Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
1972. mójus 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Újabb ismeretlen pincék várnak feltárásra Strand-szezon előtt Jegyzet Milliókat elnyelő veszélyes labirintus Nem elég a tüneti kezelés — radikális megoldásra van szükség! Elkészült a PTY jelentése a hároméves vizsgálatról A kétezer éves vörös történelme során — ma már legalábbis úgy tűnik — az itt lakók legfontosabb dolga a pinceépítés volt. Pincéket ástak a rómaiak és az utánuk jövők, fél évezredig a magyarok, újabb pincékre volt szükségük a törököknek, hogy a napsütötte hegyoldalak nedűjét jól gondozhassák és további pincék születtek a közelmúlt századokban — egészen napjainkig. 5 ime, két évezred szenvedélyének következményei két évtized alatt mérhetetlen .gonddal szakadtak a városra. Föld alatti város Megdöbbentő a kép, amelyet « Pécsi Tervező Vállalat most elkészült vizsgálati anyagához mellékelt térképlapok mutatnak. A történelmi belvárosban egymást érrk a több szintben elhelyezkedő pincék. Egy egész város a föld alatt! S ez a nagyrészt ismeretlen város ismeretlen veszélyeket is rejteget. Tudjuk jól, az elmúlt években a legvá- ratlonabb helyeken jelezték létüket, s okoztak nehezen leküzdhető nehézségeket a föld feletti városnak. Csupán 1966 óta 37 millió forintot nyelt el ez a föld alatti város és ki tudja, mennyit nyel még el a kővetkező években — hacsak nem születnek radikális intézkedések a megelőzésre és a vegleges megoldásra. Voltaképpen ezt o célt szolgálta a PTV-nek adott tanácsi megbízás, amelynek ezek voltak az előírásai: térképen rögzítse a pincék helyét, vizsgálja meg műszaki állapotukat, a felettük lévő épületek és mélyépítmények statikai helyzetét és adjon javaslatot megoldásra. A közel hároméves vizsgálat eredménye az első összefoglaló mű a roppant bonyolult és nagykiterjedésű pécsi pinceszövevényről, s ez | a terjedelmes dokumentáció kitűnő alapot szolgáltat a további munkákhoz. Az imént a megdöbbentő jelzővel illettük a térképeken rögzített helyzetet. Nem véletlenül. Az 1300 belvárosi pince 65 ezer négyzetméter alapterületen, 22 kilométer hosszúságban helyezkedik el nagyjából három szintben a város alatt. 60 százalékuk a 3 méternél nem mélyebb ún. kéregpince, a többi a 3—7 méter közötti második szintet, valamint a 7 méter alatti harmadik szintet foglalja el. A megdöbbentő pedig az, hogy nagyon sok mélypince nagyforgalmú közutak alatt von (itt most nézze el az olvasó, ha nem bocsátkozunk részletekbe), amelyek különösen veszélyesek a város életére, s amelyeknél elsőrendűen fontos a gyors beavatkozás. A másik dolog: sok pincénél rögzítik, hogy valamerre van folytatás, de pillanatnyilag sem az irányra, sem a kiterjedésre nincs biztos adat, ezért ez további vizsgálatokat igényel, ösz- szesen 60 ilyen elfalazott, töme- dékelt, vagy vízzel telt, de mindenképpen veszélyes, ezért sürgősen feltárásra váró pincéről tudósít a vizsgálati jelentés. Hegfékezni a város alatti vizeket Korábban már beszámoltunk a f pincekutatás egyik jelentős szakaszáról, amely a lezárult vizsgálat fontos részét szolgáltatja. Régebbi egyedi vizsgálatok már megállapították, hogy a pincék rohamos állagromlását a város alatti vizek okozzák. De honnan ered ez a víz? A részletes hidrogeológiai vizsgálat kimutatta, hogy a város fölött húzódó ke- (et-nyugati irányú törésvonal mentén jut be a tettyei karsztvíz a város alatti lazaszerkezetű üledékekbe. A víz romboló munkája folyamaté;, az üledékekben üregeket mos, a pincéket elárasztja, s a következmény — a felszínig ható leszakadás — csupán idő kérdése. A belváros különböző részein fúrt kutakban végzett hónapokig tartó vízszintmérés azt mutatta, hogy a külső csapadék a város alatti vizek mozgását csak részben befolyásolja, ezért a megoldás egyetlen módja: meg kell csapolni a város alatti vizeket. A megfelelő helyekre telepítendő kutakból történő tömeges vízkivétel kettős haszonnal járhat: a város nagymennyiségű, jóminőségű ivóvízhez juthat, amelyet helyben be lehet táplálni a hálózatba, s ugyanokkor elérhető a város alatti vízszint jelentős ] csökkentése, esetleg olyan szint alá, hogy az a továbbiakban már nem okozhat zavarokat. Az ember sem vétlen A vizsgálat során katasztert j állítottak fel mindazokról az | épületekről, amelyek alatt pin- j ce van, vagy más károsodás : mutatható ki. Ennek során szó- | mos olyan jelenségre okadtak, j amelyek újabb ismeretlen pincékre, üregekre utalnak. Ezek nem egyszer nagyforgalmú közutak alatt helyezkednek el, s éppen ebben rejlik a veszélyességük. A belváros különböző területein összesen 23 épületben végeztek részletes statikai vizsgálatokat, amelyek további veszélyforrásokra hívták fel a figyelmet. Ezek egyike: több éoület alatt ismeretlen kiterjedésű, vízzel telt pincékre bukkantok. A másik az, ami a csapadékvizek elvezetésének elégtelenségére hívja fel a figyelmet: sok helyen az úttest, a járda és magának az épületnek a repedésein keresztül utat talál a csapadékvíz a házak alatt és ott fejti ki romboló munkáját Nem kevésbé veszélytelen az sem, amire több helyen éppen a statikai vizsgálatok során jöttek rá. T. i. arra, hogy sokszor maga az ember sem vétlen és meggondolatlanságával tetézi a gondokat Ismeretes, hogy a várost homokos üledék borítja, a pincéket legtöbb helyen ebben vájták. Nos, vannak pincék, amelyekből valóságos homokbányákat nyitottak, s utcákat is alábányásztak. Fontos következtetések Érdemes beszélni a vizsgálat összegezésének néhány fontos megállapításáról. Elsősorban is arról, hogy három kategóriába sorolja a pincéket. Az elsőben azok vannak, amelyek semmilyen problémát nem jelentenek. A másodikba azok kerültek, amelyek valamiképpen veszélyesek, szükség van műszaki beavatkozásra, s a helyreállítás után hasznosíthatók. A jelentés 37 ilyen pincét sorol fel. A harmadik kategóriába tartoznak a felettük lévő épületeket, utakat komoly mértékben veszélyeztető, tehát megszüntetendő pincék, szám szerint 27, amelyeket veszélyességük sorrendjében sorol fel a jelentés. Figyelemre méltó javaslat, hogy a vizsgálatot o közeljövőben ki kell terjeszteni a Szigeti és a Budai városrész felé, ha teljes és megbízható képet akarunk kapni a város alatti pincerendszerről. Javasolják azt is, hogy szervezzenek szolgálatot a városban a pincék állagának figyelésére a komolyabb károsodások megelőzése végett. A hasznosítás lehetőségei A város alatti pincék szövevénye kiterjedésében és szintbeni elhelyezkedésében egyaránt a legteljesebb rendszertelenséget mutatja, ami nagyban megnehezíti a hasznosításra vonatkozó egységes állás- ! pont kialakítását, ezért vala- i mennyi pincét egyéni elbírálásban kell részesíteni. így jutottak arra a megállapításra, hogy számos olyan pince van a város alatt, ami vendéglátásra, idegenforgalmi célokra, ifjúsági klubok létesítésére lenne alkalmas. Másokat raktározási célokra javasolnak felhasználni. Ismét másoknál a föld alatti parkolóhelyek, garázsok létesítésének lehetősége vetődik fel. Erre különösen ott lenne érdemes jobban odafigyelni, ahol amúgyis nagyobb építkezésekre lehet számítani, mint példáu az új városközpont, ahol nagyon sok gépkocsi elhelyezésére lesz szükség. Ezt az adottságot ki kell használni! A tanulmány egyetlen dologra nem tér ki: milyen ütemezésben és milyen pénzeszközökből lehet véglegesen rendet teremteni a pincék körül. Ha arra gondolunk, hogy hat esztendő alatt 37 millió forintból tulajdonképpen csupán tüneti kezelésre tellett, s a végleges megoldásnak a közelébe sem jutottunk, akkor túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a radikális gyógymódra ennek az összegnek a többszörösére lenne szükség, erre pedig a város kasz- szájából sem ma, sem holnap, de még holnapután sem futja. A város mai és holnapi fejlesztéséből elcsipegetett pénzekkel ezután is csak tüneti kezelésre futja. Ennél többre van szükség. Korábbi történelmi korszakok „bűnét" nem vállalhatjuk egyedül. Ha valamihez, hát ehhez feltétlenül szükség volna állami támogatásra. Mint ahogy Eger sem a maga erejéből rendezi történelmi „örökségét”. Hársfai István A hullámfürdői „hadiállapot” remélhetőleg megszűnik a szezon kezdetére Minden év tavaszán eléggé jelentős összeget fordít a Pécsi Víz- és Csatorna Művek a város két strandjának felújítására. Az idén a Balokány-fürdőben folynak nagyobb munkálatok. A kismedencének téli felfagyásait már kijavították és május elején — nyitásra — a fürdőzők birtokba vehetik. A nagymedencénél vasbetonszerelők és betonozok dolgoznak. A munkálatokat a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi. A park rendbehozásával együtt a Balokányi strand teljes felújítása 800 ezer forintba kerül. Egyébként ... június elsején már a nagymedencében is lehet fürödni. A Hullám — tekintettel, hogy hidegvizű strand — június közepén nyílik, de ha már korábban érkezik a tartósabb melegidő, minden bizonnyal előbb üzemel. A fürdő területén lévő park felújítása jelenleg folyik. A vállalat a jövő évben építi át és hozza üzemképes állapotba a sokak által annyira kedvelt hullámverő berendezést. öregek napja Ujpetrén Felejthetetlen élményt nyújtó ünnepség keretében köszöntötték a legidősebb korosztályt a napokban Ujpetrén, a Napsugár kisvendéglőben. A rendezvényen, amelyet a helyi tanács, a Hazafias Népfront, az ÁFÉSZ és a tsz kezdeményezett, közel száz nyugdíjas jelent meg. Délben finom ebéddel látták vendégül az öregeket. Ezt követően az ÁFÉSZ átai délszláv táncegyüttese műsorral kedveskedett, amely szavalatból, énekés táncszámokból tevődött ösz- sze. Az est folyamán vidám hangulat alakult ki a jelenlévők között. Sőt, akadtak olyanok is, akik korukat meghazudtoló tüzes csárdást jártak. A jól sikerült rendezvény fénypontja volt Sippert Adóm és felesége, akik ez alkalomból ülték aranylakodalmukat. Vevő, a gallérjánál fogva... V A felhevült vásárlók olykor magyarul, akarom mondani, magyarosan panaszkodnak, apait-anyait beleadva, úgy is- tenigazából, hadd legyen még | nyomatékosabb az igazság. A szemléltető példa ezúttal elmarad — a nyomdafesték úgy lőtszik szégyenlősebb, mint a panaszkönyvek... Azok a bizonyos panaszkönyvek, amelyek minden üzletben megtalálhatók, és amelyeket a mérges vevő utolsó tromfként elkér az üzletvezetőtől. Azután vagy megkapja vagy nem. A Baranya megyei Élelmiszerke- 'reskedelmi Vállalat adatai szerint a legtöbb esetben megkapja, mert a panaszkönyvet „féltő” üzletvezetők is megtanulták már, hogy megakadályozni a beírást kétszeresen rossz: ezért is, és a jogos reklamációkért is felelősségre vonják őket,.. A bosszúságokról tanúskodó, sűrűn teleírt panaszkönyv-lapok egy esztendő alatt kötetnyivé duzzadnak. Évente általában 4-500 ilyen vagy olyan kifogás érkezik az élelmiszerkereskedelmi vállalathoz a legkülönbözőbb csatornákon keresztül. A panaszkönyvi bejegyzés a legtöbb, de sokan vannak olyanok is, akik otthon, már nyugodtabb állapotban, levélben Írják meg j sérelmüket, néhányon a „csendesebb” panasz-levelezőlap 1 formát választják, többen telefonálnak, némelyik vásárlót viszont egyenesen a központba visz a mérge. A közel félezemyi panasz, a vállalat kiterjedt üzlethálózatát, a boltokban megforduló vásárlók számát figye- lembevéve nem sok —, de ha úgy fordítjuk a dolgot, hogy félezer esetben — és ennél jóval több embernek — rontotta el a vásárló napját egy-egy morcona eladó, bosszantó kivételezés, téves pénzvisszaadás, vagy egyéb kellemetlenség — már nem is olyan kevés az a félezer,,, Panaszok, sorszámmal A panaszokat sorszámozzák és iktatják. Nem a papírkosárban — ilyen véleményt is hallani —, hanem gondosan vezetett és ellenőrzött nyilvántartó füzetben. A „nyomozó” szerepét az élelmiszerkereskedelmi vállalatnál Varga-Somogyi Imre tölti be — elsősorban az ó feladata kivizsgálni, hogy a vásárlónak vagy a kereskedelmi dolgozónak van-e igaza. Mert a kedves vevőnek sincs mindig igaza, bár a mérleq az ő javára billen: a többéves statisztika szerint a beérkezett panaszok kétharmada jogos. A „nyomozó” titulus nem is olyan nagy túlzás, mert gyakran csak úgy derül ki az igazság, hogy mindkét érdekeltet többször is meghallgatnak, sőt olykor a vevőt megkérik, mondja a szemébe vétkét a mindent tagadó eladónak, boltvezetőnek. Megtörténik az is, hogy a sértett fél után kell nyomozni, mert a panaszát érthetően leírta — a nevét viszont olvashatatlanul .. A panaszok többséqe emberi indítékú — a legtöbb vásárló azt sérelmezi, hogy udvariatlanok, arrogánsak, "durvák voltak vele szemben a kereskedelmi dolgozók. A legdurvább példa, tavalyról: az egyik élelmiszer- bolt vezetője lopással gyanúsított egy férfit. Gyanakvását nem is titkolta, olyannyira, hogy az üzlet előtt galléron ragadta az illetőt, és a kapu alá vonszolta. Rendőrt nem volt hajlandó hívni, a férfi ártatlannak bizonyult, s mindezek után még azt is megtagadta, hogy elnézést kérjen az atrocitásért. Ebből az I ügyből természetesen fegyelmi I lett, de azok a dolgozók sem „úszták meg" a dolgot, akik csak „apróbb” kellemetlensé- j geket okoztak a vevőknek, s ez a vásárlók panasza nyomán ki- ! derült... 1 — Véleményem szerint negyven százalékkal kevesebb lenne a panasz, ha a dolgozóink megértőbben viselkednének a vásárlókkal szemben — mondja Járányi Mátyás, az élelmiszer- kereskedelmi vállalat osztály- vezető helyettese —, mert a dolgok összefüggenek: a vásárló mérges lesz valamiért, erre az eladó udvariatlanul válaszol... és így tovább... Rossz mérés, téves visszaadás, vita, panaszkönyv. A statisztikában az ilyen természetű panaszok kerültek a második helyre. így, vagy úgy, szintén emberi dolgok ... Az áruellátásra egyre kevesebben panaszkodnak, de ha bebizonyosodik, hogy egyik vagy másik áru az üzletvezető hanyagsága miatt hiánycikk a boltban — ez sem marad következmény nélkül . .. Akad persze dicséret is. Az 1971-es 10/193. számú bejegyzés például így végződik: „dicséretben részesítem a bolt dolgozóit . .Egy vásárló írta. Találni olyan panaszt, amelyet félórával később visszavontak, olyat is, amelyik országos hiánycikk miatt reklamál, vagy sértődött beírást, mert a kedves vevőt nem akarták soron kívül kiszolgálni, pedig sietett. . . Azért mi sem vagyunk angyalok. Az eladók azt mondják — a vevőknek is lehetne panaszkönyve . ,. D. Kónya Papírmunka A z elmúlt három hét alatt tiz alkalommal, legutóbb pedig egyetlen napon három helyen panaszkodtak elsősorban gazdasági vezetők, hogy az utóbbi időben ismét hallatlan mértékben megnövekedett a papírmunka, a jelentés- és kimutatáskészítés. Állitják, hogy önerőből semmit sem tudnak ellene tenni, mert valahogyan mindig kötelességgé lesz és nemet mondani nem mernek, mert rosszallást szül. Az igazat megvallva mégiscsak tesznek valamit, mert hol itt, hol ott vesznek fel vagy állítanak be egy-egy újabb adatíelelőst, jelentéskészítőt, hogy ne érje szó a házelejét és a sokféle kívánság lehetőleg kevésbé zavarja az ennél fontosabb munkát. Hogy mi mindenről kérnek különféle helyekről jelentést és kimutatást azt felsorolni lehe- telenség, de esszenciáját adja a következő: Kérjük, készítsenek kimutatást és értékelést, hogy 1945 óta mit tettek a gazdaságban a csecsemő és gyermekvédelem érdekében. Nem tévedés, 1945 óta ...! Ki tudja kimutatni, ki tudja ezt értékelni? Ki vezetett erről nyilvántartást? Más esetben arra voltak kiváncsiak, hogy az utóbbi három évben hogyan alakult a dolgozók kor és nem szerinti összetétele. Miért kell ilyen és ehhez hasonló jelentés? Ki tudja? Ha az emlékezet nem csal, akkor mintegy négy évvel ezelőtt felső szintű rendelkezés történt, hogy vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek, intézmények milyen adat- és jelentés- tételre vannak kötelezve. A jelentésre, adatszolgáltatásra szükség van, de csak arra, ami valóban kell. Fontosságát indokolni felesleges, de szóvá tenni az ismét lábra kapott túlburjánzást szükséges. Számosán Parkinson „törvényeire” hivatkoznak és kesernyésen emlegetik — az íróasztal másnak is munkát szül, folyamatot —, melyben sajnos, igazság van. Ezek az állandóan érkező és ömlő adminisztrációs kötelezettségek növelik az alkalmazotti létszámot, melyet — milyen érdekes! — egy felsőbb szerv sem tart helyesnek. A vélemény egyöntetű, csak az ok megszüntetésében marad el a cselekvés. Nem valószínű, hogy újabb rendelkezést kellene hozni a kötelező adatszolgáltatásról és jelentés adásról. Inkább érvényt kellene szerezni a meglévőnek és ennek alapján meg kellene tanulni bátran nemet is mondani, akár sértődik az illetékes, akár nem. Előfordulhat, hogy a korábbi rendelkezést túlhaladta az élet. Akkor viszont a szükséglethez kritikusan igazítva, újonnan meg kellene határozni az ilyen irányú kötelezettséget még mielőtt akkorára duzzad, hogy ki sem látszunk belőle. Voltak, akik remélték, hogy az irodai munka gépesítésével csökken az adminisztrációs létszám. Gépesítettek is, de a csökkenés nem következett be. Ennek oka az is, melyről a fentiekben szó van. (KASZON) — Esti fürdés Harkányban. Május ötödikétől ismét megkezdődik az esti fürdőzés Harkányban. A fürdő minden este 7 és 11 óra között tart nyitva. Gondoskodtak a vendégek ellátásáról: a fürdőzés időpontjában nyitva lesz a büfé és a medence mellett felállított tv-készülék közvetíti a televízió fekete-fehér adását Megjelent a Pécsi Műsor Megjelent a Pécsi Műsor májusi száma. Ezzel a számmal nagyon sok olvasó igényének kielégítését kezdik meg. Ezek j az olvasók kérték: minél több | érdekességet közöljön a Pécsi ; Műsor népszerű művészekről, azok életéről, terveiről. A májusi számban Cseh Máriáról szól egy riport, A primadonna hétköznapjai címmel. A júniusi számban pedig Koncz Zsuzsával, valamint Kós Jánossal beszélgetnek a Pécsi Műsor szerkesztői. A mostani számban a Cseh Máriáról szóló riporton kívül a Mecsek Fúvósötöst mutatják be, előzetest adnak a májusban bemutatandó film- .- fői, egy érdekes információ; a nemzetközi könyvévről — és persze minden programról, ami csak Pécsett megtalálható. f