Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

A Városi Könyvtár Gladiátorok kora Pécs város lakosságának kör­művelődési igényeit a Városi Könyvtár hálózata hivatott ki­elégíteni. A Városi Könyvtár, bár kötetszáma elég nagy, mégsem „nagy” könyvtár, ha­nem elsősorban hálózatot je­lent, amely megfelelő helyeken 1—3 km körzetben lehetőséget biztosít a lakosság számára, hogy mind művelődési, mind szórakozási igényeit középszin­ten ki tudja elégíteni. Ez a területi igény hozta az­után létre 1960-ban a Városi Könyvtár hálózatát. Addig is voltak elszórva a város területén fiókkönyvtárak, de ettől kezdve indult meg a rendszeres, céltu­datos könyvtártelepítés. Néhány statisztikai adat köz­lése talán megmutatja azt a fejlődést, amit 1960 óta ez a hálózat elért. Könyvtárak száma 1960-ban 23, 1971-ben 34, állomány 1960- ban 23 016, 1971-ben 166 202, olvasók száma 1960-ban 5771, 1971-ben 13 273, kölcsönzött kötet 1960-ban 168 565, 1971- ben 434 329. Könyvtáraink természetszerű­leg különfélék. Vannak olya­nok, amelyek egy terület közép­pontjában önálló épületben (Kertváros), mások önálló he­lyiségben kaptak elhelyezést. Gondoltunk a kórházakban fekvő betegekre is. Ezekben az intézményekben kis fiókkönyv­tárak működnek néhányszáz kö­tettel. Ugyanígy elláttuk a szo­ciális otthonokat Is könyvtárak­kal. Lényegileg o város minden jelentős pontján von valamilyen fiókkönyvtárunk és a város leg­távolabbi idecsatolt települése­in is. Legfeljebb az a baj, hogy ezek aránylag kisméretű helyi­ségek, tehát a könyvkölcsönzé­sen kívül mozgalmi életet a könyvtárak nehezen tudnak folytatni. Egy-egy fiókkönyvtár állomá­nyát megszabja a helyiség nagysága. Átlagban 5—6 ezer kötet könyv jut egyre-egyre, de ahol erre lehetőség van, ott természetesen több is. Vannak olyan könyvtáraink, amelyek ke­rületi feladatot látnak el, ezek­ben az állomány lassan meg­közelíti a 10 ezer kötetet. Ilyen a meszesi kultúrotthonban el­helyezett könyvtár, a kertvárosi, vagy a Petőfi utcai könyvtár. A Városi Könyvtár központja a Kossuth Lajos utcában van és mivel a közelében több nagj könyvtár - a Megyei Könyvtár és az Egyetemi - bonyolít le kölcsönzést, ebben az egyéb­ként nem nagy helyiségben kí­sérletként egy újfajta könyvtár működik, az Ifjúsági Könyvtár. Ide 14-26 éves korig iratkoznak be a fiatalok, tehát a KISZ- korosztály. Ez a könyvtár már túlnőtte a kísérleti jelleget, hisz az 1971-es év végére már 1848 beiratkozott olvasónak 56 403 kötet könyvet kölcsönöztek és az ez évi adatok még jelentő­sebbek. Alig múlott el valami­vel több, mint négy hónap és máris beiratkozott 1400 olvasó és a negyedévi kölcsönzés pe­dig 24 318 kötet volt. Ez a könyvtár alkalmas arra is, hogy mellette meginduljon a fiatal­ságra méretezett rendezvényso­rozat, hisz itt olvasóterem is műr ködik, igen sok magyar és kül­földi folyóirattal. Egyik legje­lentősebb vállalásunk a könyvév alkalmával éppen a fiatalokra szabott könyvtári életnek meg­indítása és kifejlesztése. A városi könyvtárhálózatnak sokáig egyik legnagyobb gond­ja a gyermekkönyvtárak hiánya volt. Most már két gyermek- könyvtárunk is van, az egyik, amely Ujmecsekalján létesült, különösen jelentős. Ez a könyv­tár a könyvév alkalmával be­nevezett a „Kiváló könyvtár” mozgalomba és jelenleg az ot­tani általános iskoláknak kb. a felét foglalkoztatja, hisz több, mint 1500 olvasónak havi 6700 kötet könyvet kölcsönöz. A város fiókkönyvtárai, amennyiben a legkisebb lehe­tőségük adódik rá, nemcsak a kölcsönzést bonyolítják le, ha­nem bekapcsolódnak a társa­dalmi megmozdulásokba is. Ez évben különösképpen jelentős­nek tűnik a nemzetközi könyv­év alkalmával rendezendő program. Húsz könyvtárunk rendez könyvkiállítást, író—olvasó talál­kozókat is nagy számban tarta­nak és általában a könyvévet fel akarják használni arra, hogy a mennyiségi munkán túl, mi­nőségi munkát is végezhesse­nek. Néhány könyvtárról külön meg kell emlékeznünk: Van egy pedagógiai könyvtára hálóza­tunknak, amelyik 20 ezer köte­tével a város és remélhetőleg közeljövőben a megye pedagó­gusainak szakkönyv igényét is ki tudja elégíteni. Ebben, Bu­dapest után a vidéki városok közül, talán a legjelentősebb a pedagógiai és pszichológiai irodalom, amely mind a cso­portos, mind az egyéni tovább­képzés rendelkezésére áll. Egy másik fajta kezdeménye­zése a könyvtárnak, a Központi Szolgáltatású Könyvtár. Ezt a könyvév alatt szeretnénk jelen­tősen fejleszteni. Ebben a Kos­suth Lajos u. 63. szám alatt lé­vő könyvtárunkban összegyűjt­jük mindazokat a technikai, kertészeti, gyümölcstermelő, kis­állattenyésztő, sport, valamint népszerű orvosi és a szülői ne­velést szolgáló könyveket, ame­lyek érdekelhetik a város la­kosságát. Ügy, hogy ha valaki akár kertészkedik, akár a sport érdekli, vagy a rádió- és elek­trotechnika, fényképezés stb., ebben a könyvtárban mindazt megtalálja, amit egy közkönyv­tár, tehát nem tudományos könyvtár összegyűjthet. Ez a könyvtár jelentős pél­dányszáma révén rendelkezésre áll a nagyobb fiókkönyvtáraink­KOZPONT ES IFJÚSÁGI KÖNYVTÁR: Kouuth Lajos u *. KIEMELT KÖNYVTARAK; Csokonai. Mostes, Korvin Ottó u. 20 Gyetmek I Ojmecsekaljai Építők üti Alt Iskola. Kertvárosi, Honvéd tér 1, Petőfi, Petőfi u. «5. EIOKKONYVTARAK: Ady Endre u. 35. Tibori u. 30. Alkotmány u. 40. Rajcsy-Zs. u. 6. István tér 17. Mogyorürög. Gyárváros, Remény it. 42. Üj- mecsekaija, Hajnóczy u. 37. Vasas-bánya, Kodály Z. Műv, Ház. Vasas-falu, Kossuth Müv. Ház. Kossuth Lajos u. 83. Kossuth ..Lajos u. 83. Szőlő u. 2. Nagyárpód, Hámán Kató u. Mecsekaija 28. Széchenyi tér 11. Mólom, Iskola. Damjanich u. 30. Újhegy, Bor u, 4. Csaba u. 11. Bartók B. és Miklós u. sarok. KÓRHAZAKBA £S SZOCIÁLIS OTTHONOKBA KIHELYEZETT KISEBB KÖNYVTARAK: Xavér u. 10. Tüzér u, 7. Tímár u. 5. Alkotmány u, 77. Rét u. 2. Széchenyi tér 3. Munkácsy M, «. 2­ban is, ahová a kívánt könyvet gyors könyvtárközi könyvköl­csönzés útján egy-két napon belül kiszállítjuk. Tehát, ha va­laki Meszesen lakik és a köny­vet a helyi könyvtárban nem ta­lálja meg, azt ott igényli és egy-két napon belül máris kéz­hez kapja. Kísérlet ez is, de az előjelek biztatóak és bízunk abban, hogy ez az év meghozza ennek a kísérletnek is a maga látható, lemérhető eredményét. A könyvtár alkalmanként fog­lalkozik kiadványokkal is. Olyan kiadványokat igyekszünk az ol­vasók rendelkezésére bocsátani, amelyeket haszonnal forgathat­nak. Legutóbb kiadtuk Tüskés Tibor: Pécs irodalmi emlékhe­lyei című müvét, amelyben fel­térképezte Pécs városának ösz- szes olyan házát, amelyhez va­lamilyen irodalmi emlék fűző­dik. A könyvév alkalmával kí­vánjuk kiadni a zenével kap­csolatos nevezetes épületekről szóló kiadványt, majd folyama­tosan sort kerítünk más témák­ra is, amelyek valamilyen neve­zetes személyt, vagy eseményt valamelyik pécsi házhoz fűznek. Ennyi az, amit eddig a Városi Könyvtár elért, de tudjuk azt, hogy tulajdonképpen még csak a kezdő lépéseket tettük meg ez alatt a 12 év alatt. A követ­kező évek remélhetőleg meg­hozzák azt a fejlődést, amit ez a növekvő város könyvtárügy­ben is megérdemel. Célunk az, hogy a lakosságot minél jobban kiszolgáljuk, hogy olvasmányain keresztül lépést tudjon tartani az élő, korszerű irodalommal, és hogy a könyv számára ne csak esetenkénti szórakozás, hanem kulturális életszükséglet legyen. Szőllősy Kálmán Thieiy Árpád új regénye Alig háromnegyed éve, a múlt nyáron ismertettük és méltattuk ezen a helyen a Pécsről elszár­mazott író Bábel volt, Váménál című különös műfajú könyvét, amely szociográfiai pontosság­gal, a riport szigorú valósághű­ségével, ugyanakkor szinte köl­tői ihletésű novellisztikával for­málta meg egy baranyai falucs­ka történetét és mai életét. A könyv mégsem csupán helyi, megyei jelentőségű, hanem méltó hozzájárulás a mai Ma­gyarország „felfedezéséhez", újabb irodalmunk egyik leg­nagyszerűbb vállalkozásához: sőt a soknemzetiségű falu prob­lémáiban — mint cseppben a tenger — a Duna-táji népek „közös dolgai" is benne sűrű­södnek. A Gladiátorok kora is félre­ismerhetetlenül magán viseli a „helyi ihletés" jegyeit. A re­gény cselekménye a Tanács- köztársaság idején játszódik, a fülszöveg szerint „valahol a Du- nántúlon”, a történetből azon­ban pontosabban is meghatá- rozhatóan Baranya északi ré­szén, Tolnábán és Somogybán. Hősei pécsi bányászok, akik a szerb megszállás idején átszök­tek a Mecsekben húzódó de­markációs vonalon és beálltak a Tanácsköztársaság vöröskato­nái közé. A vörös bányászok huszonöt fős szakasza Wolf An­tal vezetésével „parancs nélkül” Roberto Benzi és a MÁV-szimfonikusok hangversenye Csodagyerekként kezdte kar­mesteri pályáját Roberto Benzi. A közönség szimpátiája, érdek­lődése — világszerte — a fel­nőtté érett ifjú művészete iránt sem lankadt, látni-hallani kí­vánja: „nagy" karmester lett-e a „kis karmester”-ből. Kitűnő karmester lett. Minden idegével éli a zenekari muzsi­kálást és érzi a zenekart. Me­diterrán temperamentuma át­hatja előadói egyéniségét: egy­részt különleges érzéke van a színek és a vonalvezetés iránt, másfelől pedig hatalmas érzel­mi-indulati töltés biztosítja ná­la az előadás elevenségét, életszerűségét. Az ő vezénylése nyomán egyetlen „poén” nem sikkad el, sőt; ezek szokatlan kiélezése szinte a művek egysé­gét veszélyezteti. Kitűnő keze van, mozdulatai kifejezők, egy­értelműen világosak. Mindent kotta nélkül vezényel, példásan ismeri és birtokolja műsorszá- mait. Nagyszerűen tudja, ho­gyan érheti el zenekarával a kívánt effektusokat. És ha mégis úgy érezzük, hogy Benzi egyelőre csak kitű­nő, de nem igazán nagy kar­mester, ennek oka az, hogy megítélésünk szerint inkább az effektusok sorát hozza létre, semmint a zenei remekműveket állítja elénk! Hiányzik — még! — előadói palettájáról a nagy­formák felépítésének képessé­ge és az a nyugalom, amely minden igazán emlékezetes mu­zsikálásnak a kiindulópontja. A budapesti MÁV Szimfoni­kusok zenekara rendkívül igénybe vett, sokat játszó együt­tes. Kedd esti pécsi hangver­senyükön, túl az utazás okozta fáradtságon, a hosszú hang­versenyévad nyomai is érezhe­tők voltak helyenként. Kitűnő erőkből álló, rutinos zenekar, melynek tagjai a legnehezebb partitúrákat is képesek híven előadni. Gyorsan alkalmazkod­nak a megváltozott körülmé­nyekhez: kevés próbájuk volt a hangverseny előtt a vendégkar­mesterrel, arra pedig alig volt alkalmuk, hogy megbarátkozza nak a színház akkusztikai viszo­nyaival, játékuk kidolgozottsá­gán, pontosságán, az együtt- játszáson mindezt alig érezhet­tük. Pedig, mint azt a zenekar tagjai elmondták, alig hallot­ták egymás játékát. Egészében kiegyensúlyozott, megbízható, olykor-olykor még bravúrokia is képes zenekart Is­mertünk meg a MÁV Szimfoni­kusokban. Hangzásuk jobban kedvezett a Rimszkij-Korzakov- zene élesebb színeinek, a schu- berti muzsikát lágyabb hangvé­tel teszi még varázsosabbá. Ki­emelnénk nagyszerűen helytálló brácsaszólamukat. Előnyös el­helyezésük — nem szorultak az amúgy is nagyobb hangerejű csellók mögé — nagyban hoz­zájárult érvényesülésükhöz. Két művet hallottunk a hang­verseny során. Rimszk'ij-Korza- kov Aranykakas-szvitje meg aligha hangzott el Pécsett. Méltatlanul kevéssé ismerjük a múlt század végi orosz mester művészetét, pedig egyike volt azoknak, akik a legtöbb har­móniai és zenekari hangszere- lésbeni leleménnyel gazdagítot­ták a hagyományos eszközöket. Az Aranykakas c. opera zenéje is bővelkedik az ötletekben, a meglepő szín-, tempó- és di­namikai változásokban, hiány­zik viszont a szvitből az a ko­héziós erő, amely érezhető egy­séggé kovácsolná ezeket a na- gyonís változatos eszközöket. Az előadás, Benzi felfogása és előadásmódja különösen ki­domborította a mű érdekessé­geit, szépségeit, de egyben aláhúzta az összefogottság hiányát is. Joggal nevezte Schumann „mennyeien hosszúnak” Schu­bert VII., C-dur szimfóniáját. Egy lényeges ismétlés elhagyá­sával is csaknem egy óra hosz- szat tartott az előadás. Mégsem tűnt fárasztónak, mert ez a, Schubert rövid életének utolsó évében keletkezett csodálatos remekmű olyannyira gazdag a zene legkifejezőbb eszközeiben, mély mondandójában, hogy aligha tévedünk, amikor a ze­neirodalom kiemelkedő csúcsai közé soroljuk. Az előadás igen sok remekbe sikerült részlete az élmény erejével erősítette meg e műalkotás iránti rajon­gásunkat. Gondoljunk a maga­biztos indító kürtszólóra, a zá­rótétet életteli kavalkádjóra, de legszívesebben a lassú tétéi fötémájónak első visszatérését előkészítő visszavezető részre emlékezünk: varázsos hangzást köszönhettünk a mélyvonósok­nak. Az előadás egészének inten­zitása nem tévesztette el ha­tását: a közönség melegen ün­nepelte a népszerű karmestert és zenekarát. Siesztay Zsolt felrobbant egy szerb lőszerrak­tárt, ezért mint anarchistákat letartóztatják őket, hiszen meg­szegték a hadsereg fegyelmét és vétettek a forradalom törvé­nyei ellen. Wolfékat mégsem ítéli el a forradalmi törvény­szék, hanem a dandár politikai biztosától különleges feladatot kapnak: fegyelmi szakaszként nekik kell őrizniük a forradalom tisztaságát, agitálni a Tanács- köztársaság igazsága mellett és letörni az ellenfoijfadalmi for­rongásokat. A huszonnégy éves Woif és fiatal bányásztársai e feladatok teljesítése közben jut­nak el az érzelmi forradalmi- ságtól a forradalom mélyebb megértéséig és tudatosabb vállalásáig. Történetük a Ta­nácsköztársaság elbukásával véget ér ugyan, s a regény-utol­só lapjain a menekülő Wolfot is a fehérterroristók bosszúja várja — történelmi tapasztala­taik és példájuk azonban pusz- títhatatlanok, s a regény gon­dolati íve ezzel a felszabadu­lásig mutat előre. A regény legnagyobb művé­szi értéke éppen a szereplők belső forradalmi fejlődésének hiteles ábrázolása a Tanács- köztársaság harcainak utolsó, már hanyatló szakaszában. A hitelességet főként a külső ese­mények, az érdekfeszítő cselek­ményesség és a rövid, de pon­tos, találó egyéni jellemzések, a belső ábrázolás egyensúlyá­val éri el az író. A viszonylag rövid, másfél száz oldalos könyv jó szerkesztésről és művészi tö­mörítő erőről tanúskodik. Néhány hibáját is a vállalt feladat nehézsége magyarázza. A túlzott tömörítés igénye miatt itt-ott a belső ábrázolás, néhol pedig a cselekményesség túl­feszül, nem bírja el terhét. Haj­nal komiszár egyénitése, elő­életének jelzése a kevéssé si­került jellemzés példája, Wolf és a sváb gazda regényvégi küzdelme pedig a cselekmé­nyesség túlfeszítésének korlá­táit mutatja. A külső és belső világ össze­kapcsolása Thiery művészeté­nek egyik nagy erőssége, ami­kor azonban a kettősség jelzése mechanikussá válik, ezt a ve­szélyt némi stilisztikai modoros­ság is jelzi. Elsősorban a „lelke mélyén”, „lelkűk mélyén" — formula többszöri ismétlődésére gondolunk. A könyv egészének tiszta esz­meiségét és művészi igényessé­gét azonban ezek a hibák nem érvénytelenítik. A Gladiátorok kora szervesen kapcsolódik Thiery Árpád szépen épülő, gazdagodó pályaképébe. Belső rokonsága nemcsak a legutób­bi, már jelzett véméndi köny­vével rokon, de még szorosabb összefüggésben áll a két éve megjelent Évszakokkal. Az ih­letforrás ott is, itt is a pécsi bányászok élete; az Évszakok a második világháborútól a hat­vanas évekig terjedő korszakot ölelte fel, a Gladiátorok kora pedig ennek mintegy az előtör­ténetét. Aki Thiery Árpád sorjázó re­gényeinek keletkezési történetét keresi egyszer, valószínűleg ott fogja megtalálni a forrásokat az író pécsi újságíróéveiben, és újságírói munkásságában. Ta­nulságos és szép példájául an­nak, hogyan gazdagíthatják az élő irodalmat a kultúra vidéki műhelyei, és nem kevésbé szép példájául annak is, hogy a sző­kébb hazából kiröppent írók hogyan fordulnak vissza él­ményforrósért, tapasztalati anyagért az elbocsátó közös­séghez. Néhány hét leforgása alatt a Gladiátorok kora a harmadik példa erre. Hiszen csaknem egyidőben jelent meg ezen a tavaszon Lázár Ervin regénye, A fehér tigris, Bertha Bulcsu interjú-kötete, a Meztelen a király és Thiery Árpád könyve. A hórom pécsi elszármazottnak ez a szinte egyidejű jelentke­zése külön figyelmet érdemel: mindhárom mű nemcsak szer­zőjének múltjával, hanem té­májával is a szűkebb hazához kapcsolódik s ezen keresztül gazdagítja mai szocialista iro­dalmunkat. Szederkényi Ervin A nemzetközi könyvév hírei A nemzetközi könyvévben nem feledkeznek meg a vakok­ról sem, kiknek száma az UNESCO adatai szerint a vilá­gon több mint 15 millió. Széles körben szorgalmazzák részükre a könyvkiadás fejlesztését, hogy minél több és minél ol­csóbb könyvhöz juthassanak, melyeket Braille-írással állíta­nak elő. (7. sz. Bulletin.) ♦ A pécsi Városi Könyvtár egyik fontos könyvévi feladata az ifjúság könyvellátásának megjavítása. Az Ifjúsági Könyv­tár olvasóinak száma 44%-kal, a kölcsönzött kötetek száma pe­dig 74%-kal emelkedett az el­múlt évhez képest Szentlőrincen megalakult a KISZ-fiatalok olvasóklubja a he­lyi könyvtárban. Az UNESCO könyvévi 8. szá­mú bulletinja részletesen ismer­tette a magyar könyvévi bizott­ság programját. Ar osztrák könyvévi bizottság négy szekcióban működik: If­júság és iskola, Irodalom, Könyvtárak, valamint Könyvké­szítés és terjesztés. (7. sz. Bul­letin.) 4 Malaysia fővárosában, Kuala Lumpurban a könyvév alkalmá­ból 800 000 dolláros költséggel új könyvtárat létesítenek. (7. sz. Bulletin.) Miskolcon csehszlovák könyv­kiállítást nyitottak meg a könyv­év alkalmából. Neves japán közéleti szemé­lyiségek jelenlétében nyitották meg Tokióban a nemzetközi könyvévet, melyet gazdag prog­rammal kívánnak eredményessé tenni. (8. sz. Bulletin.) Iránban ötéves programot dolgoztak ki a könyvév alkal­mából az ifjúsági és a modern irodalom kiadásának, terjeszté­sének minél hatékonyabb fej­lesztése érdekében. (8. sz. Bul­letin.) A Baranya megyei könyvtáro­sok a könyvév tiszteletére pá­lyázatot írt ki a megyei és a vá­rosi művelődésügyi osztály a megyei, városi és SZOT-könyv- tárral közösen. Costo Rica ,,A könyv a szel­lemi szabadság része” jelszó alatt hirdette meg könyvévi programját. (8. sz. Bulletin.) Moszkvában kiállítás kereté­ben mutatják be az utolsó 40 év kcnyvtermelésén keresztül a Szovjetunió fejlődését. (8. sz. Bulletin.) Borsy Karoly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom