Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

»%vWl£ Világ proletárjai, egyesüljetek! 4ra: 80 fillér Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 99. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április 28., péntek Folytatta munkáját a Népfront V. kongresszusa A Hazafias Népfront V. kongresszusa csütörtö­kön reggel folytatta munkáját az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Részt vett az ülé­sen és az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Né­meth Károly, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A második tanácskozási napon Barati József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tit­kára elnökölt. Folytatódott a plenáris ülésen a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelentéséről és a főtitkári referátumról. Egyidejűleg a plenáris üléssel munkához lát­tak a kongresszus témabizottságai: a gazdaság- politikai, a város- és községpolitikai, az alkotó szocialista hazafiság és nemzetköziség kérdései­vel foglalkozó, a művelődéspolitikai, valamint a népfront munkastílusát és munkamódszereit elemző bizottság. A témacsoportok ülésein ösz- szegezik a népfrontmunka különböző területeiről, feladatköreiről korábban - a kongresszusi elő­készületek időszakában - rendezett megbeszé­lések, eszmecserék tapasztalatait, s a szekció­üléseken elhangzottakról jelentést tesznek a kongresszusnak. Elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Hozzászólások a plenáris ülésen A tegnapi plenáris ülésen először dr. István Lajos orvos szólalt fel, utána Ele Alenius, a Finn Népi Demokratikus Unió elnöke, dr. Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke, Hell István munkás, Borsod megyei küldött, dr. Káldy Zoltán evan­gélikus püspök, Nedjo Borko- vies, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szövet­ségi Konferenciájának elnöksé­gi és titkársági tagja, Csóka Erzsébet, Hajdu-Bihar megyei Gáspár Sándor: termelőszövetkezeti tag, Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei titká­ra, Maria Teresa Malmierca, a Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottság (CDR) főtit­kárhelyettese, Szó Csői, a Ko­reai Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Koreai Leg­felsőbb Népi Gyűlés elnöke, Sa­lamon Lószlóné Fejér megyei pedagógus, Gulyás Sándor, He­ves megyei tsz-elnök, Michal Grendys, a Lengyel Nemzeti Egységfront alelnöke. Vári Esz­ter pedagógus, Csongrád me­gyei küldött, B. Adilbis, a Mon­gol Béke és Baráti Társaság Szövetségének elnöke, dr. Erich Correns professzor, a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front elnöke, Antalfía Jenő, a nagykátai járási pártbi­zottság első titkára, Balogh László Békés megyei tsz-elnök, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára emelke­dett szólásra. Hazánkban állandóan erősödik a szocialista nemzeti egység Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők, Elvtársak, Barátaink! Megtisztelő megbízatásom, hogy átadjam önöknek, s önö­kön keresztül a Hazafias Nép­front valamennyi aktivistájának, tisztségviselőjének a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága üdvözletét. Kádár elvtárs nagyon sajnálja, hogy nem tudott részt venni a kong­resszus munkájában, így meg­kért, hogy az ő nevében külön is köszöntsem a kongresszust, és eredményes, jó munkát kí- vá nja k. Pártunk Központi Bizottsága egyetért a Hazafias Népfront politikai tevékenységével, az el­végzett munka értékelésével, helyesli éí támogatja mindazo­kat a célokat, feladatokat, ame­lyeket a beszámolóban, a hatá- rozat-tervezétben kitűztek. Pártunk, népünk egészével együtt kiemelkedő jelentőségű­nek tekinti a népfrontmozgalcm szerepét a szocializmus építésé­ben. A Hazcfias Népfront léte és mindennapos tevékenysége összefonódik szocialista építő munkánk azon alapelvének va- lóraváltásával, hogy minden erőt össze kell fogni nagy tár­sadalmi céljaink megvalósításá­ra. Az elmúlt harminc év ta­pasztalata cáfolhatatlanul bi­zonyítja, hogy a társadalmi ösz- szefogás nemcsak az elnyomás éveiben, s nemcsak a nagy for­radalmi változások időszakai­ban szükséges. A pád, a mun­kásosztály számára a nemzeti összefogás nem taktika, hanem mindig létkérdés volt és ma­rad. A népfrontpolitikát egy egész történelmi korszak poli­tikájának tekintjük, a szocialis­ta építés alapelvének. Nemzeti egység-politikánk ér­vényesítésében pótolhatatlan szerepet tölt be a Hazafias Népfront. Tisztelt Kongresszus! A Magyar Szocialista Mun­káspárt szövetségi politikáját az a törekvés irányítja, hogy né­pünk tehetsége és szorgalma, alkotó munkája egyre teljeseb­bé váljék. Szövetségi politikánk tartal­ma: szövetség a szocializmu­sért. E szövetség annál erősebb, minél jobban és hatékonyab­ban érvényesül a munkásosz­tály vezető szerepe és tevékeny­sége, hiszen céljai és érdekei kifejezik a társadalom minden rétegének szükségletét, érde­két. A munkásosztály, a párt ve­zető szerepének érvényesülése egyben feltétele is szövetségi politikánk sikeres megvalósítá­sának, és feltétele annak a tár­sadalmi kiegyenlítődési folya­matnak is, amelynek során a munkásosztály világnézetével, forradalmi példájával és tettei­vel, szervezettségével és fegyel­mével, áldozatvállalásával és odaadásával egyre jobban be­folyásolja valamennyi osztály és réteg világnézetét, magatartá­sát és azokkal együtt megvál­toztatja élet- és munkakörülmé­nyeiket. Ez ugyanakkor forrása, kiindulópontja és feltétele an­nak is. hogy a társadalom kü­lönböző osztályai és rétegei közötti különbségek fokozatosan csökkenjenek, megszűnjenek. Szövetségi politikánk másik fontos feladata a különböző osztályok és rétegek érdekeinek egyeztetése, ellentmondásaik, konfliktusaik feloldásának segí­tése, azaz a társadalmi össz­hang megteremtése és állandó újrateremtése. Ez nem könnyű feladat. Mindezek alapján csak he­lyeselni lehet, hogy a kongresz- szuson központi kérdésként sze­repel a szocialista nemzeti egy­ség erősítése. A nemzeti egy­ség nem örök időkre változat­lan adottság: állandóan erősí­teni, fejleszteni kell. Az MSZMP X. kongresszusán elfo­gadott politikánk alapján, amely népgazdaságunk további fejlesztését, népünk kulturális felemelkedését szolgálja, s amelynek része szocialista de­mokráciánk fejlesztése és javí­tása is. (Folytatás a 3. oldalon) A Minisztertanács és . SZOT Vörös Vándorzásziaja kitüntetés, a szó legszorosabb értelmében i$, a Pécsi Hőerőmű <ullalat egész kollektívájának kitünte­tése volt, hiszen a tegnapi ün­nepségen alig-alig volt olyan dolgozó, oki személyszerint is valamiféle erkölcsi, vagy anyagi elismerésben ne részesült vol­na. Ez alkalommal a külön­böző kitüntetések mellett 514 ezer forint jutalmat osztottak szét. Mint a bensőséges ünnep­ségen kiderült nem érdemtele­nül: a vállalat jelentős mér­tékben járult hozzá a magyar villamosípar, a nehézipar és ezen keresztül az egész nép­gazdaság elé tűzött feladatok eredményes megvalósításához. Az erőmű kultúrtermében ren­dezett ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottsáaának tagja, a KB titkára, Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes, Novics János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első tit­kára, Bogár József, az SZMT vezető titkára, Bárányos József, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének tit­kára, Schiller János, a Magyar Villamosipari Tröszt vezérigaz­gatója, a KISZ és testvérválla- iatok képviselői. Solymosl János, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, az ünnepség elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Szili Géza mondott ünnepi beszédet. Ismertette a magyar villamos­ipar 1971 évi eredményeit, me­lyek egyik legfontosabb jellem­zőjeként megemlítette, hogy alapvető feladatát, a fogyasztói igények kielégítését maradékta­lanul teljesítette. — A népgazdaság villamos- energia-igénye a múlt év során. 1970-hez viszonyítva, 8 szá­zalékkal emelkedett. Az orszá­gos kooperációban jelentkező összfogyasztás 1971-ben 19.1 Szili Géza, nehézipari miniszterhelyettes ünnepi beszédét mondja milliárd kWó-t, a maximális csúcsterhelés pedig 3225 MW- ot ért el — mondotta. A következőkben részletesen szólt a hazai villamosenergia­termelés eredményeiről. A meg­növekedett mennyiségi felada­tok mellett, javuló gazdasági mutatókról* számolt be. Az 1 kWó termeléshez szükséges faj­lagos hőmennyiség 2,2 száza­lékkal csökkent — ez népgaz­dasági szinten közel 70 millió forint megtakarítást eredménye­zett. A nagyfeszültségű alap­hálózat 150, a közép- és kis­feszültségű hálózat pedig 1971- ben 2800 kilométerrel növeke­dett, egyidejűleg 68 ezerrel emelkedett a bekapcsolt fo­gyasztók száma is. A beruházásokról szólva a mi­niszterhelyettes elmondotta, hogy a Gagarin Hőerőmű III. sz. első 200 MW-os gépegysége ma már üzemszerűen működik a IV-es blokkal együtt, az V. számú gépegység munkái pe­dig arra adnak reményt, hogy két hónappal a kitűzött határ­Átadták a Pécsi Akadémiai Bizottság székházát A Himnusz hangjaival kezdő­dött meg tegnap délelőtt fél 12 órakor az ünnepség, amelynek keretében átadták rendeltetésé­nek a Pécsi Akadémiai Bizott­ság új székházát. Az épület fő­kapuja előtt a teraszon foglalt helyet az ünneplő közönség, amelynek soraiban ott volt Aczél György elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Errley-Grúz Tibor, a Magyar Tu- domáhyos Akadémia elnöke, Láng István, az MTA főtitkár­helyettese, Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ság első titkára, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első tit­kára, Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Németh Lajos, a Városi Tanács elnök- helyettese, valamint az állami, társadalmi szervek más képvi­selői, tudományos, kulturális életünk személyiségei. A beruházók nevében Kapocs Ferenc, az Akadémiai Beruhá­zási Vállalat igazgatója mon­dott rövid beszédet, amelyben elmondta az épület átalakítá­sának történetét. Az Akadémia által 1969-ben létrehozott Pécsi Akadémiai Bizottság számára biztosított épületet, a Vasváry- villát, amely Pécs egyik, mű­emléki szempontból is jelentős épülete, a tervezett két évnél jóval rövidebb idő alatt, egy és negyed évi munkával készítet­ték el az építők. S nemcsak a határidő, hanem a munka mi­nősége is példamutató, építő­iparunk színvonalának fejlődé­sét dicséri. Dr. Erdey-Grúz Tibor átadja a székházat A beruházó képviselője Erdey- Grúz Tibornak nyújtotta át az épület bársonypárnára helye­zett, díszes kulcsát. Erdey-Grúz Tibor a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszönetét mondott mindazoknak, akiknek részük van e szép és hasznos célt szolgáló épület létrehozá­sában, majd néhány szóval mél­tatta a Pécsi Akadémiai Bizott­ság szerepét, jelentőségét és azt a fontos munkát, amelyet máris végez, de amelyet e szék­ház birtokában még eredmé­nyesebben végezhet a jövőben. Az Akadémia elnöke ezután át­adta a kulcsot a Pécsi Akadé­miai Bizottság elnökének, Tigyi Józsefnek. Tigyi József a kulcs átvétele után elsősorban a ter­(Folytatás az 5. oldalon) idő előtt befejeződik az erőmű építése. Ugyancsak jó ütemben halad a Duna-menti és inotai gázturbinás erőmű építése. A magyar villamosenergia ipar méltatás« után különösen jól esett hallani a pécsi erő­műről szóló értékelést, hiszen a kiváló eredmények között is kimagasló volt a pécsiek mun­kája. — Teljesítőképesség tervét a pécsi erőmű 5.8 százalékkal túl­teljesítette — mondotta Szili Géza — ezzel különösen a csúcsidőben nagymértékben se­gítette az egész villamosenergia rendszert. Teljesítmény-gazdál­kodását a hőszolgáltatás csúcs- rajáratásával és a karbantar­tások jó megszervezésével javí­totta, ezzel mintegy 10 milliós többletnyereséget ért el. — A műszaki fejlesztési ered­mények között messze kiemel­kedik a kazánok tüzelési rend­szerének korszerűsítése, mely­nek eredményeként a pécsi erő­mű alkalmas a hulladékszenek elégetésére is. Az újhegyi med­dőhányóból 125 ezer tonna alacsony fűtóértékű tüzelőanya­got termeltek ki és használtak fel, ami 1971-ben szintén 10 millió forint megtakarítást jelen­tett. A villamosenergiatermelés állandó költségénél elért meg­takarítás további 8 millió forin­tot tett ki, így a vállalat nyere­ségelőirányzatát 28 millió forint­tal teljesítette túl. Szili Géza az eredmények is­mertetése után beszélt a pécsi erőmű és a magyar villamos­energia ipar 1972-es, majd a negyedik ötéves tervben vissza­levő feladatairól. Pécsett to­vábbra is szorgalmazni kell a meddőhányó kitermelését, ez az erőmű, az egész népgazdaság számára hasznos tevékenység. A pécsi erőmű jövőjéről szól­va a miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy főleg gazdaságos­sága miatt ma még alapterhe­lésű erőműnek számít a rend­szerben, de fel kell készülni az új nagyteljesítményű erőművek belépésére, amikor majd vál­tozó terheléssel, később pedig csak csúcsüzemben kell működ­nie. Ez hatalmas műszaki elő­készítést igényel, amely már a „ma” feladata. Fontos hosszú- távú feladatként a növekvő hő­szolgáltatási igények gazdasá­gos kielégítését jelölte meg Szili Géza. Ezután a villamosenergiaipar soron lévő feladatairól adott tájékoztatást: 1975-re mintegy 48 százalékkal emelkedik az ország villamosenergia igénye. Ehhez 1700 MW üzembiztos erőművi kapacitás létesítését kell megvalósítani, 13 ezer km vezetéket kell építeni, a 300 ( Folytatás a 2. oldalon) i i i l Bensőséges ünnepség a Hőerőműben

Next

/
Oldalképek
Tartalom