Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
T972. Június 22. DUNÁNTÚLI N APLÖ Eilend — reménység és kérdefel A legutóbbi városi tanácsülésen egy tanácstag szóvá- tette, hogy Eilenden — jóllehet még terv sincs a feltárt melegvíz hasznosítására — máris telekspekulációról hallani és kérte az illetékes hatóságokat: vegyék elejét ennek. Eilend, a nagy kérdőjel, tehát foglalkoztatja a közvéleményt. Van vizünk, de minek? Április 19-én adtuk hírül, hogy az ellendi kutatófúrást siker koronázta: megtalálták a feltételezett melegvizet. Kompresz- szorozással 500, majd 650 liter 56 fokos vizet tudtak felhozni a kútból, amely jelenleg lezárva várja sorsának valamerre fordulását. A kezdeti lelkesedést ma valamiféle zavartság váltja fel, amit úgyis lehet jellemezni, hogy van ugyan egy újabb melegvíz-lelőhelyünk — de minek? Érthető, hiszen sem meny- nyisége, sem hőfoka nem olyan, hogy érdemes lenne azonnal nagyobb beruházásba fogni és meggondolandó, hogy a későbbiekben is hogyan nyúljunk hozzá. A hasznosításról eltérők a vélemények. Helybe’n felhasználni? Pécsre hozni? Egyes vélemények szerint a néhány kilométeres távvezeték kiépítése és a víznek nem nagy hőveszteséggel a városba — maximum a Balokányba — szállítása is olcsóbb, mint a lelőhelyen fürdőt építeni, ami — köztudomásúan — nemcsak egy medencét jelent. Tény, hogy c megye fürdőfejlesztési koncepciójában — amelyet a közelmúltban tárgyalt a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága — Eliendet nem említik. Ez sokat mond, bár véleményünk szerint valamilyen formában említést érdemelt volna a megye legújabb melegvíz-lelőhelye. Jelentkezők áradata lehet, hogy az az álláspont kerekedik felül, hogy a vizet kell a városba hozni, semmint a várost Ellendre. A lakosság részéről megnyilvánuló oda- igyekvési láz ezzel ellenkező törekvést mutat. A környék szép és közel van a városhoz — e két tényező pedig együttesen érthetővé teszi az érdeklődést. Hová menjen egy pécsi? Or- fún telt ház van már, Harkányban is lehúzzák a rolót, Szigetvár messze von . . . Marad az ellendi reménység. De mi a véleménye erről az illetékes helyi tanácsnak? Világi Lószlóné berkesdi vb-titkár mondja: — A Napló híradósa óta nincs nap, hogy személyesen vagy levélben ne keresnének | meg érdeklődők, magánosok és közületek. Legalább ötszáz jelentkezőt írtunk fel — minden j kötelezettség nélkül. 1 \ romonyai vöígy — Tehát nem biztatják az érdeklődőket? — Semmivel sem! Meg is j mondjuk, hogy csak tudomásul j vesszük igény-bejelentésüket. A jelzett telekspekulációról 1 nem tudnak. Dr. Légrádi Pál I adóügyi csoportvezető szerint | csupán szokásos adás-vételek, családon belüli átírások van- I nak. Hasonló információt kaptunk ! a nagykozári tanácstól is. A különbség annyi, hogy ott [ „csak” száz-valahóny jelentkezőről tudnak. A lanyhább érdeklődés annak tulajdonítható, hogy mindig csak Ellendről van szó, jóllehet Romonya is „érdekelt” a melegvízben. Miért nem primőrtermelésre? üdülőterület? Melegvizes strand? Parcellázás? — Ne átalljuk kimondani: mindez távoli álom. Talán még azt sem kellene számításon kívül hagyni, hogy esetleg nem is lesz egyéb álomnál, Sokkal kézenfekvőbbnek látszik a melegvíz mezőgazdasági hasznosítása. Ebben két termelőszövetkezet, a nagykozári Virágzó és a berkesdi Kossuth érdekelt, előzetes tárgyalásokat már folytattak is. Várdaróczi József berkesdi fóagronómus szerint: Gyomirtás papírszőnyeggel Hidason érdekes kísérletbe fogott a bogyósgyümölcstermelő szakcsoport: papírszőnyeggel védekeznek a gyomosodás ellen. Fillérekért vásárolt hulladék vagy selejt kartonlapokat helyeznek el a ribizlibokrok között a földre. A papírszőnyeg összefüggően befedi a talajt, elzárja a fénytől, s így megakadályozza a gyomnövények kikelését. A csapadék természetesen akadálytalanul .bejut a talajba, a papírszőnyeg viszont lassítja a földben levő víz elpárolgását. A szakcsoport csaknem ötezer négyszögölnyi területen alkalmazza a gyomirtásnak ezt az érdekes, új módszerét. Ha a kísérlet beválik, akkor a hidasi szakcsoport más bogyósgyümölcsöknél is alkalmazza ezt a módszert, s ily módon elkerülheti a gyomirtó vegyszerek használatát az ültetvényeken. Kevesen vagyunk... Miről beszél a korfa ? Tíz éve beszélünk róla, az utóbbi három évben tettünk is j valamit ellene — megoldani nem tudtuk. Kevesen vagyunk. A legnagyobb szinten tanulmányozzák a demográfiai gondokat, s év végén — sokoldalú megközelítés után — valamilyen döntés is születik .. . VÉKONYKA FATÖRZS Hogyon is néz ki az a bizonyos korfa, amire hivatkozunk? összehasonlító adatok segítenek a legjobban a pontos megközelítéshez. 1956-ban 96 ezer volt a nyolcvan éven felüli eltartottak száma, 410 ezer a 60—65 éveseké. Csaknem egymillióan voltak a 0—4 éves korúak, a 35—40 év közöttiek viszont csak félmillióan. Nagyjából 6—800 ezer között mozgott az 5—35 év közöttiek szórna. Zsófi néni nem fér a bőrébe Az egregyi lakodalmas — Okos dolog ez o melegvíz, de hasznosítása sok gonddal jár. Egy szövetezet egyedül nem bírja. Mi például erre az ötéves tervre már minden pénzünknek találtunk helyet, Zerényi Béla, a nagykozári tsz elnöke tovább megy: — Komolyan fogalkozunk a zöldségprogrammal, a melegvíz felhasználásával előbbre is léphetnénk. Biztosítani kell azonban a technikai-anyagi feltételeket. Sokmilliós beruházásról volna szó, támogatás nélkül nehezen vághatnánk bele. Hajtatóházak, jól fizető primőr-termesztés, a zöldségtermelés fokozása a város ellátásának javítására ... A gondolat é| már, de mikor érik tetté? Gyógyvíz? Ivóvíz? Mindent egybevetve: több a gond, mint az öröm. Viszont a dolognak esetleg más fordulatot adna, ha . . . Szóval, most folyik a víz vegy- j elemzése annak eldöntésére, ! hogy gyógyvíz, vagy csak egyszerűen meleg ivóvíz, ami Eilenden van. Az előbbire aligha van : remény. Legalábbis erre mutat, j hogy a letisztult, lehűtött víz ízre, szagra, színre semmiben sem különbözött a közönséges ivóvíztől. Tehát még ettől sem j várható bizonyos fordulat. Eilend egyelőre kérdőjel marod. Hársfai István Bözsi nénit csak néhány percig voltam képes magam mellet tartani — Zsófi nénit le sem tudtam ültetni. Csak ment a körben és járta a táncot, mintha nem is 78 év nyomná a vállát, mintha csak most is az Arnold úr egregyi kocsmájában járná a csárdást, 16 évesen, megköthetetlenül. Igaz, Bözsi nénivel sem sokkal könnyebD: néha rikkant egyet, s én kénytelen vagyok újból megkérdezni: milyen volt a Bözsi néni lakodalma? — Éppen ilyen ahogy látta. A fonóban ismerkedtünk a legényekkel, aztán jött az udyarlás, kérés, búcsú a szülőktől, a barátnőktől, hjaj 52 esztendeje volt az már. 300 forintért foglalt le a vőlegényem, de meg is értem akkor annyit. Szépen éltünk, négy gyereket szültem .. . Heje, hajh! Elmehetek már? — Még egy pillanat! Arról beszéljen amikor betegen... — Nincs abban semmi. Egy kicsit beteg voltam, aztán úgy gondoltam nem megyen a táncolás, nótázás. Alig, hogy elmentek nem volt tovább maradásom az ágyban, mire kezdődött a tánc Köblényben ott voltam én is. Heje, hajh! De most már megyek! Megy. A körbe. Rezesbanda zenéjére járja a csárdást, nyolc- : éves kisfiúval kapaszkodik egybe. Magyaregregyiek. Nótások, r táncosok. A Hármashegyre már j kékes ködök ereszkednek, a Zengő felől keleti szél ránci- gálja a bő ujjú ingeket, ami- ! kor egy-egy pillanatra kihagy j a zene, jól hallatszik az egie- | gyi strandon az erdő hangja is. Pápai István kék mellény- ; ben, fehér ingben, rómás csizmában táncol felém, amikor hi- j vom. Hatvanhat éves. 1931-ben j volt az esküvője, 140 személyes volt a lakodalom. Csodálkozás- j ra nem sok időt hagy: most na- J t gyobb lakodalmak vannak Eg- j regyen. Kétszáz személyesek — ! ez a divat. — Ez a mindenem, ez a játék, a lakodalmas. Család nincs, így aztán csak ők vonnak, segítek a gyűjtésbe is, feledésbe ne merüljenek az egregyi szokások. Beszélgetünk. Cserna"ölgvi Fndiéné, a honismereti szakkör vezetője. Győri Béla, a klub- könyvtár vezetője egymos szavába vágva meséli az egregyi 1 lakodalmas történetét: s kíváncsian figyelik az újabb és újabb rigmusokat, ugyanis minden próbára, előadásra gyűjtenek új anyagot, melyet aztán a gyűjtő maga mond el. Él ez a műsor... Egyformán még soha nem játszották le. Magas, idős ember jön, félbeszakítja beszélgetésünket: — Mondhatok kritikát. Mert a kikérő nóta nem jó, én is voltam vőfély tucatnyi lakodalomban, de a kikérő nótának fohászkodni kell, az éneklőnek és a zenésznek egyaránt. Próbálják meggyőzni, hoqy csak népdalokat adnak elő, magyarnóta 'nem' jöhet. Hallgatom a menyasszony rigmusát: Álljatok elibém sok hires legényok Akik személyemet gyakran szemléltétek, ha ajándékba nekem hajfonót vettetek, most már sajnáljátok, hogy nem lettem tiétek. A násznagy meg így beszél: E mennyegzős házba feljött a sokaság, engedelmet kérek, hogy legyen hallgatás. Gyermek oda hátra, szűnjön a suttogás, míg elől rövided foly a búcsúztatás Vajdahegedűnek álljon meg zengése, sarkantyúknak pedig szűnjön meg pengése . . Az utolsó egregyi lakodai- masjáték a - lakodalomban - azt mondják Sári néninek volt — Herke Andrásné - már nem él szegény. Harminc esztendeié volt a lakodalma.- Te kis menyasszony mit szólsz a lakodalmashoz? Molnár Marika 15 éves, elsős kárpitos tanuló a CARBON-nói. 1970-ben már nincs egymillió négyéves, a korfa ágai az öt ven évesek korosztályától lefelé átlagosan hétszázezernél érnek véget. Egyetlen kiugrás — a Ratkó-korszak —, a 15— 19 évesek korosztálya találha tó (a tizenöt év előtti négy éveseké, a „milliomos" ág,) de alatta bizony vékony a fatörzs — kevés az utánpótlás. KETTŐS GONDDAL SZÁMOLHATUNK 1970-ben 2 millió 84 ezren voltak nyugdíjasok. Húsz esztendő múlva — nem nagy idő! — a nyugdíjasok 3 millió hatszázezerén lesznek. 1970-ben öt és félmillió munkaképes korú, 20 és 60 év közötti ember élt az országban. Húsz esztendő múlva sem lesznek többen. A jelek azt mutatják, hogy kevesebben lesznek. Az ezer főre jutó élveszületések szórna Magyarországon 1968-ban 3.9, jelenleg 2.6. Ez a mutató egyébként valamennyi szomszédos országban jobb. Az egyik gond tehát: a nyugdíjasok, az eltartott öregek száma növekedik, az eltartóké pedig nem, vagy éppen csökken. De még egy gonddal számolhatunk. Egyre kevesebb a négyszáz, hatszáz forintos nyugdíj. Ez helyes, pártunk és kor mányunk jó életszínvonal-politikájának, népgazdaságunk jóirányú tendenciáinak köszön hető. De szembe kell majd nézni a nagyszámú nyugdíjas magasabb nyugdíjával is, amelyet népgazdaságunknak elő kell teremtenie. Rózsaszín ruhában van, fehér csipkeblúzban. Édesanyja vonta a ruhát.- Szeretnéd, ha neked így rendeznék el a lakodalmad? — Talán szeretném... Marikának nagyon szép a hangja, s hallottam azt is mondták: az egyik legszebb kislány a faluban. Közben ahar- gulat emelkedik. Márton József tanácselnök elégedetten mondja: a komlói ÁFÉSZ kitett magáért. Már rég volt ilyen jó itt a Máré-csárdában az áruellátás, mint ma. Hétszáz fizető nézőnk volt ... Együtt táncol három nemzedék. Arnold úr — a család majd egy évszázada kocsmóros Eg- regyen — piros rózsát hord a gomblyukában. A zenebona elnyom minden más hangot, csak halkan hallom a szakkörvezetőnő hangját: az a célunk, hogy a szép hagyományaink ne vesz- szenek veszendőbe, a fiatalok megtanulják dédszüleik szoká- i sait. Nótás, táncos nép az egre- ; gyi. Igaz, szép betyártörténete- i két is tudnak, az egregyi rab- sicok is híresek voltak, de a nóta, a tánc az igazi. Az este már hűvösödik, a hangulat azonban ezen az Európa Bajnoki döntős vasárnap a focimérkőzés konkurrenciája ellenére is forró, itt az egregyi strandon. j A régebbi egregyi estékre gondolok: két esztendeje újságíró-olvasó találkozóra h'v- tak meg, a kocsmában éppen a nyugdíjba menő tsz-asszo- i nyok búcsúztak. Nótaszóval fogadtuk a reggelt. Az idén ia- 1 nuárban magnóról, a rég be - i zárt kocsma söntésében, mey- j hallgattam a lakodalmast. A | reggel vetett véget a nótázás- I nak. Jókedvű nép az egregyi... Lombosi Jenő MEGELŐZÉS, GONDOZÁS Ezt a gondot megoldani — gyökeres megoldásra gondolol — nem lehet. Egyik napról c másikra lehetetlenség, sőt ab szurd.um néhány millió munka képes embert előrángatni, Qe ha megoldani nem is lehet, a majdan kialakuló helyzeten javítani — mindenkinek kötelessége. S javítana az is, ha a munkaképes életkort néhány esztendővel meghoszabbíta- nánk. Mi kell ehhez? Jó fizikai és lelki kondidé. Egyszerűsítve: jobban kell az embereket — a jelenleg negyven-ötven éves embereket — „karbantartani”. Rossz szó, tudom, de a legta lálóbb. üzemekben, intézményekben szép orvosi feladat lenne: elmélyült kontaktust teremteni az egészséges emberekkel, megelőzni az öregedéssel járó betegségeket, amennyire lehet, kivédeni a „kopást”. Jobban esne húsz év múlva az „öregeknek” is, ha azt tudnák, hogy munkájukra tovább is szükség van, s biztosan nem esnének áldozatul annyian a „nyugdíjas-kórnak”, a semmittevés testet-lelket ölő betegségének ... Kampis Péter- Az iskolások a község hagyományaiból összegyűjtöttek egy csokorra valót, mire az öregek felajánlották, hogy ők majd előadják az összegyűjtött anyagot — náluknál jobban úgysem tudja senki, s hadd maradjon az utókorra is, a már- | már feledésbe merült népszokás. így aztán most öregek és fiatalok - ötvennyolcán — | együtt járják a lakodalmas tán- I cait, együtt éneklik a dalokat. Jókedvű nép az egregyi
