Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
1972. április 12. DUNANTOLl NAPLÖ-1 Készülődés a nyári táborokba Úttörővezető-képző tábor Sikondán Megkérdeztük: Miért nincs Újmecsekalján gycrmek-szakrendeíés? Az utóbbi időben néhányon panaszkodtak, hogy Ujmecsek- aljárál miért kell behozni a beteg gyermekeket a Munkácsy utcai rendelőintézetbe. A gyermek körzeti rendelést ugyanis a kinti rendelőbe koncentrálták, de gyermek, orr-lül-gége, röntgen, szemészet, kardiológia, urológia csak a 'belvárosi ren- \ delőintézetben van. A gyermek ideggondozó ugyanott. A gyér- \ mekek orthopédiai gondozását viszont az orthopédiai klinikán oldották meg. Az érvek között szerepelt az j is, hogy az új rendelőintézetben különféle felnőtt szakrendelések vannak, miért ne lehetne ezekhez kapcsoltan megoldani a gyermekek szak- J orvosi ellátását is? A kérdéssel dr. Breila István J városi főorvoshoz fordultunk. A következőket válaszolta: — Tudni kell, hogy a klasz- szikus gyermek szakorvosi ren- i delések, amelyeken lényegében a gyermekbelgyógyászatot kell ■ érteni, nálunk megszűntek. A’ j körzeti gyermekrendeléseket ki- j vétel nélkül gyermek’szakorvo- j sok végzik Pécsett. Huszonkét gyermekszakorvos tevékenyeke- dlk a városban. A különleges orvosi ellátást igénylő betegek számára évekkel ezelőtt kialakítottuk a gyermek orr-fül-gé- ge, gyermekszemészet, gyermekröntgen, stb. rendeléseket. Ezek hiányszakmák, éppen any- nyi orvosunk van, amennyire jelenleg szükség van. Az, hogy a felnőttrendelésekről ezeket leválasztottuk, olyan fejlődést jelentett, amelyhez képest nagy visszalépés lenne, ha Újmecsekalján a felnőttekkel együtt kezelnénk a gyermekeket. S hogy az egyhelyre koncentrált gyer- mekszakrendelés miért a Munkácsy Mihály utcában van? Igaz, hogy Üjmecsekolján sok a gyerek, de ez egyoldalú érv, ha figyelembe vesszük, hogy ez a belvárosi, centrális hely a város minden pontjáról egyaránt megközelíthető. Igazságtalan dolog lenne, ha Gyár- városról Újmecsekaljára kellene hordani a beteg gyerekeket. Másfelől a gyermekszakrendelések nemcsak városi, hanem megyei feladatot is ellátnak. A megye különféle helyeiről érkezők szempontjából ugyancsak a Munkácsy Mihály utca a legmegfelelőbb, legkönnyebben megközelíthető hely. Végül utalni kell e szakrendelés magas színvonalára, s etekintetben szintén visszaesést jelentene bármiféle decentralizáció. Idén nyáron is többszóz báranyai fiatal vesz részt a különböző KISZ-táborokban. A vezetőképzésre a KISZ Baranya megyei Bizottsága bala- tonfenyvesi vezetőképző táborában és a befejezéséhez közeledő sikondai úttörőtáborben kerül sor. Ezenkívül eljutnak megyénk fiataljai az építőtáborokba is. 1972 nyarán Balatonfenyve- sen KISZ-, Sikondán úttörőve- zető-képző táborok, a Villányi Állami Gazdaságban központi, a bolyi és a Zengőaljai Állami Gazdaságban megyei, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen és a Jogi Karon helyi szervezésű építőtáborok működnek majd. A nyári vezetőképzés során 1200 KISZ-vezető továbbképzésére kerül sor. A vezetőképző táborokban feldolgozzák a KISZ Vili. kongresszusának dokumentumait, határozatait és a KISZ módszertani szervezet) szabályzatát. Ezenkívül vezetés- elméleti és módszertani gyakorlati útmutatást kapnak a KISZ-vezeíők az alapszervezetek munkájának és vezetésének javításához. Az úttörővezető-képzés során csapatvezetőket, ifjú rajvezetőket, őrsvezetőket, szakköri aktívákat és főiskolai hallgatókat készítenek fel az 1972 73-as tanév úttörőmunkájára. Nyárra elkészül az új sikondai úttörőtábor,- így az úttörővezető-kép- zést itt rendezik meg. Megyénkben 1972 nyarán — az elmúlt évek hagyományaihoz híven — két mezőgazdasági jel - , leaű központi építőtábor nyílik | Villányban és Gréczpusztán. Baranya megye középiskolásait hat,< más megyében működő j központi építőtáborba mozgósítják. Ezenkívül megyei szer- j vezésű tábor nyílik a Bolyi Állami Gazdaság területén. A villányi és a gréczpusztai táborban egyaránt gyümölcssze- dés a feladat. Az ország más megyéiben létesítendő táborokba is többszáz baranyai fiatal utazik dolgozni. Halásztél- ; ken és Budakeszin növényápo- j lást és qyümölcsszedést végeznek, Budapesten, a XVII. kerületben csatornát ásnak, ugyancsak Budapesten, a XV. kerületben építőipari segédmunkát, karbantartást, parkosítást végeznek, Ba'atonaligán növény- ápolás és gyümölcsszedés, Martonvásóron útépítés lesz a feledet. A Bolyi Állami Gazdaság A közelmúltban fejeződött [ be a Munkaügyi Minisztérium j és a KISZ Központi Bizottság j által rendezett „Szakma kiváló j tanulója" verseny. Az elméleti és gyakorlati feladatokból álló I vetélkedőn megyénkből közel | kilencven harmadéves szakmunkástanuló került az orszá- ! gos döntőkbe, ahol harmincegy szakmában folyt a vetélkedő. Az országos döntőben a hatodik helyig bezárólag elért I károlymajorí, sátorhelyi és szi- bertpusztai üzemegységében 800 középiskolás és főiskolás végez majd kukoricacímerezést. Ugyancsak megyei szervezésű tábor nyílik a Zengőaljai Állami Gazdaságban, ahol a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói gyümölcsszedéssel és növényápolással töltenek két hetet. Pécsett — már hagyomány — helyi szervezésű táborok is nyílnak a nyáron. Az Orvostudományi Egyetem hallgatói egészségügyi tábor formájában helyettesítik az egészségügyi középkádereket szabadságuk idején, más csoport pedig a | kollégium és az elméleti tömb parkosításában, a sportpálya j építésében vesz részt. A pécsi Jogi Kar is üzemeltet nyári tá- í bort kollégiumépítés céljából. helyezettek egyben a versenyt követően megkapták a szak- j munkás bizonyítványt is. Ezzel három hónappal előbb szaba- j dúltak. Ezen túl értékes pénzjutalomban is részesültek a he- ! lyezettek. A Szakma kiváló tanulója országos döntőn első helyezést értek el: Erdei Piroska cipőfelsőrészkészítő, a komlói 501-es Szakmunkásképző Intézet har- j madéves tanulója; autószerelő szakmában Michalisz József, a mohácsi 502-es intézet tanuló- | ja. Második helyen végzett a ; géplakatos szakmában Varga j Lajos, az 500-as intézettől, míg cipőfelsőrészkészítő szakmában Ferenczi Katalin, az 501-es Szakmunkásképző Intézet ta- ! nulója. Országos harmadik helyezést értek el Szolár Tibor távközlési hálózatszerelő oécsi, míg Stolcz János és Károly László ács és . állványozók az 506-os , intézet . végzős haliga- ; tói. . Befejeződtek a tantárgyi vetélkedők is. A megye szakmun- j kás tanulói derekasan helytáll- j tak ebben a versenyben is. Országos első helyezést ért el irodalom tantárgyban Szolár Ti- I bor pécsi, helyesírásból Szabó József mohácsi tanuló. Czé- gény László pécsi és Varga Zoltán mohácsi tanuló irodalomból, illetve szakrajzból szerzett második helyezést, míg ' Kovács Géza, az 500-as intézet ) tanulója kémia tantárgyból : végzett országos harmadik he- I lyen. AZ ORSZÁG EGYETLEN KARDKOVÁCSA. Kihaló szakma művelője Zúgón Rezső kardkovócs. Restaurál színházaknak, készít tőröket, kardokat. A szép és romantikus szakma azé t nem hal ki. A mester fia, Zágon Rudolf folytatja apja mesterségét. Három hónappal előbb „szabadultak” Kollégium a kollégiumban Kollégium? Közprédára kitett hazai csomagok, éjszakába nyúló viták, életre szóló barátságok. És a tudás, ami olvasólámpa mellett és hajnalig tartó, beszélgetések során edződik. * A lépcsőházban a vacsoráról visszajövök léptei kopognak. A társalgóban egy beat- együttes hangol, zenéjük betölti a Tanárképző Főiskola kollégiumát. És van, ahol ilyenkor, este hétkor is óra kezdődik. Mint a diákbizottsági szobában. Dr. Bécsy Tamás vezetésével az irodalmi szakcsoport éppen Homonnai Albert: Gyges és Tudó című drámáját elemzi. A félév során az 1910—11-ben megjelent magyar darabokat elemzik, dráma-modellek alapján. A hangulat egyébként barátságos: inkább baráti társaságban vo.gy k'ubban érzem magam. Csaknem mindenki dohányzik, nyugodtan közbe lehet kiáltani. Különböző évfolyamok hallgatói ülnek itt, sőt, van olyan, aki nem is főiskolás, hanem dr. Bécsy Tamás gimnáziumi osztályából jár ide, érdeklődésből. * A tanárképző kollégiumában 1971. szeptemberétől működik a szakkollégium. Nem titkolják, hogy a legendás Fötvös-kollégium lebegett a szemük előtt, amikor a gondolat felvetődött. Az az Eötvös-kollégium, ahon- ! non a magyar tudomány olyan kiválóságai rajtoltak, mint Horváth János, Pais Dezső vaoy Sőtér István. A Pacsirta utcai épület igazgatói szobájában öten ülünk, raitám kívül az igazgató, Gergely János, Hári László, a szakkollégium ügyeivel megbízott fiolái tanár, nemrégiben még ö is Eötvös-kollégista. Kutnyák Aranka a jelenlegi és Bilecz Endre az elmúlt félévi szokkollégiumi titkár. | — 1970 augusztusában jelent meg a művelődésügyi miniszter új utasítása a bentlakásos intézmények követelményrendszeréről, amely három csoportba sorolta az í ilyen intézményeket: diákotthon, kollégium í és kiváló kollégium. A kiváló kollégium követelményei: elmélyült tudományos-szakmai j önképző munka, főiskola oktatók, valamint i külső szakemberek bevonásával, a szak- j kollégium tagjainak tanulmányi átlaga ha- : lodja meg a főiskolai átlagot, ' szakmai- I j társadalmi tevékenység kibontakoztatása és j magas szintű ideológiai és általános mű- j I veltségí program megvalósítása — mondja | | Gergely János. —- Mi úgy gondoltuk, be- j nevezünk, hiszen nem a cél, hanem a hozzá ■ vezető út az érdekes. 1970 decemberében \ | jártunk tapasztalatcserén az . Eötvös-kollé- 1 giumban. Természetesen mi ezt megpróbáltuk a főiskolai viszonyokra alkalmazni: te- I hát nem tudósutánpótlás biztosítása, ha- j nem kiváló szakmai felkészültségű általános iskolai tanárok képzése a cél. — Csak négyes vagy négy feletti tanul- j mányi átlaggal lehetett jelentkezni — j mondja Hári László. — A kollégiumi je- j lentkezési lap mellé szakkollégiumi ismer- i tetőt mellékeltünk. Tavaly mintegy 40-en j kezdtek, a mostani félévben 35 szakkollégista van. Heti két órában egy idegen nyeú tanulása kötelerő, ezen kívül a szak- kollégiumi óra bekerül az indexbe, bár az átlagba nem számit bele. — A speciálkollégiumi óráktól itt az az : eltérés, hogy mi a hallgatók igényelnek j megfelelő tanárt keresünk — mondja Ger- J gely János. — Módszertani irányban sze- | retnénk továbbléoni: ifjúsóakutatási és osztályfőnöki órával foglalkozó szakcsoportokat szervezünk. Kutnyák Aranka szakkollégiúmi titkárként I egyben tagja a diákbizottságnak is: — Jelenleg nyolc szakkollégiumi csoport működik: magyar irodalom, népzene- és néphagyomá-nygyűjtés, számítógépes matematika. ez utóbbit c Műszaki Főiskola egyik tanára vezeti, orosz irodalom, pedagógia, történelem, földrajz és növénytan. Ezek mindegyike egy-egy meghatározott témával foglalkozik. Én például az orosz irodalmi csoportnak vagyok a tagja, amelyet dr. Haizer Lajos vezet. Az orosz és szovjet irodalom hazai fogadtatását dolgozzuk fel 1870—1945 között o pécsi napilapok alapján. Az órákon lényegében csak a feladatokat beszéljük meg, azután a munkát könyvtárban, levéltárban végezzük, a lapokat böngészve. — Nem szül rossz hangulatot a kollégiumban "a' szakkollégium létrejötte? Féltékenységet, avagy a szakkollégisták részéről lekezelést a többiekkel szemben? — A szakkollégium nyílt: a nem szakkollégisták is eljöhetnek az órákra — mondja Kutnyák Aranka. — A szakkolléoisták egyébként ha kell, szervezik a többieket, így egészültek ki eqyes csoportok. — Sőt, most már olyan igény is van, hogy az összes szakkollégista találkozzék időnként, vagy egymás óráit látogathassa — mondja Gergely János. — Eqyébként az órák nem fejeződnek be a tanár kiléoéssvel — teszi hozzá Bilecz Endre. — Többen lakunk egy szobában, ott folytatjuk a témát. Hári László: — Jelenleg a szakkolléqistök átlaga 4,59, körülbelül egy egésszel haladja meg a főiskolai átlagot, * A pécsi, példa, egy elmúlt őszi nyíregyházi országos konferencia ' óta terjedőben van. Szeneden a pécsi tapasztalatok alapján ősztől szeretnék bevezetni a szakkollégiumot, Szombathelyen pedig most februártól indult filmesztétikái szakkollégium. Morofkó László Magas művészi rangot Jegyzetek az ötödik országos kamarakórus fesztitálról „Pécs kezdeményező ereje olyan j szikiának bizonyult, amelyre fel- | építhettünk valamit. A fesztiválok j sora most gyümölcsözik. Köszönet j érte a Pécsi Nevelők Házának, köszönet azoknak, akik nem fáradtak el a munkában. Az első fesztivál tapogatózás, útkeresés volt. Heterogén kis társaságok gyűltek össze, de a varázsuk éppen abban mutatkozott, hogy a míves csiszoltságú müvek előadására, fölfedezésére törekedtek a I gyémánt-kimunkálás türelmével és igényével Van monumentális , Szabadság-szobrunk és vannak cizellált iparművészeti műremekeink; ismerünk pannókat és mi- niatúrákat. Mindegyik művészet. És így van ez a vokális zenében a kamarakórusok esetében is. Nem egy közülük messziről jutott el oda, ahol most tart. Rendkívül dinamikus, nagy ívű a fejlődésük, amelyben a továbbiak biztosítéka éppen az, amit láttunk: az ifjúság ... A kórustagok többsége fiatal, ők folytatják azt, amit mi elkezdtünk. Pécs fórumot, lehetőséget nyújtott erre. Köszönet érte a magyar és az európai zenekultúra nevében.'* E gondolatokat a neves karnagy, Forrai Miklós érdemes művész lapunknak adott nyilatkozatából idéztem. Ö a legilletékesebb erre a summázás- ra, hiszen sok, ma már közismert kórusalkotás első bemutatója a madrigál- és a kórusirodalom felkarolására alakult Forrai Kórus (1934—1948), majd 1948-tól a Budapesti Kórus nevéhez fűződik. Forrai Miklós a hazai kamarakórus-muzsika „spiritus rectora”, aki először vetette fel, hogy kapjanak önálló fórumot a kamarakórusok is, ne csak a nagylétszámú együttesek. A folytatás már ismert: nyolc éve először és azóta minden második évben a Pécsi Nevelők Háza vállalja az országos fórum szervezései, lebonyolítását. Az ország 15—20 . legjobb kamaraegyüttese rendszeres, visz- szatérő vendége ezeknek a fesztiváloknak, s köztük mindig akad néhány új kamarakórus, nemegyszer fiatalon, mégis éretten, kiforrotton, a fölfedezés örömét nyújtva. Mindennek 1964-től lehetünk a tanúi. Korábban alig, vagy csak elvétve hallhattunk a 30, vagy ennél kevesebb létszámú kórusok kimagasló művészi eredményeiről. Nem véletlenül. 1965-ös kiadású Zenei Lexikonunkból hiányzik a kamarakórus címszó. Ez a részben vokális műfaj, részben karéneklési forma az utóbbi tíz évben kezd önállósulni. És egyre több jel arra utal, hogy a kor igényeként. A fesztivál egyik külföldi vendégegyüttese is a bolgár Guszla Kamarakórus 1965-ben alakult | meg —, mint vezetőjük elmondotta: a reneszánsz és a mai modern művek népszerűsítésére. Azóta megfordultak öt európai országban, s évente megszervezik a bolgár kamarakórusok országos találkozóját. Po- szonyban két éve működik szin-' te szószerint ugyanezzel a célkitűzéssel a városi kultúrház kamarakórusa, és a külföldi fesztiválok is amellett szólnak, hogy Európa-szerte hódít, mind gyakoribb ez a forma és ez a gondolat: bemutatnLkülönböző zenei korszakok intim hatású, ritkán vagy eddig nem hallott kó- rusmű-remekeit; pódiumot adni a jelen — fülünknek még olykor idegen — új hangzású alkotásainak, kísérleteinek. Lényegét illetően ez volt a mostani pécsi fesztivál alapeszméje is. Tartalmában pedig — jól . harmonizálva a stíluskőve- telményekkel — az alkalom intett a műsorválasztásra: Janus j Pannonius és kora. Ennek a je- I gyében hangzott el a nyitó | hangverseny is, nagy humánis- í ta költőnk verseire írt kórusművekből. Ezek a bemutatók nem' jelentettek osztatlan sikert, ahogyan a pályázat kórusalkotásai közé sem tehetünk egyenlőségjelet. löbbségük újszerű hangzáselemeket, zörejszerű akusztikai hatásokat is alkalmazó j modem mű vagy kísérlet. El- j hangzott ilyen igénnyel, de az I eredeti Janus-vers gondolatát- j hangulatát híven és tisztelettel j visszatükröző alkotás (pl. Kóro- ‘ lyi Pál: A szőlő), és hallottunk j olyat is, ahol a törekvések közt \ az eltérő tonaiitás öncélúságo, j a disszonáns akkordláncolatok í vízözöne már csupán modern- í kedés, amely maga alá gyűri 1 a vers gyönyörű gondolái (Fehér András: Mars istenh békességért). S ezen mit s változtat a még oly brill« előadás. De hallhattunk tü | ményesen félreértelmezett e adást is, pl. a budapesti K DSZ-kórustól (Szabó Csal Sirató Janus Pannoniusról), T Mihály vezénylésével. Nem tisztem, lehetetlen volna a közel hetven elhangz produkció kritikai elemzése Néhány kiemelkedő együt azonban szót kiván. A n« fesztiválhangversenyen a 20- perces műsorblokkok többse valóban középkori reneszár illetve különböző stílusirány tú XX, századi zenét Hozott, térő kisebb-nagyobb arányrm oszlással. Egy mű csak egys hangzott el. Innen is a fes | vál egyik legnagyobb érté í csodálatos szépségű ellelec j művek bőségét ontotta elénk négy hangverseny. Másik ki nős értéke a felkészülés kivé i les műgondja csaknem va ; mennyi együttesnél. Külön ne örömünkre szolgált az alig 1 éve működő Budai Kórustór ság műsorának választó szépsége, kerek egésze, mu kalítása, igényessége. Karr gyük: Takács Miklós. Haso I örömet okozott az egyik leg gebbi együttes, a Szokolay 1 tint vezette orosházi madrig 1 kórus, amely talán a legr gyobb utat tette meg a k dettől, a megkapó tisztaságg stílusismerettel csendülő köze kori muzsika előadásának rr színvonaláig. Nem szólhatu hasonlóan a külön magyar szági ősbemutató koncerttel lentkező pesti KPVDSZ-kórusr Fölfedező munkájuk dicséret a bemutatás annál kevés Tempótlan és éretlen előao sukban e madrigálok a harc gok tisztaságával, de a I rangöntők nehézkességé hangzottak. Szépen helyt« viszont mind a két pécsi egy tes. A Janus Pannonius lea kamarakórus (karnagy: lvasi\ Mátyás) kedves, hongula műsorával, üde kiegyenlít hangzásával aratott sikert, fesztiválhangversenyek két, Ián legnagyobb várakozás fogadott együttese bemutató val Diplomás fesztiválkórus nősítést kapott — méltán. Min kettő egyházzenei alkotás. Pécsi Nevelők Háza kama kórusa Tilloy Aurél vezénylé ve! Monteverdi Miséjét, a F DSZ Szilágyi Erzsébet női marokórusa pedig Lajtha Lás Magnificat jót interpretálta kéletes biztonsággal és artis2 kusan, a kórusművészet legm gasabb fokán. Az együttes közül a harmadik Diplom fesztiválkórusnak a miskolci rr gyei művelődési központ kam rakórusának; a Budai Juven Kamarakórusnak; az OKISZ Musica Kamarakórusónak; Óbudai Leánykórusnak a sz replését és a Zeneművész Főiskola együttesének két kiv teles tudást, felkészültség I igénylő modern kórusmű bem tatóját (Distler: Haláltánc , Ligeti: Lux aeterna) emelhetj j ki. a fesztivál megrendezése g< dülékenv volt. Egész légk re - ahogyan zárszóváb Maróti Gyula is kiemelte — te talmóhoz, művészi törekvéséül méltó vonzerőt kölcsönzött sz replőknek és a hallgatósága , egyaránt. Dicséretet érdeme! Liszt-terem érzékeny fülű mindvégig teltházas közönség amely lelkes tapsorkónnal gadta az igazán arra érdem produkciókat és hűvös-udvari san a néhány kevésbé siker bemutatót. Egészében ez a m gas művészi hitelű rendezvét sorozat — Forrai Miklós szav val —, gyümölcsöt hozott: lezve az utat, a mércét és tennivalókat is mindazokne akik a kodályi magvetés szc baszökkentésén fóradozne Ugyanakkor bizonyított is: mt tóak és művészi l.örekvésekb eléggé gazdagok vagyunk an hogy ez az. országos fesztiv nemzetközi rangra emelkedj* És ha szerencsénk is van, más — a kamarakórus-énekl „futamában" jóval később sto toló — európai országok ne előznek meg, talán sikerülne Véqtére nem tönzényszerű, ho „Mi mind’o mindenhonnan r késünk, / Mi biztosan messzit jövünk" . . . IVallinger Endre
