Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

Az SZMT központi könyvtára Siklósi élmények Műemlék, táj, orgonaszó Ilyenkor nyár elején egymást érik a látogatók csoportjai a siklósi várban. A várfesztivál és a fúvószenekari ta­lálkozó időszakában különösen sokan keresik fel állandó kiállításait, újabb és újabb szépségeiben pompázó mű­emlékeit és bástyafokait, ahonnan tündöklő fényben úszik Baranya egyik legszebb vidéke. Milyen látnivalókat ígér Siklós az idei nyáron? A helyreállított külső várfal és a vár északi oldala közötti szép füves domb­oldalon újabb történelmi alak emlékét örökítik meg. Vasárnap felavatják az egykori várúrnő, Kanizsai Dorottya szobrát. Borsos Miklós Kossuth-díjas művész alkotását. Az Országos Műemléki Felügyelő­ség irányításával évek óta folyamai­ban lévő felújítási és rekonstrukciós munkálatok nyomai ma is sokfelé lát­hatóak. Ennek eredménye a várkápol­na sárgaréz rácsozatú reneszánsz er­kélye is. Most egy éve fejezték be a déli szárny külső gótikus erkélyének restaurálását. Ez pillanatnyilag a vár legszebb műemlék látnivalója. Teljes szépségében majd akkor gyönyörköd­hetünk benne, ha - néhány hét múl­va - elkészül a külső várfal helyreál­lítása, s lőrései mentén a mintegy 90- 100 méter hosszan húzódó ún. „gyilok- járó" fa korlátrendszere. Ilyenformán a teljes déli szárnyat körbejárhatjuk a Barbakántól az ötszögű olasz bás­tyáig. Középtájon szem magasságból gyönyörködhetünk a gótikus erkély csodálatos kőfaragású ornamentiká­jában. Hátra fordulva, déli irányban pedig teljes szépségében tárul elénk az Ormánság; Nagyharsány vidéke, s följebb haladva a Tenkes-hegy és Má- riagyűd festői tája. Nyár közepére elkészül a téglabur­kolás az ötszögű bástya és a kápolna hátsó oldala közötti belső téren, meg a belső udvar, vagyis Kanizsai Do­rottya kertje is. A földszinten, a kápolna mellett ojándékbolt nyílt. A szép boltíves he­lyiségben bő választék fogadja a vár látogatóit, akik siklósi emlékkel, ba­ranyai ajándéktárgyakkal szeretnének hazatérni. A vár déli szárnyának pin­céjében kialakított és az elmúlt évben felavatott kőtár több belső helyiségé­ben átalakítási munkálatok folynak. Mellette viszont a kellemes, hűvös, boltíves-gótikus kápolnába lépve szép, stílusos reneszánsz vagy barokk zene fogadja a látogatókat. Vivaldi, Bach, Mozart és mások művei, vagy éppen Gregorián-kórusok áradnak szerte a rejtett hangforrásokból. W. E. A Magyar Szak- szervezetek fennállá­suk óta a könyvet, az olvasást, a könyv­tárakat a művelődés, a politikai felvilágo­sítás, a szocialista tu­datformálás fő eszközeinek tekintet­ték. Az első munkásegyletek meg­alapítása óta megtalálhatók a köny-/ vek, a könyvtárak az egyletekben, munkásklubokban. A szakszervezetek tagjai egykor a tagsági könyvvel együtt a könyvtári olvasójegyet is kéz- hezkapták. A szervezett dolgozók az egyletek könyvtárai révén váltak ön­tudatos, művelt munkásokká. A könyv­tárak mindenkor osztoztak a mozga­lom sorsában, s a tőkés elnyomás'Tde- jén is vállalták megtisztelő felada­tukat; a haladó, szocialista irodalom eljuttatását a munkásokhoz. Ilyen előzményekkel a szakszerve­zeti könyvtárak ma is fontos szerepét töltenek be a szocialista könyvtári rendszerben. A szakszervezetek leg­kiterjedtebb intézményhálózatát alkot­ják. Minden üzemben, hivatalban, munkásszálláson és üdülőben megta­lálják a könyvet a dolgozók tíz- es százezrei. A szakszervezetek ma is az olvasást tekintik a művelődés egyik fő eszközének, ennek megfelelően a könyvtárakat a kulturális munka alap­vető intézményének. A szakszervezeti könyvtárhálózat irányítását megyénkben a Szakszer­vezetek Baranya megyei Tanácsa mel­lett működő központi könyvtár végzi. Az SZMT Központi Könyvtára 1953- ban jött létre. Jogelődje az SZMT Kultúrotthon könyvtára volt, amelyet 1952-ben hívtak életre. Megindulása­kor a központi könyvtár az SZMT Kul­túrotthon és a szakszervezeti bizott­ságok könyvállományát egyesítve kb. 10 000 kötetes állománnyal kezdte mű­ködését. Jelenleg a központi könyvtár állománya 100 000 kötet felett van. A könyvbeszerzésre fordítható keret ösz- szege 1972. évben 186 000 Ft. A köz­ponti könyvtár feladató; közvetve és közvetlenül színvonalas könyvtári szol­gáltatást nyújtani a megye szervezett dolgozói számára, A központi könyv­tár a hálózat módszertani és könyv­ellátó központja. A központi könyvtárhoz 102 letéti könyvtár tartozik. A letéti könyvtárak közvetlenül a munkahelyeken, az üze­mek, intézmények szakszervezeti bi­zottságai mellett működnek. A könyv­tárosok társadalmi munkában végzik igen megtisztelő, hasznos, de nagy fáradtsággal és felelősséggel járó fel­adatukat. Közülük többen alapfokú, néhányon középfokú tanfolyamot vé­geztek. Megyénk legnagyobb szakszerveze­te a Bányaipari Dolgozók Szakszerve­zete, körzeti könyvtárral rendelkezik. Székhelye Komló. A központi könyv­tárhoz hasonlóan a hozzá tartozó 35 letéti könyvtárnak irányítója. Körzeti könyvtárként működik a MOFA és a Szigetvári Konzervgyár szakszervezeti könyvtára. E két utóbbi könyvállomá­nyának gyarapítását a központi könyv­tár végzi. A Pécsi Kesztyűgyár, a Bm. Építőipari Vállalat, a Volán 12. sz. Vállalat és a MÉV szakszervezeti bi­zottsága önálló könyvtárral rendelkez­nek. Az 1971. évi statisztikai adatok alapján megyénkben a könyvtárral el­látott dolgozók száma 95 810 fő. A könyvtárba beiratkozott olvasók száma 33 714 fő. A kikölcsönzött könyvek sza­ma 551 902 kötet volt. Az egy olvasóra jutó kötetek száma 16,3 kötet könyv. Allományfejlesztésünket a dolgozók művelődési igényeinek kielégítése -»s a szocialista nevelési feladatok meg­valósítása szabja meg, más közműve­lődési könyvtárakéhoz hasonlóan. Könyvállományunk elsősorban szépiro­dalmi alkotásokra épül. Letéti könyv­táraink állománya sok alapvető isme­retterjesztő, művészeti és technikai iro­dalmat is tartalmaz. A központi könyv­tár törzsállománya a dolgozók mago­sabb igényeinek kielégítésére is al­kalmas. A letéti könyvtárak állomány- cseréjét rendszeresen végezzük. E könyvtárak legfontosabb és alapvető szolgáltatása a kölcsönzés. A központ1 könyvtár közvetlen kölcsönzést csak az SZMT belső dolgozói számára bizto­sít. A központi könyvtár fonotékával is rendelkezik. A lemezre és magnó­szalagra rögzített hanganyaggal az idegen nyelveket tanuló dolgozóknak tudunk segítséget nyújtani. Orosz, né­met, angol, francia, olasz nyelvlecke sorozataink igen népszerűek. Legfon­tosabb és talán a legnépszerűbb szol­gáltatásunkat Pécsett a Hírlapolvasó­val biztosítjuk. 18 országból összesen 266 periodika áll az olvasni vágyók rendelkezésre. Segítségükkel értesül­hetnek a legfrissebb hazai és külföldi politikai, társadalmi eseményekről, szerezhetnek friss információkat a tu­domány, technika, a művészetek terü­letéről. A hírlapolvasó 1964. április 4- től áll a dolgozók rendelkezésére. A f. évben 103 000 forintért rendeltünk lapokat a hírlapolvasó részére. Ko­rábban a hírlapolvasó a társkönyvtó- rak közös fenntartásával működött. Ma kizárólag az SZMT Központi Könyvtára kezelésében van. Fenntar­tásához Pécs város Művelődésügyi Osztálya is hozzájárul. Terveink között szerepel a hírlapolvasónak kézikönyv- tárral való bővítése, valamint a va­sárnap délelőtti nyitvatartás megsze - vezése. A hírlapolvasó népszerűségét A könyvév keretében a Megyei Könyvtár bentlakásos tanfolyamot ren­dez td. könyvtárosok részére Mohá­cson július 10—15-ig. A hallgatók alapfokú vizsgát tesznék és erről bi­zonyítványt is kapnak. * Guatemala oktatásügyi minisztere kibocsátotta országának könyv*** programját. A kilenc pontból álló ter­vezet keretében konferenciákat, könyv- kiállításokat, könyvvásárokat tartanak és külön könyvévi emlékbélyeg kibo­csátását is ten/ezik. * Budapesten a Központi Statisztikai Hivatal Nyilvános Könyvtára egész éven át különleges szolgálatot tart fenn, amely a könyvtárakra, olvasásra vonatkozó nemzetközi statisztikai ada­tokat szolgáltat az érdeklődők szá­mára. * Beremenden a községi tanács vet­te át a szakszervezettől a helyi könyv­tár gondozását, A megyei könyvtár jelentős könyvajándékot és szakmai bizonyítja, hogy naponta átlag 130 olvasó veszi igénybe szolgáltatásait. A hírlapolvasó ad helyet a Pécsi Kisgalériának is, amelynek 3 hetenként ismétlődő - kiállításai reprezentálják képzőművész utánpótlásunk tehetsé­gét, és szolgálja olvasóink esztétikai nevelését, ízlésformálását. A központi könyvtár szervezi C könyvtárosok továbbképzését. Biztosít­ja az alapfokú és középfokú könyv- tárosképző tanfolyamokon a könyvtá­rosok részvételét., önállóan és a tá'S- könyvtárakkal közösen különböző ki­adványokat jelentet meg. A nemzetközi könyvév tiszteletére ez évben a szokásosnál több rendez­vény szervezését terveztük. Megünne­peltük a költészet napját. A könyvhé­ten hét nagyobb üzemben rendeztünk író-olvasó találkozót. Sok könyvtár ki­állítással és könyvvásárral ünnepelte a könyvhetet. Több könyvtárban iro­dalmi vetélkedőt szerveztek. Az ősz­szel megrendezésre kerülő „könyvtá­rak hetén" tervezzük a társadalmi könyvtárosaink továbbképzését, a jó! működő könyvtárosok jutalmazását, o „Szép könyvek" kiállítást és az iro­dalmi díjas írók és költők bibliográ­fiájának megjelentetését. A nemzetközi könyvév célkitűzései­nek megvalósítása tükröződik könyv­tárosaink az „Olvasó népért" mozga­lom szervezésében kifejtett munkájá­ban. Legtöbb könyvtárosunk a leg­gondosabb szervező munkát a szocia­lista brigádokkal való foglalkozásra fordítja. Könyvtáraink szerződést köt­nek a szocialista biigádokkal. így kí­vánják elérni, hogy a szocialista mó­don termelő emberek szocialista mű­veltséggel rendelkezzenek. Reméljük, könyvtárosaink további, áldozatokat nem kímélő Munkája meghozza gyü­mölcsét s kezdeti sikereiket újabbak követik. Keszthelyi Károly SZMT Közp. Könyvtár vezető segítséget biztosított a könyvtárnak, hogy mielőbb megkezdhesse működé­sét. * Az Egyesült Államok és Japán ok­tóber 24—27 között konlerenciát ren­dez „A könyvtárak és az informatika szerepe a felnőttoktatásban" címmel, (5. sz. Bulletin.) , * Indiában az országban használatos különböző nyelvekre való fordítás prog­ramját dolgozták ki; a tervet erőtel­jesen segíti és támogatja a kiadók szövetsége. (5. sz, Bulletin.) * Romániában a könyvévi megmoz­dulások az UNESCO nemzeti bizott­sága elnökének, Joan Livescunak irá­nyításával folynak. Ennek keretében nemzeti könyvkiállítást rendeznek, a sok egyéb program között a „Könyvet mindenkinek" jelszó alatt 23 körfyv- kiadó 1800 kötet megjelenését tervezi; (9. sz. Bulletin.) Borsy Károly A siklósi vár déli szárnya a helyreállított erkéllyel Szokolai felv. Á Nemzetközi Könyvév hírei Kanizsai Dorottya Kanizsai Dorottya nevét mindenki ismeri a magyar történelemből. 1515 és 1527 között sokat tartózkodott a siklósi várban, flső férjének, Geréb Péternek halála után a büszke és nagyhatalmú' Perényi Imre nádor fe­lesége lett. A siklósi várban lakott, sőt második férje halála után is ragasz­kodott a bájos vidékhez, és innen irá­nyította siklósi és valpói birtokait. Kertjét, különleges virágait, magater­mesztette gyógyfüveit,' főúri udvartar­tását messze földön ismerték és be­csülték. A főrangú asszonyok reánk maradt levelezéséből tudjuk, hogy gyakran fordultak Dorottya nagyasz- szonyhoz virágmagért, különleges gyógyfüvekért, egy s más dologban tanácsért. A várkápolna mellett a vár­árokban évtizedekkel ezelőtt szép kis kertet láthattunk a késő utódok ülte­tésében, amelyet „Kanizsai Dorottya kertje" néven emlegettek. Itt, a közel­ben most állítják fel Kanizsai Doroty- tya szobrát, Borsos Miklós alkotását. II. Lajos, a Geréb- és a Kanizsai- címer egyesítését engedélyező okira­tában is kiemeli Kanizsai Dorottya nem mindennapi tulajdonságait és jellemét: „Megindíttatva attól a nagy szerénységtől és áhítattól, állhatatos­ságtól, őszinteségtől, hűségtől, vallá­sosságtól s a legszebb erények nagy számától, amikkel Kanizsai Dorottya asszony tündöklik, s amik őt a női nem ékességét illetőleg a letűnt idők nagy alakjaival összehasonlíthatóvá teszik." A Jagellók korában mindig az or­szág első asszonyaként szerepelt. Ö fogadta a határon Báthori István ná­dor menyasszonyát, a masszoviai her- cegkisasszonyt.. II. Lajos király is fel­kérte, hogy a királyné fogadására Po­zsonyba siessen: „mi úgy rendelke­zünk, hogy a löassz'onyok között, mint méltó is, nagyságodé legyen az első hely és az első tisztség". A siklósi vár úrnőjének jelleme az elkövetkező megpróbáltatás és nem­zeti tragédia óráiban mutatkozott meg igazán. Amikor hírül vitték Kanizsai Dorottyának, hogy Mohácson meghalt a király, Tömöri Pál fővezér, mostoha­fia Perényi Ferenc váradi püspök, s a harcban részt vettek közül mintegy hu­szonötezren, nem tétovázott, és nem késlekedett Kanizsai Dorottya. Arra várt csak, hogy a török eltakarodjék a csatatérről. Felfogadott négyszáz embert a környéken és az elhagyott csatatérre sietett. A meghalt hősök­nek közös sírokat ásatott és tisztes­séggel eltemettette őket. A Kanizsai Dorottya rendezte „nagy jemetés" jel­telen tömegsírjait több mint négy év­század múltán, nemrég kutatták fel részben, a Mohácstól délnyugatra el­terülő mezőségen. A leletek bizonnyal nem lesznek közömbösek a mohácsi vész körüli idő, eléggé homályosan is­mert történetére. Kanizsai Dorottya szilárd jelleméről és bátorságáról tett tanúbizonyságot azzal is, hogy a török győztes csatája után csak egy esztendő múlva távo­zott Siklósról. Németújvárra, majd Sár­várra költözött, ahol fivére, Kanizsai Lászlónak árváit nevelte, mindhalálig. Egyik neveltje, Kanizsai Orsika, a ké­sőbbi Nádasdy Tamásné, mintegy ra­gyogó vetülete lett Dorottya nagyasz- szony kimagasló magyar egyéniségé­nek. A nagyasszony távozása után va­lószínűleg nem is járt többé Siklóson. A török beütései miatt szinte állandó hadszíntérré változott a siklósi vár kör­nyéke, A nagyasszony, korábban megírt végrendeletében bőkezűen gondosko­dott a siklósi udvarában nevelkedett leányokról és if jakról. Vagyont érő kincseket hagyományozott templomai­ra, Apródjainak 100-100 aranyforin­tot hagyott; ami igen nagy összeg volt abban az időben. Siettette távozását Siklósról kisebbik mostohafiának, Pe­rényi Péternek önzése is, aki minde­néből kiforgatta az özvegyet és nyi­latkozatot íratott alá, hogy „Siklósról lemond és a hozomány és jegyaján­dékul kapott Badoiya és Lippó faluk­kal teljesen kielégitettnek jelenti ki magát". Talán csak őt nem szenved­hette egyedül, az önző, nagyravágyó és erőszakos fiút, Perényi Pétert - és ahogy Perényi Péter életpályáját is­merjük, elmondhatjuk, nem alaptala­nul — mostohafiának ingatag jellemét korán megsejtette és nem akart osz­tozni dicsőségében, de bukásában sem. A siklósi várnak Kanizsai Dorottya- kprabeli berendezését talán az egy­máshoz sokban hasonlító főúri várkas­télyoké után képzelhetjük el. Lakóter­mének mennyezete gazdagon faragott tölgyfa; zsámoly, velencei tükrök, zo­máncfestésű képek a falakon. A te­rem közepén nehéz tölgyfaasztal, fa­ragott székekkel, a sarokban mázas kemence. A másik teremben díszesen faragott szekrény, arany és ezüst dísz­tárgyakkal megrakva. Itt az asztal is fényűzőbb: drágaköves mozaikkal ki­rakva, címeres karosszék, a pohárszék tele drága serlegekkel; keleti szőnye­gek a vastag tölgyfapadlón. Nagyobb terem szolgált a szövőszékekkel, rok­kákkal, hímzőrámókkal megrakott női dolgozószobául. Varrták, hímezték a pártákat, subákat, szoknyákat, ágyne­műket. A siklósi várban élt apródok, ne­mes- és szolgálóleányok közül néhány­nak a nevét is fönntartotta Dorottya nagyasszony végrendelete, mint Budai Miklós, Székely Boldizsár, Kis Tamás, Zárkándi János (apródok); Éliás Amb­rus, Szőllősi Ferenc, Porkoláb Gáspár (deákok); szolgálóleányai a mohácsi csata körüli időben Barai Dóra, Pozs- gai Anna és Kata, Székely Juliska, Csigó Magda és Török Mária. Kevés várúrnő akadt az ő korában, aki annyi könnyet törült volna le, mint Kanizsai Dorottya. Leveleiből kitűnik, hogy igyekezett enyhíteni a jobbágyok szenvedéseit; 1525-ben írta: „akárhol tudnak szegény ruhátlan gyermekeket és árvákat, ruházzák fel őket". Kanizsai Dorottya halálának évszó- mát nem ismerjük, mint ahogy szüle­tési adatait sem tudjuk pontosan. Az utolsó okirat, amely a nagyasszony nevét említi, 1332-ből való. Ebben a bélavári gyűlésre hívják meg az or­szág urai, de ekkor valószínűleg már nem élt, mivel Kanizsai Orsika birtok- ügyeivel foglalkozó okiratok sehol sem említik a nevét, Dr, Kovács András V A S Á R N MEUÉKI 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom