Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

Háromlépcsős nyelvtanulás Modern céhlegények Találkozás a versekkel PAZAUREK RITA Ojabb megállapodások szü­lettek Magyarország és oz NDK közötti munkaerő-kap­csolatok továbbfejlesztésére. Üjabb lehetőség nyílik sok magyar fiatal előtt, hogy a fejlett iparáról híres Német Demokratikus Köztársaság gyáraiban szerezzenek szak­mai tapasztalatokat, tökélete­sítsék a pesti, a szegedi, a miskolci, a debreceni, a pécsi iskolákban, ipari tanulóintéze­tekben, gyárakban, üzemekben tanultakat, majd visszatérve elmondhassák: messzeföldön jártunk, mesterségünk címere elektroműszerész, nyomdász, esztergályos. A legutóbbi tárgyalás ide­jén elsősorban az NDK-ban szakmai gyakorlaton részt ve­vő fiatalok helyzetét tekintet­ték át, megvizsgálták előmene­telük tapasztalatait. Mint is­meretes, 1967 novembere óta dolgoznak kint magyar fiata­lok, s mivel szerződésük há­rom évre szól, az első két cso­port már vissza is tért. Eddig csaknem négy és félezren vé­geztek, s jelenleg a három év­folyamon körülbelül tízezren dolgoznak az NDK-ban. A szakmai gyakorlatnak, illetve továbbképzésnek erre a formá­jára a Magyar Népköztársa­ság és az NDK munkaerő­együttműködése ad lehetősé­get. A magyar és az NDK munkaügyi szerveknek az a tö­rekvése, hogy a tízezres lét­számot 1975-ig, az érvényes egyezmény lejártáig tartani tudják, miközben egyre haté­konyabbá válik a magyar fia­talok szakmai képzése, NDK- beli gyakorlata. A nemrég lezajlott megbe­széléseken több kérdésben si­került újabb megállapodást kötni. Egyetértett például a két ország képviselője abban, hogy a kiküldő szerveket érde­keltté kell tenni a fiatalok NDK-beli foglalkoztatásában. Elhatározták, hogy közvetlen kapcsolat megteremtésére ad­nak lehetőséget a magyar üze­mek és a megyei tanácsok, il­letve az NDK-beli üzemek kö­zött. Ez azt jelenti, hogy az előbbiek közvetlenül is tár­gyalhatnak partnereikkel ar­ról, hogy milyen szakképesítés­ben részesüljenek az általuk küldött fiatalok, hogy hazatér­vén képzettségüknek megfele­lő munkához jussanak, mód­juk legyen a kint tanultakat a legnagyobb hatásfokkal itthon hasznosítani. Arról van szó ugyanis: a jövőben erősíteni akarják a vállalatoknál azt a célt, hogy minél több magyar fiatal menjen szakmát tanul­ni, szakképzettségét tökéletesí­teni a Német Demokratikus Köztársaság gyáraiba, üzemei­be. A közvetlen kapcsolat ar­ra is lehetőséget ad, hogy a két partner, a magyar és a német gyár fejlessze szakmai kapcsolatát, egyeztessék, mi­lyen szakmákba kellenek fia­talok. A hazai megyei taná­csok, vállalatok ily módon idő­ben és rövid úton értesülhet­nek az NDK-beli üzemek be­fogadási lehetőségeiről, arról, hogy milyen szakmai képesí­tésre köthetnek szerződést fia­taljainkkal, akik a munka mel­lett vállalják a német nyelvtu­dás megszerzését is. Az újabb lehetőség — újabb feladatokat is jelent azoknak a magyar fictaloknak, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy külföldön fejlesszék tovább szakmai tudósukat. Tanulni kell tehát, megszerezni az alapfokú német nyelvtudást, hiszen a német gyárban azon­nal — ez természetes — né­met nyelven kezdődik p szak­ma oktatása, tanítása. A szabad idő tartalmas, kultúrált hasznosításának fel­tételeiről is szó esett a leg­utóbbi tárgyalásokon. Egyetér­tettek például abban, hogy ez­zel mind az NDK-beli vállala­toknak, mind pedig a kint te­vékenykedő társadalmi szerve­zeteknek az eddigieknél töb­bet kell foglalkoztok. A ma­gyar fiatalok kulturális és sportigényeinek kielégítésére a jövőben az NDK üzemek — közösen a kint dolgozó párt-, KISZ- és szakszervezetek szer­veivel — éves programot ké­szítenek. A fejlődő magyar—német munkaerő-kapcsolatokban új vonós: a nyelvoktatás a jövő­ben már három lépcsőben történik. A kiutazók előbb egy hazai hathetes előkészítő nyelvtanfolyamon vesznek részt, ezt követően már az NDK- üzemben végeznek egyéves Bemutatjuk: Katona Klári A táncdalfesztiválon talál­kozhattunk vele, azóta gyakran halljuk a nevét, érdekes tónu­sú hangját a rádióban, a leg­különbözőbb rendezvénye­ken .. . — Mikor kezdted „komolyan venni" az éneklést? — Tizennégy éves voltom, amikor elhatároztam, hogy énekes leszek .. . Két esztendő múlva már rádiófelvétel is ké­szült velem, — Alt zengésű érett hangod sokakat megtéveszt, csak a hang után Ítélve idősebbnek képzelnek. Miért énekelsz szo­morú „felnőttes” dalokat? — Úgy érzem illenek hoz­zám az ilyen alaphangvételű számok, bár szeretnék vidám, gyors ritmusú szerzeményt is előadni, — Az idén érettségiztél, szinte már befutott énekesnő­ként, Hogyan tovább? — A Bartók Béla Zenemű­vészeti Főiskola jazz-tanszo- kán szerenék továbbtanulni .. . És természetesen sokat és jól énekelni , .. kurzust, majd végül további egy év alatt speciális, a szak­mai képzéshez szorosan kap­csolódó nyelvismeretre tesznek szert, A nyelvtanulást illetően egyébként azt is kérik a fiata­loktól, hogy az eddiginél na­gyobb kitartással és szorga­lommal vegyék kezükbe a né­met nyelvkönyvet, hiszen a szakmai fejlődés lényeges fel­tétele. Ugyancsak új eredmény: 1973-ban további négyezer fia­tal kiutazására nyílik lehető­ség. Az NDK azonban ennél többet is szívesen fogadna. Fiaink, lányaink ugyanis álta­lában jól megállják a helyü­ket az NDK üzemeiben, gyá­raiban. A magyar fiataloknak már hagyományos vendéglátóik vonnak az NDK-ban. Ilyen, egyebek között, a karl-marx- stadti, a hallei, az erfürti, lip­csei, drezdai nagyüzemek, il­letve a rostocki hajóipar, to­vábbá a schwedti kőolajfino- mítók. A jövőben is a legtöb­ben a gépgyártásban, az elektromos iparban, a vegy­ipar és a könnyűipar különfé­le területein, egyebek között az esztergályos, lakatos, ma­rós, gyalus, elektro- és mecha­nikai műszeiész, valamint vil­lanyszerelő szakmákban foly­tatnak gyakorlatot. A magyar munkások általában egy-egy lakótömbben laknak, a lakó­szobák számtól függően né­gyen, illetve nyolcán egy-egy összkomfortos lakásban. A nyelvet sok helyen magyar ta­nárok segítségével tanulják. A fiatalok rendes szabadságuk idején évente egy alkalommal a német vállalat költségén lá­togatnak haza, de ezenkívül többször is felkereshetik ma­gyarországi hozzátartozóikat, illetve az NDK-ban fogadhat­ják családtagjaikat. Mind a szakmai, mind a nyelvtanulás sikere elsősorban a szorgal­mon múlik. Nemzetközi szpufnyik tábor Gurzufot nem tudtuk elhelyez­ni gondolatban a térképen. A sok ezer kilométeres kilométe­res távolság érzékelése Sem adott támpontot. Szimferopoltól autóbuszon másfél órai utazás. A sétautak meredek szőlőhe­gyeken keresztül kietlen, szik­lás hegyekre vezetnek, Ezeknek a csúcsait csak felhőtlen idő­ben látni. Sorrendben a magyarok az elsők. A kis csapat felsorako­zik a tábor parancsnoka előtt és jelenti, hogy az olimpiára benevez. Futás, úszás, kötélhú­zás, súlylökés. A lengyelek gyorsabbak, de a magyar fér­fiak erősebbek. A szovjet lá­nyok izmosabbak, a németek pedig gyorsabban úsznak. A kényelmesebb „fiatalok1' a pá­lya széléről szurkolnak. Gyűlnek a pontok és szaporodik a spor­tolók neve az adatlapon. Az eredményhirdetés este van. Münchenben nem indulhatnak, de az érmeket és a tortaszele­teket megérdemlik a résztvevők! Délelőtt harmincöt fok meleget mértek ,., A sportpályát egyszer sem láttuk elhagyatottan. Ugyanígy a szabadtéri kert­helyiséget sem, ahol minden este fél tizenegyig játszik a ze­nekar. A hangzavarban össze­folynak az idegen szavak, mégis mindenki megérti a másikat. Éjjel egy órakor a tengerparton népdalokat énekelnek. A har­monika hangját visszaverik a hegyek. Hivatalosan ez a „ro­mantikus óra” program. így ol­vasható a tábori faliújságon. Legtöbbször tovább tart egy óránál. Szépek és hosszúak itt a sétányok , .. Az Aju-Dag és a Roman Kos hatszáz méteres csúcsára reg­gel korán indulnak a vállalko­zók. Csak a „törzsgárda" vág neki az útnak. Csodálatos a napfelkelte a tengeren! Mások inkább a kényelmes, három­ágyas szobák erkélyéről nézik... amikor már felkelt. A tenger mindig lenyűgöző. Nyílt vizére sokan kihajóznak. Vendéglátóink bebizonyítják, hogy ahol ötven-szóz méter mély, ott közelről nézve feketé­be hajló kék a színe. Háromne­gyed órás hajókázás után még beljebb vágyik az ember, pedig kicsit félelmetes is érzékelni a part távolodását. N em akarok színésznő lenni. Amikor, kétszer egymás után megnyertem a Radnóti Miklós versmondó ver­senyt, cukkoltak a lányok: .. ha majd menő színésznő leszel, büszkék leszünk rád” - mondogatták. Nem leszek én színésznői. Valahogy, nem tudok színészkedni. Ha zavarban va­gyok, mindig elpirulok. Néha arra gondolok, hogy én még az életben sem vagyok jó színész - pedig az élet sokszor az ala- koskodóknak kedvez —, hát ak­kor, hogy lehetnék menő a színpadon. Inkább tanítónő le­szek, feltéve, ha felvesznek a Kaposvári Felsőfokú Tanító­képzőbe. Pazaurek Rita, a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium­ban az idén érettségizett. Az iskolától való búcsúzós, egyben a középiskolás irodalmi szín­padtól való távozását is jelen­tette,- Felejthetetlen évek voltak az irodalmi színpadon. Azt mondják rólam, hogy zárkózott természetű vagyok. Igaz isf de ebben a közösségben mindig megtaláltam a helyem. Jó gár. da volt a miénk. A közös sze­replések, színházlátogatások egybekovácsoltak bennünket. Az élmények mellett meg igen sokat tanultam —, prózát, ver­set. A vers szeretete a Pazaurek családban már hagyomány. Pa­zaurek Rita édesanyja is vers­mondó volt. Nem véletlen, hogy kislánya már óvodás korában állandó szereplője volt a kü­lönböző alkalmi műsoroknak. Később ott találkozhattunk ve­le csaknem valamennyi kisdo­bos és úttörő kulturális szem­lén. A gimnáziumban Kövesi Józsefné, tanárnő, az irodalmi színpad vezetője segítette a költők világának teljesebb meg­ismerésében. Az eredmény nem maradt el: kétszer megnyerte a Radnóti Miklós nevét viselő megyei középiskolás versmondó versenyt.- Egy-egy versmondó ver­senyre való felkészülés sok munkát és időt igényel. De megéri. Az erőpróbák előtt mindig keresek, kutatok. Szám­talan verset elolvasok és köz­ben „felfedezek" magamnak egy-egy költeményt. Többszöt elolvasom és egyseercsak vala­hogy találkozik velem, a vers. Nem biflázva tanulom, inkább olvasgatom ..- Fellépések előtt szokott izgulni?- Mindig lámpalázas va­gyok. Az iskolában felelés köz­ben is rettentően drukkolok. A tanárok nemegyszer felvetették: ilyen izgulos lány hogy ájihat ki a dobogóra? Szerepléskor is ideges vagyok, csak próbálom ügyesen leplezni. Eddig sike­rült ...- Tervei között a későbbiek­ben milyen helyet foglalnak el a „versek"?- A vers ízét, ha egyszer va­laki belekóstolt nem lehet elfe­lejteni. Ha felvesznek Kapos­várra, ott is szeretnék az inté­zet irodalmi színpadának műn- kájában részt venni. Ha vég­zek, mint tanítónő én is ala­kítok a gyerekeknek egy kis irodalmi csoportot. Amennyi­ben nem sikerül bejutnom az iskolába, szívesen elmennék ké­pesítés nélküli tanítónőnek va­lamelyik kis falucskába. Biztos ott is vannak gyerekek, akik szeretik o verseket. Ha nem, hát megszerettetem velük. Va­lamelyik elképzelésem csak si­kerül. Kell, hogy így legyen, mert irtózom a balsikertől. (M) „Holnap ugyanitt” Jó hely a „Rózsa...” Csak közelharc árán lehet beljebb jutni, a bejáratot, a feljárókat eIáIIják a szórakozni vágyók. Farmernadrágok, virá­gos ingek, lenge miniszoknyák színes kavalkádja, nyüzsgés, a zenekar előtt táncolok tömege, estéről estére megújuló kép a pécsi Rózsakertben. A négy- személyes asztalnál heten ül­nek, de barátságosan helyet szorítanak. — Gyakran jártok ide? — Minden este itt vagyunk! Ez az egyetlen ifjúsági szóra­kozóhely Pécsen. — Jó hely? n Nevetgélés, vállvonogatás, aztán: — Lassú a kiszolgálás! Az ember félórákat várhat, mire kihoznak valamit. — Jó hely, de lehetne jobb is: Mniden este ugyanaz! — És mitől lenne jobb? A harcias kritikus erre már nem tud válaszolni, de az el­lenvélemény sem várat magára: — Jó hely a Rózsa! Akár egyedül, akár többen jövünk, mindig van ismerős, összeaka­dunk, beszélgetünk, a zene nem rossz,.. Az a legjobb az egész­A tábor vezetőinek mindenre van gondja. Baráti találkozó­kat, tapasztalatcseréket, szemi­náriumokat szerveznek. Szemé­lyes ismerőseivé válnak minden vendégünk. Utánozhatatlan ér­zékkel találják el, hogy egy-egy ország csoportjának mivel te­hetik felejthetetlenné a nyara­lását. A mieinkre az arteki út­törőtalálkozó volt a legnagyobb hatással. Szívesen elkísérnék oda minden magyar pajtást, hogy munkával és vidámsággal teli hónapot töltsön el és úttö­rővezetőket, hogy beléjük vé­sődjenek az őszinte, boldog gyermekszemek. „Mindig fiata­lon , . énekelik és ez a közös jelszó befészkeli magát az em­berek szívébe. Aki pedig meg­kóstolta az egyik forrás vizét, meg is marad mindig fiatalnak. Express csoporttal voltunk ugyan, de a legtöbben hittek a legendában ... Házy Zsuzsa ben, hogy az ember olcsón megússza, húszasból kijön egy este. Ha kijön , . . Persze jó len­ne nekünk a 3,80-as szalonsör, nem tartunk igényt a cseh, len­gyel sörökre, amiből 5 forint egy pohárl A szomszéd asztalnál szőke kislány fogja a mellette ülő fiú kezét. Törzsvendégek.- Itt ismerkedtünk meg. Mindketten szeretünk táncolni, és ez elég olcsó hely, jó a ze­ne, szívesen jövünk. Öttagú felnőttekből álló cso­port érkezik, leülnek, szemmel láthatóan jól érzik magukat, ér­deklődve nézik a táncolókat. Képzőművészek, az Alföldről jöttek,- Aranyosak a gyerekek. Kul­turáltak, s olyan remekül tán­colnak, hogy szinte irigyeljük őket! Az „ellenpólus” Kerényi Ist­ván üzletvezető. Dióhéjban el­mondom az eddig hallottakat, dicséreteket, kritikákat eqy- aránt.- Igen, nem először hallom ezeket a reklamációkat. Egy este 1000—1500 fiatal fordul meg nálunk, és 10-11 pincérrel dolgozunk. Lehet, hogy így a kiszolgálás valamivel lassúbb, mint másutt, de akik idejönnek, általában nem futóvendégek, s az estébe belefér az a 8—10 perces várakozás.- Hogy jön ki a fiatalokkal?- Kell két-három hét, amíg belezökkenek a rendes kerék­vágásba, s bkkor már nincs baj velük. Persze, akad néhány „nagylegény”, akik szeretnének kitűnni a többiek közül, s nem használ a figyelmeztetés. Őket általában behívom az irodám­ba és megpróbálom elmagyó^ rázni, hogy miért helytelen, amit csinálnak. Két fiam van, így alapos gyakorlatot szereztem az ilyen beszélgetésekben. Ha ez sem használ, akkor egy-két hét­re kitiltom őket. Mire eltelik az idő, visszajönnek és ők visel­kednek a legrendesebben. Egyébként jó dolog az is, hogy a felszolgálók hasonló korúak, mint a vendégek! így kevesebb a vita ... Tóncparkett, tömötten. Az idén változatlanul hódít a shake és rock and roll. Majdnem bele­ütközöm egy boglyas hajú ifjú­ba, aki akrobata mozdulatok­kal követi a zene ritmusát. — Szeretsz-táncolni? — Aha! — int a zenekar felé - bírom a Cromatikot! — Jó hely a Rózsakért? Válasz helyett: minden este „dugig” van. Vezetői egyéb­ként szeretnék még szebbé, ér­dekesebbé tenni ezt a „mini ifjúsági parkot”. Sok jó ötlet vár még megvalósításra: ifjú képzőművészek tárlata a fedett részben, előadóestek szervezése a vendégek szavazatai alapján, mindezekhez azonban anyagi támogatáson kívül társadalmi összefogásra is szükség var. Elsősorban a fiatalokéra, mert nekik készül, ők igénylik a kul­turált szórakozási formákat, üresednek az asztalok, sokan hazafelé indulnak. A bejárat­nál elválnak, de még vissza­kiabálják egymásnak: „Holnap ugyanitt!" Németh S. Pályázat A legutóbbi „Fiatalok” olda­lunkon pályázatot hirdettünk. A pályázó fiataloknak rövid, szel­lemes versikékben kellett meg­örökíteni a vakáció, a tábori élet egy-egy derűs mozzana­tát, .. Ezúttal kisebb volt a lelkese­dés, mint korább, pályázatain­kon, — talán azért, mert még azután születnek a derűs epi­zódok, s a versek? — de így is számos kedves rímekbe szecfett élményen derülhettünk. A leg­jobban Szabó Jenő (Harkány, Táncsics utca 17.) rigmusai si­kerültek, három beküldött rövi- debb-hosszabb rím-játéka alap­ján őt illeti meg a jutalom: egy könyv, amelyet postán juttatunk el hozzá ... A következő pályázatunk jel­igéje ez: „kérünk egy jó felvé­telt”. A téma kötetlen, csak annyi a feltétel, hogy fiatalos legyen. Mindenki két — levele­zőlap, vagy annál kisebb mé­retű — fotóval vehet részt a pá­lyázaton. A legjobban sikerült felvételeket közöljük, — és győzteseknek természetesen a jutalomkönyv is kijár, Határidő: augusztus 13. A felvételeket a Dunántúli Napló belpolitikai rovatának kell címezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom