Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

Tm. június 13. DUNÁNTÚLI N APLÖ Xtdolg ozásra váró célkitűzések Befejeződött Könnyű a tervteljesítés Felülvizsgálták a Városi Tanács ipari osztálya irányítása alatt dolgozó vállalatok terveit Két évvel ezelőtt nagyobb felelősség hárult a vállalatok veze­tőire, mint bármikor: először készítettek középtávú tervet az üze­mek, így a helyiipari vállalatok is. Az eltelt másfél év megmutatta a tervek erényeit, hiányosságait. A Városi Tanács ipari osztályának irányítása alá tartozó Fémipari Váilaiat, a Bútorgyár, a Vegyesipari Vállalat, a Szikra Nyomda, valamint a Fodrászipari Vállalat vezetői nem voltak mentesek a gondoktól. Az ipari osztály a közelmúltban értékelte az elért eredményeket a középtávú tervek alapján. A főbb tendenciák a következők. Nagyarányú túlteljesítések A tervekre a túlzott óvatos­ság a jellemző. Ez megnyilvá­nult a tervezett nyereség, a gyártmánystuktúra kialakításá­ban is. Néhány számadat a vállalatok terveiből: a Bútor­gyár a tervidőszak végére szá­molt azzal, hogy termelése el­éri a 36 millió forintot. Ugyan­akkor az elmúlt évben már 34,5 milliós termelési értéket állítot­tak elő. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi tervüket is lényegesen túlteljesítették. Az eredetileg kidolgozott tervszámok alapján 37 százalékos termelésemelke­désre számítottak a tervidőszak végére. A módosítás szerint ez az emelkedés eléri a 90 száza­lékot is. Egy másik példa: A Fémipari Vállalat közel tízmil­lió forinttal teljesítette túl múlt évi termelési tervét: így eredeti ötéves tervüket már teljesítették. Még szembetűnőbb a túlteljesí­tés, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy éppen a múlt év folyamán több mint másfél mil­lió forintos árcsökkentést haj­tott végre a vállalat, egyes áruk esetében. Természetesen a nagyfokú termelési terv túltel­jesítésének közvetlen eredmé­nye volt az is, hogy a vállalat az 1975-ös év végére tervezett nyereségtervet elérte, sőt két­százezer forinttal túl is teljesí­tette. A Vegyesipari Vállalat esetében még óvatosabbnak látszik a tervezés, ugyanis éven­te mintegy két és fél százalékos termelés-emelkedéssel számol­tak: ez mélyen alatta van az országos előirányzatnak, de még a könnyűipari tervszámok­nak is. Az alátervezést mi sem bizonyítja jobban, hogy ez év végére már elérik — közel egy­millió forint híján - az 1975. évi tervet. De nemcsak ezek a hiányos­ságok lelhetők fel a helyiipari vállalatok tervszámoiban. Több tervben nem kapott kellő hang­súlyt o munkakörülmények ja­vítása, a szociális ellátottság színvonalának növelése. Pedig köztudott, hogy a Pécsett mű­ködő helyiipari vállalatok több­sége mostoha körülmények kö­zött dolgozik. De térjünk visz- sza a termelésnövekedés kér­déseire. A vállalatok zöme lét­számnöveléssel kívánja biztosí­tani a termelési volumen emel­kedését. így 22—28 százalékos emelkedés várható a Fémipari Vállalatnál, a Bútorgyárnál, va­lamint a Szikra Nyomdánál. A Vegyesipari Vállalat és a Fod­rászipari Vállalat nem számol létszámbővítéssel a tervidőszak­ban. sóikra támaszkodnak: csak kivé­teles esetekben vesznek igény­be bankhitelt. Természetesen a jelenlegi közgazdasági szabály­zók gátolják a nagyobb mérvű fejlesztést: mivel a nyereségből kevés pénz jut a fejlesztési alapra. Egyes vállalatoknál a terme­lési szint tartása is gondot je­lent a jelenlegi körülmények között. Befolyásofó tényező az is, hogy a helyiipari vállalatok az iparfejlesztési alapból nem kaptak támogatást a gyárt­mányfejlesztésre: abból csak a minisztériumi irányítás alá tar­tozó vállalatok részesültek. így a tanácsi vállalatok esetében a fejlesztési alap forrásai lehet­nek: a vállalatoknál működő gépek nagy része elöregedett, így a közeli években azokat le­írják, az amortizáció fokozato­san csökken. Az értékesítésből és selejtezésből adódó fejlesz­tési forrás elenyésző az emlí­tett okok miatt. Állami támoga­tásban csupán a Szikra Nyom­da részesül. Ugyanakkor a hi­tel - ha egy vállalat él ezzel a lehetőséggel — törlesztése a nyereségből származó fejleszté­si alap 80 százalékát elviszi. Megállapítható, hogy a na­gyobb nyereséget biztosító áruk termelésének felfutása nagyobb mérvű, mint a szolgáltatói ka­pacitás bővítése. Sőt van olyan vállalat, ahol a szolgáltatás fo­kozatosan csökken, holott ép­pen a szövetkezetek és tanácsi vállalatok feladata — a kor­mányhatározat szerint — a la­kossági szolgáltatás bővítése. Elképzelhető, hogy a jövőben azon vállalatoknál, ahol a fel­tételek nem megfelelőek, meg­szűnik ez a tevékenység, ugyan­akkor átcsoportosítással, össze­vonással egy vállalat végzi majd ezt a tevékenységet. Mi a teendő? Mindenesetre egy bizonyos: az osztály irányítása alá tarto­zó vállalatoknak át kell dolgoz­ni tervüket, hogy a népgazda­sági elvárásoknak jobban meg­feleljenek. így el kell érni, hogy a vállalatok nagyobb felelőssé­get érezve növeljék a lakossá­gi szolgáltatásokat. Olyan be­ruházásokba kezdjenek bele, mely gyorsan megtérül; ezzel együtt kevés építési igény me­rüljön fel. Óhatatlanul előtérbe került az üzem- és munkaszer­vezés kérdése is. Ezért a válla­latok az ipari osztály által ki­dolgozott szempontok alapján, figyelembp véve a Megyei Párt- bizottság határozatát, elkészí­tik középtávú munka- és üzem- szervezési terveiket. A termelési színvonal csak úgy biztosítható, ha a gépeket és berendezése­ket ésszerűen használják ki: csökkentik az állásidőt. Az elmúlt évben a Fodrász­ipari és a Vegyesipari Vállalat kivételével jelentősen nőtt az egy dolgozóra eső átlagbér. Et­től függetlenül a bérgazdálko­dás több kívánnivalót hagy ma­ga utón. Éppen ezért szüksé­gesnek látszik a bérfejlesztési elképzelések felülvizsgálata is, mert átlaoosan két százalékos fejlesztést terveztek a vállala­tok évenként, mely az országos átlag alatt van. Egy másik meg­állapítás: több vállalatnál idő­szerű bevezetni a teljesítmény­bérezést, persze csak ott, ahol erre lehetőség nyílik. Benépesültek a hétvégi ví- I kendházak, kirándulóhelyek, | fürdőhelyek és ez érezhető a strand- és kempingcikkeket árusító kereskedelem forgalmá­nál is. A Pécsi ÁFÉSZ Ffal téri gumiáru szaküzletébe sorra ér­keznek a TRIAL, illetve az Or­szágos Gumiipori Vállalat szál­lítmányai. Az idén várhatóan sokkal nagyobb a kereslet az említett termék-csoportok iránt, mint az előző években. Jelenleg hét-nyolc féle 2-3-4 személyes túra- és lakósátrak kaphatók. Valamennyi vízhat­lan vászonból készült, több színben. De tovább bővül a választék két új típusú sátor­ral, az Ideállal és a Laurával. A sátrakhoz persze berende­zés is kell, bár az úgynevezett kemping-bútorok nagyszerűen használhatók hétvégi házak­ban, sőt még lakásokhoz kap­csolódó erkélyeken is. Azért célszerűek, mert valamennyit össze lehet hajtani, tehát nem foglalnak el nagy helyet. A berendezés áll egy asztalból, karosszékekből, gyerekeknek, való kis ülőkékből, de ide tar­tozik a „teenager ágy", vagy a nyugágy is. A bútorok rozs­damentes fémváza mintás, vagy A KGST VASKOHASZATI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG 39. ÜLÉSE Vasárnap Siófokon befejeződött a KGST Vaskohászati Állandó Bizottság 39. ülése, amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió, valamint megfigyelő­ként Kuba, továbbá az Intermetall és az ENSZ—EGB acél-bizottságának képviselői vettek részt. A kitűnően megrendezett és baráti hangulatban lefolyt értekezletei; egyebek közt megvitatták a KGST- tagországok közös erejéből transzfor­mátorlemez, rozsdamentes, saválló és egyéb minőségi acéllemezgyárló üze­mek, továbbá ónozott göngyölegle- mez-gyártó kapacitások lehetséges beruházásának kérdését is. A bizott­ság ezenkívül megtárgyalta a KGST- tagországok nyersvas-szükség Jetének biztosítását is. Megállapította, hogy az előzetes adatok szerint a KGST- tagországok nyersvas-szükséglete az 1970. évi 107,9 millió tonnáról 1990- ben 199,4 millió tonnára nő. A nyers- vas-fe)haszná!ás és -termelés viszony­lag legnagyobb mérvű emelkedését Lengyelországban és Romániában irá­nyozták elő. Az állandó bizottság tagjai az ülés egyik napján megtekintették a Dunai Vasművet is. Az itt szerzett tapaszta­latokról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak Az állandó bizottsáq ülésének be­fejeztével vasárnao délben ünnepé­lyes külsősének között a'áírfák a kö­zös jegyzőkönyvet, amelyet magyar részről dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese irt alá. élénk színekből csíkozott vá­szonborítással rendelkezik. Ter­mészetesen külön-külön vásá­rolható a kemping bútor-kollek­ció bármelyik darabja. Ezer fo­rinton felül OTP hitellevélre is lebonyolítható a vásárlás, s ez vonatkozik a sátrakra is. A korábbi években mindig hiánycikk volt a strand-papucs. Éppen a napokban érkezett egyenesen Kínából — ahogy mondják a kereskedők — szinte elnyűhetetlen, könnyű gumipa­pucs. De azt is előre közölték, hogy jobb most beszerezni, mert nem biztos, hogy egy hó­nap múlva akár egy pár is kapható lesz, olyan nagy a vá­sárlói igény. A felfújható gu­mimatracok — szárazon és ví­zen egyaránt használhatók — újabb szállítmánya is rövidesen megérkezik. A Hal téri szaküzlet jelenlegi kemping és strandcikk készlete félmillió forint értékű, de az idén — a még leszállítandó ter­mékekkel együtt — a forgalom eléri az 1 milliót. Ez sokkal több a korábbi években elért bevételnél. Ami az autósokat illeti: a szaküzletben van ele­gendő külső gumi Trabant, Polski Fiat, Wartburg és Moszk­vics kocsikhoz. „Olyan a brigád, mint az ember..." "alanton Gyula Benépesülteit a hétvégi víkendházak Kempingfelszerelések nagy választékban Egyes termékeknél lényege­sen nagyobb a kereslet, mint az előirányzott termelés. A kor­szerű termékek kialakítására jók az elképzelések. Az export esetében várhatók változások: ez elsősorban a konfekcióáruk és a mezőgazdasági láncgyár­tást érinti. Csökkent a lakossági szolgáltatás Mik voltak a jellemző hiá­nyosságok a tervezésben? Töb­bek között a tervek nem tartal­mazták a te'ies vállalati tevé­kenységet. Nagyobb gondot kellett volna fordítani a tech­nológiai változtatásokra, a mű­szaki fejlesztésre, a nehéz fizi­kai munka kiküszöbölésére, to­vábbá a munkaszervezésre. Nem olakult ki még kellő kooperáció a helyiipari vállalatok között. Árpolitikai kérdésekben nincse­nek hosszabbtávú elképzelése­ik. A termelés elsődlegesen ter­meléscentrikus, a szoloáltatások fejlesztésének mércéje nem egyforma: ípv fokozatosan el­sorvad. A vállalatok fejlesztés terén elsődlegesen saját forró­ÚTÉPÍTŐ Az asszony minden hajnalban „megpakolja" a táskát. De­geszre tömi jóféle ennivalóval, hogy Raffai János már sokallja is az elemózsiát.- Azt akarod talán, hogy ne is jöjjek haza? - kérdi tőle reg­gelenként, és persze mosolyog hozzá, mert tréfának szánja, mert rosszul is kezdődne a nap a megszokott mondatok nélkül. Majd húsz esztendeje köszön el hajnalbcn, és erősen estébe hajlik már, amikor újra nyitja a kaput. . . Lapátol, csákányok követ rak, gép mellé áll, mikor mire van szükség. Útépítő . . . Igazság szerint kubikos, de az útépítő­nek mindenhez érteni kell, o legnehezebb földmunkát amúgy is gépek végzik. Tiszteli a gé­peket.- Az volt a munka, amikor három méter mélyről dobáltuk ki a földet. Meg lehet próbál­ni. Ingben dolgoztunk olyan­kor is, amikor havazott. Most meg tudja hány nap alatt vé­geztünk ezzel a szakasszal. Há­rom nap alatt. Megette a gép. Az útépítő tulajdonképpen szabad ember. Lehet lazítani is, ha mór nagyon húz a lapát­nyél, nem szólnak élte. Hanem o munkát azt el kell végezni, nincs apelláta. Ha valaki kilép J a sorból, mert megkívánt egy üveg sört, dolgoznak helyette a többiek. Szó nélkül, mert eb- | ben a munkában egy korty ital megjár. Akkor is, ha betű sze­rint szabálytalan. — Szabálytalan? Aki ezt mondja, álljon ide mellénk egy fél napra, fogja meg a lapá­tot. Ha utána is mondja, akkor igaza van. A pimasz embernek, aki csak kocsmózna munka közben, annak szólnának. De nem is kell szólni, mert az ilyet a többiek kivetik. Ügy mon­dom, egy példával, olyan a brigád mint az ember: ami rossz, azt kihányja magából ... Az épülő utak nyomán las­san bejárja Baranyát. Tíz éve dolgozik egy vállalatnál, koráb­ban is az út adott neki kenye­ret. A fiát már nem erre a mun­kára szánta, azt akarta, hogy szakember legyen. Felvonósze­relőnek taníttotta. az jó szak­ma, keresni is lehet. A gyerek viszont maga döntött a sorsá- 1 roL — Hazajött, azt mondta, nem tetszik a szakma. Nem erőlte­tem, az embernek szeretni kell azt, amit csinál . .. Árnyék fed bennünket, itt az útmenti akácfa alatt könnyebb elviselni a ránk nehezedő hő­séget. — Kérdez még valamit? — szól Raffai János —, mert azok az emberek most helyettem is dolgoznak . , . * Úthenger tapossa a követ, munkások egyengetik az útját, távolabb már a szegélyköveket rakják. A kanyarban a beton­keverő gépet etetik, a billenős teherautók pedig arról gondos­kodnak, hogy ne unatkozzanak a lapátos emberek: újabb és újabb halom követ löknek le magukról. Üt készül Siklóson, a Villány felé vezető országúttal párhuzamosan, a Baranya me­gyei Magas- és Mélyépítő Vál­lalat munkásai építik, Raffai János egy közülük, D, Kónya Yesu cr@ a r©ndf©restraíé$re! > tárgyilagos, erős vé­lemény: ideje lenne véget vetni a néhány személytől eredő torzulásnak, mert az veszélyezteti a párt tisztasá­gát, becsületét. Az esetek egyediek. Akkor is, ha elkövetőik általánosnak szeretnék hinni önmentség­ként. „A gazdaságvezetok többsége lesüti szemet, mert szégyemi, hogy van néhány ember, aki a társadalmi tu­lajdonnal nem a társadalom javára él, abból új helyzetet teremtett es kisebb vagyont szerzett." Jellemző vélemény. A többség nem követte el, emelt fővel jár. Nem így az az elnök, aki visszaélt helyze­tévei a közös gazdaság elő­nyeit túlzott mértekben kihasz­nálta saját háztájijának ja­vára. Nem lopott, nem csalt, mindent az utolsó fillérig ki­fizetett, semmiféle törvénybe ütköző dolgot nem tett, csak visszaélt helyzetével. Pártbün­tetése megtörtént, — súlyos. A helyzettel, hatalommal va­ló visszaélés minden esetben súlyosbító körülmény. Lehetne még példákat sorolni ilyent is, olyant is. A lényeg ugyanaz. „Nem éri meg. Legyen az illető párttag vagy pártonkí- vüli". — így egy vélemény, mely kimondja a valóságos különbséget. Az állampolgárt a bíróság elítéli tetteiért, a volt párttagot is, ha olyant tesz, de előbb a párt előtt is tartozik számot adni tettei­ről. Ez emberileg mindenkép­pen súlyosbító körülmény. A párt szervezeti szabályzata ezt is tartalmazza. Nem engedhetjük meg a párton belül sem a kaparj kurta terjedését, nyomában a személyiség újféle értékét, melynek mutatói: telek, villa, gépkocsi, státusíkapcsolat, össze- és vissza-köttetések. Telekkel, házzal, egyéb ingat­lannal „seftelni”, összekötte­téssel állami tulajdont és munkaerőt magántulajdonná változtatni — mérhetetlen fe­lelősség. Annak is, aki kérte, annak is, aki teljesítésére vál­lalkozott. Nagy különbség van a tenni lehet és a tenni sza­bad között és ezt elsősorban a párttagoknak illik tudni. Vegyen, örököljön, nyerjen a párttag is. Legyen telke, vil­lája, gépkocsija, vásároljon olyan horgászfelszerelést, melynek nem ára, hanem ér­téke van, olyan vadászpuskát és vadászati engedélyt, hogy sikerét mesébe írják. Ha van rá pénze. Joga van rá, de tisz­tességes úton és módon. Eb­ből semmiféle baj nem szár­mazik. Abból azonban igen, ha megsérti a párt- és állam- polgári kötelezettségeit. Né­hány eset azt is bizonyítja, hogy a mellé-lépéseket amo­lyan talpraesett ügyeskedés­nek szeretnék betudni egye­sek és elvárnák, hogy a párt­szerv megvédje, nézze el viselt dolgát, ne törődjön vele. Saj­nos erre is akad példa és az ilyen esetenkénti tétlenséget és párttaghoz méltatlan kíván­ságot nem lehet eltűrni. Miért nem szóltak és szól­nak időben? Mert valamilyen okból bizonytalanok lettek. Elfelejtették, hogy pártunk az igaz bejelentésben, bírálatban tántoríthatatlan. Nem tűr sem­milyen szinten megtorlást, igazságot ad, de ugyanakkor nem tűri a rágalmazást és intrikát sem. Névtelenül, sze­mélytelenül, közbeszólóként és fontoskodóként ne beszéljen és ne írjon az, aki nem meri kimondani az abc első két betűjét sem. Tessék odaállni, megmondani, megírni névvel. Elég a névtelenségből akár egy, vagy több szémély kép­viseli a véleményt. A névtelen­ség okozta emberi károkra és sajnos jóvátehetetlen esetekre, az intrikára, rágalmazásra, fú­rásra sok a példa. Arra nincs, vagy alig van, hogy az igazat mondónak, mégha rögös úton is, ne lett volna igazsága, elégtétele. Okkal történt, hogy a párt X. kongresszusa a magasabb követelményeknek megfelelően módosította a szervezeti sza­bályzatot és ez megköveteli: a párttag erősítse és védel­mezze a párt egységét, fegyel­mét, harckészségét, erősítse és szélesítse a párt tömegkapcso­latait, ter/essze a párt esz­méit, minden helyzetben kép­viselje a párt politikáját, ön­zetlenül küzdjön annak meg­valósításáért, éljen a szocia­lista erkölcs szabályai szerint, munkája és magatartása alapján vívjon ki megbecsülést saját -tógának és a pártnak. Ez annyira közérthető, hogy külön csoda, ha egyesek ezt nem értik és másként cselek­szenek. Időszerű a rendteremtés az élet számos területén, melyet párttagok és pártonkívüliek egyaránt várnak. Tudjuk, hogy erre is, arra is lehetőséget te­remtettük a nagy folyam kis vízerecskéjeként. A nagy víz­hez kell a sok kis víz, de az áradást a csermelytől sem szabad elnézni, mert nagyobb akar lenni, mint a folyam. Ki tudja, hogy sörhabból miért vehet gépkocsit, telket, villát a gebines? Az ügynök, az összekötő, a szemrevételező szaktanácsadó, a jövedelem és adócsaló, az anyagbeszer­ző és bizományos, a sütő, vi- szonteladó és kofa, virág spe­kuláns, a telekkel és magán- üdülő építéssel pénztforgató ügyvéd és egyéb? Részletezni felesleges, mindenki tudja, hallja. És íme: többen úgy vé­lekednek, hogy a pártnak, 0 kormánynak nincs elég ereje az újgazdagok tobzódásának megfékezésére. Meddig lódul­hatnak? Kiengedték a szelle­met és nem tudják vissza­nyomni? Van erő. Rendet kell te­remtenünk. Rendelettel, tör­vénnyel, ha kell bírósággal, vagyonelkobzással, elbocsá­tással, leváltással. Tévedés azt gondolni, sej­teni, hogy valamiféle új, ke­ménykéz és politiko jelentke­zik. Nyesegetünk, mert kell, A politika jó, csak a vadhajtá­sokat levágjuk. Nem az élet- színvonal ellen, hanem érte hadakozunk. A szembetűnő, kirívó eseteket csökkentjük, megszüntetjük. Alapvetően arra figyelünk, hogy az ipari és mezőgazdasági dolgozók nem azért emelnek jogos ki­fogásokat, mert rosszul élnek, hanem azért, mert illetlenül és oktalanul nagy különbségeket látnak a saját és egyesek életszínvonala között. Több és minőségileg válto­zott a kommunisták és párton­kívüliek életkötelezettsége. Szocializmus? Az egyetértés százaléka 99 és néhány tized. Az öntudat, fegyelem, felelős­ség, munka, szép élet, politi­kai aktivitás, részvétel a köz­ügyekben — így az igen és elvárás kommunistától és pár- tonkívülitől. Koszon József NAPI 16 KILOMÉTER. A MÁV Központi Felépítmény Vizsgáló Főnök- j sége rendszeresen ellenőrzi a vasúti sínek állapotát, A vizsgálatok ) a forgalom biztonságát, a repedésekből eredő balesetek meg­előzését szolgálják. Ultrahangos módszerrel naponta 16 kilométert ellenőriznek. 1973 végére a MÁV Központi Felépítmény Vizsgáló I Főnökségen elkészítenek egy sínvizsgáló kocsit, amellyel óránkén! i 20—25 kilométer sint ellenőrizhetnek. V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom