Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

1972. Június 9. DUN ANTŰLI NAPLÓ 5 Tegnap történt... Harminc Heves megyei főfog­lalkozású népművelő (művelő­dési ház igazgatók, járási nép­művelési felügyelők, könyvtára, sok, muzeológusok stb.), érke­zett tegnap délután Pécsre, Három napos tapasztalatcserén vesznek részt a pécs-baranyai népművelési tanácsadó meghí­vására és szervezésében. Teg­nap este a Doktor Sándor Mű­velődési Központ munkájával ismerkedtek; ma Baranya me­gyei körútra indulnak. Holnap délelőtt pedig összevetik Pécs- Baranyában szerzett és otthoni tapasztalataikat megyénk ve­zető népművelőivel; Megvitatták az első pécsi tömbrekonstrukció tanulmánytervét Az építendő házak alkalmazkodjanak környezetükhöz Novics János elvtárs látogatása a mohácsi járásban Bebizonyosodott, hogy egyes házak elszigetelt rekonstrukció­ja városképi szempontból nem a legtökéletesebb megoldás, ezért határoztak úgy a várós vezetői, hogy Pécsett a jövő­ben a tömbrekonstrukciók útját járják. Az elgondolás ma még kísérleti jellegű, s az elsőnek kiszemelt tömböknél szerezhető tapasztalatok útmutatást jelent­hetnek a következő, nagyobb lélegzetű munkáknál. Az Ele- fántos tömbnél a külső formák megtartásával belső funkcioná­Dr. Sághy Vilmos miniszterhelyettes Baranyában Dr. Sághy Vilmos, a belke­reskedelmi miniszter első he­lyettese — a minisztérium több munkatársa kíséretében — teg­nap Baranyába látogatott. Pé­csett a Megyei Pártbizottság székházában, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára fogadta a tárca képviselőjét. Ezt követően időszerű kereske­delempolitikai kérdésekről ta­nácskoztak, E munkában részt vett Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ képviselője, Nagy Sándor, a MÉSZÖV ügyvezető elnöke, dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács, dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhe­lyettese, Jakabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A tanácskozáson napirenden szerepeltek a kereskedelmi vál­lalatok készletgazdálkodásának problémái, az ipar és a keres­kedelem közötti szállítási szer­ződések tisztázásra váró kér­Tizenegy csoport és a pécsi színház részvételével: Gyermekszínjátszók találkozója Pécsett Országos úttörő színjátszó ta­lálkozó kezdődik ma este Pé­csett. A találkozó célja: fel­mérni az általános iskolásko­rúnknak szóló színjátszás hely­zetét; rendszerezni milyen szín­padi stílusok uralkodóak benne és hogyan alkalmazzák ezeket az iskolai oktató-nevelő munka folyamatában. A Pécsre érkező szakemberek, rendezők és pe­dagógusok tanácskozásaikon megvitatják a gyermekszínját­szás szakmai és szervezeti kér­déseit, és külön azt is, milyen lehetőségek állnak a hivatásos színházak és az öntevékeny cso­portok előtt a gyermekeknek szóló színjátszásban. A talál­kozón mágocsi, budapesti, ka­zincbarcikai, tatabányai, szege­di, seilyei, balassagyarmati, ta­posván, szentgotthárdi, váraszói és külsővati általános iskolai színjátszó csoportok vesznek részt. Pécs vdrost a Mátyás ki­rály úti zenei tagozatú ált. isko­la együttese képviseli. A Pécsi Nemzeti Színház a négynapos esemény szakmai közönségének június 12-én délelőtt bemutatja Marsok A bűvös erdő című me­sejátékét. Sólyom Katalin szín­művész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja pedig Mesebál című is­kolásoknak szóló műsorát adja elő. A négynapos találkozót Pécs megyei Város Tanács V. B. mű­velődésügyi osztálya és a Bara­nya megyei Úttörő Elnökség rendezi a Magyar Úttörőszövet­ség Országos Elnöksége, a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Népművészeti Intézet és a Szín­házművészeti Szövetség támo­gatásával. Az országos úttörő színjátszó találkozót ma este 7 órakor nyitják meg ünnepélyesen a Liszt Ferenc hangversenyterem­ben. A megnyitó után a pécsi Mátyás király utcai ált. iskola csoportja bemutatja Kodály Zoltán Háry János című daljá­tékának gyermekszínpadi válto­zatát. dései, az árrés, valamint óz áru­ellátás helyzete. Megvitatták — számos fejlesztésre vonatkozó kérdés között — a Pécsett épí­tendő háromezer adagos étte­rem megvalósításának, vala­mint a Mecsek alji város szállo­daépítésének lehetőségeit. Dr. Sághy Vilmos miniszter- helyettes a tanácskozás előtt hivatalában kereste fel Horváth Lajost, Baranya megye Taná­csának elnökét és aktuális gaz­daságpolitikai kérdésekről be­szélgettek. A belkereskedelmi tárca ve­zetőjének első helyettese dél­után dr. Nagy József megyei titkár és a tanácsi vezetők kí­séretében megnézte a tv-to- ronynál folyó munkákat, az őr­fűi üdülőcentrumot, a Mecsek Aruházat és a MÉK hűtőházát. N. I. lis változtatásokra törekednek, a Hunyadi út, Megye köz és Megye utca által behatárolt tömbnél viszont a jelenlegi, meglehetősen elavult épületek lebontása árán olyan új épület­együttest kívánnak kialakítani, ami korszerű formái ellenére is jól illeszkedik a műemléki vá­rosközpont képébe. Ez nem egyszerű feladat, s ezért is alakult ki élénk vita tegnap o tömb tanulmányterve felett, amit Agostházi László, a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­vező Intézet tervezője mutatott be a pécsi szakembereknek. Ebben a tömbben van az ún. Eizer-ház. amelyen a kö­zelmúltban kezdte meg a PIK az átalakítási munkálatokat. Ebben az épületben kap ugyan­is helyet a Társadalmi ünnep­ségeket Rendező Iroda és Pécs reprézentatív központi házas­ságkötő terme. Nagyrészt ez a körülmény határozza meg a tömb jövőbeni szerepét is. A terv szerint a lebontásra kerü­lő épületek (az itt lévő 16 lakás a város idei szanálási tervében szerepel) helyén hat, egymás­hoz lazán kapcsolódó egyeme­letes épület épülne olymódon, hogy egy kisebb, o Megye köz­re nyíló udvart ölelnének kö­rül. A félnyeregtetős házaknak az enyhe lejtésű tetők mediter­rán jelleget kölcsönöznek. A földszinteken üzlethelyiségeket helyeznének el, elsősorban Felélénkülő horvát—magyar kapcsolatok Megszűnt a fekete himlő mi­atti határzár, ismét felélénkül­tek a horvát—magyar kapcso­latok. A Horvárországi Magya­rok Szövetségének szervezésé­ben nemrég Jugoszláviában járt egy pécsi pedagóguscsoport a lenti magyar pedagógusok szak­mai továbbképzése céljából. A napokban pedig Mohácson és Pécsett tárgyalt dr. Sági Imre, a pélmonostori községi — ma­gyar fogalmak szerint: járási — tanács elnöke, aki a következő­ket mondotta hazautazása előtt: — Nemcsak arról van szó, hogy a határzár megszűntével folytatjuk együttműködésünket, hanem arról, hogy azt a koráb­binál termékenyebbé is tesz- szük. Nemcsak Mohács és Pél- monostor, hanem az országha­tár két felén lévő két Báránya kapcsolatáról van szó. így a ká- tolyi délszláv együttes lejön hozzánk vendégszerepelni, cse­rébe mi küldünk egy horvát együttest Magyarországra. Sze­retnénk, ha a siklósi és eszéki, illetve pélmonostori kórházak között kezdeményezett együtt­működés tovább fejlődne, szak­mai jellegénél fogva elősegíte­né a két terület betegellátásá­nak fejlesztését. Általában azt szeretnénk, ha a hivatalos for­maságok és a kedélyes barát­kozósok mellett szakszerűek len­nének ezek a kapcsolatok, min­den szakterületen. A legköze­lebbi találkozás éppen sport­találkozás lesz: június 17-én és 18-án rendezik meg Pélmonos- toron a horvát úttörők országos horgászversenyét. Erre öt sport­horgász mohácsi fiút, és öt kis­lányt hívtunk meg, hogy ve­gyenek részt a rendezvényen. olyan jellegűeket, amelyek va­lamilyen formában kapcsolód­nak a tömböt uraló épülethez. Tehát kisebb ajándékbolt, fotó­műterem, virágüzlet stb. kaphat itt helyet. Az emeleteken laká­sok lesznek, számszerint termé­szetesen kevesebb, mint jelen­leg, de ez esetben a tömbre­konstrukcióval nem is az ere­deti lakásmennyiség visszanye­rése a cél. A terv közúti válto­zásokat is előír. A Megye ut­cának a tömbbel határos ré­szét gyalogos utcává alakítja, a József utca zsákutca lesz, a Megye köz pedig egyirányú ut­cává lép elő a Hunyadi út fe­lé. A Hunyadi út tengelyét a múzeum épülete felé tolja el a terv, a járdaszegélyt ezen az oldalon az akácsor alkotná. Ugyanakkor a másik oldalon szélesebb járdát és autóparko­ló öblöt lehetne kialakítani. A tanulmányterv megvitatá­sánál abból az alapállásból in­dultak ki, hogy itt lényegében foghíj-beépítésről van szó, ezért a feladat az, hogy az építendő házak minden tekin­tetben alkalmazkodjanak kör­nyezetükhöz. Az enyhe lejtésű félnyereg-tetők helyett például feltétlenül meredekebb, cserép- fedésű nyeregtetőket kell alkal­mazni, így kívánják meg ezt a szomszédos épületek. A terv szerint az épületek túlságosan is mereven, dobozszerűén he­lyezkednek el egymás mellett. Ehelyett inkább a nyugodt, da­rabosságmentes vonalvezetésre kell törekedni, valamiképpen követve a Megye utcában még meglévő épületek harmonikus vonalát. A lakásoknál kerülni kell a teraszos, nagyerkélyes megoldásokat, hogy ezáltal el­kerülhető legyen a majdani la­kók nem annyira diszkrét, mint inkább bámész kapcsolata a központi házasságkötő terem ünnepélyes környezetével. A tegnapi tárgyalás azzal az eredménnyel zárult, hogy a vi­tában elhangzott javaslatok fi­gyelembevételével módosítsa tervét a tervező. A tömbre­konstrukciót előreláthatóan 1974-ben megkezdhetik. Novics János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának el­ső titkára tegnap a mohácsi já­rásba látogatott. Mohácson a Járási Pártbizottság épületében Ambrus Lajos járási titkár kö­szöntötte a megye vezetőjét, s tájékoztatta a járás politikai, gazdasági és társadalmi hely­zetéről. A beszélgetésen részt vett Méri Sándor, a Mohácsi Városi Pártbizottság osztályve­zetője, Szabó Istvánná dr., a Megyei Pártbizottság tagja, va­lamint a Járási Pártbizottság osztályvezetői. Novics János elvtárs délután Ambrus Lajos járási titkár kísé­retében a himesházi termelő- szövetkezetbe látogatott. Varga Jenő, a község pártszervezeté­nek csúcstitkára, Péter János tanácselnök és Róth Károly, a termelőszövetkezet elnöke vá­zolták a község és a termelő- szövetkezet életét, a közösgaz­daságban folyó munkát és is­mertették a gazdasági eredmé­nyeket, valamint a célkitűzései­ket. Az ismertetés utón Novics elvtárs megtekintette a termelő- szövetkezet sertéskombinátját és a lucernaüzemet. A termelőszö­vetkezet meglátogatása határ­szemlével fejeződött be. Fejlesztik a pellérdi színesfém-öntödét anyakönyv PÉCS Az első próbaöntés tavaly október 1-én volt Pellérden azt követően, hogy a Pécsi Va­sas Szövetkezet megvásárolta a pellérdi termelőszövetkezet üzemépületét. A Fürst Sándor utcai öntöde egyrészt elavult már, az igényeket pedig — amelyek ugrásszerűen megnőt­tek az öntvények iránt — a ré­gi üzem képtelen volt kielégí­teni. Ma a pellérdi öntöde ha­vonta huszonkét tonna alumíni­um, bronz és sárgaréz öntvényt állít elő. Nemrég belső átszer­vezést hajtottak vegre, így e hónapban már elérik a har­minc tonnás mennyiséget. Éves termelési tervük eléri o húsz­millió forintot, mely duplája a pécsi üzemének. Legnagyobb megrendelőjük a pogányi ter­melőszövetkezet, amelynek mar- haönitatókat öntenek. Szállítás nak a budapesti Szivattyú Ktsz- nek is. Az üzemben gyártott bronz szivattyú járkerekekből több mint tíz típust gyártanak. A budapesti szövetkezet egyéb­ként exportálja szivottyúit, így a pellérdi üzem közvetve exportra termel. Az üzletfelek közé tar­tozik a Hajtómű és Felvonó­gyár is: nekik liftalkatrészeket szállítanak. Az öntödében szinte mindent kézi erővel végeznek. Az üzem vezetőinek több elképzelése van a munkakörülmények javítására. A legközelebbi feladatnak te­kintik, hogy megoldják a tége­lyek gépi mozgatását egy futó­macska beállításával. Az öntö­de bővítése is a tervek között szerepel. így épül majd egy szárító, öntvénytisztító, formázó­tér és a jelenlegi négy olvasztó­KAVÉFÖZÖ AZ AJÁNDÉK MINDEN TÍPUSÚ hűtőgéphez OTP-ÜGYINTÉZÉS HELYBEN. ÁFÉSZ 5 3. SZ. MŰSZAKI BOLT. RÁKÓCZI ÚT 53. SZ. (Jelmezkölcsönzővel szemben) Kihal egy ősi magyar mesterség Az öreg egyedül ül é „sír“ mellett. Kezdetben öten voltok, aztán négyen, végül csak ffté- ga maradt Garamszégl Antal, az utolsó vajszlói kötélvérő mester. Körötte vastagra sodört kötelek, múzeumba illő gépek. A Sellyéi Építőipari Szövet­kezet egyszemélyes vajszlói kö­télgyártó műhelye olyan, mint a falusi kocsmák mellett álló fedett tekepálya: 16 méter hosszú, 2,5 méter széles. A mű­hely végében a kóchalmok, ge- rebenezett, tilolt kenderdom­bok szomszédságában példás rendben rudaló kötél, marha- borjúkötél, istráng kötegek. Ar­rébb a Kéményseprő Vállalót megrendelésére készült 25 mé­ter hosszú, úgynévezett golyó­zókötelek. A bejárati ajtó két oldalán múzeumi darabnak is beillő gépek: fonókerék, verő- gép. A mester, Garamszegi Antal, hajtja a verőgépet, vastagabb­ra ereszti a kötelekét. Marha­kötél készül.- Egyedül maradtűrp. Úgy tudom, amíg én nem megyek nyugdíjba — négy évem van hátra —, megtartják az üzemet, aztán vége.- Nincs tanuló?- Ha idetéved egy fiatal, mindjárt azzal kezdi: mennyi A kötélverő a pénz? Az pedig itt nem sok, úgy kétezer havonta. Hiszen egész évben mindössze 120 ezer forint értékű árut készítek. A kötélverők sápadt embe­rek. A szakmában eltöltött 21 esztendő Garamszegi Antalon is meglátszik. Ez a mesterség ártalmas a szervezetre: a ken­der csípős pora kikezdi az em­ber egészségét. Ha nem elég száraz a kender, akkor meg nehéz vele dolgozni, mert ahogy a mester mondja: „a kender olyan, mint a só, vala­hogy megérzi a nyirkos időt”. A fonásnál meg gyakran fel­lép az úgynevezett kenderláz is. * Hajdanában az egész or­szágban, de különösen az Or­mánságban igen elterjedt volt a kendertermesztés, hasonló­képpen ez az ősi foglalkozás, g kötélvérő mesterség is. Még az első világháború előtt mű­ködött egy gyár Apatinban, ahol a kötélverés szerszámait készítették, aztán ez is meg- szűát. Azóta nem lehet pótol­ni a szerszámokat. A kötélverés mestersége lassan kipusztul, Nem új jelenség, ezt bizonylt­ja az 1915-ös kiadású Révai Nagylexikon is: a kötélverés... „Régi magyar kisipari ág, mely azonban teljes pusztulófelben van, helyét a kenderfonógyárak foglalják el, melyek ugyanezt a cikket nagyban készítik."- Mór a mesterség neve is megváltozott. Valamikor azt mondták kötélverő, most meg kötélgyártó mester lettem. A fogaskerék miatt. Régen ugyan­is nem vaskarral hajtottuk a gépet, hogy a kötél szálai ösz- szefonódjanak, hanem egy da­rab deszkával, úgymond össze­vertük o kötelet. Magunk kö­zött persze még a régi mód| járja. Igaz, a seilyei, beremen- di, mágocsi társammal ritkáb­ban találkozom, mint amikor vásároztunk, ha netán előjön a szó a mesterségről, mi mégis csak a régi elnevezéseket hasz­náljuk: a verőgépre azt szok­tuk mondani sir, a fonásnál használt nedves szürdarabra azt, hogy spinfek. Úgy tudom, ősi magyar mesterség a kötél - verés, a szerszámok neve mégis német. # Az ajtófélfába vért nagy kam­póra egy szál kötél kerül, meg egy kis karika. Az öreg ujjai, ahogy a kötélhez1 érnek, ön­álló életre kelnek. Sebesen fut­nak ujjai között a kötelek. A szál kötél két perc alatt kötó- fékfejjé alakul. Bűvészkedés? Mesterség. Garamszegi Antal kötélgyár­tó mester a kisipari szövetkezet Kiváló dolgozója. Mécs László r E C 5 SZÜLETTEK Szűcs Ildikó, Patlai Rita, Petrovies Ilona, Werner Krisztina, Bencze Ist­ván, Németh Balázs, Szirbuly Attila, Trischler Gabriella. Bánki Orsolya, Gothár Zoltán, Laczko Eszter, Nya­rad/ Zoltán, Honig József, Édes Kö­bért, Stefán Tímea, Ottóvá Gabriel­la, Lukács Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Varga János és Szennai Irén-Zsó­fia, Peidl János és Vágréti Ibolya, dr. Jászberényi József és Várnagy Györgyi, Virág Sándor és Kardos Zsu­zsanna, Kovács Zoltán és WrtÖ Mira, Studinger Gyula és Aradi Katalin, Pluhár Gábor és Mészáros Mária, Harsányt János és Szirmai Mária, Kovács Gábor és Járányi ibolya, Jéhn Ákos és Ukös Mária, Balogh- Farkas József és Csányi Zsuzsanna, Sütő János és Szabó Ilona, Niklai Jenő és Hogemann Gyöngyike, Val» csics Péter es Lakatos Valéria. MEGHALTAK Vince Gyulánó sz. Csankó Julianna, Hofmann György, Bogdán Imre, Boér János, Varga Gusztávné sz. Szabó Julianna, Mayer Mátyás, Weimann József, Duga Istvánná sz. Paksicza Mária, Bereczki Imréné sz. Illés Ju­lianna, dr. Hantos Kálmánná sz. Zrí­nyi Kornélia, Komlósi Gézáné sz. Ká­sa Mária, Ózdi György, Gadó Má­ria, Tóth Vincéné sz. Csurjók Anna, Martinovich Gyula, Orbán Józsefnó sz. Komlós Anna, Balatinácz József, Rátkai Jenőné sz. Fonay Ida, Stefá- novics Istvánná sz. Sabacz Julianna, Selmeczi Lászlóné sz. Kiss Zsuzsan­na, dr. Erdély Zoltán, Szerecz Fe­renc, Keszthelyi Antalné sz. Schwartz Mária. KOMLO SZÜLETTEK Orsós Antal, Komoczí Sándor, Or­sós Márton, Marosi Zoltán, Ferenczí Ildikó, Ambach István, Heil Rita, Ká­nya Beatrix, Ferenczy Róbert. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Fábián János ás Nagy Ildikó, Her­mész József és Tömör Mária, Markó Ferenc és Valuer Eva. MEGHALTAK Marusé József, Hideg Györgyéé sz, j Sándor Anna, Bíró Mihály, Takács i István. MOHÁCS SZÜLETTEK Balogh János, Fledrich Tibor, Keipl Blanka Katalin, Erb Attila, Sallai Gyöngyi, Gömzsik Anikó, Főgler Dó­ra, Balázs Gyöngyvér Henriett, Kő­szegi Norbert, Waszner Mónika, Her­mann Klára, Barabás Tibor, Ruppe Péter, Lorencsics Orsolya, Hugyecz Zsolt, Balogh György, Oláh Tibor, Tasi Katalin, Máder Andrea, Wal- fart Attila, Potó Erzsébet. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bogó László és lloskics Anna. MEGHALTAK Bauer Jánosné sz. Berthold Teréz, Heréb József Illés, Tarjányi György János, Fürst Jánosné sz. Martinovics Teréz, SZIGETVAR SZÜLETTEK léprádi Ilona, Csögör Gábor, Natiy Zoltán, Hancz Tamás, Horecr.ki 5zii- v;a. C3okona Andor, Miké Gábor, Neumüller Márta, MEGHALTAK Hollós Mátyás. Hoffman Antalné ti. Kaiser Erzsébet, Derkócs Jémos* I k i kalyna melle Két vagy narom újat kívánnak építeni. Ezzel a fejlesztés nem fejeződik be, hi­szen 1975 ev végére a szövet­kezet Fürst Sándor utcai ön­tödéje, de központi üzeme is ki­költözik Pellérdre. Ehhez a le­hetőségek máris adottak, hiszen a jelenlegi öntöde ötholdas te­rületen fekszik, ahol biztosított az új telephely kialakítása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom