Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
6 DUNANIULI NAPLÓ 1972. június 15. Baranyai kastélyok és udvarházak... Megyefa Megyefán nincsenek visszatérő szellemek. Befalazott inasokról, megszöktetett menyasz- szonyokról, gyilkosságról sem hallottam. Az emberek említenek valamit az egyik ősről, aki elkártyázta a feleségét, s ezért rácsos szobába zárták, de én a rácsos ablakról már a bük- kösdi kastély történeténél hallottam, s nem férfit' hanem nőt tudtak a lezárt szobában. Állítólag volt a család birtokában egy festmény is, mely bizonyítja: nő volt a rácsos ablak mögött. Dehát mondom: ez a bük- kösdi kastély történetéhez tartozik. Persze nehéz lehet még a régi történetek tudóinak is szétválasztani az eseményeket, sa Jeszenszky család dolgait, hiszen közel 250 éve származtak ide a Turócz megyei Kisjeszen- ből. Azóta erdővé terebélyese- sedett a rokonság, s ma már alig lehet nyomon követni a családfát. Állítólag az egyik Jeszenszky megpróbálta Kisje- szenben a leszármazottakat megkeresni: kérdi a paptól, vannak-e még itt Jeszenszkyek? A pap csodálkozva nézett, majt azt mondta: persze, rajtam kívül az egész falu. S mégegy: Megyefát is hiába keresnénk ma mór a térképen, az ötvenes évek közepén beolvadt Bük- kösdbe. Pécsett a Városház köz egyik ; bérházában az első emeleti kis szobában könnyebb ma már a kastély múltját felidézni, mint a községben. Jeszenszky Iván- , né, kedves idős néni, ő volt j Megyefa utolsó birtokosa. A falon festmények. Jeszensz- kyné megható tárgyilagossággal figyelmeztet:- Ne keresse bennük a műalkotás szépségét. Tudja a ván- dorfestők százával járták régen a vidéket' így örökítették meg magukat őseim is, s így maradt meg a kastély régi képe. Apám ugyanis 1900-ban, egy esztendővel születésem előtt átépítette. Az előtérben egy vízimalom, háttérben ólomszürke hegyek előtt a régi nemesi kúria. Jó magas, „L" alakú épület, viszonylag apró ablakokkal. Oldalfalán kis kiugrás és háromszögű tetőkiképzés árulkodik koráról. Régi, már-már törékennyé öregedett papírok idézik a csa- j Iád és a ház történetét. Ezek szerint Jeszenszky Antal (apja János volt a családból az első, aki Baranyából jött, s aki Szigetvár kapitánya is volt) épí- | tette 1788-ban a díszes kastélyt hatalmas melléképületekkel. Két esztendővel később villám csapott az épületbe, és a tető leégett Jeszenszky Antal szürke dolmányban, fekete prémmel' piros mellényben szigorú magos homloka alatt valószínűtlenül szelíd, barna szemmel néz, valamerre az olajfestékben rögzített végtelenbe. Fia János a szomszédos falon függ aranyos atillában, piros dolmányban. Az övé volt Megyefa, Iba- fa, Csebény és Gorica. Ö a dédnagypapa. Fiai — József, Lehel, Gyula és Zoltán — egy- egy községet örököltek. Zoltán volt az én öregapám, 1848-ban mint honvédőrnagy Komáromnál volt kénytelen letenni a fegyvert. Apám a megyei órvaszék elnöke volt, én egyedüli gyermekként örököltem Megyefát — 250 holddal.- ön tehát Jeszenszky lány és özvegy Jeszenszkyné is . . .- Igen. Férjem a család bük- kösdi ágából származik. Hatan voltak testvérek, örökség minA régi Pécs Vineeliérképző iskola Nyolcvan esztendeje annak, hogy Pécs gazdasági életében oly megrázkódtatást előidéző filo::érovész idején, a pécsi szőlők újratelepítésével kapcsolatban felmerült a vincellérképzö iskola életre hívásának gondolata és igénye. A szőlőkultúra Pécsett és környékén a római impérium korától bizonyítható. Csak a XIX. század utolsó évtizedében került válságba ez a filoxéravész következtében. A városi tanács igyekezett támogatni a kétségdenkinek kevés jutott. Az a kicsi is a háborúban teljesen elértéktelenedett. így aztán a megyefai volt az egész birtokunk. A sárga papírokon Fedóra- ként látom feljegyezve az utolsó ■.megyefai" lányt. — Csak amikor a személyazonossági igazolványt kiváltottam, jöttem rá, hogy Irma vagyok. Másként anyakönyveztek, mint ahogy megkereszteltek. Dedikált fényképét látom a falon: Turin 1883. Jeszenszky Ferencnének. Kossuth Lajos. — A férjem apja 30 esztendeig Szentlőrinc Kossuth-párti képviselője volt. A környező 74 községben három évtizedig megbuktak a kormánypártiak. A család nagy 48-as volt mindig. A nyári hőségben mozdulatlan a nagy megyefai kastély körül minden, bár az átépített toronnyal, kupolás, hat oszlopon nyugvó tereferélővei díszített épület nagyon is mozgalmas. A szénaillatos parkból a levakolt, de még jól kivehető címert próbálom megfejteni. Nem megy. A régi iratok azonban pontosan leírják mit ábrázol: háromszögű, kékszínű pajzs, melynek egyik részét mező fedi, melyen egy férfi jobbján sújtásra készen fejszét tart' átvágni a nemes vadat, melyet a mezőn szaladtában fogott. A kastély parkjában évszázados fák mellett fiatal fenyők. Ezeket már az állami gazdaság ültette. A gyümölcsösbe szaladó park ismét erdőben folytatódik. Platánok, nyárfák. Nórái József, üzemegységvezető és Papp István, a gazdaság párttitkára kalauzol. Mindketten 23 esztendeje kerültek ide, röviddel azelőtt, hogy Jeszenszkyné elhagyta a birtokot. — En vettem át a majort — mondja Nérai József. — A kastélyban először az ásványbánya igazgatósága, majd a nemzeti vállalat irodái voltak, most pedig már jó rég az állami gazdaság központja. 8200 holdas mezőgazdasági üzemet irányítanak innét. 3500 hold szántó, rétek, erdők, 230 fejőstehén, 4—5000 sertés. 3000 juh a gazdaság vagyona. Nagyon megnőtt a megyefai birtok. A romantikus toronyszobából (vas csigalépcső vezet fel) az állomásra látni, a parkon túl két parasztlány hajladozik a földön. Az épületben kattognak az írógépek, sűrűn cseng a telefon. Csak a boltíves szobák, a Zsolnay-csempés kálv- hák emlékeztetnek régmúlt _ időkre. A toronyszoba ablakába fészket épített egy veréb, valahol a gyereke után kiáltozik egy asszony. A vízimalmot — csak sejtem, hol lehetett. Nagyon fáradságos ma már Megyefán a múltat felidézni. Talán csak az újságíró kedvtelése. hiszen Jeszenszky Fedóra is már a pécsi kis szobát tekinti igazi otthonának. Lombosi Jenő „A hölgyek kéretnek legegyszerűbb öltözékben megjelenni" Álmás menti juniális A zselici Mozsgó évről évre szerény röplapon tudatja, hogy évtizedek szokásaként megrendezi az „Almás-menti juniálist”. A juniális történetét kutatva Mozsgai József szigetvári gyűjtő ajándékaként kedves meghívó került tulajdonunkba. A nyomtatványt 1896-ban, Magyarország ezer éves fennállásának évében adták ki. Az eklektikus keretben vöröskereszt a főmotívum. A szöveg a „Baranyai Vöröskereszt Mozsgói Fiókjaként” rendezi az ünnepséget a mozsgói kies völgyben jótékony célra. A MÁV a mozsgói ünnepségre különvonatot indított, s a résztvevőket ingyen szállította. A pécsi MÁV Igazgatóság vasutas zenekara ingyen hangversenyt adott. Érdekességek a műsorból: „A rendezőség a hölgyek részére az állomáson hintákat bocsát rendelkezésre. Az urakat szamarak várják. Az urak bátrabbja szamaragolhat, A lelkes ifjúság részére az uradalom híres méneséből paripák állnak rendelkezésre, egy lovaglás 1 korona. A nagyközönséq számára „Lottéria”, szerencsehalászat, játékos versenyek stb. lesznek. Este az ünnepséget fényes tűzijáték fejezi be.” 1911 nyara. A Kecskemét városát súlyosan érintő földrengésről a birtokunkban levő meghívó az alábbiakban tudósít: „Mozsgó és vidéke ifjúsága . .. Mozsgón az aranyosi erdő kies völgyében, a vasúti állomástól egy kilométer távolságra a kecskeméti földrengés által károsultak segélyezésére zártkörű nyári táncmulatságot rendez, melyre t. címet és b. családját tisztelettel meghívja ... A hölgyek kéretnek legegyszerűbb öltözékben megjelenni . . ." 1918—1921, a megye szerb megszállásának ideje. Az S. H. S. királyság és Magyarország határát a juniális völgyén áthaladó Porovicza-patak alkotta, így a juniális „politikai okokból” 3 évig szünetelt. A 20-as évek első juniálisát újra közcélra, a világháborúban elesett hősök emlékművének a felállítására rendezték. A juniális a kastély parkjában, míg a bál a kastélyban és kertben volt. Emlékezetes volt a mesés tűzijáték. Mennyi pénz gyűlt össze, nem tudjuk, de a ma létező hősi emléket az újabb gyűjtésből állították 1937-ben. 1947. nyara. Az újjáépítés második éve. A juniálist a „Mozsgói 48-as Bizottság" rendezi. Az eddig főleg szórakozást nyújtó rendezvény új feladatot ölel magába: művelődést és szórakozást. A juniális így ágyazódik bele a hat napig tartó „Falunapok és falukiállítás” ünnepség-sorozatába. 1970 nyarán az árvízkárosultak segélyezésére juniálisunk teljes tiszta jövedelmét küldtük. Az idén június 18-án Mozs- gón újra kitűzzük a most már történelmi múlttal rendelkező „Almás-menti juniális" kék-fehér zászlaját. A szerény röplap szerint a művelődési részben nép- művészeti faragó kiállítás, a népi tánccsoport szereplése, motoros verseny, míg a szórakoztató játékok között az ősi népszokásként rendezett „Kakas ütés” kap helyet. Régiektől tudjuk: a legjöve- : delmezőbb szórakoztatási szám az urak szamaragolási versenye volt. Ezt a jól jövedelmező számot évek óta nélkülözniük kell, mert Mozsgón már egyetlen sza- j mér nincs. Lengyeltóti János i beesett szőlőbirtokos lakosságot legalább felvilágosítással a védekezés helyes módjáról, később pedig saját kezelésű szőlőtelepéről amerikai szőlővesz- szők árusításával. Az amerikai szőlőtelepet kezelő bizottság, a Pécsi Figyelő 1893. április 21-23-i száma szerint javaslatot nyújtott be a vá- 1 rosi tanácsnak vincellérképző | intézet felállítása iránt. Az is- I kola megszervezése a tanács feladata, „ehhez az állam évi ; 3600 forinttal járul". Az intézet- í nek 1893. október elsején meg kellett volna nyílnia, azonban csak három esztendő múlva nyitotta meg az első tanévet. A város, erejét meghaladó módon, mintegy 35 000 forintnyi költséggel létesítette ezt az intézményt. Megvették a Tety- ! tye utcában levő Schmidth-féle malmot, megfelelően átalakítot- j ták és berendezték azt. Egy nagy terem, hálószoba 20 bent- í lakó növendéknek, helyiség a szőlővessző kezelésére, igazgatói lakás, iroda, az élelmező lakása, konyha és a tanulók ebédlője, mind kellően felszerelve. Kinevezték a tanerőket, csupán az volt hátra, hogy növendékeket „fogjanak” az iskolába. Az intézet évi személyi és dologi kiadásait 7500 forinttal fedezték. A földművelésüqyi kor- j mány adott évi 3000 forint ál- i lamsegélyt, a Pécsi Takarék- pénztár alapítványt tett, melynek kamataiból két bentlakó növendéket lehetett teljes ellátásban részesíteni, a Baranya | megyei Gazdasági Egyesület is kilátásba helyezte, hogy két ta- j nulónak ösztöndíjat biztosít, sőt eqyes uradalmak is ígéretet tettek arra az esetre, ha megnyí- I lík a pécsi vincellériskola, egy- I két növendéket évi segéllyel látnak el. Közhírré tették aztán, hogy Pécs város új iskolája megnyílik, felvesznek 20 pécsi születésű . bentlakó növendéket telje- i sen díjtalanul, továbbá bejáró növendékeket igen mérsékelt tandíj fizetése mellett. A pályázati hirdetményt lapokban, falragaszokon, dobszóval kellő időben közhírré is tették, de nem akadt több pályázó egynél, aki hajlandónak mutatkozott volna, hogy ingyen tanulni fog. Jelentkezett ugyan egy vidéki fiú, akinek szülei kijelentették, hogy fizetik a tandíjat I és gyermekük ellátásáról is | gondoskodnak. A Pécsi Figyelő mdnkatársa tájékozódott a lakosság véleményéről is, a vincellériskolát j illetően. Volt alkalmunk halla- I ni, — írja — különösen a budai külvárosban, hogy mit fizet a I város, ha a gyerek bemegy tanulni a vincellériskolába, mert a város kosztját nem becsüli annyira, hogy miatta kifogja a gyereket abból a munkából, ahol napszámot is kap. Tény — folytatja a cikkíró —, hogy különleges viszonyaink figyelembe vételével ez az iskola csak úgy prosperálhat, ha az elméleti oktatás akkor folyik, midőn a külső munka szünetel. Tavasszal és nyáron, midőn a gyakorlati oktatás folyik, a növendékek egy kis pénzmaghoz is juthatnak, midőn magánosok szoléit rendezik, amellett, hogy tanulnak és gyakorolnak. A pécsi vincellériskola 1896 őszén megnyitotta kapuit és 1907-ig minden tanévben működött. Az első tanévben növénytan elméletet és szőlőműveléstant, az 1897-es tanévben a két tantárgy helyett már hármat tanítottak: szőlőművelést, borkezelést és gyümölcstermelést. Az egyéves vincellériskola hallgatói 17—20 éves fiúk voltak, eleinte Baranyából, később távolabbi területekről verbuválódtak. Számuk 10—17 között ingadozott tanévenként. 1898-ban szokatlanul magas volt a tanulólétszám: 38 fő. Komoly szőlőgazdaságokban később is alighanem szívesen fogadták a pécsi vincellériskola egykori növendékeit, mert a Baranya megyei Levéltárban fellelt bekötött anyakönyvi napló lapjai között levő, 1924. november 12-én kelt jegyzőkönyv szerint Tamás József, elveszett vincellériskolái bizonyítványának kiadását kéri, aki az iskola fennállásának utolsó idejében nyerte bizonyítványát. A 174/ 924. szám alatt ki is állította a város gazdasági ügyosztálya. A pécsi vincellérképző iskola aránylag rövid fennállása alatt — hisz mindössze 12 éven át működött — mégis betöltötte hivatását. 178 szakmailag jólkép- zett vincellért bocsátott a társadalom rendelkezésére olyan időszakban, amikor arra a legégetőbb szükség mutatkozott. A filoxéravész következtében majd teljes egészében kipusztult szőlők helyreállításának kezdeti szakaszában. A pusztulásnak eredt régi, nagyhírű és a város életében felmérhetetlen fontosságú szőlőkultúra feltámasztásának szükséglete hozta létre, s bár a szőlők rekonstrukciója csak nagyon lassan következett be a XX. század első évtizedeiben, az új, filoxéramentes szőlők telepítése és kezelése, az okszerű szőlőgazdálkodás bevezetése terén a pécsi vincellérképző iskolának elévülhetetlen érdemei vannak. Dr. Kovács András Lehet egy pohárral kevesebb? Két és fél iészeg ember naponta Termelőszövetkezetek, állomi gazdaságok, FIGYELEM ! A ZALAEGERSZEGI VÁROSI TANACS VB. TERMELÉS ELLATASFELUGYELETI OSZTÁLYA üzemeltető partnert keres a vásárcsarnokban megüresedett 50 m'1 alapterületű ZÖDSEG-GYÜMÖLCS PROFILÚ ÜZLETHELYISÉGÉBE. Érdeklődni: Vásárcsarnok Felügyelősége (Wagner Gyula) Zalaegerszeg Piac tér, Telefon: 12-159. Casus bibendi . . . Tulajdonképpen min- j den ok az ivásra. Az ember iszik, ha találkozik valakivel, iszik, ha nem találkozik senkivel, iszik, ha elhangzott az ünnepi j beszéd, iszik, ha csönd van. Iszik továbbá, j ha nyer a lottón, ha nem nyer, ha verőfény von, ha esik . . . Metodikája, s főképpen j gazdag hagyománya von nálunk az italo- I zásnak. Iszunk vendégségben ijesztően pi- j ros és zöld hózikészitményeket, kocsmák- j ban, elegáns éttermekben, fogadásokon, s az antialkoholista liga ülése után, a jól i végzett munka örömére. Iszunk reggel, dél- j ben, este és éjszaka és ezzel nagyjából j körvonalazottak az alkalmak. Alkohol van bőven, a fentiek szerint alkalom is, emelkedik hát a pohár és a vél i alkoholszintje. Senki nem számol a következményekkel. * Nyolcötvenes Fiat az éjszakai járőr előtt, j A vezetőt felkérik, szálljon ki. Igen ám, de j szegény nem képes megállni a lábán. Amikor kihúzzák, összecsuklik, mint a collstok, j Súlyos alkoholmérgezett. Több kilométeren ! vezette a kocsit. Utasát faggatják: hogyan mert egyáltalán beülni a kocsiba. — Kérem, észre sem '/ettem — méltatlan- I kodik — hiszen olyan jól vezetett,.. Aztán kiderül: az úrvezető egy liter konyak után ült a volánhoz. örökzöld téma a markecolás, a „ki ha nem én" erős fiúk garázdálkodása, az erőszakos cselekmények sora, s végül vicclapba illő határesetek. Mert az mégsem komoly bűn, ha valaki betör éjszaka eszméletlenül részegen egy boltba, levetkőzik, szépen összehajtogatja a ruháját és édes- deden elalszik a pénztárban húszezer forint mellett. Azon csak reggel, a boltot nyitó kisasszonyok csodálkoztak. Előfordult már olyan is, hogy valaki a rábízott húszezer forintból annyira berúgott, hogy másnap hajnalban a vásárban a maradékon vett egy pár kimustrált lovat. . , Megmosolyogja ar ember, ha ilyet hall, de aligha mosolyognék, ha saját húszezer forintomról lett volna szó. * A részegség és a bűn közvetlen szomszédok. Előttem a Pécsi Városi és Járási Rendőr- kapitányság jelentése, amely egy év viszonylatában vizsgálja az elkövetett bűn- cselekmények és az alkoholos befolyásoltság közötti összefüggést. E szerint a rablások ötven. a hivatalos személy elleni erőszak száz, ' súlyos testi sértés huszonöt, a garázdaságok hetven. a magánlaksértések harminc százaléka történt alkoholos befolyásoltság alatt. A vizsgált évben büntető eljárás során tizenegy alkalommal küldték — bírói ítélettel — a terhelteket kényszer-elvonókúrára. Büntető eljáráson kívül huszonhét alkalommal javasolták a kényszerű kezelést, de a tanácsok egészségügyi osztályainak további intézkedései — tekintettel a kórházi kezelések korlátozott lehetőségére — elhúzódnak, hatásuk alig érvényesül. Egy év alatt 88 embert helyeztek rendőri felügyelet alá. és valamennyit eltiltották az italmérő helyek látogatásától. Botrányos részegségért 326, lerészegítésért 6, fiatalkorúak szeszesitallal való kiszolgálásáért 4'3 esetben folytattak szabálysértési eljárást. Ugyanebben az esztendőben a rendőrök 87? személyt szállítottak „túlittas állapotuk miatt” a detoxikáló állomásra. Ez csaknem két és fél túlvidám ember naoonta. A statisztikai adatok korántsem tükrözik a valót. Jóval több az ittas ember, mint amennyi a rendőrségi krónikában szerepel. A lényeg abban rejlik, hogy az ittasság rendkívül kedvezően motiválja a bűnre való hajlandóságot. Részegen még az is elkövethet bűnt, aki különben azt soha meg nem tenné. * A szeszesital fogyasztását nem lehet megszüntetni. Nem is áll ez senkinek szándékában. De azért az italboltokban elhangozhatna néha: — Kedves vevő, lehetne egy pohárral kevesebb? Kampís Péter l « %
