Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

DUNANTOtl NAPIG 1972. július 2. Fél esztendő után a pécsi közlekedési „reformról" Visszalépésről nincs sző! He lesz-® falytatés? Január elseje óta a pécsi csuklós buszokon valamennyi ajtón fel- és leszállhatnak az utasok. Ezt akkor jelentős for­galomgyorsító intézkedésként üdvözöltük, jóllehet az utazó­közönség nem értett ezzel osz­tatlanul egyet. Véleményeltéré­sek ma is vannak, nagyritkán - főleg a csúcsidőkben — hallani olyan megnyilatkozásokat, ame­lyek fél év után is a korábbi rendszer kitűnőségére esküsz­nek. Az utazóközönség többsé­ge azonban ma már látja a többajtós felszállási rendszer előnyeit, s ez is igazolja akkori megállapításunkat, miszerint Pécs tömegközlekedése minden­képpen megérett már arra, hogy valamelyest előbbre lépjünk. Ez az intézkedés pedig ilyen célt szolgált. Bevezetése óta fél esz­tendő telt el. A tapasztalatok­ról Szakonyi Lajossal, a Volán 12. Vállalatának személyforgal­mi üzemigazgatójával beszél­gettünk. Helyes lépés volt- Milyen hatása volt az in­tézkedésnek a helyi közlekedés­re? — Feltétlenül gyorsította — a felszállást, leszállást. Ahol ed­dig két percre is szükség volt az utascserére, ott erre most fél perc is elegendő. Sajnos a menetidőben nem jelentkezett ez a gyorsulás, mert a közleke­dési lámparendszemél — ha ép­pen úgy hozza a jármű sorsa — elvész a megállókban nyert idő. És még egy probléma: gyakori jelenség, hogy az autó­buszok a leállóöblökből nehe­zen tudnak besorolni a forga­lomba, s ez szintén lassítja a menetidőt. Ha ebből a csuklós autóbuszokon utazók nem vesz­nek észre semmit, az kizárólag a többajtós felszállási rendszer­nek köszönhető.- Annak idején aggodalom­mal töltötte el a Volán vezetőit, hogy az intézkedés nyomán emelkedik majd a bliccelők szá­ma. — A tapasztalat minket iga­zolt. Az első öt hónapban 438 pótdíj-jegyet (büntető-jegyet) adtunk ki, ez mintegy tízszerese a korábban „megszokottnak”. Ebből azt a következtetést von­tuk ie, hogy az utasok egy ré­sze a maga hasznára próbálja fordítani a közösség érdekében bevezetett intézkedésünket, s visszaél a lehetőségekkel. Foko­zottabb és erélyesebb ellenőr­zéssel küzdünk a bliccelők ellen és reméljük, hogy végül is ki­alakul az a kedvező utasmorál, ami elengedhetetlen része a kulturált közlekedésnek.- A féléves tapasztalatok alapján tehát.. .? — Kijelenthetem, hogy helyes lépés volt bevezetni a csuklós autóbuszokon a többajtós fel­szállási rendszert és semmi sem indokolja, hogy visszalépjünk. De nem is akarunk visszalépni. Megállhatunk-e itt? Ha tehát visszalépni nem akar a Volán, továbblépni akar- e? A kérdésre már nehéz egy­értelmű választ kapni. A beszél­getés során szóba került, hogy a Volán Tröszt a pécsi intézke­dést nem tartotta alkalmasnak országos bevezetésre. Más vá­rosokban más megoldásokat alkalmaznak, ott természetesen a saját módszerre esküsznek. Szó volt arról is, hogy július 1-től a fővárosban általánossá teszik a kalauz-nélküli rend­szert, ennek megfelelően 50 mé­ter hosszúra alakították át a le­állóöblöket, hogy a vezető a szokottnál nagyobbméretű visz- szapillantó tükörből végiglásson a megállóba egyenesen beá!:ó autóbusz mellett. Szóba került a Budapesten és Miskolcon jó eredménnyel használt jegykeze­lő-készülék. Egyszóval beszel­tünk mindazokról a dolgokról, amelyeknek korábban a Dunán­túli Napló hasábjain is hangot adtunk. Jelenleg ugyanis két­arcú a pécsi tömegközlekedés. Egyrészről jó intézkedéssel gyor­sították a közlekedést (más kér­dés, hogy ez egyéb okok miott nem vált egyértelművé), más­részről viszont a szóló-autóbu­szokon fenntartott perselyes rendszer mind jobban lassítja a közlekedést. Ez a kétarcúság gyakran megzavarja az utazó­közönséget is, hiszen ami érvé­nyes az egyik autóbuszon, az tiltott a másikon. Meg kell mondani, hogy to­vábblépésről egyelőre nincs szó. A Volán tröszti szinte to­vábbra is egy jegyadó-automata kikísérletezésével foglalkozik. Ha ebből belátható időn belül lesz is valami, semmi esetre sem oszlathatja el azt az ag­godalmat, hogy egy másik — nevezetesen a budapesti és a miskolci — rendszer bevezetésé­vel tovább emelkedne a blic­celők száma. Nem egy masinán múlik ugyanis, hogy hányán utaznak jegy nélkül. A gyakor­latban már jól vizsgázott jegy­kezelő-készülék viszont minden kísérletezés nélkül rendelkezésre áll. És a járműpark? Beszélni kell erről is. A csuk­lós autóbuszok megfelelnek a célnak, bár az Ikarus újabb gyártmányai még jobbak lenné­nek — ha nem lennének olyan drágák. Nem így a szóló-autó­buszok, különösen a farmotoro­sok, amelyek a távolsági forga­lomból átirányítva számottevő részt vállalnak a városi közleke­désből. Ezek az autóbuszok a helyi közlekedésre alkalmatla­nok jellegüknél fogva, de a vá­rosi forgalomban résztvevő 74 egyéb szóló-autóbusz között is akad jócskán, amelyik belső konstrukciójánál fogva nem ép­pen eszményi tömegszóllító- eszköz. A pécsi járműpark tehát összetétel tekintetében megérett a felfrissítésre, korszerűsítésre, erre azonban belátható időn belül aligha kerülhet sor. Ma­rad tehát a közlekedési viszo- j nyok javításának előbbi módja. Ezen gondolkodni lehet - és kell is —, de kitérni előle liosz- szabb távon nem lehet. Eme közbeeső gondolatok után — amelyekről véleményünk szerint a féléves tapasztalatok alapján beszélni kellett — ad­juk át ismét a szót Szakonyi Lajosnak, aki egy gyakorlati jó- tanáccsal szolgál az utazókö­zönségnek: — Megfigyelésünk szerint vál­tozatlanul probléma, hogy az utasok egyszerre akarnak le- il­letve felszállni, s ezzel egymás helyzetét nehezítik. Sokkal köny- nyebben és gyorsabban menne ez a folyamat, ha itt is alkul- maznók a kö^'z^edás „jobbra hajts!” aranyszabályát. Azokon a csuklós autóbuszokon, ame­lyeken szíles, osztott ajtó van, a leszálló és a felszálló utasok a nekik megfelelő jobb oldalt vegyék igénybe, s ezzel máris elérik, hogy nem kell egymást kerülgetni, egymásra várni. Még gyorsabb lesz az utasáramlás. Próbáljuk meg! Hársfai István Kiváló és érdemes orvosok Nyitnak és gyógyszerészek Bensőséges ünnepség volt szombaton a Szentkirály utcai Semmelweis-teremben. — Sem­melweis Ignác születésének év­fordulója alkalmából — kiváló, illetve érdemes címmel tüntet­tek ki több orvost és gyógysze­részt, valamint kiosztotok az egészségügy kiváló dolgozója jelvényeket. Az ünnepi esemé­nyen részt vett dr, Kornichsz Mihály, az MSZMP Központi Bi- zottsáaá.nak osztályvezető'he- lyettose. Dr Vldovszkv Kálmán, az Egészségügyi Minisztérium párt- bizottságának titkára köszöntöt­te az ünnepséa résztvevőit, utána dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első he­lyettese méltatta a nagy ma­gyar orvostudés életét, munkás­ságát, mnjt átnyújtotta a kitün­tetéseket. Kiváló orvos címmel tüntették ki dr. Artner István rendőrorvos alezredest, dr. Baltay ludit osz­tályvezető főorvost, dr. Balogh János kórhózloazoafó-helvettest, dr. Csiky Pál kórházi osztály- vezető főorvost, dr. Kapusi Jó­zsef főorvost, dr. Károlyi György osztályvezető főorvost, dr. Kele­men István megyei közegészség- ügyi'járványügyi állomási igaz­gató főorvost, dr. Kun Miklós egyetemi tanárt, dr. Makay László kórházi igazgató főorvost, dr. Marton Tibor kórházi osz­tályvezető főorvost, dr. Szászi Aba gondozóintézeti vezető fő­orvost, dr. Szeghy Gergely kór­házi osztályvezető főorvost, dr. Valló József orvos alezredest és dr. Zoltán László intézeti főor­vost, dr. Prónay Gábor kórházi osztályvezető főorvost. A kiváló gyógyszerész címet kapta meg dr. Fröhlich András egyetemi adjunktus, Horváth Vi- dorné gvógyszerész, dr. Kotsy József Baranya megyei gyógy­szerész szakfelügyelő, dr. Stensz- ky Ernő főgyógyszerész és dr. Szabó Judit gyógyszerész cso­portvezető. Érdemes orvos címet kaptak harmincán, érdemes gyógysze­rész címet tízen kaptak. „Az eaészsén'jgyi kiváló dolqozójo” jelvényt harmincon kapták meg az ünnepségen. te Á tadták a városi tanács színművészeti díjait a baranyai építőtáborok Baranyában ma kél központi és két megyei építőtábor nyitja kapuit. A központi táborok Vil­lányban és Villánygrécpusztán várják a táborlakókat. A villá­nyi táborban 200 zalai közép- iskolás lány két hétig szőlőkölö- zési munkákban vesz részt, a villánygréci tábort pedig buda­pesti fiúk és lányok népesítik be, akik a Vili. kerület közép­iskoláiból jöttek segíteni a gaz­daság munkáját. Itt is kétszáz diák dolgozik, főleg gyümölcs­szedésből áll a munka. Sátorhelyen és Károlymajor- ban, megyei KISZ-építőtáborok működnek. Ide Baranyából ér­keznek a középiskolások. A Bo- lyi Állami Gazdaság mindkét tá­borában kukoricacímerezést vé­geznek a diákok, Sátorhelyen négyszáz lány és 150 fiú dol­gozik, Károlymajorban 400 fiú címerezi a kukoricát. Az ünnepélyes tábomyitó ma este 18 órakor lesz valamennyi táborban. A Baranya megyei diákok az ország más építőtáboraiban is kiveszik részüket a munkából. Ma reggel 100 középiskolás fiú utazott Budapestre, ahol a KVII. kerületi Mező Imre építő­táborban csatornafektetési mun­kákat végeznek két hétig. A kö- zésiskolós lányok — öszesen háromszázan — Budakeszin és Halásztelken a növényápolási munkákat segítik. A tanácsi vezetők és a kitüntetett színészek a nívó díjak átvétele után Ki Az ügyességi verseny egyik feladata egy kosorat átvinni egyik helyről a másikra Idegtépő pillanatok . .. négy, három, kettő, egy, zéró — és máris óriási felhőbe burkolózom többed magammal, itt, a vásár­téren. Kockás zászló leng, amott sorban piros és fehér zászlócs­kák jelzik a kapukat. A pálya nem tűnik túlságosan nehéznek, a kék Zastawa már a nyolcast pödri, hátrafelé megy, aztán egy enyhe kanyar: a volán mellől kinyúlik egy kar, elkapja a hokedlire készitett bevásárló­kosarat és leteszi húsz méterrel odébb, egy másik hokedlire. Fékcsikorgás, újabb hátramenet, kanyar, kapuk, billeg az autó, porzik a pálya, aztán leng a kockás zászló és kiabálás: egy- huszonhat. ., Tizenkilencen neveztek. Ezek szerint nem sokan akarják ősz' szemérni képességeiket az ügyességi pályán, nem sokan vágynak a megtisztelő titulusra: „legügyesebb autóvezető". A Magyar Autóklub pécsi szcrvezc'e tegnap rendezte a megyei vá'onatót. Minden kate­gória első három helyezettje /észt vehet az országos döntőn. Ez kilenc nevet jelent: az első géposztályban Kardos Lajos, Donáczi György és Fodor Já­nos, a másodikban Tóth József, Molnár Antal és Szabó Győző, a harmadikban pedig Gulyás Imre, Pár.ics Zoltán és Simor Gyula je'eskedtek, ök utaznak Budapestre. Hátul és oldalt a kibicek süt­kéreznek a csodálatos verő­lényben. Kiabálnak: „Szöges gumit tegyél lel öcsi!" egy baritonmorgású Skodának pedig elismerően bólogattak: „ez igen, ez hangszóróval megy ..." Jó mulatság, nagyszerű idő — kel­lemes délutáni kikapcsolódás volt.., Negyedszer adták át tegnap a Pécs Megyei Város alapította, évi 30 ezer forintos színművé­szeti díjat. A tanácsházán a díjkiosztáson megjelent Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának művelődésügyi és propaganda osztályvezetője és Gábriel József, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője. Előbb Papp Imre, a városi ta­nács elnökhelyettese köszöntöt­te a díjjal kitüntetett művésze­ket. Elmondta, hogy a Pécsi Nemzeti Színház rangja és te­kintélye állandóan nő, s egyre nagyobb országos figyelmet von magára. Majd Wieder Béla elv­társ, a városi tanács elnöke át­adta a díjakat. Elsőként Nógrádi Róbert kap­ta meg a városi tanács díját, aki egy évtizede a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatója. Műkö­dése alatt korszerűsödött a szín­ház műsorpolitikája, s jelentős művészi kísérletek és eredmé­nyek születtek. Sokat tett a kor­társ magyar dráma és a szo­cialista országok drámairodal­mának bemutatásáért. Mint rendező, több darab színrevite- lével kiváló, maradandó é1- ményt nyújtott. Tevékenysége nyomán a Pécsi Nemzeti Szín­ház a város művelődésének szerves része lett. Szeptember elsején nyugdí­jas állományba megy Szalma Lajos, akit ebből az alkalomból tüntettek ki a városi tanács dí- iával. Hangoztatták: negyven­két évet töltött a színészi pá­lyán, ebből húsz évadot Pécsett. Nagy népszerűségnek örven­dett mint táncoskomikus, de je­lentős sikereket aratott drámai karakterszerepekben is. Mun­kássága, alakításai szerves ré­szét képezték a város színházi kultúrájának. Életműve feltétlen elismerést érdemel. Megkapta a városi tanács di- iát Vata Emil Jászai-díjas dísz­lettervező, Vári Éva színművész, Bottá Tibor magánénekes és Herda János magántáncos. Vata Emil díszlettervei mindenkor szerves kiegészítői a rendezői koncepciónak. Játékteret hoz létre, atmoszférát biztosít. Az elmúlt évadban Maros: Metro­polisz című balettjéhez, Pucci­ni: Bohémélet című operájához, valamint Gorkij: Az utolsók cí­mű drámájához tervezett dísz­letei voltak kiemelkedőek. Gya­korlatiasságuk, díszítő céljuk egyaránt magas színvonalú. Vári Éva kulturált játéka évek óta egyik biztosítéka annak, hogy a színház könnyűzenei produkciói rangos előadásként jelennek meg. A Montmartrei ibolya Ninon szerepében tem­peramentumos szubrettként, a Diákszerelem című dzsesszope- rett Babyjéban szertelenül mó­kázó színésznőként, művészeté­nek sokoldalúságáról tett tanú­bizonyságot. Bolla Tibor két év alatt négy igen jelentős opera­szerepet oldott meg páratlan biztonsággal, nagy muzikalitás­sal. A jelen évadban a Bohém­élet és a Trubadúr bariton fő­szerepeit énekelte. Nem csak kulturált hangja, hanem szín­padi játéka, színészi teljesítmé­nye is hozzájárul ahhoz, hogy az operakedvelők körében egy­re nagyobb népszerűségre tesz szert. Játékos erényeit már a Varázsfuvolában megismerte a közönség, drámai atmoszféra­teremtő erejét a Trubadúr Luna grófjának alakításával bizonyí­totta. Herda János kitartó, lel­kiismeretes munka után, ebben az évadban már képességei ja­vát nyújtotta. Az Alonso rendez­te esten, a Metropoliszban és a Carmenben egyaránt lí'ai hősként mutatkozott be. Tech­nikai fejlettsége, szuggesztív tánca e szerepekben azt bizo­nyította, hogy az együttes leg­jelentősebb táncosai közé tar­tozik. F. D. Hatvanezer jegy elővételben HÁROM HÉT MÚLVA MEGKEZDŐDNEK A SZEGED' SZABADTÉRI JÁTÉKOK Alig három hét múlva ismét benépesül majd a szegedi Dóm tér nézőtere, megkezdődnek a szabadtéri játékok idei előadá­sai. Július 21-tól augusztus 20- ig 16 előadást tartanak hazánk e legnagyobb szabadtéri szín­padán. Három-három alkalom­mal kerül színre Erkel Hunyadi László című operája, Verdi Otel­lója, valamint Shakespeare Ró­meó és Júlia című drámája. A Cigánybáró négyszer, a Lengyel Állami Népi Ének- és Tánc­együttes műsora kétszer szere­pel a programon. A szegedi nemzetközi szakszervezeti népi­tánc fesztivál gálaestjét „He­gyen völgyön lakodalom” cím­mel ugyancsak a Dóm téri szín­padon rendezik meg. Az elő­adásokra sok kiváló magyar művész vállalt szerepet. Az Otel­lóra a Bolognai Opera együtte­sének vendégjátékában kerül sor. A játékok szervező irodájának gyorsjelentése szerint a szabad­téri játékok iránt nagy az érdek­lődés. Június 30-ig 60 000 jegyet elővételben megvásároltak. Hat előadásra már telt ház van. A gazdag programmal kap­csolatban Radnóti Tamás, a sze­gedi fesrtivál intézőbizottság tit­kára az MTI munkatársának el­mondotta: — A fesztivál rendezői min­denekelőtt a „csillagtetős szín­ház" — a szabadtéri játékok —- előadásaira invitálják a vendé­geket Ezeken kívül azonban csaknem 50 egyéb rendezvény nyújt majd értékes művelődési, szórakozási és pihenési lehető­séget A szervezők elsősorban azt szeretnék felvillantani, ami különös a város kultúrájában, szellemi értékeiben, ami szoro­san a tájhoz kapcsolódik, amit máshol nem találhatnak meg, a fesztivál hazai és külföldi ven­dégei. r Uj szálloda Szombathelyen Az ország legújabb szállodá­ja, a szombathelyi Claudius Ho­tel szombaton nyílt meg. A Szombathelyt alapító római csá­szár nevét viselő szálloda váro­si, üdülő és gyógy funkciókat lát el az ország nyugati szélén. Az Ausztria fejői érkező turisták első magyarországi pihen őhefyé- nek szánják, de ugyanakkor bel­földi igényeket is kielégít Négy lakószintjén 112 két­ágyas szoba foglal helyet Mindegyikhez fürdőszoba tarto­zik, s ezekben termálvíz áll a vendégek rendelkezésére. 1 Szokolai felv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom