Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
A pécsi vendégszereplés elé GALAMBOS! LÁSZLÓ: A Karl-Marx-Stadt-i Városi Színház 1951-ben a Német Demokratikus Köztársaság színházai közül elsőként nyitotta meg kapuit az újjáépített Karl-Marz-Stadt-i Operaház. Operaház a neve. de nem véletlen, avagy szervezési tévedés az, hogy ez operaházban színdarabokat is előadnak. Operák és színművek együtt szolgálják a színház célját a szocialista embertípus kialakítását a színművészet eszközeivel. A színház repertoárjában így megfér egymás mellett Tolsztoj Feltámadás-a, Brecht Gallieli-je, Mozart Varázsfuvolá-ja, A klasszikus művek mellett a mai emberről és a mai emberhez szóló művek is szerepelnek a színház repertoárjában. A színház szerzőgárdájában a mai generáció is szerepet kap. Ezek között egyik legsikeresebb Sigfried Matthus. A klasszikus művek közül Händel, Mozart, Verdi és Wagner művei állandóan szerepelnek. Számunkra nagy megtiszteltetés az, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Ilyen rangos együttesét üdvözölhetjük és láthatjuk hazánkban. Bemutatkozásuk Kleist Az eltört korsó című vígjátékávaf történik. Ez a mű a ma emberének is tanulságul szolgáL Heinrich von Kleist (1777—1811), a német romantika egyik legnagyobb drámaírója. A romantikus szertelenség nemcsak műveiben, hanem az élet- 'ben is megtalálható. Porosz nemesi családból származott és katonatisztként Indult sorsa elé, azután megutálta a civilizációt, s a vissza a természethez rousseau-l jelszavát követve paraszt akart lenni. A helyhez kötöttjeiénél Az eltört korsó című vígjátékból ség szelíd nyugalmát azonban nem tudta volna elviselni. Eljegyezte magát egy porosz tábornok lányával, majd szakított vele. Kóborolt, utazott a világban évekig. Franciaországba, Königsbergbe, majd Berlinbe került. Itt egyre inkább elkeseredett, mert irodalmi sikere nem volt. Drámái megbuktak, Geothe nem méltányolta. Élete tragikus véget ért. Műveiben az élet igazságaira is felhívja a figyelmet Bűnös emberek felett csak feddhetetlen ember ítélkezhet — tanítja Kleist. Hazánkban ^gyik legismertebb műve az 1806-ban írt Az eltört korsó c. vígjátéka. Ebben a művében egy erkölcstelen bírót állít pellengérre, aki nem átall ítéletet hozni még olyan esetben sem. amikor a bűnt ő maga követte el. Az eltört korsó egyben a korabeli német igazságszolgáltatást is kigúnyolja. Százharminc éve jelent meg Petőfi első verse „Gondűző borocska mellett..." Közeleg Petőfi születésének százötvenedik évfordulója, szellemének, művészetére* hódol a világ. Sajtónk már hírt adót arról, hogy hány országban, hány nyelven adják ki újból költeményeit. milyen ünnepségeket rendeznek emlékére. A kerek évfordulóhoz érdekes módon kapcsolódik egy másik nevezetes dátum: éppen százharminc esztendeje annak, hogy Petőfi első verse megjelent az akkori idők legtekintélyesebb folyóiratában, az Athe- naeumban. A borozó című költemény volt az első lépés a holhatalanság felé, nem felesleges tehát külön is ráirányítani a figyelmet a költő pályájának erre az apró, de lényeges mozzanatára. A borozó születésének helye Pápa. Hosszú és kimerítő kalandozások után 1841 őszén ismét visszatért az iskolapadba a pápai ősi kollégium falai közé. Előtte valóban bejárta a „fél világot”, katona volt, majd vándorszínész, egy szegényes truppal csavargott az országban. Tizennyolc éves kora ellenére egy életre szóló élményanyagot gyűjtött, diáktársainál jóval érettebb fővel szemlélte az életet, néha talán kissé öregesen is. Barátai feljegyzéseiből tudjuk, hogy verseiért már a pápai évek alatt nagyon tisztelték. Az ott keletkezett „zsengék” he magukon viselik i$ a korabeli hatásokat, élményanyagukban, megformálásukban, a versbeszéd fel-felbuk- kanó természetes fordulataiban egy új tehetség készülődését jelzik. Tulajdonképpen A borozó is egy akkor divatos modell szerint íródott, de menynyivel egyénibb, élettelibb, mint a maga korában derűre-borúra születő bordalok I A fiatal Petőfi tehetsége szétfeszíti a műfaj kereteit, a vers végére helyezett csattanó természetessége még a tartalmi reminiszcenciák ellenére is megkapó. Az igazi költőkre jellemző igényességgel választotta ki azt a lapot is, ahová először küldött verseiből. A Vörösmarty—Bajza—Toldy hármas szerkesztette Athenaeum 1837 óta jelent meg, s rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert Szeptemberben már több mint ezer előfizetője volt, s az olvasók kérésére az első félévet ismét ki kellett adni. A népszerűségét mindenek előtt haladó szellemének köszönhette. A borozó-1 hórom másik vers kíséretében küldte el az ismeretlen pápai diák az Athenaeumnak. A megjelenés kisérő ördöge mellett nyilván a nagynevű szerkesztők véleményét váró kíváncsiság is ösztökélte erre a fontos lépésre. Bajza éles szeme azonnal felismerte a versekben o tehetséges költőt. Válasz helyett a lap következő számában, mely 1842. május 22- én került ki a nyomdából, már közölte is A borozót A vers alatt ekkor még a Petrovics Sándor név szerepelt, a kővetkező megjelenés alkalmával azonban már a Petőfit olvashatjuk. A borozót maga Petőfi nem tartotta je- Jentős versnek, első kötetébe sem vette fel. A halála után kiadott gyűjtemények többsége viszont ^zzel a költeménnyel indult, a szerkesztők, kötetösszeállítók feltehetőleg lényeges dokumentumnak tartották. A tizenkilenc éves pápai diák megtette az első lépést az irodalomban, az ország legtekintélyesebb folyóirata, mutatta be q nyilvánosságnak. A borozó azonban csak a költői tehetséget bizonyította, annak igazolása, amiért ma Petőfi világirodalmi nagyság, még hátra volt De ez sem váratott magára sokáig. K. £ JCúuijatk közt Petőfi Sándor szellemének A föld alatt feszülő fehér kupolába, mely csontodból épült, futnak-e vízért a rejtő gyökerek? Melyik kő, szétömlő rögdarab viselte tenyered utolsó árnyékát? Villámló időben piruló kalászból dölt-e mag hajadba? Látták-e a dühöngő dárdát útrakész madarak? Lángolt a magasba talán a sas is, hogy melléd zuhanva füstölgő tollával szemed lezárja, Ki tudja, hol hever kardod, a suhogó árva? Jó öreg kocsmáros naptorkú fia, anyaarcon csüggő, füstbe-ment-tervü Vándor, szegények sisakos testvére, János vitéz, keserű-átkú Apostol lázadva dolgoztál, a latolgatás koptatott tűivel semmit sem foltoztál Szabadság-szerelmi) könyvek közt sercegő pennád, parányi hived, szolgált sefényen, hogy a nép a Lét kristálycsarnokába lásson. Vers Nagyurai Hímeztek neked palástot, luk hitték, hogy Szibéria sárkányt is megfojtó bányái visszaadnak. Harkály a pelyhes-odvű fából, röpült a bizalom az arany citerábóL Mert befordult a konyhába mindig a legény s fátylát magára borította a lány; járták a táncot csengettyűk, harangok, hajlott a nádra bársony-buzogány. A feszülő fehér kupolában, mely csontodból épült, gyászoló szalagok a rejtő gyökerek, PorBk a kő, a szétömlő rögdarab, mely viselte tenyered utolsó árnyékát Várt az otthon, a haza, a kürt, meg a citera; nem jöttél jó öreg kocsmáros naptorkú fia, anyaarcon csüggő, füstbe-ment-tervü Vándor, szegények sisakos testvére, János vitéz, keserű-átkú Apostol; megtiport tested fölött terebélyesedik csillagos tulipánfa, virággal-font ünnep. Zenei krónika Sándor János és a Győri Filharmonikusok hangversenye RENDKÍVÜL szokatlan,' hogy zónakari hangverseny végén ráadásszá- mokat kapjon a közönség. Nos, a Győrt Filharmonikus Zenekar hétfő esti Uszt-terml hangversenyének oly kirobbanó sikere volt, hogy ahhoz hasonlóra alig tudunk visszaemlé- keznL Es teljesen megérdemelt e nagy siker, két tekintetben is: nem csupán az előadás kiválósága miatt, de a műsorválasztás igényessége és merészsége folytán egyaránt Két évvel ezelőtt szerepelt utoljára Pécsett a győri zenekar. Akkor „A modern zene ünnepe" címmel méltattuk hangversenyüket Mostani vendégjátékuk jellemzésére sem találunk megfelelőbb kifejezést Századunk négy, egymástól teljesen elütő stílusú, jelentős zeneművét játszották - mesterien. Britten, az újabkorf angol zene kiemelkedő alkotója. Első operáját a Peter Crimes-1 hosszú évek óta sikerrel játssza az Állami Operaház. Négy zenekari- közjátékot hallottunk a tengerparti faluban játszódó operábóL Debussy Tenger-e felettébb találóan és költői módon ábrázolja azt a benyomást, amelyet a tenger kelt az emberben. Britten zenekari közjátékait joggal helyezhetjük Debussy remekműve mellé, szinte megelevenednek előttünk a tenger természeti jelenségei. Az előadásban különösen a szélső tételek keltettek kedvező benyomást A középső tételekben még olyan intonációs és együttjátszási hibák is előfordultak, amelyeket a hangverseny további folyamán egyáltalán nem észleltünk. Alban Berg Hegedüversenyé-né\ líraibb fogantatását, mélyebb zenei gyökerekből táplálkozót alig találunk a dodekafon technikával írt művekben. Nála a tizenkétfokú hangsor valóban csupán technikai eszköz, amelyet egyrészt nem kezel mereven, másfelől pedig más, hagyományos eszközökkel bővít, de mindenekelőtt: a költői kifejezés szolgálatába állít. A szólista, a zenekar első hangversenymestere, POTHOFF CSABA, a versenymű kamarajellegű szépségeit domborította ki. Hegedűhangjának vivőereje, muzsikálásának intenzitása nem vetekedhet hangszerének virtuóz mestereiével, de játéka világos, értelmes, ritmusa és intonációja pontos. Előadása vonzó képet nyújtott arról a hegedűversenyről, amelyhez hasonló jelentőségűt — és szépet - századunkban Bartókon kívül más nem komponált Sáry László a fiatal magyar zeneszerző nemzedék egyik kiemelkedőn tehetséges tagja. Immaginario No. 1 c. művét két évvel ezelőtt komponálta. Újszerű hangzáseffektusok soiat találjuk benne, melyek közül a legérdekesebb: milyen felhang-kombinációkat eredményezhetnek a mechanikus súrlódások. Lenyűgöző volt a gongok improvizálása. Sándor János bevezető szavai nagyban hozzájárultak, hogy a közönség elfogadja, sőt élvezni legyen képes ezt a bizony nemegyszer meghökkentő hangzású cs hatású zenét. Egy ponton azonban szembeszállunk a karmester szavaival: megítélésünk szerint ez a kompozíció lényegesen több, mint egy izgalmas kísérlet. Mint minden sikeres alkotás, eredmény is egyben, örülünk a pécsi bemutatónak s kívánjuk, hogy a szerző mind több művét megismerhessük. Zenekar és karmester egyaránt osztatlan elismerést érdemelnek a mű terjesztéséért, odaadó, magas színvonalú megszólaltatásáért. Külön öröm, hogy közönségünk értőn, melegen fogadta a bemutató előadást, az ünneplésből kijutott a zenekarban közreműködő szerzőnek is. A legnagyobb siker — érthetően - De Falla A háromszögletű kalap c. táncjátékából való Három fdnc-ánok előadását követte. Rendkívüli produkciónak voltunk részesei. Ez az ízig-vé- rig spanyol muzsika igen differenciált karakterekkel, elő ritmusban, óriási erővel szólalt meg. A délspanyol ünnepek, vásárok forgatagában érezhettük magunkat. Ebben a világos szövésű zenében nagyszerűen érvényesültek a zenekar erényei: élvezet volt hallgatni a vonósok kristálytiszta, tónusos, felhangokban gazdagon pompázó játékát, de még a rézfúvósaik sem „recsegtek-ropogtak", ércesen, de ugyanakkor kulturáltan, puhán is tudtak játszani. Ki kell emelnünk ciz egész zenekar nagyszerű ritmusát, amely Sándor János többéves munkájának legékesebb eredménye. Sándor Jánosból olyan ritmikus erő és tartás sugárzik, amelyet a legnagyobb karmesterek közül is csak egynéhányról mondhatunk el. S mi több: ezt a ritmust képes zenekara játékában megvalósítani. Nagyon komoly műhelymunka előzhette meg e hangversenyt « előadásnak mégsem volt rutinjellege, gondoskodott erről a karmester igazi előadói tehetsége és a zenekar fiatalos, életteli muzsikálása. Ez a hangverseny Is azt igazolja, hogy* nem választható külön a „fővárosi” és a „vidéki” kultúra és művészi színvonal. A győri zenekar nein egy kitűnő vidéki zenekar, hanem egy kiváló zenekar. Nem véletlen, hogy a hanglemezfelvételek egész sorát készítik velük. Régebbi, ún. hagyományos és a legújabb zenéket egyaránt otthonosan, anyanyelvi fokon, magas művészi szinten adnak elő. Olyan nevelő és vezénylő karmesterük van, aki mindkét szerepében kiválót nyújt, zenekarának rangot ad. Ez a műsor zenekar - és karmester - részére olyannyira nehéz feladat, hogy alig hinnénk, lenne az országban még egy együttes, amely egyszerre műsorára tűzné e műsorszámokat. MISSZIÓNAK kell tekintenünk, ahogyan az újabb kor zenéjét terjesztik. Igényeljük és várjuk újabb pécsi vendégszerepléseiket, a modern zene újabb ünnepeit áhítva. Szesztay Zsolt DnHW 7 i V í %
