Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
1972. június 29. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Tegnap történt Tegnap délelőtt ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége. A jelenlévők — fő témaként — az AFÉSZ-ek 1971. évi közművelődési és sporttevékenységét vitatták meg, A tagság és a szövetkezeti dolgozók kulturális és sport igényének kielégítésére az AFÉSZ-ek több mint félmillió forintot fordítottak az elmúlt évben. A MÉSZÖV pedig — az említett összegen felül — 160 ezer forinttal járult hozzá a szövetkezetek közművelődési munkájának támogatásához. A Megyei Szövetség egyébként messzemenően segíti azokat a törekvéseket, amelyek újabb kulturális együttesek megalakításához vezetnek. A pécsi ÁFÉSZ például Nagykozáron egy tánccsoportot, Hásságyon egy sváb fúvószenekart, a beremendi ÁFÉSZ pedig egy táncegyüttest szándékozik létrehozni, illetve működtetni. öregek nációt ünnepelték szerdán Szederkényben, a szociális otthon fakói, s az őket patronáló szocialista brigádok. Az ünnepi ebédet rövid, kedves műsor követte, majd az otthon öregeit apró ajándékokkal lepték meg. Napirenden Baranya kenyere A nagy kérdés: hogyan? Szenvedélyes vita a pénzügyi fegyelemről, a bűncselekményekről Tanácskozott a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága Hagyományos gondok. A sütőipar termékeivel szemben általában csak minőségi kifogásokkal találkozhatunk. A Baranya megyei Sütőipari Vállalatnál is szükségtelen a kapacitás növelése, a jövőben viszont nagyobb gondot fordítanak a termékek minőségére. Fokozottabban betartják a higiéniai követelményeket, rövidítik a szállítási távolságokat. Az üzemekben kifogástalan minőségű kenyér vagy sütemény ugyanis éppen sokszor a 30—40 kilométeres szállítás miatt válik kifogásolhatóvá. Ennek szolgáltatóban újból üzembe helyezik a mágocsi sütőüzemet, ami lehetőséget nyújt a megye északi területének ellátására. A termelés átszervezésével Komlón finom pékárut is készíthetnek. Harkányban a korábban leállított üzemben kisebb átalakításokat végeznek, ahol a jövőben finom pékárut és tartósított termékeket gyártanak. Vajszlón és Pécsvóradon új üzemeket állítanak be. A Pécsi Sütőipari Vállalat jelentős beruházást indít ebben az ötéves tervben. A 48 tonna napi kapacitású kenyérgyárról sokat szóltunk, szükségessége nyilvánvaló. A nagy kérdés viszont az, hogyan rendezzék be Ünnepélyes megnyitó pénteken délután fél 2-kor Az országos közlekedési kiállítás hírei H olnap, az ipari vásárok helyén, a pécsi Köztársaság téri iskolákban kaput nyit a magyar közlekedés nagy seregszemléje, az országos közlekedési kiállítás. Dr. Csanádi György, közlekedési és postaügyi miniszter különvonata a déli órákban érkezik Pécsre. A fővédnök, ünnepélyes külsőségek között, pénteken délután fél 2-kor nyitja meg a kiállítást. A fél 2-es időpont egyébként változást jelent a meghívókban feltüntetett nyitási időhöz képest, ahol délelőtt 11 ára szerepel. Tehát: pénteken délután fél kettő. Az ünnepélyes megnyitó után a nagyközönség számára is megnyílik a kiállítás kapuja. Ma délelőtt 10 árakor, a kiállítás helyszínén tájékoztatót tartanak a baranyai sajtó és rádió képviselőinek részére. Az újságírókat a házigazda, Asztalos Ferenc, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója tájékoztatja és kalauzolja végig a kiállításon. Egyes kiállítók már nyitásra készen állnak, mások az utolsó simításokat végzik. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy még csütörtök éjszaka is dolgoznak a dekoratőrök és berendezők. A kiállítás alkalmából napilap formátumú lap jelenik meg. A lap a kiállítók ismertetőin kívül tartalmazza a kiállítás térképét. Kiadója a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Ingyen osztogatják szét a látogatók között. * Az országos közlekedési kiállítás tiszteletére rallye, ügyességi és KRESZ versenyt rendez a Közúti Balesetelhárítási Tanács és a Motoros Klubok megyei Szakbizottsága. A versenyre július 8-án, reggel 8 órakor kerül sor Pécsett, a 48-as téri kiindulással. A győztesek értékes tiszteletdíjban részesülnek. Nevezni lehet ma és a jövő héten kedden és csütörtökön délután 6-tól 8 óráig Pécsett, a Motoros Túraszakosztály klubhelyiségében (Megye u. 21.), vagy a helyszínen, reggel háromnegyed hattól 7 óráig, Kiss Józsefnél. A nevezési díj segédmotorkerékpárnál 10, motorkerékpárnál 20 forint. Technikai vizsgálat: július 8-án, reggel fél 7-től fél 8-ig. A rendezőség kérése: július 8- án reggel 8-tól délután kettőig a mecseki körút Árpád-tető és Mandulás közötti szakaszán a gépkocsivezetők szíveskedjenek fokozott figyelemmel közlekedni. Vegyék figyelembe uz egyenruhás ifjúgárdisták figyelmeztető jelzéseit. A rendezőség minden motoros jelentkezését szívesen fogadja. Ugyancsak a kiállítás alkalmával autós ügyességi versenyt rendez a Magyar Autóklub pécsi szervezete. A verseny egyben a „Ki a legügyesebb gépkocsivezető 1972-ben?” elnevezésű országos ügyességi bajnokság területi elődöntője is lesz. A verseny helye a pécsi vásártér, időpontja július 1-én, szombaton 15 óra. Az egyes géposztályok első három helyezettje részt vesz a november 7-i budapesti országos döntőn. A versenyen részt vehet bárki, aki a KRESZ előírásainak megfelelő, személyi tulajdonban lévő gépkocsival, valamint érvényes gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkezik. Nevezni a helyszínen, a verseny megkezdésének időpontjáig lehet, 20 forint nevezési díj ellenében. A résztvevők három géposztályban állnak rajthoz: 1. géposztály 850 ccm-ig, 2. géposztály 1300 ccm-ig, 3. géposztály 1300 ccm felett. az új gyárat? Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy belépésével a jelenleg működő és enyhén szólva korszerűtlen üzemeket felszámolják. És miután az új gyár Pécs városának egyetlen „kenyérforrása", a berendezést úgy kell kialakítani, hogy üzemzavar, termeléskiesés véletlenül se következhessen be. Sajnos, a legkorszerűbb automata gépsorokat nyugati országokból kell beszerezni — ez pedig kemény valutába kerül, akárhonnan is vizsgáljuk a dolgokat. Ajánlatok már érkeztek, a legkedvezőbb egy osztrák cégtől jött. Nemcsak árban, garanciavállalásban is kedveznének szerződés esetén. A gépek beszerzéséről hamarosan dönteni keil, célszerű lenne a szakmai tanácsot összehívni és meghozni a döntést. Azt a döntést, amely magában foglalná azt a gondolatot is, hogy olcsóbb, de rosszabb gépekkel többe kerülne az új üzem vitele, mint egyszeri nagyobb ráfordítással beszerzett megbízható gépsorral. A vb elé terjesztett tíz napirendi pont között szerepelt a tavaly végzett költségvetési, gazdasági és pénzügyi revíziók tapasztalata. Szenvedélyes hang, élénk vita jellemezte ennek a témának a tárgyalását. Évről évre visszatérő gondokat tártak a végrehajtó bizottság elé. Ügyviteli, pénzügyi fegyelem hiányáról, kisebb-nagyobb hibákról és bűncselekményekről számoltak be a revizorok. Felvetődött az a gondolat, hogy vajon miért nem áll arányban sok esetben a vétséggel a felelősségrevonás? Adódtak ugyanis olyan esetek, amelyek — kétszáz forintos nagyságrendjükkel — talán szót sem érdemeltek volna, s adódtak mások, ahol százezer forint különböző csatornákon való jogtalan eltűnéséről volt szó. Előbbiek zömében fegyelmi úton marasztalták el a vétkeseket, utóbbiak esetében sokhelyütt vétkest sem találtak, így eljárás sem indult. „Vétkesek közt cinkos, aki néma” — hangsúlyozták az ülésen, hogy súlyos mulasztást, tulajdonképpen bűntettet követ el az is, aki tudomást szerez valamilyen gazdasági, pénzügyi visz- szaélésről és nem tesz feljelentést. A bizottság határozottan állást foglalt: egységesíteni kell a szankciókat, a büntetést a bűnöknek megfelelően kell alkalmazni, s büntetni kell a cinkos „némákat” is. A továbbiakban — néhány kisebb jelentőségű témát, a járási hivatalok működésének tapasztalatait, a családi ünnepségek társadalmi megrendezésének néhány kérdését, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, a mohácsi új gyógypedagógiai intézet beruházását tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. — kampis — Fokozott figyelmet, nagyobb fe'c'C:;íget! Növekszik a gyermekbaleset! A résztvevők a várakozáson felül pozitívan nyilatkoztak tegnap, a Szigetvári Konzervgyárban, azon a tanácskozáson, melyen a gyár körzetében kialakítandó zöldségtermesztő bázisokról és ezt ösztönző állami támogatásról esett szó. A Szigetvári Járási Pártbizottság kezdeményezésére jöttek össze a gyár körzetében üzemelő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek képviselői. Mint ismeretes az állam 70 százalékos dotációt nyújt gépek, illetve komplex gépsorok vásárlására azoknak a mezőgazda- sági üzemeknek, melyek hajlandók a dotáció alapkövetelményének megfelelő nagyságú zöldségtermesztő területet kialakítani. Nos a Szentegáti és Görösgali Állami Gazdaság, s Pályázati feltételek a totó- szelvényeken. mintegy féltucat szövetkezet is hajlandó részt vállalni a gyár- és általában az elégtelen zöld- ségellátás megjavítását szolgáló kormányhatározat megvalósításában, egyben igénybe is vennék az ezzel kapcsolatos állami kedvezményeket. A Szigetvári Konzervgyár az idén is és az elmúlt években is más megyékből kénytelen a nyersanyagát beszerezni — bázis-gazdaságok kialakulásával várhatóan jelentősen megjavulna a gyár ellátása. A tanácskozáson a jövő esztendő szerződéskötésein túl, megtárgyalták a középtávú szerződések alapvető mutatóit, többek között szó esett a vetésterületekről, s az árakról is. Végül a mezőgazdasági üzemek és a gyár képviselői állást- foglaltak: a zöldségprogramot csak megfelelő számú, hatékonyan működő szakembergárda közreműködésével lehetséges megvalósítani. Bognár József 8 éves pécsi lakos 27-én délután Pécsett, a Móra Ferenc utcában egy álló tehergépkocsi előtt kiszaladt az úttestre. Csók László pécsi lakos személygépkocsijával már nem tudott megállni, s a gyereket elütötte. Bognár József könnyebben sérült meg. Ugyancsak gyermekbaleset történt 27-én Szászváron. Ka- lányos József 13 éves szászvári tanuló kerékpárjával ü- gyelmetlenül hajtott ki Szászváron a bányatelepi útra és nekiment a Bérces László oécsi lakos vez2..e lohe gépkocsinak. Ka lányos József nyolc napon túl gyógyuló, súlyos zúzádá'okat szenvedett. Újabb gye ne'-ba’eset történt tegnap di'utá-1 a megyében. Orsós Ka'-a'ka 5 éves kislány Kővágósző ős es Golgota között, Térvárnál köül- tekinlés nélkül egy auíóbjsz mögül ment át az úttest másik oldalára, s nskisza'adt a Bakonya felé ha'adó. Nagy János pécsi lakos által vezetett tehergépkocsi hátuljának. A kislány könnyebb agyrázkódást szenvedett. Ismét nőtt az amúgy is szomorú statisztika, s ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Itt a nyár, a vakáció, sok gyermek marad felügyelet nélkül, kitéve az ilyen és ehhez hasonló veszélyeknek. A veszélyek elől csak mi, felnőttek tudjuk óvni és megmenteni a gyermekeket. S a legfőbb „tanulság”: ennél a három balesetnél, nem a gépkocsivezetők hibáztak, hanem — megkockáztatjuk kijelenteni — elsősorban a szülők. Nem hangsúlyozhatjuk elégszer: a szülők beszélgessenek a gyerekekkel a közlekedési szabályokról, ismertessék meg az alapvető tudnivalókat, intsék óvatosságra a gyerekeket, s ha szükséges, ne engedjék felügyelet nélkül őket a forgalmas útra. P. Gy. Falurendszerünk nem változik 2000-ig Előadás az jtéparasztságrór Véget ért a komlói szociológiai konferencia Tegnap a komlói országos szociológiai konferencia harmadik, utolsó napján hangzott el Márkus István szociográfus nagy érdeklődéssel fogadott előadása: Az „utóparasztságról”. Az előadó abból a tételből indult ki, hogy az iparosodási- urbanizációs folyamat egyértelmű a parasztságnak, a paraszti falunak, mint életformának a megszűnésével. Ez a folyamat más, az urbanizáció gazdasági-technikai folyamatától eltérő törvények szerint megy végbe. Időszaka pedig — aminek ma és az elkövetkező évtizedekben is tanúi lehetünk Magyarországon — átmeneti korszak, amelyben utóéletét éli a parasztság, — mondotta előadásában Márkus István, majd a parasztság történelmileg kialakult gazdasági-társadalmi sajátosságait és a hazai agrár- fejlődés néhány jellegzetes vonását összegezte előadásában. Kiemelte, hogy a század első harmadában megnövekszik hagyományos paraszti életformában a családi munkaszervezet jelentősége és régi tradicionális elemek keverednek új elemekkel. Vagyis a kapitalista korszak utolsó évtizedeiben egyre nő a paraszti rétegek differenciáltsága, a gazdag-, közép- és kisparaszti életforma elkülönültsége. A felszabadulás után, a termelőszövetkezeti modell első kísérleteinek nehézségeit követően a hatvanas évektől a termelőszövetkezeti parasztság kialakulása már ráépül a csaVállalunk itatásos útburkolat-építést és felületi kezelést, továbbá öntött és hengerelt aszfaltozási munkát BARANYA MEGYEI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ V. PÉCS, FÜRST SÁNDOR UTCA 5. SZÁM. ládi munkaszervezés hagyomá nyaira. A tsz-parasztság ilyen módon fontos bázisa a mező gazdasági termelésnek és az ipar fejlődésének is. A mai falukép a vegyes foglalkozású falu (illetve csalódok) kialaku lását tükrözi, háromféle munka lehetőséggel. (Tsz, vagy állam gazdaság, háztáji és mezőgaz daságon kívüli szektorok.) A fa lusi család funkciók tehát rész ben megmaradnak, részben új vonásokkal bővülnek. E kettős ség tovább élése alapja bi zonyos folyamatosságnak, amely tovább élteti a paraszti élet forma sok régi elemét. Az előadó ezután a ma paraszi életforma néhány sajá tosságával foglalkozva kiemel te: a statisztikák a kétnemze dékes család gyors előrehala dósát jelzik. Jóllehet a módo sabb falusi családok anyag helyzetében sok minden a hó romnemzedékes családból ma radt rájuk, de erről nem be szélnek, a tudományos kutató nak sem. Az kétségtelen, hogy a háromnemzedékes családok napjai meq vannak számlálva; egyre inkább a kétnemzedékes családdal találkozunk. Szülőkkel és fiatalokkal, akik hazaadják a keresetüket. Ez már az „utóparasztság", mivel az ilyen kétnemzedékes családokban felnövő fiatalok teszik meg az első lépéseket a mai paraszti életformából kiveztő úton. Befejezésül a falu-település jelenéről, jövőjéről szólva megjegyezte, hogy a falunak, mint településnek önmagában és a vegyes életformában is van megtartó ereje. Feltehető, hogy túl is éli önmagát és hosszú ideig megmaradnak a félig mezőgazdasági, félig eljáró életformának a mai vonásai. Ahogyan saját maga is hangsúlyozta: igen vitatható és sokat vitatott tétele szerint a mai utóparasztság jól tudja, hogy a népqazdaság egész szervezete a részmunkaerőkre épült, tehát falun az egész család munkájára szükség van. Ezért számolni kell a rájuk szorultság helyzetének kihasználásával. Az ezredfordulóig falurendszerünk lényeges módosuláson nem esik át. Bizonyos falvak kieshetnek a hálózatból, de a többség — a falun maradás hátrányai ellenében is — bizonyos befolyást gyakorolhat népgazdaságunkra. A konferencia ezután Sárkány Mihály tudományos kutató A paraszti kultúra társadalmigazdasági meghatározásai című vitaindítójával, majd a két előadás vitájával folytatódott és a koradélutáni órákban rövid zárszóval fejeződött be. W. E. k I 0 Állami támogatás a zöldségtermesztő üzemeknek
