Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

1972. Junius 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Pécsi rádióamatőrök életmentő akciója ANYAKONVV Béke és barátsági munka- bizottság alakult tegnap Pé­csett. A munkabizottság a HNF Baranya megyei Elnöksége mel­lett működik, elnöke Benkő László. Az alakuló ülésen meg­beszélték a munkabizottság helyét, szerepét a népfront­mozgalomban, valamint az agi- tációs munkát és ismertették második félévi munkatervüket. Társadalmi összefogás egy kesztyűszabász életéért L. E. Gelin svéd professzor vállalta a veseátültetést Göteborgban PÉCS Strandbelépők — fél napra Tegnaptól, június 1-től az ed­digiek mellett újtípusú belépő­jegyet is árusítanak a Harkányi fürdő pénztárában. Bevezették a félnapra szóló strandbelépót: a félnapos felnőttjegy 4, a gyer­mekjegy 2 forintba kerül. Egyébként — a május hónap­ban bevezetett árváltozás alap­ján — a harkányi fürdőjegyek árai a következőképpen alakul­tak: egésznapos gyermekjegy 3 forint, egésznapos felnőttjegy 6 forint, diákbérlet 20 forint, az esti fürdőzésre és a téli fürdő­be szóló jegyek pedig 10 fo­rintba kerülnek. A kapott tájé­koztatás szerint a régi árakat több évvel ezelőtt állapították meg, s az azóta megnövekedett fenntartási és rezsiköltségek in­dokolták az áremelést. (Aki bajba jutott társán akkor is segít, ha ezzel bajt hoz saját fejére, az az igaz ember. Az em­berség ereje nagy erő, a segí­teni akarás falakat dönt le, s nem ismer legyőzhetetlen aka­dályt. Az e riportban szereplő emberekben — névsoruk, s őzért előre is elnézést kérünk, az olvasótól, ma már igen hosz- szú — megmozdult ez az erő egy embertársuk megmentésé­ért, akit többségük személyesen nem is ismer. Ha a siker még távoli is, de ami egy pécsi kesz­tyűszabász életbenmaradásáért az elmúlt napokban történt, azt szóvá kell tenni, mert az nem hétköznapi.) Múlt csütörtökön délelőtt fél 12-kora BÉV Megyeri úti szenny­víztelepének alagsori irodájá­ban Kórász Vilmos telepvezető egy gyakorlott mozdulattal északnyugati irányba állította az udvaron álló rádióantennáját. Czigány Dezső, a vállalat MHSZ rádiósklubiának a titkára állt a készülék mellett, mikor Vili bácsi a fejhallgatót feltette, s várta — amiben egy percig sem kételkedett —, hogy létrejöjjön az összeköttetés. A húszéves rá- dióamatőrös múlt, a hallatlan rutin és a nagy technikai tudás tették, hogy boszorkányos gyor­sasággal rázva le magáról a „trófeára" vadászó külföldi rá­diósokat, Vili bácsi percek alatt befogta Svédország 6-os körze­tét, ahol Göteborgot sejtette. Kárász Vilmos életveszély jele­ket adott, de a G 5 LP angol rádióamatőr „nem ér rá” segí­teni. Azonban az SM—6—EPJ svéd rádiósban rögtön megmoz­dult a szív. Most már tudjuk Kjellnek hívják és a beteg ne­vében köszönjük, hogy míg Czi- gány Dezső angol tolmácsért szaladt, addig Kjeli úr 50—60 kilométer távolságról azonnal felhívta telefonon Göteborgban L E. Gelin sebész professzort, aki Európában az egyik legna­gyobb mestere a veseátülteté­seknek. Az eset előzményeként csü­törtökön reggel Kóczián Erzsé­betet, a Megyei Úttörőház ve­zetőjét egy idősebb síró asz- szony kereste meg. — Maguknak van rádiósklub­juk. Már csak maguk segíthet­nek rajtam, a fiam életéről van szó. Kezében egy göteborgi címet tartott, Gelin professzorét, leve­let írtak neki hetekkel ezelőtt, de nem válaszolt. Keressék meg rádión, vállalja-e a fia műtét­jét, aki már hónapok óta mű­vesével él a pécsi belklinikán, s csak az mentheti meg, ha egy élő ember veséjét ültetik át be­le. Ö, az anya eladja mindenét, bármibe is kerüljön, és odaad­ja az egyik veséjét, ha az övé nem felel meg, a férje adja a magáét. Segítsenek. A gyerekek csak öt után jön­nek be a klubba, s . mivel nem volt rádiós kéznél, Kóczián Er­zsébet a fiatalokat patronáló rádiós klubhoz, az Építőkhöz szaladt. Czigány Dezső pedig a Megyeri útra Vili bácsihoz. Majd a klinikára, mert harmadik sze­mély közleményeinek továbbítá­sát tiltják a rádiós szabályok. A klinika szabályosan járt el, mert nem adott ki írásos papírt, de azt nem tagadták, hogy a beteg valóban ott fekszik. Ennyi Kórász Vilmosnak elég volt, a többit vállalta: „Ha örökre el­tiltanak is a rádiózástól, élet­veszélyben akkor is megszegem a szabályt" — háborgott az öreg rádiós, akinek a maga építette adó-vevője talán az életénél is többet ér. 100 wattos készülékével több, mint 20 ezer összeköttetést teremtett már a húsz év alatt. Japántól Alasz­káig, sőt a Déli-sarki szovjet Mirnij expedícióig, országos bajnokságot nyert és ő tanítja a klubban morzéra a fiatalokat. Most azonban mindennél töb­bet tett, megszerezte Gelin pro­fesszor ígéretét, hogy vállalja a műtétet. A beteg Gaál Olivér, a Pécsi Kesztyűgyár dolgozója, Pécs, Szigeti út 24. szám alatt lakik, 32 éves, nős és egy négy éves kislánya van. Fiatal ember, de a gyárban törzsgárdista, ott ta­nult, mint ipari tanuló, ott lett szabász, s most már ő oktatja a fiatalokat. Tavaly szeptember óta beteg, mindkét veséje oda­van, s ma már hetente kétszer viszik át a Belklinikáról a szom­szédos Urológiára művese ke­zelésre. Állapota súlyos. A két­ségbeesett család mindent vál­lal, külföldi klinikák után kutat. Magyarországon még nem vé­geznek veseátültetéseket. A kesztyűgyárban a munka­társak is aggódnak, Czakó Ist­ván kesztyűszabász pedig leve­let ír Svédországba egy isme­rősének. Megvan a pontos cím, majd a család is ír, de már a professzornak. A többit tudjuk. A beteg pedig fekszik a kli­nikán és mindenről tud. Tudja azt, hogy késik a válasz, majd, hogy a rádiósok segítettek, hogy vasárnap megérkezett a kikérő levél Göteborgból, hogy a do­nor az anyja, vagy apja lesz, az egyik a kettő közül már őelőtte kiutazik. Tudja, hogy a költségek milyen magasak, csak a műtét 11 ezer svéd korona, s a napi kórházi díj személyen­ként 850 svéd korona. Elő kell teremteni a pénzt, és nem gaz­dagok. Az apja kazánfűtő a pé­csi Honvédkárház mosodájá­ban. El kell adni a kis szőlőjét és mindent, amit pénzzé lehet tenni. De értesül róla, hogy a kesztyűgyáriak is megmozdul­tak, akciót akarnak indítani, hogy a terven felüli bevételből segítsék a család anyagi gond­jait. Az alkalmazottak pedig gyűjtést indítanak a megmenté­A Minisztertanács megtárgyalta... Az ifjúság kulturális ellátottsága Az ifjúsági törvény megalko­tása óta megnőtt azoknak a jelentős tanácskozásoknak a száma, amelyek az ifjú nemze­déket érdeklő, érintő kérdések­kel foglalkoztak, megszabták a magas szintű paragrafusok végrehajtásának módját. Az if­júság kulturális ellátását ele­mezve joggal állapíthatta meg o kormány, hogy az elmúlt esz­tendőkben tovább emelkedett a fiatalok műveltsége; a statisz­tikák szerint a mozilátogatók 65 százaléka, a művelődési ott­honokat rendszeresen felkere­sők 70 százaléka még nem töl­tötte be a 25. esztendejét, s a területi könyvtárak olvasóinak fele 14 éven, 70 százaléka pe­dig 20 éven aluli. A TIT mun­kásakadémiáinak, szabadegye­temeinek hallgatói között több mint félmillió a fiatal. A jelentős előrelépést érzé­kelteti, hogy a települések 80 százalékában működik valami­lyen közművelődési intézmény. Mint az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács a kormány elé terjesztett jelentése hangsúlyozza az eredmények egyben újabb feladatok hor­dozói is: többet kell tenni azért, hogy tudatosabb és tervszerűbb legyen a fiatalok szocialista eszmeiségű, magas színvonalú művészeti alkotással való ellá­tása s az iskoláknak, valamint a közművelődés otthonainak jobban fel kell készíteniük a A Carbon Könnyűipari Vállalat bútorüzeme beiskoláz fiú ipari tanulókat bútorasztalos szakmára. Elhelyezés biztosítva van. Jelentkezhetnek 8 általánost végzett fiúk, akik a szakmához hivatást éreznek. Jelentkezés: Horváth Sándor munkaügyi osztályvezetőnél. Komló, Kossuth Lajos utca 21. sz. Telefon: 20-92. tizen-huszonéveseket a kultúra befogadására, az igényes válo­gatásra. Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált az ifjúsági klub­forma. E klubok száma már a négyezret is meghaladja. Az állami és társadalmi szervek összehangolt tevékenységével — támaszkodva a fiatalok se­gítőkészségére, tenníakarására, felhasználva alkotó kezdemé­nyezéseiket — elsősorban en­nek az önművelődést, aktív pi­henést szolgáló mozgalomnak a fejlesztését kell támogatni. Megérdemlik a fokozott figyel­met a lakóterületi ifjúsági klu­bok is. Ezek működési lehető­ségeinek megteremtésében, ja­vításában sem nélkülözhető a társadalmi segítség. Az ifjúsági klubmozgalom a fiatalok ön- tevékenységére, tényleges ér­deklődésére épül s nagy elő­nye, hogy a kluboknak válasz­tott vezetősége, önkormányzata van. (Munkájuk ösztönzője s egyben a követelménytámasz­tás jó eszköze a számukra ki­írt pályázat, amelynek során eddiq 350 klub nyerte el a „ki­váló” címet.) Az ifjúsági klub­mozgalom kiérdemelte a bizal­mat, megérdemlik, hogy ott­honaik számát szaporítsák. Nem jelentős summába került „paloták" telő alá hozatalára gondolnak az illetékesek, meg lehet és meg kell találni a mód­ját annak, hogy használaton kívül álló raktárak, üzlethelyi­ségek vagy akár pincék jussa­nak a fiatalok birtokába, ahol mór kisebb átalakításokkal, tár­sadalmi munkával is megte­remthetik a kellemes, hasznos időtöltés feltételeit. Természetesen gondoskodni kell olyan szórakozóhelyek mű­ködtetéséről is, ahol diákzseb­hez, a pályakezdők pénztárcá­jához méretezték az árakat, ahol kulturáltan tölthetik ide­jüket, táncolhatnak, zenét, mű­sort hallgathatnak. Időszerűvé vált az is, hogy az erre alkalmas iskolákat hétvégeken és szün­időben is nyitva tartsák, s az oktatási intézményeket — von­zó programokkal — szabad idő­ben is a tanulók önkéntes és kedvelt tartózkodási helyévé teayék. Biztosítani kell, hoay a művelődési otthonok elsősor­ban az ifjúság i'ényeit kielé- aítő intézmények leovenek s eh­hez szabják foglalkozási for­máikat, módszereiket, egész tevékenvséaüket. Sürgető teen­dő továbbá eqyséqes rendszer kidolgozása arra is, hoqy mi­lyen kedvezményben részesül­hetnek a művészeti alkotások megismerésére törekvő, a kultu­sére. Gulyás József, a gyár igaz- j gatója és Hut János üzemvezető | mór másnap felajánlották mind- j ezt a gyár nevében. Nem elég azonban, hogy meg- 1 legyen a forint, deviza is kell, \ s ezt már Pécsett nem lehet el­intézni. Ebben az apa munka- j helye segít. Tordai Károly, mo- ; sodavezető felszól Pestre és Farkas Ede, a Magyar Néphad­sereg Gőzmosodák parancsnoka nem vár utasításra. Az Egész­ségügyi Minisztériumban dr. Aczél György főosztályvezető fo­gadja, oki nemcsak a kiutazás­ra szóló engedélyt ígéri meg, de a deviza biztosítását is. Egyetlen feltétel, hogy a pécsi klinika javaslata, hogy szüksé­ges-e a műtét és bírjo-e a be­teg a kiszállítást, az operációt. Az ügy most ebben a stá­diumban van. Mivel a beteg a II. számú Belklinikán fekszik és az Urológia Klinikán kapja a művese kezelést, mindkét klini­ka vezetőjének együttes vélemé­nye szükséges. Ezzel kapcsolatban Gaál De­zsőtől, a beteg testvérétől teg­nap délelőtt a következő felvi­lágosítást kaptuk. — A Belklinika professzora, dr. Hámori Artur, jelenleg Sze­geden tartózkodik, s csak szom­baton érkezik vissza, így hétfő előtt aligha kapjuk meg a szük­séges választ. Dr. Balogh Ferenc urológus professzor véleménye szerint, amit tegnap velünk is közölt, urológiai szempontból a műtét elvégezhető. Ő egyébként jövő szerdán utazik Firenzébe egy nemzetközi orvos kongresz- szusra, ahol személyesen talál­kozik L. E. Gelin svéd profesz- szorral, aki bátyám veseátülte­tését elvállalta. Ez egy merő véletlen, hogy ők ketten beszél­hetnek az esetről, s egy újabb reménysugár. A jó hírek hatására a beteg állapota javult, ám a sok izga­lom ezt bizonyos mértékben el­lensúlyozta, tehát változatlan. A lapunkon keresztül is köszöni mindazoknak az odaadását, akik ilyen elérhető közelségbe hozták számára az egyetlen re­ményt jelentő lehetőséget. Rónaszéki Ferencné VENDÉGÜNK: Beszélgetés Feuer Máriával 1958, tehát a Muzsika meg­alakulása óta dolgozik a lap­nál, először munkatársi, majd olvasószerkesztői, 1970 óta fő­szerkesztői minőségben. Első könyve, a Rimszkij-Korszakovról irt monográfia 1966-ban jelent meg.- Azóta mintha a zenei élet más témái érdekelnék Feuer Máriát. Mit tart igazi munka- területének?- Ügy véltem, hogy, a zene- történet területén nálam sokkal érdemesebb kollégáim eredmé­nyesebben működhetnek, ezzel be is fejeztem ilyen irányú munkásságomat. Inkább érde­kel a zenei publicisztika, a ze­nei közélet problematikája, ezt igyekszem a lapban is, saját munkámban is megvalósítani. És nagyon érdekel a zeneszo­ciológia fiatal, feltörőben lévő ágazata, amelyben talán ha­szonnal tevékenykedhetek. így született meg a Zeneéletben publikált tanulmányom egy mo­dernzenei koncert eredményes­ségéről, Kinek kell a modern zene címmel.- Bizonyára nem véletlen, hogy ez a vizsgálat egy vidéki koncerthez kapcsolódott.- Egyrészt a Sándor Jánossal készített interjú hívta fel rá a figyelmemet, másrészt meggyő­ződésem, hogy vidéken sokkal tisztábban lehet vizsgálni a közönség reakcióit.- Más írásaiban is gyakran előbukkan a „vidék" fogalma. Talán — hogy így fogalmazzak - szívügye ez a téma?- A vidék zenei élete, a de- centralizálódás sürgető szüksé­ge valóban vesszőparipáin, er­re keresem az e témakörbe vá­gó interjúimmal is makacsul a választ, s ezért szerveztem meg a Muzsikában is az Ország­szerte rovatot.- Köszönet Feuer Máriának azért, hogy a vidéki, így a pécs -baranyai zenei élet hírei, ese­ménye/ rendszeresen helyet kapnak a Muzsika hasábjain. Az Élet és irodalomban évek óta megjelenő és most 88 mu­zsikus műhelyében címmel, kö­tetben is kiadott interjúiban számos „vidéki" muzsikus sze­repel. Pécsről is többen: Breit- ner Tamás, Eck Imre, Nagy Fe­renc. Lesz ennek folytatása?- Antal György a legelsők között volt, akinek írtam —nem rajtam múlt, hogy a beszélge­tés eddig nem jött létre. Re­mélem, majd ezután sor kerül erre is. Ami még a vidéket il­leti, az az érzésem, hogy ta­pasztalható némi erdmény, amit lassú, szívós munkával értünk el a megbecsülés, az anyagiak területén. De meggyőződésem, hogy a vidék önmaga sem küzd eléggé szellemi függetlenségé­ért.- Miben látja énnek gya­korlati megvalósulását?- Az egyes városoknak szö­vetséget kellene kötni; egymás közti cserékkel, eaymás jobb megismerésével kellene segíte­ni önnön zenei életük kibonta­koztatását. A „vidék" kifejezés is furcsa relációkat takar: Sze­ged például sértőnek találja a szót és önmagát Pesthez méri. De ha egy Tisza menti község­ben táiol az opera, azt ő nézi le és ő tartja „vidéknek".- Izqalmas és érdekes mun­katerületén most milyen újabb lépésre készül?- Jelenleg egy Somogy-Tol- na—Baranya megyei szocioló­giai vizsgálatot végzek a Fil­harmónia és a Zenetudományi Intézet megbízásából. Ennek célja, hogy megkíséreljem ki­bogozni, miért, milyen indíték­ból kezdenek el az emberek zenét hallgatni,' koncertre járni. Úgy remélem, hogy a három, egymással szoros kapcsolatban álló megyében, a két kisebb megyeszékhelyen és a központi egyetemi városban, Pécsett, er­re nézve megbízható választ ta­lálok, és talán a Filharmónia is hasznosítani tudja az ered­ményeket.- Milyen módszerekkel végzi munkáját?- Kérdőíveket osztottunk szét, éspedig más-más kérdőív ké­szült az egyes városok, más a pécsi felnőtt, más az egyetemi bérlők számára. Ezenkívül a személyes megkérdezés mód­szerével is élek, és a fiatalok között csoportos megbeszélést tervezek. Feuer Mária munkájához ki­tűnő alkalom nyílik ma délután 5 órakor az SZMT Színház téri hirlapolvasójában, ahol szere­tettel várja a zene iránt érdek­lődő pécsieket. -nt­SZULETTEK Kovács Krisztina, Osztopányi Edit, Fridricii Ferenc, Lukács Andrea, Mir- esi Zsolt, Meksz Csilla, Hámor Atti­la, Bartos Erika, Farkas Csaba, Tóth Gábor, Nagy Bernadett, Schmidt Ag­nes, Orsós Rita Varga Rozália, Ben- de Zsolt, Varga Zsolt, Bernics Bertolt, Nős Ibo'ya, Kosi Andrea László Bog­lárka, Gássór Anita, Király László, Száké Krisztina, Bartha Katalin, Joó- sa Zoltán, Armbruszt Zo'tán, Bertol- dó Beáta, Orsós Katalin, Bankovicl Éva, Bakó Mihály, Káli Hajnalka, Csizmadia Norbert, Nagy Zoltán, Mi­los Anita, Piloermoyer Károly, Kapi­tány Rita, HoPmann Gábor, Horváth Tünde, Háry Eszter, Bittman Zsuzsan­na, Horváth Szilvia, Kornóczi Éva, Báli Szilárd, Schändlicher Anikó, Varga Zsolt, Pa pp Roland, Pap Csa­ba, Petre András, Vukmon Tamás, Papp Szilárd, Gábor Brigitta, Mol­nár Zsolt. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Eszter József és Koré Anna, Erdódi Ferenc és Bugyákli Magdolna, Rieg- ler József és Szabó Irén, Kiock Sán­dor és Gréczi Zsuzsanna, Farkas At­tila és Sebesi-Sütő Ibolya, DeUtch Károly és Musch Eszter, Fonter József és Lukács Judit, Goják János és Szendrődi Éva, Zeller Zoltán és Fa­ragó Agnes, Vesztergombi József és Nagy Mária, Báqyi István és Eunder- lich Emma, Kisvárdai Rezső és Nagy Margit, Zseni János és Urmös Ilona, Várnai Sándo, és Zoltai Lujza, Tas- ner Géza és Dávid Erzsébet, Katona István és Imre Mária Garai Ferenc és Vadas Ildikó, Temesvári László és Szentgyörgyvári Anna, Boné Ferenc és Elter Etelka, Marké József és Tóth Mária, Kolozsvári István és Horváth Zsuzsanna, Solo János és Sipos Er­zsébet, Molnár János és Wágner Er­zsébet, Halmosy Pál és Csupor Ilona, MEGHALTAK Palotai Józsefné sz Katona Mária, Hauser Istvánná sz. Balvin Mária, Horváth Vendelné sz. Simonies Má­ria, Hock József, Kozma István, Szili István, Fábián Erzsébet, Wick Julian­na, Merényi György, Hajdú Ágoston­ná sz. Lóján Teréz, Móritz Józsefné sz. Petőcz Julianna, Tóth József, No- vák Ernő, Kapói; Ferenc, Pintér Já- nosné sz. Knezovics Terézia, Szabó- Czinderi Anna. Nemes Józsefné sz. Kamanczi Kataiin, dr. Sebők Imréné sz. Szétia Edit, Schneider Anna, Pető Gyula, Tóth János, dr. Salamon Bé­la, Trevisán József, Szeidl Gáspár, Mérő András, Dötzkirchner Károly, Szita Józsefné sz. Bodovics Erzsébet, Válóczi Márton, Balogh Jánosné sz. Czompó Zsófia, Heil István, Nagy Já­nos, Wiener Jánosné sz. Stefanies Julianna, Rors Miklósné sz. Gyulai Magdolna, Rozs Miklós. KOMLÓ SZÜLETTEK Kaipogos Gábor, Renner Róbert, Horváth Teofil, Kalocsai Krisztina, Szabó Viktória, Kispál Zoltán, Degré Gábor, Batkí István, Tóth Zoltán, Be­de Csaba, Lencsés József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szopori István és Werner Eva, Ba­lázsi Vendel és Köble Mária, Tud Tibor és Kesztyűs Mária, Füíöp Sán­dor és Ulmer Zsuzsanna, Boda László és Balázs Ildikó, Erdei István és Szá­lai Hona, Bartos Zoltán és BonUár Ildikó, Soltész József és Anda Ilona. MEGHALTAK Orsós József, Leidecker Adóm, Ok- res János. MOHÁCS SZÜLETTEK Andok Mónika, Haraszti Gábor, Tóth Erika, Mándy Anikó, Brandt Já­nos, Polics Norbert, Jánity György, Frank Zsuzsanna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Grünfelder Lőrinc és Solt Mária, Spang Imre és Becker Mária. MEGHALTAK Bontye Lajos, Schnatterbeck Ferenc* né sz. Gerdcsics Teréz, Balog Fe­renc, Schleich Ferencné sz. Mittwég Ilona. Megkezdődött a IV. megyei pedagógiai ankét Negyedik alkalommal ren­dezte meg a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályá­nak továbbképzési kabinetje a megyei pedagógiai ankétot, amelyen az eddigiek során min­dig olyan pedagógiai kérdése­ket vitattak meg, amelyeknek fontos társadalompolitikai vetü- lete is van. Az idei kétnapos an- kéton a pedagógiai kísérletek­ről esik szó, a kérdésben illeté­kes legismertebb szakemberek előadásai alapján. A Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében csütörtökön meg­nyílt ankéton a megye általános és középiskoláinak felügyelői, igazgatói, a kísérletekben érde­kelt pedagógusok és a tanügy­igazgatás szakemberei vesznek részt. Eljöttek az ország más megyéi továbbképzési kabinet­jeinek vezetői is. A megnyitón jelen volt Csorba Tivadar, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa, Gábriel József, Pécs megyei város Ta­nácsa művelődésügyi osztályá­nak vezetője. Megnyitó beszé­det Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője mondott. Az első napon két előadás hangzott el, az egyiket dr. Kál­mán György, a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosz­tályának vezetője tartotta „A pedagógiai kísérletek helye, szerepe az oktató-nevelőmunka korszerűsítésében" címmel. A másik előadás az egésznapos iskola kérdésével foglalkozott, előadója Szabadkai Simonná, az Országos Pedagógiai Inté­zet docense volt. Korreferáiu- mot Bujdosó László általános iskolai igazgató tartott. A mai napon a matematikai kísérletekről, a középiskolai korszerűsítési kísérletekről és a tantárgycsoportos oktatásról lesz szó. Tegnap történt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom