Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

. .... . . . Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló n ______________________________________________________________________________________________ X XIX. évfolyam, 96. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április 25., kedd Bukás helyett H iába viselte a szokásos hi­vatalos stílus terhét a múlt héten napvilágot látott mi­niszteri utasítás - az első osztályosok tanulmányi elbírálá­sáról — annak, aki elolvasta vagy hallotta, nem poros ren­deletek, hanem sokkal életsza- gúbb problémák jutottak az eszébe. A miniszteri utasítás ugyan csak azt szögezi le, hogy bár továbbra is érdeme szerint kell az első osztályos tanulót - érdemjegyekkel, vagyis osztály­zatokkal - elbírálni, a környe­zetismeret, a gyakorlati foglal­kozás, az ének-zene és a test­nevelés esetleges elégtelen osz­tályzata esetében a tanulónak mégsem kell évet ismételnie. Sőt, javítóvizsgát sem kell ten­nie, noha — mint a rendelet mondja — „mindent el kell kö­vetni annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő felkészítést kapjanak". Azok, akik az iskolában a túl­zott liberalizmust vélték felfe­dezni, bizonyára helytelenítik ezt a - még, reméljük, csak kezdetnek számitó - döntést, mert attól félnek, a bukás mu­musa nélkül a gyerekeken erőt vesz a lustaság és a nemtörő­dömség. Valószínű azonban, hogy ha ilyenek vannak is, na­gyon kevesen vannak. Szülők tiz- és százezrei, pedagógusok tömege tudja és érzi évek óta, hogy az érdemjegyek körül va­lami hiba van, az osztályzat- centrikusság sok ésszerű, okos dolgot megbénít, sok igazság­talanságra vagy méltánytalan­ságra ad okot, sok tekintetben nehézséget gördít az igazán lel­kiismeretes pedagógiai munka elé is. Kell az osztályzat, mond­ják sokan, de nem ennyire me­reven alkalmazva, nem ennyire mindenható, egyedül üdvözítő módon. Úgy érezzük, ebben az intéz­kedésben is az ésszerűség győ­zedelmeskedett a hagyományok merev követése, a fejlődést már akadályozó régi gyakorlat fe­lett. Hiszen önmagáért beszél az a szám, hogy az első osztá­lyos tanulók 11,4 százaléka tan­évet veszített, illetve ismételt. S vajon miért? Mert a gyerekek az iskolába lépéskor nem egy­formák, van, akinek hosszabb idő kell ahhoz, hogy gondolko­dása megnyíljék az ismeretek számára, amelyek hatesztendős korától kezdve egyenletes ütem­ben zuhannak rá. Az az idő, ami az azonos korú gyerekek összerázódásához, a kiegyenlí­tődéshez kell, nem biztos, hogy pontosan egy év, annyi, ameny- nyi a korábbi gyakorlat szerint eldöntötte, hogy a gyerek to­vábbmehet a többiekkel, vagy ismételnie kell az első osztályt. A tapasztalatok - s az utasítás­ban is ezek tükröződnek — azt mutatják, hogy ez az idő hosz- szabb, s a meghosszabbítás nem jelent liberalizmust, hanem a lehetőségek javítását. L ehetne még sok érvet fel­hozni az intézkedés mel­lett. Egyetlen egyet leg­alább: azt, hogy ez na­gyon sok gyerek életéből kikü­szöbölheti az első törést, ami sok esetben véglegesnek is bi­zonyult. Rugalmasnak mondhat­juk az intézkedést azért is, mert a fentieket, valamint azt, hogy tanulmányi átlagot nem számí­tanak - tehát a gyerekeket nem rangsorolják — az első oszályok- ban, mór ebben a tanévben be­vezetik. (h, e.) INFO—1972 Megkezdődött az iparstatisztikusok és üzemgazdászok országos konferenciája A vándorűlést dr. Nagy József, az MSZMP Ba ranya megye! Bizottságának titkára nyitotta meg. Szokolai feiv. A tartalomból: A nemzetiségek helyzete Baranyában _________ v --------------------------- ■ ■ ­H elyből ugrás Zalaegerszegen .................................«---------------------------­N övényvédelmi tanácskozás a Szigetvári Konzervgyárban Szerdán kezdi meg tanácskozását a Hazafias Népíront V. kongresszusa Szerdán reggel ül össze a Ha­zafias Népfront V. kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában. Három napos programja lesz az eseménynek, amelyre az elmúlt hetekben, hó­napokban 800 küldöttet válasz­tottak a 19 megye és a főváros képviselőjeként. A társadalom minden rétegét képviselő 400 meghívott vendége is lesz a népfrontmozgalom országos ta­nácskozásának. Külföldi testvér­szervezetek és mozgalmak dele­gációit 13 országból várják a tanácskozásra. Számos megyei kongresszusi csoport és több külföldi delegáció már hétfőn megérkezett Budapestre. A kongresszus Kállai Gyulá­nak, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökének meg­nyitójával kezdődik. A küldőitek és meghívottak ezután mégha1! gatják Bencsik István főtitkár szóbeli kiegészítő reíerátumát ahhoz az írásos jelentéshez, amely számot ad a népfront­mozgalomnak a legutóbbi kong­resszus óta végzett munkájáról. INFO—1972 elnevezéssel meg­kezdődött az iparstatisztíkusok és üzemgazdászok III. országos vándorülése. Tegnap délután a Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola nagytermében az ország különböző részéből ösz- szesereglett mintegy 350 szak­ember előtt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg a Magyar Közgaz­dasági Társaság statisztikai szakosztálya iparstatisztikai és üzemgazdasági szekciója és az MKT megyei csoportja által ren­dezett országos konferenciát. Megjelent Wieder Béla, a Vá­rosi Pártbizottság titkára, dr, Nagy Gyula és dr. Németh Lajos, a megye és a város tanácselnök-helyettesei, a pécsi és a baranyai vállalatok kép­viselői, a házigazda vállalatok — ahol a harmadik napon a szekcióüléseket tartják — a Pé­csi Kesztyűgyár, a Pannónia Sörgyár és a Pécsi Porcelán- gyár vezetői. Dr. Nagy József köszöntötte a vándorülést, majd néhány adat segítségével felvázolta Ba­Folyik a lépcsőzetes munkakezdés előkészítése A pécsi lépcsőzetes munka­kezdés hosszadalmas és bonyo­lult munkát igénylő előkészüle­teinek első szakasza lezárult. Némi késéssel valamennyi pécsi vállalat és intézmény beküldte a városi munkaügyi osztályra a kért, minden részletre kiterjedő adatokat. Ezek felülvizsgálata befejeződött, s megállapították, hogy a pontosítás végett mely szerveknek kell további kiegé­szítő kérdésekre válaszolni. A kiegészítő kérdéseket is kiküld­ték már, s a válaszok beérke­zése után a közeljövőben az előkészítés egy nagyon fontos mozzanatára kerül sor. Munka- értekezletet készítenek elő több érdekelt — elsősorban a Volán 12. vállalat — bevonásával az adatszolgáltatás kritikai vizsgá­latára és a lehetőségek megvi­tatására. Meghívják az értekez­letre a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat pécsi kirendeltségét is, mivel az adat­szolgáltatás megbízható értéke­lése előreláthatóan gépi feldol­gozást tesz szükségessé. ranya iparának jelentőségét, | szerepét és helyét az ország iparában. Ezután azokról az óriási tartalékokról beszélt, ame­lyek a jobb üzemszervezéssel és vezetéssel, a munkaerővel való jobb gazdálkodással fel­tárhatók. — Az üzem- és munkaszerve­zés színvonalának növelése me­gyénkben is élő és megoldásra váró probléma, és abban látom elsősorban a most induló ván­dorülés jelentőségét, hogy ezekre a kérdésekre irányítja a közgazdászok és a vállalati ve­zetők figyelmét. Az ipari nem­zetközi összehasonlítások ugyan­is igen alkalmasak arra, hogy feltárjuk iparunk szívonalának több területen mutatkozó el­maradását más országok szín­vonalától. De, véleményem sze­rint, azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az összehason­lítás nem cél, hanem csak esz­köz, lehetőség arra, hogy az összehasonlítás révén feltáruló hiányosságokat, lemaradottsó- got jobb üzem- és munkaszer­vezéssel javítsuk ki, számoljuk i fel és találjuk meg a módját a I gazdasági és a műszaki előre­haladásunk meggyorsításának — mondotta dr. Nagy József. Ezután a vándorülés prog­ramjával foglalkozott. Különö­sen értékes gondolatokkal fog- j lalkozik a vóndorülés harma- i dik szekciója, amely a területi statisztika szemszögéből vizs­gálja az iparstatisztika infor- i mációs szerepét és az iparfej­lesztés és telepítés hatását a terület gazdasági fejlődésére, A megyei vezetőket mindkét gon­dolat igen közelről érinti és érdekli, a megyei statisztikai szervekkel együtt arra töreksze­nek, hogy az információs rend­szer keretében az ipari infor­máció módszereit finomítsák, a gazdaságirányítási rendszerünk­nek megfelelően rugalmassá és hatékonnyá tegyék. A megye vezetőinek olyan adatokat kell kapniuk, amelyek visszatükrözik a szervezési program végre­hajtását és értékelik az üzem- és munkaszervezési tevékenység eredményeként jelentkező haté­konyságjavulást. A negyedik szekció ugyan­csak időszerű témával, a gépi odatfeldolgozással foglalkozik. — Nagy figyelmet kell fordí­tanunk erre a témakörre is, mert az adatfeldolgozás mind na­gyobb tért (lódít hazánkban, és a számítástechnikai fejlesz­tési program megvalósulása után alig lesz olyan iparvállalat, amely ne kerülne kapcsolatba a gépi adatfeldolgozással. Ar­ról nem i$ beszélve, hogy a szá­mítógépeknek egyre nagyobb a szerepük az ipari termelés köz­vetlen irányításában és auto­matizálásában. A számítástech­nika óriási fejlődése ma már megkívánja, hogy közgazdá­szaink, a vállalati szákemberek tisztában legyenek a számítás- technika adta lehetőségekkel és ennek ismeretében döntsenek annak vállalati felhasználásá­ról. A vállalatok ügyviteli, ter­vezési és egyéb célú gépi fel- dolgozási és programozási rend­szerének kialakítását gátolja a számítógépes kultúra hiánya. A szekciónak éppen abban rejlik nagy jelentősége, hogy e téren úttörő munkát végez — mondot­ta dr. Nagy József. A megnyitó után Egységes iparstatisztikai mutatószámok és azok nemzetközi összehasonlí­tása a KGST-ben címmel Nyers József, a KGST tanácsosa; Az iparstatisztika helye és szerepe a területi információs rendszer­ben címmel Laky András, a KSH megyei Igazgatóságának veze­tője tartott előadást. A főiskola földszintjén a Budapesti Sta­tisztikai Könyvkiadó kiadványai­ból kiállítás nyílt. Ma délelőtt 10 órakor, ugyancsak a Műszaki Főiskola nagytermében, együt­tes ülést tartanak az INFO— 1972. III. vándorülés részt­vevői. Ekkor kerül sor A ma­gyar ipar nemzetközi összeha­sonlításban címmel Huszár Ist­ván államtitkár, az MKT alel- nöke, a KSH elnökének előadá­sára. Kiosztják az Ipari és Épí­tőipari Statisztikai Értesítő 1971. évi nívódíjait. Páratlan rekord Kossuth-bányán Kossuth-bányán. a kísérleti üzemelés alatt álló pajzsos fej­tésben nem bíztak mindent a bányászok lelkesedésére, lelki- ismeretes munkájára. Itt ennél ! többre van szükség, hiszen egy új technológia első lépéseiről I van szó. Ezért o körletvezetők ! minden bányásszal külön elbe­szélgettek, személyre kidolgo­zott feladatokkal látták el a bányászokat. Az első kísérleti pajzsos fej­tésben, mely január elején in­dult és március közepéig üze­melt, az egy műszakra eső át­lagos fejtési teljesítmény 12 3 tonna volt, ezen belül o pro­duktív teljesítmény elérte a 19,7 tonnát. Április 10-én indult a máso­dik kísérleti fejtés: húszadikáig több technológiai és egyéb problémát kellett megoldani, de húszadikán a fejtés napi termelése már 973 tonna volt. Ezt hetven ember termelte. Az egy műszakra eső teljesítmény 13,9 tonnára, míg a produktív teljesítmény 23,7 tonnára emel­kedett. Huszonnegyedikén to- j vább nőtt a fejtés termelése, elérte az 1000 tonnát. A pro­duktív teljesítmény ekkor 25,6 tonna volt. így érkezett el ÓDrilis 22-e, o kommunista műszak napja. A húszmilliós értékű berendezés és a fejtésben dolgozó bányá­szok és a műszaki csoport el­évülhetetlen érdemeket szerzett ezen a napon: az első szak- í ban Biró József bányamérnök, | a termelés közvetlen irányító- ] ja, valamint Sipos János csa- j patvezető vájár és társai, a mó- i sodik műszakban Boán Árpád | technikus, valamint Imre Ár- | pád csapatvezető, míg a har- I madik szakban Párkányi Tibor bányamérnök és Schwarcz Jenő csapatvezető vájár és társai termeltek a pajzsos fejtésben. Kossuth-bánya ezen a napon 3400 tonna szenet adott, ebből egyedül a pajzsos fejtés 1260 tonnával részesedett. A pajzsos fejtésen dolgozó csapatok a j mecseki bányákban eddig so- [ ha el nem ért. 30,7 tonna'mű- I szak produktív teljesítménnyel j fejezték be a kommunista mű­szakot. Árad a Dráva A Mura és Dráva vízrendsze­rében április 21-én és 22-én hullott jelentős mennyiségű csa­padék hatására, mind a Murán, mind a Dráván árhullám ala­kult ki. A Mura felső szakaszán — Letenyénél — az árhullám te­tőzése megközelíti az eddig észlelt maximumot (450 centi­méter). Az árhullám lejjebb a Dráván már „ellapult", így, Barcsnál az eddigi maximum alatt maradt több mint egy mé­terrel. Az árhullám levonulásának fi­gyelésére, az esetleges védeke­zési előkészületek megtételére a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője tegnap 16 órától az I. fokú árvédelmi ké­szültségét elrendelte. Vastagh Károly, oz igazgatóság árvízvé­delmi csoportvezetője tegnap délután elmondotta - a Dráva vízgyűjtőjén hullott csapadék következtében várható árhullám — a VITUKI előrejelzése szerint — esetleg eléri az első fokú ké­szültség vízszintjét, a 430 centi­métert. A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége hétfőn reggel Budapestre érkezett, Gustav Vlahov vezetésével. Képünkön: dr, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke fogadja a küldöttséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom