Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

1972. április 30.

DUN ANTOLI NAPLÓ

11

Majális, dal, fegyverropogás

Május elsejék a nagyvilágban

Tavasz, májusünnepek, A természet, a megújulás, a szerelem, az anyaság, ez élet igenlése, köszöntése, ünneplése. S néhány évtizede a munkáé és a munkásé is. Szép szimbólum, hogy a tavaszünnepek, a tél-felejtők, oz éledő fák, virágok havának kezdő napját választotta az ember saját teremtő, formáló ereje ünnepnapjául is. Amióta, majd száz éve, 1890-ben a II. Internacionáié a párizsi határozattal nemzetközi ünneppé nyilvánította május elsejét — munkaszünet, színpompás felvonulások, sokféle ünneplés, szokás köszönti e napot

Leningrádban az ünnep hajnalán leól a forgalom. A tömeg a Palota téri tribünök előtt vonul el. Majd az út mentén felállított sátrak, süteményt üdítőitalt, luftballont árusító bódék közt jutnak a népi sétának nevezett útvonalon a Finn-öbölig, vagy a Péter Pál erődhöz. Hinták, ringlispilek, céllövöldék, játékok várják az ünneplőket, ügyességi versenyek, lepényevés, zsákbafutás, gitárszó, teremt jó hangulatot, jó kedvet.

Moszkvában a hagyományos katonai díszszemle a Vörös téren, a Lenin Mauzóleum előtt , tiszteleg. Ott parádézik a Moszkvai Helyőrség, a tűzörésg, a gyqlogsóg, a légi alakulatok, felvonulnak a rakáték és a tengeralattjárók. Indulók harsognak, pattogó ritmusok. Tánclépésben, gyakorlatozva szórakoztatják a nézőket. Gyerekek, diákok, a Szovjetunióban tanuló külföldiek sorát a gyárak, üzemek termékeivel, emblémáival vonulók követik. Órákig tart a moszkvaiak seregszemléje. Díszsortűz hangzik el az ünnep tiszteletére. Aztán zászlós, éneklő emberekkel telnek meg á parkok, terek. Táncolnak, tornásznak, műsort néznek, játszanak.

Párizsban a Place de la Republi- gue-tőí indul s a Bastille téren ér véget a színes, zászlós, zenés felvonulás. Ez a május elsejei hagyományos felvonulási útvonal. 1968 előtt tizennégy évig, ugyan nem népesült be a tér, nem vonulhattak fel a francia dolgozók. Még 1954-ben betiltotta az ilyenfajta üneplést a reakciós Laniel-kormány.

Rómában is ritkán kerül sor hosz- szabb felvonulásra. . A május elsejét olasz honban a háború befejezése

óta ünnepük, azóta elismerten munkaszüneti nap. Tavaly másfélszáz olasz városban tartottak kisebb felvonulást és hosszas majálist, népünnepélyt.

Londonban minden május elsején nagygyűlést tartanak a Hyde parkban. Sztrájkok előzik meg az ünnepet; a dolgozók, a szakszervezetek kívánságaikat, követeléseiket hangoztatják. A sztrájkok olykor radikális meglepetéseket készítenek elő e napra, mint néhány éve, amikor a nyomdászok szüntették be munkájukat — s május elsejére egy reggeli lap sem jelent meg.

Jugoszláviában kétnapos az ünnep. S bár tömegfelvonulást csak ötévenként rendeznek, annál hangosabbak a terek, az utcák, a szabadtéri koncertektől, a katonai térzenétől. Zászlódíszbe, virágfüzérbe öltöznek a házak. Majálisra, malacsütésre gyűlnek össze' a fiatalok. Este tűzijáték fénye • világítja be az eget. Utcabálon ropják a táncot. S májusi díjakat osztanak ki a termelés, a tudomány és a műszaki fejlesztés élenjáróinak.

Bécsben május elsején a Práter a munkásgyerekeké. Ingyen látogathatják a parkot, ülhetnek az óriáskerékre, a hullámvasútra, hajóhintára. A bokrok aljában, fákra függesztve ajándékokat rejtenek el. S a vendéglátó ifjúsági szervezet ebédről, habos-kávés uzsonnáról is gondoskodik.

Egyiptomban — az arab államok közül először — még Nasszer nyilvánította hivatalos ünneppé, munkaszüneti nappá május elsejét. A Delta vidék egyik nagy textilgyárában mondott beszédet az államfő, és azóta mindig más gyárbon tartják o központi ünnepséget. S ha valahol, hát Egyiptomban igazán színes a felvonulás. Harsányszínű ruhák, gyöngyök, selymek csillanok a napfényben. Népi viseletbe öltözött táncosok, énekesek kísérik a menetet. Hogy aztán kirándulóhelyeken, folyóparton ünnepeljenek, szórakozzanak tovább késő estig, egészen éjfélig.

Koreában hangulatos, kedves az ünnep. Sehol annyi gyerek nincs a felvonulók közt, mint itt. Viszik kézenfogva és ölbe véve, hátukra kötve és magasra emelve, a vállukra ültetve a sok apróságot. Akik épp úgy, mint az ünneplő nők, színes hímzett — festett ruhákba öltöznek, tapsolnak, énekelnek. Maszkszerűen pirosra festik az arcukat, népviseletben pompáznak az asszonyok.

Vietnamban május elsején se hallgatnak a fegyverek. Bombatámadásokról, csatákról szólnak a hírügynökségek jelentései.

Békeidőben reggel nagygyűlésekre jönek össze a munkások üzemükbe, gyárukba. Aztán elindul a felvonulás, Hanoiban, a város központjában a Ba-Dinh palota előtt tiszteleg a tömeg. Hímzett rózsaszín, zöld, sárga tunikás nők, a fehér inges férfdk és a csapatnyi gyerek, akik zászlót lengetnek, transzparenseket visznek. Felvonulás után a tavakhoz sétálnak, dalolnak, műsort néznek, teát, sört isznak.

Háborúban szomorú a május elseje, üresek az utcák, s a fegyverek zajára figyelnek. A? üzemekben ugyan leáll a munka, a szakszervezet gyűléseket, megemlékezéseket rendezi A május elsejét ünnepük, s a békére gondolnak. A csendes, nyugodt ünnepekre, hétköznapokra, a békeidőre.

Az egyik földrészen felszabadultan zeng a dal, másutt sztrájk, tüntetés és rendőrsortűz fogadja a napot. Majális meg fegyverek zája közt telik az ünnep. Május elsejék — a nagyvilágban.

Magyarország 400 nemzetközi szervezetben

Magyarország több mint 400 - főleg gazdasági - nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függenek egymástól. Nagyon sok tevékenység van, amit nemzetközileg kell szabályozni. így például vonataink, repülőgépeink külföldre is mennek, hazánkon nemzetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Magyarországon gyártott villanyvasalót, vagy a televíziót külföldön is használják, s nem mindegy, milyen feszültségen használható, vagy a villásdugó jó-e a külföldi országokban is. Ezért a különböző elektromos szabványokat, előírásokat nemzetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek ót, s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik ország nem; a vfz szennyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni.

Nincs talán az ^életnek olyan területe, ahol az országok mindentől függetlenül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez for- dítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatárokon és láncszemszerűen fonja össze különböző államokat Nem véletlen tehát hogy sok, egyre több nemzetközi szervezet alakul, amelyek éppen a kölcsönös érdekeket érintő kérdéseket igyekeznek nemzetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekben azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tömörülnek. De sok szervezetben a társadalmi rendszertől függetlenül a tőkés, á szocialista és a fejlődő országok egyaránt részt vesznek. Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik. amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tartozó ország érdekelt

Európában az egyik legátfogóbb és hatékonyan működő nemzetközi szervezet, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB), amely éppen o napokban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Benne minden európai ország részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében

— a Német Demokratikus Köztársaságot. Az EGB foglakozik az európai közutakkal (az ,,E"'jelű utak) és jelzéseivel, azaz a nemzetközi KRESZ- szel, az Északi-tengert a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel összekötő Duna-Rajna—Majna csatorna létesítésével, az európai viliamosenergia rendszerek összekapcsolásával tanulmányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét és az egyes gazdasági ágak problémáit, és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB, amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet. Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — találkozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői is egymással, hiszen mind a két ‘ szervezet részt vesz az EGB évi közgyűlésein és évközben a különböző szakbizottságok, munkacsoportok ülésein.

Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehetőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket, közelíteni az álláspontokat és végső soron lendületet adni a kelet-nyugati kereskedelem fejlődésének.

Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt, hanem a világkereskedelemben is. Tagja ezért az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD), amely most tartja Ili. ülésszakát Chilében. (Ezen az ülésen az egyik alel- nök a magyar külkereskedelmi miniszter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és o gazdaságilag fejletlen államok közötti kereskedelem előmozdításáról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán az egész világkereskedelem és a fejlődését gátló tényezők sora napirendre kerül. S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott, hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem 40 százalékát a külkereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereskedelemben és vannak-e komoly gátjai, vagy megfelelő feltételei a forgalom bővítésének. A többi között ez vezette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámkedvezményeket és egyéb előnyöket biztosítanak, amelyek elősegíthetik a külkereskedelmi forgalom növekedését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárolt árukat

Magyarország cukrot búzát és más nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekbe!*) töb- bé-kevésbé szabályozott az ún. nyersanyag-egyezményeken keresztül. (PL: Nemzetközi Búza Egyezmény, Nemzetközi Cukor Tanács stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükségletét és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exportáló ország kvótát (meghatározott mennyiség, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el külföldi országoknak. Az egyezmény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és nagyobb a garancia orra, hogy megfelelő árat kaphat ez eladó termékéért.

Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nemzetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké is. Mindenkit mélyen megrázott a feketehimlő járvány Jugoszláviában. Terjedésének megakadályozására nemzetközi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), amely igyekszik nemzetközileg koordinálni áz egészségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltóanyagokat stb. De sok élelmiszer egészségügyi előírásait is kidolgozza és minden területén küzd a fertőzés ellen. Magyarország ebben a szervezetben is részt vesz.

A 400 szervezetből, ahol hOzánk aktív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kívántuk, hogy mennyire fontos ezekben részt vennünk, s milyen sok tevékenység ván, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem részt veszünk — érvényesítve hozónk sajátosságait vagy épben eredményeit és tapasztalatait — a munkában, a kidolgozás előtt álló szabályokban. Ezzel öregbítjük órszá- gunk tekintélyét és erősítjük pozícióit.

Látogatóban a Komszomolnál

Mindig élményt jelent az utazás.

Különös várakozással tekintettem az elé az út elé, melyet, mint a KISZ KB delegációjának tagjo- ként tehettem a Szovjetunióban, hogy tanulmányozzuk a Kom- szomol ideológiai, politikai nevelő- munkáját. A programokat a Kom- szomol rendkívül nagy figyelemmel, gondosan állította össze és lehetőségünk volt az ifjúság ideológiai nevelésével foglalkozó szervek, intézmények, szerkesztőségek, kiadók, szervezetek vezetőivel, kollektíváival véleményt cserélni.

A Komszornol alapvető feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a marxizmus—leninizmus alapjainak megismeréséhez, a marxista—leninista nevelést fő feladatának tartja. E feladata teljesítéséhez nagyon változatos munkaformákat találtak. Szovjet- unió-szerte elterjedt, hogy a diákok dolgozatokat írnak a társadalmi tudományok különböző területeiről, a legjobb dolgozatok kiadásra kerülnek, szerzőiket különböző díjakkal jutalmazzák. Nagy figyelmet fordítanak Lenin életének és műveinek tanulmányozására és bevezették a „Lenini vizsgát". A lenini vizsgára készülő fiatal egy lenini műből ir dolgozatot és egyéb feladatok teljesítését is vállalja, pl. kulturális, sport, szakmai téren. A politikai oktatásban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a rétegeknek, korosztályoknak megfelelő programot állítsanak össze. A programok kidolgozására tudományos módszertani tanács működik, a tanács tagjai a politikai oktatás módszertanának kidolgozását kapták feladatul. Pályázatot hirdetnek tankönyvek Írására.

A propagandisták 81 százaléka párttag, 77 százaléka főiskolai végzettséggel rendelkezik, 60 százaléka 3 évnél hosszabb ideje propagandista a Kömszomolban. A propagandisták különböző, magas beosztásban lévő politikai vezetők. Nagy gondot fordítanak a propagandisták továbbképzésére, rendszeresen szemináriumokat tartanak és évente 7—10 napos képzésben részesítik őket. A marxista-leninista esti egyetemek mellett külön Komszornol propagandistákat is képeznek. Nagy figyelmet fordítanak jelenleg a közgazdasági ismeretek ok- tátására, a kommunista morál alapjainak megismertetésére, etikai, esztétikai nevelésre és a nemzetiségi politika megértetésére.

Az idén lesz 50 éves jubileuma a szovjet állam megalakulásának. Az idei „Lenini vizsgát" az évforduló jegyében állították össze „Mi hazafiak és internacionalisták vagyunk” címmel. Előtérbe helyezték a lenini internacionalista nemzetiségi politika megismertetését

A politikai oktatás megszervezéséhez, az ideológiai munka végzéséhez rendkívül széles politikai felkészülésre van lehetőség. A Komszornol Főiskolán magas színvonalon ifjúságkutatás folyik. Beszélgettünk a főiskola rektorával, megtekintettük az Adatfeldolgozó Számítógép Központot látogatást tettünk Moszkva mellett egy nagy állami gazdaságban, ahol a fiatal komszomolisták beszámoltak tevékenységükről. Ellátogattunk a Lenin- grádi Városi Komszornol Bizottságra, a „Politikai oktatás Házába”, ahol a párt és Komszornol propagandistái- hák képzését, továbbképzését végzik.

Leningrádban a 270 000 példányban megjelenő Szmena című lap szerkesztőségében folytatott beszélgetés meggyőzött bennünket arról, hogy a jól szerkesztett, politikus ifjúsági napilap milyen nagy segítséget jelent az ifjúság politikai nevelésében.

A leningrádi Kalinyinról elnevezett műszaki főiskolán tett látogatás lehetőséget adott annak tanulmányozására, hogy az egyetemeken, főiskolákon o hallgatók hogyan kapcsolódnak a tudomány megismerése mellett a tudomány napi alkalmazásának programjába, és megismerkedtünk 18 ezer hallgatót és 12 ezer oktatót - segéd- személyzetet foglalkoztató intézmény tudományos diákköri tevékenységével, a hallgatók politikai nevelésével, módszereivel.

Rigában a Lett Komszornol vezetői fogadtak bennünket. Megtekintettük a csodás szépségű város műemlékeit. A rigai elvtársok nem kis büszkeséggel mutatták meg nagyon szép népgazdasági kiállításukat és elvittek bennünket Jürgpalábá, a Balti- tengerhez. Jártunk a fasiszta borzalmak színhelyén, a Salaspili koncentrációs tóban helyén emelt emlékműnél, amely egyszerű monumentalizmu- sával megrázó emléket állít a táborban meggyilkolt 100 ezer különböző nemzetiségű áldozatnak. A tábor bejáratánál felirat: „Itt még a föld Is nyög szégyenében." Láttuk a lett lövészek tiszteletére berendezett emlékmúzeumot.

Felkerestük a „Komszomolszkaja Pravda" szerkesztőségét, ahol a szerkesztő bizottság tájékoztatott bennünket a nagymúltú lap szerkesztési elveiről, nevelési koncepciójáról. Látogatást tettünk az „Ifjú Gárda” kiváló vállalatnál, ami a világnak a legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Ez természetesein a Komszornol kiadó vállalata és a világon megjelenő minden 300 mű, könyv e kiadó gondozásában lát napvilágot. Voltunk a Rosztov Fémgyárban, ahol nagyon precíz fémmegmunkáló gépeken dolgozó ifjúmunkásokkal találkoztunk. Jártunk a szovjet ifjúsági szervezet szövetségében, amely szövetség a világ 1300 ifjúsági szervezetével tart kapcsolatot. Tárgyaltunk a X. Világ- ifjúsági Találkozó előkészítésével kapcsolatos feladatokról, a két ország közti ifjúsági turizmus fejlesztésének lehetőségeiről is. Nagy élmény volt, a Kreml kongresszusi termében részt vehettünk az úrhajósok napján rendezett ünnepségen, melyen az SZKP PB tagjai, kiváló munkások, természetesen az űrhajósok, konstruktőrök, Komszomol-vezetők, diplomaták vettek részt

Bármerre jártunk, bárkivel találkoztunk, beszélgettünk a Komszomol- ról, a Komszornol tevékenységéről, mindenütt a tisztelet, az elismerés és a szeretet hangján beszéltek. Azt tapasztaltuk, hogy a Komszornol rendkívül nagy tudatossággal dolgozik az SZKP XXIV, és a Komszornol XVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán. Mindenütt hangsúlyozták, hogy az egész Szovjetunió fejlődésében és jelenlegi eredményeiben jelentős tényező a szovjet ifjúság hazaszeretete, internacionalizmusa, a kommunizmusba vetett rendíthetetlen hité és Munkája,

Lótogótásunk jól szolgálta a két ország ifjúsági szervezetei közti kapcsolatainak elmélyítését, a tapasztálatok, módszerek kicserélését.

Petőházi Szilveszter KISZ megyei első titkár