értek el a vállalaton belüli anyag-, bér-, műszaki fejlesztés-, beruházás-, munkaerő szervezés, s általában a vállalaton belüli erők feltárásának megszervezésében. Végezetül a gazdasági szabályozók kényszeríteni fogják a vállalatokat a szervezésre, Magyarországon jelenleg ötezren foglalkoznak az üzem- és munkaszervezéssel. Ez a szám a miniszter-helyettes szerint nagyon kicsi, de az elméleti és gyakorlati felkészültség tekintetében még szánalmasabb a helyzetünk. Vannak vállalataink | ahol a személyi feltételek s a magasabbfokú szervezéshez j szükséges feltételek adottak, (ez ; a vállalatok egy szűkebb csoportja), vannak üzemek, ahol a törekvések megvannak, a feltételek azonban hiányosak, (a vállalatok többsége ebbe a csoportba tartozik) s léteznek olyan ! gazdasági bázisaink is, ahol a | vezetők még nem ismerték fel j az üzem- és munkaszervezés j fontosságát. A NIM, a KGM, a Könnyűipari Minisztérium, az ÉVM s a MÉM, 1972. május 15-ig 90 vállalatát, üzemét jelölte ki a szervezés bemutató bázisaiként, j A szervezésre valamiféle „kaptafát” megállapítani felesleges és eredménytelen intézkedés lett volna, így az ágazati tárcák irányelvei a lehető legszínesebb képet mutatják. Egy azonban bizonyos: az iparági szervező intézetek a kutatás, gyakorlati irányítás, s a segítés legfőbb bázisai kell, hogy legyenek. A „mozgásba hozott" vállalatok eddigi tevékenységéből megállapítható, hogy nagyon I helyesen nem gyökerestől akarnak átszervezni mindent, hanem — (fagyon helyesen — a legszűkebb keresztmetszeteket próbálják jobb munka- és üzem- szervezéssel felszámolni. Lombosi Jenő---- : E gészségügyi dolgozók kitüntetése Kiváló egészségügyi munkát végző orvosokat és egészség- ügyi dolgozókat tüntettek ki tegnap délután Pécsett a Baranya megyei Tanács épületének klubjában. Dr. Németh János szülész-nőgyógyász főorvosnak, aki a mohácsi járásban közel 40 éve végez megelőző gyógyító munkát, a Dr. Doktor Sándor err- lékplakettet adományozták. Tokaji Sándornét, a Baranya megyei Tüdőgyógyintézet vezető főnővérét szorgalommal, hozzáértéssel végzett sokrétű munkájáért Kossuth Zsuzsanna emlékplakettet tüntették ki. Dr. Márton Zoltánt, a Baranya megyei Tanács kórházának sebészeti osztályvezető főorvosát ki- j emelkedő szakmai munkájáért és dr. Szabó Lajost, a Baranya megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztályának osztályvezető helyettesét a többi között az urbanizáció okozta egészségkárosodás felmérésében végzett kiemelkedő munkásságáért megyei főorvosi dicséretben részesítették. Az emlékplaketteket dr. Kóbor József, a Baranya megyei Tanács osztályvezető főorvosa nyújtotta át. Az ünnepségen részt vett Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Csorba Tivadar, a Megyei Párt- bizottság munkatársa és dr. Fűzi István, az Orvos Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának titkára. E redményes, eseménygazdag volt az első félév utolsó hónapja megyénk építéssel foglalkozó vállalatainál, valamint az ipari és mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben. Több év óta folyó, milliós nagyság- rendű építkezés fejeződött be júniusban. Ugyanakkor — a terveknek megfelelően - határidőre elvégezték a kisebb, de jelentős feladatokat, így számos részátadásra is sor került. Elénk érdeklődéssel figyeli a lakosság a kertvárosi új lakótelep alakulását, valamint a Szigeti úti építkezést. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a közelmúltban adott át kertvárosban 105 lakást, amelyek ellátásához már megkezdték a közművezétékek fektetését A Szigeti úton, a 18- 19-es épületben 30, a 3-as számú házban pedig nyolcvan lakás készült el. Ez utóbbiakba — a hiánypótlások után — várhatóan egy hónapon belül beköltözhetnek a lakók. Sokat foglalkozott lapunk a Jókai utcai hőközpont építése körüli huzavonával, szóvá tettük a többszörös határidő-módosítást. A központ technikai felszerelése után, június utolsó napjaira készült el az üzemeltető épület, ahol a trafó-szárnyon kívül irodák, öltözők, mosdók, valamint az étkező kapott helyet. A Hőszolgáltató Vállalat dolgozói a napokban meg is kezdik a beköltözést. Három évvel ezelőtt az Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzete pécsi üzemét bízták meg a Mecseki Állami Pincegazdaság úi, korszerű pezsaőüzemé- nek felépítésével. A vállalat kijelölését indokolta, hogy rendkívül bonyolult mélyépítési feladatok megoldását írta elő a terv. A régi épülethez kapcsolódó üzem főtartóit, s a pilléralapokat a mélyben húzódó oincék között és felett kellett kiképezni. A 12 millió forintos beruházás — több részátadás után — teljesen befejeződött. Az épület átadásával egyidejűleg megkezdődött a beköltözés, valamint a gépek beszerelése. Az új üzemben irodákat, laboratóriumokat is kialakítottak. A földszinten van a technológiai szint, ahol a pezsgőgyártást végzik. Az alagsorban kerül sor a címkézésre, az áru csomagolására, az alatta lévő pincében j pedig pezsgő érlelődik majd a j tartályokban. Pécsett, a Megyei Kórházban folyó rekonstrukció fontos sza- 1 kaszához érkezett. A kórház a és sertéshizlaldák A JÓKAI UTCAI OJ HÖKOZPONT jövőben olajtüzelésre tér át. Júniusban befejeződött a három óriási tartály földbe süllyesztése, a vasbeton medencék kialakítása. Egyidejűleg elvégezték a kéményalapozást és a kazánház mélyépítési munkáit. A Láng Gépgyár júliusban megkezdheti a csővezeték építését, valamint a kazánszerelést. A szövetkezeti mozgalom újabb létesítményei közül a reprezentatív, városi rangú sás- di áruház érdemel említést, amely a hónap elején nyílt és Baranya egyik legszebb ilyen j jellegű létesítménye. A napokban megtörtént az új olaszi takarékszövetkezeti székház műszaki átvétele is. A korszerű székházat méltán érzi magáénak a tagság, környékét társadalmi munkában csinosítják, parkosítják még a nyár folyamán. Megyénk közös gazdaságaiban is újabb létesítmények segítik az eredményesebb gazdálkodást. Alig egy hónap alatt - rekordidőnek számít — készült el az abaligeti Petőfi Termelő- szövetkezet 480 négyzetméter alapterületű, gabonatárolásra is alkalmas szabad raktára Kovácsszénáján, a majorban. A bükkösdi Rákóczi Tsz-ben 13,5 milliós beruházás valósult meg a 332 férőhelyes, szakosított tehenészeti telep üzembehelyezésével. Szentdénesen, a termelő- szövetkezetben 324 férőhelyes tehenészeti teleppel, a Szente- gáti Állami Gazdaságban pedig öt, egyenként 60 férőhelyes sertésfiaztatóval gazdagabbak. A Villányi Állami Gazdaság majorjában kettő 270—270 férőhelyes kocaszállás, egy kanszállás, valamint két 800 férőhelyes sertéshizlalda épült fel. A babarci Béke Tsz-ben új, nagy teljesítményű, alagútrend- szerű, hidenlevegős szénaszárító, míg Kémesen, a Közös Út Termelőszövetkezetben egy 216 férőhelyes tehénistállá, valamint új magtár és takarmányo- zó segíti az állattenyésztés fejlesztését. A Bikali Állami Gazdaság országos hírű házinyúl- tenyészetében újabb fellendülés várható. Június hónapban 18 darab, egyenként 2000 férőhelyes hízónyúlistáIlót adtak át az építők. Az említetteken túlmenően számos létesítménnyel gazdagodott Baranya: üzemi utakat építettek, majorokat alakítottak ki, bevezették a vizet, villanyt több mezőgazdasági üzembe. ' Ötvenéves jubileum Bensőséges iskolatársi találkozót tartottak Pécsett, o Nevelők Házában június 29-én az 1922-ben végzett tanítónők. Hatan Pécsről és tízen az ország különböző városaiból jöttek össze, felidézni a múltat, a közös emlékeket. Emelte a találkozó fényét, hogy megjelent a találkozón a volt iskolatárs, Andor Ilona érdemes művész, a Magyar Rádió gyermekkórusának volt vezetője is. A részvevők délben a Vasutas Klubba mentek, ahol kitűnő ebéddel fogadták őket. Szemtanú az ablakban A bajai halászok ünnepén Áz aranyponty Ritkaság, hogy egy ponty, ha még arany is, ilyen sokat várasson magára. Türelem! — mondják a halászok. Baján az Aranyponty ünnepén az ünnepelt köszöntésére összesereglett többezer főnyi közönség igencsak fütyürészett, ütemes tapsuk sem a tetszésnyilvánítás egyértelmű jele volt — aztán az Aranyponty jó félórás késéssel megérkezett a sugovicai öböl vízi színpadához. Kezdődhetett a ceremónia. Szürkületkor kigyulladtak a vízparti korzó ódon gázlámpái. A város hangulatos főteréről rengeteg ember özönlött a kor zón át a Sugovica partra. A hajdani halpiac, a nyugodt kis öböl partián álló sátras boru- !ású fűzfák találkahelyei, a port moszatos lépcsői rövid idő alatt benépesültek. A hamisítatlan vízillatba a lángos szaga, a sültkeszeg ínycsiklandozó íze vegyült. Az alkalmi büfében homályos, enyhülést adó sört mértek. Kimenős kav fonák „fürkészték” a forrónod rágós lányokat. Gyakorló apák unaloműzőként magyarázták csemetéiknek a lampionnal kivilágított — és egyelőre még üres — vízi színpadon az izgága, szakállas fotóriporterek attrakcióit. Mindenki az Aranypontyot várta. Hol vannak már a híres bajai halász céhek, és a molnár- legények, akik a bajai vizeken egy évszázaddal ezelőtt 103 vízimalomban őrölték messze vidék gabonáját. Szokásaik, mint a halászok Aranyponty ünnepe, a vízimolnárok „Jánoska eresz- tése” még ma is élnek errefelé. Ez a hagyomány ötvöződése elevenedett újjá most a Duna és a Sugovica partján. A bajai halászok ünnepe évtizedeken át június 29-e, Péter-Pál napja volt, eredete a pogány termékenység-varázslásra vezethető vissza: ezt jelképezi az Aranyponty. Haidanán ugyancsak látványos fáklyás vízifelvonuiás volt Baján a molnárok „János eresztése”. Besötétedett. A távolban a Vénusz sarkon magasra csaptak o lángok. Remegő, apró fények vibrálnak a meszi parton. — Anyu, jönnek a csónakoki Nézd mennyi! — És most apu is evez? Ha Ideér kiabálok neki. Az óriás búzakoszorú övezte pontyot szállító halászcsónpkot kísérő sok-sok lampionos csikli, kilbót lassan közeledett, mint a halászatról megtérő ladikok, aztán ellepték az öblöt, mint megannyi viliódzó szentjánosbogár. Fenn a színpadon a ju- piterlámpák és vakuk pergőtüzében az Aranyponty vaskos törzséről lekerült búzakoszorút a vízbe dobták. Tanúi lehettünk az ősi rítusnak, a víz megtermékenyítésének, melynek ezúttal a módit az eget aranyba mosó tűzijáték adta meg, majd három nyelven — magyarul, szerbül, németül — szólt a nóTűzijáték ta, csárdást, kólót, cepedlit jóitok a színpadon. Kihunytak a fények. Mindenki hazatért, bízva a varázslat erejében. A „termékenyítő” után talán még több hal „terem" errefelé . , , Mécs László Lefényképezte a Hajnalonként gyakran megdézsmálták az utóbbi időben a Tettye utcai 110-es élelmiszer- bolt bejáratához rakott tejet, kenyeret. A közelmúltban rendőrkézre került ugyan a nyitás előtt „ingyen reggeliző”, fia- talkorúakból álló galeri, a lopások azonban tovább folytatódtak. Az üzlet dolgozói a környék lakóitól is segítséget kértek a tolvajok kézrekerítéséhez. A korán munkába indulók meg is riasztottak néhányat a rekeszeknél ólálkodók közül, eredményt azonban csak június 23-án értek el. Már világosodott, amikor az áruszállító autók lerakodtak, s rövid időre őrizetlenül maradt a friss buci, kalács, palackos tej. Amikor a közeli házban kinyílt egy ablak, még teljesen kihalt volt az utca, majd a sarkon egy fiatal nő bukkant elő. Felpakolni azonban nem sikerült, amint észrevette, hogy figyelik, futásnak eredt. Az idős asszony, aki ablakából figyelte az eseményeket, azonnal ótkopogott szomszédjának: tolvaj kerülgeti a bolt környékét, tenni kéne valamit, tetten ért tolvajt valószínűleg ismét visszajön. A feltételezés igaznak bizonyult. Negyed óra múlva — amikor a fiatal nő a lopott bucit és kenyeret a hóna alá csapta -, az üzlettel szemközti ház ablakában kattant a fényképezőgép. Egy fiatal kesztyűgyári munkás felvételt készített a tettesről. A fénykép nagyszerűen sikerült. P. Ilonát, aki az egyik baranyai községből utazott Pécsre, .és munka nélkül csavargóit, a fénykép segítségével még a bűncselekmény napján elfogta és őrizetbe vette a rendőrség. — Vasárnap indul az építőtábor-idény a fővárosban is. A KISZ Budapesti Bizottsága a következő hónapokra mintegy 1400 fiatalt mozgósított közérdekű, fontos munkálatok elvégzésére. Az idei „szezon" újdonsága, hogy a XV. kerületben, az újpalotai lakótelep szomszédságában, a Felszabadulás úti lőtérnél vasárnap avatják a KISZ Budapesti Bizottságának Váci Mihály építőtáborát
