Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

G* Világ proletárjai, egyesüljetek I Aj®* Äm: 1 forint Dunántúli napló XXIX. árfolyam, 95. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április Ä, Szellemi kapacitás — kiiiaszRálva s kihasználatlansl Sajnos csak a jó példákat tudom bizonyítani, bár alig hi­szem, hogy a Kossuth-bánya gépesített fejtése, az Ércbánya nukleáris műszere, s az új gör- esönyi téglagyár akadozva mű­ködő, de még így is a tégla­ipar legkorszerűbb berendezé­sei közé tartozó technológiai vonala hasznosságát, értékét bi­zonyítanom kellene. Mint ahogy az is egyértelmű, hogy a mű­szaki osztályok, csoportok az említett technikai felszerelésé­nek létrehozásában felmérhetet­len érdemeket szereztek. Nehezebbre fordulna azonban- a dolgom, ha bizonyítani akar­nám, hogy 10 ember közül (öt mérnök, két technikus, két mű­szaki rajzoló és egy,,, azt hi­szem kávéfőző volt, mert az írógépnél az egyik mérnök ült) kettő sem érdemelne fizetést annál a vállalatnál, ahol az el­múlt napokban ehhez az írá­somhoz, az említett példákon felbuzdulva, anyagot akartam gyűjteni. Azt a hihetetlen nagy­ságú szellemi kapacitást, ame­lyet az egyik mérnök a bélyeg­albumának-rendezésére, a má­sik pedig éppen egy garázs költségvetésének elkészítésére fordított (a többiek egyszerűen csők ültek az íróasztaloknál, olyan érzést keltve, mintha nem létezne erő, mely megmozdítja őket) egyszeriben saját fontos­ságuk és nélkülözhetetlenségük bizonyítására, a támadásom visszaverésére használnák fel. Nem nehéz belátni, hqgy ilyen csatában csak vesztes lehetnék. Afelől pedig semmi kétségem, hogy a vállalat egy emberként bizonyítaná: a látszólagos sem­mittevés mögött valójában mi­csoda óriási munko áll. Egy ismerősöm a napokban arra kért, segítsek állást keres­ni — otthagyta régi munkahe­lyét. Megvallom tanácstalan voltam: tudomásom szerint két évtizede dolgozott üzemében, legutóbb a műszaki csoportnál, kiemelt fizetéssel. Hasonló ál­lást, megfelelő jövedelemmel nem egykönnyen találni. Meg­lepetésem azonban még na­gyobb volt, amikor elmondta, hogy csak a pénz legyen any- nyi, mint előző munkahelyén, a munka nem számít Csak jobb jöhet — mondta számomra ért­hetetlen optimizmussal. Hama­rosan kiderült, hogy éveken ke­resztül ő is egy „keresztrejtvény­fejtő brigádban” dolgozott, mígnem végre az elmúlt hetek­ben érdekes feladatot kapott Be kellett bizonyítania — pon­tos megfigyelések és elemzések alapján — az üzem egyik nagy­teljesítményű gépsoráról, hogy nem gazdaságos. Ugyanis jó- pénzű vevő jelentkezett rá. Sür­gős — mondta az üzemvezető, így búcsúzott két nappal később a főmérnök is, ki szintén fon­tos munkával bizta meg. Ki kel­lett számítania az üzem egyik nagyteljesítményű gépsoráról, hogy még 4 évig gazdaságosan lehet üzemeltetni. Ugyanarról a gépsorról volt szó. Bányásztechnikus barátom a minap dicsekedett: nem úgy megy ám a bányamunka, mint régen. Neki a kőnek, aztán hajtsuk a vágatot! Minden új bányafolyosóról árvetést készí­tenek — a műszaki csoporton belül őrá bízták ezt a felada­tot. Feltüntetik az anyagárat, munkabért, kiszámítják a vá- athajtás egységárát. És . . .? s! Dossziékba rakjuk. Minden vágatról tudjuk, mennyibe ke­rül. De ki nézi meg? A bánya­mester, a főkönyvelő, az ak­nász? Sajnos csak ő, amikor az újabb és újabb vágathajtások árvetéséhez az alapadatokat ki­keresi. így gyorsabb — az ár­vetés elkészítése. És egy ember bérével drágább a vágathaj­tás. Van persze másféle elemző munka is. Hasznos, mérnöki, műszaki feladat. Kossuth-bá- nyán beindították a mecseki szénmedence eddigi legbizta­tóbb gépesített kísérleti fejté­sét. Az előkészítésben, szállí­tásban, beépítésben az üzem műszaki csoportja felmérhetet­len érdemeket szerzett. S április 10. óta kísérleti üzemeltetés irá­nyítását is ők végzik. Pedig hát a tapasztalatok szerint a ter­melésben résztvevő műszakiak többnyire csak fanyalogva le­gyintenek, ha az üzemek, gyá­rak, vállalatok műszaki csoport­jairól esik szó. Kossuth-bányón szinte az em­berek, és a gép minden moz­dulatát kielemzik. De nem azért, hogy látványos diagram­mok, s kilónyi olvashatatlan irat készüljön a műszakiak megfigyeléseiből. Az észlelt hiá­nyosságokat azonnal kijavítják. Illetve az előbb tévedtem, mégis készül az elemzésből iratpaksaméta. A gépet Vár­palotán vásárolták a szén­bányászok. A Várpalotai Szénbányászati Vállalat szak­emberei most viszont szeretnék megkapni a pajzs szállításából, üzemeltetéséről készült háló­diagrammokat az elemzést, a gép három hónapos üzemelte­tése alatti több tucatnyi módo sitást Nincs Kossuth-bányón semmi csodálnlvaló. Tulajdonképpen nem tesznek mást, mint a mun­kájukat végzik. Mint ahogy a Mecseki Ércbányászati Vállalat­nál sem tartják különös érdem­nek, hogy olyan nukleáris mű­szereket szerkesztettek a Kísér­leti, Kutató és Automatizálási Özemben, mely méltán aratott sikert több nemzetközi kiállí­táson. S tulajdonképpen ez. amit mondani akartam. Nem va­gyunk gazdag ország, s mindig szegényebbek leszünk, ha kin­cseinkkel nem gazdálkodunk jóL Nem engedhetjük meg, hogy szellemi kincsünk csak a megfejtett keresztrejtvények mil­lióiban igazolódjon. Most nem gondolok találmá­nyokra - bár az utóbbi évek­ben nem jeleskedünk túlságo­san - még csak az újítási te­vékenység fejlődésére sem. Csupán csak arra, hogy nem­csak annak a mérnöknek kell dolgoznia, akit főmérnöknek hívnak, és a felelősség sem csupán az övé. Hazánkban kö­zel 150 ezer műszakit tartanak nyilván, ha csak egytizedük dol­gozik vállalatok, gyárak, üze­mek műszaki csoportjaiban, ak­kor is naponta 40 ezer óra szel­lemi munkáról van szó. Nem mindegy tehát, hogy a műszaki csoportok, osztályok találnak-e megfelelő elfoglaltságot. Per­sze jobb lenne, ha lelkesítő fel­adatokat kapnának, melyeket megoldva hasznothajtón, meg­valósulva látnának. L J. Koszorúzás! ünnepség Pécsett a Lenín-szobornál Szózkét évvel ezelőtt - 1870. április 22-én - született Vla­gyimir lljics Lenin. Az évforduló alkalmából ko­szorúzási ünnepséget rendez­tek tegnap délelőtt Pécsett, a megyei pártbizottság épülete mellett álló Lenin-szobornái. Az ünnepség nyitányaként a Széchenyi Gimnázium kórusa a Himnuszt énekelte, majd Fe­hér Mária Gorái Gábor: A rez- livi névtelen című versét mond­ta el. Ezután a leónykórus éne­ke mellett kezdődött a koszo­rúzás. A Megyei és a Városi Pártbi­zottság nevében Novics János, a Baranya megyei Pártbizott­ság első titkára és Ambrus Je­nő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára helyezte el az em­lékezés virágait a szobor talap­zatánál. A tanácsok képvise­letében Horváth Lajos, Bara­nya megye és Szentistványi Gyuláné, Pécs város Tanácsá­nak elnöke, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa ré­széről Beck Ferenc elnök és Rameisl Ferencné titkár koszo­rúzott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya me­gyei és Lukács László, o KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, a Hazafias Népfront képviseletében Sztergór János megyei és dr. Gyöngyössi Já- nosné városi titkár koszorúzott. Az ünnepség az Internacionálé akkordjaival fejeződött be. A tartalom bél: Művezetők (3. oki.) Rekonstrukció a Mohácsi Öntödében (3. old) Kommunista szombat Baranyában (4. old.) Diákszerelem (5. old.) Tanárok a Műszaki Főiskolán (8. old.) Novics János és Ambrus Jenő elvtárs a Megyei és a Városi Párt- bizottság nevében helyezte el a megemlékezés koszorúját o Lenin- szobor talapzatához, Szokolaí fahr. Elhárult az aszály fenyegető réme Zápor, zivatar a Balatontól a Fekete^tengerig A szinte teljesen csapadék­mentes tél után, úgy tűnik, áp­rilis végére pótolni kezdi a föl­dek hiányzó nedvességét. A prognózis szerint továbbra is változékony marad az idő. A Fekete-tengertől hazánk nyugati határáig terjedő alacsony nyo­mású képződmény hatására a Balatontól a Fekete-tengerig terjedő sávban csapadékos, esős, zivataros időjárás alakult ki,,az esős órákat azonban hir­telen napos idő válthatja fel. Az utóbbi hetekben ország­szerte kiadós esők áztatták a határt. Az esők nyomán telje­sen megváltozott a szántóföldek képe. Új erőre kaptak a nem­rég még szárazságtól sínylődő növények, az aszálytól sanyar­gatott gabonák, haragos zöl­dek lettek, gyorsan növekszenek, Vályi Péter hazaérkezett Moszkvából Szombaton délelőtt hazaérke­zett Moszkvából Vályi Péter mi­niszterelnök-helyettes, aki a KGST Végrehajtó Bizottsága ülésén vett részt. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megje­lentek dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter és dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának veze­tője. Jelen volt V. J. Pavlov, Szovjetunió magyarországi nagykövete. szépen bokrosodnak. — Meg­gyorsult a korábbi hetekben el­vetett kalászosok kelése, fejlő­dése is. Baranyában 500 nap óta ebben az időszakban hul­lott le a legtöbb csapadék. Áp­rilis 10-től nem volt nap, hogy nem esett volna több-kevesebb eső, s így együttesen körülbe­lül 100 milliméter csapadék áz­tatta meg a megye határát Jellemző a földek szomjúságára, hogy a folyamatos esőzés elle­nére sem áll sehol víz, az eső mindenütt egyenletesen beszi­várgott a talajba. A mezőgaz­dászok megállapítása szerint legalább egy méter mélyen át­áztak a földek, ami azt jelenti, hogy most mór elhárult az aszály fenyegető réme. Biztos­ra veszik, hogy az őszi veté­sek idő alatt pótolják majd szárazság miatti elmaradásukat. Heves megyében, ahol pár nap alatt mintegy 50—60 milli­méter csapadék hullott le, szombaton a kedvező lehetősé­get kihasználva megkezdték a paprikapalánták kiültetését a szabadba. Ügy tervezik, hogy a jövő héten az előbbinél me- legigényesebb dohány és diny- nye palánták telepítéséhez is általánosan hozzálátnak. Jól jött a csapadék a Szabolcs- Szatmár megyei almáskertek­nek is. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, jó termésre lehet számítani. Az esőket kí­sérő „nevelő időbení’ nemcsak a növények, de a gyomok is gyors fejlődésnek indultak. Több helyütt, így például Zalá­ban hozzá kellett látni a cu­korrépa első kapálásához. Az esők szüneteit, a munká- re alkalmas időt mindenütt maximálisan kihasználják. Or­szágszerte elsősorban az idő­szak legnagyobb arányú mun­káját — o kukorica vetését — szorgalmazzák. Késésről még szó sincs. Az esők által okozott kényszerpihenők ellenére is mezőgazdasági üzemeink több­sége az átlaghoz képest két- három hétre előre van ezzel a munkával. Április 24.: Nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap Április 24-«. a nemzetközi if­júsági szolidaritási nap alkal­mából nyilatkozatot adott U m Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség irodája. A nyilatkozat hangsúlyozza: meggyőződé­sünk, hogy a DÍVSZ Vili. kong­resszusán „Az ifjúság vádolja az imperializmust” jelszóval meghirdetett akció mind szoro­sabb egységbe tömöríti a ha­ladó ifjúságot A DÍVSZ felhívással fordul valamennyi tagszervezetéhez, a világ egész haladó Ifjúságához, hogy április 24-én tüntetések­kel, nagygyűlésekkel és külön­böző szolidaritási akciókkal te­gyen hitet a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép Igaz ügye mellett, biztosítsa cselek­vő szolidaritásáról a portugál gyarmatok és Dél-Afrfka har­coló népét, ifjúságát, az arab és a palesztin népet Afrika, Ázsia és Latin-Amerika flait Április 24-e - zárul a nyilatko­zat — szolgálja a Berlinben megrendezendő X Vllőgifjúságl Találkozó sikeres előkészítését Május 2—9. között Színházi találkozó Kaposvárott Hatodik alkalommal rendezik meg ez évben május 2—9. kö­zött a dunántúli színházak ka­posvári találkozóját. A hagyo­mányos találkozón ezúttal is a négy dunántúli színház vesz részt. Az esemény ünnepélyes megnyitása után május 2-án este a házigazda, a Kaposvári Csiky Gergely Színház mutat­kozik be először Weöres Sán­dor: Szentgyörgy és a sárkány című tragikomédiájának ősbe­mutatójával. A következő na­pok színházi programjában a bemutatókon kívül délelőtt szín­házi viták, előadások, ankétok hangzanak el. Május 3-án, szerdán délelőtt Várkonyi Imre, a Somogy me­gyei Tanács elnökhelyettese mond vitaindítót Körzeti szín­ház címmel. Előadásához a mi­nisztérium és a Zala megyei Tanács korreferátumai kapcso­lódnak. Este a Veszprémi Pető­fi Színház lép közönség elé. Pe­tőfi Sándor A helység kalapá­csa című szatirikus művének színpadi változatával. Csütörtö­kön, május 4-én a Győri Kis­faludy Színház mutatja be Ge­lencsér Miklós Isten városa cí­mű drámáját, a Pécsi Nemzeti Színház a találkozó záró-elő­adását adja Hernádi Gyuia Falanszterének bemutatójával. Ugyanezen a napon, pénteken délelőtt vitatják meg a Színház és közművelődés című ankét témáját. Both Béla vitaindító­ját a minisztérium közművelő­dési főosztálya, valamint a Népművelési Intézet, Pécs vá­ros és Győr-Sopron megye kor- referátuma követi. A találkozó utolsó napján rendezik meg az előadások szakmai vitáját Molnár Gál Péter kritikus vita­vezetésével. Ezt követi az ered­ményhirdetés, amelyen kioszt­ják a legjobb alakítás, rende­zés, illetve produkció díjait. A dunántúli színházak talál­kozójának új vonásaként a négy színház egy-egy előadás­sal Zalaegerszegen is bemu­tatkozik május 4-9. között. ú V

Next

/
Oldalképek
Tartalom