Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

Wn. május 27. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Diáktáborok Jobb feltételek mellett érhetik el valódi céljaikat Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság megvizsgál­ta a tanulóifjúság őszi betaka­rítási munkákban (szőlő- és gyümölcsszedés) való részvéte­lét. Állami gazdaságokra, ter­melőszövetkezetekre, kilenc kö­zépiskolára és tizenhárom álta­lános iskolára terjedt ki a vizs­gálat. A problémák ellenére szűk- ' séges a foglalkoztatás, haszno- J sok a táborok. Fontos nevelesi ; célokat segítenek teljesíteni, | népgazdasági érdekeket is szolgálnak. A jövőben is élni kell e lehetőséggel, de a je- j lenleginél jobb feltételek mel- | lett. Az utóbbi néhány évben I jelentős fejlődés volt és két fő ! formája alakult ki a diákok !, foglalkoztatásának: a tábor és i a lakóhelyről naponkénti mun­kahelyre szállítás. Munkaidő, munkaruha, ellátás A tanulók fizikai megterhelő- j se koruknak és testi erejüknek megfelelő, bár előfordult, hogy | 16 éven oluliakkal végeztettek nehéz fizikai munkát vagy „el­nézték” a túlbuzgóságot. Ál­talánosabb hiba, hogy felnőtt mezőgazdasági dolgozók telje­sítmény-normáit alkalmazták, mely elérhetetlensége miatt rontotta munkakedvüket, hosz- szúra nyújtotta munkaidejüket. Ehhez hozzájárult a munkahely­re szállítás is. Az általános tá­bori napirend: ébresztő öt óra­kor, turnusokban reggeli, szál­lítás a munkahelyre, munkakez­dés nyolc óra felé, munka dél­után kettőig, majd váltásos ebé­delés, mely egyes esetekben el­húzódott délután öt óráig. Ez hat óra munkaidő, de majd­nem megduplázódik. Előfordult, hogy egyik helyen hat, másutt nyolc órás munkaidőben álla­podott meg a gazdaság és az iskola vezetője, holott a Mun­katörvénykönyv hat órát enge­délyez. A munkát saját ruhában vé­gezte a fiatalok többsége. Vi­seltes holmik, de egy pár cipő, új is elkopik. Miért nem adnak munkaruhát a gazdaságok? Ezt az akut vitát, mely jogos, más­ként lehetne megoldani: ruha­használati díjat fizetni. Az álta­lános munkaruha-ellátás meg­oldhatatlan. Különböző korú és nemű gyermekek dolgoznak, a gyerekek sem fogadják szíve­sen, beszerzése, raktározása, tisztítása, adminisztrációja olyon korlátokat emel, hogy drágább a leves, mint a hús. Az ellátás legfontosabbja a szállás. A Bajai Állami Gazda­ság mátéházai és vaskúti tábo­raira, a Baranyában lévő Grécz pusztaira kevés a panasz. Ezek e célra létesültek, de jó volt az elhelyezés Harkányban és Sikló­son is. Tudjuk, hogy az otthoni komfortot a legjobban felszerelt táborban sem lehet biztosítani. Az ideális igényekhez viszonyít­va e helyeken is akad kifogá­solni való, hogy nincs- egyszer­re elég melegvíz, kicsik az étke­zőhelyiségek. E jó táborok mel­lett, Villányban és a Boly mel­letti Sziebert pusztán, voltak olyanok is, amelyek minden kri­tikát elbírnak. Ilyen körülmé­nyek között az iskolák vezetői miért vállalták a munkát? Vil­lányban 80—120 gyerek volt egy hajtatóházban, kétes tisztaságú ágyneművel, korlátozott szellőz­tetéssel, három melegvizet adó tusolóval. A többit nem részle­tezzük. A Sziebert pusztai sátor­tábor is iszonyatos volt. Az alapvető higiéniai előírásoknak sem feleltek meg és (KÖJÁL!?) mégis működtek. Az étkezés, a „siló", ahogyan a gyerekek mondták^ mennyisé­ge és minősége általában megfelelő. Jogos követelmé­nyek: szakképzett személyzet főzzön, az ellátás adminisztrá­ciója mindenütt pontos legyen, a konyhák, tárolók, étkezdék mindenütt megfeleljenek az egészségügyi előírásoknak és engedély nélkül ne működhes­senek. Teljesítmények és fizetések Az említett felnőtt normák miatt meg kellett fogni a mun­kát. A gazdaságok vezetői ki­jelentették: Elégedettek va­gyunk a diákok munkájával. A teljesítményeket brigádonként mérték és egyénenként fizettek, ami nem a legszerencsésebb. A munka változó adottságai is (egy területen belül is változó a termés mennyisége) befolyá­solták a munkakedvet. Többhe- lyütt kevésnek tartották a kere­setet, jogosan, mert számoson csak annyit kerestek, hogy étke­zésüket kifizethették. Akiket na­ponta vittek a munkahelyre, sásdi járásban, megkeresték a 30—40 forintot egy napra. Azon túl, hogy a normát és bérezést a gazdaságok vezetőinek illő lenne a jelenhez és a gyerekek­hez igazítaniok, furcsa, hogy egy állami gazdaságon belül sem egyforma a bérezés. Máté- hózárT egy, Vaskúton három fo­rint volt az egy órára fizetett álláspénz. Hasonló volt az el­térés a prémium megállapítá­sánál. A nevelők tiszteletdíját is megnyugtatóan szükséges ren­dezni. Lehetetlen, hogy a pe­dagógus tiszteletdíja a hozzá beosztott brigádok teljesítmé­nyétől függjön. Másutt e kettő egymástól független. Ez a he­lyes. A rendelet kimondja: a mun­kából származó keresetet a ta­nulóknak egyénileg kell kifizet­ni. E téren változatos a helyzet. A sásdi járás általános iskolá­sainak és a komlói gimnazisták­nak kifizették. A Vegyipari Szakközépiskolában a kereset egy része osztálykirándulásra betétkönyvbe került. Szigetváron a kereset meghatározott száza­lékát az iskolai KISZ céljaira befizették. A Janus Pannonius Gimnáziumban osztályonként más a megoldás. Helyes, hogy a kereset felhasználósáról a diákok döntenek az iskolai ve­zetés tanácsaira, de fontos, hogy az egyetértés, teljes le­gyen. A legfontosabbról A munka hasznossága mel­lett legfontosabb: minden vo­natkozásban javítani, erősíteni kell a nevelési célokat. Az isko­lák igazgatóinak e munkaválla­lásokkal kapcsolatban saját ha­táskörük van, ezzel igényeseb­ben kell élni és szükség esetén nemet is kell tudniuk mondani. A gazdaságok vezetői pedig ne elsősorban szükséges és olcsó munkaerőt lássanak a diákok­ban, de törekedjenek, hogy vonzó legyen náluk a munka. Igaz, a hiányosságok pótlása nem történhet azonnal. A Sik­lós-Villányi Állami Gazdaság­ban többmillió forint kellene, adjuramisten, de semmi esetre sem szabad a normális igények szintjéről az igénytelenségre jutni. Egy pillanatra sem sza­bad elfelejteni: tizenéves gyer­mekeink e helyeken találkoznak igazán a munkával, körülmé­nyeivel és hatása hosszú időre befolyásolja gondolkodásukat. Jó hatást kell elérni. Kászon József Őszé szórakozóhely a Dunán Júniusban nyílik a mohácsi komp-vendéglő Úszó vendéglátó egységet lé­tesít a Dunán a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállclat mohá­csi területi igazgatósága, a Révátkelési Válialattal közösen. A fővárosi és szegedi példa nyomán megvalósuló „vízi" ven­déglő megyénk első ilyen jelle­gű létesítménye. A vendéglátó egységet egy kompból alakítják ki. A 150 négyzetméter alapterületű komp egyik végén fedett helyiséget építenek, amiben a konyha és a kiszolgáló pult kap helyet. A komp fedélzetén egyszerre száz vendég szórakozhat majd. Az úszó vendéglőt részben társa­dalmi munkában készítik el a vendéglátó és a Révátkelési Vállalat dolgozói. A tutajokra emlékeztető du­nai vendéglátó egység a mo­hácsi strandon, a folyó szigeti oldalán horgonyoz maid. A han­gulatos kompvendéglőbe köz­vetlenül a Révátkelési Vállalat kishajója szállítja a vendége­ket Huszár István, a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat mo­hácsi területi igazgatója el­mondta, hogy napközben az itt fürdőzőket látja el az egység üdítő itallal, büféáruval, fagy­lalttal, egytálételekkel és kü­lönböző pecsenyeféleségekkel. Este színes lámpionokkal kivi­lágított zenés szórakozóhellyé alakul ót a komp, ahol az üdítő és szeszes italok mellett ha­lászlét és kávét is felszolgálnak. A komp átalakítása már meg­kezdődött. A vendéglátó válla­lat illetékesei reménykednek, hogy oz áramszolgáltató válla­lat mielőbb gondoskodik az úszó vendéglátó egység ener­giaellátásáról. A tervek szerint az ország el­ső kompvendéglője június má­sodik felében már a szórakozni vágyók rendelkezésére áll. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR 1 Á holnap mezőgépei a BNV-n A BMG zöldségbetakarító gépei a világ élvonalában — A HVD5Z Baranya megyei Bizottsága ülését tegnap Pé­csett a Tatarozó Vállalat köz­pontjában tartotta. Napirenden a munkások és alkalmazottak új alapbér-rendezésének eddigi ta­pasztalatait, valamint a HVDSZ megalakulásának 20. évfordu­lója alkalmával rendezendő ve­télkedő előkészületeit beszélték 1 meg. Export - az Isten háta mögül... Kisvaszaron szebb lesz az élet? WIUKCARÜtiOTELS Pannónia tetőterasz nyitva: naponta !5 órától Egy falugyűlésen vetődött fel a gondolat: valamiképpen mun­kát kéne adni a kisvaszari lá­nyoknak, asszonyoknak. Hisz itt a környéken sehol semmi mun­kaalkalom a tsz-en és az erdő­gazdaságon kívül. Messze a legközelebbi ipari üzem — a község az Isten háta mögött van, a tanács is Gerényesen, s Ag után véget ér az országút is ... Idegen ritkán vetődik er­re. A mozi kéthetente érkezik, egy kocsma, egy bolt — s húst is egyszer mérnek hetente. 5 dh urna nn Péterné — Kató néni: — Tudja, ez úgy kezdődött, még a falugyűlés előtt, hogy ol­vastuk az újságban a Komlói Carbon Vállalat miként segíti a falusiakat bedolgozó üzemeivel. Gondoltuk, mi is megpróbál­juk ... Néhány napra a „falu füstje" után eljött a tanácshoz Palkó Sándor is, a kerület országgyű­lési képviselője. A tanácstitkár kiszólt Kató néninek, hogy jöjjön be, s mondja el az asszonyok tervét. — Azt sem tudtam, hogy áll­jak a lábamra . .. Délutánra már meghozta a hírt a helybélieknek: — üzemünk lesz, s exportra fogunk termelni ... Fedeles Edit a könyvtár veze­tője — o gerényesi tanácson igazgatási előadó: — Nehéz itt, Kisvaszaron. Csak hétköznap van összekötve a falu a világgal, vasárnap nincs busz, be vagyunk zárva. A fiatalok nemigen maradnak itt, s ez bizonyos mértékig ért­hető is ... A Carbon talán hoz valami változást. Már öt asszony jár be Komlóra kitanulni a szakmát, s ez nem megy nehezen, hiszen majdnem mindenkinek van itt varrógépe. A téli estéken sok a szabóműhely... Gerényeshez három község tartozik: Ag, Tékes és Kisvaszar. Tizenhat házasságkötést, hat születést és nyolc elhalálozást jegyeztek be az anyakönyvbe az elmúlt esztendőben a négy köz­ségből. Két névadóünnepséget tartottak mindössze. — Egyelőre ötforintos órabért ígértek a vállalatnál, aztán meg ha betanulnok a jelentkezők, teljesítményt fizetnek . . . A helybéliek szerint Kisvaszar volt a környék közepe: itt volt régen a jegyzőség, s helyben az orvos. Aztán, hogy a termelő- szövetkezet központja Gerényes lett, a többi központ is átvándo­rolt. Ma kéthetenként egyszer jön ki rendelni a körorvos Vá- sárosdombóról. Ma már nem zúgolódnak emiatt, megszokták. Ha kijön a Carbon, meglesz az új üzem, akkor ismét fellendül az élet: ide jönnek majd a kör­nyék asszonyai, lányai. Talán megjavul az ellátás is. Kató néni mondta: — Múltkor kiszökött a hízó az ólból, hát nem tudtam a bolt­| ban venni egy szöget, hogy az J ólajtót megszögezzem __ B eszéltek már sokszor a sásdi | sofőrrel is. Az a véleménye, ; hogy vasárnap is be tudna jön- | ni egyszer a busszal a faluba — kitellne az állásidőből. Jó lenne. Elmehetnének Aba- iigetre, Hertelendre, vagy Sikon- dára ... Egy gond van csak Kisvaszaron, s ez az üzemépület gondja. Egy család lakik abban a házban, ahol a Carbon kialakíthatná a megfelelő konfekciórészleget, üres terem van ugyan, de az kicsi a 30—30 fős, kétműszakos termelés beindításához. Máté János vb-titkár: — Az üzemépületet az elmúlt héten tekintették meg a vállalat i illetékesei, sajnos a szalagter­melés beindítását a jelenlegi lakók miatt nem tudják beve­zetni. Megoldás van: a községi bérlakásból év végéig kiköltöz­nek — így az üzemépület lakóit is ót lehet költöztetni. Remény­kedünk. Talán az év végén meg­indulhat Kisvaszaron a terme­lés... A kisvaszari asszonyok bizto­sak benne: megváltozik és szebb lesz az élet a faluban ... S akkor nem számít majd szenzá­ciónak egy gyorsan elrobogó személyautó a házak között. Mert eddig csak az járt erre, i aki valahol Dombónál elvétette az utat. .. Kozma Ferenc ' A BNV igen gazdag, ám túl­ságosan szétszórt s nehezen át­tekinthető külföldi és hazai me- ] zőgazdasági gépbemutatójából ezúttal a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár eredményeit | ragadjuk ki, mert a BMG most nagyon jó úton jár. A szántó­földi zöldségtermesztés gépesí­tése mezőgazdaságunk, de az i egész népgazdaság egyik leg­égetőbb mai gondja, s Bara­nyában ez még súlyosabban j jelentkezik, mint egyebütt. Ke- I vés az élőmunka, szétaprózot­tak a zöldségterületek s meg- I felelő ágazati jövedelmezőség híján nincs meg a kellő érde­keltség. Mindaddig, míg a zöld­séget kézierővel kell megter­melni, kevés és főként drága lesz a piacon. A BMG gyórtmányfejlesztési tervében kiemelten szerepel a szántóföldi zöldségtermesztés gépesítése. A problémakörrel 5—6 évvel ezelőtt kezdtek fog­lalkozni - a múlt év december 23-i zöldségtermesztésre vonat­kozó kormányhatározat újabb lendületet adott a programnak -, s máris komoly eredményeik vannak. A fejlesztés első lép­csőjében készültek el a vásá­ron bemutatott hagyma-, bor­só-, uborka-, zöldbab- és fű- szerpaprika-betakarító gépek. Második lépésként a Mezőgép­fejlesztő Intézet komplex tech­nológiája és géprendszere alap­ján, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium és a BMG anyagi fi­nanszírozásával kifejlesztették a konzervparadicsom termelésé­nek komplex gépsorát, s az egész sort bemutatták a vásá­ron. A BMG által kiállított gépe­ket látva — kár, hogy a hely korlátozott volta miatt a gépso­rok egy-egy darabja lemaradt, nem került bemutatásra — az emberben óhatatlanul felmerül a kívánság, bárcsak minden zöldségtermesztő üzemben dol­goznának mór. Sajnos nem így van, mert a gépek zöme „0" széliás vagy prototípus. Ilyen például az FZB típusú zöldbab­betakarító gép — szintén a Me­zőgépfejlesztő Intézet konstruk­ciója —, amely kiküszöböli a zöldbab kézi szedését, naponta 60 ember munkáját végzi el és kis átalakítással fűszerpaprika betakarítására is alkalmazható, „0" sorozat gyártását ebben az évben indítják. Ilyen a VU tí­pusjelű uborkabetakarító gép is, mely a konzerv uborkater­mesztés alapgépe. Teljesítmé­nye 0,1—0,18 hektár óránként, 35 lóerős univerzál traktor von­tatja, s naponta 40-50 ember munkáját végzi el, ezzel mint­egy 80 százalékkal csökkenti az uborkatermesztés kézi mun­kaerő-szükségletét. Szép sorozatot vonultat fel a gyár a zöldborsó-betakarítás j gépeiből is - ez az egyik let régibb és igen népszerű term« kük. Itt a választék is igen f j gyelemre méltó, az univerzál borsóaratógéptői, a borsócséf lő gépekig, amelyek mobil i stabil, tehát beépített változa ban készüinek, s mindkettőne megvon a maga előnye. 4 egyetlen zöldségnövény a zök borsó, amelynek gépesítése Be Tanyában is megoldott s a Sz getvári Konzervgyárnak ebbe komoly érdemei vannak. A felsorolt betakarító gépel nél alapkövetelmény, hogy a üzemek egyszerre érő zöidséc fajtákkal dolgozzanak, mert gépek szárastól takarítják be termést — zöldbabot, borsó uborkát, sőt a paradicsomot i — s menetközben végzik el - szár és a termés különválasz tósát. így kapcsolódik a fajta kérdés a gépesítéshez, a zöld ségproblémát csak e két terüle párhuzamos fejlesztésével lehe megoldani. A BMG, amely két budapesl és négy vidéki — békési, makói debreceni és törökszentmiklós — gyárában évi közel 1,5 mii liárd forint értékű gépet állí elő, a mezőgazdaság legfonto sabb gépeit gyártja pillanat nyilag, a többsoros ZMAJ é: BRAUD kukorica-betakarítc adapterektől kezdve a Kertito: növényvédő gépcsaládig. Eddi gi eredményeikre azonban c BNV-n bemutatott komplex pa radicsomtermelő gépsorral tet­ték fel a koronát. Ez a gép­rendszer három komplex sorból és négy betakarító egységből áll. A sor kétségtelenül egyik legfontosabb gépe a PB auto­mata paradicsom-betakarító, amely szárral együtt vágja le a paradicsomot, majd gumitüs­kés szerkezettel választja le a szárról a bogyókat, végül külön dobja ki a szárat és külön az előtisztított paradicsomot. Telje­sítménye - 500 mázsás termés (hektár esetén — óránként 5— 10 tonna). A gép prototípus, tavaly a soroksári tsz-ben üze­melt, nagy sikerrel. Ez évben három újabb komplex gép­rendszert gyártanak a soroksári, a tárnoki és a tompái tsz-ek megrendelésére, amelyek a bu­dapesti és a kecskeméti kon­zervgyárakkal kötött termelési szerződés keretében kapják meg. A paradicsomgépsor nem olcsó, a teljes sor talajelőké­szítéstől a feldolgozásig — o tsz-ek nem bogyót, hanem mag­mentes paradicsomzuzalékot, vagyis levet értékesítenek. Ara 6 millió forint, erre jön azon­ban a 70 százalékos óliami tá­mogatás, illetve 30 százalék sa­ját erő, hitel. Egy sor 80—120 hektár paradicsom termesztésé­nek munkáit oldja meg.- Rné ­Részlet a mezőgép bemutatóról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom