Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
»972. június 3. DUNANTŰLI NAPLÓ Költözik az Illatos út Megveti a Sáliái a korszerű vegyipar Hidason Két éve még úgy Hívták: Hidasi Brikettgyár. Ma a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregysége. A név- és profilváltozással hármas nyereséget könyvelhet el a népgazdaság. Megszűnt a rendkívül gazdaságtalan brikettgyártás Hidason, a Mecseki Szénbányák Vállalat megszabadult egy nagy tehertételtől. A Budapesti Vegyiművek viszont, mivel a fővárosban, terület és fölös munkaerő híján, terjeszkedési lehetősége nincs, megtalálta fejlesztési bázisát. Mindenekelőtt kitelepítheti Budapestről és fejlesztheti is enyvgyártását, amelynek eredményeként importot takarít meg az ország. S végül, azzal, hogy a korszerű vegyipar megveti a lábát a megyében, nyer az egészen az egyoldalú iparszerkezetű Baranya is. Nagyszabású beruházás Mi újság Hidason? Ezekben a napokban szinte minden pontján mozgásban van a gyár. Csupasz vasvázas szerkezetek 1 meredeznek az égre, félig kész üzemépületek sorakoznak a j hajdani brikettgyár szívében, ! A főmérnök végigvezet az épít- j kezésen, s a technológiai sorrendnek megfelelően megmuto- | gatja az üzemrészeket. Ez a nagy csarnok az előkészítő i üzemrész, a hozzákapcsolódó épületekben zsírtalanítják majd gőzzel és benzinnel a nyers- { anyagot, itt az enyvszárító lesz, amott a csontlisztüzem. Impo- j záns épületsor. Budapestről ! teljes egészében Hidasra települ a csont- és bőrenyv gyártás. Egyelőre ez lesz a főprofil. A hidasi beruházás 140 millió forintba kerül. Tegyük mindjárt hozzá, ez az összeg jóval többre rúgna, ha nem örököltek volna annyi mindent a brikettgyártól. Például a villamos energiaellátás és az; ipari vasút teljes egészében megfelel igényeiknek, s a kazánokat is csak fel kell újítani. Viz is van elegendő, bár három új kutat kel- fett fúrni, mert a vegyiüzem rendkívül vízigényes. Szóval nem a „prérin" kezdték, s ez bizonyos mértékben megköny- nyíti a beruházók dolgát. Az építési munkálatokat a Vegyipari Építő és Szerelő Vállalat végzi, a technológiai szerelésnek viszont több gazdája van. A szerelés oroszlánrészét a volt brikettgyár műhelyének gárdája és a Mecseki Szénbányák nagymányoki gépgyártó részlege végzi, a speciális munkák kivitelezésénél közreműködik több kisipari szövetkezet is. Hidas nem lesz „illatos“ Az enyvgyártó üzem 1973. július elsejére készül el. Hozzáfűzik, ez nem csupán terv, erre az időpontra el kell készülnie, a Budapesti Vegyiműveknek komoly érdeke fűződik hozzá. Az üzem csontenyv termelése évi 1800 tonna (további fejlesztés eredményeként a későbbiekben 2200 tonna) lesz, s ezzel remélhetően nem szorul többé importra az ország. A csontenyv mellett évente 1200 tonna Gyorsan, olcsón, a vezeték megbontása nélkül Tervek a mohács—pécsi vízvezeték tisztítására HÍR: „Olaszországba utazott Tóth Zoltán, a Városi Tanács Építési és Közlekedési osztály vezetője, Hir- di Ferenc, a Víz- és Csatornaművek igazgatója, va’a- mint a vállalat főmérnöke, hogy tárgyalásokat folytasson az olasz MAIDA cég vezetőivel a Mohács—Pécs közötti vízvezeték tisztítása ügyében." A város ivóvízellátási gondjai egyre több fejfájást okoznak a szakembereknek. Az igényeket még az sem enyhíti, hogy az 1959-ben üzembe lépett Mohács —Pécs közti, eredetileg ipari célokat szolgáló vfzvezfeték kapacitásának sokszor a felét, a város ivóvíz hálózata használja fel. A vezeték kapacitása tizenkét éve negyvenezer köbméter Duna-víz továbbítását biztosította. A vezetéket tizenkét éve használjuk: azóta különösebb karbőrenyvet állítanak elő, ennek 15—20 százalékát exportálni kívánják és további exportlehetőséget jelentenek a különböző melléktermékek (például csontliszt), amelyek takarmány alapul szolgálnak. Mindent egybevetve, az enyvgyártás 1974-ben már 80—100 millió forint körül mozoghat, (összehasonlításul: a brikettgyár évi 50—60 millió termelési értéket produkált). Ismerve a bűzös budapesti Illatos utat, természetesen megkérdeztük, vajon most már Hidas lesz „illatos"? A vegyiüzem vezetői megnyugtattak, itt nem lesz nyíltszíni nyersanyag tárolás, nem indulhat oszlásnak a fehérje. A csont beérkezése után azonnal zárt rendszerbe kerül, a bőr pedig mész- tejes vermekbe. Kényesen vigyáznak a szennyvíz elvezetésére, csak a derítő egymaga 30—40 millió forintba kerül. Nem juthat egy csepp szennyvíz sem a Sióba, nem szennyezik környezetüket. Az enyvnél is több növényvédőszer A távolabbi jövő még ennél is többet ígér Hidasnak. Az enyvgyártás megteremtése után hozzákezdenek a • növényvédő- szer gyártás fejlesztéséhez. Már tavaly ősszel megkezdődött a növényvédőszer gyártása Hidason, igaz, csak kisebb mennyiségekről van szó. A formulázó üzem harminc dolgozója évi 50 millió forintnyi növényvédőszert állít elő. Ez az ötvenmillió két- három éven belül 100 millió le- •hét. A későbbi nagyobb beruházások eredményeként aztán — mind mennyiségben, mind választékban — a növényvédőszer gyártás jelentősen előre- : lép, s maga mögött hagyja az | enyvgyártást. Ez lesz a főprofil, i Ehhez minden adottsáq megvan Hidason, legfőképpen az ember. A hidasi vegyiüzem létszáma stabil, a vándorlás nem téma ebben az üzemben. Miklósvári Zoltán Hozzáértés és felelősség Egy pedagógus portréja NYÁRI nyitvatartási Közöljük kedves vásárlóinkkal, hogy AZ IPARCIKK ÉS RUHÁZATI SZAKÜZLETEK, ÉS ARUHAZAK PÉCSETT ÉS A MEGYÉBEN JÚLIUS 1-TÖL, SZOMBATONKÉNT 14 ORAKOR ZÁRNAK etcs Szeretném, ha csak futtában is, elmondani, mitől „kísérleti" a szentlőrinci iskola. Újszerű először is azért, amit és ahogyan oktat. A komplex matematikára és az anyanyelvi nevelésre épített, a megszokottól eltérő, saját tanterv nagyfokú önállóságra épít. A „kétféle kultúra" jegyében két kötelező szakkör van, a természetkutató (csupa kísérlet, valóban a természet jelenségeinek önálló vizsgálata, „felfedezése") és a művészeti, ami eleinte csakis bábozást jelent. Nincs ebben az iskolában osztályzat és házifeladat, a tanulókat csak aszerint minősítik, elsajátították-e az anyagot, vagy sem. Az iskola második számú célkitűzése, hogy a termelés és gazdálkodás mechanizmusába bevezesse a gyerekeket. Egy háromholdas kertészet van egyelőre erre a célra, egy univerzális kerti traktor, szerszámok, szocialista szerződés a tsz-szel, saját piaci értékesítés. A fizikai munka megbecsülése és a világban való „közgazdasági eligazodás” egyaránt megszülethet ezen az úton. A harmadik fontos cél: a közügyek intézésében jártas, közéleti-politikai érdeklődésű ifjúság nevelése. E bonyolult feladat részletei külön fejezetet jelenthetnének, egy azonban biztos: a demokratizmus fejlesztésének nagy társadalmi célja közelibbnek tűnik, ha elgondoljuk, hogy már az iskolában erre szoktatjuk-neveljük a fiatalokat. Végül, negyedikként, egyenrangúan fontos célnak tekintik ebben az iskolában a szabad idő megszervezésére való nevelést. Mindebből világosan kitűnik, hogy a kétesztendős szentlőrinci kísérlet olyan iskola megteremtésére törekszik, amely a lehető legközelebb áll a társadalmi gyakorlathoz. Gáspár Lászlónak, az iskola igazgatójának, e kísérleti iskolatípus — szocialista munkaiskolának vagy nevelő-iskolának egyaránt nevezhetjük — megteremtőjének nemrég megvédett kandidátusi értekezése is e témában íródott. A teljes társadalmi tevékenységrendszerre akar ez az iskola felkészíteni. Tájékozott, értelmes, egyenesderekú embereket akar nevelni az élet minden területére. Aki elméleti fizikus lesz, az ott, aki traktorista, emitt állja meg jól a helyét. Ez az iskola, ahol nincs házi feladat sem, nem várja a szülőktől, hogy biztosítsa a gyereknek a hiányzó műveltséget, széles látókört, könyveket, társadalmi hátteret. Ez az az iskola, amely talán valóban megteremtheti az egyenlő esélyeket, értelmiségi és munkásgyerekek között. fgy hát beszélgetésünket Gáspár Lászlóval mindjárt egy sze. mélyes kérdéssel kezdtem:- ön értelmiségi családból származik?- Eredeti paraszt családból. Igaz, apám gátőr volt, s az ötvenes évek elején, amikor ez bizony nagyon fontos kérdés volt, úgy változott munkásról parasztra, majd alkalmazottra a származási kategóriám, ahogyan más-más minisztériumhoz került az árvízvédelem . .. Békés megyében laktunk, tanyán. Néqy kilométerről jártam be iskolába. Hatodikos koromban NÉKOSZ-kollégiumba kerültem. Egyetlen év volt, de döntő év. Politikai eszmélésem ideje. Bármilyen furán hangzik: egyenrangú politikus lényeknek tekintettek bennünket. Egy dolgozatban azt írtam, hogy az első világháború a trónörökös meggyilkolása miatt tört ki. Egy gimnazista odajött, dühösen az Ülepemre csapott és azt kiabálta: hülye vagy? Megkívánták, elvárták tőlem is, a tizenkét- évestől, hogy értelmesen, helyesen lássam a világot. Makaren- kót is ott olvastam először. Résztvehettünk például olyan vitákban, hogy a munkásosztály vagy a parasztság-e a vezető osztály...- Miért ment tanárnak? Makarenko miatt?- Azért is. Az akkori gyenge tankönyvek után Makarenko friss, szuverén gondolatai elemi erővel hatottak rám. Gyulán a tanítóképző kollégiumának pedig egy olyan ember volt az igazgatója, akire ma is hálával gondolok. A nyilas idők alatt baloldali lapot adott ki, s a kollégiuma akkor is megőrzött valamit a „kollégiumi szellemből”, amikor már visszafejlesztették őket diákszállókká. Az illető ma megyei párttitkár.- Ezután a fővárosba került egyetemre, majd állásba ...- Nem ilyen egyszerű. A magyar-pedagógia szakot anyagi okok miatt abba kellett hagynom. Megnősültem és tanyára mentem tanítani. Elsőtől nyolcadikig osztatlan iskola volt. Ha az akkor nincs az életemben, nem szerzem meg azt a szakmai biztonságérzetet, ami nélkül ezt az egész dolgot nem mertem volna vállalni. Pestre úgy kerültem vissza, hogy írtam egy könyvecskét, Pedagógiai problémák egy tanyai iskolában .. . Tetszett, kiadták, és meghívtak a Tankönyvkiadóhoz szerkesztőnek. Időközben már befejeztem az egyetemet, azután ösztöndíjas aspiráns lettem ...- És lejött Szentlörincre, hogy elgondolásait, elméletét a gyakorlatban is megvalósítsa. De miért éppen ide?- Mert itt támogatásra találtam. De különben nagyon jó hely ez. A gyerekek szülei túlnyomórészt betanított segédmunkások, kisebb részben segédmunkások. Kevés értelmiségi és paraszt. Itt mindazok a dolgok, amikről szó van, tisztán megvalósíthatók . ..- És az, hogy kényelmes állás, tudományos karrier, fővárosi állampolgárság és miegyéb odahagyásávat vidékre.■■? — Sose idegenkedtem a vidéktől ... S tudományosan foglalkozni valamivel, gyakorlat nélkül . . . Saját kudarcaim és vargabetűim győztek meg igazán, mennyire nem megy egyik a másik nélkül.- Mivel tudja föllelkesíteni, őz iskola céljai mellé kapcsolni pedagógustársait? — Nem válogatott társaság. Viszont óriási szerencse, hogy mégis csupa kitűnő szakember. És .. . van olyan, hogy pedagógus hivatásérzet. Persze, nem valami irreális, fellegekben járó fogalom ez. Benne van az új feladatok izgalma, a sablon munkától való megszabadulás öröme, az alkotás öröme ... És nem dolgozunk éjjel-nappal! Ezzel tudatosan szemben- állunk. Emberi életet élni...- Ha az ön életútját, fiatal korát, vállalt feladatait nézzük, okvetlenül felmerül az emberben egy kérdés. Mit tart a for- radalmiságról? — Lukács Györgyhöz csatlakozom, hogy ti, nincs olyan helyzet, amelyben ne lehetne valami fontosat, válami nehezet, valami előrevivőt tenni. A forradalmiságot én így nézem... Ehhez, azt hiszem, legalább két erkölcsi tulajdonság szükséges: a hozzáértés és a felelősség. Igen! mindkettő etikai kérdés, mert akinek nincs hozzáértése, nem vállolhatia a felelősséget sem, másfelől a hozzáértést megszerezni — felelősség kérdése ... Mi itt a gyerekeknél is ezt a két mozzanatot igyekszünk elősegíteni, mint a jövő társadalmában való hasznos és értelmes élet feltételeit . . . Hallatna Erzsébet bantartást, nagyjavítást, tisztítást nem ért meg. Ma a vezeték naponta harmincötezer köbméter víz továbbítására képes. Ezt a teljesítményt azonban az üzemeltető Pécsi Víz- és Csatornamű csak úgy tudja biztosítani, hogy megemelte az atmoszférikus nyomási: 59-ben 18 atmoszféra nyomással továbbították a vizet, ma a harmincötezer köbméter továbbításához 22 at- moszférás nyomás szükséges. — A dunai vezetékben az évek során üledék képződött és ez a kapacitás közel húsz százalékos csökkenését vonta maga után. A dunai vezeték ez év elején került a Víz- és Csatornamű kezelésébe, A vállalat műszaki vezetőinek az első feladata az volt, hogy megfelelő lehetőségek felkutatásával előkészítsék a vezeték tisztítását, mely a kapacitás teljes kihasználását jelentené. Megbízást adtak a CHEMOKOMPLEX külkereskedelmi vállalatnak, hogy lépjen kapcsolatba olyan cégekkel, amelyek csatorna, illetve vízvezeték rendszerek tisztításával foglalkoznak. A fő szempont az volt, hogy viszonylag rövid idő alatt, a vezeték megbontása nélkül a legkedvezőbb áron lehessen a rendszert kitisztítani. — A MAIDA cég volt az egyik ajánlattevő. Róma mellett került sor a gyakorlati bemutatóra, ahol egy üzemen kívül helyezett ipari vízvezetéket tisztított a MAIDA berendezése. A bemutatót követően tárgyalásokat folytattunk a cég vezetőivel, elmondtuk, hogy milyen körülmények között van a mi dunai vezetékrendszerünk és ajánlatot kértünk tőlük. A cég vezető szakemberei által elmondottak biztatóak, de több műszaki kiegészítés szükséges ahhoz, hogy a végleges megállapodás létre jöhessen. Természetesen a munka beindításához részünkről is Tgért komoly előkészítő, felmérő és szervezőmunkára van szükség — mondja Szilágyi Elemér főmérnök. A csőtisztító berendezés üzemelése egyébként igen érdekes: alapja egy turbina, mely a vezetékben egy szerelvénysort mozgat. A szerelvény több részből áll, a csőben, tova haladva ledörzsöli, hántolja a lerakodott üledéket. A forgó szerszám utolsó tagja egy polírozó, mely a belső sérüléseket tünteti el a vezetékben. Az utazás a szakembereknek igen sok tapasztalatot adott, hiszen megismertek egy olyan berendezést, melyet nálunk még nem alkalmaznak. De a legfőbb | haszon az lesz, ha a berendezés eljut Mohácsra és végig kí- ; győzik az üledékkel teli vezetékeken. A vezeték tisztítási költségei egyébként meghaladják a i tízmillió forintot. Ehhez devizára ! van szükség. A Víz- és Csatornamű vezetői reménykednek — és erre ígéretet is kaptak —, hogy a szükséges devizát biztosítani fogják. A tervek szerint a dunai vízvezeték tisztítására még ebben az évben sor kerül. Salamon Gyula Befejeződött a megyei pedagógiai ankét Pénteken a Doktor Sándor Művelődési Központban a pedagógiai kísérletekkel kapcsolatos Baranya megyei intézkedési terv ismertetésével zárult a IV. megyei pedagógiai ankét. Az ankét utolsó napjának j első előadását Nyilas Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója tartotta a matematika j oktatásával kapcsolatos kísér- I letek külföldi és hazai helyzetéről. Ezt követően a középiskolai korszerűsítési törekvésekről és a tantárgycsoportos oktatási kísérletekről hangzottak el előadások és hozzászólások, A három témacsoporthoz a következő baranyai pedagógusok, illetve tanüqyigazgaíási szakemberek szóltak hozzá: Kresz Jó zsel, Kaszás István, Bárdi Lász ló, Pirisi Jánosné, I
