Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

1972. június 1. DUN ANTŰLf NAPLÓ Három interjú a tanácskozás után Izzó légkörben Á brigádmunka nem tűzoltó munka Alkotó viták A MUNKÁSNÖ: e brigádokat nem használhatják tűzoltó feladatokra A SZAKSZERVEZETI VEZETŐ: a szocialista brigádmozgalom nem tüzoltóegylet A KÖZGAZDÁSZ: a brigádmunka, nem tűzoltómunka felkészítve? S végül milyen fel­adatok várnak a gazdasági, politikai vezetőkre s a brigá­dokra? a Módszertani Központban A legszebb, s legnélkülöz­hetetlenebb emberi érzések kö­zé tartozik, hogy fontosnak érez­zük magunkat. A valósáögban tényleg mindenki fontos, de a milliók soha nem érezhették, hogy amit csinálnak az jó, s talán senki más nem tudná jobban elvégezni azt a felada­tot. A szocialista brigádmozga­lomnak sok más mellett talán ez is egyik nagy érdeme: egy­millió-kétszázezer ember fon­tosnak, sok tízezer brigádvezető pedig nagyon fontosnak érzi magát, mint ahogy valójában az is. ! pár elvtárs elmondta, hogy ha | problémáink adódnak ne vár- ; junk a következő tanácskozásig, ezután jónéhány fórumunk lesz t ahova segítségért fordulhatunk. A munka legfőbb bázisai Örök élmények Kovács Endre, a Postás Szak- szervezet Területi Tanácsának közgazdásza meghívottként vett részt a tanácskozáson. Gálos Antalné vasasi ottho­nában egy pillanatra sincs két­ségem: a Hirdi Kenderfonó brigádvezetője a szocialista bri­gádvezetők országos tanácsko­zásán rádöbbent: amit ők 9-en a brigáddal csinálnak nagyon fontos dolog. Megerősítette ezt a tanácskozáson mindenki, de a fogadáson személyesen be­szélgethetett a miniszterelnök­kel, az államfővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai­val .. . A parlamenti fogadás meghívóján aláírták nevüket is: Biszku Béla, Fock Jenő, Losonczi Pál ... — Az ön szakmájában csak jól lemérhető, s számokkal iga­zolható folyamatoknak van be­csülete. Milyen tapasztalatokat szerzett Budapesten? — örök élmény marad — mondja az asszony (röviddel előbb ért haza az éjszakás mű­szakból) — s nagyon tanulsá­gos is. Én is készültem, hogy hozzászólok, de nem került rám a sor. A vitában volt aki dicse­kedett, volt aki panaszkodott, legtöbben a gazdasági vezetők és a brigádok viszonyát elemez­ték. — S ön mit tudott volna el­mondani? — Azt hiszem dicsekedhet­tem volna. Az aronyplakett mel­lé járó pénzjutalmon kívül, az elmúlt évben november 7-én közösen 4000, én most a Mun­kaérdemérem mellé 3500 forin­tot kaptam. Anyagilag tehát a brigád jól megbecsült. Erkölcsi­leg . . .? Az év elején kétoldalú szerződést kötöttünk az igazga­tóval. Ö biztosítja a brigád eredményes munkájának felté­teleit, a műszaki vezetők tá­mogatását, a brigád-gyűlésen a részvételüket, s azt is, hogy nem rakosgatnak bennünket állan­dóan más-más gépekre. Mi 100 százalék felett teljesítjük mindig a normákat, igazolatlanul nem hiányzunk, a biztonsági szabályokat betartjuk. Nem tűz­oltó feladatokat kapunk, vagyis nem akkor fordulnak hozzánk, amikor a gyár bajban van, ha­nem mindig kérik a segítségün­ket, a lehetőségeket biztosítják, s ők is mindig segítenek. — S ha nem így lenne, azt is elmondta volna a tanácsko­záson? Kérte az igazgató, hogy mutassa be mit mond, vagy mit akar elmondani Budapesten? — A szocialista brigádmozga­lom jelentősége ma már olyan, amin vitatkozni sem lehet. A munkahelyek gazdasági ered­ményében csakúgy döntő sze­repet játszanak, mint az új em­bertípus formálásában. Gondo­lom az teljesen egyértelmű, hogy a brigádok ha élnek (vagy kiharcolják) az üzemi demok­rácia lehetőségeivel, hatalmas befolyással lehetnek a vállalat életére. Az erkölcsi és anyagi aránytalanságok megszünteté­sére indított harc legfőbb bázi­sai lehetnek a szocialista brigá­dok csakúgy, mint az üzemszer­vezés, a hatékonyság fejleszté­sének. Nagyon jól „kijött" a tanácskozáson, hogy a munka­helyen a hangadó szerep másé nem is lehet, mint a jó szocia­lista brigádoké. Hatalmas lehe­tőségek vannak az apró, de nél­külözhetetlenül fontos dolgok végrehajtásában: a brigádok kooperációjában, a szállítás megszervezésében . . . Ahol a gazdasági vezetők felismerik ezt az erőt, beláthatatlanok a le­hetőségek. Már az év elején az üzemi tervek elkészítésekor is be kell vonni a brigódvezetőket a közös munkába. Az egyéni és társadalmi érdekek ma még sokszor különböznek — ezek összeegyeztetésére a brigád­mozgalom kétségtelenül a leg­alkalmasabb közeg. — Magyarországon 3 millió 270 ezer ember él bérből és fizetésből, közülük 1,2 millió szocialista brigádban dolgozik, Baranyában ennél magasabb oz arány: 123 ezer dolgozóból 56 ezer szocialista brigád tag. A bányavállalatoknál 14 esz­tendő óta hagyományai vannak a mozgalomnak, s ez egy kissé tömegében magával viszi a me­gyét is. A számokból tehát ki­tűnik, hogy nálunk még fonto­sabb a tartalmi munkát erősí­teni, de az országos törekvé­sek szerint sem szabad ma már a számszerű eredményekre töre­kedni. Tehát mondjuk nálunk több a brigád, s úgy dolgoz­nak, legalább úgy, mint másutt. — Hát sajnos a hozzászólá­sokból (teljesen egyéni vélemé­nyem) nagyon kiérződött a lel­kiismeretes felkészítés. A poli­tikai és gazdasági vezetők több­sége szerette volna ha munká­saik o lehető lenjobban képvi­selik a vállalatukat. Így aztán nem voltak olyan szenvedélyes, természetes erejű hozzászólá­sok, s a gondok sem „jöttek ki" olyan élesen, mint az alsóbb ta­nácskozásokon, s ahogy az élet­ben megvannak. — A gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetők nagy és fontos feladatokat kaptak, de a brigádoknak sem szabad várni, hogy kitaláljanak valamit helyettük, kezdeményezniök kell, s óriási kapacitások keletkez­nek. A jövőben az lesz a bri­gádok teendője, hogy a szocia­lista módon élni, és tanulni jel­szó tartalmát „jobban töltsék ki”, hiszen ez az, ami kiemeli a rendes munkabrigádok közül a szocialista brigádokat. S se­gíteni kell, állandóan foglal­kozni a brigádokkal, mert a mozgalom nem tűzoltóegylet. Az előadás és vita befe­jeződött. A beszélgetés is. Lényege: Régen elmúlott a „Gyerünk elvtársak, törjük magunkat" korszak. A páit- politikai és szervező mun­kában tudományos alapo­kon nyugvó tevékenység szükséges. Lombosi Jenő A nyilatkozatok, adatok a Pécs városi Pártbizottság Mód­szertani Központjából valók, ahol Kiss Dezsőnek, a pártbi­zottság osztályvezetőjének elő­adását hallgattuk meg a párt- határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás előkészítéséről. Elv, politika, stílus, módszer, gyakor­lat. Ezek a tudományos alapok. A napi gyakorlat tapasztalatai? A párt határozatai jók, egyen­ként és együtt a szocializmus teljes felépítését szolgálják, he­lyes végrehajtásuk egy-egy te­rületen a bürokratizmus, bátor­talanság, felelősség áthárítás (Csinálja más?!) miatt csorbul, akadozik és részben válik való­sággá. Az előadás hatvan percig tart, a vita nyolc perccel rövi- debb. Mindenki nagyon figyel. Nagyon fontos, mindenkit érin­tő az előadás és a vita gerince. Arról van szó, hogy a párt or­szágos célú határozataiból kell kialakítani a helyi, munkahelyi — ez esetben tekintettel a részt­vevőkre — a kereskedelmi, szö­vetkezeti gazdaságirányító, szer­vező, ellenőrző politikát, mely az előadó és a hozzászólók vé­leménye szerint sava-borsa a pártmunkának. — A helyes, ésszerű helyi po­litika nem születik meg önma­gától. Hibás az olyan szemlélet, hogy adva van a központi párt- határozat és abból néhány be­kezdés a miénk a többi pedig másé. Mindig az egész érvé­nyes. Ha emiatt nehéz a helyes politika kialakítása egy-egy munkaterületen, akkor a szem­léletben van a hiba. Ugyanak­kor elismerendő, hogy az elvek, a politika átültetése a napi gya­korlatba igen alapos munkát követel. Kiragadott részlet ez Kiss De­zső előadásából. A vitatkozók is ebbe, a lényegbe szúrják mon­danivalójuk éles, hegyes sza­vait. Felelős elvtársak vala­mennyien. — Könnyebb a központi párt- határozat végrehajtása — mondja az első hozzászóló. — Ha nehéz is kialakítani belőle a helyi, esetenkénti speciális politikát azt méginkább nehe­zítik a helyi gyenge együttmű­ködési állapotok. Néhány tanulságos példa után a másik vélemény. ' — Az elmúlt három év a he­lyes határozatok hozatalának évei voltak. Végrehajtásuk még eltart jóidéig, sok munkát ad­nak. De! (így kellene írni: DE!) A bürokrácia korlátozására, csökkentésére hozott határozat nem valósult meg, húzódik. Pe­dig érvényes határozat. — Számos gazdaságvezető elvtársnak is szükséges lenne ilyen és hasonló témájú elő­adást tartani, hogy megértsé — a gazdasági irányítás po! tikai munka is. Nem lehet j gazdasági vezető, aki politikc mentességre törekszik var apolitikus — hangsúlyozza a ki vetkező. Izzik a légkör. A napi tapas: tolatok rövidebb-hosszabb id( tartamú összesítése és kiseb túlzás nyomán. A végén helyt re kerül o jó és a rossz. Kinyitják az ajtót. A májú: párával terhelt levegő kiszif pontja a cigaretták füstjét. Ni hányán elmennek, mert mé dolguk van, pedig estére haji az idő, többen a hallban idő: nek további eszmecserével, n( hányán tovább beszélgetünk. Dobos Ferenc: Több alkalorr mai itt voltam. Aktuális tenn valókra, problémákra kapur választ. Ma például fontos móc szerbeli segítséget. Behek István: Űj párttitki vagyok. A pártvezetőség tagja tál jó véleményeket hallottam Módszertani Központról. Szíví sen jövök ide. Tapasztalatok: gyűjtök. Kaposi János: Jók az előadc sok, a viták. Az eszmecserék p< dig hiányt pótolnak. Fülöp Dezső: Hat éve vagyc párttitkár. Eddig évenként négi hat esetben találkoztunk titká értekezleteken. Itt március ót már harmadszor. A tapasztala tájékozódás nagyon fontos munkánkban. Fodor Imréné: A Módszertől Központ is biztosítja, hogy hí lyi pártpolitikai munkákat eg^ forma értelmezéssel végezzük Hol az intézmény? Az állt másra vezető Szabadság úto található, mely a „Siklósi téri leti pártszervezet" nevét ho dozza, — patináson. Régi pc litikai múltú épület. A szabáh zat szerint kedden előadás c vita, pénteken szabad tanóc: kozós, vita, találkozás. Nyitv 14-től 20 óráig. Köszön József Ház a Szilvásban — Az a gazdasági vezető, j aki ilyen meggondolásokból ál- j landóan foglalkozik a szocialista 1 brigádokkal, gazdaságpolitikai és közgazdasági szempontból j jót tesz, aki azonban csak tűz- j j oltó munkára használja a bri- gádokat, politikai és közgazda- ! sági szempontból is egyaránt 1 megbukik. Egy közelmúltbeli megbeszé­lésen Gádor András, a Pécs- Baranyai Beruházási Vállalat igazgatója tippet adott: — Arról kellene már írni, hogy tud az építőipar jó mun­kát is végezni. Nézzék meg a komlói M—2-est! Hát az olyan, amilyennek egy lakóháznak lennie kell. „Békebeli” minő­ség . . . Az eddigieknél is több kezdeményezést! — Igen. De azért ha nem jól mennének a dolgok én azt is elmondtam volna, s az igazgató nem akadályozott volna ebben. Volt a tanácskozáson a mi-ipar­águnkban olyan — a legna­gyobb tapsot is ő kapta — aki nagyon megmondogatott. Gás­Bogár József, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának veze­tő titkára szintén meghívottként vett részt a budapesti tanács­kozáson. Tőle három kérdésre kértünk választ. — Az országos tanácskozá­son hallottakból milyen kép alakult ki — Baranyában job­ban, rosszabbul működnek a brigádok, mint másutt? Milyen volt e tanácskozás légköre, nem voltak a küldöttek „túlságosan" Amit még mondott erről az épületről, az is mind dicséret volt felsőfokon. Kíváncsivá is tette vele az újságírót. Ám a javaslat valóraváltásakor a fő­mérnök és a műszaki ellenőr­zési osztály vezetője igyekezett visszafogni az igazgató-ihlette lelkesedést, — Csodát azért nem kell vár­ni — mondotta Szemlédi Géza főmérnök. — Nem mondom, csakugyan jól sikerült lakóépü­let, de azért kár lenne eltúlozni a jelentőségét. De ez csak fokozta az újság­író kíváncsiságát, nemkülön­ben Bártfai Tibor műszaki el­lenőr megjegyzése:- A szenesek építették és mindent beleadtak. Mondták, ők is jobban járnak, ha most kicsivel többe is kerül a munka, viszont a garanciálisban nem kell visszajönni parkettázni, csempézni . . . Igazuk van. tartók házi átadást csinálnak előbb. Az építésvezető az át­vevő, a művezetők ez átadók. És ez az átadás-átvétel rendkí­vül kritikusan zajlik le. A tény­leges átadásra már szinte nem is marad hiba. — Elégedettek tehát?- Nagyon. Bárcsak velük építhetnénk Komlót! Használt kerti bútorok és egyéb berendezések kiárusítása JUNIUS 1-ÉN ÉS 2-AN REGGEL 9 ÓRÁTÓL. A Pécs, Szabadság út 24, (Udvarban). Beszélgetés a Városgazdál­kodási Vállalat házkezelőségén. Király Ernő részlegvezető mond­ja: — Ilyen épületet mostanában nem adta* át Komlón. Nagyon szép munkát végzett a Kar­bantartó üzem. Igényes az épí­tésvezető, begyakorlott, jó törzs­gárda dolgozik . . . — Lega óbb 1500 lakást vet­tem át már Komlón, de ilyen jól elkészítetteket nem mosta­nában láttam — fűzi hozzá Gál Vilmos előadó. — Az átvételnél sok hibát ta­láltak? — Elenyészően keveset — vá­laszol Király Ernő. — Az a hely­zet ugyanis, hogy a karban­Az épület fent a Szilvásban a városra tekint. Mellette épül már az ikertestvére, falegyen- ben van a ház, o felbokrétá- zott nyírfácskát a szél tépázza. Ez - ha igaz — karácsonyra beköltözhető lesz, s jövő nyárra áll majd a harmadik is. Az épületek Klausz Gyula tervei alapján készülnek. A város felőli homlokzaton loggia­sor fut végig, a hátsó homlok­zat egyszerűségét a három lép- csőház üvegborítása emeli ki. Az oldalfalakat végig klinker- rel burkolták. A földszinten ki­lenc garázs, az épület három szekciójában összesen 45 la­kás, közte 15 egyszobás, a többi kétszobás. A két típus között csak a szobaszámban van eltérés. A kétszobások alapterülete 55, az egyszobá­soké 43 négyzetméter. Tehát nem éppen kis lakások. Az épület költsége 9 millió forint volt, egy lokás bruttó ára 200 ezer forint. fehér gáztűzhelyet („Csak hasz­nálni nem tudjuk még, nincs meg a palack . . ."), a konyhai belépő feletti beépített szek­rénykét. Csupán az ajtózárt ki­fogásolja. Joggal, hiszen az az a bizonyos soproni. Lőrincz János vájár a Salloi utcából költözött ide egy egy­szobásba. 22 évig lakott ott, most már, hogy a gyerekek el­mentek, kettejüknek a felesé­gével jó ez is. Kifogásolnivalót ők sem találnak, Viszont a parkettára felhívják a figyel­met. Nem csak szegélyléc van, hanem székléc is. Azaz olyan a parketta, amilyennek tanítják abban a bizonyos nagykönyv­ben. hiánypótlási jegyzőkönyvet mi tátják. Köztudott, hogy ez jegyzőkönyvfajta általában ec sokoldalas, végetérni nem akc ró iromány. Nos ez itt akkc rendhagyó. Mindössze egye len oldalacska, s azt sem irtó végig. Megszámoljuk a tétele két. A 45 közül mindössze 2 lakásban találtak - írd é mondd — 25 hibát. S azok olyan jelentéktelenek . .. Schultheisz Henrik művezető­nél az április 29-én felvett Mindenki elégedett. Laki „házigazda", műszaki eile nőr..'. Miért? Próbáljuk visszc idézni a látottakat. Mi volt i a különös? Talán az, hogy nei . volt semmi különös. Egyszerűé az, hogy becsületes, jól végze munka eredményével találko; | tunk. Nem ennek kellene külö I nősnek lennie! Hársfai István Május 31-e volt az átadási határidő, de 15-e előtt már megkezdték a beköltözést. Pulzer Ferenc kőbányai gép­csoport-vezető a Petőfi utcából költözött ide oz egyik földszinti kétszobásba. Nagyon elégedett a lakás méretével, lelkesen mu­tatja a szobában lévő beépített szekrényt, a vilupálozott par­kettát (így adták át a lakást!), a tágas fürdőszobát, ahol a mosdókagyló alatt fém szifon van („lent műanyag szifon volt, örökké eldugult és minden baj volt vele . ..”), a szép modern beépített konyhabútort, a hó­Pulzer Ferenc csillárt szerel az új lakásban. „Nagyobbak a helyi ségek, jobban berendezkedhetünk. A zárak, az ajtók, az ablako mind tökéletesen dolgoznak." cotó: Erb János L Dobos Ferenc: Évekkel ezelőtt létre hozhatták volna ezt az in­tézményt. Behek István: Régi hiányt pótol. Kaposi János: Na­gyon hasznos. Fülöp Dezső: Ta­nulunk, ' tapasztalatokat szer­zünk. Fodor Imréné: Nagyszerű lehetőség a vitára, eszmecseré­re. Március 3-a, a megnyitás óta, kedden és pénteken tizen­nyolc alkalommal volt kötött és kötetlen előadás, vita, tanács­kozás, mélyen 293 párttitkár és pártvezetőségi tag vett részt, a vitában résztvevők száma 80 fő. Az eddigi legélénkebb vita: A pártépítés tapasztalatai és le­hetőségei a középiskolákban és az egyetemek első évfolyamain. Huszonkét hozzászóló a huszon­öt résztvevőből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom