Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

1*72. május 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Mi van a tanácshivatal postájában? Egy év alatt Í1QQ0 határozat Szabálysértések — gyámügyi gondok Feladat: a hatósági munka színvonalának növelése „... Már o negyedik nagyfröccsöt iszom itt a k-'-smában. [ Várom a Hatást, de semmi .,. Józanabb vagyok, mint amikor bejöttem. Nincs ennek a bornak semmi ereje. Lehet, hogy vizezik? Egyszer megvizsgálhatnák — ezért irok ...” „ . . . Békés ember vagyok, de ami sok, az sok. A szomszédasszony, ez a ... szóval tetszik érteni.. — Naponta mintegy másfél­száz levél érkezik a Pécs II. ke­rületi tanácshivatolhoz—mond­ja Laki Istvánná dr., a hivatal elnöke. — Természetes, hogy a legtöbb „hivatalos", de jócskán akad köztük „nem hivatalos" — néha megmosolyogni való is. A napi postabontáskor érkező ira­tokból, a fogadóórákon szerzett tapasztalatokból, a személyes beszélgetésekből kirajzolódik a kerület lakosságának élete, örö­me, gondja. A tanácshivatal leglényege­sebb feladata: a hatósági mun­ka. Ez a tevékenység ebben a kerületben két főterületre tago­zódik: 1. az egész városra ki­terjedő tevékenység — mint pél­dául a közületi elhelyezés, a ki­sajátítási ügyek és a garázsok kiutalása. Bármiféle intézet, hi­vatal, kereskedelmi egység, ha Pécsett hivatalos helyiséget ke­res irodának, üzletnek, raktár­nak — a II. kerületi tanácshiva­talhoz adja be kérelmét. A sza­nálással kapcsolatos kisajátítá­sok is ide tartoznak — hason­lóan „városi szinten" intézik a garázsok kiutalását is. A máso­dik főterület: a kerület lakossá­gának ügyes-bajos dolgaival foglalkozni, megfelelő intézke­déseket, határozatokat hozni. — Az elmúlt évben mintegy 11 ezer határozatot hoztunk kü­lönböző ügyekben — mondja az elnökasszony. — Legtöbbet az igazgatási osztály, de több­ezer a pénzügyi, egészségügyi, műszaki osztály határozatainak száma is. Csak néhány „főterület" — bepillantani azért, hogy a sok irat, határozat betűi mögött em­berek vannak, örömökkel, gon­dokkal. Statisztikai kimutatást forgat az elnöknő. — Itt van például a gyámügy, mellette a 326-os szám, ennyi határozatot hoztak a múlt év­ben — mondja. — Határozat az állami gondozásba vételről. Ha különböző okok miatt úgy látjuk, hogy a kiskorú gyermek megfelelő nevelése a családban nincs megoldva — akkor gon­dozásba vételről intézkedünk. Más esetben — a körülmények megfelelő vizsgálata után — határozatot hozunk a gondo­zásba vétel megszüntetéséről. Számos fiatalkorú mellé párt­fogót rendelünk ki. A hivatásos pártfogón kívül társadalmi ak­tívahálózatunk van. Számos em­ber szívesen vállalja ezt a fel­adatot és becsületesen végzi. Rendszeresen meglátogatja pártfogoltját, ha kell azt is el­lenőrzi, hogy a segélyt mire for- I dították, valóban a kiskorú ér- I dekében használták-e fel az összeget? Nyugdíjasok, pedagó­gusok és más foglalkozású párt­fogók végzik áldozatos közérde­kű tevékenységüket. Ha már kiskorúakról van szó: házassá- ; guk engedélyezését vagy meg- , tagadását is itt döntjük el — 1 határozattal — előzetes alapos környezetvizsgálat után. Szabálysértés: 1499 határozat — olvasom a statisztikában. Ide j tartozik a közterület beszeny- nyezésétől az engedély nélküli I építkezésekig valamennyi, a szabályokat megszegő ügy. — A mi kerületünkhöz tartó- , zik a kertváros-vásártér is — j mondja az elnöknő. — Gyako­ri, hogy itt kis kalyibákat építe­nek, engedély nélkül. Nem en­gedhetjük meg az ehhez ha­sonló „építkezéseket" —, ha kell. lebontatjuk. Ezekről is ha­tározatot hozunk. De a határo­zat sorai mögött kivizsgálás, be­szélgetés, nem egyszer vesze­kedés van. — Mí/yen szabálysértések a leggyakoribbak? — A minőségrontás. Piacon, vendéglátó egységeknél, presz- szóknál megtörténik, hogy vagy az előírt minőségtől, vagy a mennyiségtől eltér az áru. Ak­tívahálózat ellenőrzi, illetve mintákat vesz, aztán a Minőség- vizsgáló Intézet véleménye alap­ján döntünk, illetve határozatot hozunk. Igyekszünk, hogy a vá­sárlókat minél kevesebb kár ér­je, illetve a „vásárlók megkáro­sítása" címén bírságolunk. Állattartás: 84 határozat — áll a kimutatásban. — Van tennivaló itt is. Sokan úgy vélik, hogy belterületen ál­lattenyésztéssel foglalkozhatnak. Szabályok határozzák meg, hogy a város melyik részén milyen állat tartható és mennyi. Szá­mosán az állattartók szomszéd­jai közül jogosan kifogásolják ezt a tevékenységet —- a bűz, a szennyezés miatt. Ezeket a bejelentéseket is kivizsgáljuk és intézkedünk. A műszaki osztály az épitési engedélyekkel, parcellázással és egyéb tevékenységével szintén a köz érdekében dolgozik. Min­dezek az úgynevezett „hatósági munkát" jelentik. — Azt szeretnénk, ha a ható­sági munkánk színvonala to­vábbra is növekedjen — gyor­san, pontosan intézzük a lakos­ság ügyeit — mondja az elnök­asszony. — Ezt a célt szolgálja az előcdók rendszeres tovább­képzése, napirenden tartjuk az ügyintézés egyszerűsítését is. Sokrétű és úgyszólva az élet minden területét felöleli a ta- nócshivatal munkája. Tervezzük információs iroda létrehozását, ahol a hozzánk fordulók gyor­san választ kaphatnak külön­böző kérdéseikre. Ez is a lakos­ság érdekében történik, segíti majd a mi munkánkat is. A hatósági munka mellett a tanácshivatal gondot fordít ar­ra is, hogy a kerület lakossága befizetett adókból is fejlessze a kerületet. — Nagyobb építkezések, be­ruházások a városi tanácshoz tartoznak — mondja. — így he­lyes, az egész várost átfogó szemlélettel lehet koncepciós várospilitikát végezni. De azért mi is rendelkezünk bizonyos ösz- szegekkel, döntünk felhasználá­sukról. Például két öregek nap­közijének működésére évi 700 ezer forintot adunk, aztán park- fenntartási munkákra, járdaépí­tésekre és még számos egyébre fordítjuk a pénzt. A piacfejlesz­tés 200 ezer forinttdl szerepel a költségvetésünkben. Valóban sokrétű tevékenység — a lakosság érdekében. Garay Ferenc Á bogádmindszenti perek Pontosan nem is tudják, hány perük van, de száz, biztos. Ez önmagában is szenzáció lenne. De nekünk nem ezért érdekesek a Bogádmindszenti Állami Gaz­daság perei. Ennek az ügynek ugyanis nem az al- és felpe­resek a szereplői, hanem bár­milyen furcsán hangzik, néhány tizfiilérnyi árváltozás. Egészen az elején kezdjük. Tojás-himaláják A Bogádmindszenti Állami Gazdaság 1968-ban kapcsoló­dott be a baromfi és tojás programba. Nagy reményekkel indultak, hiszen jövedelmező­nek ígérkezett az új üzemág. A tojás felvásárlási ára 1 fo­rint 54 fillér volt, ebbe bőven belefértek a költségek. Az egészet kooperációban hozták tető alá. A gazdaság két-há- rom-ötszázas és ezres tételek­ben összesen 450 ezer tojóhib­ridet helyezett ki a baranyai, tolnai, a Békés és a Bács-Kis- kun megyei háztáji pápasá­gokba. Mintegy négyszáz vállal­kozóval kötöttek szerződést, köztük néhány termelőszövetke­zettel is. A szerződés értelmé­ben a Bogádmindszenti Állami Gazdaság adta a tojóhibridet, a ketrecet és a takarmányt, ennek fejében három év tojás­termését kérte, amelyből tojá­sonként húsz-húsz fillért jutta­tott a vállalkozóknak. Sínre tették az ügyletet, ment minden rendesen. Egészen ad­dig, míg nem kezdett elhomó- j lyosulni a közgazdasági környe­zet. Talán mindnyájan emlék­szünk rá, milyen gyors sikerre vezetett a baromfi és a tojás program. Tavalyelőtt már való­ságos tojás-himaláják tornyo­sultak a piacon. Miközben a fogyasztói ár nagyjában ma­radt, a felvásárlási ár egyre zsugorodott, végül tavaly 1 fo­rint 17 fillérre zuhant le. Ilyen ár mellett megváltozott a mér­leg előjele. A Bogádmindszenti Állami Gazdaság szép remé­nyekkel induló kooperációs üzemóga veszteséges lett. Ebbe az árba semmiképpen nem fér­tek bele. Közben a gazdaság maga is veszteséget mutatott fel 1970-ben, mondanunk sem kell, nem utolsósorban köszön­hette ezt a baromfi ágazatá­nak. A szanálási bizottság ke­rek-perec kimondta: fel kell számolni a baromfi ágazatot. A bank sem volt hajlandó to­vább finanszírozni a ráfizetéses i kooperációt. A gazdaság tavaly év elején hozzákezdett az állo­mány felszámolásához. 15 milliós követelés Ekkor kezdődött a pereske­dés. A végelszámolásoknál ugyanis kiderült, a vállalkozók miként tettek eleget szerződéses kötelezettségeiknek. Nos, össze­sen 15 millió forinttal, maradtak adósak Bogádmindszentnek. Közöttük az egyik Tolna me­gyei termelőszövetkezet — bal- szerencséjükre éppen szanált tsz-ről van szó — egymaga 10 millió forinttal. Ezeket a pénze­ket perük most. Ahogy lenni szokott, ki erre, ki orra hivat­kozik, így vagy úgy magyaráz­za, saját szájaíze szerint értel­mezi a szerződést. A vállalko­zók szavatossági hibát emleget­nek, szerintük a gazdaságtól kapott tojóhibridek nem adják meg az elvárható tojásmeny- nyiséget, mások a ketrechasz­nálati díjat reklamálják, megint másoknak más a kifogásuk. Ki­nek van igaza? Ezt a bíróság hivatott eldönteni. Tény azonban, az állami gazdaság sok háztáji gazda­ságból és egy-két termelőszö­vetkezettől nem kapta meg a szerződésben kikötött tojás- mennyiséget. Tudomásuk van például arról, hogy az egyik szövetkezet más csatornákon értékesítette a bogádmindszenti állományból származó tojást. Ez egy hárommillió forintos tétéi. Mások feltehetően feletették a kapott takarmányt saját álla­taikkal, azért nem hozták a to­jók a kívánt eredményt. Az igazságtevés, ismételjük, a bíró­ságra vár. Túl hamar bekövetkezett Minket az a néhány tízfillér- nyi árváltozás érdekel. A Bo­gádmindszenti Állami Gazda­ság, élve a kedvező közgazda- sági környezet adta lehetősé­gekkel bekapcsolódott a ba­romfi programba. A kooperá­ciós ügylet Ígéretesen indult, a baromfi a gazdaság legfőbb ágazatává lépett elő. Az évi 200 millió forintos árbevétel felét o baromfi és a tojás hoz­ta. Három év alatt körülbelül 150 millió tojást adtak le köz- fogyasztásra. Ezentúl azonban egyetlen tojást sem fognak le­adni. S kimondták a végérvé­nyes ítéletet: likvidálni az állo­mányt. Négyszázötvenezer tojó­Mi a helyzet a pécsi piacokon? Megjelent a cukorborsó Primőráru: három héttel korábban Május első napjaiban már szemre is kellemes látványt nyújtanak a pécsi piacok „standjai", nagyon sok a friss zöldáru, a szép piros retek-kö- tegek, de megjelent már a ta­vaszi sárgarépa is, sőt! — var­gánya és több más erdei gom­ba, ami a korábbi években rit­kán fordult elő április-május végén. Szerdán és csütörtökön délelőtt néztünk körül a piaco­kon, beszéltünk a MÉK, illetve tsz-boltok vezetőivel és két ma­gánkiskereskedővel is, ifj. Schaffer Edével, Dudás Sán­dorral. Teljes keresztmetszelet persze nehéz adni a piaci hely­zetről, ugyanis naponta vál­toznak — szerencsére csökkenő irányban — az árak és egyre több új termék is belép. A kereskedők, egyöntetű vé­leménye, hogy szerencsés tava­szunk van. Általában három héttel korábban jelentkezett a primőr, ami a kedvező időjá­rásnak köszönhető, de nem csak ennek: a fóliás termesztési mód jelentős mértékben elter­jedt és ezzel meggyorsult a pri­mőr-felhozatal. Megnövekedett a mennyiség is, következéskép­pen az árak is elfogadhatóak. Dudás Sándor — meszesi pia­con lévő standján — múlt szom­baton még 40 forint volt az uborka, szerdán már 20 forintra csökkent. Persze több piaci árus még mindig csökönyösen ra j gaszkodik a magas árakhoz, j például a Bajcsy-piacon dolgo- j zó jánoshalmiak 16 forintért l tartják a szép jonatán almát, holott a közelben lévő MÉK-pa- vilonban ugyanilyen egészsé­ges, gyönyörű jonatánt 10 fo­rint 80 fillérért árusítanak. A MÉK egyébként - csütörtö­kön — megjelent a Nagyhar- sány környéki őstermelőktől vá­sárolt idei cukorborsóval! Ez a sláger. Ahogy mondják, máius utolsó napjaiban már újburgo­nyát is szállítanak. A MÉK rak­tárában van elegendő tárolt termék, tavalyi burgonya, vö­röshagyma, karalábé és gyökér, tehát a készlet kitart az újig, csupán a sárgarépa van fogyó­ban. Külön érdemes megemlí­teni, hogy a Búza téri piacon Tóth János kiskereskedő napi rendelésre frissen vágott ba­romfit biztosít a vásárlóknak. Nagyon jó ötlet ez, hiszen elég sok háztartás van, ahol nem szeretik a hűtött csirkét, tyúkot, viszont az élő csirke konyhakész feldolgozásától tartózkodnak. Piaci őrjáratunk során felje- jegyeztünk néhány adatot, ösz- szehasonlítottuk a MÉK, a ter­melőszövetkezet és a két kiske­reskedő árjegyzékét. Különö­sebb eltérés nincs, a MÉK ár­szabályzó szerepe viszont rö­videsen várható, amikor már egyes termékekből nagyobb mennyiséget hoz a piacra. De még így is valamivel alasso- nyabbak a MÉK árak. azon túl, hogy termékeik legalább olyan szépek, mint bármelyik magán­kereskedőé. Termék saláta karalábé retek új hagyma paraj cs. s. répa cs. gyökér z, borsó jonatán tojás paprika t. paprika kelkáposzta uborka paradicsom eper vöröshagyma MÉK 1,60—2,— 1,40—2,— 2,60—3 — 1,10—1.40 4,— 30,— 10,80 1.40 2,20 4, — 7.60 32,— 76,— 85,— *,20 Dóvodi 1.50 2.— 1.50 1,30 3,— 3, ­1.30 3, — 4, r— Ifj, Schöffer 2,— 1.80 2,— 1,20 3,~ 2,— 12,— 1,40 Dudás S. 1—1,50 2,— 2,50 10,— 3,— 00,­A MÉK pavilonok a két bel­városi, illetve uránvárosi piaco­kon azonos áron árusítanak, az állandó standdal rendelkező kiskereskedők többé-kevésbé szintén, csupán a piacok al­kalmi árusai adják meglehető­sen drágábban portékájukat — persze kismennyiségben. Elő­nyös helyzetben vannak, mert ha elfogy a kínált termék, el­hagyják a piacteret, viszont az állami, termelőszövetkezeti és magánkereskedelem köteles- ségszerüen igyekszik kielégíteni a vásárlót a szabályok által előírt nyitási-zárási időponton ! belül, R. F. hibrid, nos, ez egy óriási ál­lománynak számít. Miért a visszavonuló? Azért, mert a tojóstermeltetés ráfizeté­ses lett. összezsugorodott a fel- vásárlási ár, ugyanakkor egyes költségek, mint például a táp­árak növekedtek. De nem egy­szerűen csak árváltozásról van szó, hanem arról, hogy túl ha mar megváltozott a felvásárlási ár, s ez már nemcsak Bogád- mindszentre, de más gazdasá­gokra is áll, — túl hamar rá­fizetéses lett a baromfitenyész­tés és a tojástermeltetés. Vagyis elindítottunk egy programot és nem hagytunk neki kifutást. A baromfi- és tojáshegyek lever­ték a felvásárlási árat, (s itt még összefüggést lehetne ke­resni a sertéshúsprogrammal vajon a disznóhús milyen mér­tékben járul hozzá a baromf kiszorításához a hűtőpultokról), s túl hamar kiábrándították a termelőket. Kérdés mármost, hol van a termelés biztonsága, amit a gazdaságok joggal kérnek számon? Vajon nem hiányoz­nak-e majd azok a tojás mil­liók, amit például Bogádmind- szent adott le? Mindenesetre a középüzemek itt Baranyában belebuktak a baromfi program­ba, s csak a legnagyobb ter­melők és tenyésztők — nem mintha nem prüszköltek volna, — vészelték ót a krízist, egye­sek úgy, hogy az árutermelés­ről áttértek a tenyésztésre, Mégegyszer: a termelők el- kedvetlenedése vajon nem üt-e majd vissza az ellátásra? Burgonyában a remény Hogyan tovább? De ezt már a Bogádmindszenti Állami Gaz­daság szemszögéből. A gaz­daságot tavaly is szanálni kel­lett, mindemellett fokozatosan megszabadul tojóhibridjeitől, s remélhetőleg megszabadul pe­res ügyeitől is. A 450 ezres tojóhibrid állományból ez év elején már csak 150 ezer da­rab volt Az utolsó tételeket a nyár végén, szeptemberben vágják. Mi lesz a baromfi he­lyett? Az állami gazdaság ve­zetői már a múlt évben kezd­ték keresni, mivel ellensúlyoz­zák a kiesett árbevételeket. Úgy határoztak, hogy burgonyát ter­mesztenek. — Kísérletképpen nagyhozamú fajtát vetettek, s ez holdanként 150 mázsát adott Az idén rátérnek az intenzív termesztésre, gépsorokat és ön­tözőberendezéseket vásárolnak, s kétszáz — jövőre már négy­száz holdon vetnek el nagyho­zamú, holland fajtájú burgo­nyát. Komoly bevételre számí­tanak. Bogádmindszenten remény­kednek, a hétezer holdon meg­terem annyi, hogy az állami gazdaság hatszáz dolgozója — két évi kihagyás után — végre kézhez kapja az év végi nyere­ségrészesedést is. Miklósvárí Zoltán — Májusban rendezik meg a szakma kiváló tanulója országos versenyeket a mezőgazdasági szakiskolák tanulóinak részvéte­lével. A szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás tanulók országos versenye Tatán lesz május 15— 16-án, a növénytermesztő-gépé­szek május 18—20 között ver­senyeznek Adándon, míg a sző- lésztanulók országos versenyét Balatonbogláron rendezik meg május 19-én és 20-án. Baranyá­ból a pécsváradi és a villányi szakiskola tanulói vesznek részt a versenyeken. Consul 231.3 típusú táskairógép érkezett KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKBEN A 34. sí. PAPÍRBOLTBA Pécs. Kossuth L. u. 15. «ám 7. ss. PAPÍRBOLTBA, Pécs, Sallai utco 2. ssám

Next

/
Oldalképek
Tartalom