Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXIX. évfoiram, 123. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja „72. május 27., szombat Jó olvasást! F éltsük-e a könyvet? Vannak, akik azt mondják, igen. Az egyik, azáta világhírnévre szert tevő nyilatkozó, Mac Lu- han professzor, aki a telekom­munikációs eszközöktől, elsősor­ban a televiziótól félti az írott szövegeket. Jómagam azt hi­szem, hogy minden új jelenség megtalálja a maga prófétáját, aztán általában nem a prófé­táknak, hanem az életnek lesz igaza. Mert mi volt mondjuk a filmmel: féltették tőle a szín­házat, sőt, voltak, akik felesle­gesnek is tartották a színházat. Azután mégis megújult a szín­ház. Megjelent a televízió, újra félteni kezdték a színházat (kez­detben volt is rá ok), $ azóta a televizió „békés egymás mellett élésben” sugározza színházi közvetítéseit. A könyv idő előtti „elhalálozásától” sem kell tar­tani, erre a könyvhetek a pél­dák. S az idei éppen ma kez­dődik. Aki még nem vette volna ész­re, Pécs belvárosában is fel­ütötték sátraikat a könyvesek, akik év közben tartózkodnak az efféle hivalkodástól, s akik általában is csendes emberek. Munkájuknak akkor van értel­me, ha minél több jó könyvnek találnak jó gazdát. Olyat, aki megbecsüli. Könyvhét? Tulajdonképpen évtizedes „találmány", s hogy nem untunk, ununk bele, an­nak köszönhető, hogy mindig találtak és találni kell a jövő­ben is egészséges ötleteket, amelyek felfrissítik a könyv, s az élő irodalom ünnepét. Ná­lunk a könyvnap (akkor még igy hívták) gondolata először 1927-ben vetődött fel, s 1930- ban lett belőle valami. Az első hazai könyvnapok. Azóta több­ször elsorvadt, s többször újjá­éledt Kiderült, hogy lehetnek más módszerek, alkalmak a könyv és irodalom népszerűsíté­sére, de egyszer egy évben, a tavasz vége felé szükség van a könyvhétre is. Az éppen soron lévő könyv­hétről mindig a legjobbakat il­lik mondani, különösen az ele­jén, de most, azt ideinél őszin­tén mondhatom, hogy nagysza­básúnak Ígérkezik. A könyvter­jesztést éppen az elmúlt év vé­gén szervezték át, s az előké­születekből kiderül, színes, jól szervezett könyvünnepre van kilátás. A könyvhét a mai iro­dalom, az élő irodalom ünnepe elsősorban. S örömmel nyug­tázhatjuk, hogy a könyvheti könyvek között jól ismert pécsi szerzőkét is fölfedezhetjük, s íróikkal az író-olvasó találko­zókon, dedikálásokon találkoz­hatunk személyesen is. \ M indenki ismeri nyomdai hely­zetünket, mégis, ha végig­tekintünk megjelenő köny­veink listáján, avagy éppen a fordításirodalmon, nem kell szé­gyenkeznünk, akár a nemzetkö­zi össrehasonlitásban sem. Ami a könyvek „csomagolását”, kül­ső szépségét illeti - erre egye­nesen büszkék is lehetünk. Nemzetközi díjak jelzik a ma­gyar könyvművészet színvonalát. S ez igazi könyvinyenc ezt is becsüli: a könyv jószagú papír­ját, borítójának alakját, betűit, a könyv tapintását. Négyszázötven kiadvány kö­zül választhat a vásárló az idei könyvhéten. Természetesen ez nem mind erre az alkalomra jelent meg, de összesen a má­sodik negyedév termése ennyi. S ha annyit szóltam már a büszkeségről, azért nem ünnep­rontás megemlíteni, hogy van­nak még csalódok, ahol évente egyáltalán nem áldoznak könyv­re. Jó lenne, ha a könyvhéten ide is eljutna néhány könyv. Ez­zel kívánnék jó, égési évben tartó olvasási kedvet mindenki­nek, Morafko László Megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása Péntek reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocia­lista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Mintegy 110 ezer szocialista brigád képviseleté­ben ezer küldött, ezenkívül 200 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik, szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglal Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az elnök­ségbe választottak sok gyári munkást, szövet­kezeti szocialista brigádvezetőket. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT el­nöke nyitotta meg. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emel­kedett szólásra. A szocialista brigád mozgalom minőségi követelményei kerültek előtérbe Gáspár Sándor beszéde Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára beszámolóját tartja Tisztelt Tanácskozás! Kedves Elvtórsnók, Elvtársak! j Tanácskozásunk célja, hogy az elmúlt évek tapasztalatait összegezze, elemezze a brigád- mozgalom fejlődését és a szo­cialista építés követelményei­vel összhangban megjelölje továbbfejlesztésének útját. Az első országos tanácsko­zás idején még nem egészen harmincezer munkacsoport vett részt a mozgalomban és tag­jainak száma a háromszázezret közelítette meg. Napjainkban már száztizezer x kollektívában egymillió-két­százezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozgalom hármas célkitűzésének meg- \ valósítására. Jogosan tehetjük fel a kér- i dést: hol tart jelenleg a bri- | gádmozgolom és mik o távla­tai? Ügy ítéljük meg, hogy a mozgalom napjainkban élj ütött j fejlődésének abba a szakasza- j ba, amikor lényeges mennyisé- j gi növekedésre már nem szó- j míthatunk, hiszen vannak vál- | lalatok, ahol az összes dolgo- j zóknak 70—80 százaléka szocia­lista brigádtag. Ma a kulcskér­dés az, hogy ezt a tömegerőt, melyet a mozgalom képvisel, az eddigieknél hatékonyabban ál­lítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szol- : gólatába. Miről van szó? Arról, hogy j hatalmas politikai és termelési i erőt jelent e mozgalom, de nem j kisebb az emberformáló szere­pe sem. Olyan belső erő, amely születése pillanatától kezdve jelentős része sikereinknek, elő­rehaladásunknak. Olyan erő, amellyel lehet és kell számol­nunk, amelyre joggal vagyunk ■ büszkék. A cél az, hogy brigádok szo­cialista jellege társadalmi mé- [ retekben is váljék általánossá. Ez a szocialista társadalom felépítésének egyik feltétele. A szocialista brigádok tettei számunkra többet érnek minden szónál, a legszebb beszédnél. A szocialista építés valóságát jelentik. Ezekkel a tettekkel a szocialista brigádok a politikai és a társadalmi haladásnak is részesei. Népgazdaságunk fejlődését elemezve rámutatott, hogy ered­ményeinkkel elégedettek lehe­tünk — de azt is látnunk kell — mondotta -, hogy nem kevés még a tennivalónk. Legfőbb tö­rekvésünk: küzdeni a párt po­litikájának, s ezen belül gazda­ságpolitikájának torzítás nélkü­li megvalósításáért. További haladásunk fontos j feltétele gazdaságpolitikánk fe- ; lelősségteljes valóra váltása, ■ gyakorlati tapasztalataink gór.- 1 dós, tárgyilagos elemzése és o szükséges következtetések levo­nása. Ez egyben arra Is késztet ben­nünket, hogy lényegesen javít­suk a javak elosztását. A bérek tervszerű, rendszeres fejlesztésén túlmenően, a szak­mai béreknek a mainál jobb sorrendjére és arányára is gon­dolunk. Biztosítani kell a fizikai munka, a nagyüzemekben dol­gozó munkások, művezetők kel­lő megbecsülését. Számunkra nem elvont elméleti tétel az, hogy ebben az országban a tár­sadalmi és a gazdasági előre* haladás alapja, feltétele a mun­kásság, elsősorban a nagyüze- i mekben dolgozók alkotásvágya, I tettrekészsége. Ezt erkölcsi és ] anyagi elismerésben is jobban * 1 kifejezésre kell juttatni. Az eddiginél is nagyobb gon- I doskodóst kell a munkások iránt tanúsítanunk: élet- és munka- | körülményeiket rendszeresen, | erőnkhöz mérten kell javító- | nunk. Mit tehetnek a szocialista j kollektívák gazdaságunk fejlő- ! dése érdekében? Kívánatos, hogy minden vál- j tolatnál és minden munkahe­lyen a vezetők és a brigádok együttesen tárják fel az ész­szerűbb, eredményesebb gaz­dálkodás tartalékait. Váljék a szocialista brigádmozgalom j ennek a folyamatnak erjesz- j tőjévé, kezdeményező és meg- ! valósító erejévé! Tapasztalataink szerint ehhez kedvező kereteket biztosít a ; „dolgozz hibátlanul” munka- í rendszer, amely a szocialista brigádok és gazdasági vezetők tervszerű együttműködésével már eddig is figyelemre méltó eredményeket és követendő módszereket produkált. Ezután arról szólt, hogy a gazdasági hatékonyság egyik lényeges feltétele a termékek jó minősége. , A szocialista építőmunkánk eredményességének elengedhe­tetlen feltétele a szocialista de­mokrácia fontos részét képező üzemi demokratizmus erőtelje­sebb fejlesztése. Nem lehet el­képzelni magas szintű munka- aktivitást üzemi demokrácia nél­kül. A szocialista brigádokat és brigádvezetöket jobban be kell vonni a szocialista tulaj­donban levő vállalatok, üze­mek vezetésébe is. Ez nem egyszerűen jókivónság, hanem társadalmi szükségszerűség, a vezetők iránt támasztott jo­gos követelmény. Az üzemi demokráciának az az osztólytartalma, hogy erősíti a munkáshatalmat. Hasznos ja­vaslat hangzott el a vasas szo­cialista brigádvezetők ágazati tanácskozásán, E javaslat lé­Á felszabadító erők megkezdték kon tűm ostromát nyege, amit az országos tanács­kozáson elfogadásra ajánlunk, hogy a szocialista brigádveze­tők vállalati tanácskozásai épüljenek be szervesen a vál­lalati demokrácia intézmény- rendszerébe. A vezetés a vál­lalatoknál évente legalább két alkalommal rendszeresen hívja össze a vállalati szocialista bri­gádvezetőket. Legyen ez olyan fórum, ahol a dolgozók elmond­hatják észrevételeiket, javasla­taikat. bírálatukat. Kedves Elvtórsak I A mozgalom hatékonysága növelésének fontos feltétele, hogy o szocialista brigádok vállaljanak aktiv szerepet a közvélemény alakításában és formálásában. Vitatkozzanak a helytelen né­zeteket hangoztatókkai, de lép­jenek fel a politika helyi torzu­lásaival szemben is. A szocialista brigádmozgalom hazánk legnagyobb kulturális tömegmozgalma is. A mozga­lom tömegesen fejezi ki a mun­kások - a dolgozók egyre nö­vekvő kulturális igényeit. A szocialista brigádok több helyen időben felismerték, hogy az üzemekben, a gyárakban a korszerű technika bevezetése fokozottan igényli a szakmai is­meretek állandó bővítését, a folyamatos szakképzést és to­vábbképzést. A brigád hatékony eszköz ar­ra, hogy az emberek ne csak képzettségben, képességben tartsanak lépést a technikával, (Folytatás a 4. oldalon) A csütörtöki felderítő akciók és az utászok előkészítése után pénteken hajnalban a népi fel­szabadító erők megkezdték az általános támadást a dél-viet­nami központi fennsíkon levő Kontum tartományi székhely el­len. A népi erők páncélos ékekkel indultak meg három irónybóJ a város felé, s hamarosan 'beha­toltak a külső városrészekbe. Helyszíni jelentések szerint ' olyan heves tűzharc bontakozott j ki, hogy a lőszert szállító ame- i rikoi helikopterek nem tudnak I leszállni és ejtőernyős csoma- í gokban dobják le az utánpót- 1 lást a városba. A központi fenn­síkon riadókészültségbe helyez- I ték valamennyi rendelkezésre álló amerikai repülőgépet és a i pilóták engedélyt kaptak, hogy | lakott városrészektől néhány j méterre levő területeket is bom- ! bázzanak. I Kontum tartomány északi ré- I I szét már egy hónapja felsza- j | badították a népi erők, s azóta [ ! elvágták a székhelyre vezető i ! összes országutat. | Helyi idő szerint délben vál­tozatlan hevességgel folyt a harc a városban, miközben a j támadók és a védők , pozíciói , gyakran gazdát cseréltek. Hajnalban fellángolt a harc oz északi fronton is. Itt a népi felszabadító erők a saigoni ten­gerészgyalogosok szerdai ered­ménytelen zavaró akciója után pénteken támadásba mentek ót a saigoniak északi védelmi vo­nala ellen. Nagy űrméretű 130 milliméteres lövegekkel vala­mint 122 és 107 milliméteres rakétákkal lőtték a bábcsapa­tok állásait, friajd gyalogsággal is támadtak. A csata Huétól mindössze 32 kilométerre folyt és reggel az ősi császárváros­ból az ágyútűz füstjét és dö­rejét jól lehetett észlelni, öt­órás küzdelem után a hazafiak visszahúzódtak állásaik mögé. Jóllehet a város bevétele még nem áll küszöbön, a saigoni hatóságok megrendült önbizal­mát mutatja, hogy számos mű­kincset szállítanak át ezekben a napokban Huéból a főváros­ba. Az 'amerikai parancsnokság közleménye szerint a B—52-es légierődök az éjszako folyamán 19 hullámban hajtottak végre szőnyegbombázásokat Dél-Viet- nam területén. A legtöbb bom­bát, mintegy 700 tonnát Kontum környékére dobták le. Hevesen támadták ezenkívül An Loc vá­ros környékét és az északi tar­tományok felszabadított terüle­Tanácskoznak a szocialista brigádvezetők 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom