Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fllfé Dunántúlt napló XXIX. évfolyom, 85. szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április 12., szer y A háztáji — nem mellékes M ielőtt o városlakók között is elterjedt volna, hogy több­letbevételeiket „háztájinak" nevezzék, azt a pénzt, amit a fizetésen kívül kerestek „mellé­kesnek” nevezték. A kifejezés találó: olyan jövedelem, ami ha van, jó, de ha nincs, nincs. Az igazi hátáji, a tsz-tag ház­táji gazdaságának legfőbb jel­lemzője viszont éppen az, hogy — nem mellékes! Két területen Az első és legfontosabb a népgazdaság. Egész mezőgaz­dasági termelésünk 23,1 száza­lékát a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságában ál­lítják elő. Ha ez a tevékeny­ség valamilyen ok miatt hirte­len megszűnne, akkor az összes termelés közel egynegyede hiá­nyozna az önellátásból és a közellátásból, nagy zavarokat okozva. hozzáértően vezetett, jól fizető közös gazdaságokban előbb- utóbb rájön, hogy „hajtani” a közösben is lehet és érdemes, ezért ott kamatoztatja munka­szeretetét. Vannak már olyan szövetkezetek is, ahol az úgy­nevezett eszmei háztáji fogal­mát alkalmazzák. Tehát a tag­nak nem földet adnak, hanem pénzbeli megváltást. Természe­tes folyamat ez, de csak akkor, ha az ehhez szükséges feltéte­lek létrejöttével azonos tempó­ban halad előre! A háztáji gazdaságok éppen mostohában bizonyították ismét különleges jelentőségüket, A sertésprogramot a mezőgazda- sági nagyüzemek — közbejött akadályok miatt — a tervezett­nél lassabban valósítják meg. Viszont o háztáji — és kisegítő — gazdaságok rendkívül rövid idő alatt háromszorosára növel­ték árutermelésüket; ennek kö­szönhető, hogy most bőségesen van sertéshús. Sajnos, másfajta veszélyek is fennállónak. A sok falvakban egy,-egy ügyetlen intézkedés zuhanásszerűen csökkenteni tud­ja a háztáji gazdálkodást. Például az, ha a község szépí­tése érdekében megtiltják, hogy az utcán állatokat hajtsanak vé­gig. Hasonló következményekre vezethet egy-egy kis figyelem­lazulás is. Például ha az állami monopol-cég nem gondoskodik időben vetőmagról, szaporító anyagról, tehát aki kertészked­ne, az nem tud mivel neki­fogni. Vagy az értékesítési ne­hézségek közepette magukra hagyjuk a kisembereket és emiatt elmegy a kedvük pél­dául az őszibarack termeléstől. Nem mellékes jellegű a ház­táji gazdaság szövetkezeten belüli szerepe sem. Közismert a „szegény tsz — gazdag tag­ság” szólás, amelynek valósá­gos gazdasági tartalma van. A rosszul vezetett, vagy mostoha környezeti adottságokkal küzdő szövetkezetekben ugyanis a ta­gok a háztáji gazdálkodásból igyekeznek pótolni azt, ami a közös jövedelemből hiányzik. A parasztember nem munkaegy­ségben gondolkodik, hanem megélhetésben. Ha igényeit a közösből szerzett jövedelem nem fedezi, még mindig ott a ház­táji gazdaság. Ha a gyenge termelőszövetkezetekben ez az ellensúlyozó tényező nem vol­na, akkor a gazdaságoknak ez a csoportja az államnak szinte megoldhatatlan gondokat okoz­na. H a közös érdek a háztáji gaz­daság, akkor közösen kell segíteni is. Figyelnie kell rá az országos irányításnak, a falu, de leginkább a szövetkezet ve­zetésének. Érzékelni a változá­sokat, még mielőtt azok bajjá növekednének; felismerni a gon­dokat és segíteni azok elhárí­tásában. Ha monopol vállalat követte el a mulasztást, akkor e vállalat tulajdonosának — az államnak — kell felelősségre vonni a vétkest. Ha közgazda- sági akadályok tornyosulnak a háztáji termelés elé, erkkor az ösztönök fegyverével szükséges közbelépni. (Legyen például háztájiban alkalmazható kisgép, de olyan áron, amelyet egy kis­ember is megadhat érte.) Ha helyi rendszabályok fékeznék a háztáji eredményességét, akkor a tanácsnak kell elgondolkod­nia, mi a fontosabb: virágsze­gély a járdák mellett, vagy tej a kisgyerekek pöttyös bögréjé­ben? A háztáji gazdálkodás jövő­jét azonban éppen ebből az irányból fenyegeti a legna­gyobb veszélyt. Statisztikai tény, hogy a gyenge tsz-ekben a tag összjövedelmének nagyobbik ré­szét a háztáji gazdaságokból szerzi, a közepes tsz-ekben nagyjából felét, s csak a jó szövetkezetekben csökken ez az arány. A szövetkezeti tag ugyanis kedvező adottságú, Figyelni, segíteni, tehát ter­vezni, támogatni kell a ház­táji gazdaságok működését. így bizonyítva, hogy felismertük; a háztáji" nem „mellékes”, ha­nem annál sokkal több. A nép­gazdaság szerves része orszá­gosan, melyben pedig a terme­lőszövetkezet sajátos, de el nem hanyagolható üzemága! Fock Jenő elvtárs a Komárom megyei képviselőcsoport ülésén Meg vitatták a megye egészségügyi helyzetét, megtekintették a komáromi rendelőintézetet Az országgyűlési képviselők Komárom megyei csoportja kedden a Komaromi városi Tanácsnál tartotta ülését, amelyen a megye egészségügyi helyzetét vitatták meg a Parlament következő ülés­szakán napirendre kerülő új egészségügyi törvény tükrében. A tanácskozáson résztvett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke, Tatabánya országgyűlési képviselője és dr, Beresztóezy Miklós, az országgyűlés aleinöke is. szágosan nem a társadalmi, hanem az állami szerveknek kellene foglalkozniok. A képvi­selők megtekintették a megye legújabb rendelőintézetét, a komáromit, ahol egyszerre 17 orvos működik. Ezek után az alkotmány módosításáról szóló — rövidesen a parlament elé kerülő — törvényjavaslattal fog­lalkoztak, amelyet a megye képviselői minden vonatkozás­ban helyeseltek. A tartalomból: Űrhajós édesanyák (2. old.) Kollégium a kollégiumban (3. old) Alogos művészi rangon (3. old) Szomjaznak a földek! (5. old.) Nem fut a „futóvendég' (5. old.) Á műemlékvédelem centenáriumi ünnepsége Plakett a magyar műemlékvédelemért Csőkör György, a Megyei Ta­nács egészségügyi osztályának vezetője tájékoztatta a képvi­selőket a megye — sokat fejlő­dött, sok vonatkozásban az or­szágos eredményeket is meg­haladó, de ugyanokkor sok problémával küszködő — egész­ségügyi helyzetéről. A legtöbb gondot a fekvőbeteg-eilátás okozza. Bár a 10 000 lakosra jutó ágyak számát tekintve a megyék sorrendjében Komá­rom a közepesnél valamivél jobb helyet foglal el, ezt o fej­lődést úgy érték el, hogy az egy ágyra jutó alapterület alig több, mint a fele az elfogad­ható normának. A most megyei funkciót el­látó tatabányai kórházban is több olyan fontos osztály hi­ányzik, mint például az uroló­gia, vagy az ortopédia. Ezért rendkívül fontos lenne, hogy az új megyei kórház építését mi­előbb megkezdjék. Bár a tízezer lakosra jutó rendelőintézeti órák száma itt az országos átlag felett van, a rendelőintézetek többsége már nem felel meg a követel­ményeknek. A körzeti rendelő­hálózat viszont fejlettebb az országos átlagnál. Jelentős fejlődést értek el a megyében a gyermekkörzeti orvosi hálózat kiépítésében. A városokban már 23 körzet mű­ködik, és ebben a tervszakasz­ban fő cél a falusi fejlesztés. Országosan példamutató kez­deményezésként a gyermekkör­zetekre alapozva akarják meg­oldani a jó iskolaorvosi ellá­tást. Érdekesen aíakult a bölcső­dék helyzete: egyes helységek­ben csak 50—60 százalékban, másutt 150 százalékban van­nak kihasználva. Jelentős a fejlődés a szociális otthonok tekintetében is, de ennek el­lenére is 300 jogos igénylő vár elhelyezésre. Míg az egyes tárgyi feltéte­lek hiánya sok gondot okoz, addig a személyi feltétélek jók a megyében. Csaknem négy- és félezer egészségügyi dolgozó működik, és az 545 orvosnak 60 százaléka szakorvos. Ez or­szágosan is kiemelkedő arány, örvendetes, hogy az utóbbi években sok fiatal, jólképzett orvos kezdett munkához. Tájé­kozódtak a képviselők arról is, hogy bár a megyé egészség- ügyi célokra fordítható költség- vetési összege az idén 10,8 százalékkal több a tavalyinál, ez csak a szinten tartáshoz ele­gendő, mivel az orvosi műsze­rek és az ellátáshoz szükséges más eszközök ára jelentősen emelkedett. A képviselők örömmel nyug­tázták, hogy az egészségügyi törvény megalkotásába széles körben bekapcsolódtak a me­gye egészségügyi dolgozói is. A vita során — amelyben Fock Jenő is résztvett —, a kép­viselők kifejezték azt a vélemé­nyüket, hogy *3 nők egészség- védelme, valamint a csecsemő- halandóság csökkentése érde­kében az egész társadalom na­gyobb felelősségvállalására lenne szükség. Számos, hason­ló életszínvonalú országban sokkal kisebb a csecsemőha­landóság, mint hazánkban. A magyarországi helyzetben első­sorban a halálozások kéthar­madát jelentő koraszülés játsz- sza a főszerepet. Ez viszont szo­rosan összefügg azzal, hogy évente 200 000 művi vetélésre kerül sor. Ennek káros követ^ kezményei pedig nemcsak az egyes családok boldogsága, hanem az ország jövője szem­pontjából sem mellékesek. A gyermekgondozási segély be­vezetése és az a sokféle más szociális kedvezmény, amelyet az utóbbi években a kormány biztosított, segített ugyan ab­ban, hogy a mélypontról elke­rüljünk, a fejlődés azonban nem kielégítő, és az ország lakosságának „elöregedése" tovább tart. A tanácskozáson szó esett a megye jónak mondható orvos­etikai helyzetéről is, és az a nézet alakult ki, hogy ezzel or­Száz éves a magyar műem­léki szervezet. Az 1872. áprili­sában létrehozott magyarorszá­gi műemlékek ideiglenes bi­zottságának irányításával kezdő­dött meg szervezetten a mű­emlékvédelmi munka, amelynek eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról két­napos centenáriumi ünnepi ülés. szakot rendez a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos és a Budapesti Műemléki Felügyelő­ség. A centenáriumi ünnepséget kedden □ Magyar Tudományos Akadémia dísztermében dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészettörténész, az Országos Műemléki Felügyelőség igazga­tó-helyettese nyitotta meg. A centenáriumi ülésszakon megje­lent Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, di*. Hor­váth István, a KISZ KB első titkára, Barati József, a HNF Országos Tanácsának titkára, Garamvölgyi József művelődés- ügyi miniszterhelyettes, vala­mint a politikai, társadalmi, és kulturális élet számos más ki­válósága. Baranyai orvosnapok Szigetváron lubileumi ünnepség, kerekasztal konferencia, 122 tudományos előadás Új lakótelep Siklóson Kiemelkedő esemény színhelye lesz Zrínyi városa 15 nap múlva, április 27-én, 28-án, 29-én; ugyanis a Szigetvári városi Ta­nács kórháza fennállásának 75. évfordulója alkalmából itt ren- í dezik meg az 1972. évi bara­nyai orvosnapokat. A háromna­pos rendezvénysorozat április 27-én délelőtt 9 órakor kezdő­dik a Zrínyi filmszínházban, ahol a 75. éves kórház jubileumi ünnepségére kerül sor. Az ün­nepi műsor a Himnusszal kez­dődik, melynek elhangzása után Tinusz János, a Városi Tanács elnöke mond ünnepi megnyitót, majd dr. Virág Sándor igazgató ismerteti a kórház történetét. A megnyitó után délelőtt 10 órakor két csoportban a tudo­mányos ülések kezdődnek. A három nap alatt elhangzó 122 tudományos előadásban foglal­koznak a gyógyítás, a betegel­látás és az egészségügy jelen­legi helyzetével. A rendezőbizottság társadal­mi rendezvényről is gondosko­dik. Ennek keretében április 27- én 19 órakor a Zrínyi vár dzsá­mijában a Mecsek fúvósötös és a szigetvári Tinódi vegyeskor hangversenyt ad a vendégek tiszteletére. 28-án 13 órakor üzemlátogatás lesz a Szigetvári Konzervgyárban. Az ünnepség mindhárom napján idegenveze­tő kíséretében tekinthetik meg a vendégek a történelmi. Zrínyi vár látványosságait Merényi Ferenc, az Orszác Műemléki Felügyelőség igazc tója emlékezett meg a magi műemlékvédelem száz esztenc jéről. Többek között elmond ta, hogy jelenleg 8251 műem és műemlékjellegű épületet ' denek az országban. it Bondor József építésügyi városfejlesztési miniszter kedd este a magyar müemlékvédeh centenáriuma alkalmából foc dóst adott az Országos Müe léki Felügyelőség székhazáét Megjelent a fogadáson Kishi Ödön, az Elnöki Tanács hely tes elnöke és Barati József, Hazafias Népfrónt Országos 1 nácsának titkára is. A hazai műemlékek megőn sében, feltárásában, védelrr ben kimagasló érdemeket sz< zett műemlékvédők megbec: lésének jeleként Bondor Józ: miniszter „A magyar műemlt védelemért” plakettet alapítc s a centenáriumi fogadáson sok más kitüntetéssel együtt először került sor az .emlé plakett kiosztására. A műemlékvédelemben kift tett eredményes munkásságát dr. Entz Géza művészettörténé az OMF tudományos osztály nak vezetőjét a Munka Érdéi rend arany fokozatával, továb két jeles műemlékvédőt a Mu ka Érdemrend ezüst fokozat val tüntettek ki, s tizenöten vt ték át az Építőipar Kiváló D< gozója, tizenhármán pedig Szocialista Kultúráért kitünl tést. A „Magyar műemlékvédel mért" plakettet kapta: dr. A gyal László, a Hajdu-Bihar m gyei műemléki albizottság < nöke, Barati József, a Ház fias Népfront Országos Tan csónak titkára, Borsos Lász építészmérnök, dr. Cserháti J zsef pécsi megyéspüspök, C; gány Jenő, a győri müemf bizottság elnöke, dr. Dercsér Dezső Kossuth-díjas művészt történész, az Országos Műér léki Felügyelőség igazgat helyettese, dr. Gerő László ép tészmérnök, dr. Gonda Györc a Vas megyei Tanács elnök Kisházi Ödön, az Elnöki Taná helyettes elnöke, dr. Major Mi té akadémikus, a Budape: Műszaki egyelem tanára, c Perényi Imre építészmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem re tora, dr. Pogány Frigyes műv szettörténész, az loarművészt Főiskola rektora, dr. Rados J> nő építészmérnök, nyugalmazc egyetemi tanár, dr. Trautmar Rezső építészmérnök, nyugalmi zott miniszter, de Tihnger Is ván, a székesfehérvári Váró Tanács elnöke és Várnai Dezs építészmérnök. I \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom