Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
1 # i t.. up.J i. Í Á. t Í * Mindennapi zöldségünk és gyümölcsünk Mi lesz veled, másfél százalék? Álláspont: ne legyenek gyermekfeleségek! Felnőtten, felelősséggel Evek hosszú sora óta így megy. Rossz a zöldség- és gyümölcsellátás. A tavalyi esztendő mélypontnak tekinthető, nem volt elég zöldség, felkúsztak az árak. Az ellátás megjavításával úgyszólván már mindenki foglalkozott, a kormánytól a népi ellenőrzésig, sok határozat született, de ne áltassuk magunkat, nem sikerült megoldani. A jelek szerint nem is oldjuk meg egyhamar. így csináljuk A Baranya megyei Tanács legutóbbi vb-ülésén a zöldség- és gyümölcstermesztés helyzetével és a lakosság ellátásával foglalkozott. A Végrehajtó Bizottság előtt a mezőgazdaságiélelmezésügyi osztály és a kereskedelmi osztály közös előterjesztése feküdt. Ez a nagy adatbázisra támaszkodó jelentés alapos és hű képet fest a jelenlegi helyzetről. Arról a helyzetről, amelyről már annyi szó esett, amelyet már szinte mindenki ismer. És mégis, újra el kell mondanunk, mert ez az, amit e helyütt tehetünk. Baranya talajának jelentős része alkalmas a zöldségtermesztésre. Ezzel szemben a szántóterületnek mindössze másfél százalékán termesztünk zöldséget. Az országos átlag 2,5 százalék. Jó, jó, a nagyüzemi termesztésnek sohasem voltak hagyományai Baranyában, de miért ne lehetne? És azt, amit most csinálunk, miért úgy csináljuk? A már említett jelentés megállapítja, a zöldségtermesztés ágazatában a termelési oldalon fennálló ellentmondások az esetek többségében szubjektív, szervezési, agrotechnikai és termelési hiányosságokra vezethetők vissza. Először is, a termelés igen elaprózott és szétfolyó, nem mindig a közgazdaságilag indokolt területeken történik. Ez eleve kizárja a nagyüzemi technológia alkalmazását. A jelentés szerint a zöldségtermesztés, illetve a fogyasztás területén mutatkozó ellátatlanságnak az egyik igen lényeges tényezője az alacsony termésátlagokban keresendő. Az átlagok egyötöddel kevesebbek az országos átlagnál. Fejleszteni, de miből? Hol vagytok kertészmérnökök? A termelőszövetkezeteknél csupán 1000 holdnyi zöldség- termelő területre jut egy kertészmérnök. Hiányzik a szakértelem, a kellő hozzáértés, a szervezőerő. A tavalyi aszályos esztendőben az öntözőkapacitásnak még húsz százalékát sem használták ki. A tápanyagellátás szegényes, jellemző, hogy átlagosan mindössze 136 kilogramm műtrágya hatóanyagot használnak fel holdanként, kevesebbet, mint a búzához vagy a kukoricához. A nagyüzemi technológia — a zöld borsót kivéve — nem alakult ki. Nincs elegerfdő élőmunka, gépek hiányában sok esetben a megtermelt zöldséget sem takarították be. A gyümölcstermesztésben is hasonlóak a gondok. Szakember hiánya miatt a j tsz-ek kezelésében lévő gyümölcsösök egy része elhanyagolt. í Az állami gazdaságokban pe- j dig az utóbbi években kezd tért hódítani a gyümölcsösök nagyarányú kivágása. Ami a kereskedelmet illeti, a szakboltok nem rendelkeznek | megfelelő hűtőtérrel és korszerű technikai felszerelésekkel, csupán a legkorszerűbb áruhá zak épültek már különböző zöldség és gyümölcs hűtőkamrákkal. A kereskedelem alapvető problémája, hogy jövedelme j zösége rendkívül alacsony, j nincs elég fejlesztési alapja. Tehát téves az a következtetés, hogy a felvásárló és értékesítő szervek indokolatlanul sokat keresnek a zöldség-gyümölcs eladásán. A BARANYAMÉK kiskereskedelmi tevékenysége egyenesen ráfizetéses. Huszonöt százalékos árrést számítanak — a szakember szerint ilyen kicsi árréssel sehol a világon nem dolgoznak, az USA-ban például 100—150 százalékos — de ezt c rengeteg költség könnyedén elnyeli. A fejlesztési alap már nem nyújt fedezetet a válogatás, a csomagolás, a tisztítás gépesítésére, nincsenek korszerű tárolók, hűtőházak, e nélkül pedig nincsenek tartalékok. Jellemző, a tárolásból eredő romlás a megyében évi 70 vagont tesz ki. Nincs lehetőség a hálózatfejlesztésre sem. Egy döbbenetes termésátlag A Végrehajtó Bizottság elnyúló ülésén számos vélemény hangzott el. A helyes alapállást, véleményem szerint, Czégény József, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője fogalmazta meg. Bár az anyagi és közgazdasági környezet sem nagyon ösztönöz a zöldség- és gyümölcstermesztésre, de nem ezt kellene túl- j hangsúlyoznunk, hanem inkább a szemléletet megváltoztatnunk j a termelők körében. Hogy • mennyire mostohán kezelik ezt a termelési ágat? Dr. Diófási j Lajos vb-tag döbbenetes példát említett. A termelőszövetkezetekben az alma termésátlaga holdanként 5,8 mázsa volt. Eny- nyit egy jó fának meg keli ad- j nia. Vagyis — amint azt az egyik előterjesztő, Baracs József I megállapította - a termésátla- j gokon áll vagy bukik minden. ; Hozzáállás kérdése. Ahol inten- j zíven foglalkoznak vele, ott fel- j tétlenül jövedelmező. Nincsenek komoly üzemi mé- | retek. Ahol üzemi a méret, ott is kisüzemi módszerekkel termesztenek. A minisztérium képviselője sürgette, válasszanak ki egy gazdaságot, ahol jók a feltételek, s szakosodjon a zöldségtermesztésre. A gazdaság besegíthetne az amúgy is kapacitás kihasználatlansággal küzdő konzervgyárnak, miközben más területek feslszabadylná- nak a lakosság ellátására. Ide viszont komplex gépsorok kellenének, az, hogy ne maradjon el egyetlen agrotechnikai művelet sem, mert egyetlen tényező elhanyagolása elviheti a termés felét. A minisztérium képviselői megemlítették, a kormány anyagiakkal támogatja a zöldségtermesztés gépesítését és kemizálását, beleértve a háztáji gazdaságok kisgépekkel való ellátását, amiről hamarosan rendelet jelenik meg. r Es a háziasszonyok második műszakja? Gyökeres változásnak kell beállnia a vetőmagellátásban, a szaporítóanyagok termesztésében. Különösen a Júskertek- nek iá fajtákkal való ellátása fontos. Szorgalmazni kell a kerttársulások szervezését, hiszen itt még óriási lehetőségek vannak. Egy nagy család évi zöldség szükségletét — mondotta dr. Diófási Lajos — 100—150 négyzetméternyi területen meg lehet termelni. Még az árutermelésbe is besegíthetnek. Ezért nagyon fontos a kiskerteket jó vetőmaggal és perspektivikus fajtákkal ellátni. Hogy például ne almát, vagy más nagyüzemi fajtákat termesszenek, amelyeket tucatszor kell permetezni, hanem csonthéjasokat és bogyósokat. Ami pedig a kertész- mérnököket illeti, le kell őket telepíteni, sőt, az a vélemény alakult ki, hogy hatóságilag kellene előírni a bonyolult alkotómunkát végző mérnökök beállítását a kertészetekbe. Mindenki csak nyerne azon, ha olyan megállapodások születnének, amelyek értelmében a termelők egyre több osztályozott, mosott és csomagolt árut szállítanának közvetlenül a boltokba. Hiszen éppen azért magasak az árak, mert a válogatás nem a termelőnél, hanem a kereskedelemben történik. A termelőnek komplett árut kellene adnia, s így magasabb felvásárlási árat érhetne el. Ehhez persze megfelelő osztályozó gépekről kellene gondoskodni A piacok szerepe ma is rendkívül nagy. A minisztérium képviselőjének véleménye szerint Komlón jó a tanács piacszervező munkája, Pécsett viszont áldatlan a piaci helyzet. Mintha a városi tanács nem ismerte volna fel a piacok fontosságát az ellátásban, nem tartja kézben eléggé. E téren meg kellene gyorsítani a fejlesztést. Ugyancsak a minisztérium képviselője tette szóvá, a nők második műszakjának megkönnyítésére növelni kell a tisztított, előrecsomagolt, konyhakész zöldség és gyümölcs arányát. Baranya itt sem lépett előbbre. Ennek a kérdésnek a tanulmányozására o kereskedelmi szerveknek érdemes lenne egy tapasztalatcserét összehozniuk. Reménysugarak A végrehajtó bizottság egyébként határozatot hozott az egyes zöldségfajok termesztésének tájkörzetekbe való sorolásáról. Arra kérik a termeltető vállalatokat, hogy szerződéskötéseikkel ennek megfelelően irányítsák a termelést. Felkérik továbbá az összes partner vállalatot, hogy jobb ellátással — gép, műtrágya, vetőmag stb. — segítsék a termelőket, a kereskedelem pedig vizsgálja meg a továbbfejlődés lehetőségeit. Ismét hozzányúltunk tehát a kérdéshez, történt valami, persze a zöldség- és gyümölcsellátás az idén sem oldódik meg. Némi reménysugár azonban már felvillant. Évről-évre örvendetesen növekszik a fólia alatti korai zöldségtermesztés, míg tavaly 156 ezer, az idén már 180 ezer négyzetméternyi fóliájuk volt a tsz-eknek. A kormány intézkedéseinek - a felvásárlási árak emelése, állami támogatás — hatására a termelők részéről mérsékelt bizakodás tapasztalható. Az eddig megkötött szerződések némi területnövekedést ígérnek. Miklósvarí Zoltán A házasságkötés, egyéni és társadalmi szempontból is igen komoly, alapos döntést igénylő sorsforduló az ember életében. Számokkal folytatom: Baranyában az elmúlt esztendőben 366 15—18 éves kiskorú kötött házasságot, ami annyit jelent, hogy az összes egybekeltek tíz (!) százaléka nagykorúsága elérése előtt mondta ki a boldogító igent. Túlnyomó többségük lány és közülük is 47-en a tizenhatodik évük betöltése előtt mentek férjhez. Tavaly mindösz- sze öt fiú akadt, aki tizennyolc éves kora előtt nősült, — de Baranya azért szolgál kuriózummal: itt volt az országban az egyetlen fiú, aki még nem töltötte be a 16. évét, amikor az anyakönyvvezető elé állt. Komoly dolog, alapos döntést igénylő sorsforduló. Sokaknál üresen csengő szavak, hiszen a válások igen magas száma azt is bizonyítja, hogy a házasságot gyakran a felnőttek sem veszik komolyan. Kiskorúaknál jóval fokozottabb ez a veszély, mégis, a tavalyi házassági kérelmek közül mindössze hármat utasított el a gyámhatóság. Baranyában is, országosan is emelkedik a kiskorú házasság- kötések száma — írtuk a Dunántúli Napló 1971. november 18-i számában, a Gyermekfeleségek című riportban, amelyben a kiskorú házasságkötések okait elemeztük egy napilap engedte részletességgel, s amelyben az ilyen házasságkötések egyéni és társadalmi szempontból is fontos következményeire hívtuk fel a figyelmet. Az újság csak egy naoig él, ezért idéztük újból, az akkor írtakat. A helyzet csak rosszabbodott. Az 1971. évi statisztika azt bizonyítja, hogy a nagykorúság elérése előtt, meggondolatlanul, kalandvágyból, függetlenségre törekvésből, a „terhesség kényszerítő ereje alatt" — vagy más, nehezen nyomon követhető okokból megkötött házasságok száma tovább emelkedett. Csak egyetlen pétda, a szigetvári járásból: 1970-ben 35 kiskorú házasságát engedélyezték, 1971-ben pedig már 38-ari álltak túl fiatalon az anyakönyvvezető elé. Közülük hét lány még 16 éves sem volt férj- hezmenetelekor, egy fiú pedig 18 éves kora előtt kért, és kapott házasságkötési engedélyt. Az elmúlt esztendőben a járásban mindössze egyetlen kérelmezőtől tagadták meg az engedélyt. A. kiemelt példa sajnos általános érvényű. Szabadabbak a kapcsolataink, szabadabb az érzelmi életünk, sutba dobtunk egy sor poros konvenciót. Hirdetjük, hogy modernül élünk és hisszük, hogy modernül élünk, miközben cselekedeteinket olykor még álszent erkölcsök, ismert indítékú előítéletek irányítják. Tudjuk, hogy korábban következik be a nemi érés — sokat teszünk is az időbeni nemi felvilágosítás érdekében —, és elfeledkezünk arról, hogy a szellemi felvilágosítás - a következmények egyéni és társadalmi súlyának fel- ismertetése — legalább olyan fontos ... / A kiskorú házasságkötések okait — sürgetve a szélesebb körű, átfogóbb felvilágosítást — elemeztük, a következményeket — csak kiragadva: minden harmadik fiatalkorú házasságkötés válással végződik — vázoltuk. Az érintettekre, úgy látszik, kevéssé sikerült hatni, a témában „hivatalból" érdekeltek viszont felfigyeltek a veszélyre. A közelmúltban a Művelődésügyi Minisztérium és a Minisztertanács illetékesei, egységesen úgy foglaltak állást — és ez azonos a megyei gyámügyi hatóság állásfoglalásával —, hogy ESZTENDEJE TANÁCSTAQOK... Az emberek sokfélék — so tanácstagok is emberek. Akad köztük túlszerény.túl-agilis, öreg róka és — uram bocsa' — tehetetlen is. A túlszerények félve rebegik el az elmondandót, a túl-agilis mindjárt elmegy a minisztériumba, az öreg rókák mindig tudják, hogy mikor s hová kell fordulniok, a tehetetlenek pedig csak visszhangként ismételgetik a panaszokat. Egy esztendeje választották meg az emberek tanácstagjaikat. A jelölögyűléseken megjelentek a választók, akik pontosan és kíméletlenül fogalmazták meg: mire volna még szükség, hová kell fordítani anyagi erőiket? A kölkedieknek sok fajó pontjuk volt. Vizük — ha volt — ihatatlan, a községnek nem volt ravatalozója, az autóbuszjáratok nem igazodtak a műszakkezdésekhez . . , Kovácska Tiborné egy éve tanácstag. Ravaszkodom, de hiába: mindent pontosan ismer, nemcsak körzete, a kölkedi 7-es választókörzet, de az egész község ügyes-bajos dolgait. —r A vízgondunk megoldódott az elmúlt évben — mondja — a vezeték mindenütt megvan, az emberek várják, hogy beköthessék a házaikba. Most ezen fáradozunk. Aztán jó már a villany is. A Hunyadi utcában nem volt közvilágítás, a Zrínyi utcában volt ugyan, de kevés. Ez a két utca a körzetem. Most minden oszlopon lámpa világít este. Nem lépnek pocsolyába, nem törik bokájukat gödrökben az emberek . .. — Mi a legsürgősebb elintéznivaló jelenleg? Rámnéz, kicsit elmosolyodik. — Mondom. Düledezik a napközi, egymillió forintba kerülne. Ravatalozónk még mindig nincs, ahhoz is többszázezer forintra lenne szükség. A községfejlesztésre évente százezer forintot fordíthatunk, de abból tíz évre lekötöttünk évi 73 ezret a törpevízmű költségeinek visszafizetésére. Marad 27 ezer forintunk egy évben. Hát látja, hogy magunktól nem tudjuk meg! oldani gondjainkat, segítségre I lesz szükség. A mi dolgunk, tanácstagoké, hogy ezt a segítséget megszerezzük... * Hogy Baksán, a 6-os választó- kerület, a Kossuth Lajos utca, j Hősök tere, Szabadság utca lakói miért Molnár Lajosnét vá- | lasztották tanácstagjuknak, tíz j perces beszélgetés után kidé- j rült. Azt hittem, a túlszerények I közé tartozik, de tíz perc múlva | már jegyezni sem lehetett, any- | nyi mindent mondott. — A Kossuth Lajos utcában | elöntötte a járdát a víz. Gyűlést rendeztünk a helyszínen, s az j ott lakók társadalmi munkában j átereszt és vízlevezető árkot ás- ! tak. A salakúton a mezőgazdasági gépek gödröket ástak, oda is leterítettünk nyolc kocsi salakot, szintén társadalmi munkában. Tavaly javult meg a közvilágítás, most annyira világos van este, hogy az utca végéről is megismeri az embereket. — Mit kellene legsürgősebben elintézni? Szinte levegőt sem vesz, olyan gyorsan sorol. — A Hősök tere a falu legcsúnyább része. Fásítaní, parkosítani kell. Ott a kultúrház is, régimódi hodály, szeretnénk leválasztani belőle egy klubhelyiséget. Reméljük,, a járási KISZ bizottság segít majd bennünket. Aztán az óvoda. Baksán nincs óvoda. Falugyűléseken, tanácsüléseken mindig visszatérő mondóka ez, s mi kénytelenek vagyunk a tanács vezetőit ezért állandóan zaklatni. Harminc férőhelyes óvoda kellene, természetesen csak némi támogatással, segítséggel tudnánk megépíteni. Soroljam tovább? Egy új, korszerű iskolát is elképzelek, meg törpevízművet Kisdéren és Ócsárdon, képzelje, már tizenkétezer forintot is vállalnának családonként, csak legyen! Kicsit kényelmesebb tanácsházat is el tudnék képzelni, de maradjunk a iegfontosabb- nál. az óvodaépítésre tartalékoljuk a fejlesztési alapunkat. Majd megépül és szép is lesz. Segítenek az emberek is, Baksán olyan még nem volt, hogy ne segítettek volna.,. — Ismeri őket? — Két és fél éve én vagyok a közös tanács adóügyi előadója ... Én ne ismerném őket? Fizetnek is rendesen, kell is, hiszen abból a pénzből gazdálkodunk .,. Molnárné huszonegy éves lesz májusban. Egyesztendős tanácstagok. Fiatalok mindketten. Ismerik a lehetőségeket, helyzetüket, reálisan gondolkodnak. Kölkeden öt, Baksán tíz új tanácstagot választottak. Amikor beszélgettem velük, felmerült bennem a gondolat, miféle előzmény tette őket alkalmassá arra a feladatra, hogy képviseljenek falurésznyi embert? S be kellett ismernem, hogy az iskola, az ifjúsági szervezet, a munkahely, a hadsereg bizony nevel közéleti embereket. Olyanokat, akik bátran kiállnak a plénum elé és kertelés nélkül, okos érveléssel győzik meg a többieket, választóik igazáról. Kampis Péter a gyámügyi hatóságok csalt rendkívül indokolt esetben engedélyezzék fiatalkorúak házasságkötését. Éppen a házasulandók, s az ilyen házasságból született gyerekek érdekében. „A rendkívül indokolt eset" csak általános megfogalmazás, pontosabban körvonalazva any- nyit jelent, hogy — ha a korábban számon kért feltételeknek megfelelnek is — ezután csak akkor kaphatnak hózasságkölé- si engedélyt a fiatalkorúak, ha a házassággal jobb körülmények közé kerülnek. Például: házasság kötésével Veszélyeztetett helyzetben élő családból szakadna ki a kiskorú, vagy'házasság kötésével jobb anyagi, erkölcsi viszonyok közé kerül. Természetesen minden egyes esetben nagyon körültekintően, a várható következményeket is szem előtt tartva mérlegelik az indokok súlyát. * Felesleges az önámítás: a terhes kiskorú lányok erkölcsitársadalmi helyzetét nem rendezi a „falu száját befogó”, formális házasságkötés. Ezt nem árt hangsúlyozni, mert a házasságot kötő kiskorú lányok kétharmada terhességgel indokolta a törvényes kapcsolatteremtést. A terhesség önmagában még nem lehet döntő indok — családjogi törvényeink más módon is lehetővé teszik a születendő gyermek jogállásának rendezését. A gyámhatóságnak joga van nemet mondani — és minden indokolt esetben nemet is fog mondani. Ezzel azonban csak egy folyamat közepébe vágunk: a szigorúbb elbírálással bizonyára csökkenni fog a fiatalkorú házasságkötések száma, az okokat ezzel viszont nem szüntetjük meg. Ehhez széleskörű társadalmi segítségre, minden szinten azonos, következetes állásfoglalásra van szükség. A megyei gyámügyi hatósáq kezdeményezésére szellemi felvilágosító munka már az általános és középiskolák osztályfőnöki óráin megkezdődik, a sok. családdal kapcsolatot tartó védőnők igyekeznek majd hatpi a fiatalkorú lányokra, a tanácsi apparátus, a tanácstagok körében is gyakran szó esik majd erről a fontos témáról, hogy minden gyerekben tudatosuljon: a házasság nem mentsvár . , . Szigorúbbak lesznek az orvosok, s a testi érettség mellett alaposabban megvizsgálják a házasodni kívánó fiatalkorú szellemi fejlettségét is. Szabadabban élünk, nem kötnek bennünket konvenciók. De nagyobb a felelősségünk is, amelyet felnőtten, felelősséggel kell Vállalnunk. D. Kónya József — SZEGEDEN, az újszegedi városrészben elkészült a József Attila Tudományegyetem 2Q5 személyes diákotthona, A kilenc emeletes diákszállót mintegy 25 millió forintos költséggel létesítették. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke adta át az épület kulcsát a diákotthon vezetőjének. (Tudósítónk telefonjelentése) Tegnap Szekszárdon, a KISZ Tolna megyei Bizottságának épületében találkoztak a Bá taszéki Cserép és Vázkerámia- gyár építői, akik szocialista szerződést kötöttek a gyár határidő előtti felépítésére, üzem behelyezésére. A kiemelt beruházás befejezését 1973. szeptember hónapra határozta meg a Gazdasági Bizottság. A védnökség • célja • a próbaüzem három hónappal korábbi megkezdése. A három hónapos időnyereség jelentősen hozzájárul a falazó és tető- l fedő anyagellátás területén lévő ! feszültség csökkenéséhez, és jelentős népgazdasági eredményt, deviza megtakarítást I eredményez. A próbaüzem 1973 júliusban történő indításával az üzem abban az évben mintegy 8 millió égetett hornyolt cserépnek megfelelő tetőfedő anyagot (500 ezer tetőnégyzetméter) és 7 millió darab kisméretű égetett téglát termel. A létesítmény a népgazdaság szempontjából tehát igen jelentős, ezért vállalt védnökséget a KISZ Tolna megyei Bizottsága a gyár építése és az üzemszerű termelés megindítása felett. A szerződést aláírták az üzem behelyezésen dolgozó vállalatok igazgatói és a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, valamint a szerződést támogató ÉVM, a Tolna megyei Tanács és az SZMT képviselői. Rózsa György Ji Szocialista szerződést kötöttek a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár építői
