Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
WT2. Április 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Eredményes munkát végeztek Baranyában a szakszervezetek (Folytatás at 1. oldalról) munkát ad a szakszervezetnek. Elismerés, hogy alapjaiban jól, néhány gyárban, vállalatnál, intézménynél a vártnál több az eredmény, tekintettel arra, hogy e két határozat végrehajtása hosszú távú feladat. Az eredményekkel azonban, még ott sem, ahol jobb az átlagnál, nem szabad megelégedni. Ez- ; zel kapcsolatban így foglalt állást az ülés: „Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének betartásával kapcsolatban az elért eredményeket pozitívan lehet értékelni, de nem egyértelműen, mert az arányok betartása sok, gondos elemző munkát igényel. A sorra kerülő munkás és alkalmazotti bérbesorolás külön figyelemre érdemes és szükséges, hogy a helyzet tovább javuljon”. Nagyobb összefogást a gyermek, intézmények fejlesztéséért A gyermekintézmények fejlesz, tésére a most végrehajtandó ötéves tervben lényegesen kevesebb a lehetőség, mint cmeny- nyit a szükséglethez biztosítani tudnak az államigazgatási szervek. Ezért úgy foglalt állást az SZMT Baranya megyei Tanácsa, hogy a szakszervezeti bizottságok is segítsék elő, — e létesítmények készüljenek el a megadott határidőre, szorgalmazni kell, hogy a vállalatok saját erőből bővítsék az üzemi gyermekintézményeiket, fogjon össze e cél érdekében több vállalat és terjedjenek el jobban a kisebb anyagi segítséget jelentő mozgalmak, melynek például a Mecseki Ércbánya Vállalat részéről számos szép tette ismert. Elismeréssel nyugtázta az ülés az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának azt a részét, hogy a szakszervezeti választások során húsz százalék' fölé j emelkedett a 30 éven aluli tiszt- j ségviselők száma, akik bevált- I ják a személyükhöz fűzött várakozásokat. A szakszervezeti szervek minden évben elkészítik az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával kapcsolatos feladataikat, melyek végrehajtására kiemelt gondot kell fordítani. A szakszervezetek politikai feladatai A szakszervezet politikai és nevelő munkája rendkívül fontos feladat, melynek igazodnia kell a mai követelményekhez és elsősorban a munkahelyi tájékoztatást kell javítani. Az előterjesztés e részéhez fűzte hozzá Bogár József: „Sokhelyütt tapasztaljuk, hogy a dolgozók többet tudnak a nagyvilág eseményeiről, mint munkahelyükről". Erről beszélt Simon Antal, a SZOT elnökségének tagja is, aki elmondotta, hogy eredményes az SZMT egyéves munkája és igen jelentősnek tartja, hogy a szakszervezet és az állami szervek között erősödtek a munka- és akciókapcsolatok, de ezt javítani kell a továbbiakban. Hangsúlyozta, hogy a szakszer- , vezeti és gazdasági szervek kö- I zötti együttműködés javulása J számos nagyszerű eredményt hozott és ennek további fejlesz- ; tése is szükséges. A szakszervezeti munka még számos területe került az ülés elé és ezek közül említésre e helyen is fontos, hogy mérséklődött Baranya megyében a munkaerővándorlás, de ugyanakkor számos munkahelyen munkaerőigény van, másutt pedig kapun belüli munkanélküliség tapasztalható. Javítani a munkaerőgazdálkodást, jóllehet még nem ösztönző a „bérhiqító" munkaerőtől való elszakadás. Tizenhárom hozzászólás hangzott el a tanácskozáson, mind az előterjesztést bővítette ki, adott hozzá új szempontokat. I Gergely László, a KISZ Baranya | megyei Bizottságának titkára arra a fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista munkaversenyben, a szakma ifjú mestere mozgalomban, az eddig kialakult gyakorlatnak I fejlődjön a két szerv együttműködése. Orosz Péter ismertette, | hogy a Carbon Vállalatnál miként sikerült a műszaki fejlesztéssel a bérfejlesztést biztosítani és a szocialista brigádok sze- retpét erősíteni. Többen sürgették és kívánták a szakszervezeti munka és eredményes sajtónyilvánosságát, de ugyanakkor az ! üzemi tájékoztatásról is szó volt. I Wágner József, a szakszervezeti bizalmiak politikai tájékoztatá- : sónak és munkájának javítását sürgette. Berkes György arról szólott, hogy a tanácsi, állam- i hatalmi munkát is közelebb kell vinni a munkahelyhez, csatlakoztatni a szocialista demokráciához, mert ez teljesen új terület és alig gondolunk rá. Bér- \ ki József a lakásépítkezések fontosságát hangsúlyozta, melynek ( felépítése, a minőség javítása érdekében eddig is sokat tettek és tesznek a jövőben is és kifogásolta, hogy lassan halad a szocialista munkaverseny új szempontjainak végrehajtása. Lukics József arról szólt, hogy, részben sikerült elérni, — az állami gazdaságok valamivel nagyobb részt vállalnak az égetően fontos zöldségtermelésben. A vitában elhangzottakra Bogár ! József válaszolt. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa az előterjesztést a kiegészítő referátumokkal együtt elfogadta, melyek kibő- í vültek a vitában elhangzottakkal. • Az ülésen ezután ünnepélyes eseményre került sor. Simon Antal, a SZOT elnökségének tagja köszöntötte Tóth Józsefnél, aki több mint negyedszázadot töltött el a munkásmozgalomban, szakszervezeti tevékenységgel. Megköszönte Tóth Józsefnénak áldozatos munkáját, amit a közösség érdekében végzett és elmondotta, hogy a SZOT elnökségének javaslatára az Elnöki Tanács a Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. A kitüntetést és a pénzjutalmat az ülés résztvevőinek nagy tapsa közepette nyújtotta át a nyug- ; díjba vonuló Tóth Józsefnének. Köszön József I Ma kommunista műszakok: Tízezer fiatalt várnak Közel tízezer baranyai fiatal ölt munkaruhát ma reggel a KISZ hivó szavára. Egyes üzemek nem tartanak szabad szombatot: termelő műszakkal emlékeznek Lenin születésének évfordulójára, a gyarmati ifjúság napjára. A kommunista műszakok szervezése tradícióvá vált megyénkben is: 1970 óta évente visszatérő akciója ez a megye KISZ szervezeteinek. A Mecseki Szénbányák valamennyi üzemében termelő műszakot szerveztek az üzemek gazdasági és társadalmi szervei. I Az előzetes tájékoztatás szerint j közel hatezer bányász tizenháromezer tonna szenet ad a népgazdaságnak. Az építők is dolgoznak. A fő- épitésvezetöségeken benépesül- | nek a munkahelyek: kétsíáz épí- ! tömunkás reggel öt órától a kertvárosi és szigeti városrész épületeit szereli. Pécsett a Pincegazdaság palackozó üzemében, a Sörgyárban, a Fémipari Vállalat mü- j anyag üzemében, a PIÉRT-nél 1 és a BARANYAKER-nél dolgoz- j nak a fiatalok — előrejelzések szerint közel kétszázan végeznek termelő munkát a felsorolt üze- ! mekben. A BARANYAKER ifjú kommunistái az Erdőgazdaságnál, valamint a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál dolgoznak. A megye közel száz községében a kiszesek parkosítási, tereprendezési munkálatokat végeznek. Szigetváron kétszázötven fiatal faültetést végez. Termelő műszakot szerveztek a Konzervgyárban is. Komlón ötszáz fiatalt várnak az Ifjúsági Park építésére. A mohácsi üzemek közül dolgoznak a öntödei vállalatnál, a Selyemgyárban, és a Farostlemezgyárban. Megkezdik a Mohácsi Fiatal Műszakiak Klubjának építését is. A kommunista műszakok holnap folytatódnak. Itt született Lenin Az emlékező és jövőbe tekintő város Uljanovszk, az egykori Szim- birszk, Lenin szülőhelye . . . Ha szóba kerül a város, a legtöbb emberi gy emlc^zti. A hatalmas Volga folyó két portján terül el, mint a folyó menti városok nagy része. A régi városmag körül az októberi forradalom óta eltelt fél évszázad alatt új kerületek nőttek ki a földből, a lakosság jelentős hányada a közel hatvan modem ipari létesítményben dolgozik. Az Uljanovszk nevet 1924-ben vette fel, nem sokkal nagy szülöttének halála után. Ebben a városban minden Vlagyimir lljics Leninre emlékeztet. A nevét viselő Emlékmúzeum a volt Moszkovszkaja utcán. 1878—1887 között itt laktak Ul- janovék. A házban már 1923- ban múzeumot rendeztek be, mely az orosz forradalmak történetéről adott áttekintést A Lenin Emlékmúzeum a Nagy Októberi Szocialista Forradalom huszadik évfordulóján fogadta első látogatóit. Azóta, lassan már negyven éve, az ország minden részéből jönnek ide az emberek. Számos külföldi is megfordult már a családi ereklyéket őrző épületben. , Ez a múzeum mindenkit elvezet Lenin gyermek- és ifjúkorának hajdani éveibe. Érzékelteti azt a légkört, amelyben nevelkedett. Itt találhatók a haladó gondolkodású apa olvasmányai, köztük az akkori idők legjelentősebb folyóiratának, a Szovremenniknek évfolyamai, Lenin bátyjának, Alekszandrnak diákköri feljegyzései, könyvespolcán egy német kiadású Tőke. A látogatók beléphetnek Lenin szobácskájába, mely puritán berendezésével ragadja meg az embert. Az egyszerűség, a szerénység később is egyik legjellemzőbb tulajdonsága maradt. A vitrinben látható érettségi bizonyítványa tanúsítja, hogy mennyire nyflteszű, fogékony diák volt. Csupán logika tanára nem volt megelégedve vele, mivel nem tartotta elég logikusnak a logika-tankönyvet. Már ekkor nagyon tisztelte az emberi gondolkodást, s gyűlölt minden oly szándékot, mely gúzsba- kötötte. Az Emlékmúzeumtól rövid úton jut el a látogató a nevét viselő térre. Itt emelkedik magasba egyik legkifejezőbb márványszobra. Tövében mindig friss virágok díszlenek a késői nemzedék szeretetének és hálájának jeléül. A folyó túlsó oldalán terjeszkedik a város új ipari kerülete. A rohamos iparosodásnak következménye, hogy csak itt majdnem háromszor annyi ember él, mint a száz évvel ezelőtti Szimbirszk összlakossága volt. S a növekedés üteme a jövőben tovább fokozódik a gyárak, üzemek bővülésével. Egy 1900-ban kiadott évkönyv Szimbirszk ipari létesítményeit ismertetve egy szikvízüzemet, egy sörfőzdét, egy borpalackozót és két gyertyaöntő műhelyt em-. lit. E téren össze sem lehet hasonlítani a régi Szimbirszket a mai Uljanovszkkal — két különböző korszak! Ma ipari üzemek tucatjai ontják a sokféle terméket — a súlyos szerszámgépektől és automatáktól a precíziós műszerekig és közszükséglet! cikkekig. A város ipari életrajza belefér egy munkásnemzedék életrajzába. Viktor Szalatov, az uljanovszk! autógyár egyik vezetője, így emlékszik a város legjelentősebb üzemének alapítására. — 1941 válságos őszén jöttem Uljanovszkba, amikor a moszkvai autógyárat evakuálták. Kegyetlen hidegben, néhány munkatársammal együtt állítottuk fel a munkagépeket egy arra alkalmas lakatosműhelyben. Bár csoda nem történt, két hónap múlva az üzemünk már autókat készített a front számára. Attól kezdve a mai napig itt dolgozom . .. Most a gyár körül egész város nőtt, de én még emlékszem azokra az időkre, mikor a sivár mezőn egyszál tábla állt s rajta a felirat: „Az autógyár telephelye”. Csak valahol a távolban látszottak barakkok és kalyibák, melyekhez térdig érő sáron keresztül lehetett eljutni. Hát így kezdődött. .. 1954-ig az üzemben csak teherautókat gyártottak. Aztán áttelepítették ide Gorkijból a GAZ—69 és a GAZ—69-A terepjáró autók gyártását. Azóta ezeket a kocsikat csak itt, Ulja- l novszkban készítik, s ha rajtuk j GAZ felírat olvasható is, ez csu- j pán a márkát jelenti és nem a 1 gyárat. Igazság szerint már régen át kellett volna keresztelni a GAZ-t UAZ-ra. (Gorkiji Autógyárról — Uljanovszkij Autógyárra ,..) Uljanovszk másik nevezetessége a repülőiskola. Ide járnak tanulni a levegő legtapasztaltabb munkásai, helyesebben mondva, nem tanulni, hanem magukat továbbképezni. Az ul- janovszki iskolának a polgári légiforgalmat kell ellátnia speciálisan kiképzett magasrepülőkkel. A pilótáknak, navigációs tiszteknek, mérnököknek, technikusoknak, diszpécsereknek, akik I ide eljönnek, módjukban áll ki- I próbálni az új és legújabb re- I pülőgéptípusokat, I Az ember önkéntelenül elkép- i zeli, mire gondolhatott Vologya j Uljanov, amikor megállt a Vol- | ga-parton a gimnáziumból jö- j vet. A hatalmasan hömpölygő ( folyam erejére ... A Volga-ment; I végtelen síkságokra . . . Vagy talán a jövőre . . . Talán el is képzelte, milyen lesz majd hazája száz év múlva, mivel foglalkoznak a szimbirszki emberek és milyen életről álmodoznak. Lehet, valóban elképzelte... I (Az Ogonyokból ford.; K, S.) 1920. május 1. ten’n elhelyez! az első kövét a Marx-eiuléiunü alapjában Moszkvában Lenin szellemében K etten mennek a sötét, hi- j deg petrográdi utcákon. I A katonai járőrök garmada cir- | kál az éjszakai városban, rendőrök, besúgók fürkészik a járókelőket, ellenőrzik az igazolványokat. Egy járőr feltartóztatja őket. Egyikük, Eino Rahja, a központi bizottság összekötője, magára vonja a járőr figyelmét, közben alacsony termetű társa folytatja útját. A lemaradt kísérő utoléri és a Szmolnijba már együtt érkeznek. „ . . . Lenin teljesen váratlanul jelent meg. Egyenesen az utcáról, a Szmolnijba nem kísérte őrség. Lenin bámulatosan merész tette minden jelenlévőt meglepett. Mindannyian jól tudtuk, hogy az ellenforradalom ügynökei a szó szoros értelmében vadásznak Leninre, hogy az Ideiglenes Kormány nagy jutalmat tűzött ki a fejére. És váratlanul, minden különösebb elővigyázatossági in- I tézkedés, őrség nélkül Vlagyi- I mir lljics a Szmolnijba jött a háborgó Petrográdon keresztül, ahol minden sarkon az ellenség várhatta!" — emlékezik vissza I. Jeremejev, a Putyilov- gyáriak gépfegyveres osztagának egykori parancsnoka. Ennek az útnak, amellyel Lenin októberben kihívta a történelmet, megvan a maga előtörténete. Krupszkaja az egyik cikkében egyszerűen, ahogy a katona beszél a csatáról, beszámol arról, hogyan élt Lenin a forradalom előestéjén a Szmolnijba való megérkezésig. Krupszkaja megemlíti Leninnek a központi bizottsághoz intézett két levelét, amelyben felvetette a felkelésnek és a hatalom megragadásának a kérdését. „Ezután — mondja Krupszkaja -, lljics elhatározta, hogy átköltözik Petrográdba. Helsing- forsból átment Viborgba . . . Ezután a finn elvtársak átvitték Petrográdba." Később Krupszkaja a következő megjegyzést teszi: „Most az egyik elvtárs elkezdett morogni: engedély I nélkül utazott ide; de ez az idő nem volt alkalmas a morgásra. összeült a központi bizottság. Vlagyimir lljics telve- 1 tette a fegyveres felkelés, a j forradalom szükségességének kérdését. A központi bizottság óriási többsége a felkelés mellett volt. Ebben az időben a szovjetek ugyanis már a bolsevikok oldalán álltak. A szovjetek már a fegyveres felkelés mellett voltak.” Lenin mindig arra törekedett, hogy közel legyen a felkelés központjához. A konspiráció modern technikai eszközeinek ismeretében bámulatos Lenin bátorsága. Halálos veszélyben forogva átmegy egyik menedékhelyről a másikra. Lenin bujkál petrográdi munkásoknál, a finn dolgozók hajlékaiban, egy munkáskerületben a viborgi városrészben. Rejtőzködött egészen addig az óráig, j amikor végigment a város ut- j cóin, hogy a legközvetlenebbül irányítsa a fegyveres felkelés befejező szakaszát, a szocialista forradalom kezdetét. Lenin mindenekelőtt hivatásos forradalmár volt, nagysze- j rű példakép a pártmunkások számára, akiknek nevelésével oly sokat törődött. Mondják, | hogy valamelyik mensevik ve- ] zető — Dán, vagy Abramovics — panaszkodott, hogy Lenin legyőzhetetlen, mert folyton a forradalomra gondol és érte él. Némelyek ebből esetleg azt a ! következtetést vonják le, hogy j Lenin másodlagos jelentőséget tulajdonított az elméletnek a gyakorlattal szemben, hogy személyiségének megkülönböztető vonása az, hogy ő a cselekvés embere volt, harcos, gyakorlati politikus, a párt ak- j tív vezetője. A fél évszázad alatt min- '' denki meggyőződhetett ! arról, hogy a leninizmus ereje éppen az elméleti előrelátása- I nak helyességéből, abból kö- j vetkezik, hogy megvédelmezte és alkotóan továbbfejlesztette I a marxista elméletet. Ez az elmélet a szocialista forradalom algebrája. S lényege - mind az elméletben, mind pedig a politikában — a gyakorlattal j való dinamikus egysége. Már a fiatal Marx feltűnően hang- ; súlyozza elméletének lényeai ; különbözőségét minden más ideológiától. Elegendő idézni | a híres tézisét: „A filozófusok a vjlágot csak különbözőkép- ] pen értelmezték, a feladat az, í hogy megváltoztassuk.” Ez a i gondolat rx»m ol elmélet lebe- j csülésére irányul, hanem arra, hogy felhasználják az elméi«» tét, amely a gyakorlat alapján fejlődik és a politikában testesül meg. A párt, ha tudományos alapon dolgozik, a gyakorlatnak és az elméletnek, az elméletnek és a gyakorlatnak ezt a kölcsönhatását testes.ti meg. Éppen ez teszi a pártot a proletáriátus élcsapatává, ahogyan ezt Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban megfogalmazta. Lenin Programunk c. írásában ezt mondja: „Marx elmélete tisztázta a forradalmi szocialista párt igazi feladatát: ez nem a társadalom átformálására irányuló tervek kiagyalásában áll, nem prédikálás- ban a tőkéseknek és szekértolóiknak, hogy javítsanak a munkások helyzetén, nem ösz- szeesküvések szövésében, hanem abban, hogy megszervezze a proletáriátus osztályharcát és vezette ezt a harcot, amelynek végső célja a politikai hatalom meghódítása a proletáriátus által és a szocialista társadalom megszervezése." Lenin végrehajtotta ezt a feladatot. Megoldásához elméleti, politikai és szervező tevékenységre volt szükség. Lenin lángelméje ebben az időszakban teljes nagyságában és érettségében bontakozott ki. Még hét év volt hátra életéből, s ez alatt gigászi munkával lerakta korunk, a szocializmus nemzetközi méretű győzelme korának alapjait. Ehhez meg kellett erősíteni a forradalom győzelmét, helytállni a polgárháborúban, a bomlás és az elmaradottság közepette ki kellett dolgozni ,a szocializmus építésének konkrét útjait, megalapítani és vezetni a Kommunista Internacionálét, kidolgozni a szocialista vílágforradalom stratégiáját és taktikáját, fel kellett tárni a dialektikus ösz- szefüggést a béke és a forradalom között egy olyan világban, amely két egymást ádázul gyűlölő társadalmi rendszerre szakadt. Nehéz túlbecsülni a jelentőségét mindannak, amit Lenin életének utolsó szakaszában tett. De példaként felhozhatnánk életének bármelyik más időszakát is, mert mindegyikben benne van Lenin egész nagysága. Ilyen szakasz volt, amikor újszerűén és elméleti gazdagsággal foglalta össze a kapitalizmus imperialista szakaszára jellemző folyamatokat, amikor harcolt az imperialista háború ellen, amikor kidolgozta az orosz forradalom elméletét, a forradalom demokratikus és szocialista szakaszában vezető szerepet betöltő proletáriátus szerepét, amikor a II. Intemo- cionálé kongresszusain harcolt a revizionizmus ellen. I enin óriási elméleti élet? *— műve nem kész recept. Sok mindent előre látott, de nem adott forgatókönyvet ahhoz, hogy mit kell tenni egyik, vagy másik országban a kommunistáknak. Lenin a marxista —leninista tudomány, a marxista—leninista gondolkodás iránytűjét hagyta örökül, amely eligazít, segít, hogy az új kérdésekre pontos, tudományos, választ adhassunk. Amíg a világ országokra bomlik — és nyilvánvalóan ez nagyon sokáig így lesz még — minden népnek és minden országnak megvannak és meglesznek a maga sajátosságai és sajátos érdekei. Lenin látta, felismerte, tevékenységében figyelembe vette az eltérő sajátosságokat, de egész életművét áthatja az a tanítás, hogy a világ minden elnyomott és kizsákmányolt népének alapvetően és lényegében azonosak az érdekei a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcban. E lenini, tanítások különösei! figyelmet érdemlöek ma, amikor a nemzetközi kommunista mozgalomban megosztó erők is működnek. Az adott körülmények között semmi sem árthat jobban a munkásosztály ügyének, mint a nemzeti elzárkózás, a saját érdekeknek az egyetemes fölé helyezése, a közös harctól, a közös erőfeszítésektől való távolmaradás. Lenint mór kortársai is óriásnak látták. Halála óta eltelt évtizedek alatt alakja tovább nőtt, emléke tovább fényeseden százmilliók szemében. Lenin a világ dolgozóinak eszményképe lett, zászló, am;l/ csatára hív és vezet B. L