Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
1972. április 30. DUNANTŰLI NAPLÖ ♦ A PAB székhaza A tudomány villája Ha azt mondom, hogy a „tudomány palotája", mocsok nem is túloztam. Az újjávarázsolt Vasváry-villára, a Pécsig Akadémiai Bizottság székházára ez nyugodtan ráillik. A mintegy nyolc millióért felújított épület a Pécsett illetve a Pécsi Akadémiai Bizottság vonzáskörébe tartozó tudósok, kutatók hivatali központja, tudományos tevékenységének centruma, a pécsi vezető értelmiség klubja, sőt vendég- és alkotóház is egyben. Legyenek vendégei! Ilyenkor, a bőséges tavaszi esők után a Jurisics Miklós út környéke, a Műszaki Főiskola fölötti kertövezet kivirul. Mindenütt friss zöldben pompáznak a szőlők, a gyümölcsösök. A villához vezető út mellett parkolóhelyek. M“-' f formájú műkövekkel rakták ki őket, az elemek közeiben zsenge fű ütközik ki. A kő fehérsége és a fű zöldje játszik a szemmel. Állítólag o Gemenc szálló előtt is hasonló műkővel készüllek a parkolóhelyek. Aj első emeleti tanácsterem A város felől lépcső vezet fel a főbejárathoz. A környék zöldjétől jól elválik a falak friss sárgája, mesz- szebbröl pedig a tetőbádog kékesszürkéje is kivehető. Tágas, fehér márványpadlójú hallba érkezünk. A ragyogó, finom erezetű márvány ruskicai. Valahol Jugoszláviában bányássz A falakon aranyba játszó színű tapéta. Az előtérből szemben lépcső vezet az emeletre, balra és jobbra ajtók. A baloldali a titkárságra és az elnöki szobába vezet Az elnöki szoba falait mosható angol selyemtapéta borítja. Itt különböző színek, a bútor, a fal és a szőnyeg színe, egységes harmóniába olvad, dicsérve a tervező, Vida Gyula szakértelmét aki egyben az egész villa belső kiképzését és berendezését tervezte. A haliból jobbra nyíló ajtó a parányi presszóba vezet, ahol a tanácskozások szünetében kávét, frissítőt ihatnak a vendégek, ugyanis- a presszó után a tanácskozó és könyvtárterem következik. A szobákban régi bútor áll, az egyik Vasváry-örökös, dr. Ma- jorossy Kálmánná ajándéka, aki meglátva a rendkívüli gonddal végzett felújítást, a régi bútorzatot átadta a Pécsi Akadémiai Bizottságnak. A lépcsőházba érve először a padló tűnik fel: a előbbivel ellentétben fekete színű enyhe, világos erezettel. Iráni fekete márvány: mintaanyagként érkezett Magyarországra, azért sikerült olcsóbban hozzájutni. Az első emeleten a zsibongóra jut a látogató, szemben ajtó, amelynek két oldalán, a falon Zsolnay-kerámiá- ból készült falikép. Ezek valamelyik szobában, elrejtve voltak egy falon, átrakatták őket ide, hogy minél többen gyönyörködhessenek bennük. A zsibongó közepén nyíló ajtó a nagy előadóterembe vezet A termet a hatalmas csillár uralja, amelyet helyi üvegtechnikusok restauráltak. Az üvegdíszektől súlyos csillár barna színű fa mennyezetről nyúlik alá, amelyet úgyszintén most állítottak helyre. A falakat itt a burkolat barnájának pompás kiegészítéseként zöld tapéta borítja. Balra a falon két Zsolnay-ke- rámia, amelyek közül az egyiket a szemközti falról raktak ide, hogy jobban érvényesüljön. Kakas László, a Pécsi Vegyesipari Vállalat művészügyességű kőművese végezte a csöppet sem könnyű munkát, egyben restaurátori feladatot is megoldva. A terem közepén súlyos asztal, egyedi darab, körülötte minden szék. A zsibongóból jobbra és balra vendégszobák nyílnak s még két monzai d szoba áll a fiatal kutatók rendelkezésére. A lépcsőházból kiérve egy teraszon állunk. Maga a lépcsőház és az épület északi szárnya új — toldaléképület A teraszon már állnak a szőlőfuttatásra szánt fa tartókeretek. Innen a Mecsekre nyílik csodálatos kilátás. Lent az udvarban már kész a négy garázs. A villa kertje egészen az útig szalad. Ezen az oldalon lesz majd a fügeliget is. Füge mór most is van a villánál, igaz csak kettő, a bejárati lépcső két oldalán. Az épület pincéjében igazi pincehangulatot árasztó étterem van, meny nyezetét világos színű fa borítással látták el, kőiben fából készült ülőke fut a fal mentén. Nem volna teljes a kép, ha nem szólnánk azokról, akik ezt a ritka szépségű villát újjávarázsolták. A munkát a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végezte, munkásai különös gonddal — nyugodtan mondhatjuk — maradandó munkát végeztek. A belső kiképzést — Vida Gyula tervei alapján — a Vegyesipari Vállalat végezte. A tudományt ezen a vidéken még ilyen reprezentatív székhellyel nem becsülték meg. De ne feledjük, hogy az épület nemcsak a tudósok, a tudomány megbecsülését jelzi — ez mindannyiunk, a város kincse. Biztos vagyok benne, hogy idővel legalább olyan híres és látogatott lesz, mint a többi pécsi nevezetesség. Értékeink megbecsülését is jelzi ez a jelentős felújítás, s ugyanakkor a jövőnek is szól: remélhetőleg évtizedekre otthont nyújt a tudománynak. v i Marafkó László WEÖRES SÁNDOR: Napsugár a levegőben Napsugár a levegőben, Tündököl a rét, Kincseit az ifjú tavasz Bőven önti szét. Szántogatók dala száll, Égig evez a madár, Méz-illatú libegéssel Közeleg a nyár. Fényes idő lelke jár, Belepezsdül a határ, Lengjünk, mint a harang nyehre, Énekelve már! PAKOLITZ ISTVÁN: Nyárutó Az éjszakák nem óvják Rozsdásodnak a rózsák Fordulnak napkeletnek Csipkéző szélben lengnek Napszikkasztotta lányok Cigarettazabálók Maradéknak is ócskák Tépdesik az ég gyolcsát Flastromnak a sebekre Fázáska fenekükre Mert fia pali sincsen Ki sorsukon könnyítsen Fukarabb lett a kincstár És gimnazista sincs már Istenem hát ki érti A szénaboglya-kéglit Mért nem lehetett másképp E megalázó játék Vacsorára se futja És mély a csorda kútja A nappalok nem óvják Rozsdásodnak a rózsák Üzenhetnénk te toprongy Hátha még várnak otthon Szent György és a sárkány Weöres-mű ősbemutatójára készülnek a Kaposvári Csiky Gergely Színházban Zsámbéki Gábor, a darab rendezője beállítja Olsavszky Éva (Inganga királynő) és Réti Erika (Barbara) egyik jelenetét Száznyolcvan fokos változást jelent korábbiak után az idei évad a Kaposvári Csiky Gergely Színházban —, mélypontról a bontakozó fejlődés útján, Példázza ezt a komoly, átgondolt és felelősségteljes műsorterv, s a megvalósítás: az évadkezdés megrendí- tően szép Sirály előadása; a Pompás Gedeon, a Filuména házassága; az operett-sikerrel „menő” Koldusopera és a Trójában nem lesz háború szép és kedvező fogadtatása. (És persze a zenés darabok nívós előadása, a mind máig is operettrajongó kaposváriak örömére.) Gondolatiságában, irodalmi értékeiben rendkívül gazdag és rangos ez az idei program. Nem az első ilyen, több hasonló törekvésnek is tanúja voltam az utóbbi években. Ezek azonban kellő átgondoltság, vagy más feltétel, körülmény hiányában bizony nem egyszer zátonyra futottak. A kockázat persze ezúttal sem kisebb. Óvták is veszélyeitől a fiatal főrendezőt, nehogy elpártoljon a közönség. Valójában az ellenkezője történt. Ez a légkör, a tudatos koncepció és a művészi feltételek egysége teremtett biztonságos alapot egy korábbi elképzelés. a Weöres-dráma színpadra állításához. Erről beszélgettem Zsámbéki Gábor főrendezővel.- Hogyan is jutott el a Szent György és a sárkány kaposvári színpadra, illetve hogyan most, amikor a tavalyi műsortervben is szerepelt? — A darabot Weöres Sándor legjelentősebb drámai művének tartom. 1965-ben írta, és szerintem a magyar színházi élet egyik legnagyobb tékozlása, hogy eddig nem kerülhetett színre. Már két éve megkaptuk a szerzőtől az első bemutatás lehetőségét. A színház társulata azonban csak az idei évben bizonyult eléggé erősnek ahhoz, hogy a szerepeket ki is tehessen osztani. A mű színpadra állításának művészi szándéka: bemutatni azt, amit lehetőségeinkkel meg tudtunk jeleníteni, amit mi fontosnak tartunk a darabban. Hiszen - mint az igazán gazdag művek esetében Weöres drámáját is sokféleképpen színpadra lehet vinni. Eredeti formájában jó 5 órás a terjedelme; mi két részben, kb. 3 óra alatt játsszuk el. Ez a rövidítés nyilván nem az egyetlen lehetséges mód; másutt mást emelnének ki, illetve hagynának el, s ugyanez vonatkozik a darab minden összetevőjére. Ezzel kapcsolatban: miközben nagy öröm számunkra, hogy először játszhatjuk, bizakodom, hogy még sok helyütt, sokféle előadásban látható majd ez a dráma. — A dm biblikus gondolatot sejtet. Voltaképp miről szól a darab, és hogyan illeszkedik bele Weöres bonyolult, sok húrú költészetének egészébe?- A mű a Szent György legenda egyfajta feldolgozása. Ahogyan a színlap is jelzi, cselekménye a III. században, Diocletiánus idején, az északafrikai Silene városállamban játszódik. Sok szálú története, szerkesztésmódjának gazdagsága az angol reneszánsz drámát juttatja eszünkbe. Mago a lecsupaszított történet: Giorgio lovag (Szent György) a római hadok élén elfoglalja Silenet, ahol o sárkány rettegésben tartja az embereket. Elhatározza, hogy megöli. Valójában ez a sárkány nem létezik. Mítosz csupán; egy zsarnoki hatalom módszere volt uralma fenntartására. Mint az alaptéma is jelzi, gondolati drámáról van szó, amelyben alapvető emberi gondolkodásmódok, magatartásformák ütköznek meg egymással-. Gíorgío lovag nem pusztán o kereszténység, hanem az összes „szelíd” filozófiák képviselője. Mentes minden kicsinyes emberi szándéktól, az engedés, a megértés hordozója, aki ugyanakkor önmagát nem emeli a többiek fölé. Vele szemben áll egy százéves királynő (Inganga): a küzdő, teremtő, a kifogyhatatlan energiájú ember megtestesítője, aki viszont csak olyan áldozatok árán éri el célját, hogy közben saját maga besározódik. Ez egyébként az egyik legjobb, leggazdagabban megírt szerep a darabban. A harmadik magatartásforma hordozója Lauro „vagy a Zöld herceg”, a király unokaöccse. Nagy tehetségű, érzékeny, fogékony ember, aki elherdálja a maga életét és nem valósítja meg a számára rendelt feladatokat. A sok szálú, gazdag cselekményű mű tragikomédia: humoros szerepekben és jelenetekben is bővelkedik. Épp oly játékosan csapongó és formailag is eltérő, ugyanakkor mégis összefüggő részeket fűz össze, mint ahógyan ez Weöres egész költészetére is jellemző.- Weöres Sándort sajátosan kimagasló költészete révén - egyik értékelője szavaival - századunk magyar klasszikusai között említhetjük, tehát költőnek és nem drámaírónak ismerjük. Más kritikusai szerint költői világképe beleié fordulást tükröz, ugyanakkor számos költeményének hangulata, gondolata, csendülése nagyon is közel áll hozzánk. Hogyan látja ezt a formálódó színpadi mű rendezője?- Weörest igazi dróiViaírónak tartom és oz, hogy et a műve keletkezése után 7 éve került színpadra, nyilván egy balhiedelemből adódik. Tudniillik sokan túlságosan irodalmi drámának vélték — elolvasatlanul —aminek viszont eleve ellentmond az is, hogy Weöres közismerten ragyogó, tökéletes, beleérző képessége már önmagában is drámai alkatot sejtet. Itt van pl. a Psyché, egy múlt századi kőltőnő . .. Psyché is szerep, amelybe a költő beleélte magát, olyan tökéletességgel, hogy ezzel is hallhatatlan művet alkotott. Alakok százait és ezreit írta és írja meg így, a maga sajátos módszereivel merítve a valóságból; a humanistára az emberiség nagy kérdéseire fogékonyan. Ami Weöres „befélé fordulását" illeti, erre vonatkozóan ő maga válaszolt a Látogatóban című interjúkötetben. („Humanistának nem vallom magam, ha a humanista valami elvont, általánosító tu- dósmagatartás; de humánusnak igeh. Hä megírnám „Keblemre ölelém oz emberiséget" című versemét, azt mondanák, kiléptem nihilizmusomból, holott ez csak üres szólam volna. Vannak akik, mint Lear király, többre becsülik a hízelgő. Gonerilt és Regant, mint Cordelia biztos, stabil, de nem hangoztatott szeretetét . ..") Humanitásának, nyitottságának bizonyítéka a drámában éppen a szent györgyi filozófia megfogalmazásában kap hangot: az állandó törekvésben — mósojí megértésére. Tragikomédia, gondolati mű Weöres drámája, amely tele van apró, realista rajzokkal, sok színű) játékos humorral szőtt figurákkal, csodálatos formagazdagságáról nem is szólva, amely különös bőséggel árad ebben a művében. Mindezt egységes színházi rendszerbe állítani izgalmas, szép és nem mindennapi feladat számunkra. Weörés Sándor drámájának kaposvári Ősbemutatóját, május 2-án este tartják meg. A díszleteket Szinte Gábor, a jelmezeket Mialkovszky Erzsébet tervezi; a zeneszerző: Jenei Zoltán. A darab főszerepeit: Szabó Kálmán, Kovács János, Olsavszky Éva, Kiss István és mások alakítják. A bemutató elóodás egyben nyitánya lesz a dunántúli színházak ez évi találkozójának, Kaposvárott.-i W, E 1 1 A dekorativ épület homlokzata
