Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

If», április 29. DUNANTOLI NAPLÓ 7 Korszerűsödik a hazai kötöttáru-gyártás Iparművészek tervezik d modelleket — Trevira jersey a férfiaknak Trevira kötöttruha, fürdőru­ha, úszónadrág, férfi pulóver, gyermeköltöny... A kirakat övegén át nehéz eldönteni, hogy finom külföldi importter­méket, vagy hazai gyárak ja­va-termését kínálja-e a keres­kedelem. Budapesten, Zugló­iján, kertes családi házak övezte területen van az a gyár, amely BFK feliratú címkékkel tömegével bocsájtja ki a leg­korszerűbb ruházati terméke­ket. Évente 6 millió darab kö­töttáru hagyja el a gyár rak­tárait s ezeknek több, mint fe­le korszerű alapanyagokból, modern gépeken készül. Tmire kStöttruha, csíVmlntás diizi- téuel. 1972-re tervezték A könnyűipari rekonstrukció e Budapesti Finomkötöttáru­gyárat is érintette. Zuglóban új gyárat építettek, új gépeket ál­lítottak üzembe, közben Deb­recenben és Balassagyarmaton 600—600 főt foglalkoztató üze­met létesítettek. A fejlesztés eredményeképpen a tíz évvel ezelőtti 2500-ról 4000-re nőtt a létszám és több, mint tízszere­sére emelkedett a gyártáshoz felhasznált szintetikus fonalak aránya. A gyárban dolgozók — főleg nők — 340 Féle árucikket gyár­tanak egyidőben. Egy-egy ter­mékből 8—10 ezer darabos széria készül. A gyártmányok 40 százoléka negyedévenként cserélődik. Csupán a hagyo­mányos cikkek, mint például bébirugdalózók, kocsikabátok, tréningruhák készülnek évről évre úgy, ahogy az előző év­ben is gyártották. A gyárban rendkívül nagy gondot Fordíta­nak a termékek korszerűségé­re. Korszerűek az alapanyagok, a gépek, a minták, a színek és a modellek. Kilenc iparművész dolgozik a gyárban, ők hatá- rozzák meg, milyenek legyenek a kikerülő termékek. A BFK iparművészei divatdiktátorok a maguk területén. Az ő elkép­zeléseik, ízlésük szerint öltöz­ködnek mindazok, akik az új, korszerű kötöttkelmékhez von­zódnak és szerencsés alkatuk lehetővé teszi, hogy vásárolja­nak is ezekből a hazai boltok­ban. A Fogyasztó szemével nézve a BFK anyagait, a mos­taniak közül a trevirafonalból kötött kelmék a legtetszetőseb­bek. Az ebből konfekcionált rövidujjú női ruhák 600—700, a kosztümök 1200—1400, a gyermekruhák 120—220 forint­ba kerülnek. A BFK újdonsága a trevira fonalból készült jer­sey — férfiaknak. Számos, szo­lid mintában, nagyon sok szín­ben, 105 ezer métert gyártanak belőle 1972-ben. Az új kelmé­ből kísérletképpen a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár készít öltö­nyöket, amelyekből már ebben a negyedévben bizonyos meny- nyiség a boltokba kerül. Ezzel egyidőben megkezdik a férfi­öltönynek való trevira jersey anyagok méterben való árusí­tását is. A BFK szintetikus kö­tött anyagai rendkívül alkal­masak fürdőruhák, úszónadrá­gok készítésére is. Idén közel 100 ezer női és bakfis fürdőru­hát gyártanak, legújabb min­tázatú anyagaikból, férfi és gyermek úszókból 200 ezer da­rab készül. A gyár iparművészei mór az 1973-as modelleken dolgoznak. A modellek hosszú utat járnak be a gyártásig. Többszörösen zsűrizik, majd a hazai és a kül­földi partnereknek ajánlják őket. Miben láthatjuk a diva­tosan öltözködő nőket és fér­fiakat leggyakrabban 1972­Mintdi trevira-alj, a szoknya alap­színével megegyező színű pulóverrel. A BFK 1972-es modellje ben? Az idei tavasz és nyár BKF divatja az ingruha, a tu- nikás-nadrágos öltözék, a tre­vira jersey kosztüm. Az ipar­művészek több, jól kihasznál­ható együttest terveztek. A Centrum Áruházaknak egyebek között nadrágból, tunikából, blúzból és kosztümkabátból ál­ló garnitúrákat, elsősorban a tizenévesek számára. Az idei nyár nagy divatja lesz a mat­róz-fazon. A modellek terve­zésénél erre is gondoltak az iparművészek. A férfidivatot az egyszerűség, az elegancia jel­lemzi, de a trevira jersey öl­töny-anyagok megjelenésével az ő öltözködésük is színesebb lesz. Melyek a divatszínek? A mínium-piros, az élénkzöld, a kék-fehér és a fekete-fehér. Ami az anyagok mintázatát il­leti, a pöttyös, csíkos, virág- mintás kelmék uralkodnak. Na­gyon divatos a teniszcsíkos anyag és a tervezők szívesen kombinálják a csíkos kelméket pöttyössel. A nők körében bi­zonyára osztatlan sikert vált ki o nyomott-mintás trevira, amelyből blúzokat, kosztümö­ket, háromrészes komplékot ké­szítenek a zuglói gyárban. A Budapesti Finomkötöttáru­gyár beruházási koncepciója szerint 1975-ig 300 millió fo­rintot fordítanak a termelés fej­lesztésére. A beruházás ered­ményeképpen a tervidőszak vé­gén, 1974—1975-ben már 300 millió forint értékű többlet áru­alapot biztosítanak olyan kor­szerű kötöttárukból, amelyeket eddig Importból szerzett be a belkereskedelem. A BFK ter­mékei az importból beszerzett árukénál kedvezőbb áron, ál­talában darabonként 100—200 forinttal olcsóbban jutnak el a fogyasztókhoz. Harsányi Márta Tabletta előtte Nemzetközi program kereté­ben nyugatnémet, dón és chi­lei kutatók új fogamzásgátló szert kísérleteztek ki, az előtte tablettát. Mindössze egyszer, az aktus előtt kell bevenni, hogy fogamzás ne legyen. Egy­előre olyan drága, hogy for­galomba hozása aligha várha­tó. Tiszta tüdő Az NSZK-ban az egyik pe- derborni vállalat havi ötven márkával többet fizet munká­sainak, ha lemondanak a do­hányzásról. A „tiszta tüdő" jel­szó alatt elindított önkéntes mozgalom keretében a válla­lat munkásainak több mint fe­le elhagyta a eigarettázást és mindeddig kitartott elhatározá­sa mellett. A kísérletnek egyelőre sikere van, az ipari tanulók sem akarnak dohányozni. influenza és fejlődési rendellenesség Amerikai kutatók statisztikai j adatok, alapján feltételezték, J hogy influenzajárvány követ- \ keztében bizonyos fajta fejlő­dési rendellenességek száma megnövekedhet a megbetege­dett szülő nők újszülöttjei kö- ! rében. A Finnországot érintő j 1957-es „ázsiai” influenza jár- I vánnyal kapcsolatban a finn kutatók is világos összefüggést találtok a járvány és az ebben { az időben születettek közpon­ti idegrendszeri fejlődési rend­ellenességei között. Azt még nem tudják, hogy az influenza J vírusok, vagy a betegség ideje I alatt fogyasztott nagyobb mennyiségi gyógyszer okozza-e a jelenséget i ftakfiscknak szántok, de nem rendelt belőle a kereskedelem: Bermuda aadrág, mellénykével, amit szoknyával is lehet viselői Tavaszvárás • szoba­növényeinknél Lakásunk »zobanövónyei is várják a hosszabbodó nappaiokat, a meleg napsugarakat. Gondos, körültekintő munkával kell elősegítenünk növénye­ink zavartalan fejlődését. Meg kell győződnünk, hogy növé­nyeink igénylik-e az átültetést, bizto­sított-e tápanyagellátásuk. A növény a földlabda tápanyagait egy bizonyos idő után feléli és fejlődése, növeke­dése megáll. Ilyenkor, ha kiütjük a cserépből a földlabdát, azt látjuk, hogy o gyökerek teljesen átszőtték. Néha szinte kiemelik a cserépből a növényt a sűrű, új gyökerek. A nö­vényt a cserépből kiütjük és egy- vagy két számmal nagyobb cserépbe, vagy egyéb virágtartóba ültetjük. Az új és nagyobb cserép vízelvezető nyílására cserépdarabot és sódert teszünk a jobb vízvezetés érdekében. A növény föld labdájáról a rossz, elhalt gyöke­reket, valamint ó földlabda felső ré­szét eltávolítjuk. E műveletnél vigyáz­zunk, hogy a gyökérzetet meg ne sértsük. Átültetés előtt fövényeinket öntözzük meg, az új cserepeket áztas­suk vízben s ha rajtuk mészlerakódás vagy más szennyeződés van, azt gyö­kérkefével távolítsuk el. Az új edény átmérője 2—3 cm-nél nagyobb ne le­gyen a réginél, mert a nagy edény­ben a föld meg sava nyodik, benne a gyökerek elpusztulnak. Ha a cserép és a földlabda közé ujjunkkal földet nehezen tudunk nyomkodni, vegyünk egy lapos, tompa lécdarabot és ez­zel tömködjük a földet, hogy a gyö­kereket közvetlenül levegő ne érje. Ál­talában laza földkeverékbe lazán, kö- töttebb földbe szilárdabban ültetünk. Igen lényeges az átültetéshez hasz­nált föld összetétele, melyet mindig az határoz meg, hogy milyen növényt ültetünk bele. Célszerű, ha a meg­felelő és szükséges földféleségeket vagy megbízható kertészetekből, vagy a természetből szerezzük be. Az át­ültetés megtörténte, illetőleg a fel­használásra kerülő föld milyenségét illetően célszerű a következő szem­pontokat figyelembe venni: kötött, víz­tartó földbe ültessük azokat a nö­vényeket, amelyek nyáron szabadba, tűző napra, Illetve száraz lakásba kerülnek; könnyű, vízáteresztő föld­keveréket használjunk a páradúsabb lakásokban. A földkeveréket több hó­nappal a felhasználás előtt állítsuk lehetőleg Össze. Időközben óvjuk a kiszáradástól, az elgyomosodástól, hogy értékéből minél kevesebbet ve­szítsen. Az átültetés megtörténte utón azon­nal alaposan öntözzük meg növé­nyeinket és óvjuk az erős napsütés­től, huzattól, legalább 8—10 napig. Állott vízzel naponta akár többször is permetezzük meg, majd mintegy 2 hét elteltével, — miután a meggyő- keresedésére lehet számítani, — te­gyük világosabb, napsütötte helyre A frissen átültetett növényeinknek ne adjunk tápsót. Győry Miklós Táplálkozási kultúránkról Nem szükséges hozzá sta­tisztika, elég, na az utcán, a munkahelyünkön, vagy a ba­ráti körünkben kicsit körülné­zünk: megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a kövér em­berek országa lettünk. Mi ta­gadás, mi magyarok szeretünk jókat enni, konyhánk dús és ízletes, de sajnos túl zsíros, és túl bőséges. Míg 1938-ban 33 kiló volt az egy Főre eső évi húsfogyasztásunk, ma 55 kiló, s a 17 kiló zsírmennyíséget is feltornásztuk 26 és fél kilóra. Pedig a régiekkel együtt mi is tudjuk, hogy „Fogunkkal ástuk meg sírunkat". Ez a tapaszta­lat korunkban is igazolást nyer, hisz a haiól-okok között első helyen a túltápláltságból adódó szív- és érrendszeri meg­betegedések állnak. Nem vé­letlen, hogy a tőkés országok­ban nem egy biztosító társaság az életbiztosítás megkötése előtt leméreti az ügyfelet és a biztosítási díjtételt aszerint emeli, amilyen mértékben az ügyfél súlya túllépi a normáli­sát. Dehát mit lehet tenni a súlytöbbletünk ellen? Mi a ten­nivalónk, ha belátjuk, hogy az a bizonyos 5—10 kiló mázsás súllyal nehezedik minden szer­vünkre?! „Hogy könnyű legyen az ál­mod, legyen könnyű a vacso­rád!" — hagyták ránk előde­ink a bölcs mondást. Mi azon­ban hiába ismerjük ezt az igazságot, szerte a hazában esténként mégis nagy tort ülünk. Az emberiség civilizáci­ós ártalmaként kialakult a moz­gásszegény életmód, holott az ember úgy van teremtve, hogy mozogjon, dolgozzék. Ha ezt nem teszi, ha a szervezetét nem működteti, eigyengül, el- satnyul. A mai üléstől-ülésig elrendezett életmódunkban már jóformán alig gyalogolunk, így következik be az a nagy veszedelem, hogy a bőséges táplálkozással több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit elhasználunk. Ezáltal felbomlik energiaegyensúlyunk, s előáll a túltápláltság, kövér­ség. Az egészségügy szakembe­reinek táplálkozási tanácsa év­ezredes: „Reggelidet edd meg magad, ebéded oszd meg ba­rátaiddal, s a vacsorádat hagyd meg ellenségeidnek". Ennek belátásával a legtöbb iparilag fejlett országban ma már a reggeli számit főétke­zésnek. Számunkra is nyitva áll az útja annak, hogy ezt az átállást megvalósítsuk, csak­hogy a mi táplálkozási kultú­ránk megmerevedett egy pon­ton. Egész napot átdolgozunk egy-két feketekávéval, jobb esetben elfogyasztjuk mellé vé­kony kis üzemi ebédünket, s korgó gyomrunkat az esti jól- lakósra tartogatjuk. Ezt kellene felváltania annak, hogy koráb­ban kelve jól bereggelizzünk, napközbenre is néhány kiadós, jó falatot fogyasszunk, estére pedig a sok üldögélés és té­vé-nézés mellé maradna a leg­inkább illő; bögre aludttej. Tudjuk ennek igazságát, még­sem eszerint élünk. Az Egészségügyi Világszerve­zet megállapítása szerint az emberiség életkorának meg­hosszabbodása a jelenlegi 68, 70, 72 évről ma nem új gyógy­szerek feltalálásán és a kór­házi ágyak számának növelé­sén múlik elsősorban, hanem táplálkozáskultúránk változá­sán. Elélhetnénk akár 100—120 évig is, sajnos mégis túl ko­rán halunk meg, mert életvi­telünkben, s főleg étkezésünk­ben nem alkalmazkodunk meg­felelően korunkhoz, a kisebb fizikai igénybevételt jelentő technika korához. Nonnálsúly-táblánrt NO FÉRFI SS ér « H 30 H 20 4» Testmagasság 50 év 4« ér 3« év 20 év kg kg kg kg cm kg kg kg kg 61 60 56 53 155 63 62 59 55 63 61 58 54 157,5 64 63 60 56 64 63 60 56 160 66 65 62 58 65 64 61 57 162,5 68 66 63 59 68 67 63 59 165 70 69 65 61 69 68 64 61 167,5 72 70 67 62 72 70 66 63 170 74 73 69 64 73 72 68 64 172,5 76 74 71 66 76 74 70 64 175 79 77 73 68 77 76 71 68 177,5 80 79 75 69 79 78 74 70 180 83 81 77 72 81 79 75 71 182,5 85 83 79 73 185 87 86 82 76 187,5 88 87 83 2* Süssünk, főzzünk otthon! Vacsora receptek Mindig gond o dolgozó nőknek a vacsora elkészítése, hogy mit is ad­hatnának családjuknak, ami gyorsan elkészül és mégis tartalmas. Lengyel Pétemé, e pollérdi Potyka Étterem szakácsnője ezúttal vacsorarecepte­ket ajánl. # MAKARÓNI SOPRONIASAN; hozzávalók: 50 deka makaróni, ló deka vaj, 12 deka reszelt sajt, só, törött bors. A makarónit sós vízben megfőz­zük, leszűrjük, nem öblítjük le, ha- j nem azonnal lábasba tesszük, meg­sózzuk, beletörjük a nyers vajat, fele reszelt sajtot rászórjuk és a fedővel letakarva, jól összerázzuk. A meg­maradt reszelt sajttal meghintve, for- j rón tálaljuk. (A makaróni főzésénél í arra ügyeljünk, hogy ne főzzük túl puhára). o SONKÁS RAKOTT PALACSINTA: hozzávalók: 6 tojás, 12 deka liszt, 3 deci tejszín, 5 deka vaj, 30 deka sonka, másfél deci tejfel, 8 deka zsír, só. A é tojás sárgájából, 12 deka lisztből, 3 deci tejszínből (esetleg tejből) és a felovasztott vajból pa* | lacsintaszerű tésztát keverünk. Gyen­gén sózzuk, majd hozzákeverjük a 6 tojásból felvert kemény habot. Ebből a tésztából nem túl vastag és nagy, 6—7 palacsintát sütünk. A palacsin­tákat csak egyik oldalán sütjük meg, utána egy tűzálló tálra egymásra csúsztatjuk és mindegyiket meghint­jük apróra vagdalt sonkával, majd leöntjük tejfellel és 8—10 percig for­ró sütőben sütjük. Ha kész, torta- szerűen öt darabra felvágjuk. O SPARGAROPOGÓS. hozzávalók: két és fél kilő spárga, 4 deci tej, 8 deka vaj, 6 deka liszt, 2 tojás sár­gája, só. bors, kis petrexselyemzöld. A panírozáshoz 25 deka morzsa, 2 tojás, a sütéshez zsír. A vékonyabb spárgaszálak kemé­nyebb részét letörjük, vékonyan meg­hámozzuk és 1 centiméter hosszú da­rabokra vágjuk. Sás vízben megfőz- | zük, leszűrjük és ruhára kiterítjük. I Vajból, lisztből világos rántást készi- | tünk, forró tejjel felöntjük, habverő- j vei simára keverjük és jó vastagra befözzük, majd hozzákeverjük o 2 tojás sárgáját és a megfőtt spárgát. Sóval, borssal és a finomra vágott petrezselyemzölddel ízesítjük. Hideg­re tesszük, utána hövelykujjnyi vem- tag rudakat formálunk belőle, majd tojásba, morzsába mártva forró zsír­ban kisütjük és finomra vágott zöld­petrezselyemmel díszítjük. Külön tár Iáit paradicsommártással adhatjuk asztalra. O RAKOTT PARAJ: Hozzávalók: 1 kiló paraj, 6 tojás, 20 deka kolbász, 3 deka zsír, 5 deka vaj, 3 deka liszt, só, bors. A parajt sós vízben megfőzzük, le­szűrjük és szitán áttörjük. A zsír­ból és lisztből világos rántást készí­tünk, belekeverjük a parajt, felforral­juk, majd sóval, borssal Ízesítjük és hagyjuk kissé kihűlni. Ezután 3 tojás­sárgát felverünk, hozzákeverjük a langyosra hűlt parajt, tovább kever­jük, végül óvatosan hozzávegyitjük a 3 tojás keményre vert habját. Köz- , ben 3 tojást keményre főzünk, fel­szeleteljük. Kivajazott, tűzálló edény­be teszünk egy réteg parajt, rá ke­ménytojás szeleteket, megöntözzük kissé sózott vajjal, rá ismét parajt, j majd karikára szeletelt kolbászt, erre 1 parajt és igy tovább. 30—40 percig sütőben közepes tűznél sütjük. Ki- I borítva, kolbászszeletekkel és ke- 1 ménytojás szeletekkel díszítjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom