Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-28 / 99. szám
1972. apum. t&. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt.., Tőrzsgőrda találkozót rendeztek tegnap délután a Pécsi Kesztyűgyár dolgozói a vállalat központjának tanácstermében. Bejelentették, hogy a könnyűipari miniszter dicsérő oklevéllel ismerte el eddig végzett munkájukat. Ismertették a vállalat előtt álló feladatokat és megjutalmazták a régi dolgozókat. A 20 éves, vagy ónnál hosz- szabb szolgálati idővei rendelkező 82 dolgozót pénzjutalomban és 3—6 nap jutalomszabadságban részesítették. Baranyai orvosnapok Szigetváron 75 év a gyógyítás szolgálatában Milyen összefüggések vannak a koraszülések és a lakásviszonyok, szociális helyzet, munkahelyi viszonyok, a pszichés ártalmak és stressz hatások között? Ha kifejezett választ nem is kaptunk, az előadásokból mindenesetre kiderült: ahol modern, korszerű lakások, megfelelő gondozás, egészségügyi ellátás, viszonylag jó szociális helyzet áll fenn, a koraszülések, csecsemőhalálozás aránya jóval j kisebb. Átadták a Pécsi Akadémiai Bizottság székházát (Folytatás az 1. oldalról) vezőknek, építőknek, kivitelezőknek, mérnököknek és szakmunkásoknak mondott köszönetét, majd a PAB nevében tett ígéretet a pécsi tudományos központ további kiépítésére és fejlesztésére. Elmondta, hogy Pécs-Baranyában ma mintegy 900 tudományos munkás tevékenykedik, ami a lakosság arányában az országos átlagról több kutatót jelent. Ennek a kiterjedt, széleskörű tudományos tevékenységnek erősen csökkentette a hatékonyságát a szétszórtság, a koordinálás hiánya. Most azonban, a PAB öt szakbizottságán keresztül, megkezdődött a különféle tudományágakban tevékenykedők munkájának összehangolása. Máris a kutatók egynegyede dolgozik az Akadémiai Bizottságban, s megkezdődött a tudományos fokozattal nem rendelkezők, a fiatal tudományos munkások és nagy tapasztalatú gyakorlati szakemberek bevonása is a közös feladatokba. Eddig mintegy 30 tudományos pályázatot írt ki a PAB, ennek fele lezárult, mégpedig jó eredményekkel. Az ünnepség után a vendégek sétát tettek az épületben, megtekintették a minden vo natkozásban célszerű, jól krala kitolt és szépen berendezett székházat. Az épület földszinti klubtermében a Pécsi Akadó miai Bizottság a vendégek tisz teleiére fogadást adott, ame lyen Aczél György elvtárs mon dott pohárköszöntőt. —- Örömmel jöttem a Pécs Akadémiai Bizottság új székhó zónák avatására, amely egyút tál a tudós klub szerepét is be. tölti — mondotta Aczél György elvtárs. — Létrejötte újabb bi zonysóga annak, hogy a tudó mány decentralizálása „szolgál tatásokkal” együtt fojyik. Pécs egyike azoknak a városoknak, amelyeknek kulturális élete a legharmonikusabban, legsokoldalúbban fejlődik, s amelyben már régről jelentős helyet foglal el a tudomány. Hogy most a város áldozatkészségéből a pécsi tudomány otthont kapott, abban az a felismerés fejeződik ki, hogy a tudománynak szerves része a tudományos közélet is. A székház rendeltetését a mindennapi szóhasználat is olyanformán jellemzi, hogy itt ma „tudós klub” nyílott meg. Fogadjuk el ezt az elnevezést, de hangsúlyozottan szocialista tartalommal, A burzsoá klubéletre az elzárkózás és arisztokratizmus jellemző; hű tükre a mai fejlett polgári társadalmakban is szívósan továbbélő kasztrendszernek, réteg-elkülönülésnek, egyszersmind a magánélet és közélet merev szét- választódásának. Egy szocialista tudósklub ezzel szemben nem az elzárkózás, hanem a találkozás helye — éspedig a legtágabb értelemben az. Találkozóhelye mindenekelőtt a tudomány művelőinek — s eny- nyiben sajátos és kitűnő lehetőségeket teremt a tudomány fejlődése szempontjából any- nyira nélkülözhetetlen tudomány-közéleti demokratizmus erősítésére. Ha egyre csökkenő mértékben is, de még mindig jelentkeznek nálunk olyan tendenciák, amelyek a tudományos élet belső, hierarchikus ^megmerevítése irányában hatnak. Ez a klub, ez oz otthon —, ha helyesen értelmezi feladatát —, akkor a szocialista tudományos életre jellemző tendenciának fog utat nyitni. Ellene fog hatni minden hivatali. rangbeli, fokozat szerinti és nemzedéki különbségnek vagy éppenséggel elkülönülésnek, és erősíteni fogja azt a sokszor hitelesebb értékrendet, amely a tudás, a tehetség, az emberi magatartás kölcsönös tiszteletén, megbecsülésén alapszik, s amelynek kiformálódásához — vagy egyszerűen megnyilatkozásához — a munkahelyen kívüli közvetlen érintkezés oly jó lehetőségeket teremt. Aczél György elvtárs ezután arról beszélt, hogy e székház kifejezésre juttatja majd a tu- dományps élet „nyitottságát” is, nemcsak önmagán belül, hanem a társadalom, az élet irányába is. Majd így folytatta: — Meggyőződésem, hogy Pécs városa ezzel a székházzal nemcsak az Akadémia itteni bizottságát, nemcsak a tudományt, hanem önmagát is megajándékozta. Hiszen ez a tudósklub nemcsak a tudomány művelőinek, hanem a tudománynak és az életnek is a találkozóhelye lesz. A tudomány megnövekedett és közvetlenebbé vált társadalmi szerepe jusson kifejezésre abban, hogy a tudósok otthona legyen, s otthona egyszersmind a szellemi és anyagi javak — ha szabad így mondanom: — „termelési egységeinek" is, amelyek egyre kevésbé lehetnek meg a tudomány nélkül, s amelyek a tudomány számára is azt a társadalommal való kapcsolatot jelentik, amely nélkül a tudomány sem fejlődhet igazán. Legyen ez a székház Baranya, Pécs új, sajátos arculatú, de széles, társadalmi érdekű szellemi központja, a gyakorlat tudományos megalapozásának és a tudomány gyakorlati társcdalomszol- gálatának közös műhelye, — Kívánom, hogy olyan szellemi központ legyen — mondotta befejezésül Aczél György elvtárs —, amely a tudomány szocialista hazafiságának öntudatával vállalja c megkésett magyar fejlődés ipari-technikai- tudományos vonalon érkező ódiumait, amely ugyanakkor ismeri és büszkén számontartja hazai tudományos életünk negyedszázados eredményeit, fejlődési ütemét, és amely — mint a szocialista rendszer és tudomány kapcsolatának gyakorlati bizonyságát — magáénak érzi a Szovjetunió óriási tudományos eredményeit, kibontakozásának tempóját s ezzel együtt, ennek alapján is érti és átéli a szocialista tudomány történelmi távlatait. Érezzék jól magukat önök és érezze jól magát a tudomány, s akkor ez jó a szocialista társadalomnak, H, E. A baranyai orvosnapok második alkalommal került megrendezésre. Tegnapi tudományos ülésein két szekcióban hangzottak el az előadások. Az „A” szekció délelőtti programja — az MSZMP Szigetvár városi Bizottság üléstermében — Prof. Lajos László egyetemi tanár elnökletével zajlott. A szünetig hat előadást hallgattak meg a résztvevők — akik zsúfolásig töltötték a termet — a téma a szövődményes terhességek, a koraszülések problémaköréből, a megelőzés lehetőségeinek vizsgálatából adódott. Szünet után dr. Páli Kálmán szülész főorvos elnökletével folytatódott az „A” szekció munkája. A nyolc előadás szintén szülészeti, nőgyógyászati témakörből hangzott el. Délután fél háromkor — Prof. Varga Ferenc egyetemi tanár elnökletével — az „A” szekció tudományos ülése, amelyen a szünetig hét, a szünet után — Prof. Mestyán Gyula egyetemi tanár vezetésével — pedig nyolc előadás hangzott el a gyermekgyógyászat témaköréből. A ,,B” szekció ülése a Járási Hivatal tanácstermében, Prof. Forgon Mihály egyetemi tanár elnökletével kezdte meg munkáját délelőtt 10 órakor. A délelőtt folyamán kilenc, délután pedig — Prof. Balogh Ferenc egyetemi tanár elnökletével — hat előadás hangzott el a traumatológia, illetve az urológia témakörében. A „B” szekció ülésén délután a szünet után dr. Háber József kórházi igazgató főorvos elnökölt. A hat előadás részben bel-, részben tüdőgyógyászati témából hangzott el. A háromnapos rendezvény- sorozat bevezető aktusaként ünnepelték délelőtt 9 órakor a Zrínyi Filmszínházban a Szigetvári Kórház 75 éves fennállásának évfordulóját. Az ünnepségen megjelent dr. Gaál György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője, Prof. dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, valamint megjelentek Baranya, a szomszédos megyék és Szigetvár párt-, állami és tömegszervezeteinek, egészségügyi életének vezető személyiségei. Tinusz János, Szigetvár város tanácselnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Virág Sándor kórház-igazgató főorvos ismertette a 75 éves kórház történetét, Dr. Gaál György néhány mondattal üdvözölte a jubiláló kórház dolgozóit, majd dr. Fűzi István, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára mondta el köszöntőjét. Dr. Bank József, a megyei kórház igazgatója üdvözletében kívánta, hogy a 100 éves jubileumot már az új 500 ágyas kórházban ünnepeljék, amely akkor már 20 esztendős múltra tekint vissza. A jubileumi ünnepségen kitüntetéseket adtak át. A Magyar Népkijztársaság Elnöki Tanácsa nevében Horváth Lajos dr. Kovács Csaba szigetvári gyermekgyógyász főorvosnak a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, Taubert Gyula kórházi gondnoknak a Munkaérdemrend bronz fokozatát adta át. Dr. Kóbor József megyei főorvos az egészségügyi miniszter nevében az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést adta át Aschenbrenner Ilona előadónak, dr. Bodor Károly csoport- vezető főorvosnak, Bors Mária vezelőnővérnek és Várnai An- talné szakmunkásnak. Hárman miniszteri, ketten megyei főorvosi dicséretben részesültek. A Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályvezetője emlékplakettet alapított, orvosok és középkáderek részére. A „Doktor Sándor” emlékplakettet dr. Kótzán Ilona rendelőintézeti főorvos, a „Kossuth Zsuzsa” emlékplakettet Szabadi Jánosné osztályvezető szülésznő kapta. A jubileumi ünnepség zárszava — amelyet Tinusz János tanácselnök mondott el — egyben a baranyai orvosnapok megnyitója volt. Délután a baranyai orvosnapok rendezvényein részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára is. K. P. A NEB vizsgálta A szervezés árnyékos oldalai Helyzetfelmérést készített az j üzem- és munkaszervezés színvonaláról a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, A kereskedelemre, az élelmiszer- iparra és az építőiparra, ösz- szesen tíz baranyai vállalatra és szövetkezetre kiterjedő vizsgálat anyagát a Pécsi városi Tanácson tegnap vitatta meg a NEB. Az ülésen megjelentek a KNEB és a Megyei Pártbizottság képviselői is. A vizsgálat természetszerűen a szervezés árnyékos oldalaira igyekezett rámutatni. Az általános megállapítások azzal kezdődnek, hogy az üzem- és munkaszervező tevékenység a vizsgált vállalatok zöménél inkább ösztönös, mintsem tudatos tevékenység. Hiányzanak a speciálisan képzett szervező szakemberek. Az irodai — főképp ügyviteli, adminisztrációs — munka szervezésének színvonala általában elmarad a fizikai munka szervezettségének színvonalától. Nem találkoztak olyan vállalattal, amely alkalmazotti létszámát az indokoltnál többnek ítélte volna meg. Lassú ütemben halad az ügyvitel gépesítése. A népi ellenőrök mun- kanaptanulrnányozással, a munkaidő veszteségek elemzésével csak elvétve találkoztak. Átfogó szervezésfejlesztési programmal egyik vállalat vagy szövetkezet sem rendelkezik, A NEB-anyag készítői számos, a helyzetet ecsetelő megállapításuk után arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalatok többségénél az üzem- és munkaszervezői tevékenység színvonala nem kielégítő, az e területen tapasztalt kezdeményezések és eredmények pusztán ahhoz elegendők, hogy a szervezői tevékenység korszerűsítésének, színvonal emelésének csírái legyenek. A hogyan továbbra a NEB- anyag készítői javaslatokat tettek, Többek között célszerűnek tartanák a megyei keretek között egy olyan intézményes szervező szolgálat létrehozását, amelynek profilja úgy lenne kialakítható, hogy szolgáltatásait (szervezési tanácsadás, mintaszervezés stb.) az eltérő profilú vállalatok is igénye vehetnék. Országos építőipari ankét Pécsett Előtérben a minőségi követelmények Az Építőipari Tudományos Egyesület Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei csoportjának szervezésében tegnap két napos országos ankét kezdődött az MTESZ Janus Pannonius utcai székházában. Az ankétra eljöttek az ország valamennyi építőipari vállalatainak képviselői, az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet munkatársai, az ÉVM szakemberei is. A tudományos ankét célja, hogy az építőiparban előforduló minőségi hibák lehetőségeit csökkentsék, figyelembe véve a nemrég életbe lépett építő és szerelőipari kivitelezési szabályzatot. Délelőtt két előadás hangzott el: Gáspár Zoltán az ÉVM osztályvezetője az építőipari munkák minőségi követelményeiről tartott előadást, különös tekintettel az ÉKSZ előírásaira, majd ezt követően Somogyi László az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet tudományos osztályvezetője az épületszerkezet-gyártás, szerelési, minőségi problémáinak tapasztalatairól, az előírások végrehajtásáról, a központi ellenőrzés és vizsgálatok fontosságáról tartott előadást. Az ankét délutáni programján a tervezési kötöttségekről, tervezési szabadságról Szoyka Pál, a Pécsi Tervező Vállalat főnérnöke tartott előadást, majd Wolszky László, az ÉMI tudományos tanácsadója beszélt az épület- szerkezetek minőségi problémáiról. Az előadásokat vita követte. Ma az ankét programjában Tóth István, a 22. Állami Építőipari Vállalat igazgatója az ÉKSZ és kivitelezési lehetőségei címmel, míg Körmendi József, az ORKASZ műszaki igazgatója a szakipari anyagok minőségével kapcsolatos tapasztalatokról szól. A délutáni programban Rikker Mihály, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgató-helyettese az ÉMI központi ellenőrzés tapasztalatairól beszél. Öt követően Túrna Kornél, a Csőszerelő Vállalat műszaki igazgató-helyettese a minőségjavítás feltételei a szerelőiparban címmel tart előadást. A két napos ankét a délutáni órákban Ráthonyi Kristóf ÉVM főelőadó összefoglalójával zárul. Befejeződött az állattenyésztőszakos tanárok továbbképző tanfolyama Tegnap véget ért az állattenyésztő szakos tanárok háromnapos országos továbbképző tanfolyama, melyet ezúttal a ] mohácsi Marek József Mezö- j gazdasági Szakközépiskola szer- : vezett meg. A szaktanfolyamon az ország mezőgazdasági szak- | középiskoláinak és szokmun- j kásképző intézeteinek állatte- I nyésztő szaktanárai és a szak- felügyelők vettek részt. A háromnapos rendezvény- sorozaton többek között megyénk szarvasmarha-tenyésztésének helyzetéről tartott előadást Pék János, a Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója. Előadás hangzott el a szarvasmarha hízékonysági vizsgálatok eredményeiről is. A programban egy sor gyakorlati bemutató, üzemlátogatás is szerepelt. A résztvevők megtekintették a mohácsi Új Barázda Tsz szako- ! sított szarvasmarha-telepét, a szövetkezet közelmúltban átadott új létesítményeit. A tanárok a babarci Béke Őre Tsz- ben tanulmányozták a szakosított szarvasmarha-telepen levő modern fejőberendezéseket, a kátolyi Új Élet Tsz-ben pedig bikahizlalási bemutatón vettek részt. A Borót pusztán a korszerű takarmányozási és tejtermelési módszereket ismerték meg. A program egyik érdekessége a mohácsi Új Barázda Tsz szarvasmarha-telepén megtartott bemutató-tanítás volt, amelyet Balázsovich Teodora, a mohácsi Marek József Mező- gazdasági Szakközépiskola tanára vezetett. (Mécs) Aczél György pohárkőszöntőt mond VENDÉGLATÓIPARI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ áruforgalmi előadót és szakmai instruktort azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezéseket „Áruforgalom’’ jeligére a Salloi utcai hirdetőbe kérjük. PÉCS SZÜLETTEK-Diósdf Csaba, Horváth Hajnalka, Bodzási András, Mártonfalvi Csilla, Balogh Andrea, Tóth Csilla, Koch Tamás, Gáspár Attila, Papp Anita, Tith Nikoletta, Mikula Rudolf, Imre Gabriella, Papp László, Szabó László, Re Jter Annamária, Ördög Andrea, Szénási Zoltán, Túri Zoltán, Márton József, Bari Andrea, Koronics Péter, Schenk Anita, Rupa Zsolt, Kelemen Zsolt, Szabó Péter, Miolkovics Ivett, Friskó Péter, Árvái Péter, Blázek Dóra, Német László, Hunyadi Zsolt,' Víg Gábor, Lutz Györgyi, Lutz Antőniu, Orsós Erzsébet, Szilágyi Zsuzsanna, Kovácsházi Judit. Orsós Gyöngyi, Toronyi Krisztina, Horváth Csaba, Kanizsai János, Schmidt Barna, Csatlós Edit, Perger Anita, Joó Tünde, Rónay Richárd, Horváth Tamás, Rejtő Andrea, Szauer Bernadett, Szauer Gabriella, Kutas Eszter, Braida Péter, Kamenczki Rita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Putz Sándor és Bitter Gyöngyi, Szálai József és Bohner Mária, Kis-Tóth László és Gesrtics Mária, Fülöp József és Cséplő Irma, Győrfi Imre és Fejes Ilona, Szabó Győző és Sabacz Mária, Antalovics Béla és Tóth Magdolna, Kutas Péter és Bauer Margit, Sabracsán György és Kovács Rozália, Horváth Endre és Huber Zsuzsanna, Családi János és Kovács Margit, Csaba Tamás és Kocsis Éva, Hencsei István és Horváth Ilona, Tombi Ernő és Heidt Éva, Csorba József és Farkas Márta, Orsós Béla és Böröcz Éva, Tornyai László és Szász Ilona, Vörös László és Bíró Judit. MEGHALTAK Schapka Károly, Pál Jó-sefné sz. Tahi Julianna, Fisinger Krisztina, Hetiinger Lajosné sz. Adler Mária, Witzl Antal, Nagy Mihályné sz. Hegedűs Rózsa, Nyirati Bálintné sz. Bérdi Rozália, Glósz András, Dörmer Henrik- né sz. König Erzsébet, Kovács József, Bráda Jánosné sz. Tóth Mária, Dittrich Ambrusné sz. Kretz Viktória, Horváth Józsefné sz. Csehák Rozália, Pálfay Józsefné sz. Jezischek Mária, Frank Pál, Nagy-Kozma László, Vétek Ernőné sz. Hegyi Eugénia, Horváth Ibolya, Lantos Jánosné sz. Klaucek Mária, Köhler Kálmán, Lajkó Ignqcné sz. Kis Gizella, Bartus János, Váíen Imréné $z. Rajnai Mária. MOHÁCS SZÜLETTEK Húsz Sándor, Ormai Attila, Auth János, Kesiler Éva, Reitenbach Zita, Bérdi Mihály, Faludi Andrea, Faludi Csaba, Tajti Judit, Hőbor Timea, Ra- goncsa Róbert, Horváth Andrea, Halász Gábor, Fritsch Anita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Botéz Ferenc és Papp Ibolya, Höher László és Tábori Margit, Varja Pál és Szurcsik Magdolna, Kovács Ferenc és Koleszár Ilona. MEGHALTAK Tadics Jánosné sx. Kósza Erzsébet, Szűcs Jánosné sz. Haramzo MáriaKOMLÓ SZÜLETTEK Szeles Andrea, Lutár Judit, Németh Zoltán, Erős Gábor, Kiss Adrienn, Fekete Noémi, Gonder Tamás, Haszon Agnes, Benke Zoltán, Orsós Katalin, Kovács Adrienn. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Orbán László és Rész Judit, Kovács György és Mi’ecz Erzsébet, Wágner János és Csöbör Erzsébet. MEGHALTAK Grünwold Henrik, Sajgó József, Fekete Györgyné sz Fülöp Julianna, Mólnál Józsefné sz. Palánk» Mária, Wágner Jánosné sz. Farkas Agnes, Molnár József. SZIGETVÁ R SZÜLETTEK Kalló Zso't, Bodovics Tamás, Károlyi Tünde, Takács Csaba, Berta Tünde, Szabó István, Gazdag Mária. MEGHALTAK Szilágyi István, Király Mária, Juhász József, Füke László, l i
