Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-21 / 93. szám
H72. április 21. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldatról) ügy terén is a tanácsok önállóságát, növelte feladataikat és felelősségüket. Azonban a gyógyítás és a korszerű orvos- tudomány minden szükséges feltételét a tanácsok külön-kü- lön a maguk hatáskörében nem biztosíthatják, ez nem is volna lehetséges. Ezért az egészség- ügyi ellátás, a gyógyítás különleges felkészültséget igénylő feladatait a tanácsi és a központi intézmények rendszere egészének kell megoldania. Ehhez viszont szaktevékenységük összehangolására, az intézmények hatékony együttműködésére van szükség. A törvényjavaslat biztosítja j az egészségügy egységének ' garanciáit. Aláhúzta a miniszter: egészségügyünk egyik vezető elve és feladata a megelőzés. A javaslat egyes szakaszai általában, és ha szükséges, részleteiben is szabályozzák mind a közegészségügyben és járvány- 1 ügyben, mind a gyógyító-megelőző ellátásban a megelőzés teendőit és követelményeit. Az anya-, csecsemő- és gyermek- védelmet, mint a megelőzés egyik fontos feladatát, a javas- j lat külön is kiemeli. Fokozott gondossággal védjük a nők egészségét — A nők egészségét, már csak élettani sajátosságaik miatt is, fokozottabb gondosság- ] gal kell védenünk. A terhese- j két, a magzatot, az újszülöttet és a kisdedeket inkább veszélyeztetik a betegségek és a környezeti ártalmak, mint az egészséges felnőtt lakosságcsoportokat. Védelmük, egészsé- j gük a felnövekvő nemzedék egészségének egyik záloga. Ezért részesítünk minden terhes nőt rendszeres gondozásban. Különös figyelemmel vagyunk \ a veszélyeztetett terhességre. Gyakorlatilag minden szülés in- j tézetben történik. Az újszülötteket és kisdedeket otthonukban általában szakorvosok, illetve szakképzett, lelkiismeretes védőnők gondozzák. Az állandó bölcsődékben 40 000 hely van, a gyermekszakorvosi körzetek száma jóval meghaladja a hatszázat. — Az 1938-hoz viszonyítva a szüléssel összefüggő anyai halálozás egyhetesére, az ezer élveszülöttre számított csecsemőhalálozás 131-ről 36-ra csökkent. Azonban nem kerülhetik el figyelmünket a még meglevő gondok és nehézségek. — A bölcsődék az elhelyezési kérések egy részét ma még nem tudják teljesíteni. Többet kell tennünk a fiatalok egészséges életmódra neveléséért is. Magas a művi vetélések száma. Az élveszületettek 10,7 százaléka koraszülött, az egy éves korukig elhalt kisdedek 2/3-a (68,5 százalék) közülük kerül ki. ~ A közvéleményt és az államvezetést hosszú idő óta foglalkoztatja a természetes szaporulat arányszáma. Igaz, a 15 és 49 év közötti nőlakosok mindegyikére átlagosan 2,3 gyermek jut, de a házasságban élők 11 százalékának nincs gyermeke, 22 százalékának pedig csak egyetlen gyermeke van ezen korcsoportokban, pedig jól ismertek azok az intézkedések, amelyeket a kor- j mány, a párt IX. és X. kong- í resszusának határozata alapján a nők, az édesanyák, a több gyermekes családok érdekében tett. Növekedett — egyebek között — a csqládi pótlék. Bevezettük a gyermek- gondozási segélyt. A lakások elosztásánál és a lakásépítésben is kedvezményben részesülnek azok, akik családot alapítanak, gyermeket várnak, vagy okiknek már van gyermekük. — A születési arányszám, amely 1962-ben 12,9 ezrelék j volt, ha mérsékelten is, de évről évre fokozatosan növekedett. 1966-ban 13,6 ezrelék volt, 1968-ban pedig elérte a 15,1 ezreléket. Két éve azonban ez a folyamat megállt: 1971-ben pedig 14,5 ezrelék I volt az élveszületettek aránya. Ez a szám elgondolkozásra késztet. A gyermek nem pusztán az egyén ügye, nem pusztán magánügy! Az egész társadalom, a népi, a nemzet jövője függ tőle. Ezzel összefüggésben megemlítette, Hogy a kormány — a népgazdaság lehetőségeivel összhangban — további intézkedéseket tervez az anyaság, a család védelme, a gyermekszaporulat növekedése érdekében. További anyagi támogatással kejl segíteni a házaspárokat, hogy ne csak egy, hanem több gyermek felnevelését vállalják. Elmondta azt is, hogy 1968- 69-hez képest valamit csökkent a művi vetélések száma, de ez a szám még mindig magas. Ki kell terjesztenünk és hatékonyabbá kell tennünk tehát az egészségügyi felvilágosítást, a családtervezésben és a szüle- j tésszabályozásban olyan kor- j szerű eszközöket kell biztosítanunk, amelyek az egészségre a legkevésbé veszélyesek. Az anyagi kedvezmények mellett fokozni kell a család, az édesanyák társadalmi megbe- j csülését is. Olyan közszellemet kell kialakítanunk, amelyben ' tisztelet és megbecsülés veszi körül az állapotos anyákat, a sokgyermekes szülőket. gyógyszerészek, az egészségügy dolgozói nem egyszer nehéz körülmények között végzik munkájukat. Mindez azonban nem lehet oka, magyarázata vagy mentsége sem a ridegségnek, sem annak, hogy hivatásuk szürke mesterséggé váljék. Valljuk: igenis van és kell legyen az orvos és a beteg, az orvos és a társadalom kapcsolatának egy sajátos áramköre, amely nélkül munkánk a szó rossz, méltatlan értelmében vett „ellátás”, hivatás hiján levő gyakorlat csupán. — Mindannyian mély tiszteletet érzünk azok iránt, akik egészségünket védik, vagy visz- szaadják. Szép és tiszteletre méltó érzés ez, s csak elítélni lehet, hogy az orvosok között is vannak, akik visszaélnek lehetőségeikkel és betegük helyzetével, tőkét kovácsolnak egészségügyünk ma még meglévő nehézségeiből. Egyre szélesebb körűvé vált az a vélekedés és az a gyakorlat is, hogy a betegek ellátásáért ellenszolgáltatás jár, hogy anyagi juttatásért különleges elbánást, ellátási előnyöket lehet szerezni. Mindez sérti a fennálló rendelkezéseket, összeférhetetlen az orvosi hivatással, a szocialista erkölccsel, szocia- j lista egészségügyünk elveivel I és gyakorlatával. Nyugtalanít- I ja a lakosságot, s rossz fényt vet azokra is, akik tisztességben, esküjükhöz híven végzik munkájukut: az orvosok többségére, a soktízezer egészség- ügyi dolgozóra. — A törvényjavaslat társadal- j műnk általános erkölcsi normáinak, a szocialista egészség- j ügy és az orvosi hivatás köve- I telményeinek megfelelően sza- j bályozza az orvosok magatar- [ tásót, cselekvésük követeimé- I nyeít, fegyelmi felelősségüket, j és — ha vétenek — a fegyelmi eljárás módját. — Elsősoiban nekünk, orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak kell majd érvényt szereznünk a törvényjavaslatbcyt foglaltaknak. Sorainkból is mindenekelőtt a vezetőknek — hangoztatta a miniszter. — Hivatásuk tisztasága és a törvénytisztelő orvosok védelmében sokat tehetnek — s tettek eddig is — az orvosetikai bizottságok. De segíteniük kell maguknak az állampolgároknak is azzal, hogy megtartják a törvény rendelkezéseit, és őrködnek azok végrehajtása felett. Befejezésül a miniszter rámutatott arra, hogy egészségügyünk különösen az elmúlt 15 évben jelentősen fejlődött. A fekvőbeteg gyógyintézeti ágyak száma 84 000, a lakosságot 3850 általános és 660 gyermek- orvosi körzet, 1400 gyógyszer- tár látja el, napi 41 000 rende- | lési órával dolgoznak a szakorvosi rendelőintézetek, a szociális otthoni helyek száma 28 000. Olyan eredmények ezek, amelyekre joggal tekint elismeréssel az ország lakossága. Az egészségügy feladatai azonban egyre nőnek. Fontos kötelességünk tehát, hogy megoldásukhoz fokozatosan megteremtsük a kellő feltételeket. Az egészségügy beruházásainak és költségvetésének mértékét a népgazdaság mindenkori lehetőségei határozzák meg. Arra kell törekednünk, hogy ezeket az anyagi eszközöket célszerűen, a leghatékonyabban használjuk fel, meglevő lehetőségeinket pedig az eddiginél is szervezettebb és fegyelmezettebb munkával hasznosítsuk. — Mindez felelősségteljes kötelessége mindenekelőtt az Egészségügyi Minisztériumnak, a tanácsoknak és a szakmai vezetőknek, de feladata az egészségügyben és egészségügyért munkálkodó minden dolgozónak is. Az országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot — Az egészségügyi törvényjavaslat széles körű előkészítő munka eredményeként készült el. Tervezetének vitájában a különböző testületekben és szak-fórumokon csaknem ezer észrevétel és javaslat hangzott el. Ezeket a végleges javaslat kidolgozásában körültekintően hasznosítottuk. Megtárgyalta a javaslatot az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, továbbá szociális és egészség- ügyi bizottsága is. A két bizottság által elfogadott módosító javaslatokkal a kormány egyetért. Bízva abban, hogy a javaslat megfelel szocialista törvényeink általános követelményeinek, hosszú időre és megfelelően szabályozza egészségügyünket, a kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. Dr. Szabó Zoltán nagy taps- i sál fogadott beszéde után először dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egész- ! ségugyi bizottságának elnöke kapott szót, majd a következő képviselők fejtették ki vélemé- j nyűket a napirenden lévő kérdésről: Karákas László, dr. Radnai Éva, Mándics Mihály, dr. Flerkó Béla, Swierczek Györgyné, Kovács István, Bogyói Gyuláné, dr. Noszkay Aurél, Varga Tiborné, Varga Károly, dr. Lakatos Pál József, dr. Szép Zoltán, Spisák András, Orbán József, dr. Déváid József, Szászi Gábor, dr. Palotai Sándor. A vitát dr. Szabó Zoltán ösz- szegezte, majd a miniszteri választ követően szavazásra került sor: Apró Antal javaslatára az országgyűlés elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottság módosító javaslatainak • sorsáról döntött — azokat egyhangúlag elfogadta. Ezután a képviselők egyhangú szavazattal — általánosságban és részleteiben is — törvényerőre emelték az egészségügyről szóló tervezetet. Az ülésszak Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget. i i A szocialista egészségügy j feladatait csak olyan egészség- ügyi dolgozók oldhatják meg j sikeresen, akiket társadalmunk 1 és a szocialista egészségügy eszméi vezérelnek, akikben mé- í lyen gyökerezik a hivatástudat, korszerű ismeretekkel rendel- j keznek és ezeket rendszeresen | felújítják és gazdagítják. A , felszabadulás óta bővültek és korszerűsödtek az egészség- ügyi felsőoktatás feltételei. Országunk orvos-ellátottsága vi- j lágviszonylatban is kedvező, j Évről évre növekszik az egészségügyi szakszemélyzet. A körzeti orvosi rendelőkben évente 40—50 millió járóbeteget látnak el, a fekvőbeteg gyógyin- I tézetek 1,5 millió beteget j gondoznak. Az egészségügyi dolgozók felelősségteljes, áldozatos és szakértő munkáját is dicsérik j azok az eredmények, amelyeket j a betegségek megelőzésében I elértünk, hogy sikeresen felszámoltunk egyes járványos betegségeket, s megnövekedőit az átlagos életkor. A választók, ; szakmai és társadalmi tevékenységük elismeréseként, több mint 2000 egészségügyi dolgo- | zót választottak meg tanácstag- , nak, az országgyűlésben 17 orvos foglal helyet. A párt és a ismételten javította az I Parlamenti jegyzet PARÄ (Munkatársunk telelőn- jelentése) Jelentése régiesen: török váltópénz. A hazai orvostársadalom virágcsokor, ajándékkosár, kerámia, forint, illetve „hálapénz" néven ismeri. Ez utóbbi problémát tegnap az egészségügy/ törvényjavaslat vitájában több képviselő felszólalásában érintette. A szünetben személyes élmények is előjöttek. Megtörtént: egyik alföldi kórházban az orvos akkor volt hajlandó meg- műteni egy falusi asszonyt, ha fizet ezer forintot. A kispénzű család nehéz helyzetbe került. A sajnálatos esettel az orvosi hivatás, — némi általánosítással — a szürke mesterség színezetét öltve magára, rossz féáyt vetett a tisztességes, becsületes orvosokra. Mivel csak bizonyos hányada törekszik anyagi előnyökre, mégis lélő mondotta egyik képviselőnő, — hogy ez a rossz gyakorlat — a para, a hálapénz „elvárása"- adása rontja a közmegbecsülésnek örvendő hivatás prezsti- zsét. Eltakarja az olyan orvosok humanitását, akik a kapott , borítékot'’ visszaküldik a feladónak, mielőbbi gyógyulást kiváltva. Az anyagi ellenszolgáltatást várókat, a kórházi zsúfoltságot kihasználókat figyelmezteti az egészségügy/ törvényről szóló rendelet egyik szakasza: „Érvényesüljön a szocialista egészségügy célkitűzése, hogy az állampolgárok anyagi helyzetüktől lüggetlenül ingyenes, egyenlő elbánásban, korszerű oivosi ellátásban részesüljenek. Az orvos 9 beteget le,lkiismerete• • • sen a rendelkezésére álló legkorszerűbb módon, ellenszolgáltatás nélkül köteles ellátni. Ezzel összhangban a törvény tiltja, hogy az állampolgár — beteg — „megkülönböztetett egészségügyi ellátása érdekében az orvosnak anyagi, vagy egyéb előnyt nyújtson és az orvos azt elfogadja", A beteg-orvos kapcsolatát rendező törvény remélhetőleg gátat vet a rideg felszólítások- | nak, a hideg kötelességteljesi- téseknek és a magyar beteg- ellátásban a szocialista egész- \ ségügyrő! szóló paragrafusok . ne csupán deklarációk legyenek, hanem az ember, az állam- \ polgárok szolgálatában álljanak. Nagy István Dr. Flerkó Bélo Baranya országgyűlési képviselője is felszólalt tegnap az országgyűlési vitában és kifejtette véleményét or egészségügyről szóló törvényjavaslatról. Az alábbiakban közöljük képviselőnk felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban szeretnék rámutatni arra, hogy amennyiben az országgyűlés elfogadja a jelenleg vitatott egészségügyi törvényjavaslatot, ezzel a világ első egészségügyi törvényét, az 1876-ban alkotott közegészség- ügyi törvényt helyezik hatályon kívül. Egy olyan, majdnem évszázados törvényt, amely nemcsak megalkotása idején volt haladó jellegű, hanem szakmai szempontból is évtizedeken át egyike yolt a legátfogóbb közegészségügyi törvénynek. Nem az 1876-os törvény szelleme, hanem elégtelen végrehajtása, a fennálló társadalmi, gazdasági rendszer adottságai és az egészségügyi intézmények elégtelensége tette kedvezőtlenné hazánkban a felszabadulás előtt a dolgozó osztályok egészség- ügyi ellátottságát. Úgy vélem tehát, hogy ez alkalommal is meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját a magyar orvostudomány kiváló képviselői előtt, akik a politikai elnyomás és a gazdasági elmaradottság ellenére oly nagy buzgalommal és szakértelemmel munkálkodtak az első magyar egészségügyi törvény megalkotásánál. Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, szimbolikus és egyben jelzi, hogy államunk milyen megkülönböztetett fontosságot tulajdonít napjaink egészségvédelmének az, hogy az alkotmány módosításáról és az új egészségügyi törvényről szóló javaslatok ugyanazon a parlamenti ülésszakon kerülnek megvitatásra, mindaz ami lehetővé tette annak törvénybei'kta- tását, hogy a Magyar Népköz- társaság szocialista állam, elengedhetetlenül szükség-' volt ahhoz, hogy a szociálist: jész- ségügyi ellátás alapelvei egy új törvényjavaslatban, majd törvényben kodifikáltassanak. Mint sok más törvény, úgy az egészségügyi szolgáltatások területén sem igen gondolunk ma már arra a negyedszázados nagy anyagi és energiafordításra, alkotó munkára, és nem utolsó sorban szemléleti átalakulásra, ami lehetővé tette a korábbinál fejlettebb, szocialista típusú egészségügyi ellátás anyagi és személyi feltételeinek kialakítását. Komoly eredmény, hogy a 25. j paragrafus kimondja: „Az ál- j lampolgárok a gyógyító-meg- j előző ellátás keretében ingyen j jogosultak orvosi vizsgálatra, | továbbá a szükséges orvosi gyógykezelésre — ideértve a fék- I vőbeteg-gyógyintézetben történő kezelését is — valamint a | szülészeti ellátásra és mentőszolgáltatásra. Remélnünk kell, hogy ez az ingyenesség a jö- ! vőben gyakorlati valósággá vá- | lik, különösen azokban a vo- | natkozásokban, amelyekben el- j vileg jelenleg is ingyenes az ! ellátás. Az egészségügy negyedszá- j zados fejlődésének üteme szőkébb hazánk, Pécs—Baranya te- { rületén sem maradt az orszá- ( gos átlag alatt, és különöskép- I pen a második világháborút megelőző időszakhoz viszonyít- j va mutat rivális fejlődést. Elsősorban a Pécsi Orvostudományi I Egyetem új elméleti és klinikai tömbjének felépítésére gondolok. Ez nemcsak az egészség- 1 ügyi felsőoktatás, hanem a me- I gyei kórház ellátottságának is oly mértékű fejlesztését tette lehetővé, hogy a megye lakos- I ságának jelenleg rendelkezésre álló 3521 kórházi és klinikai ágy a lélekszámhoz viszonyítva ; még az országos átlagnál is í jobbnak mondható, hozzá kell azonban tennünk, hogy csak statisztikai távlatból és nem az élet valóságából, 3521 ágyból j ugyanis 1333 egyetemi ágy. Az egyetemen pedig — jellegéből adódóan — legalább 15, sőt egyes klinikák esetében 20—25 ■ százalékban nemcsak megyei, ' hanem az egész Dél-Dunántúl- j ra kiterjedő feladatokat látnak el. Ez azt jelenti, hogy a klini- | kai ágyak 15—20 százalékát ! nem Baranya lakosai veszik igénybe. Ez azt jelenti, hogy j míg országosan a tényleges lé- í lekszám arányában történik a megyei kórházi ágyak száma- I nak növelése, addig Baranyá- I bon a mdgyei lélekszám ará- ! nyában történő fejlesztés a Iá ; szólagosnál kisebb mérvű n< vekedést jelent a megye szén pontjából. Az egyetemi ágy< kot egyrészt ugyanis a környe: megyékből különleges, ott ne megoldható szakellátásra, < egyetemi klinikákra felvett bi tegek használják. Ezek zömül ben súlyos, komplikált esete Ellátásuk jelentősen növeli t j átlagos ápolási napok számc Ebből adódik, hogy a megy« városi és egyetemi fekvőbeteg ellátás: intézmények közti mir jobb koordináció sem képes !< pést tartani a gyorsan növekv követelményekkel. Ez a heiyzi hátrányos, nemcsak a kórhá és klinikai zsúfoltság miatt, he I nem azért is, mert a jelenlei I 100 százalékos kihasználtsá mellett nincs lehetőség valóba egyetemi színvonalú gyógyít | munka végzésére. Mégpedi azért nem, mert a betegeket jelenlegi' körülmények közö nem lehet az ehhez szüksége ideig klinikai ágyakon ápold A legmagasabb »szintű betec ellátás szempontjából körűibe lül 85—90 százalékos ágykihas: nálás mondható ideiglenesne Ennek megvalósítása érdekébe már a közeljövőben feltétlen! növelni kell a klinikai ágyc számát a Pécsi Orvostudomc nyi Egyetemen. Jelentősen fejlődött az üzerr orvosi ellátás megyénkben. E sősoíban a mintaszerűen mec szervezett két nagy mecseki be nyavállalatnál. Mindkét helye elismerésre méltó intézkedést két hoztak a bányászok munkc helyi egészségvédelmének jc vitása érdekében az elmú másfél évtizedben. 15 esztendc je honosították meg a mécsé! bányászatban a vizes fejtési e járásokat, ami igen jelentős lé pés volt a szilikózis elleni vé dekezésben - a Mecseki Szén bánya Vállalatnak az egyetert intézményekkel közös szilikózi kutatómunkája nemzetközileg i elismert. E vizsgálatoknak egyi legnagyobb eredménye vo annak kimutatása, hogy hosszú ideig föld alatt dolga zók többségénél — manifes: szilikózis nélkül is — a légző rendszer súlyosan károsodd Nem vitás, hogy ez a beléleg zett por következménye. E: mindeddig nem tekintettük fog lalkozási ártalomnok, pedig kél ségtelenül annak minősül a bó nyában és más hasonló poro munkahelyen dolgozóknál, kérdés rendezése feltétleni szükséges. Kapcsolódik ehhe egy további kérdés, az akár szi likózis következtében, akár ma nifeszt szilikózis nélküli légző szervi megbetegedéssel károso dott, föld alatti munkára ner alkalmas bányászok úgyneve zett rehabilitációja, helyeseb ben, átképzése. A jelenleg gyakorlat uayanis — amely eze két az embereket föld feletti meglehetősen alacsonyan fize tett munkára osztja be - ezek nek az embereknek rendkívü súlyos hátrányt jelent. Módo kellene tehát találni arra, hog őket ugyanolyan munkára ké pezzük át, amelynek bérezési csupán kevésbé tér el a föle mélyén végzett munkáétól járt keresettel. Eddigi fejlődésünk a kiemelkedő figyelem és gond amellyel o párt, kőimányzatunl és az Egészségügyi Minisztéri urn a bányászok egészségvé delmét és sorsát kezeli, górandó arra, hogy mielőbb sor ke rül majd e problémák megöl dósára is. A törvényjavaslatot eifoga dóm. Jt » \ I Dr. Flerkó Béla felszólalási Orvosaink ne tűrjék a visszaéléseket egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. Szólt a miniszter az orvosok és a betegek kapcsolatáról és hangsúlyozta: az orvosok,
