Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

I

DUNÁNTÚL! NAPLÓ

1972, április 27,

Célunk: a nemzeti egység

szép jövőnk, a szocializmus építése

Bencsik István beszéde a népfrontkongresszuson

(Folytatás az ?. oldalról)

Az 1968-ban tartott 1V. kongresszusunk helyesen és jól jelölte meg mozgalmi tevékenységünk irányát és fő feladatát, A X. pártkongresszus átfogóan kidolgozta- az ország továbbfejlődésének programját. Enrfek előkészítésében az MSZMP Központi Bizottságának felké- réséie a Hazafias Népfront országos elnökségének kibővített ülése is résztvett.

A magyar nép egyhangú igent mond e programra, és szívesei dolgozik érte — a munkahelyén, a munkaidőn túl a lakóterületén, társadalmi és közéleti fórumokon egyaránt.

Megnőtt a népfront tekintélye

— Kongresszusunkat eiőkészü- ieteink — községi, tanyai, városi, város-kerületi, járási, megyei, fővárosi népfrontbizottsági választásokon - amelyeken mintegy félmillió ember vett részt, ismét alkalmunk volt felmérni: hogyan haladtunk előre vállalt programunk megvalósításában, miképpep teljesítettük a Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalásait, ajánlásait; miképpen fejlődött a mozgalom. Megállapíthatjuk: a Hazafias Népfrontmozgalom tekintélye, befolyása növekedett az egész országban. Ma már elismerik a Hazafias Népfront állandó jelenlétét, közéicti életünk alakításában elfoglalt szerepét, tevékenységét. A népfront választói gyűlésein nyilvánvaló lett, hogy népünk helyesli és támogatja a szocialista célkitűzéseket. Egyetért a párt és a kormány határozataival, amelyek a népgazdaság fejlődését, a művelődés fokozását célozzák. UgyanakckuT, nagyon őszintén és szenvedélyesen felvetették az előrehaladást gátló hiányosságokat is, nemcsak bíráltak, hanem pkgpkrét javaslatokat is tettek. Mindez azt is jelenti, hogy növekedtek az állampolgárok igényei is a mozgalommal szemben. Ez mindannyiunkat arra kötelez, hogy megfeleljünk a várakozásnak, és mind a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben, mind az országos problémák megvitatásában hallassuk véleményünket, amely az állampolgárok reális igényeit, javaslatait fejezi ki.

Emlékeztetett a szónok arra, hogy aí MSZMP X. kongresszusának határozata leszögezte: a párt a megnövckedett lehetőségekkel élve erősíti eddigi szövetségi politikáját.

Kitért az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb bevonásáról a népfront-munkába, majd arról beszélt, hogy a nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség.- Igen fontos — hangsúlyozta Bencsik István, hogy mozgalmunk további formálásában szocialista államunk e két nagy osztálya, tartóoszlopa együtt vegyen részt. Társadalmunknak dinamikusan változó életkörülményei közepette, a gyorsan alakuló helyzetben előfordul, hogy a munkások közül sokan nem ismerik a paraszti gondokat és a parasztok keveset tudnak a munkások életéről. Mindez félreértésekre, téves következtetésekre vezethet. Ahhoz, hogy a munkás-paraszt szövetség szubjektíve is tovább erősödjék, együtt kell politizálniuk, őszintén kell beszélniük közös gondjaikról. Ez. az igény szinte

..elemi erővel mutatkozott meg úgyszólván valamennyi nép- frontbi’otiságot választó tanácskozásunkon. A javaslatokkal egyetértünk és megvalósításukon nagy gonddal munkálkodunk. De gyorsan azt is hozzátesszük, hogy véleményünk szerint a munkás-paraszt szövetség alakulása nem pusztán az egymásról való ismeretek bővü1 ésy-n-k kérdése E szövetség nv-’-: - 'hatodán alapja ez, hogy a Vét nagy osztály tár- j »dalműéi. fejlődésének alap- ;

vető kérdéseivel teljesen egyetért. A célok közösek.

Utalt a népfront kongresszusi levelére, amely megállapította, hogy a magyar értelmiség is hagyományosan fontos szerepet tölt be a - Hazafias Népfrontban. Az értelmiség korszerű tudás-anyag döntő részének letéteményese, hordozója és továbbfejlesztője. Társadalmi befolyása jelentékeny, tekintélye elvitathatatlan, s mindez a jövőben csak növekedni fog. Ebben a törekvésünkben — jelentette ki — biztosan számítunk régi harcostársaink: a pedagógusok jövőbeli együttműködésére is, és a számában, tekintélyében egyaránt erősödő mezőgazdasági értelmiségre, munkánk eddigi jó támogatóira: mérnökökre, közgazdászokra, jogászokra, az orvosokra, gyógyszerészekre. Nagy súlyt helyezünk a technikai értelmiségiek nagyobb társadalmi aktivizálására. Igyekszünk az eddiginél hathatósabban munkánk köreibe bevonni a kiváló tudósokat, művészeket. Várjuk sorainkba a kisiparosokat és a kiskereskedőket is csakúgy, mint a nemzetiségi állampolgárokat.

Taglalta a főtitkári referátum a társadalomnak a kor és a nem szerinti megoszlásából eredő problémáit is, azzal, hogy s tekintetben különböző hangsúlyú és eredetű kérdésekről | van szó.

— A nők társadalmi helyzetének, jogainak teljes érvényesítéséért folytatott harcunkban az a teendő, hogy már régóta elfogadott és szankcionált elveknek szerezzünk érvényt, részint ezek objektív feltételeinek biztosításával, részint pedig a csökönyösen élő, visszahúzó, maradi nézetek leküzdésével. A Hazafias Népfront keretében megalakultak a mozgalom nőbizottságai. A nóbizottságok rövid pályafutásuk alatt máris eredményes munkát végeztek. A nők számaránya a népfrontbizottságok mostani újjáválasz- tása során az 1968-as 24 százalékkal szemben 31 százalékra növekedett.- A fiatalok problémáit nem lehet egyszerűen nemzedékek kötötti kúlöhbséggel magyarázni. Ilyenek mindig is voltak. Most azonban arról is szó van, hogy a társadalmi, tudományos, technikai gyors változások korában olyan hatások érik a fiatalokat, amelyek merőben újak, korunk termékei. Egyik alapkérdés, hogy ilyen helyzetben mit tegyen a népfront az ifjúságért? Erre a kérdésre csak úgy tudunk megfelelni, ha maguk a fiatalok résztvesznek a válasz megfogalmazásában, ha köztünk, velünk dolgoznak. Ezért kellett „megfiatalítani” bizottságainkat és kell majd az egész népfrontmunkát. Az ifjú korosztály arányszáma 13 százalékról 20 százalékra növekedett a mostani népfront választásokon.

Erősítjük a szocialista demokráciát

Tisztelt kongresszus!

— A Hazafias Népfront neve már önmagában elkötelezeit- ség. Azt jelenti, hogy a szocializmus megvalósítása érdekében munkálkodunk a nemzeti egységen, és az állampolgárok hazafias érzelmeire hivatkozunk, amikor zászlónk alá szólítjuk őket.

A szocialista hazafiság a szocializmust építő nép hazaszeretete. Nagy szerepet játszik benne az az érzelmi kapcsolódás, amelyet a szülőföld, a nép, a haladó történelmi és kulturális hagyományok, az anyanyelv szeretete erősít. Az érzelem viszont csak akkor válik igazán hatóerővé, ha gondolatokat érlel, cselekedetekre késztet, tettekre, amelyek a szép hagyományok beteljesítését jelentik.

A szocialista hazafiság a jövőre függeszti a tekintetét, ám sohasem feledkezik meg hagyományainkról, abból táplálkozik. Ezért ünnepeltük meg tavaly az államalapító István királyunk születésének ezredik évfordulóját és készülünk az idén a parasztforradalmár Dózsa György születésének ötszázadik évfordulójára. Jövőre ünnepeljük lánglelkú költőnk: Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulóját.

Szó esett a referátumban arról is, hogy a párt politikájának szerves részeként az elmúlt években tovább szélesedtek a szocialista demokrácia keretei, bővültek az állampolgárok lehetőségei a közügyekben való részvételre. A múlt évben lezajlott országgyűlési képviselői, és tanácsi választások jelölőgyúlései, az idei népfront-választásokon tapasztalt nagy belpolitikai élénkség, bizonyították ezt. Megmutatkozott, hogy a tömegek ma már a korábbinál sokkal érzékenyebben reagálnak a jelenségekre, a közvélemény nyíltabb, s olykor türelmetlen is. Hozzá kell tenni, hogy amikor fejlődésünket gátló jelenségekről van szó. mindig jogosan. De akad olyan eset is, amikor a türelmetlenség tájékozatlanságról, lehetőségeink ismeretének a hiányából, a társadalmi érdekek mellőzéséből fakad. Á Hazafias Népfront fő céljai közé sorolja, hogy közreműködésével, gazdagabb tartalmat nyerjen a szocialista demokrácia, a lakosság ismerje jogait és felelősségének tudatában éljen meg növekedett lehetőségeivel,

A Hazafias Népfront-mózgá- lorh eddigi jó módszereihez tartozott, hogy fórumokat létesített, amelyeken a különbölő osztályok és rétegek nyíltan szólhattak problémáikról. É véleményeket, álláspontunk kifejtésével, eljuttattuk illetékes szervekhez, és a lehetőség szerint igyekeztünk mindenkinek válaszolni kérdésére, jogosra, jogtalanra egyaránt. A vita akkor jó, ha a döntést nemcsak elhatározás követi, hanem azok, akik tanácskoztak és kialakították a helyes álláspontot, résztvesznek a magvalósításban is. Mert a szocialista demokrácia nemcsak kötetlen eszmecsere, hanem fegyelmezett cselekvés is. így kapcsolódik ösz- sze a jog, a felelősség és a kötelesség.

— A tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege lehetővé teszi, hogy a népfront az eddiginél sokkal következetesebben betöltse a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepét. Ebben a kérdésben is nagyot léptünk előre. A népfroníbizott- sagok többsége ma már részt- vesz a fontosabb intézkedések, tervek kimunkálásában a lakosság véleményét tolmácsolva. A népfront és a tanács együttműködése kedvezően befolyásolja a helyi politika alakulását, ösztönzője az emberek öntevékeny közreműködésének, a társadalmi munkának.

Tisztelt Kongresszus!

— írásos jelentésünk részletesen taglalta négyéves munkánkat. Kongresszusi levelünk a jövendő feladatait is körvonalazta. A Hazafias Népfront V. kongresszusa hivatott azonban dönteni arról, hogy az általunk felvetett kérdésekben hogyan haladjunk előre.

A Hazafias Népfront-mozgalom gazdaságpolitikai, város- és község politikai, művelődéspolitikai, a hazafiság és a népek barátsága ápolásával kapcsolatos feladatairól részletesen, majd külön szekciókban tárgyalnak a ' kongresszus küldöttei.

A beszámoló ezután csupán néhány főbb feladatot taglalt:

— Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, az életszínvonal egyenletesen emelkedik. A fejlődés, népgazdaságunk negyedik ötéves tervének megvalósítása jó irányban halad előre. Ugyanakkor látjuk a fogyatékosságokat is és megállapíthatjuk: sok még a teendő, amelyekben a népfront-mozgalom is segíthet. Tapasztaljuk, hogy az egyéni, a csoport, a társadalmi érdekek összhangja nem mindig érvényesül helyesen. Nem ritka az ön| zés. Akadnak olyanok, akik úgy képzelik, hogy az egyén boldogulása individualista alapon történik. Holott a szocialista társadalom nem tűri az „aki bírja marja” elvének érvényesülését, hiszen a szocializmust az j egész népnek építjük.

— A Hazafias Népfront sokat | tehet a közgondolkodás alakí- ' tásáért. Mozgósítsuk a közvéle- l ményt alkotó, termelő, tisztessé- t gesen élő és dolgozó emberek

tiszteletére. Harag és megvetés sújtsa azokat az ügyeskedőket, akik a közösség kárára akarnak megtollasodni. A tiszteletet, a megbecsülést nem lehet megvásárolni! Állítsuk pellengérre azokat az elemeket, akik korrupcióval, összeköttetésekkel, gyanús manipulációkkal akarnak magasabb jövedelemhez jutni. Szigeteljük el a munkafegyelem lazított, a közvagyon herdálóit. Ne tűrjük a közömbösséget az effajta jelenségekkel szemben. De azt Se engediük, hogy a nép érdekében alkotott törvények paragrafusait a nép kárára csűrjék-csavarják holmi ügyeskedők. Emeljünk szót az álhu- manista szemlélet az ilyen címen megnyilvánuló liberalizmus ellen is.

— A népfront-mozgalomban a tevékenység túlnyomó többsége társadalmi munkában történik. Éppen ezért javasolja az

(Folytatás a 3. oldalon)

Baranyai küldöttek a kongresszuson

(Munkatársunk telefonjelentése)..

Jó hangulatban érkeztek meg Baranya küldöttei Budapestre a Volga szállóba, ahol összesen 13 megye delegációja foglalt helyet és ismerkedett egymással.

Az est ünnepi eseménye volt I dr. Máté Győző, Koós Jenő, dr. '■ Fekete Miklós és Polli János j kitüntetettek köszöntése, akik a I népfrontniozgaiom különböző j területein végeztek kiemelkedő j munkát Baranyában.

A kongresszus megkezdésekor j az elnökségben foglalt helyet Szentistványi Gyuláné és több | Baranya megyei küldött kapott j megbízatást. Pókolitz István a jelölő bizottság tagja lett, Gyöngy össi JánoSné a munkamódszer;, Benkő László a stociűlista hazafiság és nemzetköziség, Fekete Miklós a művelődéspolitikai szekció tagja.

Pókolitz István a kongresszus első délelőttjének eltelte után a következőképpen foglalta össze első benyomásait:

— A kongresszusnak az lesz egyik fontos célja, hc>gy világosan kimondja, mindenki legyen : egész ember a maga helyén.

Kozarics Mihályné, a Pécsi j Bőrgyár dolgozója küldött, alig ! több mint 20 évével érthető iz- i gólommal várta a kongresszus ! megkezdését. Életében először j vesz részt országos tanácskozáson és egyike a sok fiatalnak, akik most ízlelik felelősségteljes küldetésük jelentőséget. Ennek megfelelő a véleménye is:- Azt várom, hogy sok újat hallok, találkozom itt az ország örömeivel, tennivalóival, gondjaival. Ennek megfelelően tájékozottabb leszek és hasznosítani tudom á kővetkező munkám során.

Bencsik Istvánnak, a Hazafias Népfront főtitkárának beszéde utóh a kongresszusi terem folyosóján beszélgettem baranyai küldöttekkel, akiknelr egyöntetű véleménye szerint a beszéd tartalmas összegezését adta a mozgalom további feladatainak, számos új vonással gazdagította. Á vitától is ugyanezt várjuk.

fXósiers)

A Hazafias Népfront Orszáaos Ta nácsának kongresszusi jelentése

A jelentés a népfrantmozgalom testületi életét és o Hazafias Népfront fö munkaterületeit elemezte.

A !Y. népfrontkóngresszus fogalmazta meg azt az igényt, hogy a meg növekedett feferiatok jó ellátása érdekében formálni, élénkíteni kell a testületi életet. A mozgalom minden szintjén sikerült előrehaladást elérni, s ezzel növelni a belső demokratizmust, egyben a munka hatékonysá gát is.

A két kongresszus között az országban 3692 népfrontbizottság működött 116 100 taggal, több Százezei aktivistával. A népfrontbizottságok és -elnökségek tevékenységében tükröző- dött az általuk képviselt közösségek összetétele, messzemenően figyelembe vették a helyi igényeket és lehetőségeket. A sajátos arculat megtalálása mellett kellő hangsúly«: kaptak az országos feladatok, tennivalók is. Ugyanakkor még mindig nagy különbségek, eltérések is mutatkoznak az egyes kategóriákon belül is a munka színvonalát illetően.

Számot ad a jelentés orról, hogy bővültek a Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatai, amelyek jelenleg 20 ország 30 pártjára, népfront-, illet- ' ve népfront jellegű mozgalmára ter- i jednek ki. A Hazafias Népfront nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében, ápolásában támaszkodik a keretében működő mozgalmak által kiépített kapcsolatokra is. gyümölcsöző közös tevékenységet fejtettek ki a Hazafias Népfront vezető testületéi és helyi bizottságai az Országos Béketanács- csal, a Magyar Szolidaritási Bizottsággal, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságával, amelyeknek akcióit országszert e hatékonyan, nagy tömegeket megmozgatóan szervezték.

A fővárosi és megyei népfrontelnökségek napirendjen az elmúlt négy esztendőben több mint ezer téma szerepelt. A IV. kongresszus után — annak állásfoglalásai alap- i ján — jöttek létre az Országos El- 1 nokség mellett működő munkabizottságok. E társadalmi bizottságok be- ! töltötték a létrehozásukat indokoló tanácsadó, orientáló szerepet. Ki- ; emelkedő eredményt ért el az Or- I szágos Elnökség melletti város- és községpolitikai, a mezőgazdasági, a 1 I honismereti bizottság és az 1970 októberében alakult Országos Nöbizoit- ság. A területi munka szervezésére, a helyi feladatok, tennivalók feltárására hasonló testületek jöttek létre j , a megyei elnökségek mellett is. Vál- ; i tozatlanul — és hasonlóan — értékes tevékenységet folytattak az egyes feladatok megoldására alakított I akcióbizottságok is, amelyeknek szerepe, jelentősége az utóbbi időkben mindinkább növekedett.

Fő munkaterületeit illetően a Hazafias Népfront cselekvő részese a társadalompolitikának, a gazdaság- politikai agitációnak, az alkotmányos- közjogi tevékenységnek, a város- és községpolitikának, a művelődéspolitikának, a békemozgalmi és a barátsági munkának.

A nőpolitikái párthatározat megjelenése — 1970 — óta a népfront- elnökségek irányításával több mint 180G nőbizottság alakult, 3640 taggal.

1 Ezenkívül csaknem ezer nőt beválasztottak a népfrontbizottságokba, elnökségekbe. A nöbitottságok egye lőre elsődlegesen az asszonyok helyzetével kapcsolatos lakóterületi gondok feltárásával foglalkoznak. Kiszélesedett a népfront tevékenységi köre az ifjúságpolitikai párthatározat nyomán is.

Fontos helyet és szerepet kapott ; a mögöttünk tevő években is az al- , kotmányos feladatok köre a népfront- munkában. Minden népfronttestület két-három alkalommal tárgyalta a i képviselői és tanácstagi választásokkal kapcsolatos tennivalókat, s emellett országosan még több mint négyezer esetben beszélték külön is az alkotmányos munka tapasztalatairól, feladatairól. Az 1971. évi országgyű- i , lesi képviselői és tanácstagi választások során — amikor a mozgalom { aktivistái hatékonyan részt vettek a módosított választási törvény ismertetésében, a legalkalmasabb jelöltek kiválasztásában, a gyűlések lebonyolításában — 2 millió 427 ezer lakos vétt részt a népfront által szervezett mintegy 70 ezer jelölőgyűlésen. Ex | azt jelenti, hogy a választópolgárok I egyharmada szavazott már a tanácstagok, tanácstapjelöltek, országgyűlési képviselőielöltek kiválasztásánál 1 is. A jeiőlőgyűléseken és csoportos beszélgetéseken 172 569 közérdekű javaslat hangzott el. Esek sorsáról, a megvalósítás lehetőségeiről sok helyen a népfrontbizottságokat újjáválasztó — közelmúltbeli — gyűléseken is számot adtak.

A váróv és községpolitika az egyik fö területe a tanácsok és a népfrontbizottságok tartalmi együttműködésének. Nemcsak az országos feladatok megoldásánál, hanem a városokban, a köiségekben is nagymértékben növekedett azoknak o szakembereknek, lelkes népfront-aktivistáknak a tó- j bora, akik cselekvőén részt vállaltak, részt akarnak venni a tervek kidol- gózásáhan és megvalósításában egyaránt.

Üj lehetőségek keresésé, m új formák és níódsZerék bevezetése volt a jellemző ez elmúlt négy évre a népfrontmozgölom művelődéspolitikai tevékenysége tekintetében. A köz- művelődés színvonalának általános emelésén belül az volt a cél, hogy minél több üzemi munkás és ternielő- sxövetkezeti tag kapcsolódjon be. A népfront éi o hazafias nevelés sokoldalú segítéséért a honismereti mozgalom keretében széles körű társadalmi együttműködést alakított ki e , tömégsrerveretekkel és mozgalmakkal. * tanácsokkal. a fUdowiÓHTBl

oktatási és közművelődési intésnél I nyekkel. Az összefogás a honismereti , mozgalmat alkalmassá tette arra,

I hogy egyének, társadalmi csoportok, termelő és kulturális közösségek j egyaránt aktívan és érdeklődési körük szeiint kapcsolódjanak be a magyar nép értékeinek, történelmi, nép rajzi kincseinek megismerésébe, feltárásába. A honismereti mozgalom sokféle ágazata nemcsak a mintegy kétezer honismereti szakkor, klub ügye, hanem az iskolák, az ifjúsági szervezetek, a munkáskollektivák, a népművelési közösségek, a tudományos intézetek és társaságok, ^ a? egyes ipari és mezőgazdasági üzemek életét gazdagító, erősítő tevékenységében is megnyilvánul.

A művészeti közízlés fejlesztéséért igyekezett a mozgalom lehetőségeket biztosítani az alkotó közösségeknek, egyéneknek, hogy cselekvőén vegyenek részt a művelődéspolitikai feladatok megoldásában, s ugyanakkoi jobb kapcsolatba kerüljenek a közönséggel. Sikerült például a közvélemény figyelmét a korábbinál na- pyobb mértékben az olvasásra és a könyvtárügyre irányítani. Az írószö i vétséggel közösen meghirdetett „Olvasó népért" mozgalom lendületet adott a kibontakozáshoz. Ez a beiratkozott könyvtári olvasók, kölcsönzők számának növekedésében, a könyvállomány gyarapodásában, a könyvtárak korszerűsítésében egyaránt megmutatkozott. A könyvbarát-bizott- ságok kezdetben mint egy-egy fel“ adatra szervezett akcióbizottságok kezdtek tevékenykedni, de munkájuk állandósult. A ,,100 falu — 100 könyvtár" mozgalomban is szép eredményeket értek el a népfrontbizottságok. A zenei kultúra fejlesztése terén egyelőre szerényebb eredmények vannak. Debrecenben bontakozott ki különösen példamutatóan a Bartók Béta nemzetközi kórus versenyek kapcsán az ének- és zenekultúra általános föllendülése. A képzőművészeti közízlés formálását jól szolgál tők 0 népfront által szervezett tárlatok városokban, nagyközségekben, rendszerint a táj szülötteinek, helybéli alkotóknak a műveiből. Ezen c téren Borsod megye jár az élen.

Határozottan kibontakozott a népfront politikai ismeretterjesztő tevékenysége. A megyék többségében a pártbizottságok felkérték a népfrontot: szervezzék c lakosság s ezen belül a pártonkíviiliek rendszeres tájékoztatását. Az ismeretterjesztés formái változatosak. A helyi hagyományoknak megfelelően népfront-estnek, népfront-kőnek, tanyai estnek vagy televíziós körnek nevezik az összejöveteleket. Sikerült megtalálni az ismeretterjesztésben is a sajátos népfront-stílust: többnyire nem előadásokat tartanak, h«nem kötetlen beszélgetéseket, vitákat. Arra is ügyelnek, hoay a beszélgetések hangja, stílusa különbözzék az oktatási stílustól. A politikai népfront-összejövetelek, viták oltandó részvevőinek száma mintegy 100 ezerre tehető, s körülbelül ugyanennvien vannak az alkalmi érdeklődők is.

A nemzetközi munkában Jelentős eredményeket ért el legutóbbi kongresszusa óta a Hazafias Népfront. Az előző kongresszus egyik fő küldetéseként határozta meg a népfront nak a nemzetközi események ismer tetését, a népek közötti barátság, szolidaritás erősítését. E feladatainak a mozgalom elsősorban az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a különféle tömegszervezetek, társadalmi mozgalr mák révén és 1971 szeptembere óta az európai biztonság és együttmű: kddés magyar nemzeti bizottsága segítségével, tevékeny együttműködésével igyekezett megfelelni. Tapasztar lati tény, hogy eredményes volt ez a törekvése. Föllendült ezáltal a Ha.- xafias Népfront külügyi munkája. / népfrontmozgalom keretében működe Országos Béketanács jelenleg 85 or szág 208 mozgalmával, a Magya; Szolidaritási Bizottság 27 ország szolidaritási bizottságával, illetve felszabadító mozgalmával tart fenn kapcsolatot. A nemzetközi együttműködés szálai számottevően gyarapodtak c Béke-yiiágtanács tavalyi. Budapestet tartott közgyűlése óta, amikor is at Öt világrészből fővárosunkba seregiek küldöttek közül sok új barátot szerez- Lünk hazánknak, a béke- és szolidaritási mozgalomnak, a Hazafias Nép frontnak.

A társadalom legszélesebb rétegeiben meglevő, nap mint nap megnyilr vánuió politikai aktivitást érzékeltetik az elmúlt négy év adatai; 196* óta «500 nagygyűlés, 17 000 szolidaritási esemeny, 11 000 réteggyűlés és 6500 egyéb politikai megmozdulás történt hazánkban e helyi népfronté bizottságok és tömegszervezetek együttes szemezésében: a vietnami szolidaritás jegyében. Folyamatos volt a népfront nemzetközi agitációja, a közel-keleti helyzet békés úton tör* ténő rendezése érdekében, Event* Ismétlődő rendezvénye a mozgalom. r»ak az arab szolidaritási hét. Ugyan* csak a szolidaritás egyik megnyilvánulási formája a harcoló népek fiataljainak ösztöndíjasként roló gadása Magyarországon*

A négy esztendő munkájánál ered« ménre! a Hazafias Népfront Orszó gos Tanácsának értékelése szerint a társé dalmi munkások százezreinek önzetlensége, áldozatkészsége tals* tán jöttek létre. Az 1968—1972 között időszakot a népfrontmozgalom tevő' kénységének gazdagodása, hatóköré» nek növekedése, tekintélyének erősödése jellemezte. Nagy nemzeti colunk. a szocialista Magyarország léé rehoxásc tovább! odaadó murttó» igényéi, A célok meghatározása s Hazafias Népfront 7 Itoagrftíssusá nak feladaté.

%