Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

5972. május 58. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Újításból 47 millió forint haszon Bányászegyüttesek A z újitómozgalom bel­ső problémái egyre inkább foglalkoztatják az il­letékes szerveket: köztük a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsát is. Az SZMT elnöksé­ge tavaly nyáron foglalko­zott az újitómozgalommal kapcsolatos kérdésekkel, an- 1 nak megyei tapasztalataival. Ennek kapcsán megbízta az SZMT közgazdasági bizott­ságát, hogy végezzen felmé­rést több vállalatnál, külön- böző iparágakban és a vizs­gálati eredmények alapján tegyen javaslatokat a fel­sőbb szerveknek a • jelenleg érvényben lévő határozat módosítására. Ennyi az előz­mény $ most néhány szám­adat a megye újitómozgal- máról. Tavaly 1983 újítást nyújtottak be, ezekből 964- et fogadtak el. Az újító- mozgalomban az elmúlt év­ben több mint 2600-an vet­tek részt. Milyen tényezők akadályozzák a mozgalom fejlődését? vonatkozó pontjának értelmezé­se a MÉV-nél a következő: amennyiben egy éven belül a dolgozó benyújtja írásban ja­vaslatát — amelyet közben be­vezettek - akkor részesül újítási díjban. Több vállalatnál, így a Bara­nya megyei Vízmű (Komló) és az Állami Építőipari Vállalat esetében közel milliós haszon­nal járó újításokat utasítottak el, illetve az újító egy fillért sem kapott, mert a vállalat ré­szesedési alapja, melyből az újítási díjakat fizetik, ezt nem teszi lehetővé. A tényhez hozzá­tartozik az is, hogy az említett újítások a beruházási költségek csökkentését célozták. Egy másik érdekes megálla­pítás: a vállalatok egyre több újítónak egyszeri eszmei díjat fizetnek ki, továbbá erőteljesen csökken az a gyakorlat, hogy az újítás gazdasági haszna után díjazzák az újítókat. Eh­hez a megállapításhoz tartozik az is, hogy az újítók sok eset­ben ki vannak téve eszmei dí­jazás esetén a szubjektív meg­ítélésnek is. A műszaki fejlesztéssel fog­lalkozó magasan kvalifikált szakemberek nem, vagy kevés­bé újítanak, így többek között igen kevés javaslat készül az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatban. Több esetben előfordul, hogy a társújítókat nem díjazzák, nem ismerik el munkájukat. Azok az újítók, akik társszerzők és nem kapnak újítási díjat, nem mennek bíróságra, holott jogos érdekeik védelméről len­ne szó. Oka: nem ismerik elég­gé jogaikat. Kevés azoknak a vállalatoknak a száma, ame­lyek újítási feladattervet, vagy pályázatot hirdetnének egy-egy fontos feladat megoldására. A dolgozók nagy része az újítási mozgalommal kapcsolatos gon­dokat abban látja, hogy nem megfelelő az anyagi ösztönzés az érvényben lévő rendeletek esetében. A vizsgálat megálla­pította azt is, hogy szinte el­vétve akad-vállalat, ahol olyan személy végezné az újítási moz­Az SZMT közgazdasági bi­zottsága által végzett vizsgálat a közelmúltban zárult: 24 üzem­ben elemezték a mozgalommal kapcsolatos kérdéseket. A vizs­gált vállalatok között szerepelt többek között a MÉV, a Mecse­ki Szénbányák, a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat, a Bőrgyár, a mohácsi Farost­lemezgyár, valamint a cserkúti MEZŐGÉP is. A vizsgálat a me­gye valamennyi iparágát érin­tette. A főbb megállapításoka következők voltak: Az elmúlt évben bevezetett újítások haszna meghaladta a 47 millió forintot, mely több mint az előző évi. Ugyanakkor az újítóknak a vállalatok keve­sebb újítási díjat fizettek ki, mint 1970-ben. Az üzemek nem értelmezték egységesen az újí­tási mozgalmat szabályozó ren­deleteket. Például a Mecseki Szénbányáknál a gyakorlat az, ha valakinek az ötletét, javas­latát megvalósítják és az újító nem vetette papírra elképzelé­sét, akkor azt ,,elkésettének nyilvánítják és nem kap újítási díjat, holott az ő ötletét való­sították meg. A rendelet ide­FELVESZÜNX AZONNALI BELÉPÉSRE, BÚTORÜZEMUNKHÖZ asztalosmunkára férfi segédmunkásokat Betanítást vállalunk. Bérezés megállapodás szerint. Munkásszállást és a kollektív szerződésben kiírt egyéb juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés : KOMJATI JANOS üzemvezetőnél. CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT, Komló, Kossuth Lajos u. 21. Telefon: 20-92. Folt a nadrágon galommal kapcsolatos munkát, akinek ez a fő feladata, ezen­túl nincsenek kellően érdekeltté téve az újtómozgaiom irányítá­sával, figyelemmel kísérésével sem. Az elmondottak egy részét alkotják a vizsgálat eredmé­nyeinek, ezzel is bizonyítva, hogy az újítómozgalom körül nincs minden rendben, holott belső tartalékaink feltárásának igen fontos területe a mozga­lom. Az elemzés eredményeit a jövőben felhasználja a SZOT elnöksége is, mely hamarosan napirendre tűzi az újítómozga­lom kérdéseit. Salamon Gyula Elképzelés a pincerendszer hasznosítására Klubok a város alatt? A város alatt szerteágazó, országosan is ,,hírhedt” pince- rendszer sok bosszúságot oko- ; zott már a pécsieknek, s nem j kis pénzt emésztett fel. Szinte j minden hónapban adunk hírt I pinceleszakadásokról, s való- I színű, hogy még sokáig téma lesz. Születtek már elképzelések a pincerendszerek hasznosítására, idén ősszel azonban a Városi Tanács végrehajtó bizottsága o tervek, felmérések birtokában vb-ülésen tárgyalja majd a pin­cék hasznosításának lehetősé- | geit. Az elképzelések között if­júsági pinceklubok kialakítása is szerepel. Sok fiatalnak okoz gondot: hol és miként töltse a szabad idejét. Céltalanul kódorognak , az utcán, nincs hova menniük, a kispénzű diákok nem tudiák j megfizetni a drága szórakozó­helyeket, s vannak, akik tartal­masabb időtöltésre vágynak . . . Az utóbbi időben sok új if­júsági klub létesült Pécsett. Többségük vállalati, üzemi vagy művelődési házak keretében működő-klub. örvendetes,'hogy a vállalatok, üzemek vezetői, szakszervezeti bizottságai, párt­szervei egyre inkább támogat­ják az ifjúsági klubmozgalmat. A támogatás ugyanis konkrét: anyagi. De - sajnos - a válla- toknak csak o klubok berende­zése, továbbfejlesztésére van pénzük, építésre nincs. A helyi­ség viszont kevés. Ezért is talált nagy visszhang­ra a pincerendszerek hasznosí­tásának terve. A KISZ Pécs vá­rosi Bizottságához máris több vállalattól érkezett pince-igény­lés. A város alatt szeretne klu­bot ,,építeni" a Volán 12-es Vállalat, a Centrum Áruház, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat KISZ-szervezete. Igen hasznos lenne, ha mi­nél több ilyen vállalati ifjúsági klub létesülne. A vállalati, üze­mi ifjúsági klubok ugyanis ■nemcsak az adott vállalat fia­taljainak állnak rendelkezésé­re, minden fiatalt várnak, aki Ha a vendégnek nagyon sür­gős, és éppen azon a ruhada­rabján esett a folt, amelynek hiánya sértené a jóízlést, — le is vetkőzhet, és itt a szalonban fürdőköpenybe burkolózva vár- j hatja meg a tisztítást. . . Hát igen, sokminden történ­het velünk útközben. Nemhiva- | talos statisztika szerint a gép- j kocsik és a verebek a legveszé- j lyesebbek, de a tapasztalatok I szerint számtalan folt-leheősé- I get rejt a terített asztal is, — j némely károsult egyenesen a vendéglőből jön. Ilyenkor persze I magasra rúg a számla, mert a j jó ebéd után a gyorstisztítás órát is le kell szurkolni, ha va­laki ad a megjelenésére. Már- ] pedig a pécsi Kolozsvár utcai j Patyolat szalon forgalmából úgy tűnik, hogy nagyon sokan j igyekeznek gyorsan eltüntetni j a foltot, — legalább az öltő- 1 zékükből . . . Egyébkért, ha ieesszük ma- , gunkat az még hagyjon, na­gyobb baj akkor történik ha le- j r()eHiöz'di a ac ndhj... isszuk, pontosabban szólva va­lamilyen itallal leöntjük magun­kat. Az italfoliot ugyanis nem lehet olyan varázslatos gyorsa­sággal eltüntetni . . . Kényelmes fotelek; az aszta­lon virág, napilapok, képesla­pok. A folt természetétől füg­gőón rövidetjb-hosszabb ideig kell itt várakozni a fürdőkö­penybe bújt vendégnek, — a szomszéd helyiségben dolgozó asszonyok általában egy óra alatt teljesen rendbe teszik a ruhát. Ez idő szerint Pécsett a Kolozsvár utcai az egyetlen Pa­tyolat üzlet, amelynek korszerű gépi felszerelése lehetővé teszi az azonnali tisztítást. Szalon­nak éppen nem lehet nevezni, de a jelenlegi forgalomnak, — a helyiséq adta lehetőségeken belül — megfelel. A felszereléshez tartozik eny super automata mzság^p is. E>.i azoknak a vendégeknek állítot­ták be, akik jobban kedvelik az önkiszolgálást, s inkább maguk végzik e| a mosást. Igaz, így olcsóbb a dolog, s az ember­nek az az öröme is megvan, hogy ezt azért mégiscsak maga mosta ki. Ritkán áll kihaszná­latlanul a gép, és nyilván még több lenne az ,,önkiszolgáló mo­sónők" száma, ha mindjárt szá­razon, esetleg vasalva vihetnék el a kimosott ruhát. Erre azon­ban egyelőre még nincs mód. A törzsvendégek tájékozottak és magabiztosak. Egy férfi sötét öltönyt hoz, leteszi a pultra: — Hatvan százalék — mond­ja és készíti a pénzt. Köznyelvié fordítva ez annyit jelent, hogy az illető hatvan százalékos fel­árral kéri a tisztítást, — és ezért az összegért a Patyolat 24 órán ’■ 1 ':! rendbe teszi a ad óu. Van, 1 ek ez sem elég: Megnyílt a siklósi szokrásztelep Á Komlói Hunkáskórus hasznosabban akarja eltölteni a szabadidejét. így, az adott környéken lakó fiatalok is meg­találják a szórakozás, a klub­élet lehetőségeit. Az ifjúsági klubok támogatá­sát — természetesen — a KISZ is egyik alapvető feladatának tekinti. A KISZ Központi Bizott­sága például a közelmúltban 190 ezer forintot adott a KISZ Városi Bizottságának lakóterü­leti klubok építésére. A KISZ és a vállalatok, üze­mek erejéből nemigen futja új klubhelyiség építésére. A város alatt azonban bizonyára húzód­nak olyan pincék, amelyekből viszonylag kisebb ráfordítással nagyon hangulatos, igazi, fia­talos klubokat lehetne csinálri. Erre pedig van igény. Egyidejű­leg megoldódna néhány pince hasznosítása is . . . A héttől kezdve üzemel a Gyi- móthy villában működő siklósi szobrásztelep, Jelenleg ketten dolgoznak kint a szobrászok kö­zül, a hét végén újabb vendé­gek érkeznek. Az idei évadot a telep az új működési sza­bályzat értelmében kezdte meg, a villát korszerűsítették, elké­szült a szobrászok faragószínje, valamint csaknem teljes egészé­ben beszerelték a faragógépe­ket és a működésükhöz szüksé­ges kompresszort. Az idén öt külföldi és tizenöt hazai művész úgy kapott meghívást, hogy a ko­rábban megkezdett szobrokat befejezi, két külföldi és két ma­gyar művész új alkotásokba kezd, négyen pedig egy közös, nagyméretű szobor elkészítését vállalták. A szobrász szimpoziont ez év­ben — a korábbitól eltérően — a telep zárásakor, a tervek sze­rint októberben rendezik meg. — Holnap reggelre ragyogó tiszta lesz az öltönye, — mond­ja az átvevőnő egy korosabb úrnak. — Hiába, Engem már úgy sem szeretnek a nők . . , Szennyesünk mindig akad, ta­lán nincs is olyan hónap ami­kor a Patyolat fiók forgalma a százezer forinton alul marad, — postamunkákból. Néhány hónap múlva már az újmecsekaljaiaknak sem kell autóbuszra ülniök, ha igen rövid idő alatt el akarják tünteni ru­hájukból a foltokat. A Körösi Csorna Sándor utcában már épül az új fiók, ahol vegytisztí- tást is végeznek, s szalon rend­szerű gyorsmosást, úgy, hogy „szekrénykész" állapotban ad­ják majd vissza a ruhát. De az igazi, minden te­kintetben korszerű és reprezen­tatív Patyolat-szalon a Szabad­ság út és a Szalai András utca sarkán épül majd fel, — előre­láthatólag 1973 végén. D. Kónya Komlón 11 éve munkáskórus ! alakult a Béta-akna bányászai- ; ból és családtagjaikból. Van ilyen másutt is. A munkásmoz- | galom dalos hagyományai ele- [ venek ma is, főleg az időseb bek, a nyugdíjas korosztály em lékeiben. A Komlói Munkáskórus ma is él és Lassust, Haydnt, Men­delssohnt, Kodályt énekel. És fejlődik, szebben, mint valaha, ami viszont már nem mindenütt sikerül. Megalakulni, elkezdeni, igen. De megmaradni, tovább vinni a fáklyát — összeötvözve a bányászhagyományokat a mai követelményekkel — ehhez már kell valami, ami nincs jelen mindenütt. Ezt a valamit próbáltam meg­keresni. EGY ALAPITÓTAG Szépen berendezett, tágas irodahelyiségben beszélgetünk. Hogyan indult, hogyan kezdő­dött ez a kórus? ÉS A KARNAGY „Egy ukrán együttes járt itt. Felötlött bennem: nekünk miért ne lehetne ilyen kórusunk? Van zenei tagozatunk az iskolában, vannak kórushagyományaink, magam is iskolás koromban mindig énekkaros voltam, üze­mi jelleggel indult a kórus, lel­kes munkásokkal. Egyszerű mű­veket énekeltünk, 40—50-en le­hettünk. Az emberek gyakran cserélődtek, de azért csináltuk. Nem maradt el az eredmény sem. Támogatott a megye is szépen, meg a vállalat is: egyenruhával, jutalomúttal. Sok­felé szerepeltünk, eljutottunk Lengyelországba, Bulgáriába. Négy éve új karnagyunkkal Tóth Ferenccel a nívó is emelkedik: ő követel is ... ...Talán más el se hiszi, ha . nem próbálta: szerettem mindig a zenét, de mióta kórusban j énekelek, kezdem élvezni is . . . j Egy-egy hangverseny örömet j okoz; keresem, várom a rádió | kórusműsorait. És általában: jól érzem magam itt. Nekem pihe- j nést, kikapcsolódást jelent a kóruspróba, a szereplés, a ki­rándulások az összejövetelek. Azonos igényű, érdeklődésű em- j berek, társak között vagyok, egy ; közösségben, ahová feleségem- | mel együtt ma is szívesen, öröm­mel indulunk el... Annak ide­jén a Béta-aknán több időm volt. Ez nagyobb üzem, több gond, mellette egy csomó egyéb megbízatás. De a kóruspróba mindig felüdülés . . . Szeretem Komlót. Ezt a várost mi építet­tük fel, nekünk kell a kultúráját i is magasra emelnünk. És — bár utóbb van változás — ebben i van mit tennünk még..." Alig félórás beszélgetésünkön : négyen-öten is bekopogtattok, instrukciókért vagy jelentések­kel. Az alapítótag, akit megke­restem, az ország egyik legna- j gyobb bányaüzemének, Zobák- nak a vezetője: Cungl Ferenc, j Tóth Ferenc nevét a karveze­tés legjobbjai között emlegetik. Vezetésével a komlói gyermek- kórus kapcsolata az időben Kodály Zoltánnal és számos nemzetközi eredményük is elég­gé közismert. A Komlói Munkás­kórust öt esztendeje vezeti. Öt a fejlődésről kérdezem: „Talán egy éve érzem azt a minőségi változási, amelyre tö­rekedtünk: munkában, fegye­lemben, a kórus szellemében. Több oka is van ennek. Talán az a legfontosabb, hogy a várt több fontos személyisége égé: emberi és vezetői súlyával me lénk állt, Főleg Gungl Feri, ak nek szívügye, hobbyja ez a ki zösség és az éneklés. Sok idi és energiát fordít rá... C sokat tettek értünk a város mt vezetői és a megye is. Egy kies a középpontba került nálunk < énekkari kultúra az utóbbi id< ben, egy kicsit fontosabb lett kultúra általában, mint korái ban. Ennek is köszönhető, hot az együttesnek volt ereje mei maradni. A másik: ennek a városnt mindig voltak jó gyermekkori sai. Évente egy sereg jól ké| zett kórustag hagyta el az iski lát. Olyanok, akiknek az éne kar nem kényszeredett hatod órát jelent, hanem a tv-szerepl sek, a külföldi, a zeneakad miai, vagy más hazai és ner zetközi sikerek forrását. A 8- 10 év előtti kórusmunka véli most kezd „beérni” . . . Lasst visszaszivárognak, most már fiúk is néhányon. Pedagógu ként vagy mint dolgozó fiatalo az apjuk régi bánygsz-^tófU tag ... Űk részt vesznek a sz lambetanításban is, hisz vql mennyien zeneileg képzett, ke taolvasó dalosok. Ma egy ma rigóit alig egy hét alatt me' tanulunk, korábban négy h napba is beletelt. így azt< már nem téma az sem: „I szeretek jobban” a kórusban . A régi törzstagok nélkül nin kórus. Az újak nélkül meg ne mennének a mai, nehezebb k rusművek. Kezdetben több« idegenül és ellenszenvvel foga ták Kodály műveit. Ma úgy 1 tom a legkedvesebb műsorszá — talán valamennyi kórusta nak — Kodály öregek és Jc dányi Árva madár című bizo nem könnyen énekelhető m ve . . ." MEGÚJULÓ DALKULTURA Három ízben a megye legjol kórusa címet, legutóbb az ezü: koszorú minősítést szerezi meg. Közelesen a Zeneakad mia nagytermében, egy pe kórussal közösen ad hangve senyt, júniusban , pedig az arai koszorú minősítést szeretné m< szerezni a Komlói Munkásk rus. Tagjai részben bányászok egy 25 tagú régi törzsgárda van köztük vájár, üzemvezető nyugdíjas bányamérnök. És va nak fiatal pedagógusok, sza munkások, van ruhagyári mu káslány és gépírónő, tisztvise és háziasszony. Egy szociális város csaknem minden réteg bői. Talán, ezért, talán min ezért, együtt tud megú'u Komlón egy régi, szép munkó hagyomány: a dalkultúra. W. E. BORPALACKOZÁSHOZ kettőmüszokos üzemeltetés'., és pincemunkásnak nai, téiíi dolgozókat felveszünk' BATTHYÁNY UTCA Z. SZÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom