Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

ftft Április 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Háromszorosára emelte hozzájárulását az OTP Gondoskodás az öregekről 30 lakás most — vagy SOO később? Siklóson biztosítják a lakásépítés előkészítését Amikor a várra mutató fasor végére ért az utas, nem is olyan régen, a laktanya, a kesztyűgyár, a néhány lakóház után a „préri” fogadta, s csak utána Siklós. Most meg? Eme­letes házak sokasága, modern ABC-áruház, új iskola, a párt­bizottsági székház, az új fel- szabadulási emlékmű . . . Bizonyára ez is körejátszik abban, hogy beszélgetés köz­ben, ha az ember nem akar minduntalan Siklóst mondani, akaratlanul is „a várost”-t mond. No persze, a helybeliek is szívesebben titulálják így pátriájukat, ez jobban is hang­zik a hivatalos „nagyközség”- nél, vagy az ide már egyálta­lán nem illő „község”-nél. És ilyenkor a példa is kéznél van, Szigetvár: „ha az város ..." A népszámlálás szerint a csatolt községekkel 11 299 Siklós lé­lekszámú, 890-nel több Sziget­várénál. Hát akkor miért is ne előlegeznék maguknak a „vá­ros" titulust? Az újságíró is zavarban van, mert úgy írná, hogy „a régi vásártéren és környékén alakul j ki az új városközpont, ahol né­hány év múlva 983 lakásban — korszerű, minden ízében vá­rosias lakásban — él majd leg­alább 3000 siklósi lakos”, csak­hogy a városközpont elnevezés korai még. A feltételes mód magyarázata — A természetes szaporodás ez idő szerint nem jelentős, in­kább Siklós vonzó hatásától várhatjuk a lakosságszám nö­vekedését — mondja dr. Rudolf József vb-titkár. — 1975-ig a nagyközségi tanács közigazga­tási területén 14 ezer lakosra számítunk, magán Siklóson mintegy 8500-an élnek majd. Mi ezzel számolunk és ennek érdekében folyik az intenzív la­kásépítés is. Ez a nyolc darab 12 lakásos házzal kezdődött, a 210 BCM- házzal folytatódott, s ezekben a hetekben folyik 150 tanácsi lakás műszaki átadása. Ezután jön a nagy OTP-program. Jön? Minden remény megvan rá. Ma már legalábbis. Nemrég ugyanis még feltételes módban beszéltek róla annak ellenére, hogy a lakásépítés a fejlődő Siklós létszükséglete. De hát akkor miért a feltételes mód? Az első 96 lakás és a most épülő 27 lakásos KISZ-ház ha­gyományos fűtésű, a BCM-há- zak és a mostani tanácsi laká­sok közös hőközpontból fűtöt­tek. Aligha lehet ezek után visszafelé lépni. Csakhogy a jelenlegi hőközpont a kapaci­tása végéhez ért és nem is bő­víthető (még az ezután épülő bölcsődét-óvodát befogadhat­ja), tehát új hőközpontra van szükség a Gyüdi úttól keletre eső terület hőellátására. Nos, itt a feltételes mód oka. Az „eladott“ lakások Ha ugyanis nem épül új hő­központ, nem megy a lakás­építés sem, már pedig 500 la­kás — ennyiről van szó — má­sutt sem kis dolog, hát még [ Siklóson. Ezért érdemes áldo­zatot hozni. Megjegyzendő azonban, hogy a nagyközségi ! tanács ez idő szerint nem ren- ; delkezik olyan erőforrással, j amiből az új hőközpont várha- 1 tó 13—14 milliós költségét fe- dézhetnék. 1973-ban pedig meg kell kezdeni az építést, j Ha nem, veszélyben forog a I jelen ötéves tervi 300 lakásos ■ OTP-program és az ötödik öt- j éves tervi 200 lakásra szóló előkészítés. Ez pedig Siklóson j sem kockáztatható! Ezért is szánta magát a , nagyközség vezetősége arra a meglehetősen szokatlan lépés­re, ami — feltehetően — nem kelt osztatlan örömet Siklóson. Áprilisban készül el 75 tanácsi lakás, de ebből 30-at már az OTP értékesít a tanács által kijelölt személyeknek. Tehát „eladtak” 30 lakást azzal, hogy később majd visszakapják. Ez a 30 lakás a hőközpont építé­sének alapja. Hogyan? Az OTP-vel eredetileg meg­kötött szerződés szerint a ta­karékpénztár lakásonként öt­ezer forint közműhozzájárulást fizetett volna. A szerződést mó­dosították, s az OTP most már 15 ezer forintot fizet, azaz 4,5 millióra emelte eredeti hozzá­járulását. A lakásokért további 8 millió forintra számíthat a tanács, s ezeket egyéb forrá­sokból kiegészítve máris együtt van a hőközpont beruházásá­hoz szükséges pénz. „Csak“ ennyit nyer Siklós Tehát: 30 lakás most — vagy 500 később? Erről kellett dön­teni, s a döntéssel bizonyára egyetértenek azok a siklósiak is, akik most talán várni kény­szerülnek a lakásra. (A 150 la­kásra jelenleg 350 helybeli, vagy Siklóson dolgozó és itt letelepedni kívánó személy igé­nyét tartják nyilván.) Végül is a nagyközség További fejlődé­se attól függ, hogy megépül-e az 500 korszerű lakás, a 150 személyes diákotthon, az új ál­talános iskola és valamikor ké­sőbb az új művelődési ház. Ez pedig attól függ, hogy meg­épül-e az új hőközpont, ami különben „csak" ennyit ígér és — sajnos — nem többet. A to­vábbi építkezésekre már terü­let sincs itt. A következő, nem is elhanyagolható kérdőjel te­hát: merre legyen Siklóson a további lakásépítés iránya? Széthúzni a települést és köz­mű nélküli, de bontási költ­séggel nem terhelt területek felé menni, vaa-/ közművesített, de bontási költséggel terhelt, elavult Belterületek rekonstruk­cióiára fordítani a figvelmet. De ez már távolabbi gond, bár a feladott kérdésre kere­sik a feleletet. H. I. Kétnapos tanácskozásra gyűl- | tek össze Siklóson a szociál- ; politikusok, rengeteg érdekes és j hasznos előadás, tájékoztató és hozzászólás hangzott el. A ta­nácskozás a területi szociális ! gondoskodás témakörében folyt, erről a viszonylag új gondozási formáról, keletkezésének okairól, [ a lehetőségekről kértünk tájé­koztatást dr. Nagy Tibortól, az Egészségügyi Minisztérium Szó- j ciálpolitikai Főosztálya területi gondozási osztályvezetőjétől. * — Az öregek napközije nyolc, a házi go :dozás két- három éves múltra tekinthet. Milyen okok játszottak szerepet ez új szociális gondoskodási forma kialakulásában? — Kettős irányú akarat hozta létre a területi gondozást. In- J dokolta létrejöttét egyrészt a társadalmi szükséglet. Az igé- I nyék mindig a lehetőségek előtt járnak, s ha tekintetbe vesszük, hogy egyetlen intézeti férőhely létesítése 190 ezer : forintba kerül, fenntartására j havonta 1300 , forintot kell for- I dítani, a felújítási költségeket ( pedig nem is számítjuk, meg­győződhetünk, hogy az intéze­ten kívüli, tehát a területi gon­dozás nálunk a járhatóbb út. A gazdaságossági indokok világo­sak, de van egy szakmai ol­dala is az új formának, amely bizonyítja életrevalóságát: mind a tapasztalat, mind a tudomá­nyos vizsgálódás bebizonyította, hogy az öregek túlnyomó része szívesebben marad megszokott környezetében, mint onnan ki­szakítva, intézetben, esetleg más városban, községben. Itt nagyon szerencsésen találkozott Megette a rozsda a sármentőket... Búcsúznak a Warszavák Mint a sisakjukat vesztett hő­sök. Megölték őket az utcák, a kilométerek, s most kopott rendszámtáblával, félrecsapott visszapillantó-tükrökkel, szét- tárt-karú ablaktörlőkkel állnak kint a műhely előtti udvaron: a gumikból a levegő szökni készül. Az egyiknek az ablaka félig lecsavarva, egy kicsit po­rosán, egy kicsit benzinbüdö­sen sorakoznak — a gázpedá­lok mellett a gumiszőnyeg per­gament vékonyra taposva. Azt mondják a taxisok, hogy jók voltak ezek a Warszavák. öt év után nehéz megválni tő­lük. Mozgó gyóntatószékek, ke­nyéradók — szeretők. A JA 38-00 rendszámú egy háromezer lite­res tankautót már tizenhétszer kiszívott volna: több mint öt­venezer liter benzint dolgoztak meg a dugattyúi hatvanhét óta. Naponta közel száz ember próbálta ki, milyen kényelmes ülés esik a betakarózott párna­székeken. Több millió ajtónyi­tás, több millió sebességvál­tás . . . A héten kilenc „Varsó” megy nyugdíjba, s a Zsigulik talán ma érkeznek. Őrségváltás — re­ménykedéssel, utolsó simoga- tással. Körbeálljuk, a vezetők beszélgetnek. Egy ilyen alka­lom a régmúltat hozza érintés­közeibe. — A pécsi Gödör borkóstoló­ra emlékeztek . . .? Ott vettük át 1953-ban a VITAX-tól a taxikat. Akkor még minden személyautót úgy hívtak, hogy taxi . . . Odajön valaki, öregnek szó­lítják. Tíz éve nyugdíjas. Ug­ratják: „Akkor még nem vol­tak miniszoknyák . . .” Nevet: — De kivágott blúzok, igen... öreg Opelek - Olympiák, Kadettek . . . Velük kezdődött a száguldás, a villamosok elő­zése: „Megyek le az állomás­ra, egyszer csak kinyílik a ko­csi ajtaja. Mondom az utas­nak, fogja. Pár méterrel később a sebváltó pattan ki. Azt is megfogja. Megérkezünk, a számla 8 forint. Erre megpró­bál alkudni, mivel, hogy ő töb­bet dolgozott, mint én . . ." — Volt egy tenyérnyi lyuk a külsőn. Levágtam egy darab gumit az ócskából, s körbefol­toztam . . . tíz csavarral. öt barna Pobeda, aztán a Wartburgok, Skodák, Moszkvi­csok, Volgák . . . Ma 43 taxi van Pécsett. Az utasokra terelődik a szó. Várom, hogy szidják őket, hogy zúgolódjanak — úgy, ahogy mi szoktunk egy zsúfolt ünnepen, nagyanyó, gyerek és csomagkörítéssel. E helyett azt mondják: az em­berek kedvesek. Ha beszállnak í s megindul a taximéter, meg­jegyzik, hogy milyen idő van, j érdeklődnek, hogy mióta veze- | tik ma a kocsit, s mennyi van még vissza, mondják miért és hova mennek, siettetnek, mert I az esküvő nem maradhat el, I panaszkodnak, mert a fele- : ség . . . — Asszonyt is szöktettem már, gyerekkel, szeretővel. A pesti gyors után majd mindegyikük szaladt már: szép dolog a vonatüldözés. Meg­esett, hogy Kelenföldön sike­rült utolérni. — Csókot kaptam borravaló­nak ... meghallgat, de ritkán mond véleményt. Hátha a zökkenő miatt rosszul értette ... így az­tán jó emberismerők mindnyá­jan. Megérezni, hogy valaki azért jár házról-házra, hogy kölcsönkérjen — mert ilyen is van, különösen éjszaka. Az Aranykovácstól a Susogóig-féle baráti társaságok, az „úgy­sincs pénzem, kivisz Mólomba és ott ellépek a sötétben . ..” és a „menjünk fel Pestre” ven­dégek néha sok gondot okoz­nak. üldöztek már kocsitolvajt, szállítottak már malacot zsák­ban, ezer tojást, — „Vigyázzon, hogy össze ne törjön!” — meg facsemetét. Fordultak percen­ként, várakoztak félnapokat. Mentek már taxitarifa-határig, s mikor a kocsi eleje elérte a táblát, az utas beíntett: „Fék . . .!" — A múlt hónapban harminc napot kocsiztam, egy a kar­bantartásra ment... A kutyás férfi.. Hurok a seprűnyélen A kutyák az egyetemre kerül­nek, No nem mindegyik, csak azok, amelyeket megfogott a siníér, és a gazda záros határ­időn belül nem jön, hogy ki­váltsa elkóborolt tulajdonát. Tóth István néhány napig tartja a kutyákat, aztán felpakolja őket, és elkocsikázik az egyetem élettani intézetéhez, ahol pénzt kap értük. Ez a mellékkeresete. Tóth István a sintér. — Harminc esztendeje is el­múlt már, hogy a városmajornál voltam kocsis. A jó munkámért, azt mondja a felügyelő, „nem akar sintér lenni?" Azt sem tu­dom, mit kell ott csinálni... „Majd beletanul . . ." Beletanult. 1941 óta kerülik nagy ívben a pécsi kutyák, és azóta szegődik a nyomába vi- songó gyerekhad, amikor meg­jelenik az utcán rácsos kocsijá­val. — Nem akármilyen kocsi ez. Filmben is szerepelt, a Bogáncs­ban, ha nem látta volna. Fil­mezték itt Pécsen, több helyen, aztán fel kellett pakolni a vo­natra, Kaposvárra vitték. Ott is filmezték. Hivatalos titulusa: gyepmes­ter. bár fűhöz, fához az égvilá­gon semmi köze. A „gyepmes­ter” szó 1803-ban bukkan lel és kutyaszorítóba karül ... Rend­őri vagy mezőőri kísérettel jár. Nem annyjra a kutyák veszélye­sek, — az emberek. ígértek már alapos verést szolgálata közben, csináltak már otromba vicceket, és a „jobb állású" emberek gyakran megfenyegették: „majd kidobatom az állásából . . ." — Persze én nem félek tőlük, hatósági ember vagyok. Hatósági ember, a Városi Ta­nács alkálmazotlja. A gyepmes- ter-telep kint van a városszélen, a bogádi út közelében. Tavaly költöztek oda, amikor az épít­kezések miatt kiszorultak a Fel- szabadulás útjáról. Gondosan körülkerített telep, új épületek, istálló, — „a lovak az enyémek, pedig azelőtt városi lovakat haj­lottunk", — garázs a filmben is megörökített sintérkocsinak, erős dróttal védett kutya ketrecek, és ezektől távolabb elegáns szol­gálati lakás, vízzel, fürdőszobá­val. Kombinált bútor, zeneszek­rény, csipketerítők, televízió. — Telefonom még nincs, ta­lán egy hónap múlva beszere­lik. Kell a telefon, mert így sok hiábavaló utat tesz meg az em bér. Kimegy egy kutyáért, haza­ér. jön egy másik értesítés és j mehet vissza majdnem ugyan- j oda. Meg úgy könnyebben el- j először a magyar nyelvben, je­lentése a maival azonos, egyéb­ként a Márton Wasenmeister név alapján, német mintára al­kotott tükörszó. így tehát hiába keresünk összefüggést a gyep és a sintér elfoglaltsága kö­zött ... — Szóltak már nekem is a ta­nácsnál, jó lenne valami más nevet kitalálni. Flát én találjam ki? Népsrerűtlen, régi foglalko­zás. A Révai Lexikonban olva­som: ,,..;a gyepmester régeb­ben a hóhér teendőit is ellát­ta ..." A Magyar Lexikon Raut- manri-féle kiadása ezt írja 1881- ban: „ .. . A gyepmesterség ré- gente megvetett foglalkozás volt.” — És most? — Restellem, ha mindenfélé­ket kiabálnak utánam. Mert mondják óm, hogy „miért nem megy inkább dolgozni”, meg még különbeket is. Fliába, ha ezt a reszortot vállalta az em­ber, csinálni kell . .. Seprőnyél, rajta acéíhurok, akkurátuson megszerkesztve. Ez­zel sem lehet akárhogy bánni. Tóth István mutatja hogyan vi­szi a hóna alatt, és ha felé fut a bekerített állat, egy mozdulat érik az embert, nem kell kibal­lagni ide a világ végére . . . Persze, hogy kell a telefon. A múltkor éjjel is egy rendőr­nek át kellett mászni a keríté­sen, hogy felébressze a sintért: elütöttek egy kutyát, vigye el a tetemet... Mostanában többször razziáz- tak a városban. Ebzárlat van, de az emberek nem sokat törődnek vele, csak kiengedik a kutyákat. Neki meg az a dolga, hogy meg­fogja őket. A múltkoriban, a raziák után 110 kutya ugatott itt a telepen. Előfordul, nem is ritkán, hogy meg akarják vesztegetni, de ő igazi hatósági ember módjára visszautasítja a pénzt: „nem lehet, ez a törvény...” Néha egy kis mellékes is akad. Fuvar, szántás, ez az. Persze enge- I déllyel, a fizetés 1300 forint eh- j hez pótolni kell valamit. De oly­kor-olykor a szakmában is lehet maszekolni: most például Kom- j lóról jöttek érte, tartson ott is egy alapos kutya-razziát... Hatvankét éves, legénykorú fia sokszor segít neki, de nem j akar az örökébe lépni. — Szégyellj — mondja az öreg — majd talán ha autóval [ kell járni a kutyákért, akkor esi- j nálnák . . . Az udvaron, a gazdasági épü­letek mellett nagyszőrü, okos- j képű kutya viháncol. — Az enyém — mondja Tóth I István, a sintér. D. Kónya József „Jobban szerettem ezt, mint a saját autómat. Hisz azt eb­ből vehettem .. .” JA 36-04, JA 1 35-38 . . . Mennek le Szegedre, talán a bontóba, talán megve- j szí őket valaki nyolcezerért ... | Ahogy fogytak a kilométerek — a földet többször körbeszalad­hatták volna — úgy múltak az évek, úgy ette meg a rozsda a sármentőket, öreg bútordara­bok, kerülgetik őket a gazdáik, szemmel simogatják ... Kozma Ferenc az egyének és a társaaalon érdeke. — A területi gondozásnál milyen formái ismertek? — Az intézményrendszer mos van kialakulóban. Az öregei napközi otthonában a viszony lag egészséges és mozgásképe: öregek tartózkodnak nappal itt az étkezéstől a fürdésig, < személyes holmijaik mosásáig ctz orvosi ellenőrzésig minden megkapnak. Az aktívabbak be segítenek az otthon munkójá ba. Egymásnak segítenek. E jó közösségi szellemet alaki ki bennük, ami azért is jó, his köztudott, hogy az öregkorbal inkább a magárahagyatottsái érzése ólakul ki az emberek ben. Borsodban láttam olya példát, hogy az öregek közö sen művelgették meg az egyi gondozott kertjét. A napköt vezetője foglalkozásokat szer vez, az öregek szívesen készíti el a legkülönbözőbb emléktár gyakat, dísztárgyakat. Komló az óvodásoknak készítettek ba bókát. Hasznos is lehet a te vékenységük, például különbé ző textilhulladékokból fonalo mentenek, amely időigénye munka, nem szívesen csináljá mások, az öregeknek viszor egy kis jövedelmet is jelent, másik formája a területi szó ciális gondoskodásnak a hó gondozás. — Otthonukban kik gondoz zák a rászoruló öregeket: h vatásos gondozónők, vagy tál sadalmi aktívák? — A házi gondozás modell} kísérletképpen Veszprém megye ben és Óbudán próbáltuk k Az első lépésben a hivatáso gondozónő irányításával felku tatták a gondozásra szoruló kát. Ezután felkutatták azokc a társadalmi gondozókat, aki elvállalták ezt a munkát. Egyé nek, kollektívák, jelentkezte rendbehozták egy-egy öreg ha zát, megjavították az elrom felszereléseket, — Milyen feltételei vannc jelenleg, hogy valaki há gondozásban részesüljön? — A mérce jelenleg maga: Egyedülálló öregről lehet csa szó, aki fizikailag is segítsége szorul, tehát kevésbé mozgás képes, és anyagilag sem képe megoldani saját gondozását, i társadalmi aktivitást anyagila is elismerjük. A gondozók tiszte letdíjat kaphatnak, amelyne összege változó és a gondozó mennyiségétől, minőségéit függ. Ehhez a tiszteletdíj-fize téshez a Pénzügyminisztériu elvileg hozzájárult. — Viszonylag minimális, nyitván azt jelenti, hogy nyegesen olcsóbb a gondozás nak ez a formája, mint intézeti? — Egy gondozási óra a te létén, a hózigondozás eseté két-három forint. Ez összeha sonlíthatatlanul kevesebb, mir a többi formánál. Hangsúlyoz ni szeretném, hogy a házi gon dozás az intézetit nem pótoljc nem ahelyett kerül alkalmazás ra. Természetesen az intéze gondoskodás szükséges, anno is megvannak a feltételei. Kampis Péter Jó kereseti lehetőséggel pécsi és sátorhelyi munkára felveszünk: kubikosokat és segédmunkásokat Jelentkezés: BARANYA MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT • Pécs, Rákóczi ut 56. Munkoerögazdólkodáson. Előíérbe került a házi gondozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom