Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

1972. április 11. DUNANTOLI NAPLÓ Gyorsan érkezett a tavasz! Nyílnak a kerthelyiségek 1 millió 400 ezer forint eszközök beszerzésére Harmincnégy „szezonális” — azaz, kerthelyiséggel rendelkező — boltja van a Baranya megyéi Vendéglátó Vállalatnak. Ezek közül mintegy tizenöt már fo­gadja hetek óta a vendégeket, az első, amelyik legkorábban nyitott — március elején — a Tettye-vendéglő kerthelyisége volt. Utána következett a Kioszk, aztán április elsején a Vidám­park, az állatkerti büfé és o Misina. Harkányban április közepén a víkendtelepen lévő Kuckó és a parkban üzemelő Hordó nyílik, májusban pedig a Fasor és a Zöldkert vendéglők várják a kö­zönséget. A sikondai és ma- ! gyarhertelendi büfék, illetve vendéglők szintén április végén —május elején kezdik a szezont. Pécsett a Rózsakért május 1-én tárja ki kapuit, de teljes és fo­lyamatos üzemelésre csak május 20-tól lehet számítani. A Hul­lám- és Balokány-fürdők nyitá­sának függvénye a két strand kerthelyiségének üzemeltetése. A vállalat karbantartó üzeme minden esztendő kora tavaszán kezdi a kerthelyiségek felújítá­sát, a korábbi években alkalma­zott program szerint. Az idén viszont nagyon rá kellett „kap­csolniuk" a munkára, éppen a korai rendkívüli tavasz miatt. Ennek ellenére nincs lemaradás, sőt — ahogy a. fenti példák ta­núsítják — kifogtak az időn. A vállalat egyébként 1 millió 400 ezer forintot fordított az idén különböző eszközök beszerzésé­re — például üveg és porcelán árukra, evőeszközökre, kerti asz­talokhoz szükséges új térítőkre, papírárukra. A Nagy Lajos irodalmi színpadának sikere a csurgói diákszínjátszó napokon Vasárnap délelőtt értékelés­sel és eredményhirdetéssel zá­rult a diákszínjátszó együttesek harmadik országos csurgói ta­lálkozója. A Csokonai Vitéz Mi­hály emlékére meghirdetett négynapos rendezvénysorozaton az ország különböző tájáról és városaiból 31 meghívott közép­iskola, szakmunkásképző intézet diákszínjátszó együttese mutatta be műsorát. A bemutatók sorát stílusbeli és formai sokszínűség (egyfelvonósosok, irodalmi szín­padi összeállítások, pódiumjáté­kok, epikai művek színpadi adaptációja stb.) jellemezte. A Népművészeti Intézet és az amatőr színjátszás országos szakembereiből meghívott bíráló bizottság elnöke, dr. Bécsy Ta­más volt. Nyilatkozata szerint az irodalmi színpadi produkciók jobban sikerültek „a színpadi játékkal” — tehát a nem iro­dalmi színpadi bemutatók szín­vonalával — adósak maradtak ez együttesek rendezői. Hiány­zott a színpadiasság és az epi­kus művek színpadra alkalmozá­Á SZOT elnökségének ülése Hétfőn rendkívüli ülést tartott a SZOT elnöksége. Megtárgyal­ta az ez év! MT—SZOT vörös vándorzászló kitüntetések ado­mányozására vonatkozó javas­latát, s azt közös jóváhagyás­ra a Minisztertanács legköze­lebbi ülése elé terjeszti. Április utolsó napjaiban ve­szik át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, a Minisztertanács zászlaját, a Ki­váló vállalat és a Kiváló szövet­kezet kitüntetést az arra legér­demesebb vállalatok, szövetke­zetek, gazdaságok. Az MT— SZOT zászlót 51 vállalatnak, a Minisztertanács zászlaját 12 mezőgazdasági termelőszövet­kezetnek és három ipari szövet­kezetnek adja át. A Minisztertanács és a SZOT- zászlók, valamint a Kiváló vál­lalat és a Kiváló szövetkezet ki­tüntetések odaítélésének módja egyébként a következő években megváltozik. Az egyik jelentős változás az, hogy a jövőben a vállalatok és szövetkezetek pá­lyázatot nyújthatnak be a ki­tüntetések elnyerésére, s termé­szetesen azoknak a pályázatát fogadják el, akik az adott idő­szakban a legtöbbet tették a gazdaságpolitikai célok megva­lósításáért. A Minisztertanács és a SZOT zászlaját ezentúl egy-egy középtávú tervidőszak befejezése után, vagyis legkö­zelebb 1976-ban adják át azok­nak a vállalatoknak, gazdasá­goknak, amelyek az egész terv­időszakban kiemelkedő eredmé­nyeket értek el. Vasárnap es­te ünnepélyes záróhangver­sennyel fejező­dött be az ötö­dik pécsi or­szágos kamara- kórus fesztivál. A program fesz­tivál-hangver­senyein tizen­hat együttes előadásában több mint hat­van produkció hangzott el, ke­vés kivétellel igen magas művészi színvona­lon. A műveket az országos mi­nősítő bizottság is meghallgat­ta, Forrai Miklós érdemes mű­vész elnökletével. Tizenegy kó­rus kérte országos minősítését, sa is sok szempontból kifogá­solható. Ezzel kapcsolatban a korábbi találkozókon is már nem egyszer megfogalmazott sürgető igényként felvetette: tanfolyamot kellene indítani a rendező-tanároknak a színpad­ra állítás kérdéseiről. Mindezek ellenére a találkozóból még a kevésbé sikeres produkciókból is csak tanulhatnak a diákfia­talok, Más szempontból, más­képpen ismerkedhetnek meg a művekkel, mint az irodalmi órá­kon és a könyvekből. Pécs-Baranyát a Nagy Lajos Gimnázium irodalmi színpada szép sikerrel képviselte a talál­kozón. Gondosan szerkesztett műsoruk fő értéke az időszerű­ség. Külön kiemelték: gondola­taik közvetlenül a jelenhez szól­nak. A pécsi Nagy Lajos iro­dalmi színpadának „A választás az ember joga” című műsora (rendező: Ferincz Éva) a talál­kozó tizenegy díjazott legjobb j bemutatója között szerepel. (A díjakat nem rangsorolták.) — ' Raksányi Lajos „Csurgói utca" J című olajfestményét kapták meg j a produkcióért. közülük négy kórus „aranyko­szorús", kettő , .aranykoszorúi diplomával”, egy pedig „ezüst­koszorú diplomával” minősítést szerzett. A HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kamarakóreca (Budapest) és a pécsi Nevelők. Háza ka- marokórusa (karnagyuk: Tillay Aurél) a legmagasabb, a ..dip­lomás fesztiválkórus” minősítést kapta meg. A másik résztvevő pécsi együttesnek, a pécsi ÁFÉSZ Janus Pannonius leány­ka ma rakórusának „aranykoszo- rú” minősítést ítélték meg. Kör­vezetőjük: Ivasivka Mátyás. Az eredményhirdetés után Maróti Gyula, □ Kórusok Orszá­gos Tanácsának főtitkára mon­dott zárszót. Ezzel búcsúzott: „viszontlátásra 1974 tavaszán, Pécsett". Konténer „főpróba a szegedi pályaudvaron (W. E.) Szegeden a Tisza pályaud­var mintegy 30 millió forintos költséggel végrehajtott korsze­rűsítése során olyan nagytel­Kommunista műszak a Vízműnél — A legoptimistábbak sem számítottak arra, hogy több mint kétszázan jönnek dolgozni — mondotta Hangai László KISZ-titkár, a kommunista mű­szók szervezője. Vasárnap délelőtt benépesült e Pécsi Víz- és Csatornaművek központi telepe, de serény mun­ka folyt a szennyvíztelepen, az üszögi víztisztítónál, a csatorna­részlegnél, továbbá a bicsérdi területen lévő 13-as kútnál is. A vállalat adminisztratív dol­gozói és a tervező csoport is dolgozott április 10-én. Hőgye Lajos műszerész brigádja több mint nyolcszáz meghibásodott vízórát szedett szét: a haszon­anyag további felhasználásra kerül. Perintfalvi János és társai mázolási munkákat végeztek a raktár környékén. A jó hangula­tot a házi stúdión sugárzott kabaréműsor biztosította. Az üszögi víztisztítónál dolgozók parkosították az épületek környé­két, a bicsérdi tizenhármas kút­nál pedig tizenöten dolgoztak. A kút köré kerítés került, járdát betonoztak, kimeszelték a gép­házat. Nagyüzem volt a szenny­víztisztítóknál is: Farkas Béla és brigádja a kísérleti derítőkön végzett karbantartási munkákat, az udvaron parkosítottak, A szervezéshez segítséget nyújtot­tak a részlegvezetők, művezetők is. A végzett munka értéke még nem ismeretes, de a vállalat kiszesei jó szervezőkészségről tettek tanúbizonyságot. A kommunista műszakok áp­rilis 22-én, illetve 23-án folyta­tódnak a megye többi üzemei­ben is. 400 család tönkrement — a kár 350 ezer forint « Egy hónap múlva útra kainak a méhcsaládok — Baranya harmincezer méh­családja szerencsésen telelt át, az enyhe tél következtében, Igaz, hogy a méhek többet fo­gyasztottak - egy méhcsaládra átlagosan három kilogrammal több mézfógyasztás jutótt, de megérte, mert a fiosítós előbb megindult. A megye 1400 mé­hésze serényen készülődik a szezonra a szakcsoportok ke­belén belül. A kedvező időjá­rást figyelembevéve közel há­rom hetes előnyük van a csa­ládoknak, ugyanis az akác múlt héten kipattant és várha­tóan virágzása is két héttel előbb kezdődik, mint tavaly. A méhészek tehát mór május el­ső hetében kihelyezhetik a kaptárokat az akácosokba. Az ÁFÉSZ-ek megfelelő ellátásban részesítették a termelőket: ele­gendő cukor állt rendelkezés­re — mondotta tájékoztatójá­ban Mészáros József megyei méhész titkár. A szorgos méheknek, a meg­kötött szerződés szerint az év folyamán ötszáz tonna mézet kell gyűjteni, amelyet az ÁFÉSZ-ek gépkocsijai szállíta­nak az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalatnak Buda­pestre. Az ígéretek szerint nem lesz különösebb akadálya az 50 vagon méz begyűjtésének. Az elmúlt évben gondot jelen­tett a gazdáknak a megfelelő mézszállító kanna beszerzése, az OMSZV azt ígéri, hogy idén nem lesz kannahiány: import­ból kívánja biztosítani az igé­nyek kielégítését. A jó idő beköszöntével ko­rábban érkezett rügyfakadás és virágzás következtében az el­múlt napokban több méhész­gazda gépkocsira rakta kap­tárait és a családok tizenöt százaléka már a dunai és drá- vai ártéri füzesekben van. Két három hét múlva további csa­ládok kihelyezésére kerül sor, a megye repcetáblái mellé. Ter­mészetesen o gyűjtés nagy ré­szét az akácméz alkotja: a ter­melők S0 százaléka a megye és a környező somogyi, zalai, veszprémi akácosokba szállítja majd családjait egy hónapon belül. Az OMSZV a méhcsalá­dok szállítási költségeinek ‘fe­lét téríti a termelőknek. Mindezek a tervek biztatóak, de a méhek gondtalan gyűjtő­munkáját mégis akadályozza egy tényező. Az elmúlt napok­ban több méhészgazda jelen­tette Berkesdről, Szilágyról, de Kátoly környékéről is, hogy a mezőgazdasági üzemek a mé- hekre veszélyes szerrel perme­tezik a gyümölcsfákat. Ennek következtében legalább 400 családot tönkretett a méheket nem kímélő vegyszer. A méh mint beporzó rovar is igen hasznos, ezért ennek hatása a termésben is érezhető. Az eddigi kár meghaladja a 350 ezer forintot: de ennél sokkal nagyobb veszteség az, hogy ezek a családok nem gyűjte­nek. Persze ez a felelőtlen per­metezés még akkor sem men­tesítheti a gazdaságokat, ha a gazdáknak az ÁB megtéríti ká­rukat, hiszen rendelkezések tilt­ják azt, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok virágzáskor perme­tezzék a gyümölcsösöket: egyébként kapható a kereske­delemben olyan permetező szer is, mely méhkímélő. Ezzel a mezőgazdasági üzemek elhá­ríthatnák a veszélyt a méhcsa­ládok pusztulásától. S. Gy. A Vízügyi Igazgatóság szolgáltatása mm Öntözési előrejelzés Fordítsunk nagyobb gondot az öntözési berendezések kihasználására Ismeretes, hogy megyénkben a csapadékhiány megközelítette a 300 millimétert. A talajned­vesség-értékek igazolják, a nö­vények gyökérzónójában hasz­nosítható vízkészlet alig van. Ezért a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mezőgazdasági szakemberei felhívják a gazda­ságok figyelmét, hogy 100 milli­méteres öntözővizet már most juttassanak az összes növény- kultúrára, függetlenül az idő­járás alakulásától. A kiöntözött 100 milliméter vízből a növények számára hasznosíthatóan fenn­maradó 70—80 milliméter ele­gendő arra, hogy a gyökérzónát átáztassa. A 100 milliméter víz kiöntö­zése tehát nem vízpótló, hanem betároló jellegű, amely feltölti az alapvízkészletet. Ezt a meny- nyiséget már ebben a hónap­ban ki kellett volna adni, köz­vetlenül a kitavaszodás után. Ha ez még nem történt meg, akkor az előöntözáseket sürgő­sen el keli végezni még ápri­lisban. i Elsősorban az évelő pillan­gós kultúrák öntözését célszerű megkezdeni, ezt követi az őszi kalászosok öntözése, mivel ezek a hótakaró nélküli télen sokat szenvedtek. A legfontosabb a búza öntözése. Az őszi kalászo­sok öntözésével végezve kell az elvetett borsóterületek öntözé­séhez hozzáfogni. Amennyiben a rendelkezésre álló kapacitás­ból és egyéb okokból eredően nem lehetséges mind a három növénycsoport öntözése s a fen­ti sorrend betartása, úgy bár­melyik növény öntözése meg­kezdődhet. Baranya megye magasabb 1 fekvésű területeire, ahol az al­talajvíz 3 méternél mélyebben van, a következő minimális ön- j főzési értékek az irányadók; Pécs környékén az őszi búza és őszi árpa 138,7 mm, a lu- j cérna és vöröshere 62,7 mm, a borsó 100.7 milliméter öntöző­vizet igényel. Siklós környékén ; az őszi búza és őszi árpa 75,3 j milliméter, a borsó 47,5 milli- í méter vizet kíván. Szigetvár környékén az őszi búzára és őszi árpára 122 milliméter, a lucer­nára és vörösherére 46,0 milli­méter, a borsóra 84,0 milliméter vizet kell juttatni. A nagy termésekhez szüksé­ges optimális öntözővízmennyi­séghez még 80 millimétert hoz­zá kell számítani, de a kiada­golásra javasolt vízmennyiségek mellett nem kell félni a túl- öntözéstől, mivel a talaj 3 mé­ter mélységig még további 80 millimétert a növény károsodása nélkül befogad. Sajnálattal veszik tudomásul az öntözési operatív bizottság és a vízügyi szolgálat szakem­berei, hogy a felhívások elle­nére a gazdaságok nem hasz­nálják ki az öntözési előidény- ben a meglévő gépi kapaci­tást, a munkaerőt, s art, hogy az öntözési idényen kívül fel­használt öntözővíz hasznosulá­sa igen kedvező. Pedig ezzel nagyon sok — az öntözési fő­idényben jelentkező — munkát meg lehet takarítani. Dolojjh Ildikó Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézetében naponta négy alkalommal bocsátanak fel 25—30 kilométer megasba rádió- szondát. Az eredmények bázisadatokat szolgáltatnak az időjárás előrejelzésé­hez és segítséget nyújtanak a légiközlekedésnek is. Az intézetben tanulmá­nyozzák a légkör szennyeződését, foglalkoznak az urbanizációs mcteorolágiózal. Város klimatológiai felméréseket végeznek, az eredményeket felhasználják, majd a jövőben a várostelepiléseknél, új lakótelepek kialakításánál. Képünkön: Előkészítik a rádiószondát. jesítményű rakodógépeket he­lyeztek üzembe, amelyek lehe­tővé teszik 20 tonnás szállító­tartályok mozgatását is. így á főváros, majd Debrecen, Győr és Miskolc után Szeged is be­kapcsolódhatott az országos konténeres szállítóláncba. Hétfőn tartották meg az új, gyors, gazdaságos és bizton­ságos áruszállítási módszer „főpróbáját": s útnak indítot­ták az első konténervonatot. Az egyik legnagyobb konténeres szállítónak a Szegedi Ruha­gyár ígérkezik, a hétfői „fő­próbán" is ez szerepelt • leg­több áruval. A nagy tömeg­ben készülő közületi, illetve munkaruhákat, öltönyöket to­vábbítja konténerben a meg­rendelőknek. A szállítmány így a berakodástól számítva egy nap alatt rendeltetési helyére kerül. A rendszeres konténeres szállítók közé számít majd a Szegedi Gumigyár is, amely a gyártáshoz nélkülözhetetlen kormot erre a célra állandóan lekötött „korom konténerekben” továbbítja majd. Szegeden és környékén előreláthatólag mintegy 50 üzem és vállalat kapcsolódik be a konténeres szállításokba. Tanácskozás Pécsett Ifjúsági lapszerkesztők — hét országból Kedden délelőtt hét szocia­lista ország ifjúsági lapjainak főszerkesztői látogatnak Pécs­re, hogy ismerkedjenek Bara­nya megyével, a fiatalok életé­vel, munkájával. A háromnapos program kedden délelőtt Pé­csett az úttörőházban kezdő­dik, ahol a megyei párt- és if­júsági vezetők fogadják a fő­szerkesztő-vendégeket. A bara­nyai fiatalok tevékenységéről, a megyében folyó KISZ munkáról Petőházi Szilveszter, a Megyei KISZ Bizottság első titkára ad tájékoztatást. Délután az Or­vostudományi Egyetemre és a Műszaki Főiskolára látogatnak a vendégek, este pedig meg­tekintik a Pécsi Balett műsorát. Szerdán délelőtt Komlón foly­tatódik a program: az ifjúsági lapok főszerkesztői Kossuth-bó- nyán tájékozódnak a Mecseki Szénbányák helyzetéről, ismer­tetést hallanak Komló város fejlődéséről, a városfejlesztés terveiről. Délután Pécsett Szertf- istványi Gyuláné, Pécs város Ta­nácsának elnöke fogadja az újságírókat, majd a Dunántúli Napló székhazában Nádor György, az Országos Ifjúság- politikai Tanács titkárának elő­adásában aktuális ifjúságpoliti­kai kérdésekről kapnak tájékoz­tatást. Csütörtökön Szentlőrincen, a termelőszövetkezetben tesznek látogatást a vendégek, Megís- ! merik a termelőszövetkezet gaz- | dálkodását, községpolitikai ter- I vekről hallanak, majd megte­kintik a termelőszövetkezet ke- J resztespusztai szakosított sertés- I telepét. A háromnapos rendez­vény záróakkordja egy harkány— i siklósi kirándulás lesj. Befejeződött az V. országos kamarakórus fesztivál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom