Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
4 DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1972. április 20. A munkásosztály pártja a társadalom vezető ereje ! / Halasi Lajosné felszólalása (Folytatás a 3. oldalról) tőlünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek javára. Európában a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt, a kölcsönös kötelezettségvállalásokra épülő biztonsági rendszer megteremtésén fáradozunk. Ebbe az irányba befolyásolná az eseményeket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződések elfogadása, valamint a nyugat-berlini négyoldalú megállapodásnak, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodásainak életbeléptetése. A Magyar Népköztársaság érdekeit e szerződések életbeléptetésében, mert ezek az európai államok kapcsolataiban az együttműködés, a béke és a biztonság távlatait erősítik. A szerződések életbeléptetése érdeke kivétel nélkül minden európai államnak, s nem utolsó sorban a Német Szövetségi Köz- tá rsaságnak. Az európai biztonsági rendszer útján fontos állomásnak tartjuk a kormányok értekezletét, aminek összehívására egyre érettebbek a feltételek. Az értekezlet hívei élvezik a földrész társadalmi erőinek sokoldalú támogatását. A biztonság, s így a tanácskozás ellenzői fokozatosan elszigetelődnek és leleplezik magukat. Pártunk és kormányunk a nemzetközi osztályharc európai frontján — népünk legsajátabb érdekeit képviselve — azok oldalán száll síkra, akik a katonai tömböktől megosztott, hideghá- j borús maradványokkal terhes kontinenst, valamennyi európai ország érdekeinek megfelelően, a biztonság és az együttműködés földrészévé akarják változtatni. Az általános helyzetben adva vannak azok a lehetőségek, amelyekkel ha élnek kontinensünk országai, lezárhatjuk Or Európa múltjának tragikus fejezetét, a kontinens történelmének véres háborúkba torkolló, a népeknek oly sok szenvedést oko- korszakát. Elvi, internacionalista politikánk vezet bennünket az imperializmus indokínai és közel- keleti agressziói elleni fellépésünkben. Támogatjuk a felszabadító harcokat Vietnam hős népének igazságos harcát minden tőlünk telhető módon segítjük, mert csakis országa szabadságának és függetlenségének tiszteletben tartása, Laosz és Kambodzsa népei önrendelkezési jogának biztosítása, az amerikai beavatkozás megszüntetése hozhat tényleges megoldást a térség problémáira, és szolgálja egyben a béke és biztonság általános érdekeit. Erre irányulnak a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes j Forradalmi Kormány javaslatai, 1 amelyek igazságosak, a háború befejezésének reális alapjai és méltán élvezik a haladó országok, köztük hazánk messzemenő támogatását. A vietnami hazafiak napjaink- j ban kibontakozó offenzívája újabb sikereket hoz a népi fel- i szabadító erőknek, és súlyos | veszteségeket okoz az amerikai : agresszoroknak és saigoni csat- ' lósaiknak. Az indokínai népi háború eddigi győzelmei is bizonyítják, hogy az amerikai imperializmus a katonai kaland semmiféle kiterjesztésével nem juthat ki vietnami zsákutcájából. A vietnami nép, Indokína népei senkit sem támadtak meg, j senkinek a biztonságát sem fenyegetik, hanem hazájuk földjén, szabadságukért és függetlenségükért harcolnak a beto- j lakodók és a zsoldosok ellen, i A Magyar Népköztársaság, társadalmunk határozottan elítéli i az amerikai imperialisták ag- ressziós cselekedeteit, a. Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának felháborító felújítását, és határozottan követeli: az USA ne taktikázzon, ne szabotálja az indokínai kérdés tárgyalások útján történő, a térség népeinek elidegeníthetetlen jogait tiszteletben tartó, igazságos, békés megoldását. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak az egész haladó emberiség, a szocialista országok, ezen belül népünk, mindenoldalú, önzetlen támogatására. Mi hisszük és valljuk: mérhetetlen áldozatai nem hiábavalók, igazságos ügyük győzelmének napja közeledik. A Közel-Keleten szolidárisak vagyunk az izraeli agresszorok és imperialista támogatóik ellen következetesen harcoló arab államokkal. Határozott álláspontunk, hogy csak az arab országok függetlenségét és szuverenitását, a térség minden államának nemzeti létét és fejlődését biztosító politikai rendezés felelhet meg a béke és biztonság érdekeinek. Meggyőződésünk, hogy végső soron az imperializmus, az agresszió erői a Közel-Kelet térségében is kudarcot vallanak. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság a nemzetközi élet küzdőterein szilárdan, a világ haladó erőinek sorában küzd az emberiség jövőjét biztosító igaz ügy, a szocializmus, a béke érdekében. Nemzetközi tevékenységünket a jövőben is alkotmányunk szellemében, nemzetközi kötelezettségeink maradéktalan teljesítésével, abban a tudatban folytatjuk, hogy a világ a nemzetközi reakció minden erőfeszítése ellenére a társadalmi fejlődés irányába halod, győzedelmeskedik a szabadságukért harcoló népek ügye, s megvalósul az egész emberiség leg- höbb vágya, a tartós béke. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal tekinthet a jövőbe. A Magyar Népköztársaságban — abban az államban és egy olyan rendszerért, amely megtalálja a harmóniát az egyén és a társadalom érdekei között, amely az egész nép boldogulását szolgálja — érdemes élni, tervezni, dolgozni, harcolni, fe- j lelősséget vállalni az élet mindennapi dolgaiban, a szűkebb közösség, a család, a munkatársak sorsáért, és a nagyobb közösségért, a haza és az emberiség sorsáért. Nagy társadalmi céljainkat — a szocializmust, népünk bol- j dogulását, nemzetünk felemel- | kedését, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni j is kell értük. Szocializmust építő társadalmunkban mindenki aszerint méretik meg, hogy mennyit ad a közösségnek. A haza mindenkitől odaadó rriún- kát, a harcban állhatatosságot kér, és általános felemelkedést ígér. Ha ennek tudatában dolgozik egész népünk, betelje- í sedik mindaz, amire törekszünk, . | amit az előttünk fekvő alkot- I mánytervezet átfogóan kifejez, j Meggyőződésünk szerint ez az ! alkotmány híd, amely a meg- I próbáltatások terhes, több mint ezeresztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az előttünk fekvő törvénytervezet jó, és elismerés illeti mindazokat, akik dolgoztak az alkotmány módo^tásának a feladathoz illő gondos előkészítésében; köszönet és elismerés illeti az országgyűlés kiküldött bizottságának tagjait, akik ezt a nagy munkát befejezték. Köztudott és most megismétlem: pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig őrködött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletbentartásával tevékenykedett eddig is; ezt fogja tenni a jövőben is. Az alkotmánymódosítás célját, fő elvi kérdéseit szélesebb közvéleményünk is ismeri és támogatja. E gondolatok jegyében az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elfogadom, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a Tisztelt Ország- gyűlésnek elfogadásra javaslom. Kádár János beszéde után Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke kapott szót. majd dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Korom Mihály: Jogait csak az követelheti, aki becsületesen teljesíti kötelességeit Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter elöljáróban aláhúzta: az 1949-ben elfogadott alkotmány minden mondatában kifejezésre jut a népünk alkotó erejébe vetett hit és az a meggyőződés, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek és a többi dolgozók tudják, akarják is építeni az új társadalmat. A dolgozó nép saját államhatalmának birtokában és annak felhasználásával kezdhette meg a szocializmus építését. — Az alkotmány módosítására előterjesztett javaslatok teljes egészükben visszatükrözik jelenlegi helyzetünket, egyúttal pedig mutatják társadalmi fejlődésünk irányát, s annak feladatait az alaptörvény erejével fogalmazzák meg. — Az országgyűlés elé terjesztett javaslatok egyik legfontosabb csoportja országunk társadalmi rendjével kapcsolatos. Elsősorban a Magyar Népköz- társaság társadalmi rendjéről szóló fejezetben vannak megfogalmazva azok a változások, amelyek hazánkban 1949 óta történtek. Az országgyűlés - társadalmi küzdelmeink és vívmányaink eredményeként — ma joggal kimondhatja: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A munkásosztály szocialista állama a dolgozó nép hatalmát testesíti meg. — Alaptörvényünk gazdagodását látom abban is, hogy a I fejlődésünket előmozdító tudományos munkát, a haladást szolgáló művészetet, az állam- i polgárok képzettségének, műveltségének növelését, az ifjúság szocialista nevelését társadalmi rendszerünk általános alapelvei közé sorolja. Mindazok az új javaslatok, amelyek a társadalmi rendről szóló fejezetben szerepelnek, hűen fejezik ki társadalmunk demokratikus rendszerét és tükröződik bennük a szocialista demokrácia szélesítésében elért fejlődésünk. Egyben előremutatnak, a szocialista demokrácia további szélesítését szolgálják. — Az alkotmány módosítására tett javaslatok nagy figyelmet szentelnek államéletünk fejlesztésére, korszerűsítésére. A szocialista állam legfőbb intézményei működésének, munkájának fejlesztése egyetlen célt szolgál: a népi hatalom erősítését. A proletárdiktatúra mechanizmusának, egész cl- laméletünknek egyik alappillére o demokratikus centralizmus, amely annál jobban érvényesül, minél nagyobb az állami szervek működésének társadalmi támogatása, az állampolgárok közéleti tevékenysége, a közügyekben való tevékeny részvétele. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése eh választhatatlan fogalmak, megvalósításuk alkotmányos intézményeink keretében történik. Dr. Korom Mihály a továbbiakban arról szólt, hogy az alkotmány egész jogrendszerünk legfőbb forrása, kiindulópontja. Az alkotmány, mint alaptörvény ugyanakkor magában foglalja az államszervezet működésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmányos garanciák közé — mondotta a miniszter — a javaslatok újakat is beiktatnak. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozóst például a jövőben törvényben kell megalkotni. Dr. Korom Mihály végezetül arról beszélt, hogy az alkotmány az állampolgári jogok megállapítása mellett kötelezettségeket is előír a jobb, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára és magatartásra. Amikor az alkotmány bővíti és gazdagítja a jogokat, egyben aláhúzza azok egységét az állampolgárok kötelességeivel. Bukarest: Kedden plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénumon az 1971. évi terv teljesítésének elemzése során pozitívan értékelték a népgazdaság ágazatainak tevékenységét. Egy további napirendi pont tárgyalása során határozatot hoztak ar- j ról, hogy július második felében összehívják a párt országos értekezletét. A napirenden szerepelt szervezeti kérdésekkel összefüggésben, a plenáris ülés számos személyi változást is jóváhagyott. A beosztásukban tanúsított visszaélések, harácsolási megnyilvánulások, a kommunista etika megsértése miatt kizárták , az RKP KB póttagjai, illetve | Ebből következik, hogy jogait csak az követelheti, aki becsülettel teljesíti kötelességeit.- A javasolt módosítások — zárta hozzászólását dr. Korom Mihály — megfelelnek pártunk X. kongresszusa határozatainak és jól szolgálják egész népünk érdekeit, Ezért a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében és megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el és ünnepélyesen iktassa törvénybe. Ezután dr. Horváth Ríchárd budapesti, dr. Antalffy György csongrádi, Halasi Lajosné baranyai, Csillik András budapesti, dr. Varga Pálné Hajdu-Bihar megyei és Farkas Pál Borsod megyei felszólaló fejtette ki véleményét a vitában. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a bizottság jelentésében beterjesztett szöveg- pontosításokkal — egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel — az egészségügyről szóló törvényjavaslat tárgyalásával - folytatja j munkáját. tagjai sorából Vasile Rust és Ilié Fasuit, a Maros, illetve Krassó-Szörény megyei pártbizottság funkcionáriusait. A tevékenységében megállapított súlyos hiányosságok alapján a plénum felmentette a KB végrehajtó bizottságának tagsága alól Dumitru Popát, és javasolta felmentését a Bukarest municipiumi pártbizottság első titkári, illetve a Bukarest municipiumi néptanács elnöki tisztségéből. Személyes indokok alapján, saját kérésére a plénum felmentette a végrehajtó bizottság póttagsága alól Király Károlyt és javasolta felmentését a Kovászno megyei pártbizottság első titkári, illetve megyei nép- tanács-elnöki tisztségéből. Személyi váltósak a Rámán üonummista Pártban { j i Halasi lajosné, oi Ontödoi Vállalat mohácsi gyáregységének dolgozója, megyénk ország- gyűlési képviselője is felszólalt tegnap az országgyűlés alkot- mánymódositó törvényjavaslat vitájában. Az alábbiakban közöljük képviselőnk elhangzott beszédét. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Fizikai munkásnő vagyok, az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységében dolgozom. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy szót kaptam a mostani, az alkotmány módosításáról folyó vitában és felszólalásommal a választók és saját véleményemet tolmácsolhatom az ország- gyűlés előtt. 1949-ben az országgyűlés által megalkotott alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya a szocialista építés kezdetén fogalmazódott meg és ezzel az alkotmánnyal indult el hazánk a szocializmus építésének útján. Megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Társadalmunkat ma olyan osztályok és rétegek alkotják, melyek alapvető érdekei azonosak. A munkásosztály a társadalom elismert vezető ereje. Létrejött az egységes termelőszövetkezeti, paraszti osztály. A tudomány, technika és kultúra fejlődésével megnőtt az értelmiség társadalmi szerepe. A társadalom tagjai együtt dolgoznak a szocializmus teljes felépítésén. Ezek a történelmi jelentőségű változások valóban szükségessé tették alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosítását. Tisztelt Országgyűlés! A módosított alkotmány néhány pontjához szeretnék hozzászólni. Különösen megragadta figyelmemet az a megfogalmazás, hogy az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a ! közügyek intézésében. Volt-e ! már olyan alkotmánya a magyar népnek, mely jogét adott j volna az egyszerű dolgozóknak, hogy részt vegyenek a közügyek intézésében? Nem volt! Ezzel a l módosítással biztos alapot teremtünk a szocializmus teljes j felépítésére, melyben mindenki i egyformán joggal vehet részt és érezheti, hogy amit cselekszik, az a dolgozók és saját javát szolgálja. A jelenlegi alkotmány csak közvetetten rendelkezik a munkásosztály pártjának szerepéről. A módosított szöveg szerint — szó szerint idézem — „a munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje". Ez a dolgozóknak biztonságot jelent, mert a szocializ- : mus felépítésének feladatait csak a párt vezetésével lehet megoldani. Szükséges volt tő-' hát, hogy alkotmányunk meghatározza a munkásosztály vezető szerepét, a pártnak a társadalomban és az állami életben betöltött helyét. Mivel a szocializmusban a párt mellett fontos szerep jut a társadalmi szervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak és a szakszervezeteknek - mindkettő nagy tömege- j két tud megmozgatni -, ezért I vált szükségessé, hogy szerepüket a módosított alkotmányban is meghatározzuk, rögzítsük. Tisztelt Országgyűlés! Mivel választókerületem nagy részben mezőgazdasági jellegű, így nem hagyhatom figyelmen kívül a módosított alkotmány ; 10. §-át, mely rögzíti, hogy a szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei. Államunk ' iámogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát és biztosítja önállóságát, ugyanakkör a szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet is gyakorol felettük. Erre o változásra, módosításra már igen nagy szükség volt, mert megnőtt a szövetkezetek gazdasági és társadalmi szerepe, megnőtt tagjainak létszáma és munkájuk igen .jelentős a szocializmus építésében. Emellett a módosítás foglalkozik a kisáruterme- lők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységével, de — helyesen — kimondja, hogy a magántulajdon és magánkezdeményezés nem sértheti a köz érdekeit. Nagyon megragadott a módosítás 17. §-a, melyet ismét szeretnék szó szerint idézni. „A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket.” — Hát igen, ez nagyon szép, de ezt be is kell tartani, illetve tartatni. Én különösen egy részt húznék alá: — védi a testi épséget. Ezzel igen sokat foglalkozunk üzemben, termelőszövetkezetben és a közlekedésben egyaránt. Magam részéről mit is mondhatok? Én mint már elmondtam, öntödében dolgozom fizikai munkán. Itt az emberek — ahogy mondani szokták — műszak kezdetén fehérek, műszak végén feketék. Bizony az öntödéknél országos viszonylatban még igen sokat kell tenni, hogy az a szócska, hogy „testi épségét", valóra váljék, de ezek után több a reményem arra, hogy megvalósul. Ezt a célt szolgálja a módosított alkotmány 57. §-a is, mely kimondja, „a Magyar Népköz- társaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.” Ezt a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja mpg. Ebben a tekintetben igen nagy szükség van a dolgozók öntudatára is, hisz nagyon sok esetben a nemtörődömség okoz komoly tragédiákat. Még csak két ponttal szeretnék röviden foglalkozni. Az egyik a nemzetiségek, a másik a nők helyzete. Először a 61. paragrafus helyességét szeretném alátámasztani, hisz választókerületem többnemzetiségű, megtalálhatók itt a magyaron kívül a dél: szláv és a német-ajkúak is. Tapasztalatból mondhatom, hogy kerületemben már jelenleg is e pont szelleme urakodik, a párt és az állam 'itikája biztosítja a nemzetiségek egyenjogúságát, anyanyelvűk használatét, saját kultúrájuk megőrzését és ápolását. Ez bizonyítható azzal is, hogy például Mohácson az iskolákon, középületeken, intézményeken a magyaron kívül német és horvát nyelvű felirat is található. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy a Baranya megyében élő nemzetiségek, németek és délszlávok e haza hű fiai, akik a marxista- leninista nemzetiségi politika talaján, annak szellemében barátságban és teljes megértésben, egyenjogú állampolgárként dolgoznak együtt a magyarokkal a szocializmus teljes felépítéséért. A 62. paragrafus a nők helyzetével foglalkozik. Kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek." A nők egyenjogúságát szolgálják: munka- lehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása. Ez jó és szép de csak akkor, ha mindenki egyformán be is tartja. A nők igen nagy feladatot vállalnak a szocializmus építésében, a munka frontján mindenhol és minden beosztásban megtalálhatók. Én úgy gondolom, hogy a nők élni is fognak oz alkotmányban lefektetett jogokkal. Végezetül csak annyit jegyzek meg, hogy módosított alkotmányunk a mai helyzetnek megfelelő, dte csak akkor szolgálja az igaz ügyet, ha kivétel nélkül mindenki, akár vezető beosztású, vagy egyszerű dolgozó legyen is, azt betartja és másokkal is betartatja. A magam nevében a módosított alkotmány teljes szövegével egyetértek, elfogadom és az or- s?ággyűlésnek elfogadásra javaslom.
