Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

Heti jegyzetünk Olimpia... M ost már valóban minden nappa1 érezhetőbb közel ségbe kerülnek a minden idők legnagyobbjának meghirdetett müncheni olimpiai játékok. Mindig reklámizűnek hat egy kissé, de a végén mégis igaz nak bizonyul: a sorban mindig a legutolsó olimpia a legna- gyobbszabású, a legtöbb ver­senyzőt (elvonultató, a legizgal­masabb — és sorolhatnánk még a többi „leg”-et is, szinte a vég­telenségig. Nem kétséges, hogy az olim­piák mindig is többet jelentet­tek az egyszerű sportversenyek­nél, és megfigyelhető, hogy ez a vonásuk egyre erősebbé vá­lik. Hiszen valamikor valóban elegendő volt például a ver­senyzők számára egy valóban falu nagyságú „olimpiai falu” felépítése. Ma már városi mé­retekben kell építkezni, hogy a résztvevőket el tudják a rende­zők helyezni. A korábbi olim­piáknál összehasonlíthatatlanul nagyobb idegenforgalmi ese­ményt is jelentenek a nyári já­tékok. Hiszen Münchenben a rendezőknek már az is gondot okoz, hogy az odalátogató kor­mány- és államfőket miként ül­tessék le az olimpiai stadion­ban ... De ha számításba vesz- szük, hogy korunkban a műhol­dak segítségével valamennyi világrészben a televízió „ház­hoz szállítja" az eseményeket, milliókban már ki sem lehet fe­jezni a tényleges nézőszámot. Bizonyára milliárdnál több em­ber nézi végig majd az olimpia eseményeit. Ehhez fogható ese­mény pedig kevés van a vilá­gon ... Mindez érthetővé teszi, hogy oz olimpia miért más, mint egy világbajnokság, még akkor is, ha netán az eredmények nem mindig érik el a világcsú­csokat. kJ álunk már hagyományai van- nak az „olimpiai láznak". Érthető, hiszen negyven éve már, hogy olimpiai csapatunk sorozatban a legjobbak között szerepel, és végeredményben az olimpiai sikerek alapozták meg „sport-nagyhatalmi” stá­tuszunkat. Ha valahol, hát ná­lunk valóban nemzeti ügqyé vált az olimpia. Néha annyira, hogy talán még telhetetlenek is vagyunk kissé. Hiszen senki sem azon töpreng az esélyek latolgatásakat, hogy lesz-e olimpiai bajnokunk, hanem leg­alább tíz aranyat várunk ... Az idén is tulajdonképpen úgy kérdezzük: lesz-e tíz arany­érem Münchenben? No és kik lesznek azok, akik megszerzik? Ó ha az ember a jövőbe lát­hatna ... így csak egy biztos: szinte valamennyi sportolónk esélyes­ként utazhat a bajor főváros­ba. És ez tulajdonképpen ai olimpia vonzerejének nagy tit­ka is. Mindenki esélyes. Esélye­sek a „biztos" győztesek, és esélyesek azok is, akik csak tanulni mennek ar olimpiára. Emlékezzünk csak Németh An­gélára . . . Vagy emlékezzünk szomorúbbra? Hát emlékezzünk Rómára, eltol a labdarúgóink az egészen esélytelen dánoktól kaptak ki. Fedlg nem is volt rossz kis csapat az a római... Esélyeink tehát vannak. De nem is több, nem is kevesebb, mint a többi résztvevő nemzet sooríolóinak. Hát izqulnivaló is lesz mnjd bőven. Persze nem vitás, hogy néhány sportágban 'onr oz aranyverásunk. Vivő­in’-. bejaSkenusain!’., ö*t >só^ó- ink, vr:'ibdá'ó:nk, ökölvívóink, nem minden esély nélkül utaz­hatnak a nagy éremvedeszat- ra. És ha még élne szegény Kozma „Pici”... Ha nem most döntenék a szovjet súlyemelők egyre r':~rn a világcsúcsokat... Ha sikerülne „összerázni" a labdarúgó válogatottat... rt erste el lehetünk készülve • nagy meglepetésekre is. Mexikóvárosban az afrikai fu­tók szállítóiak a bombamegle- Delést. Vajon mit tartogatnak Münchenre a fiatal országok, akik még csak tanulni jönnek? Tulajdonképpen mindenre el le­hetünk készülve. No az termé­szetes, hogy egy-két magyar meg'opotés esne a legjobban ezen az egyre közelgő „leg”- ek olimpiáján ,..- K ­BE CLT07! :£TÖ CSALÁDI HÁZ ELADÓ. Megtekinthető: hétfő 10 órától 4 óráig. Pécs, Szövetség u. 30. Csak döntetlenre tellett Magyarország—Románia 1:1 (1:0) Népstadion, 68 456 fizető né­ző, v.: Smith (angol). Góllövők: Branikovits, illetve Satmareanu. Magyarország: Géczi — Fá­bián, Páncsics, Bálint, Vépi — Kocsis, Szűcs — Fazekas, Brani­kovits, Dunai II., Zámbó. Románia: Raducanu — Sot- mareanu, Lupescu, Dinu, Dele- anu — Dimitru, Nunweiller — Lu- cescu, Dembrovski, Domide, lordanescu. öt óra előtt 5 perccel vonul­tak ki a csapatok a pályára, a román majd a magyar himnusz elhangzása utón az angol Smith játékvezető sípjelére in­dult a játék. Dunai, majd Zámbó ellen szabálytalankodtak a román védők mindjárt a játék elején. A 3. percben Fazekas nagysze­rű cselekkel húzott el a jobb­szélen, beadását Lupescu szög­letre fejelte. A románok az 5. percben támadtok először, Du- mitru két csel után 30 m-ről lőtt, de ez a lövés nem okozott gondot Géczinek. A 9. percben Bálint hosszú leadásával Dunai II. tört kapura, Raducanu látta a veszélyt, kétségbeesetten fu­tott ki kapujából, összeütközött Satmareanuval, a földön ma­radt, a hátvéd szögletre rúgta a labdát. Raducanu rövid ápo­lása után védett tovább. A ma­gyar csapat támadásai a 11. percben gólt eredményeztek: Szűcs és Kocsics adogatása után Branikovits tört kapura, át­ment Lupescun, lövése 15 m-ről a kifutó Raducanu kezét érintve o kapu jobboldalába jutott. (1 :0.) Ezután újabb lehetőségek kínálkoztak a gólszerzésre. 3 perccel később Dunai II. a jobboldalról kitört 12 m-ről ol­dalról lőtt Raducanu kezébe, ahelyett, hogy a középen üres Kocsisnak vagy Branikovitsnak gurította volna a labdát. Du- mitru páros lábbal ugrott Fa­zekasnak, sárga lopott kapott. 20 perc után a magyar csapat érthetetlenül kényelmeskedni kezdett, az addig meglehető­sen félénk románok több tá­madást vezettek. A 24. percben Páncsics feleslegesen rúgta szögletre a labdát, a beívelést Géczi kapujából kifutvp rövi­den ütötte ki, Nunweiler az üres kapura lőtt és Bálint csak ak­robatamutatvánnyal tudta ki­vágni a labdát. A 32. percben lordanescu belépője után Fábi­án a földön maradt, egy per­cig ápolták, azután tovább ját­szott. A 37. percben Branikovits átadását Zámbó az ötös sarká­nál éppen hogy elérte, egyből lőtt, a felső kapufára. A 44. percben Dinu is sárga cédulát kapott, miután Branikovits után vetődött és a magyar játékost földre rántotta. A 45. percben Zámbó nagy lövése zúgott el a balsarok mellett. A második játékrészt egy Ko­csis—Branikovits—Kocsis akció verette be, de ez, mint a so- renkövetkezők, elakadt a tömö­rülő román védelemben. A fel­futó Deleanut állította meg Fá­bián, mig a másik oldalon Zámbót a határozott Sct- mareanu. Keménnyé váltak a románok, eőbb Nunweiler lefe­jelte Branikovitsot, majd Dumit- ru terítette le Kocsist az 51. perc­ben. Nunweiler bombázott fölé, sokat Ígérő helyzetben, majd az újonc Vépi kétszer is remekül szerelte a veszélyes Lucescut. Rengeteget hibáztak a ma­gyar játékosok, hiányzott az összhang a középpályások és a csatársor között. Kihasználat­lan magyar helyzetek után az 55. percben egyenlített a román válogatott, lordanescu és Fá­bián összecsapása után sza­badrúgáshoz jutottak a balol­dalon a vendégek, lordanescu beívelését Géczi elvétette, a vé­dők sem tudtak felszabadítani és Satmareanu az ötösről be­bólintotta a labdát (1:1). Ezt követően Dumitru kapott utol­só figyelmeztetést, majd Szűcs egy kemény bel'emenésért sár­ga lapot kapott. Az 59. percben Kocsist Bone váltotta fel. Az újonnan beállt játékos nagy já­tékkedvvel rohamozott a j'obb- széien, de a románok reme­kül zártak középen és kivágták a labdákat. Silány volt az össz- játék, egymás hibáiból éltek a csapatok. A 70. percben kigyul­ladtak o villanyok a Népstadi­onban. A 73. percben Domide - Lucescut szöktette jobbszélen, a szélső jól ívelt középre, de a beadás elszállt Nunweiller feje felett. Nunweiller reklamálásért sárga lapot kapott. A 74. pe-c- ben lordanescu kiugrott, elhúz­ta a labdát Géczi mellett, de kisodródott, és elvesztette a labdát, nem sokkal később is­mét Nunweiller szabálytalan­kodott, de úgy látszik, a bíró csak sárga lapokkal büntetett. A 81. percben Bene—Fazekas- Dunai II. akció végén a gyen­gén játszó újpesti játékos fölé bombázott. A végküzdelemre „bedobta" tartalék erejét a magyar csapat, Dunai II. átadá­sát azonban Fazekas lövés helyett lekezelte és aztán sze­relték. Az utolsó percekben új­ra hangorkán kísérte a magyar akciókat, de már hiába ... Smith angol bíró hármas sípszava után egymás nyaká­ba borultak a pálya közepén a román játékosok, a magyar csa­pat tagjai lógó orral bandukol­tak az alagút felé. Az a román válogatott, amely még sohasem győzött a magyar labdarúgók ellen és 10 mérkőzésből döntet­lent is csak egyszer ért el, a második félidőben teljes mér­tékben felülkerekedett, s majdnem győztesen távozott a magyar csapat pályájáról. Pedig senki se gondolta ez első 20 percben, hogy a romá­noknak ezen a találkozón sok örömre lesz okuk. Jó magyar tá­madások futottak, a román vé­delem kapkodott. Az első 20 perc után akár 3:0 is lehetett volna az eredmény, de ez a játék is igazolta, hogy o ma­gyar csatárok hadilábon állnak a gólszerzéssel, az idei hivata­los országok közötti mérkőzé­seket tekintve (Spanyolország, NSZK, Románia) a 270 perc alatt mindössze egy gólra fu­totta ... A magyar válogatott teljesít­ménye így hullámzott: biztató, megnyugtató szakasz (a 20. percig). Pihenő, kényelmeske­dés (a 45. percig), vergődés, kapkodás, hibák halmozása (a 85. percig), kétségbeesett eről­ködés (a 90. percig). Smith játékvezető kézben tar­totta a játékot. Nyilatkozatok a mérkőzésről Dr. Terpitkó András, az MLSZ elnöke: — Az első félidőben jól ját­szott o csapat, de a sok hely­zetből csak egyet sikerült érté­kesíteni. Érthetetlen, hogy a má­sodik félidőben miért nem adták azt a játékosok, amit vártunk. Az eredmény reális. Illovszky Rudolf szövetségi kapitány: — A gólig, és azután is tíz percig kitűnően kombináltak a csatárok. Ezután a sok kiha­gyott helyzet idegessé tette o mieinket, a románok viszont megnyugodtak. Még van két hetünk a bukaresti visszavágóig, s kiegészülve a most sérült csa­pattagokkal, megismételhetjük | gom, hogy a kapuba fejeljek a románok népstadionbeli bra­vúrját Angelo Niculescu, o román válogatott edzője: — A mérkőzés a sok sárga lap ellenére sportszerű légkör­ben zajlott le, a találkozót di­namikus hangulat jellemezte. A két csapat taktikája ismeretes volt: a magyarok gólokkal akar­tak győzni, mi döntetlent elérni. A siker tehát elsősorban a mi számlánkra írandó. ^— A visszavágó mérkőzésen százezrek fogják biztatni csa­patomat, bízom a továbbjutás­ban. Satmareanu; — Láttam, hogy Géczi aláfut a labdának, jókor érkeztem és Zámbó már hiába próbált visz- szahúzni, nem volt nehéz dol­gom, hogy a kapuba fejeljek. És hogy látta a hibázó játékos, Géczi? — Valóban rossz ütemben in­dultam ki, már csak ujjheggyel értem a labdát s nem tudtam visszaöklözni a mezőnybe. Na­gyon sajnálom .,. Páncsics Miklós: — Ha az első félidőben leg­alább még egy gólt lövünk, másként alakul a végeredmény. A románok most nagyon örül­nek, de meggyőződésem, hogy előre isznak a medve bőrére. Mi jutunk tovább. Vépi Péter: — Kis szerencsével háromszor is betalálhattunk volna Ra­ducanu hálójába. Most nem si­került, majd Bukarestben ... Május 6-án, a PVSK-pályán: Dózsa-Kom!ó-mérkőzés a DDK riinlöfébea A labdarúgó Dunántúli Napló Kupa mérkőzések döntőjébe a Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász csapatai kerültek. A tavaszi idény megkezdése előtt lejátszott találkozók döntőjét a két csapat nemzetközi kötelezettsége miatt nem tudta lejátszani, ezért most a bajnoki szünetben, május 6-án, szombaton délután 16 órakor a PVSK-pályán dől el, ki nyeri az 1972. évi labdarúgó Dunántúli Napió Kupát. Érdekes lesz az előmérközés. A Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász öregfiúk csapatai találkoznak. Nemcsak Pécsett, de Komlón is készülődnek már azok a labdarúgók, akik nem olyan régen a közönség kedvencei voltak. A Dózsa öregfiúk kedden és csütörtökön fél 5-kor tartanak edzést a Tüzér utcai pályán. Az edzésre a következő játékosokat hívták meg: Danka, Vas, Farkas, Lovig, Kresz, Csupák, Kamondi, Garami, Opova, Kocsis, Hegyi, dr. Dunai, dr. Györkő, Horváth L., Dávid, Lehel, Győri-Kiss, dr. Vajda, Rádi. A komlóiaknál: Magyar, Kanizsai, Trischler, Kripli, Proléger, Tatai, Róth, Perényi, Szám, Kohlmann, Molnár, Soós, Garai, Nagy L. neveit találjuk a találkozóra készülődő keretben. Az úszószezon előtt Nemzetközi verseny a Balokányban Az olimpia miatt felbontott versenynaptár alaposan megne­hezítette a pécsi úszók munká­ját. A most zajló magyar baj­nokságra az Ércbányász ver­senyzői nem tudtak megfelelő­en felkészülni. Az előző évek­ben a ledett uszoda hiányossá­gait nyár elején igyekeztek pó­tolni és úgy időzítettek, hogy az országos bajnokságra érjék ei a versenyzők csúcsformájukat. A decemberben átadott POTE uszodája jelentett némi segítsé­get, de ez még mindig nem az igazi. Ráadásul a tél folyamán bezárták az uszodát javítási munkálatok miatt. A Tanárkép­ző Főiskola uszodáját is javítot­ták, különben is ott nem lehet korszerű edzést tartani. — Az országos bajnokságot nyitott, 50 méteres medencében rendezik — mondotta dr. Vlas- kovics József, az Ércbányász edzője — a korai időpont miatt mi csak fedett és 25 méteres uszodában készülhettünk. Ez nagy hátrány versenyzőinknek, jó eredményt csak a legjob­baktól várhatunk. Helyezésre Mátrainak, Rozgonyinak és Ju­hásznak van esélye Megzavar­ta a felkészülést Juhász fegyel- I mi ügye is, szerencsére hasz- ! nőit q fiatal tehetséges ver- j senyzőnek a megrovás és most í teljes erővel dolgozik. Ha ver- I senyzőink az országos bajnok- j ságon nem érik el legjobb ide­jüket, akkor a nyári versenye- j ken és bajnokságokon kell bi­zonyítaniuk, hogy az élvonalban ! van a helyük. A szabadtéri versenyidény májusban kezdődik. Ebben a j hónapban még csak felkészülé- I si versenyek lesznek, városok közötti viadalok. Tervezik a Pécs—Kaposvár és a Pécs-Szé- kesfehérvár közötti versenyeket. A fő idény júniusban kezdődik a különböző korosztályos baj­nokságokkal. Az Ércbányász és az utánpótlást biztositó Sport­iskola versenyzői ott lesznek az országos junior, ifjúsági serdü­lő és gyermek-bajnokságokon. A legkisebbek a delfin és béka seregszemlén indulnak el. A [ felnőttek legnagyobb versenye j az augusztusban Tatabányán megrendezendő országos vidék­bajnokság lesz. Az Ércbányász több versenyzője esélyes dobo­góra. Augusztus elején nemzet­közi verseny színesíti az éves programot. A Balokányban a tervek szerint ott lesznek a pé­csi úszók mellett a jugoszláv, osztrák, cseh és NDK-beli úszók is. Problémát okoz továbbra is az uszodahiány. A Balokány nagymedencéjét javítják, kér­dés, elkészül-e a főszezonra. Ha nem, akkor csak a kisme- dence lesz használható és ab­ban kell edzeniük az úszóknak, vízilabdázóknak, öttusázóknak és könnyűbúvároknak. Mindez együtt elképzelhetetlen. Egyetlen elképzelhető megol­dásnak a POTE fedett uszodá­jának nyári üzemeltetése lát­szik. Ennek egyik feltétele, hogy a Hőszolgáltató elfogadható áron biztosítsa a megfelelő hő­mérsékletű vizet. Ahhoz, hogy a pécsi úszósport versenyben maradhasson az élvonallal, uszodára van szüksége. Az : utánpótlás is — Várkonyi Kati, j Jovi Károly, Dombi Ági, Turonyi Tamás, Jelics Ági, Verese And­rea, Steiner Hortenzia és a ; többiek — biztató eredményeket érnek el. Kár lenne, ha elkallódnának! L L LABDARÚGÓ NB III. Helyiipar—Dombóvár 3:0 (0:0), Kovácstelep. Góllövők: Vincze (11-esből), Bodnár dr.. Szigeti. Porcelángyár—Szekszárdi Va­sas 1:0 (0:0). Porcelán pálya. Góllövö: Balogh. KÉZILABDA Tanárképző—Vörös Meteor 10:9 (7:5). NB II. női mérkőzés. KOSÁRLABDA Bakony Vegyész-PEAC 83:74. NB II. férfi mérkőzés. Pécs. Ünnepi sportműsor VASÁRNAP, ÁPRILIS 30. Labdarúgás: Nemzetközi mérkőzés: Pécsi Dózsa—Belisce, Tüzér u. 16.30. NB III- mérkőzés: Volán 12-es—Pécsi BTC, Szigetvár, 15.30, Steinmetz SE— Mohács, Postás pálya, 10.00. Megye- bajnokság: Boly-Siklós, Boly, 16.30, Sásd—Véménd, Sásd, 16.00, Sz. Cipó —Ércbányász II., Szigetvár, 9.30, Pé­csi Bányász II.—Sz. Kinizsi, Pécsbá- nyatelep, 9.30, Kesztyűgyár—Bere- mend, BTC pálya, 10.30, István- akna—Pécsi Kinizsi, Pécsszabolcs, 16.30. Kézilabda: NB I. férfiak: Pécsi Bá­nyász—Tatabánya, Pécsújhegy 11.00. NB I. nők: Pécsi Bányász—Csepel, Pécsújhegy, 10 00, NB I. B. férfiak: Komló—Dunakeszi, Komló, 10.00. Kosárlabda. NB í. nők: PVSK—Szig. ÁFÉSZ. PVSK csarnok, 10.20. NB II. férfiak: PVSK—kSl. PVSK csarnok. 9.00. NB II. nők: Komló—Baja, Komló, 11.30. Röplabda. NB f. nők: PEAC— Miskolc, Egyetemi Tornacsarnok, 9.00. Atlétika: Megyei középiskolás baj­nokság és megyei válogatóverseny, PVSK pálya. 9.00. Asztalitenisz: Megyei seregszem­le, Építők-terem, Tüzér u., 9.00. Modellezés: Zárttéri modellek me­gyebajnoksága, Orvosegyetem aulája, 9.00. Tájékozódási futás. Városi csapat- bajnokság versenye, Patacs térsé­gében, 9.00. 'Vívás. Körzeti bajnokság második napja, Egyetemi Tornacsarnok, 8.00. Motor: A Pécsi Dózsa motocross versenye a csertetói motocross pályán 10.00. HÉTFŐ, MÁJUS 1. Labdarúgás: Barátságos mérkőzés: Nagykanizsai MÁV TE—Komlói Bá­nyász, Nagykanizsa, 17.00. Megye­bajnokság: Vasas II. Bányász—Töttös, Vasos U. 16.00. A nyilvánosságtól távol Sohasem állott a reflektor- fényben, nevét sem szedték vas­tag betűkkel a csapatösszeállí­tások után. Nem voltak harsogó sikerei, de fájó bukásai sem. SIPOS CEZAT mégis sokan ismerik Pécsett és már messzi­ről tisztelettel köszöntik azok a labdarúgók vagy volt labda­rúgók, akik az eltelt harminc esztendő alatt keze alatt dol­goztak. Három évtizede munkás­gyerekeket futballozni tanítani, ez lehet, hogy nem mindig lát­ványos munka. De feltétlen megbecsülésre érdemes. A rövid „pnéletrojzot" maga mondja el. — Már néhány éve a BTC első csapatában rúgtam a lab­dát, amikor 1939-ben felkér­tek, hogy vállaljam el az ifiket. Két éven át nagyszerű gyerekek dolgoztak a kezem alatt, és a szívem fájt, amikor a nagyobb falat kenyér miatt búcsút kellett vennem az akkori Hun utcától és a postások egyenruhájába bújtam. Ezek a fiúk azután ha­marosan, Horváth „Csindó" ve­zetésével országos ifi-bajnoksá­got nyertek. Köztük volt Kará­csonyi, Leipám Pista, Horváth Piolo, Schweitzer, Pleizler Pista, a Bognár testvérek, akik éveken át o BTC és más csapatok erős­ségei voltak. A Postásnál tíz hosszú éven át úgy vezettem társadalmi mun­kában az edzéseket, hogy a Tü­zér utcai „forgószínpadon” egy­mást váltotta az első. a tarta­lék, az ifi és a kölyök csapat. Négy csapat egyszerre. Ezért nemigen találok Pécsett olyan együttest, ahol ne köszönne rám egy-két volt tanítvány. Végered­ményben húsz évig működtem edzőként a postásoknál és öt esztendeje újra o börgyári srá­cokat tanítom. Ez alatt az öt év alatt kétszer nyertünk ifi-bajnok­ságot és mindössze egy játéko­somat állították kil Erre különö­sen büszke vagyok. Ez Sipos Géza edzői pálya­futása. Ahogy meséli, féiszeme a pályán. A BTC NB lll-as csa­patában akkor is négyen fociz­tak, akik ebből az ifi-csapatból nőttek fel. Elmondja még és igen elérzékenyedik, hogy időn­ként előveszi a kazettát, ahol emlékeit tartja. Szeretettel simogatja az elsárgult fényké­peket. szalagon függő érmeket és ilyenkor sajnálja igazán, hogy nem lehet megállítani az idő örökforgó kerekeit. Ezek a kerekek tíz hónap múlva őt is j elviszik o hatvanadik esztendő- ! hoz. amikor a (árasztó posta- szolgálat után majd a megér­demelt nyugdíj évei következ­nek. De nem a labdarúgó- pályán. — Beszéltem már a bőrgyá­riak vezetőivel, hogy 12 éves gyerekekkel szívesen csinálnék olyan sportiskola-félét. Mindig arra vágytam, hogy legyen időm az ilyen futball-palántákhoz. El­játszogatnánk egy-két éven át magunk között, azután a legjob­bak kikötnének az úttörőknél, később az ifiknél. SIPOS G£ZA ezután sem a napos oldalt keresi. Apró gyerekeket, munkásqyerekeket oktat a foci szeretetére. Ki ne becsülné ezért? r i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom