Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

1972. mójus 4. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Újabb ismeretlen pincék várnak feltárásra Strand-szezon előtt Jegyzet Milliókat elnyelő veszélyes labirintus Nem elég a tüneti kezelés — radikális megoldásra van szükség! Elkészült a PTY jelentése a hároméves vizsgálatról A kétezer éves vörös történelme során — ma már legalábbis úgy tűnik — az itt lakók legfontosabb dolga a pinceépítés volt. Pincéket ástak a rómaiak és az utánuk jövők, fél évezredig a magyarok, újabb pincékre volt szükségük a törököknek, hogy a napsütötte hegyoldalak nedűjét jól gondozhassák és további pincék születtek a közelmúlt századokban — egészen napjainkig. 5 ime, két évezred szenvedélyének következményei két évtized alatt mérhetetlen .gonddal szakadtak a városra. Föld alatti város Megdöbbentő a kép, amelyet « Pécsi Tervező Vállalat most elkészült vizsgálati anyagához mellékelt térképlapok mutatnak. A történelmi belvárosban egy­mást érrk a több szintben elhe­lyezkedő pincék. Egy egész vá­ros a föld alatt! S ez a nagy­részt ismeretlen város ismeretlen veszélyeket is rejteget. Tudjuk jól, az elmúlt években a legvá- ratlonabb helyeken jelezték lé­tüket, s okoztak nehezen leküzd­hető nehézségeket a föld feletti városnak. Csupán 1966 óta 37 millió forintot nyelt el ez a föld alatti város és ki tudja, mennyit nyel még el a kővetkező évek­ben — hacsak nem születnek radikális intézkedések a meg­előzésre és a vegleges megol­dásra. Voltaképpen ezt o célt szol­gálta a PTV-nek adott tanácsi megbízás, amelynek ezek voltak az előírásai: térképen rögzítse a pincék helyét, vizsgálja meg műszaki állapotukat, a felettük lévő épületek és mélyépítmények statikai helyzetét és adjon ja­vaslatot megoldásra. A közel hároméves vizsgálat eredménye az első összefoglaló mű a rop­pant bonyolult és nagykiterjedé­sű pécsi pinceszövevényről, s ez | a terjedelmes dokumentáció ki­tűnő alapot szolgáltat a továb­bi munkákhoz. Az imént a megdöbbentő jel­zővel illettük a térképeken rög­zített helyzetet. Nem véletlenül. Az 1300 belvárosi pince 65 ezer négyzetméter alapterületen, 22 kilométer hosszúságban helyez­kedik el nagyjából három szint­ben a város alatt. 60 százalékuk a 3 méternél nem mélyebb ún. kéregpince, a többi a 3—7 mé­ter közötti második szintet, vala­mint a 7 méter alatti harmadik szintet foglalja el. A megdöb­bentő pedig az, hogy nagyon sok mélypince nagyforgalmú közutak alatt von (itt most néz­ze el az olvasó, ha nem bocsát­kozunk részletekbe), amelyek különösen veszélyesek a város életére, s amelyeknél elsőren­dűen fontos a gyors beavatko­zás. A másik dolog: sok pincé­nél rögzítik, hogy valamerre van folytatás, de pillanatnyilag sem az irányra, sem a kiterjedésre nincs biztos adat, ezért ez to­vábbi vizsgálatokat igényel, ösz- szesen 60 ilyen elfalazott, töme- dékelt, vagy vízzel telt, de min­denképpen veszélyes, ezért sür­gősen feltárásra váró pincéről tudósít a vizsgálati jelentés. Hegfékezni a város alatti vizeket Korábban már beszámoltunk a f pincekutatás egyik jelentős sza­kaszáról, amely a lezárult vizs­gálat fontos részét szolgáltatja. Régebbi egyedi vizsgálatok már megállapították, hogy a pincék rohamos állagromlását a város alatti vizek okozzák. De honnan ered ez a víz? A részletes hidro­geológiai vizsgálat kimutatta, hogy a város fölött húzódó ke- (et-nyugati irányú törésvonal mentén jut be a tettyei karszt­víz a város alatti lazaszerkezetű üledékekbe. A víz romboló mun­kája folyamaté;, az üledékekben üregeket mos, a pincéket el­árasztja, s a következmény — a felszínig ható leszakadás — csupán idő kérdése. A belváros különböző részein fúrt kutakban végzett hónapokig tartó vízszint­mérés azt mutatta, hogy a kül­ső csapadék a város alatti vi­zek mozgását csak részben be­folyásolja, ezért a megoldás egyetlen módja: meg kell csa­polni a város alatti vizeket. A megfelelő helyekre telepítendő kutakból történő tömeges vízki­vétel kettős haszonnal járhat: a város nagymennyiségű, jóminő­ségű ivóvízhez juthat, amelyet helyben be lehet táplálni a há­lózatba, s ugyanokkor elérhető a város alatti vízszint jelentős ] csökkentése, esetleg olyan szint alá, hogy az a továbbiakban már nem okozhat zavarokat. Az ember sem vétlen A vizsgálat során katasztert j állítottak fel mindazokról az | épületekről, amelyek alatt pin- j ce van, vagy más károsodás : mutatható ki. Ennek során szó- | mos olyan jelenségre okadtak, j amelyek újabb ismeretlen pin­cékre, üregekre utalnak. Ezek nem egyszer nagyforgalmú köz­utak alatt helyezkednek el, s éppen ebben rejlik a veszélyes­ségük. A belváros különböző területein összesen 23 épület­ben végeztek részletes statikai vizsgálatokat, amelyek további veszélyforrásokra hívták fel a figyelmet. Ezek egyike: több éoület alatt ismeretlen kiterje­désű, vízzel telt pincékre buk­kantok. A másik az, ami a csa­padékvizek elvezetésének elég­telenségére hívja fel a figyel­met: sok helyen az úttest, a járda és magának az épület­nek a repedésein keresztül utat talál a csapadékvíz a házak alatt és ott fejti ki romboló munkáját Nem kevésbé veszély­telen az sem, amire több he­lyen éppen a statikai vizsgála­tok során jöttek rá. T. i. arra, hogy sokszor maga az ember sem vétlen és meggondolatlan­ságával tetézi a gondokat Is­meretes, hogy a várost homo­kos üledék borítja, a pincéket legtöbb helyen ebben vájták. Nos, vannak pincék, amelyek­ből valóságos homokbányákat nyitottak, s utcákat is alábá­nyásztak. Fontos következtetések Érdemes beszélni a vizsgálat összegezésének néhány fontos megállapításáról. Elsősorban is arról, hogy három kategóriába sorolja a pincéket. Az elsőben azok vannak, amelyek semmi­lyen problémát nem jelentenek. A másodikba azok kerültek, amelyek valamiképpen veszélye­sek, szükség van műszaki be­avatkozásra, s a helyreállítás után hasznosíthatók. A jelentés 37 ilyen pincét sorol fel. A har­madik kategóriába tartoznak a felettük lévő épületeket, utakat komoly mértékben veszélyezte­tő, tehát megszüntetendő pin­cék, szám szerint 27, amelyeket veszélyességük sorrendjében so­rol fel a jelentés. Figyelemre méltó javaslat, hogy a vizsgá­latot o közeljövőben ki kell ter­jeszteni a Szigeti és a Budai városrész felé, ha teljes és meg­bízható képet akarunk kapni a város alatti pincerendszerről. Javasolják azt is, hogy szervez­zenek szolgálatot a városban a pincék állagának figyelésére a komolyabb károsodások meg­előzése végett. A hasznosítás lehetőségei A város alatti pincék szöve­vénye kiterjedésében és szint­beni elhelyezkedésében egy­aránt a legteljesebb rendszer­telenséget mutatja, ami nagy­ban megnehezíti a hasznosítás­ra vonatkozó egységes állás- ! pont kialakítását, ezért vala- i mennyi pincét egyéni elbírálás­ban kell részesíteni. így jutot­tak arra a megállapításra, hogy számos olyan pince van a vá­ros alatt, ami vendéglátásra, idegenforgalmi célokra, ifjúsá­gi klubok létesítésére lenne al­kalmas. Másokat raktározási célokra javasolnak felhasznál­ni. Ismét másoknál a föld alatti parkolóhelyek, garázsok létesí­tésének lehetősége vetődik fel. Erre különösen ott lenne érde­mes jobban odafigyelni, ahol amúgyis nagyobb építkezésekre lehet számítani, mint példáu az új városközpont, ahol na­gyon sok gépkocsi elhelyezésé­re lesz szükség. Ezt az adottsá­got ki kell használni! A tanulmány egyetlen dolog­ra nem tér ki: milyen üteme­zésben és milyen pénzeszkö­zökből lehet véglegesen rendet teremteni a pincék körül. Ha arra gondolunk, hogy hat esz­tendő alatt 37 millió forintból tulajdonképpen csupán tüneti kezelésre tellett, s a végleges megoldásnak a közelébe sem jutottunk, akkor túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a radikális gyógymódra ennek az összeg­nek a többszörösére lenne szük­ség, erre pedig a város kasz- szájából sem ma, sem holnap, de még holnapután sem futja. A város mai és holnapi fejlesz­téséből elcsipegetett pénzekkel ezután is csak tüneti kezelésre futja. Ennél többre van szük­ség. Korábbi történelmi korsza­kok „bűnét" nem vállalhatjuk egyedül. Ha valamihez, hát ehhez feltétlenül szükség volna állami támogatásra. Mint ahogy Eger sem a ma­ga erejéből rendezi történelmi „örökségét”. Hársfai István A hullámfürdői „hadiállapot” remélhetőleg megszűnik a szezon kezdetére Minden év tavaszán eléggé jelentős összeget fordít a Pécsi Víz- és Csatorna Művek a vá­ros két strandjának felújítására. Az idén a Balokány-fürdőben folynak nagyobb munkálatok. A kismedencének téli felfagyásait már kijavították és május ele­jén — nyitásra — a fürdőzők birtokba vehetik. A nagymeden­cénél vasbetonszerelők és beto­nozok dolgoznak. A munkála­tokat a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat végzi. A park rendbehozásával együtt a Balokányi strand teljes felújí­tása 800 ezer forintba kerül. Egyébként ... június elsején már a nagymedencében is le­het fürödni. A Hullám — tekintettel, hogy hidegvizű strand — június kö­zepén nyílik, de ha már ko­rábban érkezik a tartósabb melegidő, minden bizonnyal előbb üzemel. A fürdő terüle­tén lévő park felújítása jelenleg folyik. A vállalat a jövő évben építi át és hozza üzemképes állapotba a sokak által annyira kedvelt hullámverő berendezést. öregek napja Ujpetrén Felejthetetlen élményt nyújtó ünnepség keretében köszöntöt­ték a legidősebb korosztályt a napokban Ujpetrén, a Nap­sugár kisvendéglőben. A rendez­vényen, amelyet a helyi tanács, a Hazafias Népfront, az ÁFÉSZ és a tsz kezdeményezett, közel száz nyugdíjas jelent meg. Dél­ben finom ebéddel látták ven­dégül az öregeket. Ezt köve­tően az ÁFÉSZ átai délszláv táncegyüttese műsorral kedves­kedett, amely szavalatból, ének­és táncszámokból tevődött ösz- sze. Az est folyamán vidám hangulat alakult ki a jelen­lévők között. Sőt, akadtak olya­nok is, akik korukat meghazud­toló tüzes csárdást jártak. A jól sikerült rendezvény fénypontja volt Sippert Adóm és felesége, akik ez alkalomból ülték aranylakodalmukat. Vevő, a gallérjánál fogva... V A felhevült vásárlók olykor magyarul, akarom mondani, magyarosan panaszkodnak, apait-anyait beleadva, úgy is- tenigazából, hadd legyen még | nyomatékosabb az igazság. A szemléltető példa ezúttal el­marad — a nyomdafesték úgy lőtszik szégyenlősebb, mint a panaszkönyvek... Azok a bizonyos panaszköny­vek, amelyek minden üzletben megtalálhatók, és amelyeket a mérges vevő utolsó tromfként elkér az üzletvezetőtől. Azután vagy megkapja vagy nem. A Baranya megyei Élelmiszerke- 'reskedelmi Vállalat adatai sze­rint a legtöbb esetben meg­kapja, mert a panaszkönyvet „féltő” üzletvezetők is megta­nulták már, hogy megakadá­lyozni a beírást kétszeresen rossz: ezért is, és a jogos rekla­mációkért is felelősségre von­ják őket,.. A bosszúságokról tanúskodó, sűrűn teleírt panaszkönyv-lapok egy esztendő alatt kötetnyivé duzzadnak. Évente általában 4-500 ilyen vagy olyan kifogás érkezik az élelmiszerkereskedel­mi vállalathoz a legkülönbö­zőbb csatornákon keresztül. A panaszkönyvi bejegyzés a leg­több, de sokan vannak olyanok is, akik otthon, már nyugodtabb állapotban, levélben Írják meg j sérelmüket, néhányon a „csen­desebb” panasz-levelezőlap 1 formát választják, többen tele­fonálnak, némelyik vásárlót vi­szont egyenesen a központba visz a mérge. A közel félezemyi panasz, a vállalat kiterjedt üz­lethálózatát, a boltokban meg­forduló vásárlók számát figye- lembevéve nem sok —, de ha úgy fordítjuk a dolgot, hogy félezer esetben — és ennél jó­val több embernek — rontotta el a vásárló napját egy-egy morcona eladó, bosszantó kivé­telezés, téves pénzvisszaadás, vagy egyéb kellemetlenség — már nem is olyan kevés az a félezer,,, Panaszok, sorszámmal A panaszokat sorszámozzák és iktatják. Nem a papírkosár­ban — ilyen véleményt is halla­ni —, hanem gondosan vezetett és ellenőrzött nyilvántartó fü­zetben. A „nyomozó” szerepét az élelmiszerkereskedelmi vál­lalatnál Varga-Somogyi Imre tölti be — elsősorban az ó fel­adata kivizsgálni, hogy a vá­sárlónak vagy a kereskedelmi dolgozónak van-e igaza. Mert a kedves vevőnek sincs mindig igaza, bár a mérleq az ő ja­vára billen: a többéves statisz­tika szerint a beérkezett pana­szok kétharmada jogos. A „nyo­mozó” titulus nem is olyan nagy túlzás, mert gyakran csak úgy derül ki az igazság, hogy mindkét érdekeltet többször is meghallgatnak, sőt olykor a vevőt megkérik, mondja a sze­mébe vétkét a mindent tagadó eladónak, boltvezetőnek. Meg­történik az is, hogy a sértett fél után kell nyomozni, mert a panaszát érthetően leírta — a nevét viszont olvashatatlanul .. A panaszok többséqe emberi indítékú — a legtöbb vásárló azt sérelmezi, hogy udvariatla­nok, arrogánsak, "durvák voltak vele szemben a kereskedelmi dolgozók. A legdurvább példa, tavalyról: az egyik élelmiszer- bolt vezetője lopással gyanúsí­tott egy férfit. Gyanakvását nem is titkolta, olyannyira, hogy az üzlet előtt galléron ragadta az illetőt, és a kapu alá vonszol­ta. Rendőrt nem volt hajlandó hívni, a férfi ártatlannak bizo­nyult, s mindezek után még azt is megtagadta, hogy elnézést kérjen az atrocitásért. Ebből az I ügyből természetesen fegyelmi I lett, de azok a dolgozók sem „úszták meg" a dolgot, akik csak „apróbb” kellemetlensé- j geket okoztak a vevőknek, s ez a vásárlók panasza nyomán ki- ! derült... 1 — Véleményem szerint negy­ven százalékkal kevesebb len­ne a panasz, ha a dolgozóink megértőbben viselkednének a vásárlókkal szemben — mondja Járányi Mátyás, az élelmiszer- kereskedelmi vállalat osztály- vezető helyettese —, mert a dol­gok összefüggenek: a vásárló mérges lesz valamiért, erre az eladó udvariatlanul válaszol... és így tovább... Rossz mérés, téves vissza­adás, vita, panaszkönyv. A sta­tisztikában az ilyen természetű panaszok kerültek a második helyre. így, vagy úgy, szintén emberi dolgok ... Az áruellá­tásra egyre kevesebben panasz­kodnak, de ha bebizonyosodik, hogy egyik vagy másik áru az üzletvezető hanyagsága miatt hiánycikk a boltban — ez sem marad következmény nélkül . .. Akad persze dicséret is. Az 1971-es 10/193. számú bejegy­zés például így végződik: „di­cséretben részesítem a bolt dol­gozóit . .Egy vásárló írta. Ta­lálni olyan panaszt, amelyet félórával később visszavontak, olyat is, amelyik országos hi­ánycikk miatt reklamál, vagy sértődött beírást, mert a kedves vevőt nem akarták soron kívül kiszolgálni, pedig sietett. . . Azért mi sem vagyunk angya­lok. Az eladók azt mondják — a vevőknek is lehetne panasz­könyve . ,. D. Kónya Papírmunka A z elmúlt három hét alatt tiz alkalommal, legutóbb pedig egyetlen napon három helyen panaszkodtak elsősor­ban gazdasági vezetők, hogy az utóbbi időben ismét hallat­lan mértékben megnövekedett a papírmunka, a jelentés- és kimutatáskészítés. Állitják, hogy önerőből semmit sem tudnak el­lene tenni, mert valahogyan mindig kötelességgé lesz és nemet mondani nem mernek, mert rosszallást szül. Az igazat megvallva mégiscsak tesznek valamit, mert hol itt, hol ott vesznek fel vagy állítanak be egy-egy újabb adatíelelőst, je­lentéskészítőt, hogy ne érje szó a házelejét és a sokféle kíván­ság lehetőleg kevésbé zavarja az ennél fontosabb munkát. Hogy mi mindenről kérnek kü­lönféle helyekről jelentést és kimutatást azt felsorolni lehe- telenség, de esszenciáját adja a következő: Kérjük, készítse­nek kimutatást és értékelést, hogy 1945 óta mit tettek a gaz­daságban a csecsemő és gyer­mekvédelem érdekében. Nem tévedés, 1945 óta ...! Ki tudja kimutatni, ki tudja ezt értékelni? Ki vezetett erről nyilvántartást? Más esetben arra voltak kiváncsiak, hogy az utób­bi három évben hogyan alakult a dolgozók kor és nem szerinti összetétele. Miért kell ilyen és ehhez hasonló jelentés? Ki tud­ja? Ha az emlékezet nem csal, akkor mintegy négy évvel ez­előtt felső szintű rendelkezés történt, hogy vállalatok, gaz­daságok, szövetkezetek, intéz­mények milyen adat- és jelentés- tételre vannak kötelezve. A je­lentésre, adatszolgáltatásra szükség van, de csak arra, ami valóban kell. Fontosságát indo­kolni felesleges, de szóvá tenni az ismét lábra kapott túlbur­jánzást szükséges. Számosán Parkinson „törvényeire” hivat­koznak és kesernyésen emle­getik — az íróasztal másnak is munkát szül, folyamatot —, melyben sajnos, igazság van. Ezek az állandóan érkező és ömlő adminisztrációs kötelezett­ségek növelik az alkalmazotti létszámot, melyet — milyen ér­dekes! — egy felsőbb szerv sem tart helyesnek. A vélemény egyöntetű, csak az ok meg­szüntetésében marad el a cse­lekvés. Nem valószínű, hogy újabb rendelkezést kellene hozni a kötelező adatszolgáltatásról és jelentés adásról. Inkább ér­vényt kellene szerezni a meg­lévőnek és ennek alapján meg kellene tanulni bátran nemet is mondani, akár sértődik az illetékes, akár nem. Előfordul­hat, hogy a korábbi rendelke­zést túlhaladta az élet. Akkor viszont a szükséglethez kritiku­san igazítva, újonnan meg kel­lene határozni az ilyen irányú kötelezettséget még mielőtt akkorára duzzad, hogy ki sem látszunk belőle. Voltak, akik re­mélték, hogy az irodai munka gépesítésével csökken az ad­minisztrációs létszám. Gépesí­tettek is, de a csökkenés nem következett be. Ennek oka az is, melyről a fentiekben szó van. (KASZON) — Esti fürdés Harkányban. Május ötödikétől ismét megkez­dődik az esti fürdőzés Harkány­ban. A fürdő minden este 7 és 11 óra között tart nyitva. Gon­doskodtak a vendégek ellátá­sáról: a fürdőzés időpontjában nyitva lesz a büfé és a medence mellett felállított tv-készülék közvetíti a televízió fekete-fehér adását Megjelent a Pécsi Műsor Megjelent a Pécsi Műsor má­jusi száma. Ezzel a számmal nagyon sok olvasó igényének kielégítését kezdik meg. Ezek j az olvasók kérték: minél több | érdekességet közöljön a Pécsi ; Műsor népszerű művészekről, azok életéről, terveiről. A má­jusi számban Cseh Máriáról szól egy riport, A primadonna hétköznapjai címmel. A júniusi számban pedig Koncz Zsuzsá­val, valamint Kós Jánossal be­szélgetnek a Pécsi Műsor szer­kesztői. A mostani számban a Cseh Máriáról szóló riporton kívül a Mecsek Fúvósötöst mu­tatják be, előzetest adnak a májusban bemutatandó film- .- fői, egy érdekes információ; a nemzetközi könyvévről — és per­sze minden programról, ami csak Pécsett megtalálható. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom