Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

W2, Június 11 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 14—15­\ üléséről (Folytatás az J. oldalról) Pártunk és népünk üdvözli a Szovjetunió — ez alkalommal is hangsúlyozott - határozott ál­lásfoglalását az Egyesült Álla­mok délkelet-ázsiai agressziója- j val szemben. Teljesen egyetért j azzal is, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei igaz ügyé­nek támogatása semmilyen vo­natkozásban nem lehet alku tárgya. A magyar kommunisták, ha­zánk dolgozó népe nagy figye­lemmel kísérte és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szov­jet kormány képviselőinek a | szovjet—amerikai csúcstalálko­zón tanúsított következetes osz­tályállásponttól áthatott maga­tartását. Ez alkalommal is kife­jezésre jutott az a mély felelős­ségérzet, amellyel az SZKP és a szovjet kormány harcol a vi­lág békéjéért, az emberiség biztonságáért. A tárgyalásokon elért eredmények jól szolgálják az egész szocialista közösség ügyét; jelentősen javítják a j nemzetközi kommunista mozga- ; lom, az összes imperialistaelle- nes erők küzdelmének feltéte­leit. A Központi Bizottság meg­győződéssel vallja; az enyhülés biztató folyamata és az o tény, j hogy a kapitalista országok mindjobban kénytelenek szá- molni a realitásokkal, nem ho- mályosíthatja el, hogy az impe­rializmus természete, alapvető j törekvései nem változtak. Nap­jainkban a nemzetközi imperia­lizmus történelmi lehetőségei csökkentek. A szocialjzmus, a haladás és a béke erői bonyo­lult és nehéz körülmények kö­zött harcolnak. A nemzetközi életben továbbra is együtt van jelen a feszültség enyhülésének és az imperializmus agresszív törekvéseinek egymással ellen- [ tétes irányzata. A két irányzat küzdelme a nemzetközi osztály- I harc logikája, törvényei szerint fejlődik. Pártunk és népünk tudatá­ban van annak, hogy a világ- j béke megőrzésének a jövőben is legfőbb záloga a Szovjet­unió. a szocialista közösség, o' haladás erőinek szüntelen nö­vekedése, valamennyi imperia- j listaellenes erő akcióegysége. A magunk részéről mindent megteszünk az egység erősíté­séért. © A Központi Bizottság üd­vözli a szovjet-nyugatnémet, valamint a lengyel-nyugatné­met szerződés ratifikálását, a Nyugat-Berlinről szóló négyol­dalú megállapodás zárójegyző­könyvének aláírását, valamint a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti általános közlekedési megállapodás meg­kötését. Az egyezmények életbelépé­se segíti az európai biztonság megszilárdítását. Elhárultak j azok az akadályok, amelyeket egyes nyugati kormányok az összeurópai biztonsági értekez- i let egybehívása és megtartása elé gördítettek. örvendetes ) tény, hogy jelenleg valamennyi érdekelt kormány egyetért az i értekezlet előkészítését szolqáló ; sokoldalú tanácskozás mielőbbi I megkezdésével. Az Európában most kibonta­kozó új szakaszban elengedhe­tetlen az életbe léptetett törté­nelmi fontosságú szerződések és egyezmények következetes érvényre juttatása. A további előrehaladás megköveteli, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcso­latai a nemzetközi jog, a teljes egyenlőség alapján rendeződ­jenek. Szükséges, hogy a két német államot egyidejűleg fel­vegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatait külpolitikánk alapelveinek megfelelően, ha­zánk nemzeti érdekeit szolgál­va, szövetségeseinkkel össz­hangban, a békés egymás mel­lett élés politikája alapján kí­vánjuk rendezni és fejleszteni. Az európai enyhülés irányza­tának erősítéséért folytatott harcunkban figyelembe vesszük, hogy a béke ellenségei nem teszik le a fegyvert. Szívósan akadályozni próbálják a meg­kötött egyezmények tartalma- j nak és szellemének megválása- | lását, a problémák megoldá- 1 sát szorgalmazó tárgyalásos politika térnyerését. Ezt a rati­fikálással szemben folytatott kampányuk legutóbb is meg­mutatta. A reakciós erőket se­gíti a Német Demokratikus Köztársaság felvételének meg­akadályozása a Nemzetközi Egészségügyi Szervezetbe és egyenjogú részvételének meg­hiúsítása a stockholmi nemzet­közi környezetvédelmi értekez­leten. A Központi Bizottság határo­zottan elítéli az enyhülés ellen­zőinek tevékenységét. Reményét és meggyőződését fejezi ki, hogy kontinensünkön fokozato­san kiépül a biztonság és a i széleskörű együttműködés rend- | szere. Ehhez már eddig is ér- | tékes hozzájárulást nyújtott az európai közvélemény és képvi­selőinek brüsszeli közgyűlése. Kívánatos, hogy Európa haladó társadalmi erői a jövőben még I határozottabban tevékenykedje- [ nek a földrész sorsának alakí­tásában. ® Délkelet-Ázsióban az Egye­sült Államok, „vietnamizálási" | politikájának teljes bukásától való félelmében, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ki­kötőinek elaknásításával, váro­sainak, falvainak, ipari és me­zőgazdasági létesítményeinek rendszeres bombázásával az agresszió kiterjesztéséhez folya­modott. Barbár eszközökkel, tö­meges megtorlásokkal akarja térdrekényszeríteni a vietnami népet. E kísérletei azonban — ugyanúgy mint az eddigiek — sorra megtörnek a hazafias I erők határozott ellenállásán, si- j keres akcióin. Ebben a helyzetben még in- j kább szükség van a szocialista j országok fokozott mértékű és összehangolt erőfeszítéseire. A hősiesen harcoló vietnami nép, Indokína népei továbbra is tá- j maszkodhatnak a Szovjetunió és a többi szocialista ország j politikai, anyagi és katonai se­gítségére. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköztársaság támo­gatására. A Központi Bizottság ismétel­ten hangsúlyozza; pártunk é^ népünk teljes mértékben egyet­ért a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hétpontos javaslatával és az 1972. február 2-i kiegészítő nyilatkozattal: az Egyesült Államoknak feltételek nélkül és azonnal be kell szün­tetnie értelmetlen agressziós cselekményeit, meg kell hatá­roznia saját hadserege és a csatlós alakulatok kivonásának pontos idejét, a térségben fel kell számolnia minden támasz­pontot és meg kell szüntetnie I a saigoni rezsim katonai támo- I A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának meg­felelően megtárgyalta az álla­mi oktatás helyzetéről és fej­lesztésének feladatairól szóló jelentést és megállapította: © Az állami oktatásban né­pünk a felszabadulás óta év­százados mulasztásokat pótoló történelmi jelentőségű eredmé­nyeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopó­liumának felszámolásával, az oktatásügy demokratizálásával, tartalmának szocialista szellemi­ségével minőségileg új iskola- rendszert teremtettünk. Mindez hozzájárult szocialista hazánk, társadalmi-gazdasági életünk fejlődéséhez, népünk alkotó energiájának kibontakozásá­hoz, társadalmunk tudati és kul­turális fejlődéséhez. Az állami oktatás az elmúlt neayedszázadban haránk fej­lődését 260 ezer felsőfokon, 575 ezer középfokon végzett szak­ember, 754 ezer szakmunkás képzésével segítette. Az esti és a levelező oktatás százezrek számára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez munkájuk végzése mellett. Az állami oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. A fejlő­dés eredményeként ma már a megfelelő korosztály 60 száza­léka óvodás, 90 százaléka el­végzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 száza­léka felsőfokú tanulmányokat végez. A szocialista köznevelés fej­lesztésében kiemelkedő a peda­gógusok szerepe. Áldozatos gatását. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya ha- [ ladéktalanul folytassa a párizsi tárgyalásokat: tartsa tisztelet­ben a dél-vietnami nép önren­delkezési jogát a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján. ® A Közel-Keleten a haladó rendszerű arab államok küzde- , nek az ENSZ Biztonsági Taná­csa által is elismert igazságos követeléseik teljesítéséért. Egy­idejűleg erősítik gazdaságukat, védelmi képességüket, eredmé­nyesen munkálkodnak társadal­mi fejlődésük időszerű felada­tainak megoldásán. Fontos in­tézkedéseket tesznek országaik j progresszív erőinek összefogásá­ra és mozgósítására, a demok­ratikus jogok és vívmányok bő­vítésére. Helyzetük megszilárdu­lása lehetővé teszi, hogy felszá- [ molják az imperialista hatalmak J gazdasági befolyását és érvé- j nyesítsék a természeti erőforrá- i sok, s bennük az olajkincsek feletti teljes nemzeti szuvereni­tást. liven irányban tett újabb lépéseik, közöltük a külfpldi tőke-érdekeltségek államosítása, jogosak és törvényesek; közvet­ve szolgálják az egész arab nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit is. A haladó arab országok bel­ső társadalmi, nemzeti törekvé­seik és külpolitikai céljaik való- raváltását egységük és összefo­gásuk erősítésével, az imperia­lista hatalmak beavatkozásának elhárításával, a Szovjetunióval, 0 szocialista közösség országai- j val megvalósított szoros baráti együttműködéssel érhetik el. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is következetesen támo­gatja az arab népek harcát az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért, a Pa­lesztinái nép törvényes jogainak érvényesítéséért, a közel-keleti helyzet politikai rendezéséért. © A Központi Bizottság meg­állapítja: a nemzetközi politikai események egyre jobban bizo­nyítják a Szovjetunió és a szo­cialista országok — közöttük ; hazánk — külpolitikai vonalve­zetésének helyességét. A szá­munkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek illúziókat bennünk, mert az eny- J hüléssel szembenálló erők még jelentősek. Az előttünk levő nagy nemzetközi feladatok meg­követelik, hogy még következe­tesebben oldjuk meg a szocia­lizmus építésének soronlevő ten­nivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szoros szövetségben küzdünk az agressziók felszámolásáért, a békés egymás mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésé­re irányuló politikánk érvénye­süléséért. munkával, eredményesen ok­tatják a felnövekvő nemzedé­ket, tanították és tanítják a fel­nőtteket, s tevékeny részesei a közéletnek. Pártunk, társadal­munk bizalommal van irántuk és épít munkájukra a jövő nagy feladatainak megoldásá­ban is. © A Központi Bizottság ér­tékelte az 1961. évi iskolare­form megvalósítását. Megálla­pította, hogy elsősorban az ok­tató munkában értünk el lénye­ges előrehaladást, növekedett az oktatás hatékonysága. A re­form alapelvei — az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka javítá­sa — helyesek és továbbra is érvényesek. A Központi Bizottság a jelen­tős eredmények mellett azt is megállapította, hogy a helye­sen megszabott feladatok egy részének megvalósítását szemé­lyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításával és a gimná­ziumi politechnikai oktatással kapcsolatos elképzelés nem volt reális. ® Oktatásügyünk továbbfej­lesztését a szocializmus maga­sabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forrada­lom hazai kibontakoztatása sür­getően igényli. Állami oktatási rendszerünk kettős feladat előtt áll. A kö zeljövőben a jelenlegi szerve­zeti kereteken belül kell fejlesz­teni, korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt ki kell dol­gozni az iskolarendszer távlati fejlesztésének koncepcióját. © Oktatási intézményeink­ben a túlméretezett tananyag nemcsak felesleges megterhe­lést okoz a pedagógusoknak és a diákoknak, hanem gátolja a tanulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív felhasználását is. A tudományos-technikai fej­lődés mai szakaszában iskolá­ink csak úgy felelhetnek meg a társadalmi követelményeknek, ha az alapvető ismeretek taní­tására törekszenek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve kiala­kítják a továbbtanulás igényét és képessé teszik őket a folya­matos önművelődésre. A különböző iskolatípusok jelenlegi tananyagát csökken­teni és korszerűsíteni kell. A tar­talmi korszerűsítés során na­gyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, politikai ismere­tek oktatására, az állampolgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megállapítani, hogy a ta­nulók kötelező iskolai elfoglalt­sága a jelenleginél kisebb le­gyen. A szakmai képzésben az el­méleti alapokra, a munkafolya­matok egészének áttekintésére és olyan gyakorlati ismeretek tanítására kell helyezni a hang­súlyt, amelyek lehetővé teszik a munkahely speciális követelmé­nyeihez való gyors alkalmazko­dást. © Iskoláink szocialista szel­lemben nevelik a fiatalokat. Ta­nulóifjúságunk iskolai munkája és munkaerkölcse ma általában kielégítő. Mindamellett iskolá­inkban változatlanul a legfőbb feladat a nevelőmunka fejlesz­tése. Iskoláink alapozzák meg job­ban a fiatalok világnézetét. A szocialista magatartás erkölcsi elveinek megismertetésével, a közösségi élet fejlesztésével se­gítsék elő, hogy növendékeik a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifiúsáai Szövetség szep'ezeteire, úttörőszervezetek­re, a diákönkormányzatra ‘tá­maszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban — széle­síteni kell a tanulóifjúság jo­gait, növelve kötelességtuda­tát, felelősségérzetét és fegyel­mét. Az iskola támogassa a ta­nulók önművelését és segítse a szabadidő kulturált felhaszná­lását is. Az ifjúság nevelésében az is­kola mellett jelentős szerepe van az ifjúsáqi szervezeteknek, az iskolán kívüli kulturális in­tézményeknek és a tömegtájé­koztatási eszközöknek. A köz­nevelés irányításáért felelős szervek gondoskodjanak ezek nevelő munkájának jobb össze­hangolásáról. A fiatalok szocialista nyelé­se érdekében erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom minden egyes tag­ja átérzi felelősségét a felnö­vekvő nemzedék sorsáért. Az is­kolai, a társadalmi és családi nevelés összhangja a fiatalok egészséaes szellemi és mllem- beli fejlődésének elengedhetet­len feltétele. © Népi államunk politikai feladata, hogy erőteljesen se­gítse a fizikai dolgozók gyer­mekeinek iskoláztatását. Jelen­leg a középiskolák első évfolya­main a tanulók 55 százaléká­nak, az egyetemeken, főiskolá­kon az elsőéves hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizi­kai dolgozók. A kollégiumok­ban, a napközi otthonokban, egésznapos iskolákban tovább­ra is elsősorban a fizikai dolgo­zók gyerekeit kell elhelyezni. Emellett növelni kell a maga­sabb fokú továbbtanulást elő- seaítő tanfolyamok számát is. ® A Központi Bizottság állást foqlalt az óvodák, az egyes is­kolatípusok fejlesztési irányai­nak kérdésében: — Az óvodák hálózatát a kö­vetkező ötéves tervek során je­lentősen bővíteni kell, az óvo­dába nem járó gyerekek szá­mára iskolaelőkészítő foglalko­zásokat kell szervezni. — A következő években leg­fontosabb feladót az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a rosszabb kö­rülmények között működök hely­I I zetének javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell. — A szakmunkásképzés tar­talmi fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő fel­adata. A szakmunkásképzés korszerűsítésére megindult mun­kálatokat gyorsítani kell. — A szakközépiskolák a jö­vőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézmé­nyekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipa­ri és mezőgazdasági szakközép- iskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megalapo­zást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő bizto­sítósával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók szak­munkás-bizonyítványt kapjanak. — A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi, főis­kolai tanulmányokra való felké­szítést, azoknak a tanulóknak a számára pedig, akik az érettsé­gi után munkába kívánnak áll­ni, lehetőséget kell teremteni gyakorlati ismeretek megszerzé­sére. Mindkét cél érdekében szükséges a jelenlegi kötelező tananyag csökkentése és a fel­tételek megteremtésével — a 2. osztálytól kezdődően — a fakul­tatív, tárgyak rendszerének fo­kozatos bevezetése. — A felsőoktatásban tovább kell javítani a képzés minősé­gét. Az egyetemeken, főiskolá­kon széles alapismereteket kell adni, a specialisták képzése a továbbképzés feladata legyen. Az új képzési igények kielégí­tését a meglevő intézmények együttműködésével és nem új intézmények létrehozásával kell biztosítani. Az egyetemi-főiskolai felvéte­li rendszert alapelveinek fenn­tartásával kell továbbfejleszteni. — Az esti és a levelező kép­zési formák nélkülözhetetlen sze­repet töltenek be azzal, hogy lehetővé teszik a tanulást azok számára is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak résztvenni a nappali képzésben. Az esti és a levelező oktatásnak fontos e- repe van az egyre inkább áí.a- lános szükségletté váló tovább­képzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel is támogatni kell a dolgozók munka melletti tanu­lását. Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, válla­latok, intézmények vezetőinek elő kell segíteniök az esti és levelező képzés lehetőségének kihasználását és a munka mel­letti tanulás erkölcsi és anyagi megbecsülését. — A szakemberek továbbkép­zéséért a munkahelyek vezetői a felelősek, a továbbképzés feltételeit az oktatási intézmé­nyek biztosítsák. © A középfokú és felsőokta­tási intézményekben továbbta­nulók létszámát a népgazdaság szakember szükségletével össz­hangban kell meghatározni. Mivel 1977-ig az általános iskolát végző korosztály létszá­ma csökken és a 80-as évek elejéig stagnál, fokozottan tö­rekedni kell arra, hogy a to­vábbtanulók aránya növekedjék. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra. hogy az általá­nos iskolát végzett lányok közül minél többen tanuljanak tovább a középfokú oktatási intézmé­nyekben, a szakközépiskolák­ban, a szakmunkásképző inté­zetekben. © Lényegesen javítani kell oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit.- A köznevelés továbbfej­lesztése érdekében vonzóbbá kell tenni a pedagógus hivatást és életpályát. Az élet- és r<un- kakörülmények megfelelő szín­vonalával elő kell segíteni, h*gy a fiatalok nagyobb számbZin válasszák a nevelői hivatást.- Emelni kell a pedagógus- képzés színvonalát, ki kell dol­gozni a továbbképzés új rend­szerét, s a pedagógusokat ér­dekeltté kell tenni továbbkép­zésükben. A továbbképzés bázi­sai a megfelelő felsőoktatási intézmények legyenek.- Növelni kell a pedagógu­sok, a tantestületek önállósá­gát. Lehetővé kell tenni, hogy az előírt pedagógiai-tantervi célok és követelmények elérésé­hez legjobban megfelelő mód­szereket a pedagógusok maguk választhassák meg.- Az oktatásügy fejlesztése kiemelt társadalmi feladat, amelyre a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelem­nek a jelenleginél nagyobb há­nyadát kell biztosítani. Ugyan­akkor gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket hatékonyab­ban használják fel.- A köznevelés irányítását va­lamennyi szinten meg kell ja­vítani. Á kormányszervek erősít­sék mind az általános pedagó­giai, mind a szakirányítást. A középfokú szakoktatási intéz­mények fenntartói fokozatosan a megyei tanácsok legyenek. Az iskolák belső életében növelni kell az igazgatók hatáskörét, a tantestületek szerepét.- A neveléstudományi kutató­munkát fejleszteni kell, hogy fokozottan segíthesse az isko­lai oktató-nevelő tevékenységet és a távlati oktatáspolitikai döntések megalapozását. ® A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, hogy vállaljanak kezdeményező sze; repet a Központi Bizottság ha­tározatának végrehajtásában. Az oktatási intézményekben mű­ködő pártszervezetek fordítsa­nak különös gondot az oktató­nevelő munka eszmei, politikai színvonalának emelésére, kor­szerűsítésére. Segítsék a szocia­lista pedagógiai elvek és mód­szerek terjedését, érvényesülé­sét, foglalkozzanak a pedagó­gusok szakmai, elméleti felké­szültségének növelésével. © A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a Minisztertanács tárgyalja meg az oktatásügy fejlesztésének kérdéseit és ha­tározza meg a szükséges álla­mi intézkedéseket. ® A Központi Bizottság „Az állami oktatás helyzete és fej­lesztésének feladatai” című do­kumentumot nyilvánosságra hoz­za. Korszerű alapozó géplánc Kertvárosban Országos konferencia Pécsett- Az építőipar továbbra sem számolhat létszámnövekedéssel. Már csak ezért is kényszer a nagyütemű gépesítés. Ez pedig figyelmes és körültekintő mun­kaszervezést, valamint nagy technológiai fegyelmet követel meg mind a munkásoktól, mind a vezetőktől - mondotta Ne­meskéri László, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az első országos betontechnológiái konferencia megnyitóján. Tegnap délelőtt több mint száz szakember részvételével megkezdődött a betontechnoló­giák korszerű gépesítése című kétnapos ankét a Technika Há­zában. A konferencián több előadás hangzik el, melyhez az építő- ipari vállalatoknál dolgozó szakemberek mondják el a gya­korlati tapasztalataikat. Erre j annái is inkább szükség van, j mert az alkalmazott technoló­giák is eltérőek. Több vállalat használja a modern alagútzsa- |. lus építési módot. Ezek közé j tartozik a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat is. így várhatóan augusztusban mór j üzemel Kertvárosban is a kor- j szerűnek mondható betontech­nológia; az alagútzsalus alapo­zási rendszer. Ennek előfeltéte- ! le az, hogy a vállalat által megvásárolt gépláncok az emlí­tett időre megérkezzenek. Az ú technológia bevezetése termé­szetesen élőmunka megtakarí- j tást is jelent, ezzel pedig eny­híteni lehet az építőiparban je­lentkező létszámhiányt. I S, Gy

Next

/
Oldalképek
Tartalom