Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

6 DUNANTÜLI NAPLÓ 1972. május 6. Pécsi esték Kolumbia Mondják, hogy valamikor - a harmincas években — Ágota- asszony neve fémjelezte a vá­ros egyik legjobb hírű cukrász­dáját. Az épület sarkára vágott bejárat az előtérbe vezetett, ahol a vitrinben rózsaszínű és habos torta-csodák, marcipá­nos bigyók hűsöltek. Innét ve­zetett fel néhány lépcső, a nehéz plüss-függöny mögötti kis terembe. Nyugalmas pol­gári légkört teremtettek a bor­dóra festett falak, amelyeknek függőleges ezüst-csíkozása szá- j zadfordulói hálószobák intim világát idézték. A bóbitás pin­cérnő remegő krémeseket, vagy mazsolás kuglófot és haboská­vét szolgált fel ötórai uzsonna­időben a kalapos, csipkés kesztyűs matrónáknak. Tejszín­habos fagylaltot a matrózgal­léros diáklánykák kapták, akik illedelmes merevséggel ültek szigorú mamák felügyelete mellett. Az akkor divatos (ma j eléggé utált) illatos császárkör­tét és a smaragd-zöld „sár- trőzt” (jól írom?) pedig a már j nem éppen ifjú, de minden­képpen szemrevaló „naccsá- I gák" szopogatták, mellényes, j és kamáslis lovagjaik társasá­gában. Aztán a háború utón — egé­szen pontosan az államosítás éveit követően — az Ágota-cuk­rászdából Kedves eszpresszó lett vagy jó húsz-egynéhány évig. Fényről, pompáról persze nem lehetett beszélni — főleg az utóbbi években, amikor is eléggé megkopott az olajos padlózat, meg maga a helyiség is. De azért jó kis presszó volt a Kedves is. Most pedig - mint Kolumbia — még jobb. . . . Márványlapok borítják az egymásbanyíló négy helyiség padlózatát. A legbelső az úgy­nevezett kő-terem — szürkés­fekete gránithoz hasonló kő­lapokkal burkolták a falat —, a második és harmadik terem bambusznád, illetve fa-borítá­sú és végül a negyedik, a „modern-terem”. A belsőterve­ző Borza Ferenc a kolumbiai parasztházak építészeti stílusai­nak különböző korszakát idézte ezzel a megoldással. És miért éppen kolumbiait? Mert itt kizárólag kolumbia kávéból fő­zik a duplát, amelyet hetente szállít Budapestről o Compack Kereskedelmi Vállalat és amely bizonyos összeggel hozzá is járult a Kolumbia bár beruhá­zási költségéhez. A zenét magnetofon szolgál­tatja -, beat-szám érthető mó­don kevés van, annál több klasszikust hallunk, aztán a hagyományos New-Orleans-i dzsesszből szép ízelítőt és sok ismert könnyűzenei muzsikát. Vagyis „bár”, de nem „lokál”, j Közönség? Körülbelül hasonló I a kávéházi törzsvendégekkel. A halk zene szétfolyik a termek­ben, tehát jól oda kell figyelni a beszédfoszlónyokra, amelyek­ből aztán összeállítható az asztalok mentén elhangzó pil­lanatnyi tematika: autómárkák előnyeiről hátrányairól, egy képkiállításról, archiv-film be­mutatójáról. áremelkedésről, munkahelyi sztorikról, piszkos járdákról, divatról esik szó. Né­hány vendéggel beszélek: miért járnak ide? A válaszok férfiak­tól, nőktől származnak, — Jó kutatói borok vannak itt. És mindig. — Nem éppen olcsó hely, azt hiszem első osztályú, de a napi kávémat egy ötösért inkább itt > fogyasztom el, csendes, szép helyen. — Még soha nem voltam itt j a Kolumbiában, de randevúm | van, várom a csajt. Biztosan j jó érezzük magunkat, csak ne- , hogy Metaxát rendeltessen ve­lem ... — Minden két hétben talál­kozom két barátommal, most már jönniök kell. Dttől-hétig megiszunk két üveg bort, egy- egy duplát aztán a tévéhíradó- | ra már otthon vagyunk.. . Ennyi kell az embernek. Magános hölgy, finoman öl­tözött, harminc év körüli: — Ne etessen a szöveggel, maga nem újságíró, nem is úgy néz ki. Ha ismerkedni akar, menjen a Kettererhez . . . Még makogok valamit, az­tán fölülök a bárszékre. Mély- nyomású, színes borítója van a három nyelvű — magyar, né­met, szerb-horvát — ittallapnak. A Compack által beszerzett receptúrák szerint állították össze a kávé különlegessége­ket. Hogyaszongya: dupla krémkávé (1 cl. tejjel), bécsi kávé (tejszínnel), mexikói kávé (a pohárba eresztett duplára kanálnyi kakaóport dobnak), korhely kávé citrom levével íze­sítve. Azt mondják nagyon rossz, olyan íze van mint a ku­misznak, viszont „feldobja az embert”, francia kávé (bran- dyval), kubai kávé (Hemingway kedvenc rumjával, a baccardi- val), és végül a mazagran ká­vé (hideg dupla, brandyval és triplisec-el, úristen!). — Kisasszony! Melyek a leg­kedveltebb röviditalok? — Az utóbbi időben nagyon fölkapták a gint és a rumot... — Pedig az újságíró Ruffy Péter már egyszer megutáltatta a rumot, az ország italkedvelő népével, még az ötvenes évek­ben ... — Lehet, De most megint isz- szák. Amióta szorgalmazni kell az üdítőitalokat... — Nem értem ... — Pedig egyszerű: a jaffát ginnel, a colát rummal fo- j gyasztják. Nem lehet a kedves j vendégen kifogni! Az ötféle bor túlzottan jó (valamennyi kutató intézeti ter­mék) ezért kissé édeskések, az igazi borivók nem nagyon ked­velik. Kilenc féle desszert-bor, aztán tokaji szomorodni, és persze aszú is, a 4 puttonyos muskotály - félliteres palack­ban — a legdrágább .. . potom 115,20 forintért. És a külföldi italok . . . Hát ebből van elég. Például: a görög importból származó Metaxa Boemisse ne­vű konyakból féldecit már 76,20 forintért meg is kaphatja a vendég. Igaz, hogy ha csak 3 centet kér, akkor már olcsóbb: 45,70 forint... Január 19-én ■ múlt egy esztendeje, hogy a ; ! Kolumbia megnyílt. Azóta pon- ' tosan másfél üveg Metaxa Boemissa fogyott el . .. Tehát j nem nagy a tülekedés, e kaci- ! fántos pia után. Különben is o ■ készlet zöme olcsó, de hát. . . drága italokra is szükség van, nehogy a dolgozó azon hóbo- rogjon, hogy nincs választék . . . Aki viszont a rongyot rázza ... fizesse meg. A teraszról — a Párizsban oly divatos - járda-presszóról is mondanék valamit, de Csöpike (Juhász Ernőné) üzletvezető az égre tekint és elmorzsol néhány enyhe szitkot: — Lehet hogy Párizsban nem lopkodják el a kertiszékeket, itt viszont tavaly egyet meg­szalasztották, s a minap meg majdnem a másodikat, de egy vendég észrevette ... — Azt hittem, hogy itt min­den olyan csodálatos és ! szép...- Hót az igaz is. Pláne ha nem vágta volna be a konya- j komat itt az orrom előtt, akkor minden stimmelne...- Pardon ... Rab Ferenc K0 m o| yta I an royal Ha én szövetségi kapitány lennék, | több dolgot hajtanék végre. Először is, alighogy kineveznének, máris le- ' mondanék. Meg is indokolnám. Eb- i ben a Népsport május 1-i számára i támaszkodnék, azonfelül saját, mély meggyőződésemre. A cikk szerint dr. Terpitkó András bajuszt akar növeszteni. Ö ugyanis j vállalta, hogy fehérre őszült komoly i ember létére bajuszt ereszt, ha a mi i aranylábú gyerekeink Bukarestben ki- j harcolják a továbbjutást. Ezt pedig addig tartja meg, amíg a magyar j válogatott sikeresen szerepel. Először is két hét alatt nem nő ki a bajuszai Másodszor, alighogy serked, máris le kell vágnia, mert o magyar labda­rúgó válogatott legfeljebb egy hó- j napig képes arra, hogy csalódást j ne okozzon I Harmadszor, nincs szükség arra a ; nyamvadt kis bajuszra, mert a mieink Bukarestből ruhával jönnek ; haza I Ennek a cikknek a címe: „Nem történt csoda!” Ebből az is kiderült, j hogy csodát vártak. Materialista kor- j ban élünk. Csodák szerepe mindin- j kább kisebb lesz. mondhatnánk azt I is, hogy semmi, ha nem lenne az életnek egy olyan központi területe, i mint a labdarúgás, ahol csodára szó- | mitanak. Hegy miért, az alábbiakból | kiderül: t. Klubcsapataink edzésmódja, ter- j helése meg sem közelíti az európai átlagot Ebből nyilvánvaló, hogy to* ^ vábbra sem lehet tőlük elvárni a j megerőltetést. Marad a csodál 2. Lélektan is van. Eszerint akár . az NSZK-t nézzük, akár a falusi li- j balegelöt, az a hit kell, hogy eltöltse j a fiúkat, hogy ők győznek. Mivel i nem akarnak győzni, vagy legalább is gyéren, Marad a csodál 3. Van egy anekdota, hogyha egy bűntanyán csak a bútorokat cserélik ' ki, de a lányok maradnak, akkor ez nem elég. Miután csak a bútoro­kat cserélték ki, de harciatlan szel- | lemű labdarúgóink maradtok. Marad a csoda! 4. Ha valaki nem táltosodik meg gyerekkorától késő futballista vénré­géig, mint mondjuk Kocsis, akkor egyszer mégiscsak meg kell táltosod nia. De ha ő makacs, akkor: Marad a csodál 5. A cikkben az is bent van, hogy fel kellene nőni a feladatokhoz. Nőni azonban o serdülőkorban kell, ha akkor sem nő fel c pasas, fel­nőtt korban Marad a csodál Ezek szerint tehát a magyar válo­gatott egész szereplése hosszú évek óta — ne kívánjanak tőlem pontos dátumot, 5—10, vagy fene tudja hány j éve — kizárólag a csodára van épít- | ve. A csoda azonban, ha akad is, j csak olyan mini csoda. Közepes I csoda Párizsban, nagy csőd Mar- seil’e-ben, kis csoda Budapesten, óriási csőd Dél-Amerikában meg , Szemünk fénye, a kiskert Pázsitok, gyepek létesítése A kert fő alkotóelemei a fák, I cserjék, virágok csak szép, ösz- szefüggő, ápolt pázsitfelület esetén nyújtják a kívánt hatást. : A friss, szép zöld pázsit meg­nyugtató hatással van az em­ber idegzetére, kellemes hatás­sal lelkivilágára. Az öntözött pázsit portalanító hatása felül- | múl minden burkolatot, azon­ban kontinentális klímánk alatt • fontos szerepe van a száraz­ságtűrő gyepnek is, kü'önösen Pécsett, ahol a legkritikusabb nyári időszakban (július, au­gusztus), vízkorlátozás akadá­lyoz bennünket a pázsit rend­szeres öntözésében. 1. Talajelőkészítés: Jó talajmunkával javítjuk a talajszerkezetet, elősegítjük a talajbaktériumok munkáját, melyek a gyep táplálékát tár­ják fel. Házikertben a kis terü­letre való tekintettel az ásás jö­het számításba. Az ásás annál jobb, minél mélyebben ásunk és lehetőleg minél kisebb fo- j gásokkal. Rugós ásóval növel- j hetjük az ásás mélységét. El j kell találni az ásásra alkalmas j talajállapotot, mert a túl ned- des talaj szalonnás lesz, túl száraz pedig poros, szerkezet- { nélkülivé válik. Az ósást leg­jobb ősszel végezni, mivel a té­li csapadék jól beszivároghat . és a talajbari jobban tároló­dik. Tavaszi ásásnál nagyobb a talaj nedvességtartalmának vesztesége, de csökkenthetjük a veszteséget azonnali gereb- lyézéssel. Szép jjyep létesité- hez minimálisan 30 cm vastag termőréteg szükséges. 2. Pázsit létesítése vetéssel: • A fűmagvetés előtt terüle- ; tünk talajához, fekvéséhez, víz- | háztartásához és nem utolsó- J sorban igényeinkhez képest kell | a fűmagkeveréket összeállító- ! ni. A finomabb szálú és fénye- | sebb levelű gyepek vízigénye- I sek, míg a szürkés, kevésbé j mutatós gyepek szárazságtűrő- I ek. Sajnos kereskedelmünk csak pázsitkeveréket forgalmaz, speciális fűmagféleségekhez nehéz hozzájutni. Számtalanszor lehet bíráló megjegyzést hallani a hazai gyepeinkről, különösen nyugat­ról hazatérő turisták szájából. Ne feledjük el, hogy kontinen­tális klímánk alatt 500—800 mm csapadék mellett nem várha­tunk angliai gyepeket, ahol a csapadék a hazai csapadék- j mennyiség mintegy kétszerese, j Ha szétnézünk csapadékban , különösen bő hónapokban, itt j is vannak szép gyepek, de nyá­ron kisülnek az öntözés hiányá- j ban. Kertünk gyepszőnyegének kialakításánál csak akkor vá­lasszuk a vízigényes fajtákat, ha locsolással pótolni tudjuk a hiányzó csapadékmennyiséget. 3. A vetés ideje: A fűmagvetésre alkalmas az év bármely időszaka, a téli hó­napok kivételével, azonban-: a) kora tavasszaK március, ; április, május) vetett fű, a nyá- I ri szárazság idejére kétszer ka- j szólható, jól elbokrosodik, job- í ban bírja a nyári forróságot; i b) nyári hónapokban csak akkor vessük be, ha rendszere- í sen lehet az öntözést garantál- 1 ni (június, július, augusztus); c) a kora őszi vetés( augusz- j tus, szeptember) a legjobb, mert az őszi csapadék a ma- } got a földben találja és a téli I fagyokig a fű jól megerősödik; d) a késő ősszel vetett fű té- I len könnyen elfagy. Október közepétől nem ajánlatos fű­magot vetni. A vetés módjai: A fűmagvetést házikertben kézzel végezzük, 1 mJ területre 20—40 gr fűmagkeverék fel- használásával. Gyakorlatlan fűmagvető 1 m5-es asztallapon próbaképpen a fenti mennyi­ségeket szórja el, hogy a szem megszokja a sűrűséget, ügyel­jünk arra, hogy vetésünk egyen­letes legyen és a jelzett meny- nyiségnél ne vessünk többet egységnyi területre. Szeles idő­ben ne vessünk, mert vetésünk egyenetlen lesz. Az elvetett magot a gereblye fokával, sű­rű ütésekkel beveregetjük, hogy a föld felszínér. mag ne ma­radjon. A bedolgozást követő­en a talajt tömöríteni kell hen­gerrel, de kis területen lapo- gatódeszkával is elérjük a kí­vánt célt. Ha a napi középhő­mérséklet eléri a 10—15 Co-0t és a talajnak .megfelelő a ned­vességtartalma, a fűmag 8—10 nap alatt kikel. Amint a fű el­éri a 6—8cm nagyságot (3—4 hét) azonnal kaszáljuk, mert ezzel elősegítjük a fű bokroso- dását. 4. Gyep létesítése gyeptég- lázással: Ha gyorsan akarunk gyepet létesíteni, illetve meredek domboldalakon a vízmosás ve­szélye fenáll, gyeptéglázás a legeredményesebb. Jó és szép gyeptéglát találni igen nehéz, általában legelők, tisztások gyepei a legalkalmasabbak gyeptégrlázási célra. A gyep­tégla felszedése történhet gép­pel és kézzel. Kis mennyiség esetén a kézi felszedés a ké­zenfekvőbb. Gyeptéglánk vas­tagsága 4—6cm legyen. Az el­helyezésnél törekedjünk arra, hogy a gyeptégla feküdje meg talajt, valamint kötésbe rakjuk, azaz az egyik irányba a héza­gok ne essenek egyvonalba. A lerakás után fa- vagy gumika­lapáccsal a gyeptéglát a talaj­hoz kell tömöríteni. Meredek lejtő esetén faszegekkel sze­gezzük le a gyeptéglákat. 5. Gyeppótlók: Mélyárnyékos helyeken, nagy fák, cserjék alatt a fűmagkeve­rékkel való vetés eredményte­len, csupán 1—2 különleges fű­féleség marad meg, ezek mag­ja szinte beszerezhetetlen. Ilyen területekre árnyéktűrő évelőket ajánlunk. Pl.: borostyán = He- dera helix, téli zöld meténg = Vinca minor, árvacsalán = La- mium galeobdolon, stb. A bo­rostyán erdőkben is bőven ta­lálható. Egyéb évelők vásárlás­sal szerezhetők be. ültetésük tavasszal és ősszel a legkedve­zőbb. Évelőkből 1 m2-re 6-8 db-ot ültetünk.^ Ajánlott szakkSnyv: Dr. Gru­ber Ferenc: Pázsitok, gyepsző­nyegek. Kalla Gábor PÓDIUM ROKONOK. Az Állami Déry­né Színház bemutatja Móricz Zsigmond: Rokonok című szín­művét, s az előadást Baranyá­ban is bemutatja. Spanyolországban, kis csoda Máltá­ban (ahol amúgy sem nehéz csodát csinálni) és nagy csőd Budapesten a románok ellen. Úgy látszik így töltjük el életün­ket, kis csodák és reprezentatív cső­dök közepette. Ami nem hiányzik, az a jószándék. Minden egyes újság­cikk biztosít bennünket arról, hogy mindezt a legjobb indulatú emberek, o legjobb szándékkal követik el. A pokol útjai jószándékkal vannak ki­kövezve, tehát rosszindulatú javas­latom a következő: a) Szüntessék be a jószándékot. A legmélyebb rosszindulattal szem­léljük a dolgokat. b) Csak az maradjon meg, aki gü­rizik. A többiből legyen táncdaléne- kés, slágerszerző, családapa. c) Aki nem robotol, ne is egyék. Már a futball pénzéből. d) A játékosainktól ne követeljünk csodát, csak azt, hogy köpjék ki a pcjslijukat. Ha nem tudnak futbal­lozni az se baj. Kétségkívül szebben mozog Albert Flórián is, Kocsis is. Dunai Anti is, de én inkább Rákosi Gyuszi, Fenyvesi Máté félékre sza­vazok. Haljanak meg a pályán, de a túlerőltetéstől és ne az unalomtól. e) Európa élvonalát ne tartsuk számon. Nőjünk fel a középhez. Ha hórom év alatt, hát három év alatt. Kezdjük azokkal, akik hajlandók 40 méterre elrúgni a labdát és nem res­tellnek utána szaladni. f) Lélektant ne játsszunk I A lélek­tan annak idején oz unatkozó úriasz­szonyok sajátja volt. Mimózalelkü labdarúgóinkra ez ne vonatkozzék! Rájuk csak egy a lényeges! Rugdos­sák-e azt az átkozott labdát, vagy sem? A szurkoló, aki kifizette a belé­pőjegy árát, vagy a TV előfizetési díját, az egyáltalán nem törődik fiaink lelkivilágával, hanem kizáró­lag azzal, hogy a pasi ott a képer­nyőn a néző fizetését jóval megha­ladó obulusért gürizik-e avagy sem? Ha nem megy neki, egye fene, azt még megbocsátja. Mindezek a javaslataim, hiszem, bogy döntő mértékben megváltoztat­ják labdarúgásunkat. Mert van egy nagy magyar közmondás: „Nem akarásnak, nyögés a vége!” Annak pedig, aki nem akar — milyen szé­pen lazsáltak a mi aranylábú gye­rekeink a románok ellen az egyik félidőn át — csak egyetlen orvos­sága lehet, hogy lelkiismeretesen, részrehajlás nélkül, óvatoskodás nél­kül úgy tunikán rúgni, hogy találja magát azon a füves pályán, ahonnan valamikor elindult. Ha aztán hat évig tart, míg összekovácsolódik, egy olyan magyar csapat, amelyik meg­hal a pályán a szurkolók őszinte részvéte mellett, hát egye a fene, hát tartson hat évig 1 Még mindig jobb, mint kéthavon- ként becsapni magunkat, hogy Európa élvonalába járunk I Felebarátaim! Nem járunk ott Ili SZOLLOSY KALMAN T SZINPADAVATO. A pécsi , / Építők úti Általános Iskola szín- ]/ padán Sólyom Katalin: Mese­bál című önálló estjével tart­j ják meg a gyerekek számára | az első bemutatót. (Képünk: Sólyom Katalin az Apa című Hímben). T VENDÉGJÁTÉK. Erdélyi ven- i dég^ Farkas Flórián, a Brassói I Színház tagja érkezik jövő hé­ten Pécsre, s az itteni színház­ban egy alkalommal elénekli Verdi: Trubadúr című operá- 1 jóban Manricot. f Ha én szövetségi kapitány lennék!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom