Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-09 / 107. szám
DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. május 9. Háztáji, egyéni tehéntartók! Nem lesz gond a jövőben az üszők értékesítésévelI Mit kell tudni az iszéértékesltés ieitetiséneiröl ? Az Állattenyésztési Felügyelőség és az Állatforgalmi-Húsipari Vállalat tájékoztatója I szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségéért Hogyan lehet üsz^barjAt értékesíteni? A szarvas marha-tenyésztés- ívek népgazdasági jelentősége igen nagy. Egyaránt fontos a belföldi fogyasztás és az exportigények kielégítése szempontjából. Éppen ezért a IV. ötéves terv a tehénállománynak legalább 10, a tejtermelésnek 20, a vágómarha-termelésnek, pedig mintegy 11%-os növelését irányozza elő. Ezeknek o céloknak megvalósítása érdekében a kormány úgy foglalt állást, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlődését akadályozó tényezőket minél előbb meg kell szüntetni és a jelenleginél gyorsabb ütemű fejlesztést kell biztosítani. Ismeretes, hogy kidolgozás alatt vannak azok a központi intézkedések, melyek hosszabb távon is megteremtik a szarvasma Hia-tenyésztés fejlesztésének előfeltételeit, többek között javítják annak jövedelmezőségét. Ezek az intézkedések ez év közepe táján kerülnek nyilvánosságra Addig is, amíg ezeknek hatása érvényesülhet, szükség volt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium részéről olyan intézkedések kiadására, amelyek a tehénállomány, illetve a nőivarú szarvasmarha-állomány védelmét szolgálják. Ezt szolgálja az az intézkedés is, amely 1972. janti- ár 1-től korlátozza a tehén- és üszókivágást. Ez a tehenek és üszők indokolatlan selejtezéséből adódó, nehezen pótolható veszteségeket akarja csökkenteni. A kivágást korlátozó rendelkezéseket azonban csak átmeneti jellegűnek tekintik, amelyek megszüntethetek lesznek, ha a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét javító központi intézkedések kedvező hatása már érvényesül. Addig is arra kérjük a szarvasmarhatenyésztő gazdaságokat, a háztáji és egyéni tenyésztőket, hogy az átmenetileg szükséges korlátozó intézkedéseket fogadják megértéssel és bízzanak a szarvasmarha-tenyésztés jövőjében. A szarvasmarha-program megvalósítása érdekében nem közömbös, hogy mi van és mi történik ezután a háztáji gazdaságok és egyé'ni szarvas| marhatartók állományával. ; Nyilvánvaló ez, mert Baranya megyében az összes állománynak 44%-a, a tehénállománynak pedig 46%-a van ezekben a kis gazdaságokban. Elsőrendű fontossággal bír ennek az igen komoly tenyészértéket képviselő állománynak a védelme. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Ügy, hogy a közeljövőben nyilvánosságra kerülő központi intézkedések növelni fogják a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségét. Ez azonban egymagában nem elegendő. A magasabb jövedelem csak úgy realizálódhat, ha megteremtjük a biztonságos értékesítési lehetőséget is! Az utóbbi időben különböző okok — többek között a tehenek és üszők kivágásának szükséges korlátozása is — miatt a háztáji és egyéni szarvasmarhatartó gazdaságok • körében értékesítési bizonytalanság tapasztalható. Nincs probléma akkor, ha a tehén bikaborjút ellik. A bikát borjúkorban is, meghizlalva is igen jó áron értékesíteni lehet. Az üszők érté- ' kesítésénél vannak akadályok. 1 Nincs kereslet az üszóborjak, 1 növendéküszők iránt, mert nem volt eddig semmi garancia arra, hogy az később akár tenyészállatként, akár vágómarhaként jó áron biztonságosan értékesíthető lesz. Ez a bizonytalanság rontja a tenyésztésitartási kedvet. Szarvasmarha-, illetve tehén- állományunk mennyiségi és minőségi fejlesztése megköveteli, hogy a háztáji és egyéni gazdaságok komoly tenyészér- ; téket képviselő teheneinek üszőborjai elsősorban tenyésztés céljára felnevelésre kerüljenek. Vagy a tenyésztőnél, vagy másutt. Ez csak úgy lehetséges, ha a tenyésztő garanciát kap arra vonatkozóan, hogy üszőjét borjúként is, később tenyész- (vemhes) üszőként is, vagy ha így nem lehetséges, akkor vágómarhaként értékesítheti. Ezt a biztonságos értékesítési lehetőséget teremtik meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium I újabb rendeletéi. Baranya megye szarvasmarha-állománya gyakorlatilag TBC-mentes, illetve a fertőzött- ség olyan kismérvű, hogy erről a területről felvásárolt üszöbor- jak megfelelő .körülmények között történő felnevelése után állategészségügyi szempontból alkalmasak a szakosított szarvasmarha-telepek benépesítésére. Ezért Baranya megyében az üszőborjak felvásárlását elsősorban az Állattenyésztési Felügyelőség végzi, mert ennek a szervnek feladata a szakosított telepek tenyészanyaggal való ellátásának irányítása. Az üszóborjak 2—4 hetes korban kerülnek felvásárlásra 35,— Ft kg-os áron. Mivel a felvásárlás ilyen fiatal korban történik, az eladási szándék bejelentésével nem szabad megvárni az ellést. Amennyiben a tenyésztő vemhes tehénnel vagy I üszővel rendelkezik és annak esetleges üszöszaporulatát el i kívánja adni, be kell jelenteni j értékesítési szándékát az Állat- | tenyészési Felügyelőségnek. Erre vonatkozó nyomtatványt a községi tanácsnál, a mesterséges termékenyítést végző insze- minátornál beszerezhet, melyet kitöltve posta útján a Felügyelőséghez kell eljuttatni. A szervezés megkönnyítése és az értékesítési biztonság érdekében szükséges, hogy a gazda az értesítését minél előbb, már a tehén, illetve üsző 5 hónapos vemhez korában elküldje. Legkésőbb a leellésig azonban a bejelentést meg kell tenni. A Felügyelőség szakemberei a beérkezett jelentkezések alapján megkötik az üszőborjú értékesítési szerződéseket. Ezt követően a gazdának csak oz elles megtörténtét kell bejelenteni. Az erre szükséges nyomtatványokat a Felügyelőség szaktisztviselői rendelkezésre bocsátják. Ezt a bejelentést bikaborjú születése esetén, valamint halvaszületés esetén is [ meg kell tenni annak érdeké- i ben, hogy a szerződést érvénytelenítsék. Amennyiben a született borjú üsző és a gazda bejelentése beérkezik, ezt követően 15 napon belül az Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei fel- I keresik, a borjú egyedi megje- I lölése és az átvétel és szállítás : időpontjának megbeszélése vé- j gett. Ugyanakkor adnak felvi- I lágosítást arra vonatkozóan, , hogy az átvétel előtt milyen ál- j lategészségügyi vizsgálatokat j kell elvégezni. Ettől függően az ! átvételre vonatkozóan a gazda írásbeli értesítést kap. A borjú átvétele az udvarban mérlegelve történik és bruttó súlyban, 35,— Ft-os kg-kénti árban kerül elszámolásra. A borjú ellenértékét a gazda az Állattenyésztési Felügyelőségtől 8 napon belül megkapja. Az Állattenyésztési Felügye- j lőségnek korlátozott mértékben lehetősége van 5—6 hónapos növendéküszők felvásárlására is 30,— Ft kg-os áron. Ezeknek a bejelentése az előzőkhöz ha- ! sonló formában törénik és ; amennyiben az üsző a tenyész- és állategészségügyi követelményeknek megfelél, a Fel- j ügyelőség ezekre is szerződést köt. Az Állattenyésztési Felügyelőség csak a nagyobb tenyész- : értéket képviselő tehenek üszőborját vásárolja meg. A többi i az Állatforgalmi és Húsipari j Vállalat szervezésében kerül J átvételre, de ezek bejelentése is az előzőkben ismertetett módon, az Állattenyésztési Felügyelőséghez történik. Ezeket az üszőket szintén a tenyésztő udvarában mérlegelve 8%-os levonással, 30,— Ft kg-os áron a vállalat veszi át és fizeti ki. Ennek bonyolítására vonatkozóan a vállalat körzeti felvásárlói adnak részletes felvilágosítást, akik az eladó gazdákat időben felkeresik. a leendő akkor, ka az iisző- birjit a tenyésztő salát maga akarja felnevetni, és később értékesíteni? Ezek módot nyújtanak: ki, abban az esetben vágómarha-értékesítési szerződést köt ugyancsak az akkor érvényes feltételek szerint. A válalat felvásárlója ilyen esetben az üszőborjút számozott fölgombbal látja el. Terj mészetesen a vállalat mente- | sül vállalt kötelezettsége alól j akkor, ha az állattartó az üszó- borjú* a továbbtartásból valamilyen okból elvonja és a tenyésztési szempontból történő felülvizsgálatot nem végezteti ! elII véüóbariú értékesítése Azoktól a termelőktől, akiknek TBC-vel fertőzött állatuk van és emiatt az előző akciókban nem tudnak részt venni, mert az állategészségügyi igazolásokat nem kaphatják meg, az értékesítésre szánt borjakat j az Adatforgalmi és Húsipari j Vállalat vágásra vásárolja fel 24,— Ft/kg-os áron. Az ilyen értékesítési szándékot is a vállalat körzeti felvásárlóival kell közölni. Ugyanilyen lehetőség van a vásárokon vágóborjú értékesítésre. fl vemhesüsző érfékesitési (nevelési) szerződés lehetőségei, új feltételei Az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat ez ideig korlátozni volt kénytelen a vemhesüsző értékesítési szerződéskötéseket, mert elhelyezési problémái voltak. Az újabb rendelkezések szerint a vállalatnak minden tenyésztésre alkalmas TBC- és brucellamentes környezetű, 12 hónapos vagy annál idősebb, de még nem vemhes üszőre elhelyezési lehetőségtől függetlenül kell 1973. évi átvételre vemhesüsző nevelési szerződést kötnie. A szerződést kiegészítéssel látják el, mely szerint ha a vállalat a szerződés feltételeinek megfelelő üszőt legkésőbb 8 hónapos vemhes korában nem tudja átvenni, akkor: ® jogosult a tenyésztő az üszőt 4 évi tartási kötelezettség mellett 8 000 forintos állami támogatással visszatartani, 0 vagy az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól — vemhesüsző értékesítési szerződés egyidejű felbontása mellett — 5000 Ft általános kártérítést kap és az üszőt leelleti. Ebben az esetben a vállalat garantálja, hogy a leellett fiatal tehenet — azel- lés után már két hét múlva — 6 hónapon beiül megkötött vágómarha értékesítési szerződéssel a minőségnek megfelelő vógóóron átveszi. Ha a borjút is értékesíteni kívánja a gazda, ebben az esetben azt is felvásárolja 30,— illetve 24,- Ft/kg- os áron. Ezt a szerződés-kiegészítést utólagosan a már 1973. évi átvételre megkötött vemhesüszó- nevelési szerződésekhez isajánlani fogják a vállalat felvásárlói. Olyan esetekben, amikor a termelő az 5000 Ft-os általános kártérítés igénylése mellett a leellett üszőre vágómarha értékesítési szerződést köt, de az ellést követően 6 hónapon belül azt visszatartani kívánja, köteles az 5000 Ft-ot visszafizetni. A tenyésztő számára azonban lehetővé kell tenni, hogy a visszatartott fiatal tehén he lyett a tulajdonában már meg lévő, esetleg gyengébb terme lőképességű, vagy selejt tehe nét adhassa át a vállalatnak Ebben az esetben az 5000 Ft ot nem kell visszafizetni. Az ilyen kiegészítéssel ellátott vemhesüsző értékesítési szerződéseket a vállalat körzeti felvásárlói kötik meg. Természetesen ennek feltétele, hogy a termelő TBC- és brucella- mentes környezetről szóló igazolást mutasson fel. fi tbc-vel fertőzőit marhák értékesítési tehetőségei a tenyésztésre alkalmas üszőborjak 2—4 hetes korban történő érékesítésére 35,—, illetve 30 Ft/kg-os áron, az üszőborjúnak a tenyésztőnél történő feine- : velősére olyan garanciák ■ mellett, hogy az később 1 tenyészanyagként vagy vágóként biztosan értékesíthető lesz, a tenyésztésre nem alkalmas, vagy állategészségügyi szempontból nem megfelelő borjak 24,Ft kg-os áron vágóra való értékesítésére. Ebben az esetben az Adatforgalmi és Húsipari Vállalattal kell szerződést kötnie. A vállalat felvásárlói rendszeresen látogatják a községeket és szarvasmarhatartó gazdaságokat. Velük kell tehát a kapcsolatot felvenni. Ha a gazda kijelenti, hogy a már megszületett 1—30 napos üszőborjút saját gazdaságában felneveli és ezt az állatot 15— 17 hónapos korában az Adattenyésztési Felügyelőséggel tenyésztésre való alkalmasság i szempontjából felülvizsgáltatja, ebben az esetben a vállalat kötelezettséget vállal a következőkre: ® a tenyésztésre való alkalmasság eredményétől függően az üszőre vemhesüsző értékesítési szerződést köt az okkor érvényes feltételek szerint, • ha az üsző tenyésztésre nem alkalmas, vagy tenyésztésre valamilyen oknál fogva nem helyezhető Közelmúltban fejeződött be Baranya megyében a háztáji egyéni gazdaságok TBC felülvizsgálata. A gazda szempontjából is és a megye állategészségügyi helyzetének szempontjából is ajánlatos a fertőző egyedek mielőbbi értékesítése, kicserélése. A vállalat felvá- j sárlói fel fogják keresni ezeket í a tenyésztőket az értékesítés módjának megbeszélése végett. A TBC pozitív üres tehenek ! és vágásra alkalmas üszők átvételét a vállalat soron kívül | biztosítja. Mód van arra is, I hogy az így értékesített tehenek helyett jóminőségű TBC- és brucellamentes vemhesüszőt vásároljanak a gazdák. Ilyen esetben 4 éves tartási kötelezettség vállalása mellett 8000 Ft-os állami támogatást is kapnak. A csereként igényelt vemhesüszőket a vállalat soron kívül biztosítja. Az ^üszőértékesítés fentiekben ismertetett lehetőségei adottak. Kérjük a tenyésztő gazdákat, válasszák ki a lehetőségek közül a megfelelőt és keressék a kapcsolatot a bonyolító szervekkel. (x) V1
