Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

1972. júthis 20. DUNANTOLI N APLÖ Kedvezőbb a külkereskedelmi mérleg Dr, Bíró József külkereskedel­mi miniszter szerdán tájékoztat­ta az újságírókat a külkereske­delem helyzetéről, problémáiról, az első félév forgalmának ala­kulásáról. Nőtt az export Elmondotta, hogy az első két esztendő importjának igen élénk — nem egy területen in­dokolatlanul gyorsütemű — nö­vekedése és a csak mérsékelten fejlődő export tendenciáiban már 1971' utolsó hónapjaiban kedvező fordulat kezdődött meg. Eleinte csupán az exporttevé­kenység élénkült, az import azonban továbbra is magas szinten maradt. 1972 eleje óta a kedvező irányú változás to­vább erősödött, most már érvé­nyesülnek a kedvező irányzatok az importban is. így alakult ki a külkereskedelmi forgalmunk első félévi eredménye: expor­tunk kereken 23 százalékkal magasabb, importunk viszont hat százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év azonos idő­szakában. A rubelelszámolású országokba az átlagosnál na­gyobb mértékben, 30 százalék­kal nőtt az export, s az e terü­letekről származó import is ke­vésbé (4 százalékkal) esett visz- sza az átlagosnál. A nem ru­belelszámolású országokba az export 11 százalékkal nőtt, s az import csaknem ugyanolyan mértékben csökkent. Mindez természetesen a kereskedelmi mérleg javulásához vezetett. A miniszter részletesen foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogy célszerűen használjuk-e fel a külkereskedelmi mérleg hiányá­val járó, illetve az azt pótló külföldi hiteleket. A köztudatban eléggé elterjedt az a nézet, hogy az exportot meghaladó mértékű import mindenképpen kedvezőtlen jelenség. A minisz­ter rámutatott, hogy ez a fel­fogás nem minden esetben helytálló. A kereskedelmi mérleg alakulását ugyanis gazdaság- politikai összefüggések alapján ' kell vizsgálni. Nem tekinthető kedvezőtlennek a többletimport .például abban az esetben, ha olyan gazdaságpolitikai célok megvalósítása során jön létre, amelyek népgazdaságunk dina­mikus fejlődését és exportképes­ségének növekedését segítik elő. Imoortunkban állandóan növek­szik a műszaki fejlesztést szol­gáló gépek és berendezések, a mezőgazdaság fejlesztését segí­tő áruk behozatala. Az import- többlet is lényegében ezekből a termékekből adódik. Ebből következik, hogy a felvett hite­leket célszerűen használjuk fel. Természetes azonban, hogy a néogazdaság fejlesztésére csak kismértékben veszünk iqénybe külföldi forrósokat, a fejlesztés alapvetően hazai eszközökkel I A mezőgazdaság exportkilátásai Visszaszorulóban a diszkrimináció Dr. Bíró József tájékoztatója a külkereskedelmi helyzetről .Hová lettek a belvárosból a fák?M történik, Mindehhez hozzótehe- tő, hogy Magyarországot a nemzetközi hitelpiac pozitiven ítéli meg, ami a gazdasági fej­lődésünkben elért eredménye­inknek köszönhétő. Lényegesen több hitel felvételére volna le­hetőségünk, mint amennyit igénybe veszünk. Keresett iparcikkek Ezután a miniszter elmondot­ta, hogy vállalataink az elmúlt időszakban számos olyan új cik­kel jelentek meg külföldön, ezen belül az európai fejlett tőkés országokban is, amelyeket az­előtt csak jelentéktelen mennyi­ségben vagy egyáltalán nem szállítottak. Különösen örven­detes, hogy az új termékek je­lentős része gépipari cikk, ami iparunk újabb sikereit jelenti. A Transelektro például a finn­országi Lahti város erőműve ré­szére versenytárgyalás kereté­ben 158 megawattos turbógene­rátort adott el. A GANZ gene­rátort lengyel gyártmányú tur­binával egybeépítve helyezik majd üzembe. Jelentős az a megállapodás is, amelynek alapján a NIKEX Magyarorszá­gon gyártott elemekből 28 000 négyzetméter alapterületű rak­tárcsarnokot épít Hamburgban. Svájcba 14 000 hűtőszekrényt exportálunk, a GANZ Villamos- sági ' Művek Törökországba áramfejlesztő generátorokat szállít, amelyek Fiat gyártmá­nyú gázturbinákkal egybeépítve működnek majd. Kétoldalú kapcsolataink ala­kulásával tehát a fejlett tőkés országok viszonylatában, is elé­gedettek lehetünk az első félévi eredmények alapján. Különösen szembetűnően nőtt exportunk Franciaorszáaba és Olaszor­szágba, az NSZK-ba, Ausztriá­ba, Svédországba, a tengeren­túli országok közül pedig Ja­pánba és Kanadába. Az előrejelzések alapján 1972-ben éves szinten is általá­ban a jelenlegi tendenciák foly­tatódásával számolhatunk. Vár­ható ugyan, hogy az import- tevékenység az év második fe­lében élénkül, a szocialista or­szágokba irányuló export növe­kedési üteme pedig mérséklő­dik, de így is azzal számolha­tunk, hogy rubelelszámolási vi­szonylatban az éves terv céljai­nál kedvezőbb, a nem rubelel­számolásunkban pedig a terv­nek megfelelő, vagy annál va­lamivel kedvezőbb áruforgalmi egyenleget érünk el. Ez jelentős javulás lenne az 1971-es évhez képest. Az áru rendelkezésre áll A miniszter ezutón azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a terméskilátások alapján várha­tóan hogyan alakúk az idén az orszáq mezőgazdasági export­ja. Fejtegetésében abból a tervből indult ki, hogy az élel­miszergazdaság az idén az ex­portot 5—6 százalékkal kívánja növelni, az import pedig 6 szá­zalékkal csökken a tavalyihoz képest. A hazai termés jelenleg megítélhető kilátásait, a piaci keresletet, a megkötött állam­közi szerződéseket figyelembe véve az élelmiszergazdasági termékek külkereskedelmi for- oalmának terve teljesíthető. Kedvező kukoricatermés esetén a mór eddig elhatározott sze- mestakarmány-importon felül az állatállomány növekedése elle­nére az idén további takar­mányimportra nem lesz szükség. 'Élőmarha- és marhahús-kivite­lünk — annak ellenére, hogy az előirányzott mennyiséghez kéoest bizonyos fokú lemaradás várható — a viszonylag kedve­ző külső piaci árak hatására ér­tékben realizálódni fog. A ser­téshús-kivitel várhatóan túlha­ladja az előirányzatot. A juhá­szat és a baromfitenyésztés ter­mékeit nagyjából az előirányza­toknak megfelelően tudjuk ex­portálni, bár a broyler csirke kivitelében némi visszaesés vár­ható. Az élelmiszergazdasógi ter­mékek export-előirányzatainak meqvalósításához tehát az áru valószínűleg rendelkezésünkre áll majd, sőt egyes cikkekből bizonyos többletekkel is rendel­kezhetünk. A miniszter ezután kereske­delem-politikánk egyik alapvető céljaként említette, hogy vala­mennyi partnerünkkel megkü­lönböztető korlátozás, diszkri­mináció nélkül kereskedhes­sünk. Partnereinktől ezért azt igényeljük, hogy korlátlanul és feltétel nélkül alkalmazzák kap­csolatainkban a legnagyobb kedvezmény elvét. — Nem kerülte el figyelmün­ket — mondotta a miniszter — a Közös Piac bizottságának az európai parlament előtt tett azon nyilatkozata sem, amely szerint a Közös Piac a szocia­lista országokkal az egyenlőség és diszkrimináció-mentesség alapján kíván kereskedni. Kiszáradt fácska az egykor lombos Széchenyi téren Háromszázezer forintos platán Minden kivágott fa helyébe ültessünk kettőt! - Meszest nyárfák a Kertvárosb PRÓBARENDÖR Három hónapja él teljesen új környezetben, életrendje is me­rőben eltér a megszokottól. Kü-. tön világ a bánya, sajátos mun­katempójával, veszélyével, kö­zösségével — és megint más a rendőrség, mint fegyveres tes­tület. Talán a fegyelem az, ami — ha nem is azonos — de hasonló mindkét helyen. Egé­szen fiatal ember, tehát külö­nösebben „hosszú élettapasztc- !at”-ról szó sem lehet, általá­nos iskola nyolc osztálya, az­tán szénbánya (Széchenyi-ak- nán), majd az uránbánya (ott már vájár) és április eleje óta próbaidős rendőr. — Jó a bánya, szerettem, jói is kerestem. Csak amikor kato­nai szolgálatomat töltöttem, már tudtam, nem maradok a bányánál — mondja Pókos Ist­ván. - Valahogy olyan alkat vagyok, hogy kedvemre való a civil életnél szigorúbb és fe­gyelmezettebb környezet. Kü­lönben nem is értem volna el a szakaszvezetői rangot, pedig rendes időmet töltöttem le a hadseregben. Mindenesetre a „sereg” jó iskola volt nekem, biztosan hasznát veszem itt a rendőrségnél. Kisdobszán élnek szülei, a mama a tsz-ben, édesapja a vasútnál dolgozik. A döntést teljesen fiúkra bízták. — Otthon KISZ-titkár voltam. A község körzeti megbízottja, Papp József rendőrőrmester, aki egyébként jó barátom, több­ször is elmondotta, mi a felada­ta egy rendőrnek, erkölcsi, anyagi elismerést is megkapja, de ezért persze sok mindent vállalni kell. A szolgálat például eléggé nehéz, de hát végül is melyik fegyveres testületnél könnyű? Aztán a tanulás . . A perspektíva - már ami a tanulási, előmeneteli lehetősé­geket illeti — a legalsó „lép­csőfokon”, az egy hónapos alapképzésnél kezdődik, ame­lyen Pókos István szakaszveze­tő (hadseregbeli rangját itt is megkapta) már túljutott. A próbaidő 6 hónap, utána al­kalmassági vizsga következik. Aztán: 1 éves alapfokú iskola. Aztán: idővel... — mint lehe­tőség - tiszthelyettesi iskola, Aztán: ismét mint lehetőség: tiszti iskola . . . Ehhez persze közben meg kell szerezni az érettségit. — Az előbb anyagi megbe­csülésről tett emlífést.. .- Én csak az idősebb elvtái- saktól tudom, hogy valamikor az ötvenes években nagyon alo- csony volt a fizetése a rend­őrnek. Próbaidős vagyok és két­ezerháromszáz forint a fizeté­sem, de még évente kapunk bi­zonyos összeget egyenruha vá­sárlásra, pótlásra. És az is nagy előny - bár ez a nősekre vo­natkozik —, hogy amennyiben albérleti lakásban élnek, albér­leti hozzájárulás címén három­száz forintot kapnak. Mi fiata­lok az őrsön lévő szálláson la­kunk, fűtés, világítás, aztán fürdőszoba, igazán kedvezmé­nyes lakbér ellenében. — Hogyan zajlott le az első szolgálat?- Rózsahegyi Ferenc őrmes­ter mellé kaptam beosztást, ő patronál, tanít, nagyon készsé­gesen elmagyaráz mindent. A mi mozgási területünk a város szive, a Széchenyi tér környé­ke. — Mit mondjak? A közrend. Az idézett mondat bizonyára nem ismeretlen sok olvasónk előtt. Ezzel a címmel cikksoro­zat jelent meg a Dunántúli Naplóban 1969 őszén. Akkor ke­restük az okokat, amiért az egy­kor dúslombú fákkal ékes pé­csi belváros egyre inkább kő­sivataggá válik. A sorozat szá­mos olyan tényezőt tárt fel, ame­lyek inkább a város lakott bel­területén lévő faállomány csök­kenését, semmint növekedését „segítik” elő. Két és fél év hosz- szú idő. Ennyi idő alatt még egy fiatal fa is szemmellátha- tóan megerősödik. Mi lett az akkori gondolatokkal, javasla­tokkal? Mi lett a belvárosi fák­kal? Kevés a zöldterület Nemrégiben tárgyalt a városi végrehajtó bizottság a parkerdő­gazdálkodásról és a természet- védelmi feladatokról. A friss adatok alapján készült jelentés még mindig arról adhatott szá­mot, hogy Pécsett a 440 hek­tárnyi parkerdő mellett is mind­össze 47,6 négyzetméter zöld­felület jut egy lakosra, csaknem 4 négyzetméterrel kevesebb a városépítési norma előírásánál. Ennek 1 megfelelően kevesebb a lakott belterületek közhasznú zöldterületeinek aránya is. A fásítás, a zöldövezetek lé­tesítése nem látványosan gyors közbiztonság védelme, őrzése o feladat. A gyakorlatban ez per­sze sokkal színesebb, érdeke­sebb, amellett, hogy felelősség- teljes is. — Mi volt az első intézkedé­se? — Nem nekem, hanem Rózsa­hegyi őrmesternek, én csők „patronált" vagyok, de vehet­jük úgy is, hogy számomra ez első volt. Az egyik az Elefánt- étteremben történt, két férfi összeverekedett, a másik eset, ami jelentősebb, a Kossuth ut­cára tiltott időben behajtott egy autós, de legalább nyolc­vanassal száguldott, és kide­rült, hogy ráadásul ivott is, bár azt állította, csak két pohár bort fogyasztott. Egy biztos: így rendőri szemmel most már sú­lyosabbnak látom még az „ap­róbb" ügyeket is. Most jövök csak rá, hogy egyesek mennyi­re felelőtlenek, akár gyalogos­ról, akár autósról van szó. — Milyenek az emberek? — A legtöbb a baj a férfiak­kal, legnehezebb a nőkkel. Gyakran előfordul, hogy a ko­csit vezető férfi szó nélkül át­adja a betétlapot, belátja, hogy hibát követett el, de a kocsi női utasa biztosan beleszól, próbál­ja finomítani, meg nem tör­téntté nyilvánítani az esetet. — Ilyenkor mi a teendő? Elneveti magát: — A rendőri intézkedés nem parlamentáris módon zajlik le: vitának nincs értelne, azt hi­szem, a világon ez mindenütt így van. R. F, eredménnyel járó munka. Ki kell várni, amíg a zsenge csemeté­ből hűs árnyat adó lombos fa lesz, ez pedig nagyon' sok esz­tendőbe telik. Ezért sokszorosan is meg kell becsülnünk azt a kevés fát, ami még megvan. Annak idején elhangzott a ja­vaslat: minden kivágott fa he­lyébe ültessünk kettőt. Vajon lá­tunk-e az azóta is eltűnt fák helyén újakat? Nem kettőt, csak egyet akár? Már akkor felvető­dött: el kell készíteni a város komplex zöldövezeti fásítási ter­vét. A gondolat az említett vég­rehajtó bizottsági ülésen emel­kedett határozattá, s csak hosz- szú évek múltón érezhetjük ha­tását. Lassú az előrehaladás, láthatjuk, s közben hol itt, hol ott ítélnek halálra egy fát. Miért? A régi okok Ha sorra vennénk a belterü­leti faállomány csökkenésének 1969-ben felemlített okait, azt láthatnánk, hogy azóta semmi sem változott. Ma sincs a vá­rosnál egy felelős személy, aki dönthet egy-egy fa sorsáról, újak telepítéséről. Ma sincs még városi közműtérkép, aminek hiánya az új telepítések leg­főbb akadálya. A szabványok rendkívül szigorúak, szinte mil- liméternyi pontossággal előír­ják, hogy egyik vagy másik köz­művezetéktől milyen távolság­ban lehet fát, bokrot ültetni. A szigorúság indokolt, a közmű­térkép nélkülözhetetlen. Nem­csak a fásítás érdekében ter­mészetesen, hanem a közművek fenntartása érdekében. A régi okokhoz újak járultak azóta. Például a szanálás. Akkor már megkezdődött, azóta jelentős méretűvé nőtt az elavult, el­öregedett lakóterületek felszá­molása. A hajdani Szigeti vá­rosrész helyén gyönyörű új épü­letek állnak, az új városközpont­ban további földszintes viskók adták ót helyüket a korszerű lakóházaknak, és senki nem saj­nálja azokat a házakat, ame­lyek a Rózsa Ferenc utcából tűntek el. De ezeken a helye­ken nemcsak roskadozó viskók voltak, hanem életerős fák is. Legtöbbször — ezt senki sem vitathatja — nem lehet kíméle­tesnek lenni. De vannak kivéte­les esetek is. Egy gingkó esete A kivételes esetekre példa­ként egyet — sajnos ez sem pécsi — említünk. A Dél-Du­nántúli Vízügyi Építő Vállalat központi irodaépületet akart építeni Kaposvárott. Az építési területen egy hatalmas, távol­keleti eredetű ginkgó-fa állt. Ez a fafajta ritkaság nálunk, Pé­csett is mindössze háromról tu­dunk. A kaposvári tanács szak­értői véleményt kért Kalla Gá­bortól, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat üzemvezető mérnökétől: milyen eszmei érté­ke van a fának, mert minden­képpen meg akarják menteni. A vélemény szerint az egészsé­ges fa értéke félmillió forin becsülhető, s még hosszú é\ zedekig állhat ott szemetg’ nyörködtetően, ha hagyj Hagyták. A beruházó is megf jolt a tanács sikeres men akciója előtt, s az irodaépüle úgy építették fel, hogy a nem bántották. Nem véletlen, hogy ezt mondtuk. Közelmúltbeli vez cikkünkre emlékeztetünk, am< ben utaltunk arra, hogy a S badság út sarkánál lévő g nyörű platán sorsa megpec teltetett. A sarkon egy tízer letes panelház épül, ugyanol; mint az „ikrek”. Mellette, Szalai András úti oldalon < földszintes üzletház lesz. A t< rajzon, amit láttunk, ennek épületnek a közepére jelöl be azt a pontot, ahol ez a kunk által féltett fa áll. K< Gábor becslése szerint -ee a platánnak az eszmei érti 300 ezer forintra tehető, ic értékét azonban az adja, hí biológiailag — azaz a lev< tisztításában játszott szeri révén — harmincszor annyit mint egy akkora zöldfelü amekkorát a fa elfoglal. Egy másik fáról. A legutó tanácsülésen az egyik tanács aggodalommal kérdezte: iga hogy a leendő központi ház ságkötő terem épülete előtti kivágják. Dr. Németh Lajos nácselnök-helyettes határo nemmel válaszolt. Ez a fa te megmarad. De mi lesz a sz éves platánnal, amit senki : védett meg a tanácsülés r vánossága előtt és ami még évszázadot elbírna itt, ha he nák. De nem hagyják. Pe csak egy kis figyelem, szárr lóbb tervezői fantázia ke volna —, de nem ez lenne első fa a világon, amelyet bi komponáltak volna egy új é letegyüttesbe. Lombos fák Eddig a fásítás — beltéri fásítás — csenevész csemi kiültetésével volt egyenlő, f vagy megmaradtak, vagy n Ha nem, újjal kellett pótolni, igen, akkor" a lakosság t hosszú évek múltán látta h nát. Egy új módszer sikeres sérlete az újmecsekaljai ti; hétemeletes előtt zajlott le Kertészeti Vállalat szép lorr fákat telepített ide, azóta féltő gonddal ápolják őket, I fák ezt azzal hálálják r hogy szépen fejlődésnek in tak. A vállalat már további kot készített elő a Tolbuhin parksávban, amelynek fái úgy megerősödtek és olyan rűn vannak egymás mellett, F a kölcsönös fejlődést zavai Mintegy 80—100 fö kerülhet nen a város különböző pon ra. A Kertváros innen kap nyékot adó fákat. De iut-e belőlük a belvá ba is? Hársfai Istvé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom